Prevenció vagy terápia? Az intimtornával kapcsolatos hozzáállás vizsgálata speciális csoportokban

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás alapszak Gyógytornász szakirány Prevenció vagy terápia? Az intimtornával kapcsolatos hozzáállás vizsgálata speciális csoportokban Konzulens: Készítette: Breznai Annamária Baranyó Petra Külső konzulens: 2017 Kriston Andrea

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 1.1 Hipotéziseim... 3 2. Szakirodalmi áttekintés... 4 2.1 A női gát felépítése... 4 2.2 Alsó húgyutak felépítése és működése... 5 2.3 Gátizom meggyengülésének következményei... 7 2.3.1 A belső szervek süllyedése... 7 2.3.2Vizelet inkontinencia fogalma... 8 2.4 Prevenció... 13 2.4.1 Inkontinencia megelőzés (primer prevenció)... 13 2.4.2 Inkontinencia szűrés, ellátás (secunder prevenció)... 14 2.4.3 Inkontinencia rehabilitáció, gondozás (tercier prevenció)... 14 2.5 A kismedence izmaira ható fizioterápiás módszerek... 15 2.5.1Kismedence fizioterápiája, gyógytornászok által elsajátított gyakorlatsor... 15 2.5.2 Elektroterápia... 18 2.5.3 Biofeedback kezelés... 19 2.5.4 Hüvelysúlyokkal végzett mozgásterápia... 19 2.5.5 Kriston-módszer... 20 3. Anyag és módszer... 24 4. Eredmények... 25 4.1 Általános jellemzők, életvezetési szokások... 25 4.2 Szülészettel és nőgyógyászattal kapcsolatos kérdések... 26 4.3 Vizelettartási problémák... 27 4.5 Gátizom torna ismeretei és alkalmazása célcsoportjaimban... 29 5. Megbeszélés... 34 6. Összefoglalás... 37 Irodalomjegyzék... 38 1

1. Bevezetés Egyetemi tanulmányaim során találkoztam a szülészet-nőgyógyászat tantárggyal, és ezen belül a gátizom torna jelentőségével. Ez a terület már korábban felkeltette az érdeklődésemet, amely édesanyámnak is köszönhető. Ő védőnői végzettséggel 15 éve Kriston Intim Torna trénerként segít a hozzá fordulóknak, így már kamasz koromban sokat hallottam tőle a medencealapi izmok erejének karbantartásáról. Rejtett izmaink meggyengülése következtében kialakult tünetek, mint pl. vizeletvesztés, aranyér, méhsüllyedés még napjainkban is tabuként vannak jelen. Kevés ember vállalja fel ezeket a jeleket, éppen ezért érdemes tehát a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Ebben nagyon sokat segíthetnek azok a szakemberek, akik naponta találkoznak ezen tünetekkel, mint például a házi orvosok, gyógytornászok, védőnők. Alhasi és záróizmainkat már akár gyermekkorban, de kamasz- vagy fiatal felnőttkortól kezdve javasolt lenne edzeni. Az intimtorna 1 gyakorlatainak elsajátítása a már kialakult diszfunkciók csökkentését, megszüntetését segíti, de nagyszerűsége leginkább a tünetek kialakulásának megelőzésében játszhat nagy szerepet. A Kriston-módszer keretein belül többféle tréninggel ismerkedhetünk meg, melyek a megelőzést, prevenciót szolgálják. Erről dolgozatomban részletesebben írok. A tréningnek komoly hatása van a szülésre, a menopauzára való felkészülésben, valamint a méheltávolító és egyéb kismedencei műtétek utáni rehabilitációban. Az izomgyengeségi vizeletvesztés, szélvisszatartási probléma szinte teljesen megszüntethető, a hüvely és a végbél záróizma pedig életkortól függetlenül fitten tartható. Megelőzhető a hólyag-, méh- és végbélsüllyedés, a vénatágulatok, illetve már meglévő tünet esetén a megerősödött izmoknak köszönhetően megemelkedik a megereszkedett szerv. Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a intimtorna mindennapos végzésével a záróizmokban 132%-os izomerő növekedés érhető el. A speciális gyakorlatok ismétlése során ugyanis az agykéregben új mozgás- és érzékelő központok alakulnak ki, amelyek később már automatikusan szolgálják a tréningen résztvevőket. 1 Intimtorna kifejezés, névoltalom alatt áll. 2

Leendő gyógytornászként fontosnak tartom, hogy ismerjem meg altestünk funkcióit, mert így munkám során ezeket az ismereteket alkalmazni tudom a hozzám forduló páciensek érdekében. Dolgozatomban három csoportot vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakemberek körében (gyógytornászok, védőnők, KIT trénerek) mennyire tudnak odafigyelni önmagukon keresztül a tudatos egészségvédelemre az alhas területén. Számomra igazán hiteles szakembernek az számít, aki maga is megtapasztalta a torna jótékony hatását. 1.1 Hipotéziseim 1. BMI értéket figyelembe véve, a megkérdezettek többsége a normál kategóriába tartoznak. 2. BMI érték szerint, aki túlsúlyos és elhízott, nagyobb mértékben jelennek meg vizelettartási problémák, mint a normál illetve sovány kategóriába tartozóknál. 3. Akiknél akaratlan vizeletvesztés jelentkezik, azoknál leggyakrabban tüsszentésnél fordul elő. 4. Átlagba 40 éves kor felett jelentkeznek a vizeletvesztés tünetei. 5. Szülést követően, nagyobb arányban lesznek inkontinensek a nők. 6. A válaszadók 75%-a rendszeresen sportol (hetente minimum 3 alkalommal). 7. Feltételezem, hogy, mindenki a célcsoportjaimból, tisztában van a gátizom erősítésének lehetőségeivel. 8. Gyógytornászoknál kevesebb vizelettartási probléma jelentkezik, mint a védőnőknél. 9. A megkérdezettek 50%-a, heti rendszerességgel végez gátizom tornát. 10. Kriston trénereket leggyakrabban jelentkezett probléma esetén keresik fel. 11. Gátizom tornát vagy Kriston intim tornát végzők tünetmentesek. 3

2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A női gát felépítése A gát képletei, a húgycső és a vele kötőszövetes összeköttetésben álló hüvely szoros funkcionális egységként működnek. Gát (perineum) az az izmos, kötőszövetes lágyrész, amely alulról lefedi a kismedence kimenetét. A medencefeneket lezáró izomlemez, több rétegből tevődik össze. Síkban ábrázolva rombusz alakot mutat. Ennek a területnek a határai: elől a symphysis alsó széle, hátul a farkcsont (os coccygis), két oldalt az ülőgumók (tuber ischiadicumok), a szeméremcsont (os pubis) és az ülőcsont (os ischii) szárai, illetve a szalagok határolják. Az anatómiai gát két részét, a két ülőgumót összekötő vonal választja el egymástól. Elülső rész: pars urogenitalis, a hátulsó rész: pars analis. Az elülső részt lezáró kötőszövetes lemezt diaphragma urogenitalénak nevezzük, amit két harántcsíkolt izom, illetve alul-felül borító fascia hoz létre. Ezek az izmok: a húgycsőzáró izom (musculus sphincter urethrae) és a mély haránt gátizom (musculus transversus perinei profundus). Ezt az izomlemezt a húgycső (urethra) és a hüvely (vagina) fúrja át. A hüvely mögött egy inas részt különböztetünk meg, ez a centrum tendineum vagy más néven klinikai gát. A hátulsó részt a diaphragma pelvis zárja le, ami a medencefenék legbelső rétege. Ez is izomból, a végbél emelő izomból (musculus levator ani) és az azt borító fasciákból áll. A diaphragma pelvis elől egy U-alakú rést hagy szabadon (hiatus urogenitalis), amelyen a hüvely és a húgycső áthalad. Hátsó területen található a végbélnyílás (anus) és az ezt körülvevő harántcsíkolt izom a musculus sphincter ani externus, ami a végbélzáró izom. A gát az alhas legmélyebb pontja, egyben a legsérülékenyebb is, és szervi süllyedésnek leginkább kitett területe. A záróizmok és azok mellett elhelyezkedő izmok, megfelelő alátámasztást nyújtanak a hasi szerveknek. Ezen izmok mindegyike akaratlagosan befolyásolható. Az ember felegyenesedésétől, a támasztó feladat a rejtett izmokat terheli, melyek a hasfalhoz képest jóval gyengébbek és kisebb felületűek. A hólyag, a belek és a méhtest súlya is erre a gáti területre terhelődik. [1][2][3] 4

1. ábra A női gát 2 2.2 Alsó húgyutak felépítése és működése Az alsó húgyutak a húgyhólyagból (vesica urinaria), illetve a húgycsőből (urethra) állnak. Olyan izmos falú üreges szerv a hólyag, amely több részre oszlik mind anatómiai és funkcionális szempontból. A férfiaknál ovális alakú, míg a nőknél lelapított a méh ráborulása miatt. A gátizomzaton nyugvó szélesebb rész a fundus, a felső rész a corpus vesicae. Falában háromrétegű vastag simaizomzat található (összességében: musculus detrusor), melynek szerepe van a hólyag kiürítésében. A 2 [http://www.human-anatomy101.com/female-pelvic-floor-anatomy/female-pelvic-floor-anatomy-pelvicfloor-muscles-anatomy-anatomy-human-body-2/, 2017.04.11] 5

húgycső kiindulásánál a körkörös izomzat megerősödése, a hólyag záróizma (musculus sphincter vesicae). Nőknél, urethra femininának nevezzük, amely 3-4 cm hosszú, tágulékony és nyálkahártya béleli ki a csövet. A hüvely elülső fala vonalában halad lefelé és a szeméremrésben a hüvely előtt nyílik ki. Alsó része átfúrja a gátat és az akaratlagos húgycsőzáróizom (musculus sphincter urethrae) itt helyezkedik el. [1] A húgyutak működése ciklikusan történik. Összegyűjti a vesevezetékek felől érkező vizeletet, majd maradéktalanul kiüríti. Két fázist különböztetünk meg, a telődési és a vizelési fázist. Telődési fázisban a húgyhólyag térfogatának növekedésére, nyomásemelkedés nélkül képes, ellazulás révén. Vizelési fázisban az izomrostok kontrakciója miatt kialakuló kihajtó erőt hoz létre, amely a vizeletet maradéktalanul ki tudja üríteni. Hólyagtelődésnél a detrusor relaxált állapotban, a húgycső sphincter és a medencefenék izomzata kontrakcióban van. Vizeletürítéskor viszont a detrusor összehúzódik, a húgycső sphincter és a medencefenék izomzata ellazul. A tárolás és az ürítés is a központi idegrendszer kontrollálása alatt, reflexeken keresztül működik. A húgyhólyag izomzata, a m. detrusor vesicae háromrétegű simaizom hálózatból tevődik össze, a húgycső sima és harántcsíkolt izomzatból, a medencefenék izomzata pedig harántcsíkolt izomzatból áll. A harántcsíkolt izomrendszert, a musculus ischiocavernosus és musculus bulbospongiosus építi fel, melyek a diaphragma urogenitaléhez tartoznak. A simaizom sphincter a harántcsíkolt izomrendszer fölött helyezkedik el. A harántcsíkolt-simaizom aránya 2-3:1 felnőttkorban, idősebb korban a fordítottjára változik. A simaizom sphincter feladata a kontinencia fenntartása. Nyugalomban vagy intravesicalis nyomás emelkedésekor, kifolyást megakadályozó ellenállást hoz létre. Akaratlan illetve akaratos beidegzésben is részesül a sphicnter izomzat. Akaratlan beidegzése miatt, folyamatos kontrakció fenntartására képes, ezáltal kontinenciát biztosít. Akaratlagos összehúzódásával a harántcsíkolt sphincter a vizelés közbeni áramlás megszakítására képes, így a stresszinkontinencia megelőzését végzi. [4] 6

2.3 Gátizom meggyengülésének következményei A gátizmok, melyek a medencei szervek alátámasztásában, valamint a kontinencia képességében fontos szerepet játszanak. A fokozatos felegyenesedés az evolúció során, a vízszintes gerinc függőlegessé válását, míg a medencealapot lezáró függőleges izomlemez vízszintes helyzetbe kerülését eredményezte, ezáltal új terhelésnek lett kitéve. A korábban záró funkciót felváltotta a tartó funkció. Az izomlemezre most a húgyhólyag, a méhtest illetve a belek is ránehezednek. Ebből kifolyólag teljesen természetes folyamatnak tekinthető, hogy az évek múlásával, a különböző ránehezedő terheléseknek egyre kevésbé tud ellenállni. Minden harántcsíkolt izomra jellemző a kellő edzettség illetve mozgás, amely az izom anyagcseréjére fokozó hatással van, izomfehérjék épülnek bele, ami által az izomrostok vastagodnak, szerkezetileg erősebbé válnak. Azonban, ha nincs meg a kellő edzettség, az izom el kezd sorvadni, atrófizálni, mert nem megfelelő az izom felépítő anyagcseréje így a korábbihoz képest gyengébb izomszerkezetet kapunk. A sorvadás, csakúgy, mint az erősödés, fokozatosan jelentkezik. A tünetek akkor jelennek meg, ha nagyobb terhelésnek van kitéve az illető, mint amit az egyénre jellemző szöveti tolerancia bírna. Kezdetben a záró funkció sérül, majd fokozatosan a többi képlet. Az erek nagy nyomás alá kerülnek. Ha továbbra sem edzi az egyén a gátizomzatát, a támasztó funkció is hiányt szenved. Alhasi szervek süllyedése, elváltozásai jönnek létre, melyek az életminőség romlásához vezet. [5] 2.3.1 A belső szervek süllyedése Kriston Andrea elmélete szerint a gátizom atrófia tüneteit feloszthatjuk I. és II. fokúra. I. fokú: Ezek azok a tünetek, amelyek kezdetben jelentkezhetnek. Záró funkció sérül, nem tudnak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak. stresszinkontinencia 7

vagina-, hüvelygyengeség szél-, székletinkontinencia aranyér (szeméremtájéki, hüvelyi visszértágulat) II. fokú: Azok a tünetek, melyben az izomlemez tartófunkciója károsodik. organikus anorgazmia: hüvelyi renyheség miatt gátolhatja az orgazmust, ami szexuális alul motiváltsághoz vezethet, húgycsősérv - urethrokele: elülső hüvelyfal gyengesége,a húgycső beöblösödik a hüvelybe, hólyagsérv cystokele: itt is az elülső hüvelyfal érintett, a hólyag megereszkedik, alhasi fájdalommal, kezdetben vizeletcsepegéssel, később ürítési nehézséggel járhat, méhsüllyedés - descensus uteri: a méh tartószalagjai megnyúlnak, így nem tudják normál magasságban tartani a szervet, a méh a hüvelybe ereszkedik. A méhszáj egészen a hüvelybemenetig süllyedhet. méhelőesés: Ebben az esetben a méh részlegesen vagy teljesen a hüvely elé ereszkedik. Gyakran vizelés- vagy székelésürítési zavar, hüvelygyulladás, alsó húgyúti fertőzések, alhasi fájdalmak, szexuális zavarok kísérhetik. hüvelysérv: Itt a hüvelyfalak kesztyűujjszerűen magukba visszafordulnak a méh süllyedése és előesése nélkül. *végbélsérv *végbél előesés [5] 2.3.2Vizelet inkontinencia fogalma Az inkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely higiéniás és pszichoszociális probléma és ez objektíven demonstrálható (Nemzetközi Kontinencia Társaság) 8

2.3.2.1 Az inkontinencia formái Akaratlan vizeletvesztés okai: (formái) stresszinkontinencia sürgősségi vagy késztetéses (Urge) inkontinencia túlfolyásos inkontinencia reflex inkontinencia Stresszinkontinencia: A vizeletvesztés leggyakrabban előforduló formája, melynek hátterében az elégtelen húgycsőzáró mechanizmus áll. Illetve a húgyhólyagon belüli nyomás a has űri nyomás hirtelen növekedése miatt alakul ki, amely tüsszentés, köhögés vagy erőlködés közbeni vizeletvesztést okoz. Okai közé sorolhatjuk a medenceizmok, szalagok lazaságát, alkatból kifolyólagos kötőszöveti gyengeséget, illetve környező szövetek tónusának csökkenését, fizikai munkában való túlterhelést, allergiás reakció utáni köhögést, műtéti traumát, húgycső atrophiát. A stressz inkontinencia súlyosság szerinti osztályozása: I. fokú: nevetésre, köhögésre, tüsszentésre jelentkezik az elcsepegés, II. fokú: nehéz teher emelésekor, lépcsőzéskor, futáskor áll elő, III. fokú: helyzetváltoztatáskor, illetve nyugalomban is jelentkezik vizeletcsepegés. Sürgősségi, vagy késztetéses - Urge inkontinencia Ez esetben a húgyhólyag túlérzékenysége jellemző, amely a hólyag kisméretű telődése miatt vizelési kényszerhez vezet,a hólyagizomzat hirtelen összehúzódása akaratlan elcsorgást eredményez. Akaratlan, de észrevehető vizeletcsepegés, amely egy nem normális, intenzív vizelési ingerrel jár együtt. Akiknek ilyes fajta gondjuk 9

van, nem ritka az éjjeli bevizelés sem. Az urge inkontinencia okai közé sorolhatjuk például az idegrendszeri betegségek miatt kialakult vizeletvesztést, mint stroke következménykén, ugyanúgy a Parkinson-kórt, bármely agyi térfoglaló folyamatokat (daganat, vérzés). Két fajtája van: Szenzoros sürgősségi inkontinencia: amelyben rendszerint kimutatható a húgyhólyag elváltozása tumor, gyulladás, idegentest, környező szervek tumorának növekedése miatt. Motoros sürgősségi inkontinencia: amelyben az előbb említett okok nem mutathatók ki. A vizeletcsepegés, hólyagelváltozás nélkül olyan összehúzódások jelentkeznek, amelyek hatására a hólyagon belüli nyomás elkerülhetetlen vizelési ingerhez vizeletvesztés is társul. Túlfolyásos inkontinencia: A beteg álló helyzetben vizeletcsepegést vesz észre, amely annak az oka, hogy a hólyag vizeléskor nem képes izmait megfelelően összehúzni, ezáltal nem tud teljesen kiürülni. Ennek következménye, hogy a hólyagban vizelet marad, ami segíti a hólyagnyomás megemelkedését. Ha ez a nyomás eléri, vagy netalántán meghaladja a húgycső záróizomzatának nyomását, a vizelet csepegése elindul. Másik okként megemlítendő a hólyag kiürülésének mechanikus gátoltsága. Reflexinkontinencia Akaratlan vizeletelcsorgás,melynek oka hólyagizomzata összehúzódása, melyet vizelési kényszer érzés nem kísér. Tehát, a hólyag a beteg tudatától függetlenül ürül ki. A magyarázata, hogy a gerincvelő és az agy megfelelő idegközpontjainak együttműködése megszűnt. A hólyag és a záró rendszer közti szabályozás teljesen megszűnik. Lehetséges okok közé sorolhatjuk az agydaganatokat, sclerosis multiplexet, az agyi vérellátás zavarait, vagy agyi műtétek utóhatásait. [6] 10

2.3.2.2 A gátizom-gyengeség mögött álló tényezők Elsősorban az inkontinencia kialakulásában résztvevő tényezőket emelném ki dolgozatomban. Tulajdonképpen bele sem gondolunk abba, hogy mindennapi tevékenységeink során mennyit árthatunk magunknak. Ilyen tevékenység az ülés. Az ülés okozta nyomás, záróizmainkra negatív hatással vannak. Ez alatt az idő alatt, míg felsőtestünk súlya ráterhelődik, a medencefenék izmainak tápanyagellátása csökken. Néha álljunk fel, mert így megkönnyebbülnek az izmaink. A görnyedt testtartással nem engedünk elegendő helyet a hasi szerveinknek, mint amennyire szükségük lenne. Ezáltal a kitölthető helyekre nyomulnak be. A mellkas és a hasi szerveink teljes súllyal a hólyag, a méhtest és a végbélre nehezednek, amitől csak lefelé tudnak kimozdulni. A hosszantartó és gyakori terhelés miatt megnyúlnak az alhasi szervek szalagjai, ezzel különböző panaszokat kiváltva megereszkedhetnek. Továbbá, ebben a testhelyzetben a gáti és hasi területen lelassul a vérkeringés, ami az aranyér kiváltója lehet, illetve megléte esetén növekedhet. A medencealapi izmok kedvezőtlen tápanyagellátása miatt, működésük csökken. Állás közben is figyelnünk kell magunkra. Ha egyenes a testtartásunk, akkor a feszes hasfalunk támasztja a hasi szerveinket és védi azok szalagjait. Viszont, ha görbe a tartásunk, a behúzott has lefelé nyomja a szerveket. A szűk ruhákkal is vigyáznunk kell. A feszes derekú nadrágoknál behúzzuk a hasunkat, mellyel a hasi légzést gátoljuk, ami a gyengült hasi vérkeringést és bélműködést vonja maga után és végül a tartószalagok lefelé feszülnek. Az emeléssel, cipekedéssel járó fizikai munka a fokozott hasi nyomásért ugyancsak felelős. Hatalmas teher nehezedik a medencealapi izmokra és a hasi szervek rugalmatlan tartószalagjaira is. 6kg fölötti túlsúlyból érdemes lefaragni. Nemcsak a látható helyeken rakódik le a zsírszövet, hanem a belső szerveken is, ezáltal megnöveli a méh, a hólyag és a belek súlyát. Így azon szervek tartószalagjai, melyek a medencében helyezkednek el, nagyobb tehernek vannak kitéve. A dohányzás miatt az izmoknak nehezebb működési feltételek mellett kell feladataikat ellátniuk, mert a nikotin hatására az erek átjárható képessége csökken és így a szövetek tápanyagellátása alulműködik, a húgycső, a 11

hüvely és a végbél területén is. Mivel a kötőszövet is kevesebb tápanyagot kap a nikotin miatt, ezért gyorsabban sorvad. A dohányzással sok esetben együtt járó köhögés, megterheli a hólyagot és gyengíti a gátat. A gyakori stressz meggyorsíthatja a veseműködést, emiatt érezhető a gyakori vizelési inger, továbbá a vizelet mennyisége is megnő. Stressz hatására, gyakrabban megyünk mosdóba látszólag indokolatlanul. Befolyásoló tényezők közé soroljuk az erős préseléssel járó vizelet-, és székletürítést. Erős nyomáskor a záróizmok túlfeszülnek, támasztó működésük meggyengül. A gyakori préselés nagy nyomóerővel hat a hasi szerveket tartő szalagokra, így nyúlás veszélynek vannak kitéve és az általuk tartott szervek süllyedhetnek. Erős köhögéssel, tüsszentéssel társuló betegségek esetén az alhasi szervek rázkódnak. Olyan erősnek kell lennie a medencét lezáró lemeznek, hogy nagy nyomás esetén is zárva tudjon maradni és meg tudja, támasztani az alhasi szerveket illetve tartószalagjaik megnyúlását megakadályozza. A fáradtság, fizikai és szellemi értelembe is véve, csökkenti az izmok alaptónusát, ezáltal a záróizmok gyengülnek. Ha ebben a fáradt állapotban végeznénk bármi féle tevékenységet, mint például a futás vagy fizikai munka, netalántán köhögési rohamunk lenne, az eddig tünetmentes gyengült izmok, jelet adhatnak magukról. Érzelmi egyensúlyunk, ha felborul és hosszabb időn keresztül nem állna helyre, kihatna az izmaink tónusára. Akik depresszióban szenvednek, náluk a hangulatváltozással a záróizmok ereje is változik, csökken. A tampon hat a körülötte lévő szövetekre és annak vérkeringésére. Amíg bent van a tampon, addig a szövetek anyagcseréje csökken, így a tápanyag-, és oxigénellátásuk hiányt szenved. Akik a gyenge kötőszövetűek közé tartoznak, a tartószalagjaik könnyen megnyúlhatnak, az izmokat körülvevő szövet is kevésbé feszes. Egyes gyógyszerek, az izom feszességének megváltozásáért felelősek. Főleg izomlazítók, nyugtatók és vérnyomáscsökkentők, gyengítik azokat. Az alkohol csökkenti az összhangot izom és idegpályák között, tompítja az érzéseket, így hatására gyengülnek a záróizmok. A kávé izgalomba hozza a hólyagot, ha koffeinmentes, ha nem. Ezzel növelve a vízforgalmat, a vízhajtó hatása miatt. A legnagyobb atrofizáló tényező azonban a medencefenék izom edzésének a hiánya. [2] 12

2.3.2.3 Az inkontinencia előfordulása A vizelettartási zavart nőknél, népbetegségnek is lehet tekinteni. Hazánkban körülbelül 400 ezer betegről tudunk, akik inkontinens panaszokkal küzdenek. Egyes felmérések kimutatják, hogy minden harmadik felnőtt korú nőt érintő problémáról van szó. Pontos adatról nem tudunk beszélni, mivel mai napig sokan szégyellik ezt a betegséget. Sokan rákérdezésnél sem mondanak igazat. De minél később fordulnak szakemberhez, annál kisebb az esély a gyógyulásra. [7] 2.4 Prevenció 2.4.1 Inkontinencia megelőzés (primer prevenció) Az inkontinencia megelőzésének lehetőségei, különböző módjainak minél szélesebb körű megismertetése és alkalmazása a cél. Ezáltal a későbbiekben csökkenthet az érintettek száma. Fontos, hogy életkortól függetlenül találjuk meg a segítő tanácsadás legmegfelelőbb módját. A tájékoztatás elengedhetetlen. A kontinencia megőrzésében több ember is segítségünkre lehet, a szülőtől kezdve, a pedagógusokon, védőnőkön át az egészségügyi dolgozókig. Az odafigyelés és az időben kapott segítség az életminőség javítására is szolgál. Már kisgyermek korban fontos a tabuk nélküli higiénére való nevelés, illetve a szobatisztaság kérdését nem szabad erőltetni. Ha valaki nem szobatiszta, ahhoz társulhat a bűntudat, ami a későbbiekben problémákat vonhat maga után a nyílt kommunikációban. Ez erősíti a tabut. Iskolások körében fontos az okos testépítés. Gerinctorna segítségével alakul ki a helyes testtartás. Az egészséges gerincmedence szerkezet nélkülözhetetlen a kontinenciához. Serdülő korban a szexuális felvilágosítás mellett a Kriston-módszer figyelmet fordít az intimtorna megtanítására. Ebben a korban érdemes felkészülni a tudatos kontinencia megőrzésére és persze a nemiség teljesebb megélésében is segítenek ezek a gyakorlatok. Terhesség előtt végzett gyakorlatokkal erősítjük a gátizmot, mely csökkenti a várandósság alatt fellépő inkontinencia kockázatát. Szülés után segíti a 13

regeneráció folyamatát. Egészséges felnőtteknél a gátizom torna a helyes életmóddal együtt jár. Nem korhoz kötött, hogy mikor végezhető. Rendszeresen végzett gyakorlatokkal erősíthető a medencefenék és a gátizomzat is. Menopauza alatt fokozott odafigyelés szükséges! 2.4.2 Inkontinencia szűrés, ellátás (secunder prevenció) Az érintettek minél korábbi tájékoztatásával és szakellátásával javítható az életminőség, illetve javítható, vagy akár visszaállítható a kontinencia állapot számukra. A felismerésnél nagyon fontos a nyílt, őszinte kommunikáció! Szűréseknél bátornak kell lenni ahhoz, hogy komolyabban lehessen beszélgetni a problémáról. Nem szabad kitérni a válaszok elől, mert akkor nem tudnak segíteni a hozzáértők. A kontinenciát befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban ki kell térni többek között az uro-genitalis tünetekre, a nőgyógyászati, szülészeti anamnézisre, a kísérő betegségekre, sebészeti eseményekre, táplálkozási és folyadékfogyasztási szokásokra, gyógyszerszedésre, neurológiai kórképek meglétére, káros szenvedélyekre, illetve munka és életkörülmények minőségére is. Az inkontinencia felismerését nehezítik a társadalmi és szociális tabuk. A vizeletinkontinenciát rejtegetik és szégyellik az érintettek. Meggyőződésem, hogy ezen tevékenységek elvégzésére olyan szakember alkalmas, aki maga is képes oldottan beszélni intim témakörökről, és aki rálát a megoldás lehetőségeire. E nélkül feltett kérdés fölösleges tolakodásnak számít, és nem vezet eredményre. 2.4.3 Inkontinencia rehabilitáció, gondozás (tercier prevenció) Az inkontinens személyek személyre szabott ellátást kapnak, amellyel megelőzhető a fennálló állapot romlása, megakadályozható a szövődmények kialakulása. Az egészségügyi ellátásnak támogatnia kell az emberi méltóságának, illetve az önállóságának megtartását, visszaállítását. Egyénre szabottan határozzák meg a 14

kezelési alternatívát, amely az egyén számára a legmegfelelőbb. Lehet szó többek között műtétről, gyógyszeres kezelésről, segédeszközökről is. Bármilyen kezelést is kap a beteg, mindaddig, amíg akaratlan vizelet vagy széklet vesztése van, megfelelő védőeszköz illeti meg. A védőeszköz választása is egyénre szabott módon történik. 2.5 A kismedence izmaira ható fizioterápiás módszerek 2.5.1Kismedence fizioterápiája, gyógytornászok által elsajátított gyakorlatsor A kismedence fizioterápiája nemcsak a stresszinkontinencia megelőzésére illetve súlyosságának csökkentésére alkalmas, hanem magát az életminőséget is javítja. A medencefenék izmainak aktív mozgásterápiája tartozik ehhez a területhez, amelyen belül a testtudatosító gyakorlatok, a speciális megéreztetési technikák (például önkontroll gyakorlatok) és egyéb kiegészítő mozgásterápiai eljárások is megtalálhatók. A kismedence fizioterápiája tágabb értelmű, mivel nemcsak a gyógytorna, hanem más fizioterápiás eljárásokat is alkalmaz, mint például a különböző elektroterápiás eljárások. A kismedencei fizioterápia prevencióként érne a legtöbbet. Nemcsak a már jelentkezett tüneteket kellene kezelni, hanem mielőtt megjelennének, tisztába kellene lenni a gátizom erősítésének módszereivel. Napi pár perc gyakorlással megelőzhetőek lennének az inkontinencia tünetei. Kortól függetlenül minden nőnek érdemes lenne foglalkoznia ezzel a kérdéssel, ha egészséges, ha a veszélyeztetett csoportba tartozik, akkor különös odafigyeléssel kellene a medencealapi izmokat erősítenie. [5] Gyógytornászok által ismert aktív gyakorlatokat Arnold Kegel dolgozta ki az 1940- es években. Kegel egy amerikai nőgyógyász volt, aki hosszú időkön keresztül foglalkozott a medencealapi izmok funkcionális vizsgálatával, illetve ellenezte és fel is lépett a gátmetszés és a hüvelybemenetet mesterségesen szűkítő plasztikai műtétek ellen. Az izom atrófiás folyamatok, melyek különféle eredetűek, rendszeres és felügyelet mellet végzendő izom-kontrakciós feladatokban látta a hatékony visszafordítás lehetőségét. Azonban, ezen gyakorlatok megtanulása és 15

kivitelezésének hatékonysága, sok esetben megkérdőjelezetté vált és kudarcba is fulladt. Az instrukciók, amiket adott, általánosak voltak. Férfiként nem voltak személyes tapasztalatai a női test megélésében, ezért egy külső segédeszközt, ami egyben mérőeszközként is szolgálta, egy vaginális manométert fejlesztett ki, a perineométert (felépítésére és működésére nem térek ki külön, mert nincs lehetősége a gyógytornásznak gyakorlatban használnia), hogy segíthessen az őt felkereső hölgyeken. Akkori nézete szerint a következő megfogalmazást állította az egyéb eszközök kapcsán: Nem gondoskodik az izomösszehúzásra való ösztönzésről, és nem biztosít passzív gyakorlást sem. A segédeszköz megszerkesztése ama nézet megfontolásával készült, hogy minden vibráló, masszírozó szerkezet meghiúsíthatja a célt és bizonyíthatóan ártalmas, káros és haszontalan; a perineális izomfunkciók védelme és épségének helyreállításában pedig semmi sem alapvetőbb, mint a páciens saját erejéből végzett, irányított gyakorlása. [15] Sajnos tényként állítható, hogy ma Magyarországon, illetve a világ számos részén, Kegel felvetését semmibe nézve, nagyobb támogatást kapnak az egészségbiztosítási rendszerekben, a kevésbé emberibb és drágább elektrostimulációs kezelések, mint az egyszerűen elsajátítható gyakorlatok. Munkássága során sokszor változtatott gyakorlatai ismétlésszámán, páciensein végzett megfigyelése alapján. Ezen felbuzdulva többen is variálták a gyakorlatokat a neve alatt. Visszaélnek jogtalanul a nevével. [8] Eredeti Kegel gyakorlat Olyan rehabilitációs gyakorlat, amely műtét nélküli kezelésre lett kidolgozva a gátizomzatának gyengeségéből eredő funkcionális problémákra. Célcsoportja, kifejezetten, az izomgyengeségből kiinduló betegség tünettel rendelkező hölgyek. Először, egy- két alkalommal felügyelet mellett folyik a gyakorlás, az otthoni manométer használatának elsajátítása végett. Tanulása, orvosi, de mindenképpen szakképzett személyi felügyelettel zajlik, mind vizuális, manuális és a feedback készülék együttes használatával, melyet Kegel 3 lépésben határozott meg. Egyszerű instrukciókat adva, vizuális kontrollal, a vizsgáló általi hüvelyi tapintással és a manométerrel( a hüvelybe helyezett mérőeszköz) történik az erő kifejtése, melyet a 16

páciens és a szakember közösen nyomon tudnak követni Otthoni gyakorlatnál már csak a manométer használata van előírva. Kegel módszere három lépésből áll. Elsőként a páciens megfigyelése, kőmetsző pózban, majd a hüvelyi vizsgálat következik egy ujjal, harmadik lépésként 5-10 helyes összehúzás során behelyezett perineometer felhelyezése, amit orvos és páciens is néz, hogy az eredményeket fel tudják jegyezni. Időtartamot és ismétlésszámot nézve 60 perc vagy 3x 20 perc vagy 300 összehúzás. Testhelyzetet tekintve, a manométer miatt a fekvőhelyzet a legideálisabb.[8] [16] Az Kegelnek nevezett gyakorlatok közé, 4 könnyen elsajátítható gyakorlatot sorolunk: 1. záróizmok lassú és megtartott szorítása, 2. záróizmok maximális erőkifejtéssel történő összeszorítása, 3. a záróizmok gyors, ismétlődő összeszorítása 4. gátizmok fokozatos felhúzását nevezzük Kegel-liftnek Ennek a négy gyakorlatnak a mindennapi alkalmazása, ami 3x 20 percet vesz igénybe perineométerrel való végzés szolgálja az eredményességet. Az ismétlésszám napi megnövelésével, körülbelül négy hónapnyi rendszerességgel kell folytatni. A cél a 150-200 szorítás fokozatos elérése. Könnyű, könnyen megérthető, megérezhető és elsajátítható gyakorlatsorból áll. A gyógytornászok az általuk alkalmazott gyakorlat sort tanítják, a pácienseiknek. Továbbá anatómiai és élettani alapismeretekkel látja el. A rendszeresség fontosságáról és a gyakorlatok helyes kivitelezéséről felvilágosítja, a kívánt eredmény érdekében. Szakmai figyelemmel kell kísérni a beteget, ha bármi probléma felmerül, megoldást kapjon a gyógytornásztól, folyamatos fejlődés nyomon követésében és a gyakorlatok helyes elvégzésében is. Fekvő helyzet azoknak ajánlott, akiknek nagyon gyenge az izomzata. Megelőzésre az ülő testhelyzet a megfelelő. Kényelmes testhelyzet felvétele után, az izmok lassú, megtartott összehúzásával kell kezdeni a gyakorlatot, majd egyre nagyobb erőt kifejtve végezzük a kontrakciót. Ezt követően, az időintervallum növelésével érhetjük el az állóképesség fejlődését. Ezután ellazít a beteg, majd a gyors 17

összeszorítás következik. Gátizom torna során a has, a fenék és a comb izmai sem feszülhetnek meg. Ha a beteg megfelelően motivált, és rendszeresen végzi a gyakorlatokat, az eredmény hamarabb elérhető. [9] 2.5.2 Elektroterápia Ezek a terápiás kezelések különbözőek lehetnek a célkitűzésben illetve a végzés módjában. A medencefenék izomzata, végbél kezelésére és a húgyhólyag befolyásolására is alkalmazható. Mivel a medencefenék izmai harántcsíkolt izmok, ezért elektromos ingerárammal lehet erősíteni őket. A kezeléssel sorozatos összehúzódásra vannak késztetve a medencefenék izmai és a húgycső külső záróizmai. Gyengült vagy valami okból kifolyólag bénult izomzat passzív mozgatására, erősítésére alkalmas. Naponta végezhető kezelés. Általában bipoláris elektródát alkalmaznak. 20-50 Hz közötti frekvencia a stresszinkontinencia kezeléséhez megfelelő. Izomerősítésre, még az elviselhető 50-100 Hz alkalmazása javaslott. A húgyhólyagatónia kezelését kétféleképpen hajthatják végre. Transabdominalisan, hasfalon keresztüli külső ingerlés a húgyhólyagra, ami háromszögű vagy exponenciális impulzussal kivitelezhető. Az aktív katód a hasfalra kerül, suprapubicusan, az inaktív anódot az ágyéki gerincre helyezik. Nponta 15 perc a kezelési idő. A másik fajta végrehajtási lehetőség az intravesicalis elektroterápia, ami a húgyhólyag belső ingerlésére alkalmas, egy speciális elektródával ellátott katéterrel végzik. Ebben a katéterben található az aktív elektróda, az inaktívat a combra vagy a deréktájra helyezzük. Kontraindikált a kezelés: terhesség alatt, lázas állapot, bármilyen hüvelyi gyulladás és fertőzés esetén, kismedencei műtét után, daganatos megbetegedéseknél, kooperáció hiánya, valamint ha az elektróda allergiás reakciókat okoz. Pacemaker esetén sem szabad kezelést végezni.[5] 18

2.5.3 Biofeedback kezelés Ennek a módszernek a lényege, hogy hanggá vagy vizuális információvá alakítja az élettani működést befolyásoló terápiával. A beteg olyan visszajelzéseket kap ennek segítségével, amelyek számára érzékelhetetlen funkciók továbbá a célzó erőfeszítések hatékonyságáról is informálódik. A végbélbe vagy a hüvelybe helyezett szondák az izom összehúzódását érzékelik, és ezt hanggá vagy vizuális jellé alakítják. Az izom tevékenységéről és az összehúzódás mértékéről információt ad. Nem helyettesíti a rendszeresen végzett tornát, az izomtudat kialakítását segíti csupán. A kezelés nem hajtható végre terhesség alatt, szülést vagy vetélést követő 6 hétig, középsúlyos-súlyos méhsüllyedésnél, a szeméremtest és a hüvely gyulladásos és fertőzéses folyamatainál, menstruáció ideje alatt, szex után 2 órás időszakban, kismedencei műtétet követően 3 hónapig illetve pszichoszexuális zavaroknál. [5] 2.5.4 Hüvelysúlyokkal végzett mozgásterápia A gátizomzat erősítéséhez különböző súlyú, kúp alakú segédeszköz használható. A megfelelő kúpot a tamponhoz hasonlóan kell felhelyezni. A hüvelysúly, ha elkezd lefelé csúszni, a medencefenék izmait összeszorítva kell a hüvelybe tartani. A súly nagysága függ a medencefenék-izomzat erejétől. Ennek megfelelően kell kiválasztani. Az időt fokozatosan növelve és a könnyebb súlytól a nehezebb felé haladva, maximum 15 percig, próbáljuk bent tartani. Más mozgás is végezhető a hüvelysúly bent léte alatt. A súly reflexesen aktiválja a gátizomzatot, így azok a nők is alkalmazhatják, akik nem képesek a megfelelő izommozgás kivitelezésére. Nem helyettesíti a tréninget, kiegészítésként alkalmazzák. Alkalmas a javulás mértékének lemérésére is. A hüvelysúly a biofeedbackhez hasonlóan nem alkalmazható minden esetben. [5] 19

2.5.5 Kriston-módszer 2.5.5.1 Kriston Intim Torna (későbbiekben KIT) Az alhas egészségét szolgáló egészségnevelési módszer, mely a medencefenéken elhelyezkedő harántcsíkolt izmok testtudat-fejlesztő, karbantartó tréningje a kontinencia képességének fokozására, a szexuális egészségért és a medencei szervek megfelelő helyzetének megtartása érdekében, nők, férfiak, gyerekek számára, prevenciós és önrehabilitációs céllal. A szervvédelem érdekében a tréning során végzett szokásáthangolás segítségével lehetővé válik a medencei szervek működésének hatékonyabbá tétele, illetve az alhasi szervek pszichoszomatikus forgatókönyvének a felismerése, és megváltoztatása. [10] Szakszerű alkalmazásával az intimtorna tíz hét alatt akár 132%-kal is növelheti a medencealapi izomzat szorítóképességét. Klinikai vizsgálatok alátámasztják az alkalmazott gyakorlatsor élettani hatását, mely során egyedülállóan gyorsaság, erő, állóképesség fejlesztés is történik, és ezáltal javul a gátizomzat erőnléte. Ez a módszer a tudatos egészségvédelem része, amely minden nő és férfi számára hasznos. A KIT oktatási módszertannal rendelkezik, mely a testtudat fejlődését, azonos lépéssoron keresztül és megegyező mozgásminta kiépítésén keresztül valósítja meg minden Kriston tréner oktatása során. A mozgástanulás során körülbelül 300 különböző, egyre nehezebb gyakorlat alkalmazásával éri el a mozgásminták kiépülését. A feladatok szórakoztatóan, önbizalmat növelve, elfáradás érzete nélkül segítenek a medencefenék tudatosabb működésében, kortól függetlenül, a záróizom tudatos mozgatására képes embereken. A végeredményként felépített medencefenék gyakorlatsor hét alap feladatból áll. Az alapgyakorlatok tünettől, állapottól függően kiegészülnek két másik gyakorlattal és egyénre szabott testhelyzettel. Napi 10-20 percet vesz igénybe a Kriston Intim Torna, amihez semmilyen eszközt nem használnak. A tréning hangsúlyt fektet az életvitelre és a hasi szerveken megnyilvánuló pszichés hatásokra. Speciális gyakorlatai nemcsak fizikailag, de lelki és tudati szinten is változtatva, a kellemetlen tünetek kivédésére 20

szolgál. A foglalkozás tartalmazza azon eszköztárat, amit csak önmagunkért vagyunk képesek megtenni. Ezzel az oktatással kiegészíti az egészségügyben dolgozók azon törekvésék, hogy az egyén egészségessé váljon. Trénertanfolyamokon, 390 órás képzés után olyan gyógytornászok, testnevelők, orvosok, szülészek, védőnők, asszisztensek, ápolónők, edzők illetve olyan más szakemberek sajátíthatják el a módszert, akik anatómiai vizsgával rendelkeznek. Sikeres vizsga birtokában a trénerek úgy oktathatják a módszert, hogy attól nem térhetnek el. A módszer fejlődése miatt, a trénereknek vizsgamegújítási kötelezettségük van. A gátizom atrófia tünetei mihamarabbi diagnosztizálása után nagyobb eséllyel lehet regenerálni a szöveteket, és a tüneteket megszüntetni illetve mérsékelni. Műtéti beavatkozásra ilyen esetben nincs szükség. Nagyon hatékonynak bizonyul a Kriston intimtorna, mely könnyen elsajátítható módszer, és komoly segítséget nyújt menstruációs zavarok, PCOS (polycystás petefészek betegség), meddőség, altesti gyulladások, szexuális zavarok, prosztata betegségek, potenciazavarok, korai magömlés, nemi ormon alultermelődés esetén is. Segítségével életünk végéig megőrizhetjük a kontinenciát. [10][11] 2.5.5.2 Kriston-módszer Gólyatréning Felkészülést ad a szülésre és az anyaságra. Ezen a tréningen mind a gyakorlati és az elméleti anyag, arra szolgál, hogy a várandósság teljes ideje alatt és a szülés környékén kialakuló intim tünetek, aranyér, inkontinencia vagy az alhasi szervek süllyedését megelőzzük. Segítséget kap a kismama alhasi szerveinek tudatos védelmére, a gátmetszés elkerülésére. A szülés teljesebb átélését segíti a módszer a szorongások csökkentésével, és az extázis elősegítésével. A szülés örömteli élménye így komoly hatással lesz későbbiekben a párkapcsolatra, a gyermekével és önmagával való kapcsolódásra is. A tréning során lehetőségünk van a természetesség érzetünk visszaszerzésére a szülés kapcsán. A testet, lelket felkészíti az elengedésre és a szülés utáni regenerálódásra. [12] 21

2.5.5.3 Kriston-módszer Gésák titka tréning Ez a tanfolyam nőknek indul. 12 órás. Elvégzése a Kriston Intim Torna tanfolyam után lehetséges. Célja a szerelmi izmok erősítése, szexuális önismeret fejlesztése, a szexuális mozgáskultúra gazdagítása, orgazmusra való képesség növelése, erotikus természetünk megismerése és a kiteljesedés és a nagyobb élvezeti örömben való részesülés. Minden nőben él egy ősnő, akihez lépésenként lehet eljutni. A szürke hétköznapokból kicsit kilépve, önbizalmat növelve és az elengedettségre való képességet fejlesztve csiszolják azt a bizonyos gyémántot, amely a bennük rejlő szexualitást jelképezi Ez a tréning tabuk nélkül, őszinte, támogató légkörben zajló, személyiségük boldogságának fejlesztésére szolgáló, életkortól függetlenül hozza elő a bennük rejtőző szenvedélyes, szabad nőt. A tanfolyamon a különböző mozgásokon kívül meséket hallunk, melyekben olyan elrejtett tanítások vannak, amik új szempontokat adnak önmagunkhoz, társunkhoz, nőkhöz, férfiakhoz és persze a szexualitáshoz. Ennek következtében lehetőségünk nyílik átértékelni és feloldani a gátlásainkat, félelmeinket és szorongásainkat. Mód nyílik olyan elakadások feltárására, melyből kialakulhat endometriózis, vérzési rendellenesség, mióma, ciszta, orgazmus- és libidóhiány, megfoganási nehézség. Az egészséges szexualitás nemcsak a mentális állapotunkra, hanem az egészségünkre is pozitív hatással van. [13] 2.5.5.4 Fiatalok programja Óvodáskortól kamaszokon át, egyetemisták oktatásáig terjed ez a fejlesztő program. A fiatalok életkorához igazított tananyag a tudatos alhas védelmet szolgálja, hogy kialakulhassanak az egészséges szokások, illetve az egészséges mentalitás a rejtett részeink, és azok funkciói kapcsán. Kiskamasz kortól a jó minőségű szexuális élethez szükséges ismeretek is részét képezik a programnak. Szórakoztató formában információkat nyújt a felelősségteljes szexuális élethez, lányoknál pozitív szemléletű, egészséges menstruációhoz és nem utolsó sorban tanít az intimitásról. 22

Az oktatás intézményi kereteken belül, szervezett formában, akár koedukáltan is oktatják. [14] 23

3. Anyag és módszer A szakdolgozatomhoz szükséges adatokat, internetes kérdőív segítségével gyűjtöttem. Kérdőívemet 159 nő töltötte ki, ebből 153 értékelhető volt, így a mintám 153 főből áll. A kérdőív elérhető volt online formában 2017.03.06-tól 2017.03.13-ig. Kezdetben, célcsoportjaimból (gyógytornászok, védőnők, Kriston trénerek) 1-1 személyhez jutattam el az online kérdőívet, akik a saját célcsoport tagjainak továbbították, így bővült a kör. A kitöltők átlagéletkora 39,35 év, a legfiatalabb 22 éves, a legidősebb 66. Gyógytornászok 53-an, védőnők 55-en, trénerek 43-an töltötték ki, illetve akik két csoporthoz is tartoznak (védőnő és tréner, védőnő és gyógytornász), ők mindössze 2-en. Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve 9 fő végzett szakközépiskolát vagy gimnáziumot, 108 fő főiskolai végzettséggel rendelkezik és 36 fő egyetemet végzett. 17 fő él községben, 18 fő faluban, 52 fő kisvárosban, 37 fő nagyvárosban és 29 fő a fővárosban. Adatgyűjtésemhez 42 kérdésből álló, saját szerkesztésű kérdőívet állítottam össze. A kitöltők személyes adataival kezdtem a kérdéseim körét, melyben rákérdeztem az életkorra, testsúlyra, testmagasságra, lakhelyre, legmagasabb iskolai végzettségre. Ezt követően a szülészeti és nőgyógyászati anamnézisre, a vizelettartási problémákra, az intimtorna ismeretére csoportosítottam kérdéseimet. Továbbá, a munkaidőn kívüli emelésre, cipekedésre, illetve a munkához kötött fizikai munkavégzésre is kitértem. A gátizom torna végzésének gyakorisága is fontos rálátást adott. Mindemellett, a Kriston Intim Torna elvégzésének okára, a trénereknél, az indokra, ami miatt felkeresik őket. Végül a gyógytornászok és védőnők hozzáállása a Kriston Intim Tornához. 24

4. Eredmények 4.1 Általános jellemzők, életvezetési szokások A kitöltők testsúly és testmagasság adataiból BMI (testtömegindex (kg/m 2 )=testsúly/testmagasság 2 ) értéket kiszámolva, 4 csoportba osztottam a 153 nőt. Sovány kategóriába 5 fő tartozott, normálba 90 fő, túlsúlyosba 38 fő és elhízott kategóriába 20 fő. Az alábbi diagramon látható a megoszlásuk. 13,07 % 3,27 % 24,84 % 58,82 % sovány normál túlsúlyos elhízott 2. ábra BMI megoszlása (n=153) Az átlag BMI 24,36, ami a felső határát súrolja a normál kategóriának. Átlag testsúlyuk 67,41 kg. A megkérdezettek közül 12 fő (7,84%) dohányzó, 141 fő (92,15%) pedig nem dohányzó. Rendszeres sporttevékenységet (minimum heti 3 alkalom) a válaszadók több mint a fele végez (52,94%). Legkedveltebb mozgásformának az otthoni tornát jelölték meg, ezt követte a fitness és a futás. Egyéb mozgásformák közül a pilatest, a 25

kerékpározást és a kardio edzés gépekkel való testmozgás lehetőségeket választották. A megkérdezettek közül 13 fő (8,49%) jelezte, hogy asztmás. Munkaidőn kívüli emelés és cipekedés 46 főt (30,06%) érint a mintámból. 4.2 Szülészettel és nőgyógyászattal kapcsolatos kérdések A kitöltők közül 95 fő szült. Egy gyermeket 26 fő, két gyermeket 45 fő, három gyermeket 21 fő és 3-nál több gyermeket 3 fő szült. Szülések módját tekintve hüvelyi úton 78 nő, császármetszéssel 11 nő és mind a két módon 6 nő hozta világra gyermekét. A természetes úton szülteknél, beleértve, akik mind a két módon szültek, 76 főnél gátmetszést hajtottak végre, 8 főnél nem volt rá szükség. Ezen kívül a gátrepedésre is rákérdezve 17 fő adott igenlő választ. Nőgyógyászati műtéttel kapcsolatos kérdéseknél, legtöbben a gátmetszést jelölték (67 fő), de akadtak olyanok is, akiknél a gátmetszés mellett méheltávolítást (5 fő), hüvelyplasztikát (2 fő) és aranyér műtétet (1 fő) is végeztek, illetve egy fő jelölte, hogy mind a három műtéten átesett. Csak méheltávolításon egy hölgyet érintett, egy nőt műtöttek inkontinenciára. 75 főnek nem volt nőgyógyászati műtéte. Kérdéseim között szerepeltek különböző problémák, mint például szeméremtáji vagy hüvelyi vénatágulat, erre a kérdésemre, a 153 főből, 4 fő írta, hogy van ilyen jellegű rendellenessége. Hólyagmegereszkedése 12 főnek van. Méhsüllyedésről 4 fő tud. Végbél kiboltosulás 11 főnél fellelhető, illetve végbél benyomódás 5 főnél található. Akaratlan széltávozást 19-en jelölték meg, akaratlan székletürítése 3 nőnek van. A megjelenő aranyér 39 főnek okoz panaszokat. Hüvelygyengeség rákérdezésénél 27-en adtak igenlő választ. Egyes testhelyzetekben a hüvelybe olykor levegő kerül 60 megkérdezettnél. Azt, hogy olykor víz kerül a hüvelybe, 25 nő tapasztalta. Aktus közbeni hüvelyi gyengeség 19 nőnél fordul elő. 26

Alkat 4.3 Vizelettartási problémák Vizelettartási problémát a 153 válaszadó közül, mindössze 38 jelzett. A 38 nő közül, 24-en adták válaszul az 1-2 cseppnyi vizeletvesztést, a maradék 14 főnél 1-2 cseppnél, olykor több mennyiségben fordul elő. Összefüggést kerestem a vizelettartási gondok megjelenése és a BMI értékek között. Az alábbi ábrán feltüntettem az eredményeket, melyek azt mutatják, hogy nincs különbség vizeletvesztés szempontjából a meghatározott BMI csoportok között. elhízott 6 5 túlsúlyos 3 5 1-2 csepp 1-2 csepp, olykor több normál 15 4 0 5 10 15 20 Fő 3. ábra A vizelettartási probléma és BMI közötti összefüggések (n=38) A jelentkezett probléma megjelenését, legtöbben erős köhögésnél és tüsszentésnél (24 fő) érzékelik, ami a stresszinkontinencia legenyhébb fokozatának felel meg. Emellett a szökdelés közbeni, a nevetéssel együtt járó és a stressznél előforduló panaszok a leggyakoribbak. A futás közben jelentkező probléma 2 hölgynek okoz kellemetlenséget. Kombinált probléma csak elvétve mutatkozott. A kor előrehaladtával az izmok és a szalagok gyengülnek, veszítenek rugalmasságukból. Következő összefüggésként az életkort vettem alapul és az ehhez társuló akaratlan vizeletvesztési problémákat, amely az említett 38 főnél jelentkezett. Átlagéletkoruk 43,71 év. A legfiatalabb 24, a legidősebb 62 éves. 27

Fő Kockázati tényezőként a szülések száma és módja is befolyásolhatja a megjelenő vizeletet tartási gondokat. Akik körében jelentkezett a probléma (38 fő), 6 fő még nem szült, 12-12 fő egy vagy két gyermeknek adott életet és 8 nő szült háromszor. A következő ábrán ezt szemléltettem. 14 12 10 8 6 4 jelzett vizelettartási probléma 2 0 nem szült 1 szülés 2 szülés 3 szülés 4. ábra Szülések száma és jelzett vizelettartási probléma közötti összefüggések (n=38) Szülések módját tekintve, a 32 szült nő közül, 30-an hüvelyi úton, 2-en császármetszéssel szültek. Jól látszik az arány, szülés módok és megjelenő probléma között. Olyan nő nem jelzett panaszt, aki mind a két módon szült volna. Külön a célcsoportjaim közötti különbségre is kíváncsi voltam. Akaratlan vizeletvesztése (38 főt számítva) 6 gyógytornásznak, 26 védőnőnek és 8 trénernek van. 28

4.5 Gátizom torna ismeretei és alkalmazása célcsoportjaimban A megkérdezettek közül, 149 nő ismeri a gátizom erősítésének lehetőségeit. Csupán 4 fő adott nemleges választ. Többségéről elmondható, hogy tisztában van azzal, hogy a gátizom torna gátizomzat erősítésére szolgál, 85,62% jelölte meg ezt a választ. 22 fő a gátizomzat lazítására szolgáló választ is bejelölte. 68,62%-uk (105 fő) végez gátizom erősítő gyakorlatokat. 26 fő 37 fő 48 fő 42 fő nem végzek hetente 1-2 alkalommal hetente 3-5 alkalommal többnyire naponta 5. ábra Gátizom torna végzésének gyakorisága (n=153) Gátizom tornát nem végzők közül, 25 védőnő, 16 gyógytornász és 1 tréner adott választ. 29

Ahogyan az 1. számú táblázatomon is látszik, Kriston trénereknél (43 fő) alig fordul elő akaratlan vizeletvesztés. Akiknél viszont megjelenik (8 fő), egy hölgy kivételével, tesznek érte, bár különböző heti alkalommal, de rendszeresen végeznek gátizom erősítést. A 35 panaszmentes tréner, mindegyike tesz az ellen, hogy ez az állapot megmaradjon. Akaratlan vizeletvesztése van 1-2 csepp 1-2 csepp, olykor több nincs Intimtorna végzésének gyakorisága Fő hetente 1-2 alkalommal 1 hetente 3-5 alkalommal 3 többnyire naponta 2 nem végzek - hetente 1-2 alkalommal - hetente 3-5 alkalommal - többnyire naponta 1 nem végzek 1 hetente 1-2 alkalommal 2 hetente 3-5 alkalommal 11 többnyire naponta 22 nem végzek - 1. táblázat KIT trénerek vizeletvesztési panaszai és az intimtorna végzésének összevetése (n=43) 30

Kérdéseim között szerepelt a KIT, ismerete.153 főből 125-en ismerik a módszert. Ennek a megoszlása a következő ábrán látható. 43 fő 36 fő 46 fő gyógytornász védőnő tréner 6. ábra Kriston Intim Torna (KIT) ismerete (n=125) A 28 fő, akik nem ismerik a módszert közülük, 11 védőnő és 17 gyógytornász. Érdekesnek találom, hogy gyógytornászok közül 17-en nem ismerik a módszert, ugyanis a nőgyógyászati tananyag része és pusztán a szakmai kíváncsiság is elvezethetne a Kriston módszer megismeréséhez. 31

Ismereteik megszerzését több lehetőség közül tudták kiválasztani. Itt 125 nő válaszát vettem figyelembe, melyet a következő grafikon ábrázol. Tréningen volt 58 Olvasta a könyvet 22 Kliense mesélt róla 1 Fő Előadást hallott róla 21 Cikket olvasott róla 23 0 10 20 30 40 50 60 70 7. ábra A KIT-ről szerzett ismeret (n=125) Továbbá fontosnak tartottam a trénereket megkérdezni, hogy milyen indokkal keresik föl őket a leggyakrabban. Legtöbb választ a jelentkezett vizeletvesztési probléma megoldása kapta. De a probléma megoldás, megelőzés céljából és a szexuális élet fellendítése miatt is sokakat keresnek föl. 32