A humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései 2017/2018/I. félév
A HDI mutató kialakulása A társadalom állapotának jelzésére kerestek komplex mérőszámot a kutatók. Hagyományos mutatók (GDP) társadalmi jólét mutatói 1990-től az UNDP (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Program) fejlesztette ki a mutatót és 160 országról évente közzéteszi a számításait (HDR: Human Development Report). HUMAN DEVELOPMENT INDEX (HDI), ami: a várható élettartam, képzettség, gazdasági aktivitás mérőszámaiból áll. Lehetne más összetevő is: életminőség, természeti környezet állapota, emberi képességek állapota
A HDI módszertana I. Niels Lind (1992): jelentős innováció, de ugyanakkor jelentős módszertani problémákkal küszködik Egy a lehetséges mutatók közül. Előzmények: Carlucci Pisani (1995) Az Eu 9 államára dolgozott ki komplex mutatót. Gazdasági terület: infláció munkanélküliség a GDP évi növekedése
A HDI módszertana I. Szociális terület: gyerekhalandóság ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma közép- és felsőfokú oktatásban részesülők aránya Az életminőség területe férfiak és nők várható élettartama az ezer lakosra jutó lakások száma Környezet állapota erdőkkel borított területek aránya nitrogén-oxid kibocsátás négyzetkilométerenként a biológiai szennyvíztisztításba bekapcsolt lakások aránya Szubjektív elem: országonként véleményeztették szakemberekkel a mutatókat.
A HDI módszertana II. A szegénység-kutatások kölcsönhatással bővítették a módszertanát. Átvettek belőle elemeket: hosszú, egészséges élet a tudás szintje megfelelő életszínvonal A fejlett országokban ezt a társadalomból való kirekesztettség mérésével egészítették ki (oktatási rendszerhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségével érzékeltethető) A HDI a népesség iskolázottságával próbálja ezt megragadni!!! Jakobi (2002): a magyar viszonyokat vizsgálva visszajut az intézményi ellátottsághoz. Validitás kérdése,
A HDI kritikája Alapkérdés, hogy megbízható-e a mérés, értelmezhetők-e az országok közötti különbségek? Analfabétizmus problémái: Kanada lakosságának 20%-a funkcionális analfabéta (angolok francia nyelvterületen) Kínában 1000 jelből álló ABC másutt 50-100 jel ismerete elegendő GDP érték megjelenésének problémái: A világ nagyobbik felén a mezőgazdaság, a rejtett gazdaság szerepe meghatározó. A pásztor, vándorló népesség jövedelmei nehezen kezelhetők. A HDI és a GDP közötti jelentős redundancia. Magyarország adatai: 1990: 28. 1995: 50.
A HDI módszertana IV. 1994-től új elemek, meghatároztak maximum és minimum értékeket. képzettség: analfabétizmus minimum: 0 maximum: 100 oktatási intézményekbe beiratkozottak aránya: 0-100% születéskor várható élettartam: minimum: 25 év maximum: 85 év A GDP számítást már több problémát jelentett (118 44) A hasonlíthatóság gondjai miatt A Világbank Nemzetközi összehasonlító Programjának adatait világrégiónként eltérő módon alakítottak ki (ipari országok, fejlődő országok, Kelet- Európa és a volt SZU).
HDI
A HDI módszertana III. Az indikátorokat külön-külön számították a vonatkozó terület maximum és minimum értékeinek figyelembevételével: Gondok: Iij= maximum Xi-Xij maximum Xi- minimum Xi 0 és 1 értékek is megjelentek, relatív jelleg. az egymáshoz viszonyítás miatt a változás nem mindig jelent meg (mindenki fejlődik, akkor nem jelenik meg számmal a változás az egyes országokban).
A HDI módszertana IV. A négy mutatóból három indexet alakítottak ki (UNDP): születéskor várható élettartam indexe képzettség indexe, amiben 2/3 1/3 súllyal szerepel az analfabétizmus és az oktatási intézményekbe beiratkozottak aránya GDP index A három átlaga a HDI index, ami 0-1 közötti érték
HDI részegységek, 2005
Születéskor várható élettartam, 2013
HDI, 2012 3 elem - GNI/fő logaritmusa - születéskor várható élettartam - iskolázottsági mutató - felnőtt lakosság iskolai éveinek száma - gyerek várható iskolai éveinek száma
A HDI mutató és komponensei (Dombi Á. nyomán)
HDI, 2011
Magyarország jóléti mutatói
A HDI mutató magyarországi alkalmazása Előzmények: Magyarország területi különbségeinek bemutatása: Nemes Nagy József (1999) megyei adatokkal Fóti Klára (1999) megyei szinten Obádovics Kulcsár Mokos (2000, 2001) kistérségi lebontással. A hazai vizsgálatok részindexei: képzettségi index írástudók aránya a 6 évnél idősebbek között 6 évnél idősebbek által átlagosan elvégzett osztályok száma 2/3 1/3 súllyal számítva 1990-es Népszámlálás alapján jövedelmi index 1 lakosra jutó átlagos jövedelemadó mutatója (APEH SZTADI 1999 alapján) a születéskor várható élettartam indexe 5 éves átlag adatokkal 1996-2000 közötti periódusban
Megyei szintű indexszámítások Nemes Nagy, Jakobi (2003). A HDI mutató számítási elveit felhasználva, azokat magyar viszonyokra alkalmazva alkották meg az indexet. Születéskor várható átlagos élettartam, iskolázottság (írni-olvasni tudás rátája összevontan az adott iskolai szintet elvégzők arányával), jövedelemszint alapján dolgoztak. Az országnál kisebb területi egység esetén az egy főre jutó GDP helyett alkalmazták a jövedelemszintet mérőszámként.
Megyei szintű indexszámítások Nagy G. (2007)
Kistérségi humánindex számítások MHFM (Módosított Humán Fejlettségi Mutató) (Obádovics, Kulcsár 2003). A kutatópáros visszanyúlt a HDI számítás klasszikus változatához. A magyar viszonyokhoz történő alkalmazást az APEH jövedelem bevallásaival (GDP helyett) és az iskolázottság vonatkozásában a 25 év felettiek közötti diplomás arányszámmal (iskolába járás arányszáma helyett) valósították meg. HI (Humán Index) (Lampertné Akócsi Ildikó, 2010): Rechnitzer János 5 főkomponensére alapozva választott dimenziókat, azokban 13 mutatót használva faktoranalizist végzett és alkotott Humánindex mutatót.
HI (Humán Index)Lampertné Akócsi Ildikó, 2010
Települési szintű humánindex alkotás SHDI (települési szintű mutató) (Malatyinszki Szilárd, 2010) 7 dimenzió, 20 adat Sok bizonytalan elemmel, esetlegesnek tűnik.
Települési szintű humánindex alkotás II. (Malatyinszki Szilárd, 2010)
Források Lampertné Akócsi I. (2010): A humán tőke versenyképessége a visegrádi országcsoport régióban. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2010/06/lampert.pdf Malatyinszki Sz. (2010): A települések emberi erőforrásainak mérése. Földrajzi Közlemények, 134. évfolyam, 1. szám, pp.: 45-59. Nemes Nagy J. Jakobi Á. (2003): A humán fejlettségi index (HDI) megyék közötti differenciáltsága1999-ben. Budapest, ELTE Kézirat
A kistérségi HI mutatók területi jellemzői (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Csoportosítás: magas HI érték: 0,600 feletti érték Közepes HI érték: 0,400 0,599 között alacsony HI érték: 0,400 alatti érték Szélsőségek: 0,812 Győri kistérség 0,133 Nyírbátori kistérség A kistérségek vidéki jellege alapján erős a differencia: vidéki település : 120 fő/km 2 alatti népsűrűség Alapvetően városi az a kistérség, ahol a vidéki településen élők aránya kevesebb, mint 15 % Jellemzően vidéki az a kistérség, ahol a vidéki településeken élők aránya 15 és 50% közé esik. Alapvetően vidéki, ahol a vidéki településeken élők aránya 50% feletti
A HDI területi megoszlása és kapcsolata a kistérségek fejlettségével Forrás: dr. Obádovics Csilla dr. Kulcsár László (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika 6, (43. évf.) 4. sz. 303 322. p.
A magyarországi kistérségek besorolása fejlettségük szerint A besorolást a KSH készítette Öt fejlettségi szint: Dinamikusan fejlődő Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó
A magyarországi kistérségek besorolása fejlettségük szerint 2. Forrás: Magyarország kistérségei, KSH Megyei igazgatóságai, 2000. Szerk.: Híves Tamás 2008.
Magyar HI átlagok (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Alapvetően városi kistérségek átlaga: 0,64 Jellemzően vidéki kistérségek átlaga: 0,58 Alapvetően vidéki kistérségek átlaga: 0,38 Magyarország átlaga: 0,613 A kistérség jellege Alacsony HI Közepes HI Magas HI Összesen szám aránya száma aránya száma aránya száma aránya Alapvetően vidéki Jellemzően vidéki Alapvetően városi 54 91 31 53 7 22 92 62 5 9 24 41 20 62 49 33 - - 3 6 5 16 8 5 összesen 59 100 58 100 32 100 149 100
A HI mutatók alakulása a kistérségek jellege alapján (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) írástudók aránya elvégzett osztályok száma jövedelem Ft/fő várható élettartam képzettségi index jövedelem index élettartam index Humán index (HI) Alapvetően városi 98,05 8,57 350 027 70,56 0,64 0,74 0,53 0,64 Jellemzően vidéki 98,06 8,41 297 960 70,74 0,61 0,57 0,56 0,58 Alapvetően vidéki 97,47 7,84 214 076 69,75 0,41 0,28 0,43 0,38
A vidékiség, a HI mutatók és néhány gazdasági mutató összefüggése (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Alacsony HI Közepes HI Magas HI Átlag Vándorlási egyenleg 1994-2000 között Alapvetően vidéki -0,7 0,0 2,3-0,2 Jellemzően vidéki -2,6 2,6 2,5 2,0 Alapvetően városi - 5,6 12,7 10,0 Adatsor átlaga -0,9 1,4 4,1 1,1 A munkanélküliek aránya, 2000 Alapvetően vidéki 10,9 6,8 3,8 9,0 Jellemzően vidéki 8,7 6,1 4,1 5,6 Alapvetően városi - 5,5 3,2 4,1 Adatsor átlaga 10,8 6,5 3,9 7,6 Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Alapvetően vidéki 48,6 61,4 67,0 54,3 Jellemzően vidéki 54,8 73,0 90,7 78,4 Alapvetően városi - 86,0 91,4 89,4 Adatsor átlaga 49,1 67,5 85,6 64,1
Magyarország régióinak humánindex mutatói az összetevőkkel forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L. 2003 Írástudó k aránya Elvégzett osztályok száma Egy főre jutó jövedelem (Ft.) Születéskor várható átlagos élettartam Képzettségi index Jövedelem index Várható élettartam indexe HI Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország 98,37 8,51 328.898 71,30 0,67 1,00 1,00 0,891 97,94 8,24 312.200 71,12 0,56 0,84 0,88 0,759 Közép-Dunántúl 98,25 8,44 326.607 70,60 0,64 0,98 0,52 0,714 Dél-Alföld 98,07 8,19 242.126 70,37 0,57 0,17 0,37 0,368 Dél-Dunántúl 97,52 8,27 256.527 70,11 0,50 0,31 0,19 0,334 Észak- Magyarország 97,76 8,26 146.450 69,83 0,54 0,21 0,00 0,249 Észak-Alföld 97,20 8,02 224.388 69,95 0,41 0,00 0,08 0,164
A népesség iskolázottságának vizsgálata A vizsgálat 3 területre terjed ki: az írni-olvasni tudás mérésére, az oktatásban való részvétel, megszerzett iskolai végzettségekre. Az írni-olvasni tudás vizsgálata népszámlálásokkal történik. analfabéta félanalfabéta funkcionális analfabéta Magyarország adatai: 1910: 18% 1930: 9% 1980: 1,7% 1990: 1,2%
Az oktatásban való részvétel Az adott korcsoportból iskolát látogatók aránya: Általános mutatónál a 6-22 év közötti korcsoportra vonatkoztatják. Iskolaszintenként: alsó fokú iskolázás: 6-13 közötti korcsoport, (60%) középfokú iskolázás: 14-17 évesek csoportja, (40-50%) felsőfokú iskolázás: 18-22 éves népesség. (11,3-81,1%) A népesség által elvégzett iskolai osztályok száma
Nappali tagozaton oktatásba részesülők arány a megfelelő korú népességből néhány országban (Forrás: Becsei J. 2000, Polónyi I. 2002) Ország Év Alapfokú Középfokú Felsőfokú Az oktatásban részt vevők a megfelelő korú népesség %-ban Magyarország 1994 93 73 19,1 Ausztria 1994 100 90 44,8 Belgium 1993 98 98 49,1 Bulgária 1995 97 75 39,4 Csehország 1994 98 88 20,8 Finnország 1994 99 93 66,9 Franciaország 1993 99 92 49,6 Írország 1994 100 85 37,0 Lengyelország 1993 96 78 27,4 Nagy-Britannia 1994 100 92 48,3 Németország 1994 100 88 42,7 Portugália 1995 100 78 34 Szlovénia 1995 100 31,9 Japán 1993 100 96 39,5 USA 1993 96 89 81,1 Románia 1995 92 73 18,3
Az iskolai végzettségek vizsgálata Lehetséges vizsgálati módok: A 7 évesnél idősebb népesség által megszerzett végzettségek arányának vizsgálata. A munkaképes korú népesség (18 év felett) vizsgálata. A tisztított iskolázottsági mutatók vizsgálata. A tisztított iskolázottsági mutatók adják a legjobb közelítéseket: 10-x : a 10 évnél idősebb népességből 0 osztályt végzettek 15-x : A 15 évnél idősebb népességből legalább 8 osztályt végzettek 18-x : A 18 évnél idősebb népességből középiskolát végzettek 24-x : A 24 évnél idősebb népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
A tisztított iskolázottsági mutatók esetében hasonlításul felhasznált országos átlagok Forrás: Az 1990-es népszámlálás adatai 1. (10-x..) 2. (18-x..) 3. (25-x..) megyeszékhely 0,6% 42,0% 14,2% 20 000 lakos feletti város 0,8% 31,1% 8,8% 19 999 lakos alatti város 1,3% 27,6% 7,3% 10 000 lakos feletti község 1,0% 23,7% 5,7% 5 000-9 999 lakos közötti község 1,3% 18,4% 3,9% 1 000-4 999 lakos közötti község 1,6% 16,1% 3,7% 999 lakos alatti község 1,9% 12,2% 2,6%
Az analfabéták arányának %-os eltérései az egyes település típusra és méretre jellemző országos átlagoktól Hajdú-Bihar megyében (Forrás: Népszámlálás 1990)
Az analfabéták arányának változása 1980 és 1990 között az Erdőspuszták kistérség néhány településén (Forrás: Népszámlálás 1990) Az Erdőspuszta átlaga 1980 1990 Bagamér Újléta Monostorpályi Hajdúbagos Mikepércs 0 1 2 3 4 5 6 [%] 7
A 18 évnél idősebb népességből befejezett középiskolával rendelkezők településenkénti arányának %-os eltérései az egyes településtípusra és méretre jellemző országos átlagoktól (Forrás: Népszámlálás 1990)
A 25 évnél idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők településenkénti arányának %-os eltérései az egyes településtípusra és méretre jellemző országos átlagoktól (Forrás: Népszámlálás 1990)