Kúria Kfv.VI.37.358/2017/4.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/27 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.02.07. Iktatószám: 1573/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: KfV.VI.37.358/2017/4. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Bucskó István bíró A felperes: Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelő Intézet és Baleseti Központ (1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 8-20.) A felperes képviselője: Dr. Herbák Henrietta ügyvéd (1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 8-20.) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Az alperes képviselője: Dr. Dajka Gabriella jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. október 25-én kelt 10.K.27.170/2016/29. számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Székesfehérvári Törvényszék 2017. február 13-án kelt 2.Kf.2/2017/5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Kf. 10/2016/6. számú és a 2.Kf.2/2017/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 100.000.- 100.000.- (százezer-százezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 1
Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]A felperes ajánlatkérőként 2015. augusztus 26. napján feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában augusztus 28-án megjelent eljárást megindító felhívással a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. rész szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított különböző élelmiszerek beszerzése 7 részben" tárgyban. A 7. rész zöldség, gyümölcs és tojás beszerzésére vonatkozott, melynek becsült értéke áfa nélkül 616.000.000.- forint volt. Az ajánlatkérő a felhívásában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében releváns elvárásként rögzítette, hogy az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. (1) bekezdés a) pontja alapján, az eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított három év legjelentősebb szállításainak ismertetése részenként, legalább a teljesítés ideje és helye, a nettó ellenszolgáltatás összege, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya megjelölésével,illetve az arra vonatkozó nyilatkozattal, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően megtörtént. [2]Az ajánlattételi határidőben a 7. rész tekintetében 6 ajánlatot nyújtottak be köztük Horváth László egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni vállalkozó), aki 2013. év vonatkozásában a pszichiátriai betegek otthona Szentgotthárd által kiállított referencia igazolást, továbbá a Győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény referenciáját csatolta. Az ajánlatkérő 2015. december 21-én hiánypótlási felhívást küldött kérelmező részére annak érdekében, hogy a Korm. rendelet 16. (1), (2) bekezdése szerinti módon igazolja a teljesítés helyét, valamint a referenciát kiállító személy beosztását, telefax számát, e-mail címét, mivel ezen adatok hiányoztak. [3]A kérelmező becsatolta a hiánypótlás 20. oldalán a szentgotthárdi, 21. oldalán pedig a győri intézmény referencia igazolását a korábban hiányzó adatokkal. Ajánlatkérő 2016. február 4-én felvilágosítás kéréssel fordult a kérelmezőhöz a nem egyértelmű igazolások tartalmának tisztázása végett. Az ajánlatkérő vélelmezte, hogy a pótolt adatok utólag kerültek beírásra az ajánlattevő által, nem pedig a referenciát kiállító, a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérő által, a hiánypótlás kiküldését követően. Az egyéni vállalkozó 2016. február 8-i felvilágosítás 2." dokumentumában kijelentette, hogy a hiányosan szereplő adatok pótlásra kerültek, azok teljes mértékben megfelelnek a kiírásban szereplő feltételeknek, és csatolja a kiegészített részeknél a referenciát kiállító jogosult aláírását is tartalmazó teljes referencia igazolásokat. [4]Az ajánlatkérő 2016. március 7-én tájékoztatáskéréssel fordult az egyéni vállalkozó referenciáit nyújtó két intézmény felé. A szentgotthárdi intézmény válaszában közölte, hogy a teljesítés helye, a referenciát kiállító személy beosztása és telefax száma tekintetében nem az intézmény állította ki, illetve egészítette ki a referenciát, nem is volt arról tudomásuk. A győri intézmény esetében pedig az intézmény közölte, hogy a teljesítés helye referenciát kiállító személy beosztását és e-mail címét nem F. J. élelmezés vezető írta rá a dokumentumra, az egyéni vállalkozó ajánlata érvénytelen lett. Az ajánlatkérő az egyéni vállalkozó ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, amit azzal indokolt, hogy a vállalkozó az eljárás során hamis nyilatkozatot tett, e miatt kizárta őt az eljárásból a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján. Mivel a Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok az eljárás során következett be, így az ajánlata a 7. rész tekintetében a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. [5]Az egyéni vállalkozó az előzetes vitarendezési eljárást követően, annak elutasítása után a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (továbbiakban: alperes) fordult. Az alperes D210/15/2016. iktatószámú 2
határozatával helyt adott az egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelmének és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. (4) bekezdése, a 74. (1) bekezdés c) pontjára és a 75. (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása 7. részében hozott eljárást lezáró döntését. A közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az ajánlatkérőnek érdemben kell elbírálnia az egyéni vállalkozó, mint kérelmező által 2016. február 8. napján önkéntes hiánypótlás keretében benyújtott két referencia igazolás tartalmát. Az ajánlatkérőt 800.000.- forint bírság, valamint a kérelmező részére 200.000.- forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy a hiánypótlási felhívás semmilyen formában sem vonatkozott a referencia igazolások aláírására, így a kérelmező a felvilágosítás megadására nyitva álló határidőn belül jogosult volt önkéntes hiánypótlásra. Az ajánlatkérő csak akkor hozhat jelen eljárásban megalapozott döntést, ha az önkéntes hiánypótlás során benyújtott dokumentumokat vizsgálja, mivel csak így tehet eleget a teljes körű bírálat elvárásának. A kereseti kérelem [6] A felperes keresetében kérte a határozat felülvizsgálatát, elsődlegesen a megváltoztatását oly módon, hogy állapítsa meg a bíróság az egyéni vállalkozó ajánlattevő tekintetében a hamis adatszolgáltatás, hamis nyilatkozattétel megtörténtét, valamint a felperes tekintetében a Kbt. szerint bármely jogsértés hiányát, és mellőzze a kiszabott bírságot, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. Másodlagosan a Korm. rendelet 16. (1) bekezdés a) pontjának téves értelmezésére tekintettel kérte a határozat megváltoztatását, a kiszabott bírság és igazgatási szolgáltatási díj mellőzését, harmadlagosan pedig a kiszabott bírság összege csökkentését. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta és az alperes határozatát megváltoztatta. Mellőzte a felperes terhére rótt jogszabálysértés megállapítását és a közbeszerzési eljárás 7. részében hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését, továbbá a felperest sújtó bírság és igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezést. Figyelemmel a Kbt. 4. 10) és 11) pontjában lévő a hamis adat, illetve hamis nyilatkozat fogalom meghatározására, a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérő szervezet által a Korm. rendelet 16. (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott vagy aláírt referenciába az ajánlattevő által utólagosan, jogosulatlan beírt adat hamis adatszolgáltatásnak minősül. Az ajánlattevő - magát igazolandó - utólagos aláírás beszerzése ebben a tényállási környezetben nem minősül sem a Kbt. 67. (4) bekezdés szerinti önkéntes hiánypótlásnak, sem a Korm. rendelet 16. (1) bekezdés a) pontja ismeretében referencia aláírásnak. Ezen felül a felperes felvilágosítás-kérésére adott intézményi válaszok, miszerint a hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányzó adatokat nem ők töltötték ki, azt jelenti, hogy az ajánlattevő hamis nyilatkozatot is tett. A hamis adatszolgáltatás bekövetkezett akkor, amikor az ajánlattevő jogosulatlanul beleírt a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja által meghatározott ajánlatkérők által kiállított referencia igazolásba. E tények megvalósítják a Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontjában foglaltakat, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapulvételével az ajánlat érvénytelenségét kellett megállapítania és a 75. (1) bekezdés a) pontja értelmében ki kellett zárni az eljárásból az ajánlattevőt. 3
A másodfokú ítélet [8] Alperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság 2.Kf. 10/2016/6. számú (továbbiakban: 1. számú ítélet), majd a megismételt eljárásban hozott 2.Kf.2/2017/5. számú (továbbiakban: 2. számú ítélet) ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ügy érdemében kiemelte, a felperesnek nem kellett meghatároznia, hogy a hiánypótlást miként kell teljesíteni, hiszen az ajánlattevő azt több módon is teljesíthette. Nem volt kizárható az sem, hogy az eredeti okiratban történjen meg a kiegészítés. Ez esetben a kiegészítés tényét, idejét a kiegészítő személyét úgy kellett feltüntetni, hogy az a kiegészített okirat valódiságát, hamisítatlan voltát ne tegye kétségessé. Az ajánlattevő a hiánypótlásnak ez utóbbi módját kívánta választani, de a kiegészítéssel az eredeti és hamisítatlan referencia igazolás tartalma megváltozott. Az ajánlattevőnek tudnia kellett, hogy hamis adatot közölt, illetve valótlan nyilatkozatot tett. Az, hogy az ajánlattevő hamisított tartalmú okiratot kívánt felhasználni -annak érdekében, hogy versenyben maradjon - a verseny tisztaságát és a közbeszerzések jogbiztonságát sérti. A felperes jogszerűen döntött a kizárásáról, figyelemmel a Kbt.56. (1) bekezdés j) pontjára, 75. (1) bekezdés b) pontjára. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A másodfokú bíróság mindkét jogerős ítéletével szemben az alperes külön-külön terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen eljárási jogszabálysértésre tekintettel kérte az ítéletek hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a jogerős ítélet megváltoztatása mellett a kereset elutasítására tett indítványt. [10] Elsődlegesen azt sérelmezte az alperes, hogy a másodfokú bírósági eljárásban két ítélet született. Az első, lényegében az érdemi döntést tartalmazó ítélet egy olyan tárgyalási napon, melyre - azaz 2017. január 13-ára - idézést nem kaptak, erre a napra tárgyalást a bíróság nem is tűzött ki. Az ekkor meghozott 1. számú ítélet tehát egy ki sem tűzött tárgyalást követően született, mellyel a bíróság súlyosan megsértette a Pp. 243. (1) és a 253. (1), (2) bekezdéseit, ugyanis a tárgyalásról egyik fél sem tudott. Amikor az alperes erről illetőleg a más időpontra kitűzött tárgyalásról tájékoztatta a másodfokú bíróságot, akkor a bíróság ezt igazolási kérelemnek minősítette és ez okból elrendelte a tárgyalás megismétlését. Az alperes szerint ugyanakkor, nem lehetett volna a beadványát a ki nem tűzött tárgyalás tekintetében igazolási kérelemként elbírálni, mert az nem felelt meg az igazolási kérelem Pp. 106-109. -ában meghatározott feltételeinek. Az, hogy a másodfokú bíróság ilyen körülmények között két ítéletet is hozott, csak mindkét ítélet hatályon kívül helyezésével orvosolható. [11] Az ügy érdemét érintően kiemelte, hogy a kizárás, mint jogkövetkezmény alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a hamis adat közlése vagy hamis nyilatkozat tétele valójában megtörténik és ennek következménye az alapelvi sérelem. Lényeges, hogy a hamis adatszolgáltatás csak az ajánlatkérő előírásainak való megfelelés körében állapítható meg. Ez jelen esetben a referencia tartalmára vonatkozott és nem arra, hogy az ajánlattevő mit nyilatkozott a hiánypótlásban a referencia kitöltésével összefüggésben. A másodfokú bíróság olyan elvárást támasztott a közbeszerzési eljárásban résztvevők felé, amely jogszabályi előírásban nem szerepel. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős másodfokú ítéletek hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a két ítélet ellen külön-külön benyújtott felülvizsgálati kérelmet - egyesítés után - egy 4
eljárásban bírálta el, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [14] A Pp. 275. (1) és (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. [15] A Pp. 239. -a szerint, amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik - a törvény Második Részének az elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. [16] A Pp. 270. (1) bekezdése kimondja, ha törvény másként nem rendelkezik a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. [17] A Pp. 243. (1) bekezdés értelmében, ha a 240-242. -ok alkalmazására nincs ok, a fellebbezés tárgyalására a tanács elnöke a fellebbezés felterjesztését követően legkésőbb harminc napon belül határnapot tűz ki és arra a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek, megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. Ha az elsőfokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell. [18] A Pp. 243. (2) bekezdése rögzíti, ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le. [19] A Pp. 243. (3) bekezdéséből fakadóan az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja (245. ), továbbá, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67. -ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. [20] A Pp. 252. (2) bekezdés szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. [21] A Pp. 253. (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján - ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint kell határoznia - az ügy érdemében dönt. [22] A Pp. 109. (4) bekezdés szerint, ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell. [23] A Kúria a per tényállásából az alábbi releváns körülmények kiemelését tartja szükségesnek a per rendelkezésre álló irataiból láthatóan a másodfokú bíróság az ügy érdemében hozott (és a 2. számú ítéletével hatályában továbbra is fenntartott) 1. számú ítéletét olyan tárgyalási napon hozta, melyre jelen perben tárgyalás kitűzve nem volt, a felek e napra nem kaptak idézést. [24] Az iratok alapján ugyanakkor pontosan nem megállapítható, hogy mely adatokra, dokumentumokra tekintettel rögzítette a másodfokú bíróság a 2016. január 13-i tárgyalás jegyzőkönyvében, hogy a felek szabályszerű idézés ellenére maradtak távol, és melyre tekintettel a felek távollétében is megtartotta a tárgyalást, valamint érdemi ítéletet hozott. Ez azért is kérdéses, mert néhány nap múlva (január 19-én) végzéssel hívta fel a feleket nyilatkozattételre azzal, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv leírásakor merült fel a gyanúja", miszerint a felek a tárgyalásra valójában 5
nem kaptak idézést. [25] Ezen körülmények dacára a 2016. január 13-án hozott 1. számú ítéletet a bíróság írásba foglalta (bár ennek pontos napja nem tűnik ki az iratokból). [26] Az viszont tény, hogy a másodfokú bíróság vélhetően az alperes időközben megérkezett nyilatkozatára is tekintettel, elrendelte az akta új számra iktatását", ugyanakkor a már meghozott ítélet további sorsáról, hatályának kérdéséről ekkor még semmilyen rendelkezés nem szólt. [27] Ezt követően a bíróság 2017. január 30-án kelt végzésével új tárgyalási határnapot tűzött ki, amely megegyezett a korábban már kiadott idézés február 13-i dátumával, és az intézkedés jogalapjaként az igazolási kérelem szabályaira utalt. Ezen új határnapon hozott 2. számú ítélet az ekkorra már nyilvánvalóan teljesen írásba foglalt 1. számú ítélet hatályában fenntartásáról rendelkezett, kiegészítve az utóbb felmerült perköltség viselésének meghatározásával is. így született két ügyszámon két érdemi jogerős ítélet az ügyben. [28] A fentieket összességében értékelve a Kúria egyetértett az alperes érvelésével arra nézve, hogy a perbeli - a tárgyalás kitűzésével kapcsolatos eljárási hiba - az igazolási kérelem szabályainak azon módon történő alkalmazásával, ahogy a másodfokú bíróság eljárt, nem volt kiküszöbölhető. Az igazolási kérelem lényegi ismérve szerint a fél vagy képviselője valamely mulasztásának orvoslására szolgál, Márpedig a felek nem mulasztottak. [29] Helyesen idézte az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 106-109. -ait és fűzte hozzá azon álláspontját, mely szerint a ki nem tűzött tárgyalás vonatkozásában az arra irányuló féli tájékoztatás, hogy a bíróság ténylegesen mikorra tűzte ki a tárgyalást, tipikusan nem igazolási kérelem. [30] A Pp. 109. (4) bekezdésében foglalt perrendi megoldás jellemzően arra az esetre vonatkozik, ha a mulasztó fél pótolja az általa elmulasztott cselekményt. A perbeli esetben a fél nem tudott mit pótolni, mert saját érdekkörében nem mulasztott. [31] Ezzel kapcsolatban a Kúria rögzíti, hogy a bíróság a tévedését, a szabályellenesen megtartott tárgyalás tényét már maga észlelte, illetve tudta néhány nappal a tárgyalás után. (Ezt utóbb csak a felekkel kontrolláltatta, amikor tájékoztató nyilatkozatot kért tőlük). Ezen saját észlelésének a jogkövetkezményét azonban haladéktalanul le kellett volna vonnia. [32] Amennyiben a bíróság - az igazolási kérelem tényállásának tipikus esetéhez képest - jelen ügyben fennálló atipikus helyzetben, más lehetséges orvoslás híján a Pp. 109. (4) bekezdésében foglalt perrendi szabályok alapján találta megismételhetőnek a tárgyalást, akkor a szabálytalanul megtartott tárgyaláson hozott ítéletet saját hatáskörben hatályon kívül kellett volna helyeznie, nem pedig - az eljárási hiba ismeretében- a megismételt tárgyalás idejére teljes körűen írásba foglalnia és hatályában fenntartania. Jelen esetben a hatályon kívül helyezés felelt volna meg a tényállással adekvát helyes jogértelmezésnek, illetve a hosszú ideje fennálló bírói jogalkalmazási gyakorlatnak is. Nem változtat e körülményen az, hogy a felperes utóbb már nem kért tárgyalást, de a mégis kitűzött tárgyalásra elment, az alperes pedig távol maradt. A felek utóbb tanúsított eljárási cselekményei nem hatnak vissza a jogsértő eljárásra, azt utólag nem küszöbölhetik ki. [33] A Kúria a Pp. 270. (1) bekezdésére és 252. (2) bekezdésére tekintettel és a 275. (4) bekezdése alapulvételével a másodfokú bíróság mindkét ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróságnak a tárgyalást szabályszerűen ki kell tűznie, meggyőződve arról, hogy a felek idézése ténylegesen megtörtént-e, és az új tárgyalás eredményeképpen a fellebbezést elbírálni. A fentebb kifejtettek okán a Kúria a felülvizsgálati kérelem további elemeit nem bírálhatta el, az ügy érdemében történő állásfoglalásra nem kerülhetett sor. 6
A döntés elvi tartalma [34] A bíróság ügykörében felmerült adminisztratív hiba okán, nem jogszerűen megtartott tárgyaláson meghozott ítélet igazolási kérelem címén hatályában nem tartható fenn. Az eljárási hiba kiküszöbölésének módja a szabálytalanul meghozott ítélet hatályon kívül helyezése és új tárgyaláson új határozat hozatala. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [36] A Pp. 275. (5) bekezdésére tekintettel a Kúria a perköltséget csak megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban a másodfokú bíróság fog dönteni. [37] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. (1) bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest, 2017. október 31. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Bucskó István s.k. bíró 7