A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-21/2013. számú határozata az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár átfogó vizsgálatának lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárnál (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) (Pénztár) lefolytatott átfogó vizsgálatot követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. Az ellenőrző bizottság a jövőben maradéktalanul tegyen eleget a kiszervezett tevékenység ellenőrzésére, valamint az ellenőrzések eredményeinek közgyűlés elé történő előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének. 2. A tagi kölcsön nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat a jövőben maradéktalanul tartsa be. 3. a) Az átlépő tagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a jövőben maradéktalanul tegyen eleget. b) Az átlépőkre teljesített adatszolgáltatást 2008-ig visszamenőleg egészítse ki a jogszabályban előírt adatokkal az átvevő pénztárak részére. A Pénztár a b) pont alatti kötelezést a határozat kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül teljesítse, és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet részére. 4. A panaszügyek kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat a jövőben maradéktalanul tartsa be. 5. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a jövőben kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelően azonosított pénztártagok részére teljesítsen kifizetést. 6. A jövőben tartsa be az ingatlanok értékének nyilvántartására vonatkozó előírásokat. 7. A jövőben tartsa be a közvetett befektetések költségeire vonatkozó előírásokat. 8. Teremtsen összhangot a nem fizető tagoktól vonható költségekre vonatkozó egyes szabályzatai, valamint a szabályozás és a gyakorlat között. A Pénztár a kötelezés végrehajtását a következő közgyűlést követő 30 napon belül dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet részére. 9. a) A jövőben folyamatosan ellenőrizze a tartalékok és az azok fedezetét képező eszközök közötti egyezőség fennállását. b) A tartalékok és az azok fedezetét képező eszközök közötti egyezőséget a 2012. június 30-i fordulónapra tartalékonként mutassa ki. A Pénztár a b) pont alatti kötelezést a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül teljesítse, és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet részére. 10. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre
hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. -a és 54. (1) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdései szerint, a 2012. augusztus 16-án kelt kiértesítő levél alapján átfogó vizsgálatot (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2012. szeptember 24. és október 10. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak 2007. január 1-jétől a vizsgálat helyszíni szakasza lezárásának időpontjáig terjedt. A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2013. február 19-én kelt vizsgálati jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen nap nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére a Psztv. 57/A. (4) bekezdése szerint 20 (húsz) napos határidő kitűzésével. A Pénztár a 2013. március 18-án érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE 2.1. Az ellenőrző bizottság (EB) tevékenysége 2.1.1. A Vizsgálat megállapításai a) A Vizsgálat megállapította, hogy a kiszervezett tevékenységet 2008-ban nem ellenőrizték, az EB-munkatervben előírt ellenőrzés megvalósulását a Pénztár dokumentummal nem támasztotta alá. A 2009 2011-ben elvégezték a kiszervezett tevékenység ellenőrzését, azonban az ellenőrzés az informatikai tevékenységen kívül más kiszervezett tevékenységre, így például az ügyfélszolgálatra nem terjedt ki. b) Az EB évente írásos beszámolót készített az elvégzett tevékenységéről. Az EB közgyűlés elé terjesztett éves jelentése csak az éves beszámolóra vonatkozóan tartalmazott megállapításokat, a további vizsgált témákat csak címszavakban tartalmazza. Az éves beszámolón kívüli vizsgálati pontokra vonatkozóan nincs utalás, illetve dokumentum csatolva arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, milyen iratok, tagok, számlák, tételek alapján, mekkora darabszám figyelembe vételével milyen megállapításokat tett. 2.1.2. A megállapítások minősítése a) Mivel az EB 2008-ban nem vizsgálta a kiszervezett tevékenységek szerződésnek megfelelő teljesítését, illetve a 2009 2011. évi vizsgálat nem ölelte fel a teljes kiszervezett tevékenységi kört, a Pénztár megsértette az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 40/D (5) bekezdését. b) Az EB nem teljesítette az Öpt. 27. (3) bekezdését, miszerint az EB megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. (Vizsgálati Jelentés (26) pontja, Mátrix Belső kontr. 1 2. pont) 2.1.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a b) pont alatti megállapításra tett észrevételt, és a végleges jelentést oly módon kérte módosítani, hogy az EB részben teljesítette az Öpt. 27. (3) bekezdésében foglalt 2
előírást. A Felügyelet a megállapítást fenntartja. Az éves beszámoló ellenőrzését és közgyűlés elé terjesztését az Öpt. 27. (4) bekezdése írja elő. A 27. (3) bekezdése az (2) bekezdésben foglalt feladatok elvégzéséről való beszámolót írja elő, amelynek az EB nem tett eleget. 2.2. A tagi kölcsön vizsgálata 2.2.1. A Vizsgálat megállapításai A nyolc vizsgált tagi kölcsön ügy közül négy esetben a kölcsön szerződésben szereplő összeg meghaladja az engedélyező lapon szereplő egyéniszámla-egyenleg 30 %-át. A vizsgált tagokat a Vizsgálati Jelentés 2.1.1.a) sz. melléklete tartalmazza. 2.2.2. A megállapítások minősítése A 30 %-os limit túllépése miatt a Pénztár megsértette az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet (Öbr.) 27. (3) bekezdését. (Vizsgálati Jelentés (8) pontja, Mátrix Term. 1. pontja) 2.2.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a jogszabálynak történő megfelelésről a 2.1.1. a) melléklet kiegészítésével kívánt nyilatkozni. A Pénztár által beküldött táblázat azonban a 2.1.1.a) sz. mellékletben lévő adatokhoz képest többletinformációt nem tartalmaz, ezért a Felügyelet a megállapítást fenntartja. 2.3. Az átlépések vizsgálata 2.3.1. A Vizsgálat megállapításai A Pénztár az átvevő pénztárnak nem értéknap megjelölésével ad tájékoztatást az átlépő tag 2007. december 31-ét követő befizetéseiről, hanem tárgyévenkénti bontásban. 2.3.2. A megállapítások minősítése A Pénztár hiányos adatszolgáltatása sérti az Öpt. 47/B. (3) bekezdését. (Vizsgálati Jelentés (394) pontja, Mátrix Term. 4. pontja) 2.3.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár észrevétele szerint az áthozott befizetések tőke és a hozam szerinti megbontására a kifizetések adóköteles vagy adómentes voltának megállapításához van szükség, amely nem követeli meg az éves bontásnál mélyebb bontást. A Pénztár egyeztetést kíván kezdeményezni a Stabilitás Pénztárszövetséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Felügyelettel a hivatkozott előírás egyszerűsítése érdekében. A Felügyelet az észrevételt nem fogadja el. A jogszabály előírja, hogy az átadó pénztár a befizetésekről az értéknap megjelölésével tájékoztassa az átvevőt. A napi bontású adatszolgáltatás nélkül az átvevő pénztár nem tudja figyelembe venni a személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. (8) bekezdésében előírtakat. E szabály szerint a nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetése esetén a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés időpontja között tíz év még nem telt el. 2.4. A panaszkezelés vizsgálata 2. 4.1. A Vizsgálat megállapításai a) 2011-ben, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés idején több írásbeli bejelentés érkezett amiatt, hogy a Pénztár telefonon csak hosszú várakozás után érhető el. A Pénztár ezeket a bejelentéseket nem szerepeltette a panaszok nyilvántartásában. b) Az elutasított panaszok egy részénél a Pénztár nem tájékoztatta a panaszost a további jogorvoslati lehetőségekről. c) A Pénztár a telefonon bejelentett panasz esetén a válaszlevélhez nem mellékelte a panaszról felvett jegyzőkönyvet, és azt az ügyfélszolgálaton személyesen bejelentett panasz esetén is csak külön kérésre adta át. 3
d) A Panaszkezelési szabályzata IV. fejezet 2.3. pontja szerint a panasz kivizsgálása mellőzhető, ha a panaszos a panaszt a tudomásszerzéstől számított 6 hónapon túl terjesztette elő. e) A tagok az OTP Bank Nyrt. (Bank) fiókhálózatában is tehetnek panaszt, de erre vonatkozó írásos megállapodás a Pénztár és a Bank között nincs. A Pénztár a bankfiókokban tett panaszok esetében a panaszkezelési határidőt a panasznak a Pénztárhoz történő beérkezésétől számította. A bankfiókban tett bejelentéstől számított 30 napos válaszadási határidőt a Pénztár a bankfiókban tett bejelentések mintegy 25 %-ában lépte túl. 2.4.2. A megállapítások minősítése a) A telefonos panaszok fogadásának hiányosságai miatt a Pénztár megsértette az Öpt. 29/A. (3) bekezdését. Az erre vonatkozó panaszok nyilvántartásba vételének elmulasztása miatt a Pénztár megsértette az Öpt. 29/A. (11) bekezdését. b) A jogorvoslati tájékoztatás mellőzésével a Pénztár megsértette az Öpt. 29/A. (8) bekezdését, amely, amely arról rendelkezik, hogy a panasz elutasítása esetén tájékoztatnia kell a pénztártagot arról, hogy eljárást kezdeményezhet a Felügyelet, a bíróság vagy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt. c) A Pénztár a jegyzőkönyv átadásának/megküldésének mellőzésével megsértette az Öpt. 29/A. (6) bekezdését. d) A Panaszkezelési szabályzat hivatkozott előírása nem felel meg az Öpt. 29/A. (7) bekezdésében foglaltaknak. e) A Pénztár a válaszadási határidő túllépésével megsértette az Öpt. 29/A (7) bekezdését. (Vizsgálati Jelentés (45) pont, Mátrix Panasz 1 5. pont) 2.4.4. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése a) A szóban forgó megkeresések nem minősülnek panasznak, mert a telefonvonalak túlterheltsége nem kötődik szorosan azokhoz a megkeresésekhez, amelyekre a Pénztár egyébként megfelelően válaszolt. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (Szolgáltató) látja el más OTP-pénztárak ügyfélszolgálatát. A kapacitás általában megfelelő, de a magánnyugdíjpénztári visszalépés miatt az önkéntes nyugdíjpénztári tagok telefonos kiszolgálása rövid ideig nem volt zökkenőmentes. A Felügyelet az észrevételt nem fogadja el. A telefonos ügyfélfogadás átmeneti zavarát a Pénztár nem vitatta. A mulasztást kifogásoló bejelentés pedig akkor is panasznak minősül, ha az ügyfél a bejelentéssel egyidejűleg más üggyel is a pénztárhoz fordul. b) A Pénztár a megállapítást nem vitatta. Közölte, hogy a jövőben tájékoztatja a tagokat a jogorvoslati lehetőségekről. c) A Pénztár a megállapítást nem vitatta. Közölte, hogy a jövőben a levélben megválaszolt panaszok mellé csatolja a jegyzőkönyvet, és a Szolgáltató figyelmét is felhívta arra, hogy minden esetben adja át a jegyzőkönyv másolatát a bejelentőnek. d) A Pénztár a megállapítás ismertetett részére nem tett észrevételt. A Felügyelet fenntartja álláspontját, amely szerint a Pénztárnak a tudomásszerzéstől számított 6 hónapon túl előterjesztett panaszokra is válaszolni kell. e) Az észrevétel szerint az OTP Bank Nyrt. mint tagszervező a Szolgáltatóval áll szerződésben. A Pénztár azt nem szorgalmazta, de a tapasztalat szerint az ügyfelek enélkül is a bankfiókokhoz fordulnak a csoport tagjaival szemben felmerülő panaszaikkal. Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos volna, ha elutasítanák őket, mert a Pénztárnak csak Budapesten van személyes ügyfélszolgálata. A panaszeljárásra vonatkozó eljárást a Pénztár az OTP Bank Nyrt.-vel kötendő szerződésben szabályozni fogja. A bankfiókokból beérkező panaszok megválaszolásának késedelme 2008-ban volt jellemző, azóta a bármilyen csatornán beérkező panaszra határidőben igyekeznek válaszolni. A Felügyelet a megállapítást fenntartja, mert a fiókhálózatban leadott panaszok megválaszolásának határidejét a Pénztár számos esetben megsértette. 4
2.5. A pénzmosás, terrorizmus finanszírozása kiszűrésének vizsgálata 2.5.1. A Vizsgálat megállapításai a) A Felügyelet a szolgáltatások elszámolása kapcsán vizsgálta a tagok azonosítását. A vizsgált 35 tag közül két esetben a kifizetéskor nem töltötték ki az azonosító adatlapot, és a belépési nyilatkozaton sem szerepelt a személyi azonosító okmány száma. b) A Pénztár a kedvezményezettek részére történő kifizetések során 2012-ig nem alkalmazta az azonosítási adatlap nyomtatványt. A kedvezményezetteknek rendszeresített igénybejelentő lap az előírt adatok közül nem tartalmazta az állampolgárságot, valamint külföldi estén a magyarországi tartózkodási helyet. 2.5.2. A megállapítások minősítése a) A Pénztár eljárásával megsértette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 7. (2) bekezdését ac) és ae) pontját. b) A Pénztár eljárásával megsértette a Pmt.7. (2) bekezdését ac) és ae) pontját. (Vizsgálati Jelentés (48) pont, Mátrix Vissz. kez. 1. és 3. pont) 2.5.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése a) A Pénztár a fenti megállapításra nem tett észrevételt. b) A 2012. évet megelőző kedvezményezeti kifizetések esetén a Pénztár az adott időpontban érvényes pénzmosási szabályzata szerint járt el. A 2005. május 1. és 2008. március 15. közöttérvényes szabályzat szerint a kétmillió, a 2008. március 15. és 2012. március 9. között hatályos szabályzat szerint a hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összeg kifizetése esetén kellett a kedvezményezettet azonosítani. A Pénztár a vizsgált időszakra áttekintette a fenti összeghatároknál nagyobb kedvezményetti kifizetéseket, és megállapította, hogy az azonosítást minden esetben elvégezte. A Felügyelet az észrevételt nem fogadja el. A korábbi pénzmosás elleni törvény alapján készült 2008. március 15-ig hatályos szabályzat betartásával a Pénztár nem tehetett eleget a 2007. december 14. napjától hatályos Pmt.-nek. A kedvezményezettekre alkalmazott hárommillió-hatszázezer forintos azonosítási összeghatár sem volt szabályos. A Pmt. 11. (5) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy a kedvezményezett és az ügyfél (tag) között nem lehet különbséget tenni, azaz a kifizetéskor a kedvezményezettet is a taghoz hasonlóan azonosítani kell a kifizetett összeg nagyságára tekintet nélkül. 2.6. A befektetett eszközök értékelésének vizsgálata 2.6.1. A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat a befektetett eszközök letétkezelői eszközértékkel és vagyonkezelői értékeléssel való összevetésével megállapította, hogy a Pénztár egyes tételek értékelésekor nem a letétkezelő által meghatározott értéket vette figyelembe. A 2008. december 31. és 2012. június 30. közötti időszakban a befektetett eszközök letétkezelői eszközértékkel és vagyonkezelői értékeléssel való egyezősége az alábbiak szerint több esetben nem áll fenn. 2008. december 31-re a tagi kölcsön állomány tekintetében főkönyv és a letétkezelő adatai között 1.566.784,- Ft eltérés mutatkozik. Az ingatlan állomány esetében a Vizsgálat a főkönyv és a letétkezelői eszközérték között az alábbi eltérést állapította meg: Dátum Főkönyv Letétkezelő 2010.12.31. 12 671 886 Ft 12 800 000 Ft 2011.12.31. 7 619 828 Ft 7 700 000 Ft 2012.06.30. 7 554 978 Ft 7 700 000 Ft A fenti eltérések oka, hogy a letétkezelő az ingatlan értékbecslő szakvéleménye alapján tartja nyilván az ingatlanokat, a Pénztár viszont könyv szerinti értéken. 2.6.2. A megállapítások minősítése 5
A Pénztár megsértette az Öpt. 49/A. (1) bekezdését, az ingatlanok tekintetében pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII.19.) kormányrendelet (Öszr.) 29. (4) bekezdését. (Vizsgálati Jelentés (51) pont, Mátrix Piaci kock. 3. pont) 2.6.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapítást nem vitatta. Közölte, hogy könyveiben az ingatlan értékét 2012. december 31-től piaci értéken tartja nyilván, ezzel biztosítva a letétkezelővel való teljes körű egyezőséget. 2.7. A befektetési és a vagyonkezelési költségek közötti összhang vizsgálata 2.7.1. A Vizsgálat megállapításai A Felügyelet a közvetett befektetések költségeinek indokoltságát vizsgálva 2012. december 13-án felszólította a Pénztárat, hogy nyújtsa be az OTP Alapkezelő Zrt. (Vagyonkezelő) által kezelt két megnevezett alapba történt befektetés indokoltságának megítélése szempontjából szükséges valamennyi dokumentumot. A részletesebb vizsgálatra való kiválasztás szempontja a Pénztár által befektetett vagyon, a Pénztár által tulajdonolt eszközök aránya, a befektetett eszközök száma (diverzifikáltsága), valamint az alapkezelési és a vagyonkezelési díj mértéke volt. A Pénztár 2012. december 18-án, 2013. január 23-án és február 12-én érkezett beadványaiban foglalt információ alapján a Felügyelet nagyobbrészt indokolatlannak találta az O. Alapba (Alap) történő közvetett befektetést, és emiatt az alapkezelési díjnak a 0,8 %-os vagyonkezelési díjat meghaladó részét. Az Alapban a Pénztár által birtokolt befektetési jegyek piaci értéke a 2008. január 1. és 2011. január 1. közötti időszakban 2,978 milliárd és 4,373 milliárd forint között ingadozott. A fenti időszakban a Pénztár kitettsége az Alapban 6,39 és 33,62 % között volt. Az Alap részletes vizsgálatra való kiválasztását indokolta, hogy az Alap eszközeinek másik tulajdonosával, az OTP Magánnyugdíjpénztárral szemben a Felügyelet a JÉ-IV-21/2011. számú határozatában ugyanezen Alap kapcsán megállapította a közvetett és közvetlen befektetések költségeinek összhangjára vonatkozó ún. összhangszabály megsértését. Az Alap negyvenhét eszközt tartalmazott: negyven egyedi, magyar és más közép-európai részvény mellett négy befektetési jegyet, két MNB-kötvényt és egy diszkont kincstárjegyet. Az éves alapkezelési díj 2007. január 1. és 2010. augusztus 5. között 2 %, 2010. augusztus 6. és 2011. január 18 között 0%, ezt követően 0,8% volt. A vizsgált időszakban a vagyonkezelési díjat éves szinten 0,8 %-ban állapították meg. A Vagyonkezelő az Alapba fektetett pénztári eszközök után nem számított fel vagyonkezelési díjat. A Pénztár a fent említett beadványokban végül kimutatta, hogy a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a befektetés teljes költsége 144.008.947,- Ft volt, amelyből a Pénztár 36.920.233,- Ft-ot tartott indokoltnak. Ennek alapján a Pénztár által kimutatott többletdíj-vonás 107.088.714,- Ft lett volna. A kimutatásban szereplő négy csökkentő tételből a Vizsgálat az alábbi kettőt nem fogadta el: az ötvenet meghaladó portfolióelem-szám miatti 8.552.716,- Ft-ot, mert a költségek összhangját a teljes időszakban a teljes eszközállomány alapján kell értékelni; az értékpapírkölcsön miatti 9.250.224,- Ft-ot, mert a Pénztár közvetlenül is jogosult lett volna értékpapír kölcsönzésre. A Pénztár által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Felügyelet által megállapított többletköltséget a Vizsgálati Jelentés 3.1.1. sz. melléklete tartalmazza. E szerint az Alapba történt közvetett befektetés indokolatlan költsége összesen 124.891.654 Ft, azaz Százhuszonnégymillió-nyolcszázkilencvenegyezer-hatszázötvennégy forint. 2.7.2. A megállapítások minősítése A Pénztár a fentiek miatt megsértette az Öbr. 2. sz. mellékletének 1. e) pontjának rendelkezését, amely kimondja: a közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során 6
biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez viszonyítottan - a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentumnak tekinthetőek e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok. (Vizsgálati Jelentés (51) pontja, Mátrix Piaci kock. 4.) 2.7.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapításra nem tett észrevételt. A Pénztár 2011. április 12-én igazolta, hogy a Vagyonkezelő visszatérítette részére a Felügyelet által megállapított teljes díjkülönbözetet, egyúttal benyújtotta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a Pénztár a visszatérített összeget póthozamként a tagok egyéni számláin jóváírta. 2.8. A nem fizető tagoktól levont működési költség vizsgálata 2.8.1. A Vizsgálat megállapításai Ha a tag nem fizet tagdíjat, a Pénztár az Öpt. 14. (3) bekezdésében foglalt jogával élve levonja a működésre elszámolható ún. őrzési díjat akként, hogy ha a tag utólag megfizeti a levonással érintett időszakra jutó tagdíjat, a Pénztár a megfizetett összeg arányában a levont hányadot visszatéríti. Az eljárásrendet az Alapszabály 6.9 pontja és a Tartalékképzési Szabályzat II.9. pontja tartalmazza. Az Alapszabály 6.9.1 pontja idézi az Öpt. ide vonatkozó rendelkezését a levonás lehetőségéről, és kimondja azt is, hogy a levonásnál az egységes havi tagdíj és a megfizetett tagdíj különbségét kell figyelembe venni. A Tartalékképzési szabályzat II.9 pontja az alábbiakat mondja ki: Költséget azoktól a tagoktól kell levonni, akik több mint hat hónapja nem fizettek tagdíjat és a tagdíjat előre sem fizették meg. A részben megfizetett hónapok megfizetettnek számítanak. A költség számításának módja: a meg nem fizetett hónapok száma szorozva az egységes alaptagdíj működési és likviditási tartalékra jutó részével, de a költség legfeljebb a nemfizetés időszakában kapott hozam mértékéig vonható le. Ha a hozam nem nyújt fedezetet a teljes költség levonására, először a működési tartalékra jutó részt kell levonni. Sávos tagdíj esetén a meg nem fizetett időszakra érvényes sávozás alapján, a legalsó sáv szerinti arányokat kell figyelembe venni. A Vizsgálat a szabályozás alábbi ellentmondásait állapította meg: a) Az Alapszabály szerint levonást kell alkalmazni akkor is, ha a megfizetett vállalt tagdíj nem éri el az egységes tagdíjat, míg a Tartalékképzési szabályzat szerint a részben megfizetett hónapok megfizetettnek számítanak. (A gyakorlatban a Pénztár az Alapszabály szerint jár el.) b) Az Alapszabály szerint a levonásnál az egységes havi tagdíj és a megfizetett tagdíj különbségét kell figyelembe venni. Ezzel szemben a Tartalékképzési szabályzat szerint a költség számításának módja a meg nem fizetett hónapok száma szorozva az egységes tagdíj működési és likviditási tartalékra jutó részével. (E tekintetben a gyakorlatban a Pénztár a Tartalékképzési szabályzat szerint jár el.) A Vizsgálat a pénztári gyakorlatot a kiválasztott esetek és az Alapszabály alapján az alábbiak szerint értékelte: 1. A Pénztár a költséglevonás módja tekintetében megsérti Alapszabályát, mert a Tartalékképzési szabályzatban rögzítettek szerint jár el. 2. A Vizsgálat által megjelölt tagok esetében a Pénztár nem a Tartalékképzési szabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el. Egyrészt azért, mert a Pénztár a megjelölt esetekben nem a meg nem fizetett időszakra érvényes legalsó sáv, hanem a normál sávozás alapján számolta ki a levonást. Másrészt a Pénztár a szabályzattal ellentétben nem a működési részt tölti fel először, hanem a levont összeg 1%-a likviditási alapba kerül. A Vizsgálat megállapította továbbá, hogy a Pénztár a tag vállalt tagdíját a tag nyilatkozata hiányában is módosítja, ha a tag rendszeresen a vállaltnál magasabb tagdíjat fizet. 7
Több esetben előfordult az is, hogy olyan hónapra is visszatérítették az őrzési díjat, amelyre nem volt utólagos tagdíjbefizetés. 2009-ben egy esetben a költség levonása nem állapítható meg, csak a visszatérítése. 2.8.2. A megállapítások minősítése A Pénztár a fentiek miatt megsértette Alapszabálya 6.9 pontjának és a Tartalékképzési Szabályzat II.9. pontjának rendelkezéseit. A vállalt tagdíj nyilatkozat hiányában történő módosítása sérti a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 165. -át. (Vizsgálati Jelentés (54) pontja, Mátrix Műk. kock. 5. pontja) 2.8.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár közölte, hogy a szabályzatok 2013. évi módosításával egyidejűleg megszünteti a Tartalékképzési Szabályzat az Alapszabály és az ügyvitel inkonzisztenciáját. Megjegyezte továbbá, hogy az éves egységes tagdíj mindig meghaladta az Öpt. 49. -ában megjelölt tízezer forintos befizetési értékhatárt, ezért az őrzési díjat soha nem lehetett teljes egészében a legalsó sáv szerint vonni. Közölte továbbá, hogy a tagokat a nyilvántartott aktuális tagdíjvállalásukról az egyenlegértesítőben tájékoztatja, és észrevétel esetén a nyilvántartást módosítja. Az egyenlegértesítőben felhívja a tagok figyelmét az adatok frissítésére, amihez űrlapot is mellékel. A Pénztár a szabálytalanságokat érdemben nem vitatta, ezért a Felügyelet a megállapításokat fenntartja. 2.9. A tartalékok és az azok fedezetét képező eszközök közötti egyezőség vizsgálata 2.9.1. A Vizsgálat megállapításai A Felügyelet a tartalékok és az azok fedezetét képező eszközök közötti egyezőséget 2009. december 31-re, 2010. december 31-re, 2011. december 31-re és 2012. június 30-ra vonatkozóan. Egyezőség a Vizsgálat Jelentés 3.1.2.a) sz. mellékletében foglaltak szerint egyik vizsgált időpontban sem állt fenn. 2009. december 31-én a fedezeti tartalékon az eszköz oldal 4.681.404,- Ft-tal kevesebb, a működési tartalék 5.411.346,- Ft-tal több, a likviditási tartalék 763.677,- Ft-tal kevesebb, a függő portfólió pedig 33.735,- Ft-tal több, mint a forrás oldaluk. 2010. december 31-én a fedezeti tartalékon az eszköz oldal 1.840 815,- Ft-tal kevesebb, a működési tartalék 831.062,- Ft-tal több, a likviditási tartalék 216.759,- Ft-tal több, a függő portfólió pedig 792.994,- Ft-tal több, mint a forrás oldaluk. 2011. december 31-én a fedezeti tartalékon az eszköz oldal 5.275.802,- Ft-tal kevesebb, a működési tartalék 495.688,- Ft-tal több, a likviditási tartalék 81.238,- Ft-tal több, a függő portfólió pedig 4.698.876,- Ft-tal több, mint a forrás oldaluk. 2012. június 30-án a fedezeti tartalékon az eszköz oldal 2.899.730,- Ft-tal kevesebb, a működési tartalék 1.069.162,- Ft-tal több, a likviditási tartalék 220.073,- Ft-tal több, a függő portfólió pedig 1.610.495,- Ft-tal több, mint a forrás oldaluk. A folyamatosan fennálló eltérések alapján a Vizsgálat azt állapította meg, hogy a Pénztár a Vizsgálat alá vont időszakban a tartalékok és az azok fedezetét képező eszközök közötti egyezőséget nem ellenőrizte. [11 2.9.2. A megállapítások minősítése A Pénztár a megállapított egyezőtlenségek miatt megsértette az Öszr. 13. (4) bekezdését. (Vizsgálati Jelentés (54) pontja, Mátrix Műk. kock.6. pontja). 2.9.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapítást nem vitatta, bejelentette, hogy az eszköz-forrás egyezőséget 2013. március 31-ig tartalékonként is megteremti és ennek a folyamatos ellenőrzését rendszeresen dokumentálja. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az Öpt-ben, a Felügyelet határozatában 8
foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik az Öpt.-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Psztv. 38. (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a 4. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. 3. 1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre A Psztv. 7. d), e) és f) pontjai szerint a Felügyelet feladata a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint ha törvény eltérően nem rendelkezik eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. Az Öpt. 65. (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében, az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására határidő kitűzésével felszólíthat. A fenti jogszabályhelyek alapján a határozat 3., 8. és 9. pontjában konkrét intézkedésekre köteleztem a Pénztárat a megállapított jogsértések kiküszöbölése érdekében. Ezen intézkedések alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdés a) pontja alapján a szabályok megsértésének, illetőleg a hiányosságoknak súlyosságára voltam tekintettel. A feltárt egyéb jogsértések közül kiemelkedően súlyosnak tartottam a 7. pontban megállapított jogsértést. Ennek ellenére a jövőre vonatkozó figyelmeztetést elégségesnek találtam, mert a Psztv. 61. (4) bekezdés f) pontja alapján értékeltem a Pénztárnak a kár megállapítása érdekében tanúsított együttműködését. Ugyanezen jogszabályhely e) pontja alapján értékeltem azt, hogy a Pénztár az indokolatlan közvetett befektetéssel okozott kárt a határozathozatal előtt a tagoknak megtérítette. A fentiek miatt a 7. pontban, továbbá a jogszabálysértés súlyára tekintettel az egyéb határozati pontokban is elegendőnek tartottam a jövőre vonatkozó felszólítás alkalmazását azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértésektől, és ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító, illetve belső szabályzatainak meg nem felelő körülményei megváltoztatására. 3. 2. Tájékoztatásra kötelezés A rendelkező rész 12. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Ket. 71. -ának (1) és 73. (3) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. 9
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, 2013. május 16. Dr. Sáray Éva s. k. a PSZÁF alelnöke 10