Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ

Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Populáció: Módszertan: Terepmunka: EU-28 (27624 európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) 2013. június 7-23. (TNS Opinion) BEVEZETÉS...2 A. MIT JELKÉPEZ AZ EU: A SZABAD MOZGÁST, A BÉKÉT ÉS AZ EGYSÉGES VALUTÁT...18 B. AZ EURÓPAI POLGÁROK AZONOSSÁGÉRZÉSE...24 C. HOGYAN ERŐSÍTHETŐ AZ EURÓPAI POLGÁRSÁG ÉRZÉSE?...33 D. AZ EU-HOZ VALÓ KÖTŐDÉS ÉS TARTOZÁS...36 E. SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM/SZAVAZATOM...47 F. A DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE...55 G. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA...61 H. ÉRDEKLŐDÉS A MOSTANI ÉS A JÖVŐBELI UNIÓS POLITIKÁK IRÁNT...70 I. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ...76 J. AZ EURÓPAI UNIÓ 2025 TÁVLATÁBAN...82 1

JOGI NYILATKOZAT Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kis mértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométerbe. BEVEZETÉS Egy évvel az európai parlamenti választások előtt a mostani EB/EP felmérés célja annak lemérése, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az európai projektet, az Európai Uniót és a 2014. május 22. és 25. között megrendezésre kerülő európai választásokkal megnyíló kilátásokat. Ez a felmérés a 2012. júniusi EB/EP felmérés ( Az európai polgárok két évvel a 2014. évi európai választások előtt, EB/EP 77.4) folytatása. A terepmunkára 2013. június 7. és 23. között került sor. A felmérést a TNS Opinion készítette 28 uniós országban 27 624 polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket az új kérdések esetében a 28 tagú EU viszonylatában, vagy a 27 tagú EU-ra vonatkozó tendenciák formájában mutatjuk be. Ezen felül az EP e felmérése néhány olyan kérdéssel egészült ki, amelyeket az Európai Bizottság által 2013. július 23-án közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében tettek közzé. A most közzétett összefoglaló főként az intézményekre vonatkozik. Ez az első az október végéig megjelenő háromrészes elemzéssorozatból. A második elemzés a gazdasági és társadalmi helyzetre, valamint a költségvetési, banki és pénzügyi területen folyamatban lévő reformokra irányul majd. A harmadik pedig a hagyományos Parlaméter lesz, amely közelebbről azzal foglalkozik majd, hogy az európai polgárok hogyan ítélik meg az Európai Parlamentet. Mint minden ilyen jellegű felmérés esetében most is emlékeztetnünk kell arra, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Az európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság következményei jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes kontextuális események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Például az Eurostat júniusban statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról a tagállamokban, amelyek nem voltak kedvezőek, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2

Ráadásul ugyanebben az időszakban a politikai helyzetet több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, regionális vagy helyi választások voltak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett stb. A tendenciák időbeli alakulása A felmérések során több különböző témával kapcsolatban is bizonyos alaptendenciák körvonalazódását figyelhetjük meg. Az első tendencia az, hogy a közvélemény egyre jobban polarizált. Mivel az Európai Unió egyre inkább a nemzeti viták középpontjába kerül, a felmérések során egyre csökken azon európai polgárok aránya, akiknek nincs véleményük annak természetével vagy tevékenységeivel kapcsolatban. Továbbá az euroövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata megerősíti, hogy egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Ha például az európai azonosság egyik alkotóelemét, az eurót vesszük, 27 százalékpontos eltérés figyelhető meg a két övezet országai között. Emlékeztetünk arra, hogy az uniós átlagban az euroövezet 64%-ot, az azon kívüli térség pedig 36%-ot tesz ki. Végül néhány szociodemográfiai állandót emelünk ki. A férfiak erősebben kötődnek az EU-hoz, mint a nők. Ugyanez igaz a legtehetősebb, legiskolázottabb válaszadókra is. Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportokban vélik a legtöbben úgy, hogy országuknak nem vált előnyére az európai uniós tagság. Az európai érzés a fiatalabbaknál a legerősebb, és közülük gondolják a legtöbben, hogy a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Megjegyzés: Néhány kérdésre vonatkozóan az összefoglaló egyik mellékletben részletes szociodemográfiai elemzés található. 3

Főbb tanulságok Az európai polgárok szerint az EU legpozitívabb eredményeit abszolút többséggel a szabad mozgás és a tagállamok közötti béke jelentik. A harmadik helyen az euro áll, amelyet a válaszadók egynegyede említett meg. Az európai azonossággal kapcsolatban három fontos pontot kell kiemelni. Először is azt, hogy az európai azonosságot alkotó elemek közül az euro áll az első helyen, viszont nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet és az azon kívüli térség között. Szorosan utána következnek a szabadság értékei, majd jóval mögöttük a történelem és a kultúra. Az azonosságérzés tekintetében ezúttal az európai polgárok többsége nemzeti és európai identitásúnak vallotta magát, több mint egyharmaduk pedig csakis nemzeti identitásúnak. A magukat nemzeti és európai identitásúnak valló európai polgárok aránya valamelyest nőtt a júniusban végzett felmérés óta. Végül arra a kérdésre, hogy mi erősítené leginkább az európai állampolgárság érzését, elsősorban a mindennapi élettel kapcsolatos témákat említették meg: összehangolt társadalmi jóléti rendszer, az, hogy az EU-ban bárhol élhessen valaki, miután nyugdíjba megy stb. Az európai polgárok körében némileg nőtt az EU-hoz való kötődés. Mértéke majdnem eléri az abszolút többséget. Nem meglepő azonban, hogy az EU-hoz való kötődés jóval gyengébb, mint a városukhoz/falujukhoz, a régiójukhoz vagy az országukhoz kötődés érzése, amit tíz válaszadóból kilenc megemlít. Az EU-hoz tartozást egyébként a döntő többség jó dolognak tartja. Ez a kérdés 1973 óta állandó, már az első Eurobarométerben is szerepelt. Az európai polgárok közel négytizede véli úgy, hogy a véleménye/szavazata számít az EU-ban. Az abszolút többség véleménye szerint a szavazatuk számít az országukban vagy országuk véleménye számít az EU-ban. Mit gondolnak az európai polgárok a demokrácia működéséről? Abszolút többségük elégedettnek vallotta magát azzal, ahogyan a demokrácia az országában, több mint négytizedük pedig azzal, ahogyan az EU-n belül működik. Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az európai polgárok igen kis többsége nem elégedett azzal. Csakúgy, mint egy évvel korábban a Lisszaboni Szerződés egyik alapvetően fontos újítását, az Európai Bizottság elnöke megválasztásának új módját is vizsgáltuk a megkérdezettek körében. 4

Az európai polgárokat a mostaninál jobban ösztönözné-e a szavazásra, ha a főbb európai politikai szövetségek jelöltet állítanának az Európai Bizottság elnökének posztjára, egy közös program alapján? A kérdésre az abszolút többség igennel válaszolt. És az európai állampolgárok támogatnák-e, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlenül az európai állampolgárok válasszák meg? Tízből hét válaszadó egyértelműen igennel válaszolt. És milyen okból? Mert az EU döntései jogosabbnak tűnnének az európaiak számára és ez megerősítené a demokráciát az EU-n belül. Napjainkban mérsékeltebb az érdeklődés az európai ügyek iránt, a jövőben azonban nagyobb lesz. A megkérdezett abszolút többsége ugyanis azt mondta, hogy nem érdeklik az európai politikai kérdések. Tízből négy válaszadót viszont érdekelnek. Ezzel szemben a válaszadók határozott többsége úgy véli, hogy 2025-ben az európaiak jobban részt vesznek majd az európai ügyekben, mint napjainkban. Az európai integrációval kapcsolatban: Lényegében az európai polgárok több mint héttizede gondolja azt, hogy ami összeköti őket, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. Az integráció ütemével kapcsolatban majdnem egyenlő arányban vannak azok, akik szerint minden tagállamnak egyszerre kell fejlődnie, és azok, akik épp ellenkezőleg azt a gondolatot támogatják, hogy több csoportban is fejlődhetünk. A 2025-ig leküzdendő kihívások elsősorban társadalmi-gazdasági jellegűek. Az európai polgárok szerint a legfontosabb kihívások közül a munkanélküliség elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek és a tagállamok államadóssága állnak az első helyen. 5

Eredmények 1. Mit jelképez az EU: a szabad mozgást, a békét és az egységes valutát A legpozitívabb uniós eredmények Az európai polgárok szerint az európai integráció két legpozitívabb eredménye a szabad mozgás (56%, +4) és a tagállamok közötti béke (53%, +3). A harmadik helyen az euro áll (24%), viszont nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet (31%) és az azon kívüli térség között (12%). Az eurót az Erasmus program követi (23%). Személyesen mit jelent az EU? Ezt követően az európai polgároktól azt kérdeztük meg, hogy személyesen mit jelent nekik az EU: a legtöbben a pozitív vagy semleges mellékjelentéssel bíró témákat, az utazás szabadságát (42%) és az eurót (33%) említették meg, de 25% válaszolta a békét is. Megjegyzendő azonban, hogy két negatív mellékjelentéssel bíró eredmény is nagy százalékarányt képvisel: 27% véli úgy, hogy az EU kidobott pénz, míg a bürokráciát 24% említette meg. 2. Az Európai polgárok azonosságérzése Több kérdést tettünk fel az azonosságérzésről, annak változásáról és az európai azonosságérzést alkotó elemekről. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az euroövezet és az azon kívüli térség között. Az elemzést országonként is el kell végezni, hiszen a százalékpontban kifejezett különbségek számottevőek lehetnek. A nemzeti és európai azonosságérzés többségivé vált A közeli jövőbe tekintve Ön saját magát tekinti kérdésre az európai polgárok a következőképpen válaszoltak: nemzetinek és európainak csakis nemzetinek európainak és nemzetinek csakis európainak 49% (+6) 38% (-6) 7% (+1) 3% (-1) A nemzetinek és európainak válaszok számának érzékelhető növekedése figyelhető meg. 6

o Nemzeti szinten jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között. A csakis nemzeti azonosságérzés tekintetében az Egyesült Királyságban az eredmény 60%, míg a nemzeti és európai válasz esetében 33% volt. A csakis nemzeti identitás szintén rendkívül hangsúlyos Írországban (53%, míg a nemzeti és európai 31%), illetve Cipruson (51% és 38%). Ezzel ellentétben Máltán a megkérdezettek 66%-a nemzetinek és európainak vallotta magát, 26%-uk pedig csakis nemzetinek. Szlovákiában is hasonlóak az eredmények: 62%, illetve 27%. o Jelentős különbségek az euroövezet és az azon kívüli térség között A csakis nemzeti azonosságérzés tekintetében: euroövezet 33%, euroövezeten kívüli térség 47%. A nemzeti és európai azonosságérzés tekintetében: euroövezet 54%, euroövezeten kívüli térség 42%. o Jelentős a szociodemográfiai szakadék A magukat csakis nemzetinek tartó válaszadók között: Több a nő (40%), mint a férfi (35%). Több a munkanélküli (44%) és a nyugdíjas (46%) is. Ezzel ellentétben a vezető beosztásúak (61%) és azok, akik még mindig tanulnak (58%) tartják magukat a legnagyobb számban nemzetinek és európainak. Az azonosságérzés változása o A válaszadók többsége (44%) véli úgy, hogy honfitársaik jobban európainak érzik magukat, mint 10 évvel ezelőtt. Ezzel ellentétben 27%uk gondolja azt, hogy hazájuk állampolgárai kevésbé európaiak, mint régebben. Legnagyobb számban a lettek és a svédek (mindkettő 72%), az észtek és a lengyelek (mindkettő 68%), a máltaiak (67%), valamint a szlovákok (65%) tartják honfitársaikat jobban európainak, mint 10 évvel ezelőtt. Leginkább a görögök (50%), a britek (47%), a franciák (40%) és a ciprusiak (35%) gondolják úgy, hogy honfitársaik kevésbé érzik magukat európainak, mint 10 évvel ezelőtt. o Az euroövezethez képest (41%) az euroövezeten kívüli válaszadók között gondolják többen (49%) azt, hogy honfitársaik európaiabbak, mint régebben. o Szociodemográfiai szempontból a fiatalok (51%), a vezető beosztásúak (58%) és a legiskolázottabbak (53%) gondolják a leginkább, hogy honfitársaik európaiabbnak érzik magukat, mint korábban. 7

Az európai azonosság elemei Az európai polgárok véleménye szerint melyek a legfontosabb elemek, amelyek az európai azonosságot alkotják? o Két elem emelkedik ki határozottan a többi közül. Először is az euro, amelyet a válaszadók 42%-a (-1) említett meg, viszont amely tekintetében nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet (51%) és az azon kívüli térség (24%) között. Nemzeti szinten azt fontos kiemelni, hogy a válság által leginkább sújtott egyes országokban az euro válasz aránya jelentősen csökkent 2012. júniushoz képest: ez a helyzet Spanyolországban és Görögországban (mindkét országban -9), Olaszországban (-7) és Írországban (-6). Az euro után következnek a demokrácia és szabadság értékei, melyek 40%ot képviselnek (-5). o Messze ezek után következik három, egymással szorosan összefüggő elem. Nevezetesen: a történelem a kultúra a földrajz 27% (+1) 26% (-1) 23 % (-4). 3. Hogyan erősíthető az európai polgárság érzése? A polgárok európai évének kellős közepén érdekes volt megkérdezni az európai polgárokat arról, hogy véleményük szerint mi erősítené bennük leginkább az európai polgárság érzését. A válaszadók elsősorban a mindennapi életükkel összefüggő témákat említettek meg. Igaz ez az első 5 témára, melyek közül is az első határozottan kiemelkedik a többi közül: Az európai társadalmi jóléti rendszer összehangolása 41% Az, hogy az EU-ban bárhol élhessen, miután nyugdíjba megy, és ott kapja meg közvetlenül a nyugdíját 34% A képesítések általános elismerése 31% Európai katasztrófaelhárítás a nemzetközi természeti csapások elleni küzdelemhez 24 % Európai személyi igazolvány a nemzeti személyi igazolvány mellett 24% 8

Szavazati jog minden választáson, amit abban a tagállamban tartanak, ahol Ön él, még akkor is, ha nem ennek a tagállamnak az állampolgára 23 % Az első, a harmadik és az ötödik téma tekintetében számottevő különbségek vannak az euroövezet és az azon kívüli térség között, melyek mértéke akár a 9 százalékpontot is elérheti. 4. Az EU-hoz való kötődés és tartozás Egy évvel a 2014. évi európai választások előtt hasznosnak tartottuk, hogy ne csak az európai polgárok EU-hoz való kötődését mérjük le, hanem azt is, hogy országuknak előnyére vált-e vagy sem az uniós tagság. Milyen az EU-hoz kötődés érzése? A válaszok elemzéséből kiderül, hogy az ország iránti (91%), valamint a város, a falu vagy a régió iránti (88%) kötődés érzése a legerősebb. Ez uniós szinten sokkal kevésbé erőteljes: 48%. o A többi kérdésnél tapasztaltakkal ellentétben rendkívül kis különbség figyelhető meg az euroövezet és az azon kívüli térség között. o Nemzeti szinten az EU-hoz leginkább és legkevésbé kötődő országok közti különbségek az 52 százalékpontot is elérhetik: Az EU-hoz leginkább kötődő európai polgárok Luxemburgban (74%), Belgiumban (61%), Lettországban és Lengyelországban (mindkettőben 59%) élnek. Az EU-hoz kötődők száma Cipruson (22%), Görögországban (29%) és az Egyesült Királyságban (33%) a legalacsonyabb. o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségekkel találkozhatunk: A nők körében többen (52%) nyilatkoztak úgy, hogy nem kötődnek az EU-hoz, mint a férfiaknál (49%). A legiskolázottabbak közül mondták magukról a legtöbben, hogy kötődnek az EUhoz: azok, akik még mindig iskolába járnak (55%) és azok a 20 év felettiek, akik már befejezték tanulmányaikat. Az EU-hoz tartozás jó vagy rossz dolog? Továbbra is rendkívül stabilak az arra a kérdésre adott válaszok, hogy az EUhoz tartozás jó vagy rossz dolog-e: a válaszadók 50%-a (= ugyanannyi, mint 2012. júniusban) szerint jó dolog, 31%-uk szerint se nem jó, se nem rossz dolog (=), 17%-uk szerint pedig rossz dolog (+1). o Az euroövezeten belül a válaszadók 52%-a, az euroövezeten kívül pedig 45%-uk gondolja azt, hogy jó dolog. 9

o Nemzeti szinten nagy változások történtek egy év alatt: Az EU-hoz tartozás pozitív megítélése rendkívül nagy mértékben nőtt Máltán (+14), Litvániában (+12) és Írországban (+10). Számos országban viszont nagyon nagy mértékben csökkent: Görögországban (-11), Hollandiában és Cipruson (-8), Luxemburgban (-7) és Franciaországban (-6). o Szociodemográfiai szempontból ugyanazokkal a különbségekkel találkozhatunk, mint az előző kérdésnél. Leginkább a fiatalok (57%), a még mindig tanulók (64%) és a vezető beosztásúak (67%) gondolják azt, hogy az EU-hoz tartozás jó dolog. A munkások csupán 44%-a és a munkanélküliek 41%-a nyilatkozott hasonlóképpen. Előnyös-e vagy sem az EU-s tagság? o Az EU-hoz tartozás előnyeivel kapcsolatban az európai átlagot tekintve ugyanaz a stabilitás figyelhető meg: a megkérdezettek 54%-a (+2) véli úgy, hogy az EU-s tagság az országuk előnyére vált, 37%-uk (=) pedig úgy, hogy nem vált előnyére. o Az EU-hoz tartozás előnyeit az euroövezetben nagyobbnak tartják (57%), mint az euroövezeten kívüli térségben (53%). o Nemzeti szinten rendkívül nagyok az eltérések. Az országok közötti eltérések akár 52 százalékpontot is elérhetnek: az eredmények a litvániai 80% és a ciprusi 28% között mozognak. A 2011 tavaszához képest történt legnagyobb mértékű pozitív változások Máltán (77%, +18 százalékpont 2011. májushoz képest), Németországban (61%, +13) és Litvániában (80%, +13) figyelhetők meg. A legnagyobb csökkenés Cipruson történt (28%, -20). 5. Számít a véleményem/szavazatom A véleményem/szavazatom számít mutatót három vetület szerint mértük: országom véleménye számít az EU-ban, az én szavam számít az országomban és az én véleményem/szavazatom számít az EU-ban. Az alább bemutatott eredmények egy említésre méltó, érdekes tendenciára világítanak rá. Az előző felméréshez viszonyítva úgy tűnik, hogy a tagállamokban megfigyelhető változások tendenciái mind felfelé, mind lefelé továbbfolytatódnak, és hogy ez a véleményem/szavazatom számít az országomban, illetve az EU-ban válaszra egyaránt érvényes. A véleményem/szavazatom számít az EU-ban: Az európai polgárok 39%-a gondolja, hogy a véleménye/szavazata számít az EUban, amely érzés 2012. júniushoz viszonyítva valamelyest csökkent. 10

o Nemzeti szinten: A legnagyobb csökkenés Franciaországban (40%, -17), Hollandiában (49%, -13), Dániában (62%, -11), Szlovákiában (34%, -9) és Szlovéniában (40%, -8) tapasztalható. A legnagyobb növekedés Litvániában (37%, +7), Írországban (42%, +6), Olaszországban (30%, +6) és a Cseh Köztársaságban (25%, +5) figyelhető meg. A véleményem/szavazatom számít a hazámban: Magasabb a száma azoknak az európai polgároknak, akik szerint a véleményük/szavazatuk számít az országukban, mint azoké, akik szerint a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Ennek megfelelően a válaszadók 58%-a (=) gondolja, hogy a véleménye/szavazata számít az országában, 40%-uk (=) pedig az ellenkezőjét állítja. o Az eredmények nemzeti szinten is megerősítik a fenti elemzést: A legnagyobb csökkenés Hollandiában (77%, -10), Szlovéniában (64%, -8), Franciaországban (76%, - 8), Észtországban (54%, -5) és Szlovákiában (53%, -5) tapasztalható. A legnagyobb növekedés a következő országokban figyelhető meg: Málta (70%, +13), Litvánia (32%, +12), Cseh Köztársaság (42%, +8) és Olaszország (31%, +7). Országunk véleménye számít az EU-ban : Az európai polgárok 62%-a (-3) gondolja, hogy országa véleménye számít az EUban, 34%-uk (+3) pedig nem így vélekedik. Paradox módon a válság által leginkább sújtott országok közül egyeseknek ezzel ellentétes a hozzáállása: Ez az érzés két országban, Görögországban (21%, -11) és Cipruson (28%, -18) csökkent a legnagyobb mértékben. A rendkívül magas szint ellenére (80%) szintén nagyon nagy a visszaesés (-10) Franciaországban. Ezzel ellentétben ez az érzés Írországban (59%, +13) nőtt a legnagyobb mértékben. Mi biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Legelőször is a szavazás az európai választásokon. Tíz hónappal a 2014. évi európai választások előtt az alábbiak melyike biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Az elsődlegesen adott válasz közvetlenül összefügg a szavazati jog gyakorlásával. 11

o Ennek megfelelően az európai polgárok tömegesen, 57%-ban (=) válaszolták azt, hogy szavaznak az európai választásokon. Ezt az eredményt azonban ismételten tagállamonként is elemezni kell. Ugyanis 49 százalékpont választja el egymástól azt az országot, ahol a válaszok aránya a legmagasabb (Dánia 82%) és azt, ahol a legalacsonyabb (Litvánia 33%). o Az európai polgárok csak messze ez után helyezik a következőket: az európai állampolgári kezdeményezés igénybevétele írásban fordul az európai parlamenti képviselőjéhez közvetlenül az európai intézményeknek ír hozzájárul a nem kormányzati szervezetek tevékenységéhez részvétel az európai intézmények honlapjain vagy közösségi média oldalain folyó vitákban csatlakozás egy szakszervezethez egy fogyasztói egyesületbe, szervezetbe történő belépés 20% 17% 14% 12% 12% 10% 10%. 6. A demokrácia működése Egy évvel az európai választások előtt arról kérdeztük az európai polgárokat, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogyan a demokrácia az országukban és az EU-ban működik. Válaszaikból az derül ki, hogy az országuk viszonylatában elégedettebbek a demokrácia működésével, mint az EU szintjén. Tagállami szinten: A válaszadók 52%-a (+3) vallotta magát elégedettnek azzal, ahogyan a demokrácia az országában működik, 46%-uk (-3) pedig elégedetlennek. Az elégedettség tekintetében azonban nagy eltérések figyelhetők meg a tagállamok között. Az eltérés mértéke 75 százalékpont. Az elégedett állampolgárok aránya a válság által leginkább sújtott országokban a legalacsonyabb: 14% Portugáliában, 19% Görögországban, 27% Spanyolországban, 33% Cipruson és 35% Olaszországban. Az EU szintjén: Az európai polgárok 44%-a (=) vallotta magát elégedettnek azzal, ahogyan a demokrácia az EU-ban működik, 46%-uk (+1) pedig elégedetlennek. o Az elégedettség tekintetében egyértelmű különbség mutatkozik az euróövezet (42%) és az azon kívüli térség (50%) között. Ugyanezek a különbségek figyelhetők meg az elégedetlenséggel kapcsolatban is: euroövezet 49%, euroövezeten kívüli térség 38%. 12

o Nemzeti szinten is a fenti megállapítás érvényes: szinte minden esetben a válság által leginkább sújtott országok állampolgárai azok, akik a legkevésbé elégedettek: Portugália 14%, Görögország 23%, Ciprus 29%, Spanyolország 29% és Olaszország 39%. Szociodemográfiai szempontból fontos kiemelni, hogy legtöbben a 15-24 éves fiatalok (55%) közül vallották magukat elégedettnek az EU működésével, elégedetlennek pedig a munkanélküliek (53%) közül. 7. Az Európai Bizottság elnökének megválasztása Az európai polgárok közvetett részvétele az Európai Bizottság elnökének megválasztásában A tagállamoknak 2014-ben első alkalommal kell az európai választások eredményeit alapul venniük ahhoz, hogy jelöltet javasoljanak az Európai Bizottság elnöki posztjának betöltésére, akit az Európai Parlamentnek kell megválasztania. Érdekes megvizsgálni, hogy az európaiakat érdekelné-e vagy sem, ha közvetett módon részt vehetnének az Európai Bizottság elnökének megválasztásában. 2012. június óta (EB/EP77.4) másodszor tettük fel a következő kérdést: Képzelje el, hogy a következő európai választásokon a főbb európai politikai szövetségek jelöltet állítanak az Európai Bizottság elnökének posztjára, egy közös program alapján. Ezért minden tagállam állampolgárai közvetett módon részt vennének az Európai Bizottság elnökének megválasztásában, ha az ő politikai szövetsége nyerné meg az európai választásokat. Ez a mostaninál jobban ösztönözné Önt a szavazásra? Csakúgy, mint tavaly, a válaszadók abszolút többsége válaszolta azt, hogy egy ilyen lehetőség jobban ösztönözné a szavazásra: 55% (+1) válaszolt igennel, 36% (=) nemmel, 9% pedig nem tudta. o Gyakorlatilag semmilyen különbség sincs az euroövezet (56%) és az azon kívüli térség között (55%). o Nemzeti szinten a támogató válaszok aránya Írországban (66%), Máltán (65%), Romániában (64%), Svédországban, Ausztriában és Németországban (mindegyikükben 62%) volt a legmagasabb. Ezt az eshetőséget Észtországban (43%) Portugáliában és Szlovéniában (44%), valamint Finnországban (45%) támogatták a legkevésbé. o A változás Lengyelországban (61%) és Máltán (65%) volt a legnagyobb, mértéke mindegyik országban +13 százalékpont volt. Az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztása felé tartunk? 13

o Azon eshetőség támogatása, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlen módon válasszák meg. Miközben széles körű vita kezdődött az EU jövőjéről, e konkrét kérdéssel kapcsolatban érdekesnek tartottuk felmérni, hogy az európai polgárok hajlandóak-e egy újabb lépést tenni az Európai Bizottság elnöke megválasztásának folyamatában. Ezért a következő kérdést tettük fel nekik: Ön támogatná vagy ellenezné, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlenül az európai polgárok válasszák meg? A túlnyomó többség támogatná azt (70%), míg 17% ellenezné. A megkérdezettek 13%-a nem válaszolt a kérdésre. Csak kis különbség mutatkozik az euroövezet és az azon kívüli térség között. Nemzeti szinten 20 százalékpont a legnagyobb különbség: 57% Finnországban és Bulgáriában, és 77% Ausztriában. o A támogatás okai: Az európai polgárok többsége a demokrácia és az európai polgárság érzésének megerősítése miatt támogatja azt az elképzelést, mely szerint az Európai Bizottság elnökét közvetlen módon választanák. Az európaiak ugyanis azt válaszolták, hogy az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztását leginkább a következő okokból támogatják: Az EU döntései jogosabbnak tűnnének az európaiak számára Ez megerősítené a demokráciát az EU-n belül Az EU egy hangon szólna a nemzetközi színtéren Ez megerősítené az Önben az európai polgárság érzését Ez megerősítené a kapcsolatot az EU és polgárai között Ez arculatot adna az EU-nak 31% 30% 27% 26% 26% 11%. 8. Érdeklődés a mostani és a jövőbeli uniós politikák iránt A két felmérés közötti időszakban jelentős mértékben csökkent az európai ügyek iránti érdeklődés. Ezzel szemben a válaszadók úgy vélik, hogy 2025-ben az európaiak jobban részt fognak venni az európai ügyekben. Felmerül a kérdés, hogy az érdeklődés hanyatlása nem annak tudható-e be, hogy a két felmérés más-más kontextusban készült. A Parlaméter terepmunkái idején (2012. november közepe-december eleje) az EU állt a hírek középpontjában annak következtében, hogy meglehetősen éles viták folytak az EU költségvetésének programozásáról, tartalmáról és összegéről, valamint a bankunióról. 14

Csökken az érdeklődés az uniós politikák iránt 2013. júniusban a válaszadók 43%-a (-8) mondta, hogy érdeklik az uniós politikák, 56%-uk (+8) pedig az ellenkezőjét vallotta. Románia az egyetlen olyan tagállam, ahol nőtt az állampolgárok érdeklődése (33%, +3). A Cseh Köztársaságban pedig stabilan 25%-on áll (=). Ezzel ellentétben a többi 25 tagállamban csökkent az uniós politikák iránti érdeklődés. A legnagyobb csökkenés Svédországban (az érdeklődők aránya 49%, -16), Luxemburgban (51%, -16), Cipruson (38%, -15) és Franciaországban (36%, -13) tapasztalható. 2025-ben az európaiak jobban részt vesznek az európai ügyekben Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint 2025-ben milyen lesz az állampolgárok részvétele, az európai polgárok 42%-a válaszolta azt, hogy jobban részt vesznek az európai ügyekben, 20%-uk azt, hogy kevésbé vesznek részt, 30%-uk pedig azt, hogy a mainál nem lesz sem nagyobb sem kisebb a részvételük. o Leginkább a németek (60%), az írek (53%) és a máltaiak (52%) gondolják azt, hogy az európai polgárok a jövőben jobban részt vesznek az európai ügyekben. o Ezzel szemben legkevésbé a ciprusiak (24%), a görögök (32%), a lengyelek (33%), valamint a britek és a franciák (mindkettő 34%) gondolják úgy, hogy az európai polgárok jobban részt fognak venni az európai ügyekben. 9. Európai integráció Az előzőekben tárgyalt kérdések többek között az európai polgárok EU-val kapcsolatos érzésére, az abban betöltött szerepükre, a demokrácia természetére és az európai ügyekben való jelenlegi és jövőbeli részvételükre vonatkoztak. A most következő rész egyrészt az uniós tagállamok állampolgárait összekötő vagy elválasztó kapcsolatok, másrészt az integráció üzemével kapcsolatos elképzeléseik felmérésére irányul. Ami összeköti az európaiakat, erősebb, mint az, ami elválasztja őket Ahhoz, hogy erre a problémafelvetésre választ kapjunk, a következő kérdést tettük fel a válaszadóknak: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket?. A válasz pedig nagyon egyértelmű: a válaszadók 72%-a úgy gondolja, hogy az, ami a különböző tagállamok állampolgárait összeköti, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket, míg 20%-uk ezzel ellentétes véleményen van. o Noha az eredmény mindkét térségben rendkívül magas, az állapítható meg, hogy az euroövezetben pozitívabb (76%), mint az azon kívüli térségben (71%). 15

o Nemzeti szinten az egyetértés aránya sehol sem alacsonyabb 56%-nál, Spanyolországban csökkent a mértéke (-15), a legmagasabb érték pedig a finnországi 87% volt (+4). Az integráció ütemével kapcsolatban megoszlik az európaiak véleménye Az EU jövőjéről elkezdődött vitával kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy továbbra is együtt vagy inkább több tagállammal összefogva kell előrehaladni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyértelműen megoszlik az európaiak véleménye. o a válaszadók 46%-a véli úgy, hogy meg kell várni, hogy mindegyik tagállam készen álljon arra, hogy bizonyos fontos területeken elmélyítsük az integrációt. Ez az eredmény valamivel markánsabb az euroövezetben (47%), mint azon kívül (45%). Nemzeti szinten a támogató válaszok aránya Portugáliában (70%), Cipruson (62%), Görögországban és Spanyolországban (mindkettő 58%), valamint Finnországban (57%) volt a legmagasabb. Megállapítható, hogy a válság által leginkább sújtott országok, valamint egy északi ország, a válság által kevésbé érintett Finnország véli úgy, hogy az integráció ütemének minden tagállam számára azonosnak kell lennie. A legalacsonyabb százalékértékek Ausztriában, Németországban és Hollandiában (mindegyiküknél 35%), Bulgáriában (36%) és Franciaországban (37%) tapasztalhatók. o Ezzel ellentétben a válaszadók 43%-ának az a véleménye, hogy az EU többi tagállamának megvárása nélkül kell előrehaladni. A 28-ból 13 tagállamban ez a válasz van többségben. Legmagasabb az aránya Hollandiában (58%), Belgiumban (56%), Dániában, Szlovákiában és Franciaországban (mindegyiküknél 55%), valamint Németországban (54%). Ezzel szemben az ezt az eshetőséget legkevésbé támogató országok Portugália (21%), Spanyolország (25%), Románia (28%), Málta (30%), Ciprus (31%), valamint Görögország, Olaszország és Bulgária (mindegyiküknél 35%). o Szociodemográfiai szempontból a fiatalok (49%) támogatják leginkább az együttfejlődés gondolatát, míg a vezető beosztásúak (53%) és azok a 20 évnél idősebbek, akik abbahagyták tanulmányaikat, nagyobb arányban szeretnének külön csoportokban haladni. 16

10. Az Európai Unió 2025 távlatában Az Európai Parlament mostani Eurobarométer-felmérésének intézményi része a jövővel való szembenézés érdekében az EU és tagállamai előtt álló kihívásokra vonatkozó kérdéssel zárul. A világot és különösen Európát 2007 óta sújtó válság kontextusában kétséget kizáróan a társadalmi-gazdasági témák azok, amelyek a legélesebben világítanak rá az európaiak aggodalmaira. Ezek közül a következő témák állnak az első öt helyen: a munkanélküliség a társadalmi egyenlőtlenségek a tagállamok államadóssága a fiatalok foglalkoztatása az öregedő népesség (55%) (33%) (32%) (29%) (24%). o Megjegyzendő, hogy nemzeti szinten a munkanélküliséget az állampolgárok 79%a válaszolta Spanyolországban, 74%-a Cipruson, 73%-a Görögországban, 69%-a Írországban, illetve 68%-a Portugáliában és Horvátországban. o A társadalmi egyenlőtlenségeket a leggyakrabban Portugáliában, Bulgáriában és Észtországban (mindháromban 47%) válaszolták. o A tagállamok államadósságának csökkentése válasz aránya Ausztriában és Németországban volt a legnagyobb (mindkettőben 50%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy +32 2 284 24 85 EPEurobarometer@europarl.europa.eu 17

A. MIT JELKÉPEZ AZ EU: A SZABAD MOZGÁST, A BÉKÉT ÉS AZ EGYSÉGES VALUTÁT 1. A legpozitívabb uniós eredmények 1) Európai átlag A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18

2) Nemzeti eredmények A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 19

3) Nemzeti változások Az első 3 leggyakoribb válasz. A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 20

2. Mit jelent a polgároknak személyesen az EU? 1) Európai átlag A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 21

3) Nemzeti változások Az első 4 leggyakoribb válasz. A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 23

B. AZ EURÓPAI POLGÁROK AZONOSSÁGÉRZÉSE 1. Nemzeti vagy európai identitás 1) Európai átlag A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 24

3) Nemzeti változások A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 26

2. Az azonosságérzés változása 1) Európai átlag 27

2) Nemzeti eredmények 28

3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 29

3. Az európai identitás alapelemei 1) Európai átlag 30

3) Nemzeti változások A 4 leggyakoribb válasz. 32

C. HOGYAN ERŐSÍTHETŐ AZ EURÓPAI POLGÁRSÁG ÉRZÉSE? 1) Európai átlag 33

D. AZ EU-HOZ VALÓ KÖTŐDÉS ÉS TARTOZÁS 1. Milyen az EU-hoz kötődés érzése? 1) Európai átlag *A "Régiójához válasz és a 2010 tavaszán készített EB73 felmérés összehasonlítása t. 36

3) Nemzeti változások 38

2. Az EU-hoz tartozás jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 39

2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Általában véve, Ön szerint (ORSZÁGUNK) EU tagsága egy lenne? 41

3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Általában véve, Ön szerint (ORSZÁGUNK) EU tagsága egy lenne? 42

3. Előnyös-e vagy sem az EU-s tagság? 1) Európai átlag 43

2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGUNKNAK) előnyére válik majd az EU-s tagsága? 45

3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGUNKNAK) előnyére válik majd az EU-s tagsága? 46

E. SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM/SZAVAZATOM 1. Számít a véleményem/szavazatom 1) Európai átlag 47

2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: A véleményem/szavazatom számítani fog az EUban. 48

Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: (ORSZÁGUNK) véleménye számítani fog az EUban. 50

3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdések megfogalmazása a következő volt: A véleményem/szavazatom számítani fog az EU-ban és (ORSZÁGUNK) véleménye számítani fog az EU-ban. 51

2. Mi biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Legelőször is a szavazás az európai választásokon. 1) Európai átlag 52

F. A DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE 1. A demokrácia működése a tagállamokban 1) Európai átlag 55

2. A demokrácia működése az EU-ban 1) Európai átlag 58

G. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA 1. Az európai polgárok közvetett részvétele az Európai Bizottság elnökének megválasztásában 1) Európai átlag 61

2. Az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztása felé tartunk? 1) Európai átlag 64

3. A támogatás okai 1) Európai átlag A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 67

2) Nemzeti eredmények A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 68

3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 69

H. ÉRDEKLŐDÉS A MOSTANI ÉS A JÖVŐBELI UNIÓS POLITIKÁK IRÁNT 1. Csökken az érdeklődés az uniós politikák iránt 1) Európai átlag 70

2. 2025-ben az európaiak jobban részt vesznek az európai ügyekben 1) Európai átlag 73

I. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ 1. Ami összeköti az európaiakat, erősebb, mint az, ami elválasztja őket 1) Európai átlag 76

2. Az integráció ütemével kapcsolatban megoszlik az európaiak véleménye 1) Európai átlag 79

J. AZ EURÓPAI UNIÓ 2025 TÁVLATÁBAN 1. A 2025-ig leküzdendő legfontosabb kihívások 1) Európai átlag 82