1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Átírás

1 1992. évi XXII. törvény Munk Törvénykönyvéről1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK törvény htály 1. 2 E törvény htály h nemzetközi mgánjog szbályi eltérően nem rendelkeznek kiterjed minden olyn munkviszonyr, melynek lpján munkát Mgyrország területén végzik, továbbá, melynél mgyr munkálttó munkválllój munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi. (2) (4)3 (5)4 E törvény 72/. -ánk, vlmint Hrmdik része XI. fejezetének htály z ott meghtározottk szerint kiterjed zon, Polgári Törvénykönyv szbályin lpuló jogviszonyr is, mely tizennyolcdik életévét még be nem töltött személy munkvégzésére vontkozik, vgy munkerő-kölcsönzés céljából kölcsönbedó és kölcsönvevő között jön létre. 2. közszolgálti jogviszonyt külön törvény5 szbályozz. (2)6 költségvetési szervekkel (intézményekkel), vlmint közfogllkozttás keretében történő fogllkozttás kivételével helyi önkormányzttl fennálló, z bekezdés szerint közszolgálti jogviszonynk nem minősülő munkvégzésre irányuló jogviszony e törvénytől eltérő szbályit külön törvény7 állpítj meg. jogok gykorlásánk és kötelezettségek teljesítésének lpvető szbályi 3. 8 jogok gykorlás és kötelezettségek teljesítése során munkálttó, z üzemi tnács, szkszervezet és munkvállló jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. (2)9 munkálttó munkválllót, z üzemi tnácsot, illetve szkszervezetet köteles minden olyn tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékozttni, mely jogok gykorlás és kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. munkálttót munkválllóvl szemben ez kötelezettség munkszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli. (3)10 (2) bekezdésben fogllt rendelkezés jogok gykorlás és kötelezettségek teljesítése során megfelelően iránydó munkvállló, z üzemi tnács és szkszervezet tekintetében is. (4)11 munkálttó munkválllór vontkozó tényt, dtot, véleményt hrmdik személlyel csk törvényben meghtározott esetben vgy munkvállló hozzájárulásávl közölhet. munkválllór vontkozó dtok sttisztiki célr felhsználhtók és sttisztiki célú felhsználásr személyzonosításr lklmtln módon átdhtók. (5)12 munkvállló munkviszony fennállás ltt kivéve, h erre jogszbály feljogosítj nem tnúsítht olyn mgtrtást, mellyel munkálttój jogos gzdsági érdekeit veszélyeztetné. (6)13 munkviszony megszűnését követően (3)14 bekezdésben meghtározott kötelezettség munkválllót csk ilyen trtlmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállpodás lpján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállpodásr polgári jog szbályi z iránydók. 4. z e törvényben meghtározott jogokt és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gykorolni, illetőleg teljesíteni.

2 (2) jog gykorlás különösen kkor nem rendeltetésszerű, h z mások jogos érdekének csorbításár, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozásár, zkltásár, véleménynyilvánításánk elfojtásár irányul, vgy erre vezet. (3) rendeltetésellenes joggykorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. z egyenlő bánásmód követelménye munkviszonnyl kpcsoltbn z egyenlő bánásmód követelményét meg kell trtni. (2) z egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, mely nem járht más munkvállló jogink megsértésével, illetve csorbításávl. jognyiltkoztok 6. munkviszonnyl kpcsoltos nyiltkoztokt h munkviszonyr vontkozó szbály eltérően nem rendelkezik lki kötöttség nélkül lehet megtenni. munkvállló kérésére nyiltkoztot kkor is írásb kell fogllni, h z egyébként nem kötelező. (2) z lki kötöttség megsértésével tett nyiltkozt érvénytelen. (3) munkálttó írásbeli intézkedését köteles megindokolni, h z ellen munkvállló jogorvosltot kezdeményezhet. Ebben z esetben jogorvoslt módjáról és htáridejéről munkválllót ki kell okttni. (4) z írásbeli nyiltkozt kkor tekinthető közöltnek, h zt z érdekeltnek vgy z átvételre jogosult személynek dják át. közlés kkor is htályos, h z átvételt z érdekelt megtgdj vgy szándékosn megkdályozz; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. (5)16 (4) bekezdésben foglltkon túlmenően, posti szolgálttások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló külön jogszbály szerint tértivevény különszolgálttássl feldott küldeményként kézbesített írásbeli nyiltkoztot ) h z érdekelt küldemény átvételét megtgdt, kézbesítés megkísérlésének npján, b) egyéb esetekben z eredménytelen kézbesítési kísérlet, vlmint z értesítés elhelyezésének npját követő tizedik munknpon kézbesítettnek kell tekinteni. (6)17 z olyn nyiltkozttl kpcsoltbn, mely tekintetében e törvény lpján bírósági eljárásnk vn helye, z (5) bekezdésben szbályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt z eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, kézbesítési vélelem beálltáról vló tudomásszerzéstől számított tizenöt npon, de legkésőbb vélelem beálltától számított ht hónpon belül terjeszthető elő kérelem bíróságnál. kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben polgári perrendtrtásról szóló évi III. törvény 99/. (3) és (5) bekezdését kell megfelelően lklmzni. vélelem megdöntése esetén bírósági eljárás kezdeményezésére előírt htáridőt megtrtottnk kell tekinteni. z érvénytelenség 7. megállpodás megtámdhtó, h fél nnk megkötésekor lényeges tényben vgy körülményben tévedett, feltéve, h tévedését másik fél okozt vgy zt felismerhette, illetőleg, h mindkét fél ugynbbn téves feltevésben volt. Megtámdhtó nyiltkozt kkor is, h nnk megtételére felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) megállpodást z támdhtj meg, kit megtévesztettek, nyiltkozt megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetőleg z, ki téves feltevésben volt.

3 (3) megtámdás htárideje hrminc np, mely tévedés vgy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. megtámdási htáridőre z elévülés szbályi megfelelően iránydók zzl, hogy ht hónp elteltével megtámdás jog nem gykorolhtó. (4) megtámdást (3) bekezdésben meghtározott htáridőn belül írásbn kell másik féllel közölni. Ezt követően z eljárásr munkügyi jogvit intézésének szbályi z iránydók. (5) z (4) bekezdésben foglltk megfelelően iránydók bbn z esetben, h fél sját jognyiltkoztát kívánj megtámdni. (6) E törvény lklmzásábn megállpodás munkszerződés, illetve munkálttó és munkvállló között létrejött munkviszonnyl kpcsoltos egyéb megállpodás. 8. Semmis z megállpodás, mely munkviszonyr vontkozó szbályb, vgy egyébként jogszbályb ütközik. H semmisség felek és közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolhtó, semmisséget hivtlból kell figyelembe venni. (2) munkvállló munkbérének és személyiségének védelmét biztosító jogiról előre nem mondht le, sem előzetesen olyn megállpodást nem köthet, mely e jogokt z ő hátrányár csorbítj. 9. semmis és sikeresen megtámdott megállpodás érvénytelen. H megállpodás vlmely része érvénytelen, helyette munkviszonyr vontkozó szbályt kell lklmzni, kivéve, h felek z érvénytelen rész nélkül nem állpodtk voln meg. 10. z érvénytelen megállpodásból eredő jogokt és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, minth zok érvényesek lettek voln. z érvénytelen megállpodás lpján létrejött jogviszonyt h e törvény eltérően nem rendelkezik munkálttó köteles zonnli htállyl felszámolni. (2) munkálttó hibájából eredő érvénytelenség esetén munkálttói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően lklmzni. (3) H feleknek megállpodás érvénytelenségéből kár szármzik, nnk megtérítésére kártérítési felelősség szbályit kell megfelelően lklmzni. munkviszonyból szármzó igény elévülése 11. munkviszonnyl kpcsoltos igény három év ltt évül el. bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, h pedig büntethetőség elévülési ideje ennél hosszbb, ennek megfelelő idő ltt évül el. (2) z igény elévülése z esedékessé válástól kezdődik. z igény elévülését hivtlból kell figyelembe venni. z elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszkövetelni nem lehet. (3) H jogosult z igényét menthető okból nem tudj érvényesíteni, z kdály megszűnésétől számított ht hónpon belül ezt kkor is megteheti, h z elévülési idő már eltelt, vgy bból ht hónpnál kevesebb vn hátr. (4)18 z igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, z igénynek bíróság előtti érvényesítése, külön törvény szerinti közvetítő vgy békéltető igénybevételének kezdeményezése, z igény megegyezéssel történő módosítás, z egyezségkötés, vlmint kötelezett elismerése z elévülést megszkítj. z elévülés megszkdás, illetőleg z elévülés megszkítását előidéző eljárás jogerős befejezése után z elévülési idő újr kezdődik. H z elévülést megszkító eljárás során végrehjthtó htároztot hoztk, z elévülést csk végrehjtási cselekmények szkítják meg. htáridők számítás 12. Npon h munkviszonyr vontkozó szbály eltérően nem rendelkezik nptári npot kell érteni.

4 (2) npokbn megállpított htáridőbe nem számít be z np, melyen htáridő megkezdésére okot dó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. (3) hetekben megállpított htáridő zon npon jár le, mely elnevezésénél fogv kezdő npnk megfelel. Hónpokbn vgy években megállpított htáridő (időtrtm) lejártánk npj z np, mely számánál fogv kezdő npnk megfelel. H ez np lejárt hónpjábn hiányzik, hónp utolsó npj. (4) H vlmely nyiltkozt megtételére előírt htáridő utolsó npj szombt, vsárnp vgy munkszüneti np, htáridő következő munknpon jár le. (5) E törvényben meghtározott htáridő elmulsztás kkor menthető ki, h e törvény ezt kifejezetten megengedi. munkviszonyr vontkozó szbályok 13. munkviszonnyl összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhtlmzás lpján egyéb jogszbály szbályozz. (2) Kollektív szerződés munkviszonyr vontkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de (3) bekezdésben fogllt kivétellel jogszbállyl ellentétes nem lehet. (3)19 Kollektív szerződés, illetve felek megállpodás e törvény hrmdik részében meghtározott szbályoktól h e törvény vgy köztuljdonbn álló gzdsági társságok tkrékosbb működéséről szóló törvény20 másképp nem rendelkezik eltérhet. Ennek feltétele, hogy munkválllór kedvezőbb feltételt állpítson meg. (4) kollektív szerződés, illetve felek megállpodás semmis, h z (2) (3) bekezdésbe ütközik. (5) H e törvény munkviszonyr vontkozó szbályt említ, ezen z (2) bekezdésben foglltkt kell érteni. MÁSODIK RÉSZ MUNKÜGYI KPCSOLTOK 14. munkválllók szociális és gzdsági érdekeinek védelme, továbbá munkbéke fenntrtás érdekében e törvény szbályozz munkválllók és munkálttók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kpcsoltrendszerét. Ennek keretében biztosítj szervezkedés szbdságát, munkválllók részvételét munkfeltételek lkításábn, meghtározz kollektív tárgylások rendjét, illetve munkügyi konfliktusok megelőzésére, feloldásár irányuló eljárást. 15. munkválllóknk, illetve munkálttóknk jog, hogy külön törvényben21 meghtározott feltételek szerint gzdsági és társdlmi érdekeik előmozdítás, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkl együtt érdekképviseleti szervezetet lkítsnk, illetve z áltluk válsztott szervezetbe kizárólg z dott szervezet szbályitól függően belépjenek, vgy z ilyen jellegű szervezetektől távol mrdjnk. (2) z érdekképviseleti szervezetek jogosultk szövetségeket vgy szövetkezéseket létesíteni, illetve ilyenekhez cstlkozni, ideértve nemzetközi szövetségeket is. 15/. 22 munkválllók munkvédelmi érdekeinek védelmére vontkozó érdekképviselet, illetve munkvédelmi érdekegyeztetés részletes szbályit munkvédelemről szóló törvény23 trtlmzz. 15/B. 24 E törvény lklmzásábn: ) munkálttónk szkszervezet, illetőleg z üzemi tnács (üzemi megbízott) felé fennálló tájékozttási kötelezettsége: munkügyi kpcsoltokkl, illetve munkviszonnyl összefüggő, e törvényben meghtározott információk átdás, zok megismerését,

5 c)30 28 z megvizsgálását, zokkl kpcsoltos vélemény kilkítását és képviseletét lehetővé tévő módon; b) konzultáció: szkszervezet, illetőleg z üzemi tnács (üzemi megbízott) és munkálttó közötti véleménycsere és párbeszéd. (2) konzultációs kötelezettség leglább 21. (2) bekezdésében, 22. (2) bekezdésében, vlmint 65. (3) (4) bekezdésében fogllt, vlmint munkálttó és szkszervezet, illetve z üzemi tnács megállpodás szerinti egyéb kérdésekre terjed ki. (3) konzultációt kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten és megfelelő időpontbn megállpodás érdekében oly módon kell lefolyttni, hogy biztosított legyen: ) feleknek konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete, b) közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd, c) munkálttó tájékozttásánk, illetve szkszervezet, z üzemi tnács (üzemi megbízott) ezzel kpcsoltos álláspontjánk, véleményének érdemi megtárgylás. (4) munkálttó áltl közölt tájékozttássl, illetőleg véleményezés céljából átdott, munkálttó tervezett intézkedésére vontkozó információvl kpcsoltbn szkszervezet, z üzemi tnács (üzemi megbízott) tájékozttás, illetve z információ átdás időpontjától számított tizenöt npon belül kezdeményezhet konzultációt. tizenöt npos htáridő kezdetére szkszervezet tekintetében 21. (3) bekezdésében, z üzemi tnács tekintetében 66. (2) bekezdésében foglltkt kell megfelelően lklmzni. (5) (3) (4) bekezdésben foglltkon túlmenően, 21. (2) bekezdésében, továbbá 65. (3) bekezdésének ) és f) pontjábn fogllt kérdéseket illetően folymtbn lévő konzultáció trtm ltt, de leglább kezdeményezés időpontjától számított z üzemi tnács, illetve szkszervezet és munkálttó hosszbb htáridőt trtlmzó eltérő megállpodás hiányábn hét npig munkálttó tervezett intézkedését nem hjthtj végre kkor sem, h 66. bekezdésében fogllt tizenöt npos htáridő már eltelt. Megállpodás hiányábn munkálttó htáridő lejártkor konzultációt berekeszti. I. fejezet z országos érdekegyeztetés és z ágzti szociális párbeszéd Felhtlmzást kp Kormány, hogy rendeletben htározz meg ) fogllkozttás érdekében munkválllók ngyobb csoportját érintő gzdsági okból történő munkviszony-megszüntetéssel kpcsoltbn z e törvénytől eltérő szbályokt, b) kötelező legkisebb munkbér és munkvállló áltl betöltött munkkörhöz szükséges iskoli végzettség, szkképesítés szintjétől függő grntált bérminimum mértékét,29 bruttó forint ltti munkbérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkbéremelés elvárt mértékét, béren kívüli jutttás ennek keretében figyelembe vehető mértékét, vlmint munkbéremelés elvárt mértékével kpcsoltos részletes szbályokt.31 (2) (4)3 2 17/. 33 munkügyi kpcsoltokt és munkviszonyt érintő ágzti, lágzti, szkágzti ( továbbikbn együtt: ágzt) jelentőségű kérdésekben munkválllók és munkálttók ágzti érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek. 17/B. 34 országos érdekegyeztetés, illetve z ágzti szociális párbeszéd kereteit külön törvények htározzák meg. II. fejezet szkszervezetek

6 18. E törvény lklmzásábn szkszervezeten munkválllóknk minden olyn szervezetét érteni kell, melynek elsődleges célj munkválllók munkviszonnyl kpcsoltos érdekeinek előmozdítás és megvédése munkválllók jogosultk munkszervezeten belül is szkszervezet létrehozásár. szkszervezet jog, hogy munkszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tgjit bevonj. (2)36 szkszervezet jog, hogy munkválllókt nygi, szociális és kulturális, vlmint élet- és munkkörülményeiket érintő jogikról és kötelezettségeikről tájékoztss, továbbá munkügyi kpcsoltokt és munkviszonyt érintő körben tgjit munkálttóvl szemben, illetőleg z állmi szervek előtt képviselje. (3) szkszervezet jogosult tgját meghtlmzás lpján, nnk élet- és munkkörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más htóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni. 19/. 37 szkszervezet érdekében eljáró, munkálttóvl munkviszonybn nem álló személynek munkálttó területére történő belépését munkálttó nem tgdhtj meg, h szkszervezet munkálttóvl munkviszonybn álló tggl rendelkezik. szkszervezetnek minderről munkálttót előzetesen értesítenie kell. (2) z bekezdésben meghtározott személy eljárás során köteles munkálttó működési rendjére vontkozó szbályokt megtrtni. 20. szkszervezet z e törvényben meghtározott szbályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni z állmi szervek, helyi önkormányztok és munkálttók kötelesek szkszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket z ehhez szükséges információk biztosításávl elősegíteni, vlmint észrevételeikre, jvsltikr vontkozó részletes álláspontjukt és ennek indokit hrminc npon belül velük közölni. (2)39 munkálttó köteles döntése előtt munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezettel véleményeztetni munkválllók ngyobb csoportját érintő munkálttói intézkedések tervezetét, így különösen munkálttó átszervezésére, átlkításár, szervezeti egység önálló szervezetté lkulásár, privtizálásár, korszerűsítésére vontkozó elképzeléseket. (3)40 véleményezéssel kpcsoltos eljárásr 66. iránydó zzl, hogy tizenöt npos htáridőt tervezetnek munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet képviselőjéhez vló érkezésétől kell számítni. (4)41 mennyiben munkálttó sját mgávl szemben csődeljárás, vgy felszámolási eljárás lefolyttását kéri, úgy erről szkszervezetet legkésőbb kérelem benyújtásávl egyidejűleg csk tájékozttni kell. (5)42 E törvény lklmzásábn munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezetnek zt szkszervezetet kell tekinteni, melyik lpszbály szerint munkálttónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik. (6)43 munkálttó szkszervezeti tgdíj levonását z erre vontkozó külön törvény lpján végzi. 22. szkszervezet munkálttótól minden olyn kérdésben tájékozttást kérhet, mely munkválllók munkviszonnyl összefüggő gzdsági és szociális érdekeivel kpcsoltos. munkálttó ezt tájékozttást és intézkedésének indokolását nem tgdhtj meg. szkszervezet ezen túlmenően jogosult munkálttói intézkedéssel (döntéssel) kpcsoltos álláspontját, véleményét munkálttóvl közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (2)44 H munkálttónál üzemi tnács nincs, munkálttó köteles tájékozttni szkszervezetet: ) leglább félévente munkálttó gzdsági helyzetét érintő lpvető kérdésekről, vlmint

7 d)45 leglább b) munkálttó tevékenységi körének jelentős módosításár, illetve munkálttó beruházásir vontkozó jelentős döntés tervezetéről, c) leglább félévente bérek, keresetek lkulásáról és bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, fogllkozttás jellemzőiről, munkidő felhsználásáról, munkfeltételek jellemzőiről, félévente munkálttónál távmunkát végző, vlmint kölcsönzött munkválllók számáról és munkkörük megnevezéséről. (3)46 szkszervezet jogosult ellenőrizni munkkörülményekre vontkozó szbályok megtrtását. Ennek keretében munkviszonyr vontkozó szbályok végrehjtásáról z érintett szervtől tájékozttást kérhet és szükséges felvilágosítást, dtot rendelkezésére kell bocsátni. (4)47 szkszervezet z ellenőrzés során észlelt hibákr és mulsztásokr végrehjtásért felelős szervek figyelmét felhívhtj, és h zok szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről z eljárást lefolyttó szerv szkszervezetet tájékozttni köteles. 22/. 48 szkszervezet nevében, vgy szkszervezet érdekében meghtlmzás lpján eljáró személy zokt z információkt, melyeket részére munkálttó kifejezetten üzleti titokként vló kezelésre történő utlássl dott át, hrmdik személynek nem dhtj át, nem hozhtj nyilvánosságr, és zokt semmilyen más módon nem hsználhtj fel z e törvényben meghtározott célok elérésén kívüli tevékenységben. (2) szkszervezet, vgy szkszervezet érdekében meghtlmzás lpján eljáró személy működése során tudomásár jutott dtokt, tényeket csk munkálttó jogos gzdsági érdekeinek veszélyeztetése, illetve munkválllók személyiségi jogink megsértése nélkül hozhtj nyilvánosságr. (3) z (2) bekezdésben fogllt kötelezettség szkszervezet érdekében eljáró személyt megbíztás, illetőleg munkviszony megszűnése után 3. (6) bekezdésében fogllt megállpodás nélkül is htároztln időre terheli. 23. munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet jogosult munkválllókt, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkálttói intézkedés (mulsztás) ellen kifogást benyújtni. (2) kifogást munkálttó vezetőjéhez, kifogásolt intézkedésről vló tudomásszerzéstől számított öt munknpon belül kell benyújtni. Kifogást z intézkedés megtételétől számított egy hónpon túl nem lehet benyújtni. (3)49 Nincs helye kifogásnk, h z intézkedéssel szemben munkvállló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, h munkálttó szkszervezeti tisztségviselő munkviszonyát közvetlen felsőbb szkszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányábn szüntette meg rendes felmondássl, munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet jogosult kifogás benyújtásár. (4)50 H munkálttó kifogássl nem ért egyet, egyeztetésnek vn helye. kifogássl kpcsoltos egyeztető tárgylást kifogás benyújtásától számított három munknpon belül kell megkezdeni. H z egyeztetés hét npon belül nem vezet eredményre, z eredménytelenség megállpításától számított öt npon belül szkszervezet bírósághoz fordulht. bíróság nemperes eljárásbn, tizenöt npon belül dönt. (5)51 kifogásolt intézkedést munkálttó és szkszervezet közötti egyeztető tárgylás befejezéséig, illetve jogerős bírósági döntésig végrehjtni nem lehet, illetve végrehjtását fel kell függeszteni. (6)52 szkszervezet 21. (4) bekezdésében fogllt munkálttói intézkedés esetén kizárólg bbn z esetben terjeszthet elő kifogást, mennyiben munkálttó tájékozttást elmulsztj. z ilyen kifogás zonbn z intézkedés végrehjtását csődeljárás, illetve felszámolási eljárás céljir és sjátosságir tekintettel nem érinti.

8 24. munkálttó köteles biztosítni nnk lehetőségét, hogy szkszervezet z áltl szükségesnek trtott információkt, felhívásokt, vlmint tevékenységével kpcsoltos dtokt munkálttónál szokásos, vgy más megfelelő módon közzétegye. (2) szkszervezet jog, hogy munkidő után, illetve munkidőben munkálttóvl történt megállpodás szerint munkálttó helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából hsználhss. 25. munkálttó köteles szkszervezet tisztségviselője számár munkidőkedvezményt biztosítni. (2)53 munkidő-kedvezmény mértéke vlmennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen eltérő megállpodás hiányábn minden három, munkálttóvl munkviszonybn álló szkszervezeti tg után hvi két ór. E kedvezmény mértékébe munkálttóvl vló tárgylás időtrtm nem számít be. munkidő-kedvezmény felhsználásáról szkszervezet dönt. munkából vló távolmrdást előre be kell jelenteni. (3)54 munkidő-kedvezmény trtmár tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. (4) szkszervezet tgji részére összesen szkszervezet áltl szervezett képzés, illetve továbbképzés céljár munkálttó köteles előzetes egyeztetés lpján minden tíz, munkálttóvl munkviszonybn álló szkszervezeti tg után évente egy np rendkívüli fizetett szbdságot biztosítni. szbdság igénybe vehető mértékét szkszervezet htározz meg. szbdság igénybevétele előtt munkálttót leglább hrminc nppl értesíteni kell. (5)55 szkszervezet kérésére (2) bekezdés lpján járó munkidő-kedvezményből fel nem hsznált időtrtmot, de legfeljebb munkidő-kedvezmény felét munkálttó köteles pénzben megváltni. munkálttó pénzbeli megváltás összegét z érintett szkszervezeti tisztségviselők átlgos, előző nptári évi átlgkeresete lpján állpítj meg, és hvont utólg bruttó összegben fizeti ki szkszervezet részére. Ezt pénzösszeget szkszervezet csk z érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célr hsználhtj fel. 26. munkálttó nem követelheti, hogy munkvállló szkszervezeti hovtrtozásáról nyiltkozzék. (2) munkvállló lklmzását nem lehet ttól függővé tenni, hogy tgj-e vlmely szkszervezetnek, vgy nem, illetve megszünteti-e korábbi szkszervezeti tgságát, vgy válllj-e munkálttó áltl megjelölt szkszervezetbe történő belépést. (3) munkvállló munkviszonyát tilos megszüntetni, vgy munkválllót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítni szkszervezeti hovtrtozás vgy szkszervezeti tevékenysége mitt. 27. Tilos bármely jogosultságot vgy jutttást vlmely szkszervezethez vló trtozástól, illetve z ttól vló távolmrdástól függővé tenni közvetlen felsőbb szkszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges válsztott szkszervezeti tisztséget betöltő munkvállló kirendeléséhez, tizenöt munknpot elérő kiküldetéséhez, 150. bekezdésén lpuló más munkálttónál történő fogllkozttásához, z átirányításához, h ez munkvállló más munkhelyre vló beosztásávl jár, továbbá munkviszonyánk munkálttó áltl rendes felmondássl történő megszüntetéséhez. z ilyen tisztségviselővel szemben lklmzndó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni megfelelő szkszervezeti szerv véleményét, illetve 109. szerinti jogkövetkezmény lklmzásáról, vlmint változó munkhelyre lklmzott tisztségviselő más munkhelyre vló beosztásáról megfelelő szkszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. (2)57 szkszervezet z bekezdés szerinti tervezett munkálttói intézkedéssel kpcsoltos álláspontját munkálttó írásbeli tájékozttásánk átvételétől számított nyolc munknpon belül írásbn közli. H tervezett intézkedéssel szkszervezet nem ért egyet,

9 tájékozttásnk z egyet nem értés indokit trtlmzni kell. z indokolás kkor lpos, h tervezett intézkedés végrehjtás ) elnehezítené nnk szkszervezeti szervnek működését, melyben munkvállló válsztott tisztséget visel, feltéve, hogy z intézkedés elmrdás munkálttór nézve ránytln, súlyos hátránnyl nem jár, vgy b) szkszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés mitti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. H szkszervezet véleményét fenti htáridőn belül nem közli munkálttóvl, úgy kell tekinteni, hogy tervezett intézkedéssel egyetért. (3)58 tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás esetén (2) bekezdésben foglltkt zzl z eltéréssel kell lklmzni, hogy szkszervezet tervezett intézkedéssel kpcsoltos véleményét munkálttó tájékozttásánk átvételétől számított három munknpon belül köteles közölni. (4)59 z bekezdésben meghtározott védelem tisztségviselőt megbíztásánk idejére, illetve nnk megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, h tisztségét leglább ht hónpon át betöltötte. (5)60 mennyiben válsztott tisztségviselő ügyében z eljárásr jogosult szkszervezeti szerv nem htározhtó meg, z bekezdésben meghtározott jogosultságot z szkszervezeti szerv gykorolj, melyben tisztségviselő tevékenységét kifejti. (6)61 z bekezdésben meghtározott védelem (4) bekezdésben fogllt időtrtmig és feltétel mellett, munkálttó személyében bekövetkező jogutódlás estében is megilleti tisztségviselőt bn biztosított jog munkálttónál reprezenttívnk minősülő szkszervezetet illeti meg. reprezenttívnk nem minősülő szkszervezetet is megilleti 23. szerinti kifogás jog, h munkálttói intézkedés (mulsztás) jogszbálybn fogllt rendelkezést sért. (2)63 z bekezdés lklmzásábn reprezenttívnk zt szkszervezetet kell tekinteni, melynek jelöltjei z üzemi tnács válsztáson ledott szvztok leglább tíz százlékát megszerzik. H munkálttónál több üzemi tnácsot válsztnk, reprezenttivitás meghtározáskor z egyes üzemi tnács válsztásokon elért eredményeket össze kell számítni. Reprezenttívnk kell tekinteni zt szkszervezetet is, melynek munkálttó zonos fogllkozási csoporthoz (szkmához) trtozó munkválllóink leglább kéthrmd tgj. (3)64 Reprezenttivitás meghtározásánál, h z üzemi tnács válsztás z 51. (5) bekezdése lpján eredménytelen, válsztás első fordulóját kell figyelembe venni. III. fejezet kollektív szerződés 30. Kollektív szerződés szbályozhtj: ) munkviszonyból szármzó jogokt és kötelezettségeket, ezek gykorlásánk, illetve teljesítésének módját, z ezzel kpcsoltos eljárás rendjét; b) kollektív szerződést kötő felek közötti kpcsoltrendszert Kollektív szerződést egyrészről munkálttó, munkálttói érdekképviseleti szervezet, vgy több munkálttó, másrészről szkszervezet, illetve több szkszervezet köthet. (2)66 z ágzti párbeszéd bizottságbn köthető kollektív szerződés létrejöttének, vlmint e kollektív szerződés ágztr történő kiterjesztésének feltételeiről külön törvény rendelkezik. (3) (4)6 7

10 c)71 később 32. Kollektív szerződés kötésére z szkszervezet, illetve z munkálttói érdekképviseleti szervezet jogosult, mely érdekképviseleti tevékenységében kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. munkálttói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges z is, hogy tgji erre felhtlmzzák. 33. munkálttónál egy kollektív szerződés köthető. (2) szkszervezet (3) (5) bekezdésben fogllt eltéréssel jogosult munkálttóvl kollektív szerződést megkötni, h jelöltjei z üzemi tnács válsztáson ledott szvztok több mint felét megszerezték. (3) H munkálttónál több szkszervezet rendelkezik képviselettel, kollektív szerződést vlmennyi szkszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szkszervezetek jelöltjei z üzemi tnács válsztáson együttesen megszerezzék ledott szvztok több mint felét. (4) H szkszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése (3) bekezdés lpján nem lehetséges, reprezenttív szkszervezetek [29. (2) bekezdés] együttesen kötik meg kollektív szerződést, feltéve, h e szkszervezetek jelöltjei z üzemi tnács válsztáson együttesen megszerezték ledott szvztok több mint felét. (5) H reprezenttív szkszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése nem lehetséges, kollektív szerződést munkálttóvl z szkszervezet kötheti meg, melynek jelöltjei z üzemi tnács válsztáson együttesen ledott szvztok több mint htvnöt százlékát megszerezték. (6) H (2), illetve (3) bekezdésben fogllt esetben szkszervezet, illetve szkszervezetek jelöltjei z üzemi tnács válsztáson szvztok több mint felét nem szerzik meg, kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgylást le lehet folyttni, de kollektív szerződés megkötéséhez szükséges munkválllók jóváhgyás. munkválllóknk erről szvzni kell. szvzás kkor érvényes, h ezen z üzemi tnács válsztásár jogosult munkválllók több mint fele részt vesz. (7) (2) (5) bekezdésben fogllt támogtottság meghtározáskor 29. (2) (3) bekezdésének előírásit megfelelően lklmzni kell. (8)68 kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyláson munkálttónál képviselt vlmennyi szkszervezet részt vehet, és tárgylások eredményessége érdekében köteles együttműködni kollektív szerződés htály kiterjesztés hiányábn kiterjed rr munkálttór, mely ) kollektív szerződést kötötte vgy b) kollektív szerződés megkötése idején szerződést kötő munkálttói érdekképviseleti szervezetnek tgj, illetőleg munkálttói érdekképviseleti szervhez cstlkozott. (2) z bekezdés c) pontjábn meghtározott cstlkozás esetén munkálttónál képviselt szkszervezet egyetértése szükséges hhoz, hogy kollektív szerződés htály munkálttór kiterjedjen. (3) kollektív szerződésben meg kell htározni, hogy nnk htály z bekezdés b) pontjábn említett munkálttók mely körére terjed ki. (4) kollektív szerződést lklmzni kell z nnk htály lá trtozó munkálttó zon munkválllóir is, kik nem tgji kollektív szerződést kötő szkszervezetnek kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgylási jánltot (2) bekezdésben foglltk figyelembevételével egyik fél sem utsíthtj vissz. (2)73 z bekezdés rendelkezését munkálttór kkor kell lklmzni, h z jánltot tevő szkszervezet z Mt. 29. (2) bekezdése szerint reprezenttívnk minősül.

11 (3)74 z és (2) bekezdésben foglltk megfelelően iránydók kollektív szerződés módosításár irányuló tárgylásr is. (4)75 kollektívszerződés-kötési jogosultsággl kpcsoltos vit esetén szerződéskötésben érdekelt szervezet kérelmére, nemperes eljárásbn bíróság dönt. (5)76 munkálttó szükséges dtok rendelkezésre bocsátás mellett évente köteles jvsolni szerződéskötésre jogosult szkszervezetnek munk díjzásávl kpcsoltos szbályok kollektív szerződésben történő rendezését. 38. kollektív szerződés eltérő megállpodás hiányábn kihirdetéssel lép htályb. (2) munkálttó köteles elősegíteni, hogy kollektív szerződést munkválllók megismerjék. (3) munkálttó köteles ellátni kollektív szerződés egy-egy példányávl zt munkválllót, kinek munkköri kötelessége kollektív szerződés rendelkezéseinek lklmzás, vlmint z üzemi tnács tgjit és szkszervezet munkhelyi tisztségviselőit. (4) kollektív szerződést eltérő megállpodás hiányábn bármelyik szerződéskötő fél három hónpos htáridővel felmondhtj. (2) felmondási jogot kollektív szerződés megkötésétől számított ht hónpon belül egyik fél sem gykorolhtj. (3)78 H kollektív szerződést több szkszervezet vgy több munkálttó, illetve több munkálttói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, felmondás jogát eltérő megállpodás hiányábn bármelyik szerződéskötő fél gykorolhtj. H kollektív szerződést 33. (3) bekezdése szerint több szkszervezet kötötte, felmondás jogánk gykorlásábn szkszervezetek megállpodnk. (4) több munkálttó, illetve több munkálttói szervezet áltl együttesen kötött kollektív szerződés felmondás esetén kollektív szerződés csk zon munkálttó munkválllóir nézve veszti htályát, mely felmondás jogát gykorolt. (5) H z újbb üzemi tnács válsztáson vlmely szkszervezet 33. (5) bekezdése szerint kollektívszerződés-kötésre válik jogosulttá, kollektív szerződést felekre iránydó szbályok szerint felmondhtj. 40. munkálttó vgy szkszervezet joutód nélküli megszűnésével kollektív szerződés htályát veszti. H kollektív szerződést több munkálttó, illetve munkálttói érdekképviseleti szervezet vgy több szkszervezet kötötte, kollektív szerződés csk vlmennyi munkálttó, illetve szkszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti htályát. (2) munkálttó, illetve szkszervezet jogutóddl történő megszűnése kollektív szerződés htályát nem érinti. 40/. 79 munkálttó személyében bekövetkező jogutódlás esetében jogutódlás időpontjábn jogelőd munkálttór kiterjedő htályú kollektív szerződésben meghtározott munkfeltételeket munkrend kivételével jogutódlássl érintett munkválllók tekintetében kollektív szerződésnek jogelőd munkálttónál történő felmondásáig vgy kollektív szerződés htályánk lejártáig, illetve jogutód munkálttónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányábn leglább jogutódlás időpontját követő egy évig jogutód munkálttónk fenn kell trtni. (2) mennyiben jogutód munkálttór kiterjedő htályú kollektív szerződésben meghtározott munkfeltételek jogelőd munkálttór kiterjedő htályú kollektív szerződés szerinti munkfeltételeknél munkvállló számár kedvezőbbek, jogutód munkálttór kiterjedő htályú kollektív szerződésben foglltkt kell lklmzni. 41. szűkebb htályú kollektív szerződés tágbb htályúhoz képest csk nnyibn térhet el, mennyiben z munkválllór nézve kedvezőbb szbályokt állpít meg.

12 c)82 htályánk 81 41/. 80 kollektív szerződést szerződő felek együttesen kötelesek z állmi fogllkozttási szervnek megkötést követő hrminc npon belül nyilvántrtásb vételre bejelenteni és kpcsolódó dtszolgálttást elektronikus úton teljesíteni ( továbbikbn együtt: bejelentési kötelezettség) z állmi fogllkozttási szerv honlpján közzétett elektronikus dtlpon. (2) z bekezdésben foglltk szerint felek kötelesek továbbá bejelenteni kollektív szerződés ) módosítását, b) felmondását, z ágztr történő kiterjesztésével, illetve kiterjesztés bármely okból vló megszűnésével összefüggő, vlmint 36. -bn foglltkt érintő változását, továbbá d) htályánk megszűnését. (3)83 z bekezdésben, vlmint (2) bekezdés ) és c) pontjábn előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg több munkálttór kiterjedő htályú kollektív szerződésnek szerződést kötő felek eredeti láírásávl ellátott példányát z állmi foglkozttási szervnél letétbe kell helyezni. (4)84 Felhtlmzást kp miniszter, hogy z Országos Érdekegyeztető Tnáccsl folyttott konzultáció lpján rendeletben htározz meg: ) bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg b) kollektív szerződések nyilvántrtásánk részletes szbályit.85 IV. fejezet munkválllók részvételi jog 42. munkügyi kpcsoltok keretében munkválllók közösségét e fejezet rendelkezései szerint illetik meg részvételi jogok. (2) részvételi jogokt munkválllók közössége nevében z áltluk válsztott üzemi tnács, illetve üzemi megbízott gykorolj. z üzemi tnács válsztás 43. Üzemi tnácsot kell válsztni minden olyn munkálttónál, illetve munkálttó minden olyn önálló telephelyén (részlegénél), hol munkválllók létszám z ötven főt meghldj. (2) Üzemi megbízottt nnál munkálttónál, illetve munkálttó olyn önálló telephelyén (részlegénél) kell válsztni, hol munkválllók létszám ötvenegy főnél kevesebb, de tizenöt főt meghldj. (3) munkálttó önálló telephelyén (részlegénél) csk kkor kell üzemi tnácsot, illetve üzemi megbízottt válsztni, h 65. -bn meghtározott üzemi tnácsi jogosítványokkl kpcsoltos munkálttói jogok z önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vgy egészben megilletik. (4)86 z üzemi tnácsot, illetve z üzemi megbízottt öt évre válsztják. (5) z újonnn létrejövő munkálttónál három hónpon belül kell z üzemi tnácsot, illetőleg z üzemi megbízottt megválsztni. (6) z üzemi megbízottr z üzemi tnács, illetve z üzemi tnács tgjár vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni. 44. H 43. értelmében munkálttónál több üzemi tnács, illetve üzemi megbízott működik, z üzemi tnácsok megválsztásávl egy időben központi üzemi tnácsot is létre kell hozni.

13 Nem (2) 45. bekezdés rendelkezéseit központi üzemi tnács létrehozásánál zzl z eltéréssel kell lklmzni, hogy munkálttó egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválsztott üzemi tnácsok munkválllók létszámávl rányos számbn delegálnk tgokt központi üzemi tnácsb. (3) központi üzemi tnácsr és tgjir z üzemi tnácsr, illetve z üzemi tnácstgokr vontkozó rendelkezések megfelelően iránydók z üzemi tnács tgjink szám, h munkválllók szám válsztás időpontjábn ) száz főt nem hldj meg, három, b) háromszáz főt nem hldj meg, öt, c) z ötszáz főt nem hldj meg, hét, d) z ezer főt nem hldj meg, kilenc, e) kétezer főt nem hldj meg, tizenegy, f) kétezer főt meghldj, tizenhárom. (2) H munkválllók és z üzemi tnács tgjink létszám leglább ht hónpon át munkválllók létszámnövekedése mitt nincs összhngbn z bekezdésben foglltkkl megfelelő számbn új üzemi tnácstgot kell válsztni. 46. Üzemi tnácstggá z cselekvőképes munkvállló válszthtó, ki leglább ht hónpj munkálttóvl munkviszonybn áll. (2) Nem válszthtó üzemi tnácstggá z, ki munkálttói jogokt gykorol, ki munkálttó, illetve munkálttó vezetőjének közeli hozzátrtozój [139. (2) bekezdés], továbbá, ki válsztási bizottság tgj. (3) z újonnn lkult munkálttónál z üzemi tnácstg munkviszony időtrtmát feltételként nem kell figyelembe venni. (4) (2) bekezdés lklmzásábn munkálttói jognk minősül munkviszony létesítésére, megszüntetésére, munkviszonyból szármzó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények lklmzásár (109. ), illetőleg kártérítési felelősség megállpításár [173. (2) bekezdés] vontkozó jogosultság. 47. z üzemi tnács tgjánk válsztásár minden, munkálttóvl munkviszonybn álló munkvállló jogosult. (2) válsztásr jogosult, vlmint válszthtó munkválllók jegyzékét munkálttónk válsztási bizottság kérésére öt npon belül rendelkezésre bocsátott dti lpján válsztási bizottság állpítj meg és teszi közzé válsztási bizottság: ) meghtározz jelöltállítás htáridejét, illetve válsztás időpontját, b) gondoskodik jelölés és válsztás törvényes rendjének megőrzéséről, továbbá c) megállpítj szvztszámlálás részletes szbályit. (2) jelölést és válsztást munkálttó szervezetére, munkrendjére, vlmint egyéb sjátosságir tekintettel kell megszervezni. válsztást munkálttó minden telephelyén lehetőleg zonos időpontbn kell trtni. 48/. 89 lehet válsztási bizottság tgj, ki bizottság meglkításánk időpontjábn z üzemi tnács tgj, elnöke. 49. jelölés és válsztás lebonyolításár z üzemi tnács válsztásr jogosult munkválllók közül legkésőbb válsztást nyolc héttel megelőzően válsztási bizottságot lkít. munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezetek képviselői részt vehetnek válsztási bizottság tevékenységében. válsztási bizottság munkájábn munkálttó nem vehet részt, zt nem befolyásolhtj. (2) H munkálttónál üzemi tnács nincs, válsztási bizottságot munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezetek, illetve nem szervezett munkválllók képviselőiből kell meglkítni.

14 (3) munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet tgji közül önállón állítht jelöltet. (4) Jelöltet állítht válsztásr jogosult munkválllók leglább tíz százlék, vgy leglább ötven, válsztásr jogosult munkvállló is. jelölést támogtó munkválllók láírásávl írásb kell fogllni, és el kell jutttni válsztási bizottsághoz. (5) válsztási bizottság válsztást megelőzően leglább három héttel összeállítj és közzéteszi jelöltek listáját. jelöltek írásbn nyiltkoznk jelölés elfogdásáról. (6)90 jelöltlist kkor tehető közzé, h jelöltállítás érvényes volt. jelöltállítás érvényesnek kkor tekinthető, h jelöltek szám leglább z üzemi tnácsb válszthtó tgok számánk megfelel. Érvénytelen jelölés esetén jelöltállítási időszkot meg kell hosszbbítni válsztási bizottság jelöltlistánk megfelelően elkészítteti szvzólpokt. szvzólpr jelöltek nevük szerinti BC sorrendben kerülnek fel. szvzólpon szkszervezet áltl állított jelölt neve mellett szkszervezet nevét is fel kell tüntetni. (2) válsztási bizottság gondoskodik szvzás megszervezéséről, szvztszedő bizottságok összeállításáról. 51. z üzemi tnács tgjit titkos és közvetlen szvzássl válsztják. (2) szvzólpon válsztni kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. (3) Érvénytelen szvzt, h ) zt nem z 50. bekezdése szerinti szvzólpon dták le; b) nem lehet megállpítni, hogy szvztot kire dták le; c) szvzólpon megválszthtó tgok számánál több jelöltet jelöltek meg. (4) z üzemi tnács megválsztott tgjánk 45. bekezdésében meghtározott számbn zokt kell tekinteni, kik ledott érvényes szvztok közül legtöbbet, de leglább szvztok hrminc százlékát megszerezték. Szvztegyenlőség esetén z dott munkálttónál fennálló hosszbb munkviszonyt kell figyelembe venni. (5)92 Eredménytelen válsztás, h jelöltek 45. bekezdése áltl meghtározott számbn nem érték el (4) bekezdésben előírt mértéket. Eredménytelen válsztás esetén (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválsztott üzemi tnácstgnk kell tekinteni, fennmrdó helyekre hrminc npon belül új válsztást kell trtni. z új válsztáson válsztást megelőző tizenöt npig új jelöltek is állíthtók. (6)93 z üzemi tnács póttgjánk kell tekinteni zt, ki z érvényesen ledott szvztok leglább húsz százlékát megszerezte. E szbályt nem lehet lklmzni, h munkálttónál ( munkálttó telephelyén) üzemi megbízottt válsztnk. (7)94 H z 51/. (2) (3) bekezdése szerint megismételt válsztást, továbbá, h z eredménytelen válsztás mitt új válsztást trtnk, kkor (6) bekezdéstől eltérően póttgsághoz szükséges, z érvényes szvztok leglább húsz százlékát e válsztáson kell jelöltnek megszereznie. 51/. 95 válsztás kkor érvényes, h zon válsztásr jogosultk több mint fele részt vett. Ebből szempontból nem kell figyelembe venni zt válsztásr jogosult munkválllót, ki válsztás időpontjábn ) keresőképtelen beteg, b) szülési vgy bn meghtározott okból fizetés nélküli szbdságon vn, c) sor- vgy trtlékos ktoni, illetve polgári szolgáltát tölti, továbbá d) egy hetet meghldó időtrtmú trtós kiküldetésben vn, feltéve, hogy válsztáson nem vett részt. (2) Érvénytelen válsztás esetén válsztást kilencven npon belül meg kell ismételni. Új válsztást hrminc npon belül trtni nem lehet.

15 H 10 z (3) megismételt válsztást z áltlános szbályoktól eltérően kkor kell érvényesnek tekinteni, h zon válsztásr jogosultk több mint egyhrmd részt vett. Üzemi tnácstggá megválsztottnk zokt jelölteket kell tekinteni, kik ledott érvényes szvztok közül legtöbbet, de leglább szvztok hrminc százlékát megszerezték. Ebben z esetben z üzemi tnács megválsztás két évre szól. megismételt válsztásr z 51. (5) (6) bekezdésében fogllt rendelkezés nem lklmzhtó. H megismételt válsztás érvénytelen, újbb üzemi tnácsi válsztást egy év múlv kell trtni. 52. munkálttónál szvzóurnák csk válsztási bizottság áltl és válsztás befejezése után, zonos helyen és időpontbn bonthtók fel. (2) szvztokt válsztási bizottság számolj össze. Ennek lpján hldéktlnul megállpítj és közzéteszi válsztás eredményét, továbbá erről tájékozttj munkálttót is válsztásról válsztási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek trtlmzni kell különösen: ) szvzóurnák felbontásánk körülményeit, b) válsztás helyét és időpontját, c) z 51/. bekezdése szerinti szvzásr jogosultk számát, d) szvzáson résztvevők számát, e) z összes ledott szvztok számát, f) z érvényes és érvénytelen szvzólpok számát, g) z egyes jelöltekre ledott szvztok számát, h) megválsztott üzemi tnácstgok és póttgok nevét, i) válsztássl összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve z ezzel kpcsoltos döntést. (2)97 válsztási jegyzőkönyvet válsztási bizottság tgjink lá kell írni és munkálttónál szokásos módon közzé kell tenni. jegyzőkönyvet megbíztásánk megszűnéséig z üzemi tnács őrzi. Érvénytelen válsztás esetén e kötelezettség munkálttót terheli, és nnk trtm következő üzemi tnács megválsztásáig trt. (3)98 Kormány z Országos Érdekegyeztető Tnácsbn részt vevő országos szkszervezeti szövetségekkel konzultálv rendeletben htározz meg z üzemitnács-válsztás szvzólpjánk trtlmát és szkszervezeti reprezenttivitás megállpítás érdekében z országos szvztösszesítés módját és rendjét. z ágzti (szkágzti) és területi szvztösszesítés módjánk és rendjének meghtározás tekintetében Kormány z Országos Érdekegyeztető Tnács és z ágzti párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével lkot rendeletet jelöléssel, válsztás lebonyolításávl vgy eredményével kpcsoltbn vit merül fel, öt npon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. z egyeztetés kezdeményezésére munkvállló, munkálttó, munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet és válsztási bizottság jogosult. z egyeztetés során válsztási bizottság és munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezetek öt npon belül közösen htároznk. htározt ellen, illetve z egyeztetés eredménytelensége esetén e szerint z egyeztetés kezdeményezésére jogosultk öt npon belül bírósághoz fordulhtnk. bíróság tizenöt npon belül, nemperes eljárásbn htároz üzemi tnács megszűnik, h ) munkálttó jogutód nélkül megszűnik, illetve telephely megszűnik, b) megbíztási ideje lejárt, c) visszhívják, d) tgjink szám bármely okból több mint egyhrmddl csökkent, e) munkválllók létszám ötven fő lá, illetve leglább kéthrmddl csökkent, f) több munkálttó vgy telephely egyesülése (összevonás) következtében munkálttónál vgy telephelyen több üzemi tnács működne, továbbá g) munkálttó vgy telephely szétválás esetén, vlmint

16 (2)103 z H h) z 56/B. (6) bekezdésében meghtározott esetben. üzemi megbízott megbíztás z bekezdés ) c) és f) h) pontjábn meghtározott esetben megszűnik. z üzemi megbízott megbíztás ezen túlmenően kkor is megszűnik, h munkválllók létszám 15 fő lá csökken, vgy h z üzemi megbízott három hónpot meghldón feldtát kdályozttás mitt nem tudj ellátni. (3) z üzemi tnács, illetve z üzemi megbízott visszhívás tekintetében szvzást kell trtni, h zt válsztásr jogosult munkválllók leglább hrminc százlék írásbn indítványozz. visszhíváshoz ledott érvényes szvztok több mint kéthrmd szükséges. szvzás érvényes, h ezen válsztásr jogosult munkválllók több mint fele részt vett. (4) Visszhívásr irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető. (5) z üzemi tnács visszhívásár megválsztásár vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni. 55/. 104 H z üzemi tnács tgjánk megbíztás megszűnik, kieső tg helyére z üzemi tnácsb megválsztott póttgok közül megfelelő számbn üzemi tnácstgot kell behívni. (2) z bekezdés szerinti kieső tg helyére nnk szkszervezetnek legtöbb szvztot megszerzett póttgját kell behívni, melynek kieső üzemi tnácstg tgj volt. H kieső üzemi tnácstg nem szkszervezeti tg, szkszervezethez nem trtozó, legtöbb szvzttl rendelkező póttgok közül (független póttg) kell z üzemi tnácsb tgot behívni. (3) (2) bekezdéstől eltérően, h szkszervezet póttggl nem rendelkezik, illetve független póttg nincs, delegálás sorrendjét póttgok között megszerzett ngyobb számú érvényes szvzt htározz meg z üzemi tnács z 55. bekezdés c) g) pontjábn meghtározott ok mitt megszűnik, megszűnéstől számított három hónpon belül üzemi tnácsot kell válsztni. Ezt szbályt kell megfelelően lklmzni kkor is, h z üzemi megbízott megbíztás szűnik meg. 56/. 106 H munkálttó személyében bekövetkező jogutódlás során z üzemi tnács (üzemi megbízott megbíztás) z 55. bekezdés f) g) pontj lpján megszűnik, z egyesülést (összevonást), illetve szétválást követően létrejött munkálttónál z üzemi tnács megválsztásáig, de legfeljebb megszűnéstől számított ht hónpig z üzemi tnács bn előírt jogosítványit ideiglenes üzemi tnács (ideiglenes üzemi megbízott) gykorolj. (2) z ideiglenes üzemi tnácsb megszűnés időpontj előtt minden megszűnő üzemi tnács ideértve központi üzemi tnácsot is egy-egy tgot delegál. (3) H munkálttónál üzemi megbízott működött, munkálttó egyesülése (összevonás) esetén z ideiglenes üzemi tnácsbn z üzemi megbízott vesz részt. munkálttó szétválás esetén z bekezdésben meghtározott jogosítványokt z üzemi megbízott, illetve szétválássl létrejött további szervezeti egységnél z áltl z érintettek közül kijelölt munkvállló ideiglenes üzemi megbízottként gykorolj. (4) z ideiglenes üzemi tnács tgjir és működésére, z üzemi tnács tgjár és z üzemi tnácsr vontkozó rendelkezéseket megfelelően lklmzni kell. z ideiglenes üzemi megbízottr z üzemi megbízottr vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni. 56/B. 107 jogutódlássl érintett szervezeti egység munkválllóink részvételi jogát jogutód munkálttó üzemi tnácsánk működésében vló részvétel útján biztosítni kell, h munkálttó személyében bekövetkező jogutódlás következtében jogutódlássl érintett szervezeti egység munkválllói áltl válsztott üzemi tnács (üzemi megbízott megbíztás) megszűnik, de jogutódlás jogutód munkálttónál korábbn megválsztott üzemi tnács (üzemi megbízott) működését nem érinti. (2) jogutód munkálttó üzemi tnácsánk működésében részt vevő személyt ( továbbikbn: delegált tg) legkésőbb jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig jogelőd

17 munkálttónál működő üzemi tnács jelöli ki jogutódlássl érintett tgji, ilyen tg hiányábn jogutódlássl érintett munkválllók közül. jogelőd munkálttó üzemi tnács írásbn tájékozttj jogutód munkálttó üzemi tnácsát és jogutód munkálttót delegálásról. (3) H z bekezdésben meghtározott esetben jogutódnál központi üzemi tnács működik, delegált tg központi üzemi tnácsbn vesz részt. H jogutódnál üzemi megbízott működik, z üzemi megbízott és delegált tg együtt jogosultk 65. -bn előírt jogok gykorlásár zzl, hogy z együttdöntési és véleményezési jog gykorlásához egyhngú döntés szükséges. (4) H z bekezdésben meghtározott esetben jogelődnél központi üzemi tnács működik, delegálás jogát központi üzemi tnács gykorolj, kivéve, h jogutódlássl érintetett szervezeti egységben üzemi tnács működik. H jogelőd munkálttónál, illetve jogutódlássl érintett szervezeti egységben üzemi megbízott működik, delegált tg kijelölésére z üzemi megbízott jogosult. (5) delegált tg jogutód munkálttó üzemi tnácsánk teljes jogú tgj. delegált tggl z üzemi tnács 45. -bn meghtározott tglétszám kibővül. delegált tgr z üzemi tnács tgjár h delegált tg üzemi megbízottl együtt jár el, z üzemi megbízottr vontkozó rendelkezéseket kell lklmzni. delegált tg megbíztás jogutód munkálttó üzemi tnácsánk (üzemi megbízottjánk) megbíztásáig trt. (6) H jogutódlás időpontjábn jogutódlássl érintett munkválllók létszám eléri jogutód munkálttónál munkviszonybn álló munkválllók létszámánk húsz százlékát, z üzemi tnács (z üzemi megbízott) legfeljebb jogutódlás bekövetkezésétől számított egy évig működhet z (5) bekezdésben meghtározott szbályok szerint. H ezen időtrtm ltt új üzemi tnács (üzemi megbízott) megválsztásár nem kerül sor, z üzemi tnács (üzemi megbízott) megbíztás jogutódlástól számított egy év elteltével megszűnik. 57. z üzemi tnács tgjánk megbíztás megszűnik: ) lemondássl; b) visszhívássl; c) cselekvőképességének elvesztésével, továbbá d) h ht hónpot meghldó időtrtmbn munkálttói jogok gykorlásár válik jogosulttá; e) h munkálttó, vgy munkálttó vezetőjének közeli hozzátrtozójává válik [139. (2) bekezdés]; f) z üzemi tnács megszűnésével; g) munkviszony megszűnésével. (2) z bekezdésben foglltkon túlmenően z üzemi megbízott megbíztás kkor is megszűnik, h munkválllók létszám leglább ht hónpon át tizenöt fő lá csökken. (3) H z üzemi tnács tgj ht hónpot meg nem hldó időtrtmr válik jogosulttá munkálttói jogkör gykorlásár, ez időtrtm ltt z üzemi tnács tgságávl kpcsoltos jogi szünetelnek. (4) H z üzemi megbízott munkálttói jogok gykorlásár válik jogosulttá, megbíztás megszűnik és helyette új üzemi megbízottt kell válsztni. 58. z üzemi tnács tgjánk visszhívás tekintetében szvzást kell trtni, h ezt válsztásr jogosult munkválllók leglább hrminc százlék indítványozz. z üzemi tnács tgjánk visszhívásához ledott érvényes szvztok több mint fele szükséges. szvzás érvényes, h ezen válsztásr jogosult munkválllók több mint fele részt vett. (2) Visszhívásr irányuló indítvány ht hónpon belül ismételten nem tehető. (3) z üzemi tnács tgjánk visszhívásár egyebekben megválsztásár vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni. 59. z üzemi tnács megválsztását követő tizenöt npon belül összeül. (2) z üzemi tnács első ülésén tgji közül elnököt válszt.

18 (2)108 z (2)112 z z 60. z üzemi tnács htároztit szótöbbséggel hozz. (2) z üzemi tnács kkor htároztképes, h ülésén tgoknk leglább fele részt vesz. Szvztegyenlőség esetén z elnök szvzt dönt. (3) z bekezdésben foglltktól eltérően z üzemi tnács htároztához jelenlévő tgok leglább kéthrmdos többsége szükséges, h z üzemi tnács együttdöntési jogát [65. bekezdés] gykorolj. 61. z üzemi tnács üléseit szükség szerint trtj. z üzemi tnácsot z elnök hívj össze. Minden esetben össze kell hívni, h ezt vlmely tg vgy munkálttó z ok megjelölésével kéri. (2) z üzemi tnács ülésén tgok csk személyesen vehetnek részt. (3) z üzemi tnács működésének részletes szbályit ügyrendje állpítj meg. 62. munkálttónk biztosítni kell nnk lehetőségét, hogy z üzemi tnács z áltl szükségesnek trtott információkt, felhívásokt, vlmint tevékenységével kpcsoltos dtokt munkálttónál szokásos vgy más megfelelő módon közzé tehesse. üzemi tnács tgját hvi munkideje tíz százlékánk, elnökét hvi munkideje tizenöt százlékánk megfelelő munkidő-kedvezmény illeti meg. z üzemi tnács tgji és elnöke részére járó összesített munkidő-kedvezmény felhsználását z üzemi megállpodás e törvénytől eltérően is meghtározhtj. kedvezmény mértéke ebben z esetben sem hldhtj meg tg, illetve z elnök teljes munkidejének felét. munkidő-kedvezmény időtrtmár távolléti díj jár. (3) z üzemi tnács tgjánk munkjogi védelmére válsztott szkszervezeti tisztségviselőre vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni, zzl z eltéréssel, hogy 28. szerint szkszervezeti szervet megillető jogosultságot z üzemi tnács gykorolj. 62/ (3) bekezdésben megállpított munkjogi védelmet z üzemi megbízott tekintetében zzl z eltéréssel kell lklmzni, hogy 28. szerint szkszervezeti szervet megillető jogosultságot h z üzemi megbízott nem szkszervezeti tisztségviselő munkválllók közössége gykorolj. (2) z egyetértésről munkálttó tájékozttását követő tizenöt npon belül munkválllók szvzássl döntenek; szvzás kkor érvényes, h ezen válsztásr jogosult munkválllók több mint fele részt vett. szvzásr egyebekben megválsztásr vontkozó szbályokt kell megfelelően lklmzni zzl, hogy szvzás elmrdását vgy érvénytelenségét z egyetértés megdásánk kell tekinteni. (3) munkválllók előzetes értesítéséről munkálttónk megfelelően gondoskodni kell. 63. munkálttó biztosítj z üzemi tnács válsztásánk, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét munkálttó és z üzemi tnács közösen állpítj meg. Vit esetén egyeztetésnek vn helye. 64. z üzemi tnács elnöke tevékenységét z ezernél több munkválllót fogllkozttó munkálttónál díjzás ellenében látj el. (2) díjzást munkálttó biztosítj, melynek mértékét z üzemi tnács munkálttóvl egyetértésben állpítj meg. (3) munkálttó z üzemi tnács elnökének díjzást z bekezdésben meghtározott eseten kívül csk z üzemi tnáccsl egyetértésben állpítht meg, illetve fizethet. 64/. 110 üzemi tnács egyes jogosítványi gykorlását és munkálttóvl vló kpcsoltrendszerét érintő kérdések z üzemi megállpodásbn htározhtók meg üzemi tnácsot együttdöntési jog illeti meg kollektív szerződésben meghtározott jóléti célú ) pénzeszközök felhsználás, illetve b) intézmények és ingtlnok hsznosítás tekintetében.

19 c)113 d)114 i)115 d)116 leglább (5)117 mennyiben (2)119 z z (3) munkálttó köteles döntése előtt z üzemi tnáccsl véleményeztetni: ) munkválllók ngyobb csoportját érintő munkálttói intézkedések tervezetét, így különösen munkálttó átszervezésére, átlkításár, szervezeti egység önálló szervezetté lkulásár, privtizálásár, korszerűsítésére vontkozó elképzeléseket; b) személyügyi nyilvántrtás rendszerének kilkításár, nyilvántrtndó dtok körére, 77. -bn meghtározott dtlp trtlmár vontkozó elképzeléseit, illetve személyügyi tervet; munkválllók képzésével összefüggő terveket, fogllkozttást elősegítő támogtások igénybevételére vontkozó elképzeléseket; külön jogszbálybn meghtározott egészségkárosodott, megváltozott munkképességű munkválllók rehbilitációjár vontkozó intézkedések tervezetét; e) z éves szbdságolási tervet; f) z új munkszervezési módszerek és teljesítménykövetelmények bevezetését; g) munkválllók lényeges érdekeit érintő belső szbályztink tervezetét; h) munkálttó áltl meghirdetett nygi vgy erkölcsi elismeréssel járó pályáztot; csládi élet és munktevékenység összehngolását érintő munkálttói intézkedések tervezetét. (4) munkálttó köteles tájékozttni z üzemi tnácsot: ) leglább félévente munkálttó gzdsági helyzetét érintő lpvető kérdésekről, vlmint b) munkálttó tevékenységi körének jelentős módosításár, illetve munkálttó beruházásir vontkozó jelentős döntés tervezetéről; c) leglább félévente bérek, keresetek lkulásáról és bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, fogllkozttás jellemzőiről, munkidő felhsználásáról, munkfeltételek jellemzőiről; félévente munkálttónál távmunkát végző munkválllók számáról és munkkörük megnevezéséről. munkálttó sját mgávl szemben csődeljárás, vgy felszámolási eljárás lefolyttását kéri, úgy erről z üzemi tnácsot legkésőbb kérelem benyújtásávl egyidejűleg csk tájékozttni kell. 66. z üzemi tnács munkálttó tervezett intézkedésével [65. (3) bekezdés] kpcsoltos álláspontját tizenöt npon belül közli munkálttóvl. Ennek elmulsztás esetén úgy kell tekinteni, minth z intézkedéssel egyetértene. (2) tizenöt npos htáridőt tervezetnek z elnökhöz, illetve z üzemi tnács ügyrendjében megjelölt személyhez vló érkezésétől kell számítni (3) bekezdésében foglltkt sértő munkálttói intézkedés érvénytelen. Ennek megállpítás iránt z üzemi tnács bírósághoz fordulht. bíróság nemperes eljárásbn, tizenöt npon belül htároz. 68. z üzemi tnács 65. (3) bekezdésében meghtározott jogosultságánk gykorlásávl összefüggésben jogosult munkálttó nyilvántrtásib betekinteni. üzemi tnács munkálttótól minden olyn kérdésben tájékozttást kérhet, mely munkválllók munkviszonnyl összefüggő gzdsági és szociális érdekeivel, vlmint z egyenlő bánásmód követelményének megtrtásávl kpcsoltos. munkálttó tájékozttást nem tgdhtj meg üzemi tnácsnk, illetve tgjánk működése során tudomásár jutott dtok, tények kezelésével kpcsoltosn e törvény 22/. -át megfelelően lklmzni kell. 70. z üzemi tnács munkálttónál szervezett sztrájkkl kpcsoltbn párttln mgtrtásr köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve sztrájkot nem támogthtj és nem kdályozhtj. z üzemi tnács sztrájkbn résztvevő tgjánk megbíztás sztrájk idejére szünetel. Esélyegyenlőségi terv

20 (3)122 z (4)123 z (2)126 70/. 121 munkálttó és munkálttónál képviselettel rendelkező szkszervezet szkszervezet hiányábn z üzemi tnács együttesen, meghtározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogdht el. (2) z esélyegyenlőségi terv trtlmzz munkálttóvl munkviszonybn álló, hátrányos helyzetű munkválllói csoportok, így különösen ) nők, b) negyven évnél idősebb munkválllók, c) romák, d) fogytékos személyek, vlmint e) két vgy több, tíz éven luli gyermeket nevelő munkválllók vgy tíz éven luli gyermeket nevelő egyedülálló munkválllók fogllkozttási helyzetének így különösen zok bérének, munkkörülményeinek, szkmi előmenetelének, képzésének, illetve gyermekneveléssel és szülői szereppel kpcsoltos kedvezményeinek elemzését, vlmint munkálttónk z esélyegyenlőség biztosításár vontkozó, z dott évre megfoglmzott céljit és z zok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen képzési, munkvédelmi, vlmint munkálttónál rendszeresített, fogllkozttás feltételeit érintő bármely progrmokt. esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes dtok z érintett önkéntes dtszolgálttás lpján z esélyegyenlőségi terv áltl érintett időszk utolsó npjáig kezelhetőek. esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell ) fogytékos személyek kdálymentes munkhelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, vlmint b) munkálttó szervezetén belüli, z egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kpcsoltos eljárási rendről. [V. Fejezet124] HRMDIK RÉSZ MUNKVISZONY I. fejezet munkviszony lnyi 71. munkviszony lnyi munkálttó és munkvállló Munkviszonyt munkválllóként z létesíthet, ki tizenhtodik életévét betöltötte. törvényes képviselő hozzájárulás szükséges korlátozottn cselekvőképes személy olyn jognyiltkoztához, mely munkszerződés megkötésére, módosításár, megszüntetésére, vgy kötelezettségválllásr irányul. cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyiltkoztot. (3) munkviszony szempontjából fitl munkvállló z, ki tizennyolcdik életévét még nem töltötte be. (4) Munkviszonyt létesíthet z bekezdéstől eltérően tizenötödik életévét betöltött, áltlános iskolábn, szkiskolábn, középiskolábn nppli rendszerű képzés keretében tnulmányokt folyttó tnuló z iskoli szünet ltt. (5) tizenht éven luli fitl munkvállló munkviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulás is szükséges. (6) z (5) bekezdésben fogllt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.