Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - énzügyi Tanszék Nagy Rózsa - Fazekas Tamás: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára MEGOLDÁSOK
Tartalomjegyzék 1. A makroökonómia tudománya 3 2. A makroökonómia mutatói 4 3. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás 6 4. énzpiac: énzkínálat - pénzkereslet, ináció 9 5. Munkapiac és munkanélküliség 12 6. Gazdasági növekedés: Solow modell 13 7. Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe 15 8. Aggregált kereslet I. 18 9. Aggregált kereslet II. 21 2
1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Táblán 2. Egyensúly: D = S, azaz 700 2p = 2p 100, azaz p = 200 és Q = 300 3. p = 210, ekkor D = 280 és S = 320, itt S > D túlkínálat(320 210 = 110), ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. p = 190, ekkor D = 320 és S = 280, itt S < D túlkereslet (320 280 = 40), ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni kezd az ár. 4. Endogén változók: a pizza ára, a pizza elfogyasztott mennyisége, illetve exogén változók: a sajt ára, a pizzasüt k termelékenysége, a liszt ára, a pizza - szeret lakosság jövedelme 5. éldául a sajt ára emelkedik, vagy a pizzasüt k termelékenysége emelkedik - ezek a kínálati görbét mozgatják, vagy például a pizza - szeret lakosság jövedelme csökken - ez pedig a keresleti görbét mozgatja 2. feladat. 1. Táblán 2. Egyensúly: D = S, azaz 300 5p = 10p 150, azaz p = 30 és Q = 150 3. p = 35, ekkor D = 125 és S = 200, itt S > D túlkínálat(200 125 = 75), ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. p = 25, ekkor D = 175 és S = 100, itt S < D túlkereslet (175 100 = 75), ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni fog az ár. 4. Új egyensúlyban: D = S, azaz 400 5p = 10p 150, amib l p = 36, 7 és Q = 217 3. feladat. 1. Stock változók (id pontra vonatkoznak, illetve mennyiségek): 2., 4., 6., 12., 13., 14. Flow változók (id szakra vonatkoznak, mennyiség/id ): 1., 3., 5., 7., 8., 9., 11. 3
2. A makroökonómia mutatói 1. feladat. 1. Hozzáadott értékek az egyes szerepl knél = összes kibocsátás anyagfelhasználás Tejtermel : 1000 0 = 1000 (nincs anyagfelhasználás) Cukrász: 700 500 = 200 (fagylat készítésb l származó) és 600 500 = 100 (jégkrém készítéb l származó), így összesen: 200 + 100 = 300 Jégkrémárus: 800 600 = 200 (felhasznál 600 pénzegységet, amikor beszerzi a jégrémet) Összes hozzáadott érték = az egyes szerepl knél ralizált hozzáadott értékek összege = GD = 1000 + 300 + 200 = 1500 pénzegység 2. feladat. 1. Hozzáadott értékek az egyes szerepl knél = összes kibocsátás anyagfelhasználás Farmer: 100 0 = 100 pénzegység (nem használ fel anyagot a liszttermelés során) Molnár: 300 100 = 200 pénzegység (felhasználja a 100 pénzegységnyi búzát) ék: 600 300 = 300 pénzegység (felhasználja a 300 pénzegységnyi lisztet) Összes hozzáadott érték = az egyes szerepl knél ralizált hozzáadott értékek összege = GD = 100 + 200 + 300 = 600 pénzegység 3. feladat. 1. GD = 7800 4900 = 2900 GN = 2900 + 220 + 120 180 170 = 2890 2. GNDI = 2890 + 190 100 = 2980 Am. = 2980 1880 = 1100 3. ND = 2900 1100 = 1800 4. feladat. 1. GD = 20 000 8 000 = 12 000 Amortizáció = 12 000 10 400 = 1 600 2. GN = 12 000 + 1 800 2 200 = 11 600 NN = 11 600 1 600 = 10 000 3. GNDI = 11 600 + 800 600 = 11 800 NNDI = 11 800 1600 = 10 200 5. feladat. 1. Nominális GD 2005-ben: 420*35 + 40*190 + 280*75 = 43 300 MFt 2. Nominális GD 2006-ban: 445*40 + 50*185 + 260*85 = 49 150 MFt 3. Reál GD 2006-ban = 445*35 + 50*190 + 260*75 = 44 575 MFt 4. Nominális GD növekedési üteme = 49150 43300 = 113, 5% 4
5. Reál GD növekedési üteme = 44575 43300 = 102, 9% 6. GD-deátor = 49150 44575 = 110, 3% 7. CI = 420 40+40 185+280 85 43300 = 48000 43300 = 110,9% 8. A CI felülbecsli, míg a GD-deátor alulbecsli a megélhetési költségeket, azaz CI > GDdeátor. Ennek hátterében az alábbi tényez k húzódnak meg: termékek (üzletek) közötti helyettesítés, min ségjavulás, új jószágok megjelenése stb. 5
3. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás 1. feladat. 1. A Cobb - Douglas féle termelési függvény mindig állandó mérethozadékú, els fokon homogén. Ha a t ke és a munka mennyiségét egyaránt növeljük, például 10%-kal, akkor a kibocsátás is pontosan 10%kal n. 2. Munkakeresleti függvény: L D = 4K ( W ) 2 3. T kekeresleti függvény: K D = 4L ( R ) 2 4. Egyensúlyi reálbér: ( ) W E = 4 Egyensúlyi reál bérleti díj: ( ) R E = 1 5. otenciális kibocsátás: Y pot = 200 6. Munkavállalók összes jövedelme = L (W/ ) = 25 4 = 100 7. T ketulajdonosok összes jövedeleme = K (R/ ) = 25 4 = 100 8. Munkajövedelem részaránya = 100 200 = 50% T kejövedelem részaránya = 100 200 = 50% 9. Euler - tétel: Y = K M K + L M L Y = K (R/ ) + L (W/ ) Y = 100 + 100 = 200 10. Ekkor 4 100 = 60, amib l az új egyensúlyi reálbér ( ) W ( W ) 2 = 2, 6 E 11. A munkakeresleti görbe lefele fog eltolódni, és adott munkakínálat mellett az egyensúlyi reálbér csökken. 2. feladat. 1. Szóban 2. Y DI = 1200 100 = 1100 C = 125 + 0, 75 1100 = 950 3. S = Y T C = 1200 100 950 = 150 S G = T G = 100 50 = 50 (decit) 4. S = S + S G = 150 + ( 50) = 100 vagy S = Y C G = 1200 950 150 = 100 5. r = 10 6. Táblán 3. feladat. 1. Fiskális politika (G hatása): 6
(a) Kiadásait azonos mérték, egyösszeg adó kivetéséb l fedezi: Kiszorítási hatás: G = T = 50 T = 150, G = 200 Y = 1200 Y = 0 Y DI = 1200 150 = 1050 Y DI = 50 C = 125 + 0, 75 1050 = 912, 5 C = 37, 5 S = 1200 150 912, 5 = 137, 5 S = 12, 5 S G = 150 200 = 50 S G = 0 S = 137, 5 + ( 50) = 87, 5 S = 12, 5 r = 11, 25 r = +1, 25 I = S = 87, 5 I = 12, 5 C = 37, 5 I = 12, 5 = 50 = G = T (b) Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekb l nanszírozza: Kiszorítási hatás: G = +50 G = 200 T = 0 T = 100 Y = 1200 Y = 0 Y DI = 1200 100 = 1100 Y DI = 0 C = 125 + 0, 75 1100 = 950 C = 0 S = 150 S = 0 S G = 100 200 = 100 S G = +50 S = 150 + ( 100) = 50 S = 50 r = 15 r = +5 I = S = 50 I = 50 C = 0 I = 50 = 50 = G 2. Fiskális politika (T hatása): G = 0 G = 150 T = 50 T = 50 Y = 1200 Y = 0 Y DI = 1200 50 = 1150 Y DI = +50 C = 125 + 0, 75 1150 = 987, 5 C = +37, 5 S = 162, 5 S = +12, 5 S G = 100 S G = +50 S = 162, 5 + ( 100) = 62, 5 S = 37, 5 r = 13, 75 r = +3, 75 I = S = 62, 5 I = 37, 5 7
Kiszorítási hatás: I = 37, 5 3. Technológiai sokk hatás: I = 300 10r I = S, amib l r = 20 r = +10 I = 100 I = 0 C = 950 C = 0 4. Táblán 4. feladat. 1. Y = 2400, C = 1610, illetve S = Y C G = 440 Egyensúlyban: S = I B + I F, azaz 440 = 450 30r + 200 12r, így 440 = 650 42r, amib l r = 5, az I B = 300 és I F = 140 2. Egyensúlyban: 440 = 450 30r + 300 12r, amib l r = 7, 38, az I B = 228, 6 és I F = 211, 4 8
4. énzpiac: énzkínálat - pénzkereslet, ináció 1. feladat. Központi bank Eszközök Források Renanszírozási hitelek 27500 Jegybanki tartalék szla. 10600 Egyéb eszközök 30100 Ker. banknál lév kp. 11000 Forgalomban lév kp. 36000 Eszközök összesen 57600 Források összesen 57600 Eszközök Kereskedelmi bankok Források Jegybanki tartalélok 10600 Betétek 180000 Hitelelek 255900 Renanszírozási hitelek 27500 Ker. banknál lév kp. 11000 Egyéb tartozások 70000 Eszközök összesen 277500 Források összesen 277500 1. B = 36000 + (10600 + 11000) = 57600 }{{} R=21600 2. M = 36000 + 180000 = 216000 3. 4. 5. rr = 21600 = 0, 12 = 12% 180000 cr = 36000 = 0, 2 = 20, 0% 180000 1 + 0, 2 m = = 3, 75 0, 2 + 0, 12 m = 216000 = 3, 75 57600 6. (a) B = +15000 (b) M = 15000 3, 75 = 56250 }{{} B m (c) M = C + D 0, 2 D = C 56250 = 0, 2 D + D D = 56250 1, 2 = 46875 9
(d) C = 56250 46875 = 9375 (e) R = 15000 9375 = 5625 2. feladat. 1. V = 1,127 7550 4210 = 2 3. feladat. 1. M = m B, ahol m = (1+0,2) 250000 (0,2+0,04) = 5, így M = 5 5000 = 25000, illetve V = 25000 = 10 2. V = 125, illetve cr = 0, 16. Ekkor M = 29000, illetve = 1, 45, azaz 45%-kal emelkedett. 3. Tehát = 1, illetve V = 12, 5 és a cr = 0, 16, így B = 20000 5,8 = 3448, 276 4. feladat. 1. %-os változása = 14 5 = 9 % azaz ennyi az inációs ráta, így r = 11 9 = 2% 5. feladat. 1. V = 1 0.4 = 2, 5 2. = 1200 2,5 2000 = 1, 5, illetve W = 2 1, 5 = 3 6. feladat. 1. 400 50r = 200 r = 4. A pénzkínálat állandó ütem ( dm M eredményez, amelyb l a Fisher-hatás szerint i = 4 + 6 = 10% = 6%) b vülése 6%-os inációt 2. M = L, azaz M 10 = 5 2000 10 M = 10000 3. V = 10 2000 10000, illetve a k = 1 2 = 0, 5 (azaz 50%) 7. feladat. 1. 2. 3. 4. Y = 4 1600 0,5 100 0,5 = 1600 Y DI = 1600 500 = 1100 ( ) 0,5 R 100 = 4 0, 5 = 0, 5 1600 ( ) 0,5 W 1600 = 4 0, 5 = 8 100 10
5. C = 150 + 0, 6 1100 = 810 6. 7. 8. S = 1600 500 810 = 290 S G = 500 600 = 100 S = 290 + ( 100) = 190 9. 10. I = S = 190 r = 5, 4 11. 12. 13. M = ( ) 1 + 0, 2 500 = 2400 0, 2 + 0, 05 = 2900 4 1600 = 6 R = 0, 5 6 = 3 14. 15. 16. W = 8 6 = 48 Y nom = 1600 6 = 9600 i = 5, 4 + 4 = 9, 4 Milyen irányban változnak (n, csökken, változatlan marad) a fentiekben kiszámított kategóriák, ha ceteris paribus 1. a kormányzat gazdaságélénkít programja keretében (skális expanzió) növeli kiadásait, melyet adóemelésb l kíván nanszírozni? Adóból nanszírozott kormányzati kiadás - növelés az egyensúlyi jövedelemre nem hat, de csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, így a fogyasztás nagyságát. A magánmegtakartás visszaesik, a kormányzati megtakarítás változatlan marad, a társadalmi megtakarítás csökkeni fog. Ennek következtében a reálkamatláb n, a beruházás csökken. (Kiszorítási hatás!) A nominális változók nagyságát ez a bevatkozás változatlanul hagyja. 2. a Központi Bank Monetáris Tanácsa, gyelembe véve a kedvez világgazdasági folymatokat, valamint a javuló inációs kilátásokat, csökkenti az alapkamat mértékét? Nagyobb lesz a monetáris bázis (mert olcsóbb lesz a Jegybanktól, a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitel), s így a nominális pénzkínálat (és vele együtt az árszínvonal is) emelkedik (a multiplikátor és az azt meghatározó tényez k stabil változók). Végeredmény, hogy a modell nominális változói emelkednek, de a reálváltozók értéke ugyanakkora marad az intézkedés hatására. (énzsemlegesség és klasszikus dichotómia!) 11
5. Munkapiac és munkanélküliség 1. feladat. 1. Munkanélküliségi ráta = U (E+U) = 262 4112 = 6, 4% 2. Munkanélküliség természetes rátája = s (s+f) = 0,006 0,136 = 4, 4%. Nincs stacioner egyensúly, mert a munkanélküliségi ráta és a természetes ráta nem egyenl. 2. feladat. 1. Els lépésben meg kell határozni ez egyensúlyi reálbér nagyságát: L D = L S. A munkakeresleti görbe egyenlete a szokásos W = M L = Y egyenletb l adódik, behelyettesítve a t keállomány értékét: L D = ( 625 W ) 2 Az egyensúlyi bér: 0,79. Tudjuk, hogy az aktuális ennél 25% - kal nagyobb, azaz 0,9875. Ezen bér mellett a munkakereslet 640,9, míg a munkakínálat adott 1000. Eredmény U = 359, 1, azaz 3,6%. 3. feladat. 1. Ha a munkapiac kompetitív, akkor a foglalkoztatás: L D = L S = L = 1000 A kibocsátás (amely ekkor a potenciális kibocsátás): Y = 1000 Optimumban W = M L, ahol L = 1000-nél: 8 27 1000 Munkapiaci egyensúlyban: = 1000 amib l ( W ( W ) 3 illetve a munkások összes keresete: 2/3 1000 = 667 W = 2 3 K 1 3 L 1 3, ebb l L D = 8 27 K. ( W ) 3 ) = 2/3, ennyi az egy f re es reálbér 2. A szakszervezetek által kialkudott, egyensúlyinál magasabb reálbér biztosan munkanélküliséghez, méghozzá várakozási munkanélküliséghez vezet. Ebben a helyzetben (rövidebb oldal elve miatt) a foglalkoztatás értékét, a munkakeresleti függvény (a vállalat) határozza meg. Ebben a helyzetben a kínálat továbbra is 1000, a kereslet nagysága pedig a munkakeresleti függvényb l kiszámolható: L D = 8 27 1000 (1) egyenletb l kifejezhet : L D = 296, azaz a tényleges 3 foglalkoztatás csökkent. Az összes reálbér: ( W ) L = 296 A munkanélküliség: U = 1000 296 = 704 A munkanélküliségi ráta: u = 704 1000 = 70, 4% Kibocsátás: Y = 444 E 12
6. Gazdasági növekedés: Solow modell 1. feladat. 1. Stacionárius (hosszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat 16 4 3,2 0,8 0,8 0,8 2. változat 36 6 4,2 1,8 1,8 1,8 3. változat 4 2 1,6 0,4 0,4 0,4 2. Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: 0. 3. A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: 0. 4. Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat 100 10 5 5 5 5 2. változat 100 10 5 5 5 5 3. változat 25 5 2,5 2,5 2,5 2,5 2. feladat. 1. Stacionárius (hossszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat 8,2 2,9 2,3 0,6 0,6 0,41 2. változat 6,25 2,5 2 0,5 0,5 0,3125 2. Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: 0 3. A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: 0. 4. Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat 51 7,1 3,6 3,6 3,6 2,55 2. változat 39 6,2 3,1 3,1 3,1 1,95 3. feladat. 1. Stacionárius (hossszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat 6,5 2,5 2 0,5 0,5 0,325 2. változat 4 2 1,6 0,4 0,4 0,2 2. Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: g = 0, 01 1% - kal növekszik 13
3. A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: g + n = 0, 03 3% - kal növekszik 4. Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat 39,1 6,3 3,15 3,15 3,15 1,955 2. változat 25 5 2,5 2,5 2,5 1,25 4. feladat. 1. Egy f re jutó termelési függvény: y = f(k) = Y L = K0,5 L 0,5 L = k 0,5 2. Hosszú távú egyensúly: A országban: k = ( ) 1 0, 1 1 0,5 = 4 0, 05 y = 2 c = 1, 8 i = s = 0, 2 B országban: k = ( ) 1 0, 2 1 0,5 = 16 0, 05 y = 4 c = 3, 2 i = s = 7, 2 3. Abban az országban, ahol magasabb a megtakarítási ráta ott magasabb az egy f re jutó t keállomány, s így az egy f re jutó kibocsátás nagysága is. 14
7. Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe 1. feladat. 1. AD : Y = 1000 2 = 2000 2. Az MV = Y mennyiségi egyenletb l kiindulva: = 2 1000 2000 = 1 3. AD : Y = 1500 2 = 3000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont n : = 1500 2 2000 = 1, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális fölé emelkedik: Y = 1500 2 1 = 3000 4. AD : Y = 1000 4 = 4000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont n : = 1000 4 2000 = 2 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális fölé emelkedik: Y = 1000 4 1 = 4000 5. AD : Y = 500 2 = 1000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont csökken: = 500 2 2000 = 0, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális alá esik vissza: Y = 500 2 1 = 500 6. AD : Y = 1000 1 = 1000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont csökken: = 1000 1 2000 = 0, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális alá esik vissza: Y = 1000 1 1 = 1000 7. Táblán 2. feladat. 1. A kiszámolható endogén változók egyensúlyi értékei: Y = 2 1000 1000 = 2000 Y DI = 2000 100 = 1900 ( ) 0,5 R 1000 = 2 0, 5 = 1 1000 ( ) 0,5 W 1000 = 2 0, 5 = 1 1000 C = 2000 + 0, 75 1900 = 1525 S = 2000 1525 1000 = 375 S = 2000 1000 1525 = 375 S G = 0 r = 12, 5 15
2. LRAS : Y = 200 3. AD : Y = 400 4. Y = 200 és = 2 5. SRAS : = 2 6. SRAS = = 2, 5 7. A kedvez tlen kínálati sokkhatás miatt emlekednek az árak (beépítik a magasabb költségeket a vállalatok a termékeik árába). Ekkor a gazdaság az A-ból a B pontba kerül (növekv árak és csökken kibocsátás = stagáció). Alkalmazkodás: 1. Ha nem történik semmiféle beavatkozás, csupán szinten tartják a keresletet, akkor az árak id vel csökkeni fognak és helyreáll a hosszú távú egyensúly, de ez fájdalmasrecesszióval jár együtt. Végül a B-b l az A pontba kerül vissza a gazdaság. 16
2. Jegybanki stabilizáció (például monetáris expanzióval növeli az aggregált keresletet) a költségsokkal párhuzamosan: a gazdaság közvetlenül az A-ból a B pontba mozdul el. Ennek ára van: tartósan magasabb árszínvonal. 17
8. Aggregált kereslet I. 1. feladat. 1. M C = 0, 75, amely kifejezi, hogy egységnyi jövedelemnövekmény hány százalékát fordítják a fogyasztási kiadások növelésre. A fogyasztási függvény meredekségét fejezi ki, azaz M C = dy dc. A fogyasztási függvény függ leges tengelymetszete = autonóm fogyasztás = 125. Az I és a G ábrázolva vízszintes az Y tengellyel, mert azok függetlenek t le. 2. E = C +I +G (lényegében egy árupiaci keresleti függvény), E = 125+0, 75(Y 100)+100+150, azaz E = 300 + 0, 75Y, melynek meredeksége = M C = 0, 75, illetve a függ leges tengellyel való metszéspontja 300. Egyensúlyban E = Y, azaz 300 + 0, 75Y = Y, amib l Y 0 = 1200 3. Ha Y > Y E, akkor készletek halmozódnak fel a vállalatnál (ún. nem szándékolt készletfelhalmozódás, amely Y E = 1600 300 0, 75 1600 = +100), ekkor munkásokat bocsát el, s csökkenti az el állított termékek mennyiségét, egészen az egyensúlyi jövedelemszint értékéig. Itt a nem szándékolt készlet-felhalmozódás értéke 0 lesz. Ha Y < Y E, akkor a fenti folyamat ellentéte játszódik le. 4. 1 1 0,75 = 1 0,25 = 4, ha G = 10, akkor Y = 4 10 = 40, s így Y 1 = 1240 5. 0,75 1 0,75 = 0,75 0,25 = 3, ha T = 5, akkor Y = 3 5 = +15, s így Y 2 = 1215 6. G = T = +10, akkor Y = +10 (Haavelmo - tétele) 2. feladat. 1. E = 200 + 0, 75(Y 500) + 1000 + 600 = 1425 + 0, 75Y 2. E = Y Y = 1245 + 0, 75Y, amib l Y = 5700. 3. A rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = 5700 500 = 5200 4. C = 4100 5. S G = 500 600 = 100 (decites) 6. Kormányzati kiadások multiplikátora = 1 1 0,75 = 1 0,25 = 4 Adómultiplikátor = 0,75 1 0,75 = 0,75 0,25 = 3 7. Ha T = +50, akkor Y = 3 +50 = 150 Y = 5500 C = 3912, 5, amib l C = 187, 5 S G = 500 50 = 100 (50 -el kisebb a decit) 3. feladat. 1. E = 320 + 0, 8(Y 400 + 200) + 500 + 300 = 960 + 0, 8Y 2. E = Y Y = 960 + 0, 8Y, amib l Y = 4800. 3. A rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = 4800 400 + 200 = 4600 4. C = 4000 5. S G = 400 200 100 (decites) 6. Kormányzati kiadások multiplikátora = 1 1 0,8 = 1 0,2 = 5 Adómultiplikátor = 0,8 1 0,8 = 0,8 0,2 = 4 18
7. A feladat feltételei szerint, nulla decithez szükséges autonóm adó: 0 = T 200 300, amib l T = 500, azaz T = +100, akkor Y = 4 +100 = 400 Y = 4400 C = 3600, amib l C = 400 4. feladat. 1. IS 0 : Y = 125 + 0, 75(Y 100) + 100 10r + 150 Y = 1200 40r (meredeksége: - 40) 2. r = 10, akkor Y = 800 3. G = 160, akkor a meredeksége továbbra is 40, párhuzamosan tolódik el felfele jobbra. 1 Mértéke: 1 0,75 40 = 40 IS 1 : Y = 1240 40r, ha r = 10, akkor Y = 840 Másképpen: IS 1 : Y = 125 + 0, 75(Y 100) + 100 10r + 160, amib l Y = 1240 40r 4. T = 95, ekkor az IS meredeksége továbbra is 40 (mert nincs jövedelemt l függ adó a modellben), párhuzamosan tolódik el felfele jobbra (csökkent az autonóm adó). Mértéke: 0,75 1 0,75 5 = 15 IS 2 : Y = 1215 40r, ha r = 10, akkor Y = 815 Másképpen: IS 2 : Y = 125 + 0, 75(Y 95) + 100 10r + 150, amib l Y = 1215 40r 5. feladat. 1. LM : 800 1 = 0, 8Y 16r r = Y = 1200 esetén r = 10 0,8Y 800 16 r = 0, 05Y 50(meredeksége +0,005), illetve 2. LM : 640 0,8Y 640 1 = 0, 8Y 16r r = 16 r = 0, 05Y 40 (az LM görbe párhuzamosan az eredetivel felfele, balra tolódik, meredeksége nem változik), illetve Y = 1200 esetén r = 20 lesz. 6. feladat. 1. IS : Y = 200 + 0, 75(Y 200) + 300 10r + 250 Y = 2400 40r LM : 3000 0,8Y 1500 2 = 0, 8Y 16r r = 16 r = 0, 05Y 93, 75 2. Y = 2050 r = 8, 75 C = 1587, 5 I = 212, 5 S = 262, 5 3. S G = 200 250 = 50 (decites) 7. feladat. 1. IS : Y = 550 + 0, 6(Y 0, 5 0, 5Y ) + 200 5r + 400 0, 55Y = 1150 5r LM : 1000 0,3Y 500 2 = 0, 3Y 10r r = 10 r = 0, 03Y 50 19
2. Y = 2000 r = 10 C = 1450 I = 150 S = 50 3. S G = 2000 0, 25 400 = 100 (szucit) 20
9. Aggregált kereslet II. 1. feladat. 1. IS : Y = 16300 250r 2. LM : r = 0, 001Y 8, 6 3. Y = 14760 r = 6, 2 C = 8876 I = 1880 S G = 210(decit) 4. S = S S G = 1880 ( 210) = 2090 5. L = 10892, 88 f, illetve U = 11500 10892, 88 = 607, 12 f és u = 5, 3% 6. G = 4206, 4 és G = 206, 4 (ahol Y = 15166 és r = 6, 6) 7. Kiszortítási hatás: I = 44 (ahol I = 1840) 2. feladat. 1. IS : Y = 3000 37, 5r és LM : r = 0, 01Y 8 2. Y = 2400 r = 16 3. C = 1840 I = 200 S = 160 4. S G = 360 (szucit) 5. Y = 3000, r = 22, és IS-b l G = 690, azaz G = 330 6. I(16) = 200 és I(22) = 110, így I = 90 7. IS-b l az r = 0, illetve LM-b l (280 + M)/1 = 40 + 0, 3 3000 30 0, amib l M = 660 8. Nincs kiszorítás, mert a kamatláb csökkent, így I = +240 3. feladat. 1. IS : Y = 1350 50r 2. LM : r = 0, 03Y 33 3. Y = 1200 r = 3 4. (a) C = 810 (b) I = 240 (c) S = 140 (d) S G = 100 21
(e) S = 240 (f) L = 576 (g) L S = 900 (h) u = 36% 5. T R = 525 és T R = 375 (ahol Y = 1500 és r = 12) 4. feladat. 1. IS 1 : Y = 2100 50r LM 1 : r = 5 + 0, 03Y 38 AD 1 : Y = 740 + 760 2. Y = 1500, r = 12, C = 990, I = 60 3. Y = 1215, r = 17, 7, C = 819, I = 54 4. (a) IS 2 : Y = 2225 20r és LM változatlan, tehát 5. feladat. AD 2 : Y = 790 + 760 (b) IS 3 : 0, 36Y = 840 20r és LM változatlan, tehát AD 3 : Y = 770, 83 + 791,67 (c) Az IS nem változik (lásd az 1. pontban) és az LM 2 : r = 5 + 0, 03Y 40,4255, tehát AD 4 : Y = 740 + 808,51 (d) IS 4 : Y = 1075 40r és LM változatlan, tehát AD 5 : Y = 397, 7 + 690,9 (e) IS 5 : Y = 1075 30r és LM változatlan, tehát AD 6 : Y = 486, 8 + 600 1. SRAS = AD, azaz IS = LM metszéspontot kell meghatározni = 1 mellett: IS : Y = 4000 100r LM : r = 0, 04Y 100 Y = 2800 és r = 12 2. Y = LRAS = 3300, ekkor -t az AD = LRAS összefüggésb l kapjuk: AD egyenlete: Y = 800 + 2000 Ekkor: 3300 = 800 + 2000 = 0, 8, illetve az LM-b l = 0, 8 mellett r = 7 3. Rövid távon: I = 260 és a C = 1940 Hosszú távon: I = 380 és a C = 2340 22