Botka Erika főosztályvezető-helyettes NGM MSZSZE elnök Ha illetékes hatóság, bíróság a mérlegkészítés időpontjáig jogerősen megváltoztatta az adóhatóság korábbi jogerős határozatát melyet a vállalkozó már korábbi üzleti évek beszámolójában elszámolt, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan el kell számolni Ha a jogerős adóhatósági határozat módosításának vagy hatályon kívül helyezésének elszámolása az alaphatározat elszámolása által érintett üzleti évet érinti, akkor a módosítás vagy hatályon kívül helyezés elszámolása során az adóhatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani 4 Visszafizetendő összeget egyéb ráfordításként kell elszámolni (ez nem változott) Összemérés teljesülése érdekében nem a visszafizetéshez kapcsolódóan, hanem a visszafizetendő összeg elszámolásakor kell a halasztott bevételt is oldani kell A származékos leszállítási ügylet zárásakor az ügyletett az azonnali adás-vétel szabályai szerint kell elszámolni Az ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülési napjára vonatkozóan át kell értékelni a valós értékükre akkor is, hogyha a vállalkozó egyébként nem alkalmazza a valós értékelést 5 6 1
Egy társaság 2017. június 20-án vételi opciót vásárol 100db részvény vásárlására 2017. december 20-ai határidővel. Kötési árfolyam 10.000Ft/db, a fizetett opciós díj 30.000Ft, 2017. december 20-án a piaci árfolyam 11.000Ft/db. A társaság az opciót lehívja, a részvényeket spekulációs (továbbértékesítési) céllal vásárolja meg, az opciós díjat nem aktiválja Az opció vásárlásakor: T Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 30.000Ft K Elszámolási betétszámla 30.000Ft T Aktív időbeli elhatárolás 30.000Ft K Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 30.000Ft Az opció lehívásakor: T Forgatási célú értékpapírok 1.000.000Ft K Rövid lejáratú kötelezettségek 1.000.000Ft T Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 30.000Ft K Aktív időbeli elhatárolás 30.000Ft 7 8 T Forgatási célú értékpapír 100.000Ft K Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 100.000Ft Beszerzés eredménye: 100.000Ft-30.000Ft= 70.000Ft nyereség (0. számlaosztályban a függő követelések és függő kötelezettségek keletkezését és megszűnését indokolt kimutatni) 2018-ról 2019-re el lett halasztva a kötelező IFRS bevezetése a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek hitelintegrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára De 2018-ban induló üzleti évre saját döntés alapján választható (2017. június 20-tól hatályos) 9 10 Számviteli törvény és a könyvvizsgálati standardok közötti összhang megteremtése A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben nyilatkozni kell arról, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás állítás az üzleti jelentésben Ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű könyvviteli szolgáltatási tevékenység engedélyeztetése, az engedély visszavonása, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartással kapcsolatos további eljárások (igazolvány pótlása, cseréje, adatok módosítása) igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséggel jár 2017. június 20-tól hatályos 11 12 2
Új szabályokat a 2018-ban induló üzleti évre kell alkalmazni De a 2017-ben induló üzleti évre is alkalmazhatóak (kivételek az előző diákon szerepelnek) 13 az eladással teljesülő származékos ügyletek esetében az ügylet záráskori valós értékével az elszámolt nettó árbevételt jellegének megfelelően módosítani kell (veszteség esetén növelni, nyereség esetén csökkenteni) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben az elszámolás hatására az értékesítés nettó árbevétele az ügylet zárásakor a piaci árfolyam szerinti összeget, míg a pénzügyi műveletek eredménye az ügyleten elért valós érték változást (nyereséget vagy veszteséget) mutatja ez az elszámolás összhangban van a származékos ügyletek keretében beszerzett eszközökre vonatkozó elszámolással A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 69. (1) bekezdés e) pontja alapján a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerv kezdeményezheti a nyilvántartásából történő törlést a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, illetve a Pmt.-ben meghatározott kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén. A törvényjavaslat a Pmt. már hatályos rendelkezését vezeti át az Szt. előírásain, kibővítve ezzel a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának és a nyilvántartásból való törlésnek az eseteit. A Pmt. alapján beiktatott, a nyilvántartásából történő törlés esetével összefüggésben is szükséges biztosítani az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségét. 3
továbbá a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel összhangban törlésre kerül az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének időbeli korlátozása. Következmény: törlést követően, ha a 16 kredit megszerzésre kerül (1 éven belül) vissza lehet regisztrálni A Diákhitel Központ Zrt. működésének átstrukturálása miatt indokolttá vált az IFRS-ek kötelező alkalmazása bevezetésének egy évvel - 2018-ról 2019-re - történő elhalasztása. Származékos ügyletek új előírása a 2017-ben induló üzleti évben is alkalmazható, kötelező viszont a 2018- ban induló üzleti évben Többi előírás kihirdetéskor hatályba lép egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem választhatja anyavállalat sem választhatja (ez nem változott) áttérés szabálya:harmadik évben át lehet térni 4
A nagyságrendi mentesítésre vonatkozó értékek jelentősen megemelésre kerülnek Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 12000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. változatlan: a mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített (halmozott) adatait kell figyelembe venni. eredménykimutatás: csak összköltséges lehet jelenleg Behajthatatlan követelés (bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni) végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges jegyzőkönyve) a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett (aláírt megállapodás) a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás illetéke, fizetéses meghagyás illetéke, bírósági eljárás illetéke ügyvédi díj, közjegyzői díj, végrehajtói díj) 27 28 az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény) bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés) a hatályos jogszabályok alapján elévült. Társasági adóalap: utolsó két jogcím társasági adóalap növelőt tétel Egyedi minősítés (adóst kell minősíteni és nem a számlákat): mérlegkészítéskori adatok alapján fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél Korosítási listák problémája T 86. Egyéb ráfordítások K 318. Vevők értékvesztése T 318. Vevők értékvesztése K 96. Egyéb bevételek Csak mérlegfordulónapon lehet elszámolni, évközi gazdasági esemény nem lehet 29 30 5
A kisösszegű követelések közé besorolt követelések esetében az értékvesztés megállapítása a csoportba besorolt összes követelésre vonatkozik, azaz a csoport fizetőképességét, illetve fizetésképtelenségét kell minősíteni. Ebben az esetben mivel egyedileg nem az adós kerül minősítésre a becslési módszertant kell szabályozni. (Pl. ilyen becslési módszer lehet, hogy a megelőző kéthárom üzleti év kisösszegű követeléseinek befolyási átlagszámai alapján történik az értékvesztés képzése, illetve visszaírása.) pénzügyi rendezéskor (kifizetéskor) kell elszámolni más vállalkozásnak adott egyéb ráfordítás függetlenül, hogy milyen célra adták magánszemélynek adott támogatás személyi jellegű egyéb kifizetés tao. előleg terhére adott támogatás nem jelenik meg az egyéb ráfordítások között (csak tao-t könyvelünk a 89- ben) 31 Lehetnek: pénzben folyósított támogatások eszközben kapott támogatás elengedett kötelezettség átvállalt tartozás Pénzben kapott támogatások: befolyhatnak egy összegben vagy részletekben aktiválás előtt, vagy után Jogszabályi rendelkezés alapján lehet csak: a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatások [2011. évi CLV. törvény 22. -ának (1) bekezdése], az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatások [23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 20. -ának (1) bekezdése Mérlegfordulónapig befolyt támogatást lehet elszámolni (igénylés alapján nem lehet) 34 Amennyiben a támogatást feltételekhez kötötten folyósították, akkor ezzel egyidejűleg a támogatás összegét lekötött tartalékba kell helyezni (pl. 5 éves üzemeltetési feltételnél 5 évig van lekötés) Lekötött tartalék a visszafizetendő összeg erejéig és a feltétek teljesítéséig van A vállalkozás amennyiben a támogatási feltételeket nem teljesíti, akkor a támogatás egy részét, vagy egészét vissza kell fizetnie. Ezen támogatások visszafizetése tőketartalék terhére történik, pénzügyi rendezéskor (lekötött tartalékot fel kell oldani) Minden fejlesztési támogatást, annak pénzügyi rendezésekor, ha az előbb leírtak figyelembevételével tőketartalékba jogszabályi rendelkezés alapján nem kerülhetnek: bevételként kell elszámolni = tárgyi eszközre kapott támogatás egyéb bevétel = tartós részesedéshez kapott támogatás részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség 35 36 6
ha a támogatás a következő üzleti évben, de a mérlegkészítés időpontja előtt folyik be, de a fejlesztésből megvalósuló eszközt előző év(ek)ben használatba vették (aktiválták) és így értékcsökkenési leírást számoltak már el, akkor sem lehet a támogatást megelőző üzleti évre elszámolni (a költségek, ráfordítások ellentételezése csak a befolyás üzleti évétől kezdődik, nincs önellenőrzés) A bevételként elszámolt támogatást időbelileg el kell határolni. A támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás elszámolásakor is. 37 38 2015. január 1-jén üzembe helyeztek egy gyártósort, bruttó értéke 120 millió Ft, használati idő 10 év, maradványérték 20 millió Ft. A fejlesztési támogatás első részlete - 55 millió Ft - 2016. március 5-én folyik be, a második részlet 2017. január 3-án folyik be, ami 20 millió Ft. A használati idő alatt a fejlesztési támogatás elszámolása a következőképpen alakul: 100mFt écs-t kell 10 év alatt elszámolni, így: 2015. év A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 39 40 2016. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 55 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 55 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 96. Egyéb bevételek 55 millió Ft K 483. Halasztott bevételek 55 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében Az eszköz 2016. január 1-jei nettó értéke 110 millió Ft, így a támogatási arány 55 millió Ft: 110 millió Ft= 50%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 50% = 5 millió Ft. 41 42 7
T 483. Halasztott bevételek 5 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 5 millió Ft 2017. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 20 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft K 483. Halasztott bevételek 20 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 43 44 A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében A támogatási arányt újra kell számolni: Az eszköz 2017. január 1-jei nettó értéke 100 millió Ft, az előző évi támogatás nyitó értéke 50 millió Ft, így a támogatási arány: 70 millió Ft (50+20 millió Ft): 100 millió Ft = 70%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 70% = 7 millió Ft. T 483. Halasztott bevételek K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft 7 millió Ft 2018-2024. években A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 45 46 T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft Így 2024. év végén a 483. Halasztott bevételek számlán záró állományában megmarad a 20 millió Ft-os maradványértékre jutó 70%-os arányú támogatás, azaz 14 millió Ft. Ez akkor kerül feloldásra, hogyha a maradványérték megjelenik költségként, ráfordításként (pl. tovább használják az eszközt és folytatódik az értékcsökkenési leírása, vagy az eszközt selejtezik, értékesítik, stb.) Beruházás, felújítás ráaktiválása esetén: = bruttó érték növekedést figyelmen kívül kell hagyni = használati idő hosszabbítást is figyelmen kívül kell hagyni Az előbbi példát folytatva: ráaktiválás esetén is az eredetileg megállapított 7 millió Ft-ot kell feloldani. 47 8
Jogszabály alapján járó támogatások Egyéb bevételként kell elszámolni Megkapott (befolyt), illetve Az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összege (csak normatív támogatásoknál) Költség még nem merült fel, vagy felmerült, de nem az üzleti évet terheli, akkor az egyéb bevételt el kell határolni Visszafizetés: egyéb bevételt csökkentő (önrevízió) Egyéb támogatások Azon támogatások, amelyek nem tartoznak az előbbibe, és ha az elszámolás mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor a járó összeg elszámolható (nem feltétel már a pénzügyi rendezés) 49 50 A pályázat útján elnyert támogatásokra az utólagos finanszírozás a jellemző, azaz a költségek, ráfordítások előbb felmerülnek és a hozzá kapcsolódó támogatás későbbi év(ek)ben folyik be felmerült költséget nem lehet időbelileg elhatárolni, ha a támogatás elszámolás alapján nem kerülhet elszámolásra célszerű lehet megvizsgálni, hogy a felmerült költséget alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet-e aktiválni Támogatási előleg kötelezettség, míg el nem számolnak vele (mérlegkészítés időpontjáig kell az elszámolás megtörténtét vizsgálni) Visszafizetendő támogatás egyéb ráfordítás (felmerüléskor) 51 Mire vonatkozik: Részesedés, értékpapír, követelések és ezek értékvesztései Pénzeszközök Időbeli elhatárolások Kötelezettségek Nem vonatkozik: saját tőke, immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek (ezek mindig a beszámoló pénznemében meghatározottak) Átértékelés módszere Egyedi értékelés vevő-szállítói számlákat is egyedileg kell értékelni, összevont értékelés nem alkalmazható Értékvesztést is át kell értékelni Ha az összevont átértékelési egyenleg veszteség, akkor Forgóeszközhitel és beruházási hitel árfolyamvesztesége saját döntés alapján elhatárolható: - ha devizakészlettel nem fedezett - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett 53 54 9
Ha elhatárolásra kerül az árfolyamveszteség Kötelező céltartalékot képezni (arányszám hitelfelvételtől eltelt időtartam vagy beruházás aktiválástól eltelt időtartam/hitel teljes futamidő) Kötelező eredménytartalékból lekötött tartalék képzése (elhatárolt árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetében) Korábban elhatárolt veszteségek esetében, ha a hitel, kölcsön átértékelése nyereség, a korábban elhatárolt veszteségből a nyereség összegéig kötelező feloldani (nemcsak az évközi törlesztésre jutó arányos összeget kell oldani) Újra kell ezek után számolni a céltartalékot, lekötött tartalékot 55 56 eredménykimutatás csak a tárgyévi adózott eredmény megállapítását tartalmazza, a tárgyévhez kapcsolódóan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék nem kerül zárlat keretében visszamenőlegesen a tárgyévre vonatkozóan elszámolásra, a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell az új szabályok szerint lekönyvelni az eredménytartalékból a kötelezettségekkel szemben: T 413 - K479 Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak átfogalmazásra kerültek, mivel a tárgyévi adózott eredmény a nyitást követően kerül az eredménytartalékba átvezetésre. Az új szabályokból következik, hogy a 2017-ben felvett osztalék előleg állva marad a követelések között, az osztalék jóváhagyásakor kerül összevezetésre 2018-ban lehet lekönyvelni a 2017-es üzleti évhez kapcsolódóan jóváhagyott osztalékot Korlát: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá Számviteli tv. szerint nincs az eredménytartalék bevonásának sorrendje (pl. kivás adóalanyoknál érdekes lehet), de az Eva tv. eredménytartalék felhasználási sorrendet ad!! a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Nem könyvelt adat, így az eredménytartalékban nincs meg a fedezete, következmény: a jóváhagyott osztalék kikönyvelése után az eredménytartalék negatív lehet 10
a kapott, járó osztalék elszámolásában tartalmi változás, hogy a mérlegfordulónapig befolyt, járó osztalékot lehet elszámolni (eddig a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, ismertté váltat kellett elszámolni) azonos üzleti év esetén egyforma lesz a tulajdonos és a tulajdonolt cég elszámolása Cégszolgálat OBR rendszere nem változik (elektronikus sémák megmaradnak) OBR fejlesztés a cégkapuhoz kapcsolódóan 62 A cégbírósággal elektronikus összeköttetésben van Ellenőrzési funkciókat is tud Saját tőkevesztést is tudja ellenőrizni Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető tőkevesztés esetén Ha nem rendezik, akkor kényszertörlési eljárásba csap át a törvényességi felügyeleti eljárás Lassú (folyamatos) tőkevesztés (Ptk.3:133. ) Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formához tartozó előírt jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével, akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni. Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá, amely követelménynek eleget tesz. A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb három hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni, hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kellett tulajdonosi intézkedést hozni. = Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt = Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik! 65 66 11
Hirtelen tőkevesztés Kft [Ptk. 3:189. a)-b) pont] A taggyűlés kötelező összehívása Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalt kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent a taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívásra okot adó, körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. Rt (3:270. ) A közgyűlés kötelező összehívásának esetei Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent részvényesek kötelesek olyan határozatot hozni, amely alkalmas a megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; a közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani ha három hónapon belül az összehívásra okot adó körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. Pótbefizetés (társasági szerződésnek lehetőséget kell adni rá) pénztől eltérő eszközben is lehet (ha apportképes), pénzügyi rendezéskor, eszköz átadásakor kell elszámolni Ázsiós tőkeemelés: cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg (bármilyen apportképes eszközzel teljesíthető) Tőkeleszállítás jegyzett tőkén felüli saját tőke javára (cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg) Értékelési tartalék (piaci értékelés) bevezetése (mikro beszámolónál nem lehet!) Tulajdonosi követelés elengedése, véglegesen kapott pénzeszköz - bevétel társasági adóalap része, kivéve az osztalék elengedése - ajándékozási illeték magánszemély tulajdonosnál, kivéve az osztalék elengedését 71 12
Átalakulás mérlegelése Jogutódnak nem lehet a vagyonmérlegében negatív saját tőke elem (eredménytartalék), ezt rendezni kell Tőketartalékból (a vagyon felértékelése a tőketartalékot növeli, vagy jegyzett tőkéből Ha ezek a tőkeelemek nem elegendőek, akkor vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 74 13