A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései

Átírás

1 A munk törvénykönyve szbdságr vontkozó rendelkezései Htályb lépés, szbályozás természete jnuár elsejével htályb léptek munk törvénykönyvéről szóló évi I. törvény ( továbbikbn: Mt.) szbdságr vontkozó rendelkezései. A törvény munkviszonyr vontkozó előírásitól főszbály szerint munkszerződés csk munkvállló jvár, míg kollektív szerződés szemben z előző Mt. 1 megoldásávl mindkét iránybn, tehát munkvállló hátrányár is eltérhet 2. Ugynkkor törvény egyes esetekben kivételt tesz főszbály lól, így előírhtj z eltérés teljes tillmát, lehetővé teheti felek egyéni megállpodásávl munkvállló hátrányár történő eltérést, illetve kollektív szerződésnek csk munkvállló jvár történő eltérést engedhet. Az utóbbi kivétel htály lá trtozik szbdságr vontkozó szbályok többsége, kollektív szerződés csk szbdság kidásár vontkozó egyes rendelkezésektől térhet el munkvállló hátárnyár 3. A szbdságr vló jogosultság A szbdságnk munkvállló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy z lpvetően ténylegesen munkábn töltött idő után illeti meg munkválllót minden nptári évben. Mindzonáltl törvény tényleges munkvégzés hiányábn is munkábn töltött így szbdságr jogosító időnek minősíti következő időtrtmokt: munkidő-beosztás lpján történő munkvégzési kötelezettség lóli mentesülés időtrtm (ilyennek minősülnek például pihenőnpok, pihenőidők vgy rendkívüli munkvégzés ellenértékeként biztosított szbdidő), szbdság időtrtm, szülési szbdság időtrtm, gyermek gondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szbdság első ht hónpj, nptári évenként hrminc npot meg nem hldó keresőképtelenség ( nptári évre eső egyes keresőképtelenségek trtmát össze kell számítni), tényleges önkéntes trtlékos ktoni szolgáltteljesítés három hónpot meg nem hldó trtm, munkvégzés lóli mentesülésnek z 55. (1) bekezdés b) k) pontbn meghtározott trtm (z emberi reprodukciós eljárássl összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés trtm; kötelező orvosi vizsgált trtm; vérdáshoz szükséges, leglább négy órás időtrtm; szopttó nyát megillető, szopttás első ht hónpjábn npont kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órás, kilencedik hónp végéig npont egy, ikergyermekek esetén npont két órás időtrtm; hozzátrtozó hlálkor két munknp; 1 A Munk Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 2 Az eltérést z egymássl összefüggő rendelkezések összehsonlításávl kell elbírálni, vgyis sem megállpodás egyes rendelkezéseinek kirgdásávl, sem megállpodás összességében történő értékelésével nem mondhtó ítélet z eltérés jellegéről. A törvény Indokolás szerint z egymássl összefüggő rendelkezések kifejezés ltt z zonos rendeltetésű szbályokt, illetve megállpodáselemeket kell érteni. 3 Az Mt. eredetileg elfogdott szövege szerint z életkor után járó pótszbdságr vontozó rendelkezésektől is eltérhetett voln kollektív szerződés munkvállló hátrányár, de htályblépéssel összefüggő átmeneti rendelkezéseket trtlmzó törvény ezt módosított.

2 áltlános iskoli tnulmányok folyttás, továbbá felek megállpodás szerinti képzés, továbbképzés esetén, képzésben vló részvételhez szükséges idő; önkéntes vgy létesítményi tűzoltói szolgált ellátásánk trtm; bíróság vgy htóság felhívásár, vgy z eljárásbn vló személyes részvételhez szükséges időtrtm; különös méltánylást érdemlő személyi, csládi vgy elháríthttln ok mitt indokolt távollét trtm; munkviszonyr vontkozó szbálybn meghtározott egyéb időtrtm). Az Mt. korábbikhoz képest áltlánosságbn szűkebben szbj meg tényleges munkvégzés nélkül szbdságr jogosító időtrtmok körét (z előző Mt. szerint szbdság járt betegség mitti keresőképtelenség és trtlékos ktoni szolgált teljes időtrtmár, de hrminc npot meg nem hldó fizetés nélküli szbdság trtmár is), zonbn munkválllór nézve kedvező változásokkl is tlálkozhtunk ( reprodukciós eljárás és z önkéntes vgy létesítményi tűzoltói szolgált időtrtm nem jogosított szbdságr korábbi szbályok szerint). A szbdság nptári évente illeti meg munkválllót. H munkvállló munkviszony z év közben kezdődött vgy szűnt meg, részére szbdság rányos része jár, számítás során fél npot elérő töredéknpot egész munknpnk (szbdságnpnk) kell tekinteni. A szbdság mértéke A szbdság lp- és pótszbdságból áll. Az lpszbdság mértéke húsz munknp, pótszbdságokt, illetve zok mértékét z lábbi táblázt trtlmzz: Életkor után járó pótszbdság először bbn z évben illeti meg munkválllót, mikor szükséges életkort betöltötte életévtől 1 munknp életévtől 2 munknp életévtől 3 munknp életévtől 4 munknp életévtől 5 munknp életévtől 6 munknp életévtől 7 munknp életévtől 8 munknp életévtől 9 munknp életévtől 10 munknp Gyermek 4 után járó pótszbdság először gyermek születésének évében, utoljár bbn z évben, mikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti - egy gyermek után 2 munknp - két gyermek után 4 munknp - kettőnél több gyermek után 7 munknp 4 Az Mt (1) bekezdés c) pontj szerint gyermek: csládok támogtásár vontkozó szbályok szerinti sját háztrtásbn nevelt vgy gondozott gyermek; fogytékos gyermek: z gyermek, kire tekintettel csládok támogtásáról szóló törvény szerinti mgsbb összegű csládi pótlék került megállpításr.

3 - h munkvállló gyermeke fogytékos, fogytékos gyermekenként 2 munknp Az pánk gyermeke születése esetén járó pótszbdság 5 legkésőbb születést követő második hónp végéig, munkvállló kérésének megfelelő időpontbn kell kidni 5 munknp - ikergyermekek születése esetén 7 munknp A fitl munkválllónk járó pótszbdság utoljár bbn z évben jár, mikor tizennyolcdik életévét betölti 5 munknp A föld ltt állndó jelleggel dolgozó munkvállló pótszbdság 5 munknp Az ionizáló sugárzásnk kitett munkhelyen npont leglább három órát dolgozó munkvállló pótszbdság 5 munknp A rehbilitációs szkértői szerv áltl megállpítottn leglább ötven százlékos mértékű egészségkárosodássl rendelkező munkvállló pótszbdság 5 munknp Az Mt. szbdság mértékére vontkozó szbályi között újdonságként jelent meg fogytékos gyermekek után és z ikergyermekek születése esetén járó mgsbb mértékű pótszbdság, illetve z rendelkezés, mely szerint pótszbdság jár vlmennyi olyn munkválllónk, kinek leglább ötven százlékos mértékű egészségkárosodását rehbilitációs szkértői szerv megállpított (utóbbihoz hsonló jellegű pótszbdságot korábbi törvény csk vk munkválllók számár biztosított). A szbdság kidás és nyilvántrtás A szbdság kidás munkálttó jog és kötelezettsége, kidás előtt zonbn munkálttónk meg kell hllgtni munkválllót. A szbdságot úgy kell kidni, hogy nnk trtm leglább tizennégy összefüggő nptári npot elérjen, de ettől z előírástól felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A munkviszony első három hónpját kivéve munkvállló jogosult rr, hogy hét munknp szbdságot év közben kezdődő munkviszony esetén ennek rányos részét legfeljebb két részletben kérésének megfelelő időpontbn djon ki munkálttó. A szbdság kidásánk időpontját szemben korábbi egy hónpos htáridővel leglább tizenöt nppl szbdság kezdete előtt kell közölni munkválllóvl, és munkválllónk is ezt htáridőt kell megtrtni rendelkezési körébe trtozó hét munknp szbdságot érintően. Az új Mt. már nem trtlmz szbdságr vontkozó rendelkezések körében munkválllót terhelő bejelentési htáridő lóli kivételt ( korábbi szbályozás szerint z életkor előrehldtávl növekvő 5 A gyermek születése esetén z pát megillető pótszbdsággl összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet lpján pótszbdság idejére járó távolléti díj és munkálttói közteher összege munkálttó részére központi költségvetésből kerül megtérítésre.

4 lpszbdság egynegyede trtozott munkvállló rendelkezési körébe, ebből három npot bejelentési htáridőre vló tekintet nélkül volt köteles kidni munkálttó olyn körülmény felmerülése esetén, mely mitt munkvégzési kötelezettség teljesítése munkvállló számár személyi, illetőleg csládi körülményeire tekintettel ránytln vgy jelentős sérelemmel járhtott), de munkvállló egyéb jogcímen fentiekben már említettek szerint, különös méltánylást érdemlő személyi, csládi vgy elháríthttln ok felmerülése esetén mentesülhet munkvégzés lól. A szbdságot főszbály szerint z esedékesség évében kell kidni. Az esedékesség évében kell kidottnk tekinteni szbdságot, h igénybevétele z esedékesség évében megkezdődik és szbdság következő évben kidott része nem hldj meg z öt munknpot. Fontos újdonság, hogy munkálttó z esedékességet követő év március 31-ig dhtj ki szbdságot z október elsején vgy zt követően kezdődött munkviszony esetén, illetve felek megállpodás lpján z esedékesség évét követő év végéig dhtj ki z lpszbdság és z életkor után járó pótszbdság (ide nem értve fitl munkvállló pótszbdságát) egyhrmdát. H szbdságot munkvállló oldlán felmerült okból nem lehetett z esedékesség évében kidni (például betegség vgy egyéb trtós távollét mitt), távollét időtrtmától függetlenül z ok megszűnésétől számított htvn npon belül kell kidásról gondoskodni munkálttónk. A fentieken túl kkor vn lehetősége munkálttónk szbdság tárgyévet követő évben történő kidásár, h rr kollektív szerződés kivételesen fontos gzdsági érdek vgy működését közvetlenül és súlyosn érintő ok fennállás esetére felhtlmzz. Ugynkkor szbdságnk ekkor is csk mximum z egynegyedét és legfeljebb z esedékességet követő év március 31-ig engedi kidni törvény (ezekre z esetekre z előző Mt. nem igényelt kollektív szerződéses felhtlmzást szbdság egynegyedének tárgyévet követő év március 31-ig történő kidásához kollektív szerződés június 30-ig hosszbbíthtt meg kidásr nyitv álló htáridőt, illetve munkálttó működési körét közvetlenül és súlyosn érintő ok esetén negyedrésznél több szbdság tárgyéven túli kidását is lehetővé tette). A munkálttó kivételesen fontos gzdsági érdek vgy működését közvetlenül és súlyosn érintő ok esetén szbdság kidásánk közölt időpontját módosíthtj, illetve munkvállló már megkezdett szbdságát megszkíthtj. A munkválllónk kidás időpontjánk módosításávl vgy megszkítássl összefüggésben felmerült kárát és költségeit munkálttó köteles megtéríteni. A szbdság megszkítás esetén szbdság ltti trtózkodási helyről munkhelyre és visszutzássl, vlmint munkávl töltött idő szbdságb nem számít be. A szbdság kidásánk fenti szbályitól kollektív szerződés bármely iránybn eltérhet. A szbdságot munkidő-beosztás szerinti munknpokr kell kidni. A gykorltbn nehézségeket okozott szbdság npokbn történő megfelelő kidás z egyenlőtlen munkrendben fogllkozttott munkválllókt érintően. Az Mt. ezt problémát úgy oldj meg, hogy munkvállló munkviszonyár iránydó npi munkidő mértékétől eltérő munkidő-beosztás esetén szbdság kidás során beosztássl zonos trtmr történő munkvégzés lóli mentesülést és szbdság ezzel egyező órszámbn történő elszámolását írj elő. Munkidőbeosztás hiányábn szbdságot z áltlános munkrend (heti öt np, hétfőtől péntekig) és npi munkidő figyelembevételével kell kidni. A szbdság megváltás kizárólg egy esetben megengedett: munkviszony megszűnésekor, h munkálttó z rányos szbdságot nem dt ki, zt pénzben meg kell váltni. Változást jelent, hogy

5 fordított helyzetben zz h z rányosnál több szbdság került kidásr munkvállló részére z új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy munkálttó különbözetre kifizetett munkbért visszkövetelje. A munkálttónk nyilván kell trtni szbdság trtmát. H kidott szbdságot órszámbn kell elszámolni, nyilvántrtásnk is ebben kell történnie. dr. Bbti Szbolcs Felhsznált irodlom: Berke Gy. - Kiss Gy. - Bnkó Z. - Kjtár E. - Kovács E.: Kommentár munk törvénykönyvéhez. Budpest, 2012, CompLex Kidó Pál L. - Lőrincz GY. - Kozm A. - Pethő R.: Az új Munk Törvénykönyvének mgyrázt. Budpest, 2012, HVG-ORAC