= k, ahol. E, mértékegysége: N. , mértékegysége Volt, ahol 1 1 J. Ha kiszámoljuk a Munka kifejezéséből, akkor U. , mértékegysége Volt, ahol 1V

Hasonló dokumentumok
vagy közelítően egyenáram esetére

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Indoklás: Hamis a D, mert csak az a rezgőmozgás egyúttal harmonikus rezgőmozgás is, amelyik kitérése az idő függvényében szinuszfüggvénnyel írható le.

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

Vezetők elektrosztatikus térben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Fizika A2 Alapkérdések

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Fizika A2 Alapkérdések

Az elektromágneses indukció jelensége

Pótlap nem használható!

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Sugárzásos hőátadás. Teljes hősugárzás = elnyelt hő + visszavert hő + a testen áthaladó hő Q Q Q Q A + R + D = 1

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

A tapasztalat szerint a Faraday-féle indukciótörvény alakja a nyugalmi indukcióra: d U o Φ

Matematika a fizikában

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Az elektromágneses indukció jelensége

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Fizika dolgozat. Kovács Emese. 4-es tankör április 30.

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Elektrotechnika 9. évfolyam

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

Elektromos alapjelenségek

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Mondatkiegészítések június 6.

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Mindkét oldal divergenciáját véve, és kihasználva a másik E térre vonatkozó egyenletet, Laplace-egyenletet kapunk:

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

Magnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)

Az elektromágneses indukció jelensége

BEVEZETÉS AZ ELEKTROTECHNIKÁBA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Elektrosztatikai jelenségek

Fizika 1X, pótzh (2010/11 őszi félév) Teszt

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Elektro- és magnetosztatika, áramkörök

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Elektromosságtan. Farzan Ruszlán SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Atommagok mágneses momentumának mérése

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

Mágnesesség, elektrodinamika

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

A soros RL-kör. t, szög [rad] áram feszültség. 1. ábra Feszültség és áramviszonyok az ellenálláson, illetve a tekercsen

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

Teljesítm. ltség. U max

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk. Feladat: 12. Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele::

A mechanikai alaptörvények ismerete

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Kérdések és törvények a Fizika II. vizsgához 2017/18. tanév

Orvosi Fizika 14. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Kérdések és törvények a Fizika II. vizsgához 2016/17 tanév

DINAMIKA. Newtonnak a törvényei csak inerciarenszerben érvényesek.

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

Időben állandó mágneses mező jellemzése

2. pót zárthelyi megírása

Mágnesesség. Mágneses tér gerjesztése: Az Ampère-féle gerjesztési törvény

Elektromágnesség tesztek

A hőmérsékleti sugárzás

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

A mágneses kölcsönhatás

Radioaktív bomlások. = 3/5, ebből t=t 1/2 ln(3/5)=...

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Szilárd testek sugárzása

A hőmérsékleti sugárzás

Mágnesesség. Mágneses tér gerjesztése: Az Ampère-féle gerjesztési törvény. j g I A. A zárt görbe által körülfogott áramok előjelezése

A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések

Elektrosztatikai alapismeretek

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

EGY KIS KLASSZIKUS DIFFERENCIÁLGEOMETRIA, A GAUSSBONNET-TÉTEL BIZONYÍTÁSA. 1. Bevezetés

Négypólusok jellemzői - Általános négypólus - Passzív négypólus - Aktív négypólus Négypólusok hullámellenállása. Erősítés. Csillapítás.

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

u ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 4. Villamosságtani alapismeretek Hunyadi Sándor

Átírás:

. Elektrosztatika oulob-erő QQ 1 Naysáa: F = k, ahol r k 9 91 N Vákuu perittivitása 1 1 8,85 1 4 k N Elektroos térerőssé F E, értékeysée: N Q. Erőhatás elektroos térben F QE Feszültsé U W Q B, értékeysée Volt, ahol 1 1 J B V. Ha kiszáoljuk a Munka kifejezéséből, akkor U B B Edr Feszültsé hooén elektroos térben z elektrosztatikus ező. alaptörvénye Kapacitás Kondenzátor U E d, értékeysée Volt, ahol 1V 1 J. Ha az elozdulás párhuzaos a térerősséel, U Edr Q, értékeysée a Farad, ahol 1 F 1 U V Ed. Két vezető test elszietelve eyástól, aelyet sokszor töltés tárolására használnak Elektroos dipólus Ey pozitív Q ponttöltésből és ey uyanolyan naysáú neatív ponttöltésből (-Q) áll, elyek távolsáa. Ha kicsiny a feladatban előforduló eyéb távolsáokhoz képest, akkor pontszerű dipólusról beszélünk. Elektroos dipóloentu p Q, értékeysée Dipólusra ható foratónyoaték Töltésközéppont helyvektora Polarizációvektor M pe r tkp for P Qr i i Q p li V V i, értékeysée Elektroos indukcióvektor, értékeysée D E P

Elektroos szuszceptibilitás elatív perittivitás bszolút perittivitás Elektroos fluxus z elektrosztatika. alaptörvénye Síkkondenzátor kapacitása Kondenzátor eneriája, aely a lineáris anyaeyenlet esetében eadja, hoy elektroos térben ilyen erősen polarizálódik az anya: P E. Meadja, hányszor nayobb az illető szietelő vay dielektriku perittivitása a vákuuénál: 1 r r Meadja a felületet átdöfő elektroos indukcióvonalak előjeles száát, pontosabban: Dd, értékeysée. Hooén elektroos térben: D Ha a felület erőlees az indukcióra: D Dd Q r d Q 1 1 W QU U Elektrosztatikus eneriája Elektrosztatikus eneriasűrűsée ező ező 1 WE D EdV V Hooén elektroos térben 1 WE DEV 1 we DE Ha a polarizációvektor arányos a térerősséel we E Vákuuban E we

. Stacionárius ára Áraerőssé : ey adott felület teljes keresztetszetén időeysé alatt átáraló töltésennyisé, vayis: t Q () t dt t1 vay közelítően eyenára esetére Q, értékeysée t Árasűrűsé vektor hossza j li, értékeysée, iránya a pozitív töltéshordozók áralási iránya. Ezzel jd. Hosszú, eyenes vezető ellenállása l, ahol a fajlaos ellenállás, értékeysée, vay Oh-törvény U Ellenállás Kirchhoff. törvénye, vay a csoóponti törvény Kirchhoff. törvénye vay huroktörvény U, értékeysée Oh, ahol 1 1 V Ey csoópontba befolyó és onnan kifolyó áraok alebrai (előjeles) összee zérus. n i1 i Bárely zárt hurok entén a feszültséesések alebrai összee zérus: n i1 U i Sorosan kapcsolt ellenállások 1 U U1U e 1 e i i Párhuzaosan ellenállások kapcsolt U U U 1 1 1 1 1 1 1 1 e e 1 1 e i i Eyenára unkája U W Ut t t Eyenára teljesíténye U P U Differenciális Oh-törvény j E, illetve E j 1, ahol a fajlaos vezetőképessé.

. Mánessétan Lorentz-erő père-erő père-erő hooén áneses térben, eyenes vezetőre Árajárta vezetőkeretre ható foratónyoaték Máneses oentu vay áneses dipóloentu Máneses dipólusra ható foratónyoaték Mánesezettsé Máneses térerőssé Máneses szuszceptibilitás FL qvb, ahol B a áneses indukcióvektor, értékeysée Tesla, ahol 1T 1 Vs. Ha a sebessé erőlees a áneses indukcióra, FL qvb; ha a sebessé párhuzaos az indukcióval, F L. F dr B F B, ahol B a áneses indukcióvektor, értékeysée Tesla, ahol 1T 1 Vs. Ha a vezető erőlees a áneses indukcióra F B; ha a vezető párhuzaos az indukcióval F. M for B ha a vezetőkeret síkja párhuzaos az indukcióval M for B; ha a vezetőkeret síkja erőlees az indukcióra M. Árahurokra:, értékeysée M B for M li, értékeysée V V. B H M, értékeysée. o, aely a lineáris anyaeyenlet esetében eadja, hoy áneses térben ilyen erősen áneseződik az anya: M H for elatív pereabilitás Meadja, hányszor nayobb az illető anya pereabilitása a vákuuénál: 1 r bszolút pereabilitás r vákuu pereabilitása 7 4 1 Máneses indukciófluxus Vs Bd, értékeysée Vs.

Máneses indukciófluxus B, értékeysée Vs. hooén áneses térben Ha a felület erőlees az indukcióra B Máneses Gauss-törvény Bd Máneses ező eneriája 1 WM V H BdV Hooén áneses térben WM 1 H BV Máneses eneriasűrűsée ező wm 1 H B Ha a polarizációvektor arányos a térerősséel wm H ; Vákuuban wm H

V. Elektroánesessé père-féle erjesztési törvény Hds j j, vay Hds jd Hosszú, eyenes, árajárta vezető áneses tere H r Szolenoid tekercs áneses tere a tekercsen belül H N l Mozási indukció (Neuanntörvény) ( vb) B dl Mozási indukció hooén áneses térben (Neuanntörvény), csak időben változó sebesséel ozó, eyenes vezető esetén B B ( vb) l ( v, B, l) Ha indháro vektor erőlees eyásra, és jobbkéz-rendszert alkot vbl B Ha indháro vektor erőlees eyásra, és balkéz-rendszert alkot vbl B Ha bárely két vektor párhuzaos eyással B Faraday-féle (töör alak) indukciótörvény d dt Faraday-féle indukciótörvény (teljes változat) d Eds dt Bd Szolenoid tekercs önindukciós eyütthatója Kölcsönös indukciós eyüttható szoros csatolás esetén Maxwell.: père-maxwellféle erjesztési törvény Maxwell.: Faraday-féle indukciós törvény Maxwell.: Elektroos Gauss-törvény L l L 1 N N1N l d Hds j Dd dt, vay d Eds dt Dd Q j Bd d Hds jd Dd dt

Maxwell V.: Máneses Gausstörvény Bd Maxwell.: père-maxwell féle erjesztési törvény (differenciális alak) roth D j t Maxwell.: Faraday-féle indukciós törvény (differenciális alak) B rote t Maxwell.: Elektroos Gauss-törvény (differenciális alak) divd Maxwell V.: Máneses Gausstörvény (differenciális alak) divb Elektroáneses hulláok E E sin( tk r), H H sin( tk r) hol a hullá transzverzális, és ahol a hullá sebessée a fénysebessé, illetve H E Fénysebessé anyaban 1 c Fénysebessé vákuuban 1 8 c 31 s Snellius-Descartes törvény sin n c1 n1, ahol c-k az adott közebeli fénysebessé értékei, sin n1 c n-ek az adott közere vonatkozó törésutatók, n 1 pedi a két köze határára vonatkozó törésutató Lencse leképezési törvénye 1 1 1 f k t Lencse nayítása K k N T t

V. Váltóáraú hálózatok Kapacitív ellenállás 1 vay kapacitancia: X nduktív ellenállás Általánosított huroktörvény soros L körre Tekercs rákapcsolása állandó feszültsére vay induktancia: d Q L dt XL L t t L (t) 1 e 1 e t t Kondenzátor kisütése (t) e e Soros L kör általánosított huroktörvényének eoldása Soros L kör ipedanciája Ha a körre adott feszültsé (t) cos( t), az áraerőssé a körben (t) cos( t ) 1 XL X L Soros L kör fázis-eltolása XL X t cos Váltóáraú Oh-törvény eff, illetve eff Feszültsé és áraerőssé effektív értéke Ha a feszültsé és az áraerőssé szinusz-füvény szerint változik eff eff Pillanatnyi teljesítény Hatásos teljesítény Pt () () tt () cos( t)cos( t) cos( t) cos eff Váltóáraú L körben P eff eff cos eff Vay a csúcsértékekkel P cos Látszólaos teljesítény Váltóáraú L körben Pl effeff Meddő teljesítény Váltóáraú L körben P sin ezonancia-frekvencia 1 r (ára-rezonancia) L Transzforátor N U 1 N U 1 1 eff eff

V. tofizika Foton Elektronvolt (ev) a fény részecskéjének neve z az eneria, aelyet ey elektron ey volt potenciálkülönbséen 19 való áthaladásakor nyer. 1eV 1,6 1 J 4 Stefan-Boltzann törvény P T teljes 8 4 hol 5, 67 1 W / K a Stefan-Boltzann állandó. Wien-féle (eltolódási) törvény T= ax, ahol λ ax a axiális intenzitáshoz tartozó hulláhossz 34 Foton eneriája E hf, ahol h6,63 1 Js a Planck-állandó Fotoeffektus 1 hf Wki v és a fény határ-frekvenciájára hf W határ foton lendülete h hf c ki toi átenet során kisuárzott/elnyelt foton Két eneriaszint közötti atoi átenet által kisuárzott fény frekvenciája nyahullá hulláhossza (de Brolie hulláhossz) h f E E ik, i k Eyelektronos közelítés a Bohr-odellben fn h z 1 1 n Heisenber-féle határozatlansái reláció x x / Moseley törvény 1 1 fn ( z ) n

V. adioaktivitás endszá () protonok száa az atoaban Töeszá () z adott atoaban a neutronok és a protonok száának összee zotóp Olyan atoaok, aelyeknek rendszáa uyanaz, de neutronszáa (ezért töeszáa is) különbözik 4 4 α-bolás X Y He β - -bolás β + -bolás elektron-befoás X Y e, vayis ekkor 1 X Y e, vayis ekkor 1 X e Y, vayis ekkor 1 n p e p n e p e n * γ-bolás X X Bolástörvény Felezési idő ktivitás t N(t) N e T 1/ ln -val jelöljük, a intában időeysé alatt bekövetkező bolások N száa, t (), értékeysée 1 t s. dőbeli változása (t) t e, ahol N bszorpciós törvény Elnyelt dózis e d E D, értékeysée a Gray [Gy] Dózis eyenérték H D Q, értékeysée a Sievert [Sv] nya-eneria ekvivalencia E c Félkövér és dőlt betű: beuróban szerepel, ahol a job oldali sávban is jelölve van, ott a beuróban csak az adott változat fo szerepelni, de a vizsán kelleni fo az általános is! Félkövér betű: alapvető foalak, a tételek ellett ezek szerepelnek kérdésként Sia betű: seítsé a többi értelezéséhez. Fontos kieelni, hoy az anya ne tartalaz inden összefüést, ai a vizsára kell!