Normál baktériumflóra Nosocomiális fertőzések Szabó Judit
Normál baktériumflóra Rezidens flóra: állandó flóra Tranziens flóra: átmeneti flóra, környezetből származik pathogének is lehetnek a tagjai kolonizáció betegség biofilm képzés
Az együttélés formái Mutualizmus: az együttélés mindkét fél számára hasznos Kommenzalizmus: az együttélés az egyik fél számára hasznos, a másiknak közömbös Parazitizmus: a gazdaszervezet számára a mikroba jelenléte kifejezetten káros
Normál flóra a szervezet Bőr és haj Szem Külsőfül Légutak Szájüreg Bélcsatorna Húgyutak Genitális traktus különböző helyein
A normál flóra funkciói Védelem a pathogén baktériumok ellen bőr: savi ph, légutak: receptorok lefoglalása szájüreg és szem: lizozim Vastagbél: tápanyagok lebontása, epefestékek átalakítása, vitaminok termelése (K és B vitamin komplex), gázképzés (izomtónus, perisztaltika), biofilm képzés (pathogének megtelepedésének gátlása), bél lymphoid állományának kialakítása,
A bőr és haj normál flórája Függ: az életkortól a személyi higiénétől (kézmosás!) az otthoni és munkahelyi környezet flórájától Wikipedia
A bőr rezidens flórája Coagulase negatív Staphylococcusok (CNS) pl. S. epidermidis, S. capitis Corynebacterium spp. Propionobacterium spp. pl. P. acnes Alfa hemolizáló streptococcusok Hajlatokban: anaerobok Anális tájékon: bélbaktériumok Földdel dolgozók: Clostridium spp. Nedves környezet, cukrászok, pékek: Candida spp.
A bőr tranziens flórája Kórházi dolgozók, gyógyszergyári munkások hordozás S. aureus (veszély: MRSA!) S. pyogenes
A szem normál flórája Conjunctiva: Rezidens flóra: Micrococcusok Corynebacteriumok Állandó flóra: Haemophliusok Neisseriák Alfa-hemolizáló streptococcusok
A légutak normál flórája A tüdő, pleura, bronchusok, sinusok, középfül sterilek
A légutak rezidens és tranziens flórája Rezidens: alfa-hemolizáló streptococcusok nem pathogén neisseriák és corynebacteriumok Fusobacterium spp., Spirochaeta spp., Tranziens (alacsony csíraszámban): S. aureus S. pyogenes N. meningitidis H. influenzae S. pneumoniae
A szájüreg normál flórája Az életkorral állandóan változik (fogak megjelenése, elvesztése, protézis, táplálkozás, szájhigiéné, szexuális szokások, dohányzás) A száj különböző területein az összetétele eltérő (nyelv, fogak, gingivális tasak, szájpad)
Szájüregi baktériumok által okozott betegségek rizikója
A bélcsatorna normál flórája Anyatejes csecsemő: Lactobacillus bifidus Mesterséges táplálás: obligát anerobok: Bacteroides fragilis, Bifidobacterium bifidum, más anaerobok fakultatív anaerobok: E. coli, E.faecalis, más bélbaktériumok
A húgyutak normál flórája Csak az orificium urethrae externum tartalmaz baktériumokat, a húgyutak többi része steril Rezidensek: Bacteroides spp., Fusobacterium spp., Corynebacterium spp., bélbaktériumok, mycoplasmák, staphylococcusok, enterococuusok, Mycobacterium smegmatis Tranziensek: Clostridium spp., Haemophilus spp., Propionibacterium spp., Peptostreptococcus spp.
A genitális traktus normál flórája Rendkívül változatos, függ: életkortól ( pubertás, menopausa) fogamzásgátlás módjától (pl. IUD) hormonális státustól (terhesség, ciklus) szexuális szokásoktól személyi higiénétől otthoni, munkahelyi WC flórájától antibiotikum kezeléstől, alapbetegségtő (pl. diabetes)
A flóra megváltozását elősegítő tényezők antibiotikumok sugárterápia sebészi beavatkozás immunszuppresszív terápia hormonok szerzett immunhiányos állapotok diabetes, alkoholizmus
Nosocomiális/iatrogén infekció Iatros: orvos fogalma Iatrogén fertőzés: az orvosi beavatkozás vagy ápolás során fertőződik a beteg Nosocomiális fertőzés: tágabb fogalom, a gyógyítás valamennyi fázisában bekövetkezhet, az abban résztvevő valamennyi személyt érintheti
A nossocomiális fertőzéseket elősegítő tényezők A legtöbb nosocomiális fertőzésben a mikroorganizmusok opportunista kórokozók, ezért hajlamosító tényezők szükségesek
Nosocomiális infekciók jelentősége a kórházban ellátottak 10%-át érintő, jelentős morbiditást, mortalitást és többletköltséget okozó probléma EU tagállamokban: 3 millió nosocomiális fertőzés 50. 000 halálos eset USA: 2.000.000 nosocomiális fertőzés 90.000 halálos eset Magyarország: 200. 000 nosocomiális fertőzés 10.000-20.000 véráramfertőzés
Nosocomiális fertőzések formái húgyúti (UTI) 42% sebfertőzés 24% pneumonia 11% bacteraemia 5% egyéb 18%
Egyéb nosocomiális fertőzések Cardiovasculáris fertőzések Központi idegrendszeri fertőzések Szem-fül-orr-garat-szájüreg- és felső légúti fertőzések Alsó légúti fertőzések(a pneumoniákat kivéve) Gyomor-bél rendszeri fertőzések (gastroenteritis, hepatitis) Genitális fertőzések (endometritis) Bőr-és lágyrész fertőzések Csont- és ízületi fertőzések Szisztémás fertőzések (morbilli, rubeola, varicella, influenza, HIV)
A leggyakoribb nosocomiális pathogének S. aureus (MRSA), CNS (MRSE) Pseudomonas aeruginosa (carbapenem rezisztens) Acinetobacter spp. (MACI) Stenotrophomonas maltophilia Enterobacteriaceae E. coli (ESBL) Klebsiella spp. (ESBL) Enterobacter spp. Proteus spp. Serratia marcescens Enterococcus spp. (VRE) Candida spp. Clostridium difficile
Nosocomiális fertőzések legfontosabb jellemzői Kórház specifikus a legtöbb nosocomiális fertőzés gyakorlatilag csak kórházi körülmények között fordul elő Multikauzális a kórházi fertőzéseket rendszerint több, önmagában nem feltétlenül betegséget okozó tényező szinergista együtthatása hozza létre, amiből egy a kórokozó
Intrinsic rizikófaktorok Rizikófaktorok a fogékonyságot növelő tényezők a beteg részéről pl. idős kor, súlyos alapbetegség, immunszupresszió Extrinsic rizikófaktorok kórházi ellátás során adódnak az intrinsic csoport komponenseihez pl. invazív diagnosztikus beavatkozások, hosszan tartó kórházi kezelés, elhúzódó műtét
Véráramfertőzések rizikótényezői Belső - életkor - dekompenzált alapbetegség - malnutríció - egyéb fertőzés - kísérő betegségek: immunszupresszió, égés Külső - szúrás helye - katéter anyaga - bőrfertőtlenítés - izoláció - lumenek száma, mérete - hosszú katéterezés - helytelen technika a szúrás és ápolás során - hemodinamikai monitorozás - parenterális táplálás
A nosocomialis surveillance jelentősége A nosocomiális fertőzések egy része és a fertőzésekkel összefüggő halálozás megelőzhető (KÉZMOSÁS!!!) A nosocomiális surveillance-on alapuló infekciókontroll révén a nosocomiális fertőzések 30%-a előzhető meg
Az eredményes surveillance feltételei a kórházi fertőzések könnyen használható definíciói megfelelő mikrobiológiai laboratóriumi háttér az adatok feldolgozásának számítógépes háttere szakképzett személyzet a menedzsment támogatása
A nosocomiális surveillance formái Az összes betegre kiterjedő, teljeskörű surveillance a kórház minden osztályán az összes kórházi fertőzés adatait gyűjtik Szelektív surveillance technikák valamilyen kiválasztott fertőzésre vonatkozó adatokat gyűjtenek, kiválasztott osztályokon
Szelektív surveillance módszerek osztályos mikrobiológiai leletek figyelésén alapuló surveillance ( alert kórokozók) egyes rizikócsoportba tartozó betegek surveillance -a osztálylátogató surveillance lázat figyelő surveillance antibiotikum felhasználást figyelő surveillance mikrobiológiai leletet figyelő és osztályt látogató surveillance
Megoszlási viszonyszámok Adott típusú kórházi fertőzés ( pl. húgyúti) %-os aránya az összes kórházi fertőzéshez viszonyítva Pozitív mikrobiológiai leletek aránya az összes beküldött mintához viszonyítva Adott nosocomiális pathogén (pl. MRSA) aránya az összes Staphylococcus aureus izolátumhoz viszonyítva
Dinamikus viszonyszámok A jelenségek időbeli változását mutatja MRSA pozitív minták aránya az elmúlt öt évben Multirezisztens törzsek aránya az elmúlt öt évben
MRSA %-os előfordulása előfordulása a DEOEC-en 2004-2008 között 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 9 9 8 7 4 2004 2005 2006 2007 2008
ESBL %-os előfordulása előfordulása a DEOEC-en 2004-2008 között 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 23 18 15 14 14 2004 2005 2006 2007 2008
The END Köszönöm a figyelmet!