AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐINEK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY Debrecen, 2010 1

Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke... 3 Vezetői összefoglaló... 4 I. Helyzetfeltárás... 7 1. A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése... 7 1.1. Népesség, településhálózat... 7 1.2. Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás... 8 1.3. Turizmus... 11 1.4. Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása... 11 2. A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei... 14 2.1. Közlekedés, elérhetőség... 14 2.2. Megújuló energiák... 16 2.3. Egészségügyi ellátórendszer... 18 3. A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása... 19 3.1. Geológiai viszonyok bemutatása... 20 3.2. Infrastruktúra... 23 3.3. Szolgáltatások... 24 4. A gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzése... 28 4.1. Vendégforgalom... 28 4.2. Trendek... 37 4.3. Célcsoportok... 37 4.4. Versenytársak... 40 4.5. Marketing tevékenység... 41 4.6. Árképzés... 43 5. A régió gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás és képzés jellemzése... 45 5.1. Humán erőforrás... 45 5.2. Nyelvtudás... 46 5.3. Oktatás, képzés... 47 6. Szakmai szerveződések bemutatása... 48 7. A korábbi és jelenleg futó fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai... 50 II. SWOT - analízis... 53 III. Stratégia... 56 Irodalomjegyzék... 63 Mellékletek... 64 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE DEOEC Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum EU Európai Unió ÉAOP Észak-Alföld Operatív Program ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ÉARMI Magyar Turzimus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága ÉARTITK Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs Technológiatranszfer Központ Nonprofit Kft. GDP Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) K+F Kutatás és Fejlesztés KEOP Környezet és Energia Operatív Program KSH Központi Statisztikai Hivatal MÁFI Magyar Állami Földtani Intézet MEME Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület MFOSZ Magyar Fürdővárosok Országos Szövetsége NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NÜSZ Nemzeti Üdülési Szolgálat NTS Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OES Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia OGYFI Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ROP Regionális Operatív Program SOP Sectoral Operativ Program, (Phare: szektorális operatív program) SZT Széchenyi terv TDM Turisztikai Desztináció Menedzsment TeIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TFC Területfejlesztési Célelőirányzat TRFC Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. 3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyar szempontból alapvető érdekünk, hogy ezt a páratlan, de jelentős részben kihasználatlan természeti kincset a leggazdaságosabb módon hasznosítsuk a gyógyulni, üdülni, kikapcsolódni vágyó hazai és külföldi vendégek részére, a foglalkoztatás biztosítása, a szezonalítás csökkentése, a területi fejlettségbeli különbségek fokozatos felszámolása, ill. az idegenforgalmi kínálatunk, szolgáltatásaink, és ezzel együtt bevételeink jelentős növelése érdekében. (Forrás: Aquaprofit: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, 2005.) A régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének gondolatát az évről évre szélesebb körben elérhető, a Széchenyi terv fürdőfejlesztéseit követően elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Programjának keretén belül elérhető fejlesztési források felhasználásának tapasztalatai vetik fel. Miközben a régió számos települése a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot, az önállóan, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon, mely nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, melyet a nagytérségi együttműködések kedvező irányba alakíthatnak. A turisztikai, balneológiai hasznosítás mellett vannak kezdeményezések a termálvíz komplex, elsősorban energetikai hasznosítására, ezeket a kezdeményezéseket tovább kell ösztönözni a jövőben is. A fentieket felismerve született meg szakmai körökben az elhatározás a régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány elkészítésére. A fókusztanulmány alapvető célja az Észak-alföldi régióban található gyógy- és termálpotenciál stratégiai szemléletű felhasználásának elősegítése elsősorban a turizmus területén, de a turisztikai hasznosítás mellett a tanulmány érinti a fürdőlétesítmények lehetőségeit az egyéb hasznosítás (energetikai, mezőgazdasági, ipari stb.) területein. A tanulmány megvizsgálja a régió 44 településén található 53 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, a működtetés feltételeit, eddigi fejlesztéseiket és jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket, továbbá a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, országos és nemzetközi környezettel való összehasonlításban egyaránt. A régióban nagy számú fürdőlétesítmény (gyógy-és termálfürdő, strandfürdő, élményfürdő) található, melyek az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia kategorizálásának megfelelően nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településeken működnek. A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógy- és termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, stb.) alkalmasak, de kevés és egyoldalú a ráépülő gyógyszolgáltatás, noha a régió fürdőlétesítményei egyszerre több célcsoport igényeire fókuszálnak. 4

A régió gyógy- és termálfürdői több szakmai szervezet munkájában vesznek részt és régiós szakmai szervezettel is rendelkeznek (Észak-Alföldi Termálklaszter), melynek segítségével széleskörű marketing tevékenységet folytatnak és a régió határain átnyúló szakmai kezdeményezésekben vesznek részt (pl. Alföld Spa ). Jelentős tartalékok vannak a régióban a kitermelt és használt termálvíz komplex hasznosítására, a balneológiai célok mellett energetikai, mezőgazdasági hasznosításra, másodlagos felhasználásra, ipari alapanyagok előállítására stb.. A komplex fejlesztéseket megalapozásához infrastrukturális és technológiai korszerűsítés szükséges. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge, s a fürdőlétesítmények infrastrukturális ellátottságának színvonala egyenetlen. További veszélyforrásként jelentkezik, hogy a termálvíz-készletek kitermelése helyenként túlzott méreteket ölt, s amennyiben a termálvíz-készletek utánpótlása nem képes ellensúlyozni a vízkivételt, úgy a nem csupán a környezeti fenntarthatóság kerül veszélybe, hanem a fürdőlétesítmények közép- és hosszú távú működtetése. Egészségturisztikai szempontból a régió területi koncentráltságot mutat. Hajdúszoboszló turisztikai teljesítménye a nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentősnek mondható, kiterjedt, több országot érintő stabil külpiaccal rendelkezik és a belföldi turizmusban betöltött szerepe is domináns. Hajdúszoboszló mellett Debrecen és Nyíregyháza a hazai mellett a nemzetközi, elsősorban a kelet-európai, kelet-közép-európai piacokon betöltött szerepe erősödik a folyamatosan bővülő szolgáltatás-kínálata által. A régió 8 db országos-regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településének fürdőlétesítményei az elmúlt évtized bővülő fejlesztési forrásainak köszönhetően széles szolgáltatás-kínálattal, javuló infrastrukturális feltételekkel, bővülő kereslettel, s egyre kiterjedtebb ismertséggel rendelkeznek az egészségturizmus piacán. Az elsősorban hazai látogatók mellett a nemzetközi fürdőkhöz képest kisebb volumenű, de egyre növekvő, stabilizálódó külföldi vendégkört mondhatnak magukénak. Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményei nagy számban találhatóak a régióban. A 33 település egy része a helyi rekreációs célok betöltése mellett jelen van a turisztikai piacon, elsősorban a belföldi látogatók számára népszerű célpontként, de kedvező elhelyezkedés esetén külföldi turisták által is rendszeresen látogatottan (pl. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Jászszentandrás, stb.). A helyi jelentőségű termálpotenciállal rendelkező települések a turizmust, ezen belül az egészségturizmust kitörési pontnak, a helyi gazdaság diverzifikálását megalapozó endogén erőforrásnak tekintik a jövőre nézve. A kis- és nagytérségileg térségileg összehangolt fejlesztések, a gyógy/termáltérségek kialakítása, a gyógy/termálvíz komplex hasznosításában rejlő lehetőségek sokrétű kihasználása, a piaci kínálatban a megfelelő pozíció megtalálása katalizáló erőként hathat nem csupán a helyi jellegű fürdőlétesítmények esetében, hanem a vidéki települések, kistérségek potenciális fejlődésének vonatkozásában is. A fókusztanulmány stratégiai részének megállapításai szerint javasolt a kedvező gyógyvíz adottságok erőteljesebb kihasználása, a magas minőségű gyógy szolgáltatások és 5

egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szezon hosszabbítása érdekében a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények arányának növelése. További cél a térségi együttműködések erősítése, összehangolása az egészségturizmus területén. Az együttműködés és összehangolás egyaránt fontos régión belül és nagytérségi szinten a szomszédos régiókkal (pl. Alföld Spa ). Emellett fontos a gyógy- és termálfürdők marketingtevékenységének fokozása kül- és belpiacokon egyaránt, a magas minőségi szolgáltatások kialakítása érdekében a humán erőforrás fejlesztése. A turisztikai célok mellett fontos a felszín alatti vízkészlet védelme céljából fenntartható vízgazdálkodás folytatása, a geotermális energetikai potenciál és használt termálvíz hatékony kihasználása, az ehhez szükséges technológiai modernizáció. A fókusztanulmány megállapításainak megalapozása a szakmai anyagok, statisztikai adatok felhasználása mellett elsősorban a fürdőlétesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek eljuttatott kérdőíves felmérésre adott válaszok kiértékelése alapján történt. A kérdőíves felmérés 58 létesítményre terjedt ki, melyek között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor 5 fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketing tevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény közül 6 db nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 76%-os volt. 11 létesítmény 100%-os mértékben, 17 létesítmény 90-99%-os mértékben, 12 fürdő 80-89%-os mértékben szolgáltatott megfelelő információtartalmat az elemzés elkészítéséhez. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a 6 létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet 0%-osnak minősíthető. A fókusztanulmányban feltárt folyamatok szakmailag megalapozhatják a régió gyógy- és termálfürdői számára közös stratégiai irányvonal megfogalmazását és egymásra épülő fejlesztési elképzeléseinek szakmai kimunkálását. 6

I. HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése 1.1. Népesség, településhálózat Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll. Hazánkban határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi Régiókkal, a légvonalban két legtávolabb fekvő településének (Tiszabecs Tiszasas) távolsága 247 km. Határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával is, összesen 344 km határszakasszal rendelkezik. A régióból egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye nem rendelkezik határszakasszal, viszont az ország belsejében hat, régión kívüli megyével is határos. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu - Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar Bihor turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit. A régió az ország második legnagyobb régiója, területe 17.729 km 2. Természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg, így az agrárium jó adottságokkal bír. A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Az Észak-alföldi régió lakónépességének száma a 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő, a 2009. január elsejei adatok alapján pedig 1.502.409 fő, mellyel az ország második legnépesebb régiója a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió után. Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun- Szolnok megyei Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió (Forrás: KSH, TEIR) száma (db) 1. táblázat: Települések, népesség, 2009. január 1. A települések ebből: megyei többi jogú város város község megyei jogú város Lakónépesség többi város község 82 1 20 61 206 225 228 544 107 423 78 1 17 60 74 885 193 812 126 194 229 1 24 204 117 597 179 679 268 050 389 3 61 325 398 707 602 035 501 667 7

A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve az Észak-Alföld Magyarország egyik legvárosodottabb régiója. 2009-ben újabb 4 település kapott városi rangot (Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva és Vaja), így összesen 68 db városi jogállású település található a régióban. Igen jelentős problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak az e vonatkozásokban gyenge teljesítőképességű, a városhierarchia alsó fokain álló települések. 1.2. Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el (63%), ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a hajdúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hátrányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. 2. táblázat A GDP/fő értéke a magyarországi tervezési-statisztikai régiókban az országos átlag %-ban (2000, 2005-2007) Régió 2000 2005 2006 2007 Közép-Magyarország 154,5 163,2 165,7 164,3 Közép-Dunántúl 96,9 94,1 90,7 93,0 Nyugat-Dunántúl 113,3 99,3 100,4 98,1 Dél-Dunántúl 75,1 69,4 67,7 68,3 Észak-Magyarország 64,2 65,8 64,0 64,2 Észak-Alföld 64,4 63,6 63,2 63,0 Dél-Alföld 73,1 67,7 66,3 66,8 (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található az E-ON és a TIGÁZ központja), a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (Hajdúszoboszló és Debrecen kiemelkedő idegenforgalmi szerepe), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban tölt be jelentős szerepet. Jász-Nagykun-Szolnok megye a bányászat, feldolgozóipar (Electrolux és Samsung, valamint beszállítóik jelenléte), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (a megye kiemelkedő logisztikai fontossága) emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-alföldi régióban szinkronban az országos tendenciákkal hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 2003 és 2005 között ugyanakkor jelentős visszaesés következett be, ám a 2006-os év adatai alapján újból 8

emelkedés következett be. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a munkaerőpiacon. 1. ábra: A régiók munkanélküliségi rátájának alakulása 1998 és 2007 között (%) Forrás: KSH, saját szerkesztés Számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma (3. sz. táblázat) és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt, mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest. Az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengesége, hogy a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya. 3. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 2007. 2008. 2009. Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun Szolnok megye Szabolcs Szatmár Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 188,2 192,5 191,8 189,3 185,2 189,1 193,2 183,9 174,7 151,7 149,7 146,7 146,6 145,7 147,6 151,1 152,9 138,7 178,2 185,6 188,0 178,9 176,4 175,5 178,0 173,6 165,3 518,0 527,8 526,5 514,8 507,3 512,2 522,3 510,4 478,7 9

A foglalkoztatottak száma a válság kezdetétől, 2008. IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma, míg 2008. IV. negyedévében 74 ezer fő volt munkanélküli, addig 2009. I. negyedévében már majd 13 ezerrel több, 87 ezer fő. Terület I. negyedév Hajdú- Bihar megye Jász- Nagykun- Szolnok megye Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH) I. negyedév II. negyedév 4. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő) 2007. 2008. 2009. III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 17,6 15,8 15,3 16,7 17,4 16,5 18,5 21,3 22,5 15,0 14,2 15,9 16,1 15,1 13,6 14,1 12,8 18,3 33,6 30,4 28,6 33,5 35,9 35,8 37,8 40,0 46,2 66,2 60,4 59,8 66,3 68,4 65,9 70,4 74,1 87,0 A magas munkanélküliségi ráta (2009. III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: 2008-ban a nyilvántartott pályakezdők álláskeresők száma 12 507 fő volt a régióban, amely 2009-ben tovább nőtt 15 480 főre (2009. november). A KSH adatai szerint 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozók létszáma a régióban 12 839 fő volt, alig változott a 2006-ban alkalmazott 12 602 fő értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a válság hatására 2009 első negyedévében országos szinten 13 300 fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ez 8,1 százalékos visszaesést jelent, mely visszaesés a régióban is érezteti hatását. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. 5. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások, 2008 Régió Összesen Ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Közép-Magyarország 298 452 10 790 Közép-Dunántúl 46 569 2 415 Nyugat-Dunántúl 42 947 2 530 Dél-Dunántúl 37 815 1 964 Észak-Magyarország 38 756 1 951 Észak-Alföld 49 197 1 971 Dél-Alföld 47 454 2 125 (Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008) 10

A regisztrált társas vállalkozásokat tekintve a régió a második helyet foglalja el a középmagyarországi után, 2008-ban 49 197 db regisztrált társas vállalkozás működött a régióban. Az összes vállalkozásból a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások számát tekintve a régiók közül az Észak-alföldi régió az 5. helyet foglalja el. A régióban 2008-ban 1971 db vállalkozás működött ezekben a szektorokban. 1.3. Turizmus A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, melynek részesedése a teljes GDP-ből 2007-ben 1,6%-ot tett ki. Az Észak-alföldi régióban ez az arány 1,8 % volt, tehát megállapítható, hogy a régió gazdaságában a turizmus, mint nemzetgazdasági ág az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók között megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4 %-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat- Dunántúl után. 2. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban régiók szerint, 2007 (%) Forrás: KSH 1.4. Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeket érinti, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. 11

3. ábra: A vendégforgalom alakulása a régióban Forrás: KSH, saját szerkesztés A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július-augusztus) mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13 %-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál a visszaesés mértéke közel 13%-os volt (12,9%). A válság egészségturizmusra gyakorolt hatásait a gyógyszállodák évközi forgalmi adatai (vendégszám, vendégéjszaka szám) szemléltetik. A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. 12

A régió egészségturizmusában zajló folyamatokat jól érzékelteti a gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása. 4. ábra: A vendégforgalom alakulása a régió gyógyszállodáiban Forrás: KSH, saját szerkesztés A KSH 2008-as adatai szerint a régióban 11 db gyógyszálloda található 2730 férőhellyel. A gyógyszállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest az év minden időszakában (főszezonban és szezonon kívül is), valamennyi hónapban visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. Bár a gyógyszállodák szezonalitást mérséklő jellege miatt a vendégforgalom mutatói egyenletesebben alakulnak a kereskedelmi szálláshelyekéhez képest, a visszaesés mértéke egyes hónapokat tekintve igen jelentős. A vendégek számát tekintve február hónapban a legnagyobb mértékű a visszaesés (a 2008-as adat 74,1%-a), a vendégéjszakák számát tekintve pedig november hónapban (a 2008- as adat 74,5%-a), de a főszezon mutatóinak visszaesése is tetemes, az előző év 70-80%-a. Ez alapján elmondható, hogy a válság a régió turizmusán belül a gyógyszállodákat jelentős mértékben negatívan érintette. 13

2. A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei A régió gyógy- és termálturisztikai potenciálját, az egészségturizmusból származó közvetlen és közvetett társadalmi és gazdasági előnyöket a turisztikai fogadókészség alapvetően befolyásolja. A fejezet a fogadási feltételek közül elsősorban azokkal foglalkozik, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a régió egészségturizmusára, ezen belül elsősorban a gyógy- és termálturizmus folyamatainak alakulására. A szálláshely-szolgáltatás jellemzői a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzését tartalmazó fejezetnél kerülnek kifejtésre. 2.1. Közlekedés, elérhetőség Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. 5. ábra: A régió gyógytényezővel rendelkező településeinek elérhetősége Forrás: saját szerkesztés Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak alacsony aránya, bár az 14

átadásra került új szakaszok (Görbeháza-Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen), javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Különös problémát jelent főleg Jász-Nagykun-Szolnok megye számára, hogy a régió egyik közlekedési főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya. A Budapesttől számított elérési időt tekintve ugyanakkor a Jászság 90 percen belül elérhető. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező területei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes (150-210 perc), de az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában a legtöbb problémát a közúthálózat minősége jelenti, és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió helyzete igen kedvezőtlennek tekinthető. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A megyék közötti különbségeket tekintve megállapítható, hogy míg Jász-Nagykun- Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól mind a villamosítottság, mind a kétvágányú vonalak terén. Az ÚMFT kiemelt projektjei között szerepel a 100-as vasút Szolnok-Debrecen közötti szakaszának fejlesztése, valamint Záhony komplex fejlesztése részeként a vasúti infrastruktúra fejlesztése. Előbbi jelentős mértékben hozzájárul a térség, azon belül az egészségturisztikai potenciállal rendelkező települések elérhetőségének közvetlen (pl. Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló, Debrecen) és közvetett javulásához. A 2009. év végén megszüntetésre kerülő 33 vasúti pályaszakaszból 7 érinti a régiót, közülük olyan szakaszt is, amelyek turisztikai szempontból jelentősnek tekinthető (Nyíregyháza- Herminatanya Balsai-Tiszapart/Dombrád). A gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések közül a szolgáltatás megszüntetése miatt Karcag, Berekfürdő, Tiszafüred, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat elérhetősége korlátozódik. A régió vízi útjain menetrend szerinti személyszállítás nincs, néhány menetrendszerű kompjárat üzemel a folyón. Idegenforgalmi célú hajózás esetenként jelenik meg elsősorban a Tiszán. A tiszai hajózás főként turisztikai szempontú, eseti jellegű: a sporthajózás, vízi turizmus jelen van, különösen a Felső-Tisza térségében. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charter-járatok adják. Az Észak-alföldi régiót napjainkban 6 országos kerékpárút-hálózat érinti, amelyek az országos törzshálózat 5.493 km-nek 14,1%-át teszik ki (772,3 km). Az utak többsége (52,8%) árvízvédelmi töltésen, 37,4%-uk pedig közút mellett vezet. A kerékpárutak alacsony száma és hossza, hálózatosságának kezdeti stádiuma, valamint a régiós népesség erősítésre szoruló környezeti tudata akadályozza e környezetbarát közlekedési mód elterjedését. 15

Ugyanakkor az ÉAOP 3.1.3. Regionális hivatásforgalmi kerékpárhálózat fejlesztése című komponensnek amely nem turisztikai célú kerékpárút hálózat fejlesztést támogat, de több esetben szolgálhatja a turizmus céljait is nagy szerepe van a hálózatosodás kiteljesítésében. A komponens keretében a 2007-08-as időszakban 22 projekt nyert támogatást, összesen 63 km hosszú kerékpárút megépítésére 2 596 millió Ft értékben. Turisztikai célú kerékpárutak fejlesztését a 2007-08-as időszakban az ÉAOP 2.1.1.B) Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése című komponens támogatta, melynek keretében első fordulóban 1 projekt nyert támogatást 8,7 km hosszú turisztikai célú kerékpárút megépítésére mintegy 374 millió Ft értékben. Összegzésképpen elmondható, hogy a régió a turisztikai fogadási feltételeit tekintve az elérhetőség terén jelentős javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest, melyet az autópálya fejlesztések és a debreceni regionális repülőtér alapoz meg. Az utóbbi évek turisztikai, illetve egyéb célú infrastrukturális fejlesztései (pl. kerékpárutak) tovább javították a régió attrakcióinak, így a gyógy- és termálpotenciállal rendelkező települések elérhetőségét. Ugyanakkor a régió alsóbbrendű úthálózata továbbra is jelentős fejlesztésre szorul, amelynek fejlesztését az ÉAOP 3.1.1. 4 és 5 számjegyű utak fejlesztését szolgáló konstrukciója segíti elő. 2.2. Megújuló energiák Az Európai Uniós előírások szerint Magyarországon 2010-ig a jelenlegi 3,6%-ról 12%-ra kell növelni a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát, valamint a megújulókból termelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,8%-ról 3,6%-ra kell növelni. Az Észak-alföldi régióban az adottságok a napenergia, a szélenergia és a biomassza hasznosítását teszik lehetővé. További számottevő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A geotermikus energia hasznosításának igénye a termálkúttal rendelkező települések jelentős részén megfogalmazódott a régióban, de ma még nem kihasznált, pedig az Alföldön a geotermikus grádiens értéke a világátlag háromszorosa (33 méterenként 1 ºC). Számos helyen tervezik a gyógy-/termálvíz hasznosítását a balneológiai célok mellett elsősorban mezőgazdasági, energetikai célokra. 16

6. ábra: A gyógy-/termálvíz hőjének hasznosítása az Észak-alföldi régióban Forrás: saját szerkesztés A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeknek kiküldött kérdőíves válaszadásból kiderül, hogy az 48 db válaszadóból 19 esetben jelenleg is hasznosítják a termálvizet, további 12 helyen pedig tervezik a hasznosítást elsősorban a fürdőlétesítmény energiaellátásának részbeni megoldására, emellett intézményi, kommunális energiaellátás céljaira. Ez alapján megállapítható, hogy a geotermális energia (ezen belül a gyógy/termálvíz) hasznosításában rejlő lehetőségek kihasználásának felismerése a válaszadásban résztvevő érintett települések többségében megtörtént, de a tényleges potenciál széleskörű hasznosítása a jövő feladatai közé tartozik. Az elemzés készítésének idején az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében 2 db projekt nyert támogatást geotermális energiahasznosítással összefüggésben összesen 370 millió Ft értékben (Berekfürdő, Törökszentmiklós). Az EU szabályozással összhangban lévő magyar szabályozások által előírt technológiai és területi határértékek korlátozzák a használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetését. A balneológiai célokra használt víz visszasajtolását a jelenlegi vonatkozó jogszabályok tiltják. A használt termálvíz felszíni vízfogadókban kerül, melyek egy része állandó, más része időszakos víztest. A hasznosított termálvíz elhelyezésének előírása szerint közcsatornákba 40 C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet nem szabad bevezetni és az oldott ásványi só maximálisan 2000 mg/l lehet. Az elhelyezéshez előzetesen elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. A régió természeti - környezeti állapotát, ezen belül a levegő-, talaj- és a vízszennyezettséget vizsgálva megállapítható, hogy a régió a kevésbé szennyezett területek közé tartozik, köszönhetően a viszonylag alacsony fokú ipari tevékenységnek és a különböző fokú védettség alatt álló területek nagyságának. A mezőgazdaság és a kommunális szennyezések viszont jelentős környezeti terhelést jelentenek a régió környezeti állapotára, - s bár a közelmúlt infrastrukturális fejlesztései (szennyvíz-csatorna kiépítés, ár- és belvízvédelmi fejlesztések, 17

hulladékgazdálkodás, stb.) jelentős mértékben hozzájárultak a környezeti terhelések csökkentéséhez a környezet más elemei mellett mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészlet további fokozott védelmet, fenntartható vízkészlet-gazdálkodást igényel. 2.3. Egészségügyi ellátórendszer A régió gyógy- és egészségturizmusának fejlesztése szempontjából jelentős szerep juthat az egészségügyi ellátórendszernek, ezen belül a rehabilitációs ellátásoknak elsősorban a gyógytényezővel rendelkező, illetve azok közvetlen közelében elhelyezkedő településeken. Hazánkban a szakellátást finanszírozási, és történelmi okokból a fekvőbeteg-kapacitások túlsúlya (kivéve a rehabilitációs ellátó rendszert) jellemzi, kevés a rugalmasan működő, jól felszerelt járóbeteg szakambuláns központ, amelyek lehetővé tennék a térség gazdasági versenyképességének növelését akár a határokon átnyúló egészségügyi programokban. A régióban az egészségügyi rendszerben végrehajtott 2007-es szerkezetváltással öt súlyponti kórház jött létre (a Hetényi Géza Megyei Kórház Szolnokon, a Kátai Gábor Kórház- Rendelőintézet Karcagon, a DEOEC Debrecenben, a Jósa András Megyei Kórház Nyíregyházán, és a Szatmár-Beregi Kórház Fehérgyarmaton). Hosszútávon nem biztosított az egészségügyi személyzetnek a régióban való megtartása. Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban (DEOEC Debrecen), mely orvos, fogorvos, gyógyszerész és szakdolgozói képzést nyújt. A főiskolai és szakdolgozói kapacitásban és az orvosi/szakorvosi területen egyre több szakmában érvényesül az elszívó hatás és a tartós szakemberhiány. 18

3. A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása A régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, a kevés számú országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő nagy része kevésbé eladható, kiépítettsége még jelentősen növelhető. A régió turizmusában a jelenlegi adottságok alapján jellemző turisztikai termék az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus, az eseményturizmus (kulturális, sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus. A régió talán legnagyobb potenciális természeti erőforrása és egyben turisztikai értéke a gyógy- és termálvízkincs. Adottságait eddig legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megye használta ki, nemzetközi szinten is kiemelkedő Hajdúszoboszló jelentősége. Három kiemelt gyógyhely a régióban Debrecen, Hajdúszoboszló és Nyíregyháza, kedvelt fürdők vannak, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Püspökladányban, Kisvárdán és Túrkevén. A gyógy- és termálvíz nemzetközi vonzerővé válásának feltételei ugyanakkor csak néhány helyen adottak, ennek elsősorban a színvonalas fürdők és medencék alacsony száma, a termálvízkészlet településenkénti hasonló összetétele, valamint a kapcsolódó gyógyszolgáltatások kiépítetlensége az oka. A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, pl. a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász, vadász, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (pl. Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídi-vásár, stb.). Az Észak-alföldi régió turisztikai kínálatában bekövetkező érdemi változások eredményeként a régió turisztikai potenciálja számottevően emelkedett az elmúlt években. Elsősorban a megvalósult fürdőfejlesztések rajzolták újra a régió turisztikai arculatát, de meghatározó az ökoturizmus területén történő termékfejlesztés valamint az attrakciófejlesztésekkel lépést tartó minőségi szálláshelyfejlesztések is. A belföldi turizmus élénkülését segíti a régió közúti megközelíthetőségének javulása (M3 autópálya, 100-as vasút fejlesztése). Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (OES) az Észak-alföldi régió gyógytényezővel rendelkező településeit a gyógytényező nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentősége szerint sorolja be. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízása alapján készült és 2007-ben elfogadott OES célja olyan 19

javaslatok megfogalmazása, amelyek megfelelő koncepcionális iránymutatást tartalmaznak a döntéshozók számára az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében, és amelyek az egészségturizmust az ország turizmusfejlesztési irányvonalaihoz igazítva hivatottak elhelyezni a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) pilléreire alapozva. Megye 6. sz. táblázat: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések az Észak-alföldi régióban Nemzetközi jelentőségű Országos és regionális Helyi jelentőségű gyógytényezővel gyógy-tényezővel jelentőségű gyógytényezővel rendelkező rendelkező települések rendelkező települések települések Összesen (db) Hajdú-Bihar Debrecen- Nagyerdő, Balmazújváros, 14 Hajdúszoboszló Berettyóújfalu, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Kaba, Komádi, Nádudvar, Polgár, Püspökladány, Tiszacsege Szabolcs- Nyíregyháza- Sóstó Kisvárda, Tiszavasvári, Baktalórántháza, 10 Szatmár - Vásárosnamény Fehérgyarmat, Máriapócs, Bereg Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor Jász- Berekfürdő, Cserkeszőlő, Abádszalók, Jászapáti, 20 Nagykun- Martfű, Szolnok, Jászárokszállás, Szolnok Túrkeve Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs, Törökszentmiklós Összesen 3 8 33 44 (db): Forrás: Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia A régió gyógytényezővel rendelkező 44 települése 58 fürdőlétesítménnyel rendelkezik. Az OES-ben a régióra vonatkozó információk aktualizálásra, pontosításra szorulnak. A fenti települések közül a fókusztanulmány készítésének időszakában Baktalórántházán és Komádiban a strandfürdő nem üzemelt. Máriapócs minősített gyógyvízzel rendelkezik, amelyet jelenleg nem hasznosítanak, fürdőlétesítménnyel nem rendelkezik. A település tervei között szerepel gyógyfürdő létesítése. Abádszalók jelenleg lezárt hévízkúttal rendelkezik, a strandfürdő vizét gázzal melegítik fel a kívánt hőmérsékletre, melynek gyógyhatása nem ismert. 3.1. Geológiai viszonyok bemutatása A régió egészségturizmusát a felszín alatti vízkészlet ásványi anyag összetétele és a kitermelhető vízkészlet mennyisége alapozta meg. Az ország területén két regionális hévíztároló nagyrendszer helyezkedik el. E két nagy rendszer közül az egyik a felső- pannónia porózus (homok homokkő) rétegek alkotta rezervoárrendszer, a másik a triász időszaki repedezett hasadékos, részben karsztosodott karbonátos kőzetek alkotta rezervoár-rendszer. Jóllehet e két nagy hévíztároló egységen kívül számos más kis rendszert is feltártak, de ezek lokális jelentőségűek. A hazai hévíz-készleteknek túlnyomó része a fenti két regionális 20