Fogllkozttási formák és z utánuk fennálló dó- és társdlombiztosítási kötelezettségek diákok nyári munkválllásához kpcsolódón Közeledik nyári szünet, ezért ismét ktuális áttekinteni diákok fogllkozttásánk szbályit, hiszen számos diák tervezi, hogy szünidőt vgy nnk egy részét munkávl tölti. A tnulók egy része nyári szünidőn kívül is rendszeresen végez munkát, és z elmúlt évek tpsztlti lpján fogllkozttók is szívesen lklmznk fitlokt z utánuk igénybe vehető dókedvezményeknek köszönhetően. E tájékoztó nyg célj segítséget nyújtni munk világábn többnyire jártln fitlok számár, hogy mikre kell figyelni, mikor úgy döntenek, hogy munkáb állnk. A munkválllásr vontkozó áltlános szbályokt Munk törvénykönyve 1 trtlmzz. A munkáb állás egyik feltétele, hogy munkvállló törvényben előírt életkort elérje. Az Mt. rendelkezései lpján munkvállló z lehet, ki 16. életévét betöltötte, zonbn z iskoli szünet ideje ltt szülői hozzájárulássl 15. életévüket betöltött tnulók is dolgozhtnk, mennyiben nppli rendszerű okttás keretében (áltlános iskolábn, szkiskolábn, középiskolábn) folyttják tnulmányikt. Gyámhtósági engedéllyel, jogszbálybn meghtározott egyes kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében fogllkoztthtó 16 évesnél fitlbb személy is. Összességében elmondhtó, hogy 18. életévüket be nem töltött munkválllók fitl munkválllónk minősülnek, ezért erősebb törvényi védelemben részesülnek. 1 A munk törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( továbbikbn Mt.) lpján A diákok z lábbi jogviszonyokbn válllhtnk munkát: munkviszony keretében, vgy munkvégzésre irányuló egyéb jogviszonybn (ide trtozik megbízási szerződés vgy válllkozási szerződés), továbbá egyszerűsített fogllkozttás keretében, vgy háztrtási lklmzottként, vlmint iskolszövetkezetben nppli rendszerű okttás keretében tnulmányokt folyttó tnulóként, hllgtó tgként. A munkvállláshoz szükséges tudnivlók Mielőtt áttekintjük z egyes fogllkozttási jogviszonyokr vontkozó szbályokt, célszerű tisztázni néhány, munkvállláshoz szükséges tudnivlót. Elöljáróbn fontos tudni, hogy munkvégzés megkezdése előtt diáknk célszerű tájékozódni rról, hogy milyen feltételekkel kerülhet sor fogllkozttásár, nnk 1
következményeként milyen jogok illetik meg és mely kötelezettségek terhelik. Az előzetes tájékozódás történhet kár ismerősei körében, z interneten vgy z iskolábn is. Elmondhtó, hogy bármely fogllkozttási formábn kerül sor munkvégzésre, célszerű írásb fogllni felek között létrejött megállpodást, munkválllásr vontkozó feltételeket. Ebből dódón rendkívül fontos szerződés lpos átolvsás, ennek hiányábn nem szbd láírni szerződést. A diák munkáb állásánk egyik feltétele, hogy rendelkezzen dózonosító jellel. A Nemzeti Adó- és Vámhivtl főszbály szerint minden év július 1-jéig hivtlból megállpítj zoknk 25. életévüket még be nem töltött fitloknk z dózonosító jelét, feltéve, hogy még nem rendelkeznek dózonosító számml. A megképzett dózonosító jel lpján z dott év november 30-áig kiállításr kerül z dókárty. Így 2016-bn is megképzésre és kiküldésre kerültek z érintettek részére z dózonosító számok. H diák bármely okból nem rendelkezik dózonosító jellel munkválllás megkezdése előtt, kkor zt T34. számú nyomttványon igényelheti meg. A nyomttvány NAV bármely ügyfélszolgáltán beszerezhető, vgy www.nv.gov.hu/nyomttványkitöltő progrmok menüpont ltt honlpról letölthető, vlmint ügyfélkpus regisztráció birtokábn elektronikus úton is eljuttthtó. Az dózonosító jel igénylése ingyenes. A munkviszony keretében történő fogllkozttás A diák munkszerződéssel is fogllkozthtó z Mt. szerinti munkviszony keretében. Ugynkkor fitl munkvállló esetében munkszerződés törvényes képviselő hozzájárulásávl köthető csk meg. A felek között létrejött munkviszonyt írásb kell fogllni, mert nnk elmulsztás esetén szerződés érvénytelenségére csk diák hivtkozht munkáb lépést követő hrminc npon belül. A feleknek munkszerződés kötelező trtlmi elemei között meg kell állpodniuk munkvállló lpbérében és munkkörében, munkviszony időtrtmábn, hogy htározott vgy htároztln időre létesül mert ennek hiányábn munkviszony htároztln időre jön létre, munkviszony kezdő npjábn, munkviszony jellegében, hogy teljes vgy részmunkidős fogllkozttás, vlmint munkvállló munkvégzésének helyében, és munkidőben. A diák fogllkozttás során zonbn munkálttónk figyelemmel kell lennie z Mt.-ben fitl munkválllók védelmét szolgáló speciális rendelkezésekre is (pl. fitlkorúk nem végezhetnek éjszki munkát, nem rendelhető el számukr rendkívüli munkidő, npi munkidejük 8 órát nem hldhtj meg, és időrányosn rendes szbdság is jár). Az egyenlő bánásmód keretében z egyenlő munkáért egyenlő bér elvének diákok esetében is érvényesülnie kell. A diák munkáj ellenértékeként jutttott díjzását kötelező legkisebb munkbérről szóló Korm. rendeletben előírtk lpján kell megállpítni. 2 2017-ben teljes munkidő esetén z lpbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 127 500 forint hvont. 2 A kötelező legkisebb munkbér és grntált bérminimum megállpításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2
Abbn z esetben, h diákot olyn munkkörben fogllkozttják, mely középfokú iskoli végzettséghez, illetve középfokú szkképzettséghez kötött, kkor kötelező bérminimum összege teljes munkidőben 138 ezer forint hvont. A munkszerződésben felek megállpodhtnk hvi, heti, npi, órbérben vgy teljesítménybérben, lényeg, hogy mindenképpen meg kell kpni minimálbért vgy nnk időrányosn jutó részét. Miután munkviszony keretében történő fogllkozttás során z dó- és járuléktörvények nem tesznek különbséget diákok tekintetében, így ugynzok szbályok vontkoznk rájuk, mint bármely más munkválllór. Ebből következik, hogy diáknk munkviszonyból szármzó jövedelme z 3 Szj tv. rendszerében nem önálló tevékenységből szármzó jövedelemnek minősül, mellyel szemben költség nem számolhtó el. A munkbér után 15 százlék személyi jövedelemdó. A társdlombiztosítás szempontjából z Mt. htály lá trozó munkviszonybn fogllkozttott diák Tbj. 4 előírási lpján biztosítottá válik, függetlenül ttól, hogy z teljes vgy részmunkidős fogllkozttásbn vlósul meg. A biztosítottság eredményeként diák társdlombiztosítás vlmennyi ellátásár jogosulttá válik, így természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl pénzbeli ellátásokr (például táppénzre), vlmint nyugdíjellátásr is. 3 A személyi jövedelemdóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( továbbikbn Szj tv.) 4 A társdlombiztosítás ellátásir és mgánnyugdíjr jogosultkról, vlmint e szolgálttások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ( továbbikbn Tbj.) 5. (1) bekezdés ) pont A fogllkozttás kezdete előtt, de legkésőbb munkáb lépés első npján munkálttó köteles bejelenteni létrejövő biztosítási jogviszonyt T1041. számú dtlpon. E bejelentési kötelezettsége diák munkviszonyánk megszűnésekor is fennáll, megszűnést követő 8 npon belül. A diák részére kifizetett munkbér járuléklpot képez, mely után tnulót 10 százlék nyugdíjjárulék, 4 százlék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százlék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és 1,5 százlék munkerő-pici járulék terheli. Fontos, hogy munkbérből személyi jövedelemdót és járulékokt nem diáknk kell megállpítni és megfizetnie, hnem munkálttó állpítj meg, vonj le, vllj be és fizeti meg z állmi dó- és vámhtóság felé. A munkálttót munkbér után 22 százlék szociális hozzájárulási dó terheli. Ugynkkor lehetősége z áltl kötelezően fizetendő szociális hozzájárulási dóból dókedvezményt érvényesíteni 25. év ltti munkvállló diákok fogllkozttás, vlmint szkképzettséget nem igénylő munkkörben fogllkozttott munkvállló diákok után z Et.-bn 5 meghtározottk szerint. A szociális hozzájárulási dó kötelezettségen túl szkképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett fogllkozttó szkképzési hozzájárulást is köteles fizetni szociális hozzájárulási dó 5 Az egyes dótörvények és zzl összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény ( továbbikbn Et.) 461. és 462/B. 3
lpjánk figyelembevételével. 6 Ennek mértéke 1,5 százlék. A munkbérből levont személyi jövedelemdó-előleget, járulékokt, vlmint szociális hozzájárulási dót és szkképzési hozzájárulást munkálttó z dózás rendjéről szóló törvény 7 előírás lpján tárgyhónpot követő hónp 12- éig fizeti meg és 08. számú járulékbevllásbn elektronikus úton vllj be z állmi dó- és vámhtóság felé. Munkvégzésre irányuló egyéb jogviszonybn történő fogllkozttás A diákok megbízási szerződés lpján is fogllkoztthtók. A megbízási szerződésre Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8 rendelkezései z iránydók, mely lpján jogviszony lnyi megbízóként fogllkozttó, megbízottként pedig diák. A megbízási szerződés lpján kpott díjzás z Szj tv. rendszerében önálló tevékenységből szármzó jövedelemnek minősül. Eltérően munkviszonyból szármzó jövedelemtől, z önálló tevékenységből szármzó bevétellel szemben kétféle költség elszámolási mód is lklmzhtó, tételes, illetve z ún. 10 százlékos elszámolási módok. A két költség elszámolási mód közötti lpvető különbség, hogy tételes elszámolás során diák vlmennyi, tevékenységével kpcsoltbn felmerült, z Szj tv. szerint elismert költségét 9 elszámolhtj rendelkezésére álló számlákkl. A köznyelvben ismert, ún. 90-10 százlékos elszámolási mód lényege, hogy zt diák száml nélkül érvényesítheti. Ebben z 6 A szkképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogtásáról szóló 2011. évi CLV. törvény rendelkezései lpján 7 Az dózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ( továbbikbn Art.) 31. (2) bekezdés 8 Ptk. Htodik könyv 272-280. 9 Szj tv. 3. számú melléklet rendelkezései szerinti elismert költségek esetben bevételének 90 százlék minősül jövedelmének. Jellemzően nyári szünetben végzett tevékenységek jelentős mértékű költségeket nem keletkeztetnek, ezért célszerű 10 százlékos költségelszámolási módot lklmzni z dólp megállpítás során. A munkviszonyból szármzó jövedelemhez hsonlón z önálló tevékenységből szármzó jövedelem esetén is z dót jövedelem után kell megállpítni. Nyiltkozt hiányábn z dóelőleget 10 százlékos költséghányd figyelembevételével htározz meg fogllkozttó. A jövedelem után megállpított dólp után 15 százlék személyi jövedelemdó. A társdlombiztosítás szempontjából lényeges, hogy megbízási szerződés lpján történő fogllkozttás esetén szemben munkviszony keretében történő fogllkoztássl biztosítottság nem utomtikusn jön létre. A diák kizárólg kkor válik biztosítottá, mennyiben z e tevékenységéből szármzó, tárgyhvi járuléklpot képező jövedelme eléri minimálbér 30 százlékát (38.250 forint), vgy nem egész hónpbn történő fogllkozttás esetén nptári npokr nnk hrmincd részét (1275 forint). A kifizetőnek biztosítottság fennállását hvont kell elbírálni, és z dott hónpbn kifizetett járuléklpot képező jövedelmeket összeszámítni. Amennyiben díjzás minimálbér 30 százlékát vgy nptári npokr nézve hrmincd részét eléri, kkor létrejön biztosítási jogviszony, 10 melyet kifizetőnek T1041. számú dtlpon be kell jelenteni. Ugynkkor gykorltbn előfordulht olyn eset, hogy csk utólg állpíthtó meg biztosítási jogviszony. Ekkor fogllkozttó bejelentési kötelezettségét legkésőbb biztosítási jogviszony 10 Tbj. 5. (1) bekezdés g) pont 4
Fórum Médi Kidó Kft. megállpítását követő npon teljesíti. A biztosítási jogviszony lpján diák 10 százlék nyugdíjjárulékot, vlmint 7 százlék egészségbiztosítási járulékot fizet. A 1,5 százlékos munkerő-pici járulék ebben fogllkozttási formábn nem terheli.11 Ahogy munkviszony esetében, úgy ebben z esetben sem diákot, hnem fogllkozttót terheli z személyi jövedelemdó-előleg és z egyéni járulékok levonás, megfizetése és bevllás. Abbn z esetben, h diák hvi díjzás nem éri el minimálbér 30 százlékát, vgy nptári npokr nnk hrmincd részét, nem jön létre biztosítási jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezik. Ebben z esetben tehát fogllkozttó nem von le egyéni járulékot diáktól. Megjegyzem, diák ekkor is jogosult természetbeni egészségügyi ellátásr zz z ingyenes orvosi ellátásr rr tekintettel, hogy nppli rendszerű iskoli okttás keretében folytt 12 tnulmányokt. Ugynkkor fogllkozttó kötelezett szociális hozzájárulási dó megfizetésére, függetlenül ttól, hogy biztosítási jogviszony létrejött-e vgy sem, miután dófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony áll fenn közöttük. A kifizetőt terhelő 22 százlékos szociális hozzájárulási dó lpj diák részére kifizetett, z Szj tv. rendelkezései szerinti, z dóelőleg-lp számításánál figyelembe vett jövedelem.13 Amennyiben fogllkozttó szkképzési hozzájárulásról szóló törvénynek lny, kkor további 1,5 százlék szkképzési hozzájárulási dó is terheli, melynek lpj szociális hozzájárulási dó lpját képező jövedelem. A diáknk munkviszonyból, és megbízási jogviszonyból szármzó jövedelméről személyi jövedelemdó bevllást kell benyújtni tárgyévet követő év május 20-áig, melyet munkálttó/kifizető áltl kidott igzolás birtokábn készíthet el. Az igzolás trtlmzz kifizetett munkbért/díjzást, levont személyi jövedelemdó-előleget, vlmint z egyéni járulékokt. Az előzőeket trtlmzó összesített igzolást, z M30s dtlpot munkálttónk/kifizetőnek z dóévet követő jnuár 31-éig kell diáknk kiállítni. Egyszerűsített fogllkozttás keretében történő munkvégzés A diákok z Efo tv.14 rendelkezései lpján turisztiki, vendéglátó ipri szektorbn egyszerűsített fogllkozttás keretében is válllhtnk munkát nyári szünet ideje ltt. Egyszerűsített módon létesíthető munkviszony lklmi munkár, mezőgzdsági, továbbá turisztiki idénymunkár. Alklmi munk keretében diákok leginkább irodi feldtokt látnk el, gykrn hostessként, idegenvezetőként fogllkozttják őket, de sttisztként is dolgozhtnk filmiprbn. Mezőgzdsági idénymunk keretében pedig leggykrbbn gyümölcsszedésre, termés betkrításár lklmzzák őket. Bármelyik munkáról legyen is szó, jogviszony kizárólg kkor jön létre, h munkálttó munkvégzés megkezdése előtt zt bejelenti z állmi dó- és vámhtósághoz. A bejelentés elektronikus úton, z ügyfélkpun keresztül T1042E. számú nyomttvány benyújtásávl, illetve 185-ös telefonszámon keresztül teljesíthető. Speciális rendelkezések érvényesülnek fogllkozttásbn tölthető npok 11 Tbj. 25/A. ) pont Tbj. 16. (1) bekezdés i) pont 13 Et. 455. (1) bekezdés ) pont 12 5 14 Az egyszerűsített fogllkozttásról szóló 2010. évi LXXV. törvény ( továbbikbn Efo tv.) lpján
tekintetében, így mezőgzdsági és turisztiki idénymunk esetén egy nptári éven belül legfeljebb százhúsz np lehet fogllkozttó és diák között htározott időre létesített munkviszony. Az lklmi munk esetén fogllkozttó és diák között htározott időre szóló munkviszony összesen legfeljebb öt egymást követő nptári npig, és egy nptári hónpon belül összesen legfeljebb tizenöt nptári npig, és egy nptári éven belül összesen legfeljebb kilencven nptári npig létesíthető. Ez korlátozás zonos felek között létesült htározott idejű munkviszonyr vontkozik. Amennyiben diák több munkálttóvl is létesít lklmi munk keretében munkviszonyt, kkor nptári npokr iránydó szbályt jogviszonyonként kell vizsgálni. Amennyiben zonbn idénymunkár vgy idénymunkár és lklmi munkár több lklomml létesítenek munkviszonyt, kkor ezeknek munkviszonyoknk z együttes időtrtm nem hldhtj meg százhúsz npot z dott éven belül. A fogllkozttássl kpcsoltos közterhet munkálttó munkviszony minden npjár köteles megfizetni, melynek mértéke lklmi munk esetén 1000 forint, mezőgzdsági és turisztiki idénymunk esetén 500 forint, míg filmipri sttiszt tekintetében 3000 forint. A munkálttó áltl megfizetett közteher következtében diákot nem terheli járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemdóelőleg-fizetési kötelezettség. 15 Ugynkkor diák nem válik biztosítottá, zonbn bleseti egészségügyi szolgálttásr, nyugellátásár és álláskeresési ellátásr jogosultságot szerez. 15 Efo tv. 8. (3) bekezdés A díjzássl kpcsoltos speciális rendelkezés, hogy munkálttónk leglább kötelező legkisebb munkbér 85 százlékát, grntált bérminimum esetén 87 százlékát kell fizetnie diák részére lpbérként, vgy teljesítménybérként. Filmipri sttiszt esetében npi nettó jövedelem viszont nem hldhtj meg 12 ezer forintot. A diák munkáj ellenértékeként fizetett díjzás z Szj tv. rendszerében munkviszonyból szármzó jövedelemnek minősül. Az egyszerűsített fogllkozttásból szármzó jövedelemnek kifizetett nettó munkbér 100 százlékát kell tekintetni. A diáknk csk bbn z esetben keletkezik személyi jövedelemdó-fizetési és bevllásdási kötelezettsége, h z egyszerűsített fogllkozttásból szármzó bevétele meghldj mentesített keretösszeget, mely fogllkozttás npji számánk és minimálbér, vgy középfokú szkképzettséget igénylő munkkör esetén grntált bérminimum npi összegének szorzt. H meghldj, kkor felettes rész bérjövedelemként dóköteles és személyi jövedelemdó bevllást kell benyújtni z dóévet követő év május 20-áig. 2017-ben mentesített keretösszeg minimálbér esetén 5870 forint, míg bérminimum estén 7410 forint nptári npont. Amennyiben z lklmi munkából szármzó bevétele mentesített keretösszeget nem hldj meg, kkor nem kell jövedelmet megállpítni. Ugynkkor filmipri sttiszt munkából szármzó bevétel kpcsán z Efo tv. meghtározz díjzás mximális mértékét, így z bból szármzó bevételből nem kell jövedelmet megállpítni és bevllást benyújtni. A munkálttó munkviszony bejelentésén túl tárgyhónpbn megfizetett közteher, vlmint diák részére kifizetett npi díjk összegéről tárgyhónpot követő hónp 12-éig 08. számú járulékbevllást köteles benyújtni. 6
Háztrtási munk keretében történő munkvégzés Plusz bevételhez juthtnk diákok oly módon, hogy nyelvórákt dnk, vgy korrepetálást válllnk, továbbá bébiszitterként gyermekekre felügyelnek. Ezen túlmenően válllhtnk lkástkrítást, főzést, mosást, vslást, otthoni gondozást és ápolást, házvezetői tevékenységet, vlmint kertgondozást, feltéve, hogy kizárólg természetes személyek és háztrtásábn vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátrtozóik mindennpi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják. A diák számár háztrtási munk ellenértékeként kifizetett összeg dórendszeren kívüli keresetnek minősül, így diáknk sem dó-, sem járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, így rról bevllást sem kell benyújtni. Ebből következik, hogy diák háztrtási lklmzottként nem válik biztosítottá Tbj. szbályi lpján. A bejelentés T1043H. jelű nyomttványon ügyfélkpus regisztráció birtokábn, elektronikus úton nyújthtó be, vgy 185-ös telefonszámon keresztül. A bejelentés teljesítésén túl fogllkozttót háztrtási lklmzottnként hvont 1000 forint közteher (regisztrációs díj) terheli, melyet bejelentés npját mgáb foglló hónpot követő hónp 12- éig kell megfizetnie. A fizetési kötelezettség független ttól, hogy fogllkozttás z dott hónp egészében vgy csk egy npon történik. Amennyiben diák kéri, kkor munkálttó köteles részére igzolást kidni z dórendszeren kívüli keresetéről, mellyel igzolni tudj, hogy honnn szármzik keresete. A háztrtási munk céljából létesített jogviszony létrejöttének feltétele, hogy diákot fogllkozttó természetes személy fogllkozttás kezdő npját és z Egptv.- ben 16 meghtározott egyéb dtokt bejelentse z állmi dó- és vámhtóság htóság felé. 16 Az egyes gzdsági és pénzügyi tárgyú törvények meglkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény I. fejezete 7
Iskolszövetkezet történő munkvégzés tgjként A diákok jelentős része rendszeresen z iskolszövetkezeten keresztül válll munkát nyári szünet ltt. Az elmúlt időszkbn több lklomml is módosultk z iskolszövetkezetek tgjir vontkozó szbályok, melynek eredményeként mellett, hogy szbályozás z Mt.-ből átkerült Szövetkezeti törvénybe 17 szövetkezet tgj már nem munkválllóként, hnem szövetkezet személyesen közreműködő tgjként szerepel háromszereplős (iskolszövetkezet, tg, szolgálttás külsős fogdój) jogviszonybn. A korábbi szbályozás lpján z iskolszövetkezet áltl tg részére kifizetett díjzás munkbérnek minősült, míg z új szbályok értelmében nppli tgoztos tg tevékenysége ún. külső szolgálttásr irányuló személyes közreműködésnek minősül, és mint ilyen, z Szj tv. rendszerében nem önálló tevékenységből szármzó jövedelemként személyi 18 jövedelemdó-köteles. A bevételből költségek levonásár nincs lehetőség, így teljes összeget 15 százlék személyi jövedelemdó terheli, melyet z iskolszövetkezet von le, vll be és fizet meg z állmi dó- és vámhtóság felé. A diák Tbj. rendelkezése folytán 19 e jogviszonyábn nem minősül biztosítottnk, ezért járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik z iskolszövetkezet tevékenységében munkviszony, megbízási, vgy válllkozási jogviszony keretében történő személyes közreműködése folytán. A fogllkozttáshoz kpcsolódó kedvező szbályok bbn z esetben is lklmzhtók, h nyári szünet ltt olyn diákkl létesít z iskolszövetkezet jogviszonyt, ki tnulmányit már befejezte, mivel tnuló, hllgtó diákigzolványr vló jogosultság tnév lejártát követő október 31. npjáig fennáll. A kedvező szbályozás kifizetőt terhelő közterhekre is vontkozik. Az iskolszövetkezet szkképzési törvénynek 20 nem lny, így szkképzési hozzájárulást nem fizet, de z Et és z egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 21 is mentesíti nppli tgoztos diákok közreműködésére tekintettel kifizetett díjzások közterhe lól, így szociális hozzájárulási dó, és egészségügyi hozzájárulás sem terheli. Szerző: dr. Gelencsér Zit, Nemzeti Adóés Vámhivtl Az iskolszövetkezet z utolsó munkábn töltött npon igzolást állít ki diák részére, mely lpján személyi jövedelemdó bevllás benyújtásár kötelezett. 17 A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény II. Fejezet 2. pontj 18 Szj tv. 24. (1) bekezdés c) pont lpján 19 Tbj. 5. (1) bekezdés b) pont lpján 20 A szkképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogtásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 21 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 8