Elektromágnesség tesztek
|
|
- Natália Nemesné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához vasdarabot közelítünk. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. 2. Melyik állítás nem helyes? a) A mágneshez érő vasszögek maguk is mágnessé válnak. b) A mágneses mező csak a mozgó elektromos töltésre képes erőt kifejteni. c) Ha a mágnesrudat ketté törjük, egy északi és egy déli mágnesdarabot kapunk. d) Az állandó mágneseket permanens mágneseknek nevezzük. 3. Melyik állítás nem helyes? a) A mágneses pólusokat nem lehet szétválasztani, minden mágnes kétpólusú. b) Az ellentétes pólusok vonzzák, az azonosak taszítják egymást. c) Mágnessel össze lehet szedni acél gombostűket és réz csavarokat. d) A vas tárgyak tartósan felmágneseződhetnek, ha hosszabb ideig vannak mágneses térben. 4. Melyik tulajdonság nem illik a mágneses indukcióvonalakra? a) A mágneses indukcióvonalaknak van forrásuk, az északi pólusból indulnak és a déli pólusban végződnek. b) A mágneses indukcióvonalak nem metszik egymást. c) A mágneses indukcióvonalak érintője az adott pontban érvényes indukció vektor. d) A mágneses indukcióvonalak zárt görbék. 5. Melyik állítás helyes? a) Két északi pólus egymással szemben mágneses dipólust alkot. b) A mágnesrúddal érintkező alumínium szegecsek mágnesség válnak. c) A rúdmágnes mágneses tere a rúd mellett homogén mágneses tér. d) A rúdmágnes mágneses dipólust alkot. 6. A Föld mágneses tere egy hatalmas rúdmágnes mágneses teréhez hasonlít. Melyik állítás helyes ezzel a képzeletbeli mágnesrúddal kapcsolatban? a) A Föld-mágnes tengelye pontosan egybe esik a Föld forgástengelyével. b) A Föld-mágnes északi pólusa a földrajzi északi pólus közelében van. c) A Föld-mágnes tere Magyarországon nem párhuzamos a felszínnel. d) A Föld-mágnes tere az egyenlítőnél homogén mágneses tér. 7. A függőleges tengely körül forgó iránytű hol nem használható tájékozódásra? a) Az északi sarkon. b) Az egyenlítőn. c) udapesten. d) Fokvárosban. 8. Melyik állítás nem helyes? a) A Föld mágneses tere Magyarországon a felszín felé irányul. b) A Föld mágneses tere az egyenlítőn a felszínnel párhuzamos. c) A Föld mágneses terének déli pólusa a déli sark közelében található. d) A szabadon felfüggesztett iránytű a Föld mágneses terének irányába áll be. 9. Elektromágnes használata több szempontból előnyösebb a permanens mágnes használatával szemben. Az alábbiak közül melyik nem tartozik az előnyei közé?
2 a) A mágneses tér erőssége széles határok között szabályozható az áramerősség beállításával. b) Áramforrás energiájára van szükség a működéséhez. c) Ki- és bekapcsolható szükség szerint. d) Hosszabb idő elteltével sem gyengül a mágneses hatása. 10. Az elektromágnessel kapcsolatban melyik állítás nem igaz? a) A felfüggesztett elektromágnes és az iránytű tengelye adott helyen mindig merőleges egymásra. b) Az elektromágnes mágneses tere a végén a legerősebb. c) A mágneses tér az elektromágnes belsejében homogén. d) Az elektromágnes mágneses tere hasonlít a rúdmágnes mágneses teréhez. 11. Melyik állítás nem igaz? a) A mágneses tér a nyugvó töltést elindítja. b) A mágneses tér a mozgó töltést körpályára kényszeríti. c) A mágneses tér a térre merőleges, áramjárta, egyenes vezetőt elindítja. d) A mágneses tér a térrel párhuzamos síkú, áramjárta körvezetőt elfordítja. 12. Melyik állítás nem helyes? a) Az áramjárta, egyenes vezetőre mágneses térben ható erő merőleges a vezetőre és a mágneses térre is. b) Az áramjárta körvezetőre a mágneses tér akkor fejt ki maximális forgatónyomatékot, ha a körvezető síkja merőleges a mágneses térre. c) A mozgó töltésre mágneses térben ható erő a sebesség nagyságát nem változtatja meg. d) A mágneses tér a rá merőleges tengelyű, áramjárta tekercsre forgatónyomatékot fejt ki. 13. Melyik állítás nem helyes? a) Áramjárta körvezető mágneses térben akkor van egyensúlyban, ha a síkja merőleges a mágneses térre. b) Az áramjárta, egyenes vezetőre a mágneses tér mindig erőt fejt ki. c) A mozgó töltésre mágneses térben ható erő merőleges a sebesség és a mágneses tér irányára. d) A mágneses tér a vele párhuzamos tengelyű áramjárta tekercsre nem fejt ki forgatónyomatékot. 14. Melyik állítás helyes? a) Ha az áramjárta körvezető síkja merőleges a mágneses térre, akkor a körvezető stabil egyensúlyi helyzetben van. b) Ha az áramjárta, egyenes vezető párhuzamos a mágneses térrel, akkor a vezetőre nem hat erő. c) Az álló elektromos töltést a mágneses tér gyorsítja. d) A mágneses tér a mozgó elektromos töltés sebességét növeli. 15. Melyik állítás helyes? a) Az áramjárta, egyenes vezető mágneses tere homogén. b) Az áramjárta, egyenes tekercs mágneses tere a tekercs belsejében homogén. c) Az áramjárta, egyenes tekercs mágneses tere a tekercs mellett homogén. d) Az áramjárta körvezető mágneses tere a körvezető síkjában homogén. 16. Melyik állítás nem igaz? a) Az áramjárta, egyenes tekercs mágneses tere erősebb lesz, ha a tekercsbe vasmagot teszünk. b) Az áramjárta, egyenes vezető mágneses tere a tőle mért, merőleges távolsággal fordítottan arányos. c) Ha az egyrétegű, szorosan tekercselt, egyenes tekercs menetszámát megkétszerezzük, akkor mágneses terének erőssége is kétszer nagyobb lesz. d) Lehetséges olyan tekercset készíteni, melynek akkor sem lesz mágneses tere, ha áramot vezetünk bele.
3 17. Melyik állítás nem igaz a ciklotron működésével kapcsolatban? a) A töltéseket a Lorentz-erő kényszeríti körpályára. b) A töltések sebességét az elektromos tér növeli. c) A töltések sebességét a mágneses mező növeli. d) A töltések egyre nagyobb sugarú pályán mozognak. 18. Melyik állítás nem igaz a ciklotron működésével kapcsolatban? a) A váltakozó irányú elektromos tér növeli a töltések sebességét. b) A mágneses tér a töltéseket körpályára kényszeríti. c) A körpálya sugara nem függ a töltés sebességétől. d) A keringési idő nem függ a töltés sebességétől. 19. Melyik állítás nem igaz a ciklotron működésével kapcsolatban? a) A körpálya sugara összefügg a töltés nagyságával. b) A keringési idő nem függ a körpálya sugarától. c) A körpályára kényszerítő erő nem függ a töltés nagyságától. d) A keringési idő összefügg a mágneses tér erősségével. 20. Melyik állítás nem igaz? a) Áramjárta, egyenes vezető mágneses tere mindenhol merőleges a vezetőre. b) Áramjárta, egyenes tekercs mágneses tere a tekercs belsejében párhuzamos a tekercs tengelyével. c) Ha egy töltés az áramjárta, egyenes vezetőre merőlegesen mozog, akkor a vezető mágneses tere nem hat rá. d) Ha két, párhuzamos, egyenes vezetőben azonos irányú áram folyik, akkor a vezetők között taszító erő lép fel. 21. Milyen irányú erőt fejt ki az áramjárta, egyenes vezető mágneses tere az ábra szerint mozgó pozitív, pontszerű töltésre? I A töltés sebességének iránya Q a) A vezeték és a töltés által alkotott síkra merőleges. b) A vezeték felé mutató. c) A vezetéktől távolító. d) A vezetékkel párhuzamos. 22. Milyen irányú erőt fejt ki az áramjárta, egyenes vezető mágneses tere az ábra szerint mozgó pozitív, pontszerű töltésre? I A töltés sebességének iránya Q
4 a) A vezeték és a töltés által alkotott síkra merőleges. b) A vezeték felé mutató. c) A vezetéktől távolító. d) A vezetékkel párhuzamos. 23. Egyenes, áramjárta vezető közelében, vele egy síkban, téglalap alakú, áramjárta vezetőkeret helyezkedik el. (Az ábra arányos.) Milyen hatás éri a vezetőkeretet? I 1 I 2 a) Csak forgatónyomaték hat a keretre. b) A vezetéktől távolító erőhatás, forgatónyomaték nélkül. c) A vezetékhez vonzó hatás, forgatónyomaték nélkül. d) Összességében se forgatónyomaték, se erőhatás nem éri, mert az erők kiegyenlítik egymást. 24. Egyenes, áramjárta tekercs belsejében, a tekercs tengelyére merőlegesen pontszerű, pozitív töltés mozog. Mi történik a töltéssel? a) A mágneses tér hat rá, s növeli sebességének nagyságát. b) A mágneses tér hat rá, s körpályára kényszeríti. c) A mágneses tér hat rá, s spirális pályára kényszeríti. d) A mágneses tér nem hat rá. 25. Egyenes, áramjárta tekercs belsejében, a tekercs tengelyével 30 fokos szöget bezáró irányban pontszerű, pozitív töltés mozog. Mi történik a töltéssel? a) A mágneses tér hat rá, s növeli sebességének nagyságát. b) A mágneses tér hat rá, s körpályára kényszeríti. c) A mágneses tér hat rá, s spirális pályára kényszeríti. d) A mágneses tér nem hat rá. 26. Egyenes, áramjárta tekercs belsejében, a tekercs tengelyével párhuzamosan pontszerű, pozitív töltés mozog. Mi történik a töltéssel? a) A mágneses tér hat rá, s növeli sebességének nagyságát. b) A mágneses tér hat rá, s körpályára kényszeríti. c) A mágneses tér hat rá, s spirális pályára kényszeríti. d) A mágneses tér nem hat rá. 27. Két elektromágnes közös tengelyen, egymáshoz közel helyezkedik el. Mindkettőben azonos irányú áram folyik. Mit tapasztalunk? a) A két elektromágnes vonzza egymást. b) A két elektromágnes taszítja egymást. c) A két elektromágnes forgatónyomatékot fejt ki egymásra. d) A két elektromágnes nincs egymásra hatással. 28. Függőleges mágneses térben a térre merőleges vezeték a megjelölt irányban mozog. Melyik állítás helyes?
5 v a) Az pontban negatív töltések gyűlnek össze. b) A pontban negatív töltések gyűlnek össze. c) A vezetékre fékező erő hat. d) A vezetékre gyorsító erő hat. 29. Függőleges mágneses térben a térre merőleges vezeték a megjelölt irányban mozog. Melyik állítás helyes? v a) Az pontban negatív töltések gyűlnek össze. b) A pontban negatív töltések gyűlnek össze. c) A vezetékre fékező erő hat. d) Nem történik semmi. 30. Függőleges mágneses térben a térre merőleges vezeték önmagával párhuzamos irányban mozog. Melyik állítás helyes? v a) Az pontban negatív töltések gyűlnek össze. b) A pontban negatív töltések gyűlnek össze. c) A vezetékre fékező erő hat. d) Nem történik semmi. 31. Két vezető sín vízszintes síkot alkot. A sínek végét ellenálláson keresztül vezetékkel összekötjük. A síneken a függőleges mágneses térre merőleges vezetőrúd csúszik az ellenállástól távolodva. Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül?
6 a) Az ellenálláson keresztül áram folyik. b) A vezetőrúdban nem folyik áram. c) A mozgó rúd két vége között feszültség indukálódik. d) A mozgó rúdra fékező erő hat. 32. Két vezető sín vízszintes síkot alkot. A sínek végét ellenálláson keresztül vezetékkel összekötjük. A síneken a függőleges mágneses térre merőleges vezetőrúd csúszik az ellenállástól távolodva. Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül? T T a) A mozgó rúdban a T pont felé elektronok mozognak. b) Az elenálláson nem folyik áram. c) A mozgó rúdra fékező erő hat. d) A töltéseket a Lorentz-erő mozgatja a mozgó rúdban. 33. Két vezető sín vízszintes síkot alkot. A sínek végét ellenálláson keresztül vezetékkel összekötjük. A síneken a függőleges mágneses térre merőleges vezetőrúd csúszik az ellenállástól távolodva. Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül? T a) Az ellenálláson keresztül áram folyik. b) A mozgó rúdra gyorsító erő hat. c) A mozgó rúdban a pont felé áram folyik. d) A töltéseket a Lorentz-erő mozgatja a mozgó rúdban. 34. Melyik állítás nem helyes a mozgási indukcióra vonatkozóan? a) Mágneses térben mozgó vezetékben lévő töltésekre a Lorentz-erő hat. b) Minden mozgási indukcióban a mozgó vezetékben folyamatosan áram folyik. c) A mozgási indukció során létrejöhető áramra vonatkozóan érvényesül a Lenz-törvény. d) A mozgási indukció során indukálódó feszültség függ a sebesség irányától. 35. Melyik állítás nem helyes? a) A Föld mágneses terében Európa felett mozgó repülő szárnyvégei között feszültség indukálódik.
7 b) Az egyenlítőn merőlegesen áthaladó vonat tengelyeinek két végpontja között a Föld mágneses terében feszültség indukálódik. c) Az északi sark fölött áthaladó repülő szárnyvégei között a Föld mágneses terében érvényesül a mozgási indukció jelensége. d) A világűrből érkező töltött részecskék a Föld mágneses terében a sarkok felé térülnek el. 36. A zárt vezetőhurok (QS) síkja merőleges a mágneses tér irányára. A vezetőhurok saját síkjában mozog az ábra szerint. Melyik állítás nem helyes? S Q a) A Q pont felé pozitív töltések mozognak. b) Az S pont felé negatív töltések mozognak. c) A vezetőhurokban áram folyik. d) A jelenség a mozgási indukcióval magyarázható. 37. Melyik állítás nem igaz a változó mágneses mező által létrehozott elektromos mezőre vonatkozóan? a) Az indukált elektromos mezőnek nincsenek forrásai. b) Az indukált elektromos mezőnek nincsenek erővonalai. c) Az indukált elektromos mezőben nincs értelme a potenciál fogalmának. d) Az indukált elektromos mező a belehelyezett vezetékben a töltéseket elmozdítja. 38. Melyik állítás nem helyes? a) A tekercsben létrejövő mágneses tér felépítéséhez energia kell. b) Ha egy áramkörbe tekercset is beépítünk, akkor a bekapcsolás után azért nő lassabban az áram, mert a tekercs vezetékének ellenállása megnövelte az egész kör ohmos ellenállását. c) Ha egy tekercsben változik az áram, akkor körülötte elektromos mező keletkezik. d) A változó mágneses mező által indukált elektromos mezőben az erővonalak zárt görbék. 39. Melyik állítás nem helyes? a) A nyugalmi indukció során mágneses mező indukálódik. b) Kikapcsoláskor a tekercs mágneses tere által tárolt energiát visszakaphatjuk. c) A kölcsönös indukció során érvényesül a Lenz-törvény. d) Az önindukció során a tekercs késlelteti az áram változását. 40. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenáram transzformálható. b) A váltóáram transzformálható. c) A feszültséget azért transzformálják fel, hogy kisebb energia fogyjon a távvezetéken. d) A transzformátorban a primer és szekunder tekercsek menetszáma általában különböző. 41. Melyik állítás nem helyes? a) A hálózati váltakozó feszültség az idő függvényében szinusz függvény szerint változik. b) A hálózati váltakozó feszültség frekvenciája Magyarországon 50 Hz. c) A tekercs váltakozó és egyenárammal szemben másként viselkedik. d) A váltakozó feszültség és a váltakozó áram minden áramkörben egyszerre maximális. 42. Melyik állítás nem helyes? v
8 a) Az induktív ellenállás annál nagyobb, minél nagyobb a frekvencia. b) A tekercs és a kondenzátor egymással ellentétes hatást fejt ki az áram változásával szemben. c) A kapacitív ellenállás annál nagyobb, minél kisebb a frekvencia. d) A tekercsnek váltakozó árammal szemben nincs ohmos ellenállása. 43. Melyik állítás helyes? a) Váltakozó áramú körben az ohmos és az induktív ellenállás összeadódik. b) Váltakozó áramú körben az ohmos és a kapacitív ellenállás összeadódik. c) Váltakozó áramú körben az induktív és a kapacitív ellenállás különbsége jelenik meg. d) Egyenárammal szemben a kondenzátornak végtelen nagy ellenállása van. 44. Melyik állítás nem helyes? a) Váltakozó áramú körben a tekercs késlelteti a feszültséget az áramhoz képest. b) Váltakozó áramú körben a kondenzátor sietteti az áramot a feszültséghez képest. c) Ha tekercs és kondenzátor is van a váltakozó áramú körben, akkor az áram siethet és késhet is a feszültséghez képest. d) Ha tekercs és kondenzátor is van a váltakozó áramú körben, akkor lehetséges, hogy a feszültség és az áram fázisban van. 45. Melyik állítás nem helyes? a) Váltakozó áramú soros körben az eredő ellenállás nem az ellenállások összege. b) Váltakozó áramú soros körben az eredő ellenállás mindig nagyobb, mint az ohmos ellenállás. c) Váltakozó áramú soros körben a frekvencia függvényében létezik legkisebb eredő ellenállás. d) Váltakozó áramú soros körben a feszültség nem az egyes elemekre eső feszültségek összege. 46. Melyik állítás nem helyes? a) Az effektív feszültség az az egyenfeszültség, mely időegység alatt ugyanannyi hőt termel az ohmos ellenálláson, mint a váltakozó feszültség. b) Váltakozó áramú soros körben a hatásos teljesítmény mindig az ohmos ellenállásra jutó teljesítmény. c) Szinuszos váltakozó áram esetén az effektív áramerősség az áramerősség maximális értékének fele. d) Váltakozó áramú soros körben a hatásos teljesítmény az áramforrás feszültségének, az áramerősségnek és a kettő közötti fázisszög koszinuszának szorzata. 47. Melyik állítás nem helyes? a) Váltakozó áramú soros körben a hatásos teljesítmény mindig az ohmos ellenállásra jutó feszültség és az áramerősség szorzata. b) Váltakozó áramú soros körben az áramerősség mindenhol egyforma. c) Az effektív áramerősség az az egyenáram, mely időegység alatt ugyanannyi hőt termel az ohmos ellenálláson, mint a váltakozó áram. d) Váltakozó áramú soros körben a feszültség az egyes elemekre jutó feszültségek összege. Megoldások 1.b 2.c 3.c 4.a 5.d 6.c 7.a 8.c 9.b 10.b 11.a 12.b 13.b 14.b 15.b 16.c 17.c 18.c 19.c 20.d 21.b 22.d 23.b 24.b 25.d 26.a 27.a 28.d 29.d 30.d 31.b 32.b 33.b 34.b 35.b 36.c 37.b 38.b 39.a 40.a 41.d 42.d 43.c 44.a 45.b 46.c 47.d
Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.
1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros
RészletesebbenA természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 12. évfolyam.
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 12. évfolyam Juhász Zoltán TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A laboratórium
RészletesebbenKiadandó feladatok, Fizika 1.
Kiadandó feladatok, Fizika 1. Kinematika 1. Egy követ h = 125m magasról kezdősebesség nélkül leejtünk. Ezután 1 másodperccel utána dobunk egy másik követ függőlegesen lefelé irányuló v o kezdősebességgel.
RészletesebbenAz antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ.
3.14.1. Antennák a) Alapfogalmak Az amatőr rádióállomás antennájának a feladata kettős: adáskor az adó által előállított rádiófrekvenciás teljesítményt elektromágneses hullámok formájában kisugározza,
RészletesebbenElektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
Részletesebben28.A 28.A. A villamos gépek felosztása
8.A 8.A 8.A Villamos gépek Transzformátorok Csoportosítsa a villamos gépeket! Ismertesse a transzformátor felépítését, mőködését és fajtáit, s rajzolja fel rajzjelét! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMUNKAANYAG. Gubán Gyula. Aktív védőgázos ívhegesztések végzése karosszériajavításoknál. A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai
Gubán Gyula Aktív védőgázos ívhegesztések végzése karosszériajavításoknál A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenTermoelektromos jelenségek
Termoelektromos jelenségek Vezetési elektronok maguktól nem lépnek ki egy fém felületéről, ahhoz, hogy ez megtörténjen, az elektronokra a fém belseje felé irányuló erő ellenében bizonyos munkát, un. kilépési
RészletesebbenFizika tanmenet 11. osztály (heti 2 óra)
Fizika tanmenet 11. osztály (heti 2 óra) Óraszám Tananyag 1. Év eleji tudnivalók 2. 1. A rezgőmozgás leírása Ha rezeg a léc 3. 2. A harmonikus rezgőmozgást végző test kitérése sebessége, gyorsulása. Hogyan
RészletesebbenAz oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.
3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi felépítését (tömbvázlatát)
RészletesebbenAzonosító jel: FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. november 6. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
Részletesebbenmi is ez, össze kell hasonlítania mindazzal, ami felette van, és mindazzal, ami alatta van, hogy pontos határait megismerhesse.
Előszó,,Ha az ember magára tekint, először a testét látja, azaz bizonyos anyagmennyiséget, amelyet a magáénak mondhat. De hogy megérthesse, hogy mi is ez, össze kell hasonlítania mindazzal, ami felette
RészletesebbenTranszformátorok tervezése
Transzformátorok tervezése Többféle céllal használhatunk transzformátorokat, pl. a hálózati feszültség csökken-tésére, invertereknél a feszültség növelésére, ellenállás illesztésre, mérőműszerek méréshatárának
RészletesebbenGnädig Péter Honyek Gyula Vigh Máté 333 FURFANGOS FELADAT FIZIKÁBÓL
Gnädig Péter Honyek Gyula Vigh Máté 333 FURFANGOS FELADAT FIZIKÁBÓL Tartalomjegyzék Bevezetés 9 Előszó..................................... 9 Hogyan használjuk ezt a könyvet?..................... 11 Jelölések....................................
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenA természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam.
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam Horváth Petra TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium
RészletesebbenMágneses magrezonancia-spektroszkópia
1 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia Egy- és kétdimenziós módszerek a kémiai szerkezetkutatásban Metodikai útmutató Szalontai Gábor Veszprémi Egyetem NMR Laboratórium Verziószám: 2.0 2003. március 2
Részletesebben2,0000 V méréshatárú AD átalakító felbontóképességét minimálisan hány bites átalakító biztosítja? Válaszát indokolja.
2,0000 V méréshatárú AD átalakító felbontóképességét minimálisan hány bites átalakító biztosítja? Válaszát indokolja. A legnagyobb szám amit kitudok írni,9999. A legkisebb szám 0,0000 n=5 Tényleges felbontás:
RészletesebbenA RÁDIÓAMATŐR. ELŐADÁSSOROZAT 1 60. rész 2010 2014. (Harmadik, bővített kiadás) Szerző: Zentai Tibor HA2MN. Lektor és szerkesztő: Papp József
A RÁDIÓAMATŐR ELŐADÁSSOROZAT 1 60. rész 2010 2014. (Harmadik, bővített kiadás) Szerző: Zentai Tibor HA2MN Lektor és szerkesztő: Papp József HAJDÚ QTC 2015. A kiadvány szabadon terjeszthető, ára kizárólag
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
Részletesebben11. Ballisztika.doc XI. A BALLISZTIKA
XI. A BALLISZTIKA A ballisztika a lőfegyverek működésével foglalkozó tudomány, tárgyalja mindazon kérdéseket, amelyek a lövéssel összefüggenek. A lövés jelenségeivel, annak törvényszerűségeivel foglalkozik
RészletesebbenA fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
Részletesebben11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C
Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk
RészletesebbenNukleáris fizika II. rész
Fizikai Intézet Dr. Paripás Béla Nukleáris fizika II. rész Miskolc, 015 Tartalomjegyzék 1. Ionizáló sugárzások külső és belső természetes forrásai... 3. Az anyag hullámtermészete... 7 3. A határozatlansági
Részletesebben10. Síkgeometria. I. Elméleti összefoglaló. Szögek, nevezetes szögpárok
10. Síkgeometria I. Elméleti összefoglaló Szögek, nevezetes szögpárok Egy adott pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. Egy-egy ilyen rész neve szögtartomány, vagy szög. A két félegyenest
Részletesebben33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam
33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása A feladatok helyes megoldása maximálisan 10 pontot ér. A javító tanár belátása szerint a 10 pont az itt megadottól
Részletesebben4. Oszcillációk Első észlelések
4. Oszcillációk Első észlelések A Nap felszíni oszcillációinak vizsgálata 1960-ban indult Leighton észleléseivel, aki egy szellemes spektrohelioszkópos eljárást követett. Az ionizált bárium 4554 Angström
RészletesebbenAz egzotikus atommagok szerkezete
Az egzotikus atommagok szerkezete Horváth Ákos ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék 1. Felfedezetlen területek az izotópok térképén 1932-ben James Chadwick felfedezte a neutront, azóta tudjuk miből állnak a körülöttünk
Részletesebben