3. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet
2 Mai óra kérdései Hogyan termelnek a vállalatok? Mi kell a termeléshez? Kinek származik jövedelme a termelésből? Hogyan oszlik meg a jövedelem gazdaság szereplői között? Ki vásárolja meg a termelt javakat? Ha őrülten optimisták lennénk, akkor azt gondolnánk, hogy ezt mind tanulták már mikroökonómiából és emlékeznek is rá
3 Vázlat I. Mit csinál a vállalat? II. Mit csinál a fogyasztó (háztartások)? III. A vállalatok is és a háztartások is beruháznak. IV. Piacok egyensúlya.
4 Ki, mit csinál? Hol találkoznak? Vállalat (cég) Modellt fogunk építeni: két szereplő + három piac. termel (termékeket és szolgáltatásokat állít elő) - Y munkát használ fel a termeléshez (munkakereslet) L D tőkét használ fel a termeléshez (tőkekereslet) - K D Fogyasztó (háztartás) fogyaszt (termékeket és szolgáltatásokat vásárol) - C megtakarít (pénzt) - S felkínálja munkaerejét (munkakínálat) L S felkínálja az általa birtokolt tőkét (tőkekínálat) - K S beruház (gondoskodik a tőkeállomány bővítéséről és pótlásáról) - I Piacok Árupiac Termelési tényezők piaca Vagyoneszközök piaca (kölcsönbe vehető források)
Kulcsfogalmaink: vállalatok és termelési tényezők 5 Magyarul: Mankiw (1999) 78. o. Itt kezdjük. Időtáv: Hosszú táv
6 Hogyan viselkednek a szereplők? Hogyan viselkedik a piac? A vállalatok termelési tényezők (L,K) felhasználásával termékeket állítanak elő. (Csak ezt és semmi mást!) Egymással versenyeznek, az árakat elfogadják, profitot maximalizálnak. (Csak ezt és semmi mást!) A háztartások munkaerőt kínálnak (pénzért), árut és szolgáltatást vásárolnak (pénzért). A munka és a tőke kínálata a nemzetgazdaság szintjén adott, az árak változnak. KERESLET (D) = KÍNÁLAT (S) (A termelési tényezőket teljes egészében felhasználják.) D és S egymástól tökéletesen független. Az államról most még nem fogunk beszélni (mintha nem is létezne).
I. Vállalat 7
8 A gazdaság motorjai az óriásvállalatok Árbevétel 2016-ban
9 Termelési tényezők Áruk és szolgáltatások előállítására használt erőforrások (pl. 1 év alatt - flow). Tőke (termelés során felhasznált eszközök) K Munka (munkások vagy munkaórák száma) L A földről, a mezőgazdasági termelés színhelyéről, a beépíthető telkekről most nem fogunk beszélni: mintha nem is léteznének (stock).
10 Termelési függvény (technológia) Megmutatja, hogyan határozzák meg a termelési tényezők a kibocsátás szintjét: Y = F(L;K) [implicit függvény] Y: kibocsátás (output) L: munka K: tőke Vele már találkoztunk: GDP vagy GNP
11 Mit feltételezünk a termelési függvényekről, amikor számszerűsítjük őket? 1. Állandó mérethozadék: a két termelési tényező azonos %-kal való együttes növelése esetén a kibocsátás ugyanakkora százalékkal nő. 2Y = F(2L; 2K) zy = F(zL; zk) Pl. Taxi vállalat, amelynek autói (K) és sofőrjei (L) vannak.
12 Folyt. 2) Minél több munkát használunk fel a termelés során, annál több terméket állíthatunk elő (L Y ) Minél több munkát használunk fel a termelés során, annál kevésbé képes plusz egy egységnyi (pl. 1 órányi) munka növelni a kibocsátást (= csökkenő hozadék) Az előbbi taxi-vállalat példa itt is működik. Mi van, ha egyre több sofőrt vesz fel a cég?
13 Konkáv függvény. Fontos megszorítás: ceteris paribus.
Konvex és konkáv függvények (Ismétlés) 14
15 Csökkenő határtermék (MPL) K rögzített
16 Folyt. 2) Minél több tőkét használunk fel a termelés során, annál több terméket állíthatunk elő (K Y ) Minél több munkát használunk fel a termelés során, annál kevésbé képes plusz egy egységnyi (pl. 1000 dollár értékű) tőke növelni a kibocsátást (= csökkenő hozadék) Az előbbi taxi-vállalat példa itt is működik. Mi van, ha egyre több autót vásárol a cég (miközben a sofőrök száma nem változik)?
17 Konkáv függvény. Fontos megszorítás: ceteris paribus.
18 Csökkenő határtermék (MPK) L rögzített
19 Vegyük észre, hogy (hallgatólagosan) még egy csomó más dolgot is feltételeztünk, amikor a termelési függvény görbéjét megrajzoltuk! A két legfontosabb feltételezés: 1) A görbe nem cikk-cakkosak (hanem konkáv) 2) Mind a munka, mind a tőke javak korlátlanul méretezhetőek (oszthatóak) = infinitezimálisan kicsi elmozdulások is lehetségesek
20 A vállalat döntési problémája Autógyár példája: A legegyszerűbb lenne árat emelni és csökkenteni a tényező-árakat. De nem lehet. Miért?
21 Folyt. a = konstans (teljes termelékenység) Ezt az elsőfokú, homogén függvényt Cobb-Douglas függvénynek nevezzük. 1928-ban bemutatta egy együtt dolgozó matematikus és közgazdász, hogy α = 0,25 esetén az amerikai feldolgozóipar egészének termelése 1899-1922 között így jól leírható. Ez már nem implicit függvény!
22 Mi a modell lényege? Ha a munkáslétszám (L) és a tőkeállomány (K) időben különböző ütemben nőnek, azaz a L/K arány időben változik, de ismerjük miként változik vele együtt a termelés (Y), akkor korreláció-számítással meghatározható, miként függ a termelés külön-külön a K-tól és az L-től. C-D feltételezte, hogy a helyettesítés rugalmassága = 1. (A helyettesítés rugalmassága a tényezőarányok %-os változásának és a helyettesítés %-os változásának a hányadosa.) A két tényező egymást korlátlanul helyettesíti. (Taxi vállalat taxi nélkül?) Cobb és Douglas (1928 1948) Paul Samuelson Bob Solow
23 Helyettesítési rugalmasság (Mikróökonómia) Az f szintvonal görbülete kisebb, mint g-é, így a hozzá tartozó helyettesítési rugalmasság nagyobb, mert a görbén maradva a meredekség 1%-os növekedéséhez az x 2 /x 1 arány nagyobb megváltozása szükséges.
24 Elsőrendű feltételek Ide írtuk a C-D függvény képletét Y helyett.
25 Folyt. Egyelőre feltételezzük, hogy a vállalatok a tőke-javakat a háztartásoktól bérlik, vagyis ez a bérleti díj egyes háztartásoknak bevételt hoz. (A bankokat még nem hozzuk be.)
26 A munka és a tőke határterméke MPL = F(K, L+1) F (K,L) MPK = F( K+1, L) F (K,L) A munka határterméke (MPL) a termelési függvény munka szerinti deriváltja. Az egy munkásnak kifizetett (óra)bér annyi, amennyivel ez a plusz egy egységnyi munka (1 óra) növeli a termelést. ΔProfit = Δ bevétel Δköltség = (P x MPL) - W ΔProfit = Δ bevétel Δköltség = (P x MPK) - R P x MPL = W MPL = W/P MPK = R/P Angolul a határtermékről: https://www.youtube.com/watch?v=rysnhygiul4 A tőke határterméke (MPK) a termelési függvény tőke szerinti deriváltja. Az egy egységnyi tőke (1 millió Ft) után fizetett bérleti díj annyi, amennyivel az a plusz 1 millió Ft növeli a termelést.
27 A jövedelem eloszlása Százalékos formában: Y = (1- α) + α 100 % = (1- α)% + α%
28 A lényeg: Minden egyes versenyző, profitmaximalizáló vállalat addig növeli a termelési tényezők (K,L) iránti keresletét, amíg a tényezők csökkenő határterméke egyenlő nem lesz a reál értelemben vett tényezőárakkal, amelyek számára adottak (exogén változók), vagyis nem befolyásolhatóak.
Munkakeresleti függvény 29
30 Tőkekeresleti függvény Majd látni fogjuk, hogy r K = kamat.
31 Mindez szorosan összekapcsolódik azzal, amit a GDP jövedelem oldali eloszlásáról tanultunk. Ez az ún. neoklasszikus közgazdasági elmélet egyik fontos sarokköve.
32 Ki mit kap a nap végén? MPL x L és MPK x K Foglalkoztatottak bére (= keresete) Tőketulajdonosok profitja (bankok?) Vállalat tulajdonosok gazdasági profitja = Y (MPL x L) (MPK x K) Y = (MPL x L) + (MPK x K) + gazdasági profit Ha feltételezzük, hogy a termelési függvényt állandó mérethozadék jellemzi (ilyen pl. a Cobb-Douglas függvény), akkor a gazdasági profit = 0.
II. Fogyasztó (háztartás) 33
34 Fogyasztás, megtakarítás A fogyasztó a jövedelmét (Y ) fogyasztásra (C) és megtakarításra (S) fordítja.
Fogyasztási függvény 35
Fogyasztási határhajlandóság (MPC) 36
Fogyasztási függvény 37
Megtakarítási függvény 38
39 III. Beruházás 1) A vállalatok azért ruháznak be, mert egymással versenyben állnak. Muszáj pótolniuk az elhasznált gépeket, sőt újítani és bővíteni is kell. 2) A háztartások beruházásai a lakások (ha nem bérlik őket) és bizonyos tartós fogyasztási cikkek vásárlása (pl. autó). 3) Vigyázzunk a terminológiára! A befektetés mást jelent, mint a beruházás. Makroszinten mindig beruházásról beszélünk. Ha egy háztartás vesz 100 db Facebook részvényt, egy telket vagy egy használt autót, az nem beruházás. Miért nem?
Beruházási függvény 40
Beruházási függvény 41
IV. Piacok egyensúlya 42
Árupiacok 43
Árupiac 44
Munkapiac 45
46 Folyt. Nemzetgazdasági szinten a munkaerő kínálata adott (exogén).
47 Tőkepiac Kínálat: a háztartások felkínálják az általuk birtokolt tőkét (a megtakarításaikat = K S ). Ez a pénzpiacokon keresztül zajlik, de ezt most nem részletezzük. Kínálat: a vállalatoknak tőkére van szükségük (K D ). Egyensúly: K S = K D Ez a munkapiac és a tőkepiac jó bemutatása angolul: https://www.youtube.com/watch?v=5rlbbv--w7o
48 Folyt. Nemzetgazdasági szinten a tőke kínálata adott (exogén).
49 Vagyoneszközök (kölcsönözhető források) piaca
Folyt. 50
51 A modell magatartási egyenletei (Cobb-Douglas függvénnyel)
52 A modell egyensúlyi feltételei (minden egyszerre teljesül!)
53 de vannak másfajta termelési függvények is a közgazdasági irodalomban A Leontief-tipusú termelési függvényen a helyettesítés korlátozott. Pl. Egy metro vezérlő komputerét legfeljebb 1 emberrel lehet helyettesíteni, esetleg 2-vel, de 10- zel biztosan nem. Ez az ún. konstans helyettesítési rugalmasságú függvény, ahol a görög betűk valós konstansokat jelentenek. Ezekkel a továbbiakban nem foglalkozunk!!!!
54 Köszönöm a figyelmet. Jövő héten ezt a témát folytatjuk.