Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról

Átírás

1 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról a 14/2015. (III. 16.) 2 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 26. és 134/E. -ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Alapelvek 1. (1) E rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében figyelemmel a nemzetgazdaság teherbíró képességére, valamint az Alaptörvény O. cikkében foglalt öngondoskodási, együttműködési kötelezettségre egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása. (2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ugyanakkor az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából, így egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások tekintetében Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda- Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén legalább egy éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátás tekintetében az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és ott életvitelszerűen tartózkodó c) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen tartózkodó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (1)-(3) bekezdésében megjelölt személyekre. (2) A rendelet hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki: a) települési támogatás aa) óbudai lakhatási támogatás, ab) óbudai betegápolási díj, ac) óbudai gyógyszertámogatás, ad) óbudai hátralékkezelési támogatás, ae) óbudai jövedelempótló támogatás, af) karácsonyi támogatás b) 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása, c) rendkívüli települési támogatás, ca) rendkívüli családvédelmi támogatás cb) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás cc) magasabb összegű rendkívüli támogatás cd) temetési támogatás ce) dunai árhullám okozta károk enyhítésére gyorssegély d) egyéb támogatások da) gyermekek nyári táboroztatására db) egyházi, karitatív és civil szervezetek részére 1 elfogadva: február 12. Hatályos: március 1-jétől. 2 elfogadva: március 12. Hatályos: március 17-étől. 1

2 dc) egyedi támogatás speciális ellátásokhoz e) méltányossági támogatások ea) rendkívüli települési támogatás méltányossági okokból eb) köztemetés költségének megtérítéséhez biztosított kedvezmény. 3. Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: 1. jövedelem: az Szt. 4. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, figyelemmel az Szt. 4. (1a)-(1c) bekezdésben foglaltakra 2. vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon 3. család: az Szt. 4. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége 4. egyedül élő: az Szt. 4. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy 5. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy 6. háztartás: az Szt. 4. (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége 7. egyedülálló: az Szt. 4. (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy 8. egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:96 és a 4:97. -ban meghatározott személy 9. élettárs: Ptk. 6:514 szerinti élettárs és a évi XXIX. törvény 1. (1) bekezdés szerinti bejegyzett élettársi életközösség 10. gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek 4. Hatásköri rendelkezések 4. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokról átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben, a rendelet eltérő rendelkezése hiányában, a polgármester dönt. 5. Eljárási rendelkezések 5. (1) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályánál (a továbbiakban: Főosztály), valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál lehet előterjeszteni az e célra rendszeresített, e rendelet mellékletét képező nyomtatványokon, a kötelező mellékletek csatolásával. (2) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket érdemi döntés meghozatalára a Főosztály készíti elő. (3) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek kizárólag személyesen, vagy postai úton nyújthatók be. (4) Az e rendeletben meghatározott támogatási hatáskört gyakorló hatóság a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít vagy más önkormányzati szervet kér fel környezettanulmány készítésére. (5) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A vagyon, vagyoni helyzet igazolására e rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot kell kitölteni. (7) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni. 6. (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. (2) A kérelemhez az alábbi a háztartás jövedelmi viszonyait tanúsító és jövedelem típusának megfelelő igazolások vagy annak fénymásolatai csatolása szükséges: a) rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről igazolás, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén 2

3 ba) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás; bb) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, illetőleg könyvelő által kiállított hivatalos igazolás, c) nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában megküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása; d) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata, e) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltség megállapító határozatának fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata, f) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségének igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel-e, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, illetve álláskeresési támogatásban nem részesül, g) alkalmi munkából élők, illetve egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából illetve egyszerűsített foglalkoztatásból származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - jövedelemről, h) a Járási Hivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása i) ha a háztartásban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék, iskoláztatási támogatás összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátás összegéről, j) 16 éven felüli gyermek esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az oktatási intézet által kiállított igazolás az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban, amennyiben nincs, úgy az oktatási intézet által kiállított nemleges igazolás, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról, k) amennyiben a év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik, az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségének igazolását arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresők támogatásában részesül-e, l) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében la) a válásról, gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági végzés fénymásolata, igazolás a bírósági eljárás megindításáról, illetve a végrehajtásról szóló jegyzőkönyv fénymásolata, lb) igazolás a tartásdíj összegéről: postai szelvény fénymásolata, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, vagy nyilatkozat két tanú aláírásával vagy lc) képzelt apa bejegyzésére vonatkozó hivatalos irat másolata, m) A b), e), g), h) és j) pontban foglalt esetekben a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló büntetőjogi nyilatkozat, az alkalmi munkavégzésből szerzett jövedelemről, n) GYES-ben vagy GYET-ben részesülő esetében büntetőjogi nyilatkozat, hogy munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik-e. (3) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl a) lehetőség szerint a segély iránti igénylésben megadott indoklásban hivatkozottak igazolását, b) tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, c) gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát d) gyám esetén a gyámkirendelő határozat fénymásolatát, e) igazolást a bankszámlaszámról vagy a folyószámla kivonat másolata, amennyiben az utalást folyószámlára kérelmezik. (4) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni határidő megjelölésével annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához. 6. Ellátások megállapításának és folyósításának általános szabályai 7. (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításánál az Szt. 10. foglaltak az irányadók. (2) Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező vagy a háztartásában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik, kivéve ha előre nem látható okból létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az alábbi ellátási típusok esetében: a) temetési támogatás, b) 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása. 3

4 (4) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról tizenöt napon belül köteles értesíteni a Főosztályt, így különösen lakóhely, tartózkodási hely, családi állapot megváltozását, a háztartás szerkezetében történt változást; névváltozást; munkaviszony létesítését vagy megszűnését; tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, megszűnését; a kérelmező és a vele egy háztartásban élők jövedelmi, vagyoni helyzetének megváltozását; közüzemi szolgáltatónál történő változást. 8. (1) A jogosultat, ha e rendelet másként nem rendelkezik a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra illeti meg. (2) Ha a havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. (3) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások, amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, utólag, minden hónap 5. napjáig kerülnek folyósításra. (4) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a) az ellátás folyósítást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. b) a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig. (5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás vagy az eljáró hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás esetén a támogatásra való jogosultság megszűnik, az ellátás folyósítását a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (6) Havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások esetében a kérelmező újabb kérelmet legkorábban a megállapított támogatás lejártát megelőző 1 hónappal nyújthat be, azzal, hogy amennyiben a jogosultsága továbbra is fennáll, az csak a korábbi jogosultsága lejártát követő hónap első napjával állapítható meg. (7) Egy háztartás egyidejűleg a) vagy óbudai betegápolási díjat, b) vagy óbudai hátralékkezelési támogatást c) vagy óbudai jövedelempótló támogatást vehet igénybe. (8) 3 Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a megállapított támogatás folyósítása postai úton vagy fizetési számlára utalással történik. (9) Rendkívüli esetben a 2. (2) bekezdés ca)-cc) és ce) alpontja szerinti támogatás összege kifizethető készpénzben. 7. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 9. (1) Az Szt ban szabályozott jogosulatlanul igénybe vett ellátást a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő köteles visszafizetni. (2) Indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné. (3) Indokolt esetben a Képviselő-testület engedélyezi a visszafizetésre kötelezett összeg elengedését, amennyiben a visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné. II. Fejezet Települési támogatások 8. Óbudai lakhatási támogatás 10. (1) Óbudai lakhatási támogatásként a lakásfenntartás havi költségeinek csökkentése, a lakhatás megőrzése érdekében e rendelet szerinti lakhatási támogatás vagy az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti lakbércsökkentési támogatás állapítható meg. (2) Óbudai lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás, lakbércsökkentési támogatás vagy rendszeres lakhatási támogatásra való jogosultság került megállapításra, a jogosultságának fennállásáig. (3) Lakhatási támogatás és lakbércsökkentési támogatás egyidejűleg nem állapítható meg, kivéve a 12. (3) bekezdésben szabályozott esetet. 11. (1) Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik: a) bérlő, b) bérlőtárs, 3 beiktatta: 14/2015. (III. 16.) Ör. 1. 4

5 c) albérlő, d) tulajdonos, e) tulajdonostárs, f) lízingbevevő, g) haszonélvező h) használó, i) családtag j) szívességi lakáshasználó k) a lakásba bejelentett jogcím nélküli lakos. (2) Lakhatási támogatásra jogosult az a) a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át; b) az egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, vagy c) az egyedül élő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át. (3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától. (4) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (5) A lakhatási támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) az érintett ingatlanban tartózkodás jogcímét hitelt érdemlően igazoló adásvételi, bérleti-, használati-, lízingszerződés vagy tulajdoni lap másolatát, b) haszonélvező, tulajdonostárs, bérlőtárs nyilatkozata két tanú aláírásával arra vonatkozóan, hogy milyen összeggel járul hozzá a lakás fenntartási költségeihez, amennyiben nem élnek közös háztartásban, c) a lakhatását legnagyobb mértékben veszélyeztető közüzemi szolgáltató által kiállított, a kérelem beadását megelőző havi részletes számla teljes másolata, társasház esetében a társasház nevéről, címéről és számlaszámáról a társasház által kiállított hivatalos igazolást, d) az előrefizetős készülék felszerelésének tényét igazoló hivatalos iratot. 12. (1) A (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a lakhatási támogatás havi összege Ft. (2) Amennyiben a kérelmező a 11. (2) bekezdésében szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel és előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel (továbbiakban: készülék) rendelkezik, a lakhatási támogatás havi összege Ft. (3) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él és a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a lakhatási támogatás havi összege Ft. 13. (1) A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (2) A lakhatási támogatás folyósítása egy szolgáltatóhoz kérelmezhető. (3) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él, a lakhatási támogatás a bérbeadó részére kerül átutalásra. (4) Más önkormányzati rendelet alkalmazásában a lakhatási támogatást, normatív lakásfenntartási támogatást e rendelet szerinti lakhatási támogatásnak kell tekinteni. 9. Óbudai betegápolási díj 14. (1) Óbudai betegápolási díjra (a továbbiakban: betegápolási díj) jogosult az a nagykorú személy, aki olyan tartósan beteg, 18. év feletti, ápolásra szoruló házastárs, élettárs, egyenesági rokon gondozását, ápolását végzi, akinek a jövedelme nem haladja meg havonta az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%, feltéve, hogy a) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg, b) az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel nem rendelkezik, c) más, az ápolttal együtt élő személy nem képes az ápolási feladatot ellátni, és d) az ápolt III. kerületi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott tartózkodik. (2) Ápolásra szorul az a tartós beteg, aki mások személyes segítségére szorul a) táplálkozás, b) tisztálkodás, 5

6 c) öltözködés, d) illemhely használata, e) eszközök használata, f) terápia-követés, g) tájékozódás, h) kommunikáció, i) érzékszervi funkciók, j) egészségügyi ellátás, k) felügyelet terén, és esetében az a)-k) pontokban felsoroltak iránti szükséglet a 28 pontot eléri. Az ápolási szükséglet vizsgálata a 3. számú mellékletét képező értékelő adatlapon történik. (3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (4) 4 A betegápolási díj mértéke havonta az ápolási díj mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80%-a. (5) A betegápolási díjra való jogosultság megállapításánál, megszüntetésénél a Szt. 42. (1)-(2) bekezdései az irányadók azzal, hogy az Szt. 42. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt intézményi ellátások időtartama alatt 1 hónapot kell érteni. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a betegápolási díjra való jogosultság nem állapítható meg, továbbá a jogosultságot meg kell szüntetni annak a személynek, aki az ápolási feladat elvégzésére egészségi állapotára tekintettel alkalmatlan vagy alkalmatlanná válik és ezt orvosi igazolás alátámasztja. (7) Ha a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során az ápolási szükséglet a 28 pontot nem éri el, a kérelmet el kell utasítani és a kérelmező 1 éven belül újabb betegápolási díj iránti kérelmet nem nyújthat be ugyanazon ápolandó személyre tekintettel. 1 éven belül kérelmet abban az esetben nyújthat be, ha az ápolandó személy állapotában változás áll be és ezt szakorvosi igazolással alátámasztja. (8) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (9) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy betegápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg betegápolási díj. (10) A betegápolási díj iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) a Korm. rend. 25. (2) bekezdés alapján kiállított 5. számú melléklet szerinti háziorvosi igazolást, b) az a) pontban kiállított igazolás alapjául szolgáló dokumentumot, c) intézményvezető 6. számú melléklet szerinti igazolását, ha az ápolt közoktatási, felsőoktatási intézmény tanulója vagy nappali szociális intézményi ellátásban részesül, d) az ápolt jövedelméről a 6. -ban meghatározott igazolást. 15. (1) Az ápolást végző személynek segítség nyújtható a házi segítségnyújtás keretében, a) ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) legfeljebb egy hetes időtartamban, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt átmenetileg az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. (2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy szükségletei a kellő mértékben nincsenek biztosítva, különösen: a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát az ápolást végző személy nem tájékoztatja e) a szükséges ápolási feltételeket az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el és átmeneti akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik. (3) Amennyiben az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény az ápolási kötelezettség elmulasztását észleli, tájékoztatja a Főosztályt intézkedés megtétele céljából. (4) A Főosztály jelzéssel fordulhat az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény felé a) az ápolási tevékenység ellenőrzése végett, ha az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti b) környezettanulmány elkészítése céljából a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatához. (5) A Főosztály az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését, valamint a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárás magába foglalhatja az ellátás folyósításának felfüggesztését az eljárás lezárásáig. 4 módosította: 14/2015. (III. 16.) Ör. 2. 6

7 (6) Az (5) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően betegápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése nem lehetséges. 10. Óbudai gyógyszertámogatás 16. (1) Annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az Szt ban szabályozott közgyógyellátás iránti kérelmét a járási hivatal jogerősen elutasította és a 17. -ban szabályozott feltételeknek megfelel, az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében települési támogatásként óbudai gyógyszertámogatás (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) állapítható meg. (2) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a) a járási hivatal (1) bekezdés szerinti jogerős elutasító határozatát vagy igazolását, valamint b 5 ) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó, 11. számú melléklet szerinti háziorvosi igazolást (a továbbiakban: elismert gyógyszerköltség). (3) Gyógyszertámogatás megállapítására irányuló kérelem a közgyógyellátás iránti kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül nyújtható be. (4) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről a Főosztályt 5 napon belül értesíteni. (5) A támogatásra való jogosultság kezdő napja, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra vagy gyógyszerköltségekhez nyújtott rendszeresen folyósított önkormányzati segélyre volt jogosult, a jogosultság megszűnését követő hónap első napja. 17. A gyógyszertámogatás havi összege a) egyedül élő esetében, ha az elismert gyógyszerköltsége eléri a jövedelme 7 %-át, valamint jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, az elismert gyógyszerköltsége, de legfeljebb 6.000,-Ft; b) nem egyedül élő esetében, ha az elismert gyógyszerköltsége eléri a jövedelme 10 %-át, valamint a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, az elismert gyógyszerköltsége, de legfeljebb 6.000,-Ft. 11. Óbudai hátralékkezelési támogatás 18. (1) Az önhibáján kívül adósságot felhalmozó háztartás vagy személy részére Óbudai hátralékkezelési támogatásként az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: adósságkezelési tanácsadást végző szerv) javaslata alapján egyidejűleg vagy rendszeres vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatás nyújtható. (2) Az óbudai hátralékkezelési támogatás iránti kérelmet a 8. számú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) a 11. (5) bekezdés a)-b) pontjában szereplő igazolásokat, b) a lakásnagyságot hitelt érdemlően igazoló iratot, c) az adósságkezelési tanácsadást végző szerv javaslatát a támogatás megítélésére vonatkozóan, d) az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel kötött együttműködési megállapodást, e) a hátralékkezelési támogatással érintett szolgáltató hátralékigazolását, f) a rendszeres hátralékkezelési támogatáshoz a támogatással érintett szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás másolatát. 19. (1) Rendszeres hátralékkezelési támogatást állapítható meg annak az adósságot felhalmozó személynek, akinek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át b) nem egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (2) A rendszeres hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós, a) aki az adóssága rendezésére az adósságkövetelés jogosultjával részletfizetési megállapodást köt és b) aki a rendszeres hátralékkezelési támogatás folyósításának időszakára adósságkezelési tanácsadást végző szervvel együttműködési megállapodást köt, továbbá c) aki az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 hónapig együttműködik és d) akinek a kezelendő adóssága nem haladja meg a Ft-ot, valamint 5 módosította: 14/2015. (III. 16.) Ör. 3. 7

8 e) aki az alábbi lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik ea) 2 személyig 60 m² eb) 3 személy esetében 70 m² ec) 3 személynél több lakik a háztartásban a 70 m² és minden további személy után 5-5 m². 20. (1) A rendszeres hátralékkezelési támogatás összege megegyezik a részletfizetés havi összegének 90 %- ával, de legfeljebb havonta Ft. (2) A megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás az adósságkövetelés jogosultjához kerül átutalásra. (3) A rendszeres hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg az adósságkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési szerződésben foglalt időtartamot, de legfeljebb 15 hónapot. (4) 6 hónap elteltével nyújtható be a) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti újabb kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás lejártát követően, b) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított egyösszegű hátralékkezelési támogatás megállapítását követően, c) egyösszegű hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatásra tekintettel kötött együttműködési megállapodás lejártát követően. 21. (1) Amennyiben az adós részére a rendszeres hátralékkezelési támogatás megállapításra került, köteles az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel az együttműködési megállapodásban foglaltaknak eleget tenni, melynek keretében legalább havonta egy alkalommal személyesen az adott havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos befizetett számláit bemutatni. (2) Ha az adós együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az adósságkezelési tanácsadást folytató szerv köteles haladéktalanul jelezni a Főosztálynak. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a rendszeres hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható. 22. (1) A Bizottság egyösszegű hátralékkezelési támogatást állapíthat meg azoknak az adósságot felhalmozó személyeknek, akiknek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, b) nem egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át. (2) Egyösszegű hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós, a) aki a 19. (2) bekezdés e) pontjában meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik és b) aki az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 hónapig együttműködik; továbbá c) aki az egyösszegű hátralékkezelési támogatás folyósításának hónapjától számított 6 hónap időtartamra együttműködési megállapodást köt. 23. (1) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb Ft. (2) A Bizottság előrefizetős mérő készülék felszereléséhez kötheti a megállapított támogatás folyósítását. (3) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás a kérelem benyújtása hónapjától számított 12 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. 24. (1) Amennyiben az adós részére az egyösszegű támogatás megállapításra került, köteles az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel az együttműködési megállapodásban foglaltaknak eleget tenni, ennek keretében legalább havonta egy alkalommal személyesen az adott havi, a támogatással érintett szolgáltató felé befizetett közüzemi számláit bemutatni. Ha a szolgáltatóval szolgáltatási szerződése nem áll fenn az együttműködési időszakban, az adóssága havi befizetett törlesztő részletéről szóló bizonylatát kell bemutatnia. (2) Ha az adós az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az adósságkezelési tanácsadást folytató szerv köteles ezt haladéktalanul jelezni a Főosztálynak. (3) Nem nyújtható Óbudai hátralékkezelési támogatás az együttműködési kötelezettségét megszegő adós háztartásának a 21. (2) bekezdés vagy a (2) bekezdés szerinti jelzés Főosztályhoz való beérkezésének napjától számított 24 hónapon belül. 12. Óbudai jövedelempótló támogatás 25. (1) Óbudai jövedelempótló támogatásra (a továbbiakban: jövedelempótló támogatás) jogosult, aki: a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket, b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és a jövedelempótló támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább 180 nap időtartamig együttműködött vagy 180 nap keresőtevékenységet folytatott, 8

9 továbbá saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, valamint keresőtevékenységet nem folytat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, b) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. (3) A jövedelempótló támogatás összege Ft/hó. (4) Jövedelempótló támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. (5) A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) 40 %-os egészségkárosodás esetén a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalását, b) (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az állami foglalkoztatási szerv igazolását az együttműködés időtartamáról. 26. (1) A 25. (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Szolgálat) köteles együttműködni. (2) A kötelezett a jövedelempótló támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni a Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából. (3) A Szolgálat havonta jelentést küld a Főosztálynak azon személyekről, akik a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek. Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének, a Főosztály írásban, megfelelő határidő megjelölése mellett felszólítja a Szolgálatnál történő személyes megjelenésre, továbbá, hogy hitelt érdemlően igazolja a mulasztása okát. (4) A Szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított harminc napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt. (5) A Szolgálat a beilleszkedést segítő program és a megállapodás egy példányát megküldi a Főosztály részére. (6) A kötelezett folyamatosan kapcsolatot tart a Szolgálattal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Szolgálat értesíti az Főosztály, mely a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (7) A beilleszkedést segítő program keretében a) a jövedelempótló támogatásban részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel, b) a Szolgálat a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a) az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget, vagy b) kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és a Főosztály felszólítására sem jelenik meg a megadott időpontban, és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő igazolást nem terjeszt elő (továbbiakban: mulasztását nem igazolja), vagy c) a szolgálat által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja. 27. (1) A 25. (1) bekezdés b) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segély folyósításának időtartama alatt a) jogosult az állami foglalkoztatási szervnél előírt jelentkezési kötelezettségének egy alkalommal nem tett eleget, és mulasztását nem igazolja, b) jogosultat az állami foglalkoztatási szerv neki felróható okból törli az álláskeresők nyilvántartásából. 28. (1) Nem állapítható meg a jövedelempótló támogatásra való jogosultság annak a személynek, aki a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. (3) bekezdése alá tartozik, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy 9

10 g) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, i) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, j) aktív korúak ellátásában részesül, vagy arra jogosult, k) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. (2) Meg kell szüntetni a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát annak a személynek, a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, a feltétel bekövetkeztének napjától, b) aki a 26. (8) bekezdés a)-c) pontja és a 27. (2) bekezdése szerinti módon az együttműködési kötelezettségét megszegi, a kötelezettségszegés napjától, c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 1. napjától, d) aki a jövedelempótló támogatás folyósításának ideje alatt aktív korúak ellátására jogosultságot szerez, e) aki a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásának, vagy szakvéleményének felülvizsgálatát az abban foglalt felülvizsgálati határidő lejártáig nem kezdeményezi, f) aki ezt kérelmezi, a kérelem benyújtásának napjától. (3) A jövedelempótló támogatásra való jogosultság a megszüntetéstől számított tizenkét hónapon belül - ide nem értve a 28. (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. 13. Karácsonyi támogatás 29. (1) Karácsonyi támogatás nyújtható a) egyéni támogatás keretében (a továbbiakban: karácsonyi segély); b) oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények részére karácsonyi ünnepségek szervezésére. (2) Karácsonyi segélyben részesül: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, fiatal felnőtt, b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesülő gyám, c) jövedelempótló támogatásra jogosult személy amennyiben tárgyév november 1. napján az az a)-c) pontban felsorolt támogatások valamelyike vonatkozásában a jogosultsága fennállt. (3) A karácsonyi támogatás mértékét a Képviselő-testület határozza meg. 14. A 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása 30. (1) A 100. életévét betöltött kerületi lakos ,- Ft összegű jubileumi pénzbeli támogatásban részesül. A támogatás átadása a polgármester vagy az általa megbízott személy személyes köszöntése alkalmával történik. (2) A támogatás összege és a személyes köszöntéssel együtt járó költségek a 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása céljára szolgáló külön keretből kerülnek finanszírozásra. (3) Az Igazgatási Főosztály Általános Hatósági Osztálya minden év december hónapjában értesíti a Főosztályt a következő évben 100. életévüket betöltő személyek adatairól. III. Fejezet Rendkívüli települési támogatások 15. Rendkívüli családvédelmi támogatás 31. (1) Rendkívüli családvédelmi támogatás nyújtható, annak a rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket nem nevelő a) családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át; b) családnak valamely családtag tartós betegsége fennállása esetén, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át; c) egyedülálló személynek, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át; d) egyedül élő személynek, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (2) A rendkívüli családvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át. 10

11 (3) A rendkívüli családvédelmi támogatás összegének megállapítása során a Főosztály figyelembe veszi a kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait. (4) A rendkívüli családvédelmi támogatás iránti kérelmet a 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 32. (1) Tárgyévben legfeljebb három alkalommal nyújtható a rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, melynek a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást, vagy b) tagjai közül valakinek a 2. (2) bekezdés aa)-ae) pontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn. (2) Tárgyévben legfeljebb két alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, melynek tagjai közül valaki három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesül. (3) Tárgyévben egy alkalommal részesülhet rendkívüli családvédelmi támogatásban az a háztartás, melynek tagjai közül valaki részére a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatást, vagy hátralékkezelési támogatást, illetve betegápolási díjat állapítottak meg. (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában a) rendkívüli települési támogatásnak minősül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek vagy gyermeket nevelő család részére a február 28-át megelőzően benyújtott kérelme alapján megállapított önkormányzati segély, b) betegápolási díjnak minősül a február 28-át megelőzően folyósított ápolási díj, c) lakhatási támogatásnak minősül a lakásfenntartási támogatás és a február 28-át megelőzően benyújtott kérelem alapján megállapított rendszeres lakhatási támogatás, d) gyógyszertámogatásnak minősül a gyógyszerköltségekhez nyújtott önkormányzati segély, e) hátralékkezelési támogatásnak minősül a február 28-át megelőzően benyújtott kérelem alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatás, valamint az adósságcsökkentéshez nyújtott önkormányzati segély. 16. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 33. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható annak a rendkívüli élethelyzetbe került a) gyermekét nevelő családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át; b) gyermekét egyedül nevelő szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg az (5) bekezdésben meghatározott értéket. (2) A szülőktől külön élő nagykorú gyermeknek saját jogon is megállapítható a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, amennyiben a nagykorú gyermek létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg a) 6 1 vagy 2 gyermeket nevelő család, valamint a (2) bekezdés szerinti gyermek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100% át, b) 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében gyermeknek minősül a pontján túl a tartósan beteg, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékos, a Gyvt. 5. c) pontja szerinti fiatal felnőtt. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban különkülön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincszorosát meghaladja. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 34. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás négy alkalommal adható a családnak, ha a tárgyévben a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást, b) tagjai közül senki nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, c) tagjai közül valakinek a 2. (2) bekezdés aa)-ae) pontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn. (2) Tárgyévben legfeljebb három alkalommal nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak, melynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban, gyógyszertámogatásban, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 6 módosította: 14/2015. (III. 16.) Ör

12 (3) Tárgyévben két alkalommal részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az a család, melynek tagjai közül valaki részére a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatást, vagy hátralékkezelési támogatást, illetve betegápolási díjat állapítottak meg. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 32. (4) bekezdését figyelembe kell venni. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az iskolás gyermekek oktatási- nevelési intézmény térítési díjának átvállalása, valamint a nyári táboroztatás támogatása címén. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek esetében a döntések előkészítése szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat bevonásával, az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési intézmény véleményének kikérésével történik. 17. Magasabb összegű rendkívüli települési támogatás 35. (1) A Bizottság magasabb összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, vagy elemi kárt szenvedett a) gyermeket nem nevelő személynek vagy családnak, ha a 31. (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli családvédelmi támogatás feltételeinek megfelel, b) gyermeket nevelő személynek vagy családnak, ha a 33. (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás feltételeinek megfelel. (2) A támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. (3) Magasabb összegű rendkívüli települési támogatás a család részére egy évben egy alkalommal nyújtható. 18. Temetési támogatás 36. (1) Temetési támogatás nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési támogatás összege, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 300%-át, ,-Ft, b) 200%-át, ,-Ft, c) 150%-át, ,-Ft, d) 100%-át, ,-Ft, de legfeljebb a temetés igazolt költségeinek az összege. (3) A temetési támogatás iránti kérelmet a 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a temetési számla kiállításától számított 3 hónapon belül, vagy az elhunyt személy halálát követő 4 hónapon belül kell benyújtani. (4) A kérelemhez csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát, valamint a temetés költségeiről a Korm. rendelet 32. (1) bekezdése szerint kiállított számla eredeti példányát. 19. Dunai árhullám okozta károk enyhítése 37. Gyorssegély állapítható meg a dunai árhullám okozta károk enyhítésére azon károsult családok részére, akik otthonukból az árvíz miatt kiköltözésre kényszerültek, továbbá az árvízzel sújtott területen lakásként bejegyzett ingatlanban életvitelszerűen tartózkodtak. 20. Egyéb támogatások 38. (1) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata alapján támogatást adhat pályázati eljárás keretében gyermekek nyári táboroztatására. (2) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata alapján támogatást adhat kérelemre egyházi, karitatív és civil szervezetek részére. (3) A Bizottság támogatást adhat kérelemre speciális ellátásokhoz. IV. Fejezet Méltányossági jogkör 21. Rendkívüli települési támogatás 39. A Képviselő-testület kérelemre, évente egy alkalommal azon személyek részére, akiknek a rendkívüli családvédelmi támogatás vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmét mind első-, mind másodfokon érdemi okból elutasították ugyanazon jogcímen rendkívüli települési támogatást állapíthat meg 12

13 jövedelemhatártól és vagyoni helyzettől függetlenül. A kérelmet a fellebbezéssel egyidejűleg, vagy a másodfokú döntés kézhezvételét követő 15 napon belül lehet benyújtani. 22. Köztemetés 40. (1) A Polgármester a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (2) Kérelemre, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján a Bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt esetben részletfizetés formájában engedélyezheti, ha az egyösszegű megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (3) A Képviselő-testület kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítését a Bizottság javaslatának figyelembe vételével, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján indokolt esetben teljesen vagy részben elengedheti, ha a teljes vagy részbeni megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. V. Fejezet Záró rendelkezések 41. A rendelet március 1. napján lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. 42. Hatályát veszti 1. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (VI. 1.) önkormányzati rendelet, 2. az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 21/2005. (V. 12.) önkormányzati rendelet. Kiss Anita jegyző Bús Balázs polgármester 13

14 14