VINDORNYASZİLİS VOLT TİZEGBÁNYA ÉSZAKI PEREMÉN TERVEZETT TÓ TERÜLETÉNEK TALAJMECHANIKAIÉPÍTÉSFÖLDTANI VIZSGÁLATA és KIEGÉSZÍTİ GEODÉZIAI MÉRÉSEI (KEOP7.3.1.2./0920090005 sz. projekt részeként) G e o r g i u s A g r i c o l a : " D e r e m e t a l l i c a ", 1 5 5 6. Készítette: TERRATEST Geofizikai, Geodéziai, Mérnöki Kft. 8200 Veszprém, Házg yári u. 1 /N yerges Lajos/ ügyvezetı Veszprém, 2010. szeptember 15
TARTALOM 1. B e ve z e t é s 2. A vi z s gá l t t e r ü l e t kö r n ye z e t é n e k f ö l d r a j zi f ö l d t a n i ké p e 3. A z a l ka l ma z o t t f e l t á r á s i módszerek és azok me n n yi s é ge 4. A t a l a j me c h a n i k a i f e l t á r á s o k eredményei 4. 1. A f e l s z í n k ö ze kızettani képe 4. 2. A t a l a j ví z 4. 3. A f e l t á r á s o k kızetanya g á n a k mős z a ki f ö l d t a n i t a l a j mechani k a i j e l l e mzé s e 4. 4. A t a l a j ví z, f e l s zí n i v í z minısége MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. / H e l ys zí n r a j z 2. / T a l a j me c h a n i ka i f ú r á s o k, V E S Z mérési p o n t o k ko o r d i n á t á i ( 7 +2 d b ) 3. / F ö l d t a n i metszet e k ( 3 d b ) 4. / a F ú r á s o k r é t e gs o r a i, ma kr o s z kó p o s kızetleírások ( 1 9 9 7, 7 d b ) 4. / b F ú r á s o k r é t e gs o r a i, ma k r o s z k ó p o s kızet l e í r á s o k ( 2 0 1 0, 2 d b ) 5. / V E S Z mérési görbék és értel me z é s ü k ( 5 d b ) 6. / a T a l a j mechani ka i vi zs g á l a t i a d a t l a p o k ( 1 9 9 7, 7 d b ) 6. / b T a l a j mechani ka i vi zs g á l a t i a d a t l a p o k ( 2 0 1 0, 3 d b ) 7. / V í z mi nıs é g v i zs gá l a t 2 0 1 0 v í z mi n t a v é t e l i j k v. 2 d b l a b o r vi z s gá l a t i j k v. 2 d b 8. / Kiegészítı geodéziai felmérés V i n d o r n y a c s a t o r n a, T e r ve z é s i a l a p t é r k é p ( 2 d b ), M = 1 : 5 00 V i n d o r n y a c s a t o r n a, H o s s z s z e l v é n y ( 1 d b ), M = 1 : 1. 000 V i n d o r n y a c s a t o r n a, K e r e s z t s zel v é n ye k ( 5 d b ), M = 1 : 2 50 0 9 2 h r s z, T e r ve z é s i a l a p t é r k é p, M = 1 : 5 0 0
1 1. Bevezetés Jelen "összevont értékelı" adatai két forrásból származnak. a/. 1997ben a Körn yezetvédelmi Szakértıi Iroda képviselıje: Dr. Diószegi Ágnes, (1037 Budapest, Kolostor u. 13) megbízta Társaságunkat a Vindornyaszılıs községtıl DDKre lévı felhagyott tızegbánya Éi részén a tervezett tájrendezés kiviteli terveinek elkészítését segítı talajmechanikaimőszaki f öldtani célú feltárások elvégzésével. A kutatás, illetve feltárás kismélységő fúrásokra, geoelektromos sekél ygeof izikai mérésekre, a f úrási minták és a talajvíz laborvizsgálatára, és ezek értékelésére terjedt ki. b/. Ez év augusztusában ugyancsak Dr. Diószegi Ágnes menedzselésével a f elhagyott tızegbán ya tájrendezési terve kapcsán az 1997 évi tervtıl eltérıen kialakítandó tó területének kiegészítı feltárásaira és geodéziai mérésekre kaptunk megbízást (részletesebben lásd a 3. fejezetben). Jelen értékelésbe íg y bevontuk az elızı vizsgálatnak a most tervezett tó (tavak) területére esı elızı (1997es) alapadatokat is, de egyértelmően megkülönböztetve azokat. Jelen anyag részét képezi a Vindornyacsatorna mintegy 1200 mes hosszára és a Vindorn yaszılıs 092 hrszú területre kiterjedı geodézia felmérés is. A munkát végezték: 1997. Bodri G yula okl. geofizikus mérnök, N yerges Lajos okl. bányageológus mérnök, Dr. Wagner Antal okl. geológus 2010. Nyerges Lajos, Fekete János okl. geológus mérnök, MÉRFÖLD Kf t.
2 2. A vizsgált terület környezetének földrajziföldtani képe Vindornyaszılıs község Keszthelytıl mintegy 16 kmre ÉÉNyra eg y közel ÉD irán yú völgyvonulat felsı részén található, Krıl a Zala völg yétıl eg y azzal párhuzamos 24 km széles 50100 m magas hátság választja el. DKfelıl a Keszthel yi hegység triász tömbje, ÉK K felıl a bazalt hegység karéja (Várott heg y, Tátika) határolja a Vindornyaszılıs Vindornyalak Vindornyafok közötti mintegy 6 km 2 nyi mocsaras területet, amely Éi részén végeztük elızı és mostani kiegészítı vizsgálatainkat. A mocsarastızeges, kiszélesedı völgyfı szerő területet mesterséges csatornák szelik át, ezek vízét a Vindornyacsatornán keresztül a Gyöngyöspatak vezeti tovább a Balaton felé. A területen f elhagyott tızegbán ya van, ennek nyo mait a táj még ırzi, de a vizsgált terület már nem a meglévı topográfiai térképekrıl leolvasható képet mutatja. A f öldtani felépítés vázlatosan a következık szerint foglalható össze. Az alaphegységet a felsı triász idıszaki fıdolomit alkotja. Ez DK felé a Keszthelyi hegységben a felszínen, ÉÉK felé a Várvölgyi medence területén 400600 m mélységben, területünkön már eg y ÉKDNyi vetırendszer mentén mélybe süllyedve 1000 m alatti mélységben található. A triász fölötti f iatalabb miocén (?) képzıdmények és uralkodóan pannon üledékek így nagy vastagságúak. Az alsó pannont agyagmárgák, a felsı pannont pedig homok, agyagmárga, agyag rétegek sőrő váltakozása jellemzi. A felsı pannoniai sorozat legfiatalabb tagja a bazalt, amely a "Várvölg yi medence" középsı részén 13 km széles, 50 100 m vastag (ÉNyDK irányú vonulatban), lapos vulkáni testet
3 alkot a pannóniai üledékek tetején. A legtöbb bazalttest tisztán lávából áll. A felsı pannon végén, majd a pleisztocén és holocén során alakult ki a jelenlegi térszín, illetve a felszínközel kızetrétegtani képe. A szőkebb környezetben felszínen megtalálható kızeteket mocsári, fol yóvízi eredetőnek minısíthetjük. A mocsári üledékek uralkodóan sötétszürke, fekete, barna ag yag, aleurit (kızetliszt) homok, összetételő szervesan yag tartalmú üledékek. A f öldtani képzıdmények felszíni elterjedéseit az 1. sz. ábraként csatolt térkép mutatja. A vízföldtani kép viszonylag egyértelmő. A mocsaras körn yezet, sok hel yen n yílt víztükörrel, magas talajvízszintet jelent. Mélyebben a pannon rétegsorban összetettebb képet mutató rétegvízrendszer van. 3. Az alkalmazott feltárási módszerek és azok menny isége A vizsgált területrészen a Megbízóval egyeztetetten a feltárási módszerek megválasztásánál az alábbi kutatási elvet követtük. lehetıleg az egész érintett kızettömegrıl, kızettérf o gatról legyen információ, az érintett kızetblokk belsı változékon ysága leképzésre kerüljön, e mellett természetesen pontszerően részletes vizsgálati an yag is szülessen. Ehhez igazodnak a 2010es kiegészítı feltárások is. A jelenlegi igénybevételre tervezett területen így 7+2 db 4,0 m talpmélységő kisgépi fúrást végeztünk, folyamatos zavart talaj illetve kızetminta vétellel, leírással, összesen 52 f m. hosszban.
4 A vizsgált terület és környezetének földtani térképe M = 1 : 50.000 ( M Á F I : 1 9 9 9 ) J e l k u l c s : b Qh h b A v i z s g á l t t e r ü l e t M o c s á r i a g y a g, a l e u r i t, tızeg, l á p f ö l d b p Q h M o c s á r i p r o l u v i á l i s a g y a g, h o m o k, d u r v a h o r d a l é k b p Q h p d Q p 3 bp pd P r o l u v á l i s d e l u v i á l i s a g y a g, a l e u r i t, h o m o k, kı z e t t ö r m e l é k, d u r v a h o r d a l é k d Q p d Qp 3 s op a 2 d D e l u v i á l i s, r é s z b e n s z o l i f l u k c i ó s l e j tı ü l e d é k ( a g y a g, a l e u r i t, k a v i c s : d ; h o m o k : d h ) A b á z i ó s k a v i c s, k o n g l o m e r á t u m, h o m o k 1. sz. ábra
5 5 db. Vertikális Elektromos Szondázást (VESZ) mértünk. Ez utóbbi mérés "hitelesítve" a f úrási adatokkal biztosította az egyes kızetrétegek mélységi és oldalirán yú változékonyságának jobb megismerését. A f úrásokban talajvízszintet (n yugalmi szintet) mértünk. A talajvízszint és a földtani metszetek meghatározhatósága érdekében is szintezéseket végeztünk. Jellegzetes kızetekre kiterjedıen a vett talajmintákon laboratóriumi vizsgálatok történtek (18+3 db). 1997ben vízmintából vízkémiai vizsgálatot végeztettünk, majd 2010ben akkreditáltan vízmintavétel és laborvizsgálat történt az FV1 sz. f úrás talajvízébıl és a Vindornya csatornából (az ÉKre 500 mre lévı állattartó telep esetleges szennyezı hatásának ellenırzésére). Az alkalmazott geofizikai módszer rövid ismertetése Vertikális Geoelektromos Szondázás (VESZ) A VESZ vagy geometriai szondázás lényege, hogy két földelt elektródán A és B áramot vezetnek a földbe és másik két elektródán M és N mérik az árameloszlás által létrehozott feszültséget. Mivel az áram eloszlása a rétegek fajlagos ellenállásától, a rétegek vastagságától és általában a földtani felépítéstıl függ, a felszínen mért feszültség információt tartalmaz a földtani felépítésrıl. Az eredmények megszokott megjelenítése a szondázási görbe, amely a növekvı AB f üggvényében a növekvı kutatási mélységgel az un. látszólagos f ajlagos ellenállás változását mutatja. Ismert, hogy a kızeteknek, így a laza üledékes kızeteknek is (agyag, iszap, homok, stb.) ellenállása elsısorban víztartalmuktól, a vízben oldott ionoktól, azok mozgékonyságától, koncentrációjától függ. A laza üledékek esetében a kızetek vezetıképességét kissé leegyszerősítve a pórustérfogat és a fajlagos felület határozzák meg.
6 Az ellenállás és kızetminıség, agyagosság és szemcsenagyság vagy az eredetileg tömör üledékes kızetek esetében az utólagos töredezettség, a hézagkitöltı anyag milyensége között tehát szoros kapcsolat van, azonban a pontos összefüggés területenként változik. Tájékoztatásul néhán y kızet f ajlagos ellenállása: Kızet megnevezése Fajlagos ellenállás (Ohmm) Kaolin, bentonit 1 10 Agyag 2 20 Márga 5 50 Homok (vizesszáraz) 50 1000 Kavics (vizesszáraz) 100 10000 Mészkı, dolomit 100 5000 A vízzel való telítettség (elárasztottság), a repedezettségtöredezettség, a törmelékes kifejlıdésnél a hézagkitöltés agyagossága az alsó határok felé tolja el a f entebbi számértékeket, tehát ez okból is földtanikızettani interpretációnál egyéb úton vagy módszerrel nyert adatokra is kell támaszkodni. A feldolgozás során (lásd mérési dokumentáció mellékletben) kiszámítható az egyes "rétegek" vastagsága és valódi f ajlagos ellenállása, melyhez a terület kızettani felépítésének ismeretében már konkrét kızettípus rendelhetı. Azonban az "értelmezésnél" mindig figyelembe kell venni a módszer "sajátosságait" is. 4. A talajmechanikai feltárások eredmény ei Az elızetesen tervezett helyeket terepbejárás során pontosítva telepítetten az 1. sz. mellékleten (helyszínrajz) rögzített helyeken történtek feltárások. 4.1. A felszínközel földtanikızettani képe A vizsgálatba bevont terület jelenleg 0,4 km 2, a feltárás mélysége fúrással 410, VESZ méréssel ~20 méter. A kızetrétegtani képet három metszettel szemléltetjük (3 sz. melléklet), illetve a következık szerint jellemezhetjük.
7 A felszíni réteg általános elterjedésben holocén tızeg, agy agos tızeg, mely a 092 hrszú területen már elmeddül, itt a tızeg már csak vékon y csíkok formájában van meg. Vastagsága 0,3 1,0 m körüli, helyenként feltehetıleg hián yzik. Közvetlenül a tızegréteg alatt a terület mintegy 60% án agy ag (homoklisztes, iszapos agyag), máshol a kissé magasabb helyzetben lévı 9. sz. fúrás kivételével iszap (ag yagos, homokos) fejlıdött ki. A két, egymáshoz szemcseméretben közelálló kızetanyag minimálisan 2 m vastag. (A vastagsági és kapcsolódási viszonyokat a földtani metszeteken mutatjuk be, adatokat lásd a rétegsoroknál) Az ag yagosiszapos felsı réteg alatt megjelenik a homok, homokliszt. A geoelektromos rétegsor tekintettel arra, hogy a mérések nagyobb kızettérfogatok átlagos paramétereit adják általánosabb "simítottabb" képet n yújt. E szerint = A tızeg alatt egy kis ellenállású összlet általánosan elterjedt. A 1314 Ohmm körüli értékek agyagot, az annál magasabb (kb. 20 Ohmmig) értékek sovány agyag, iszap, homokos ag yagként értelmezhetık, de ez a réteg egyértelmően elkülönül az alatta lévı, nagyobb ellenállású kızettıl. = A tızeg alatti agyagosiszapos réteg alatt, minteg y 10 m homokos jellegő összlet található. Ebben mint az pl. a V3 és V4 pontoknál elkülöníthetı volt viszon ylag vastag, máshol föltételezhetıen vékon yabb iszapos közbetelepülés(ek) is vannak. A homokos összlet (alsó mélységhatárában 1,5 2,5 mes pontatlanság is föltételezhetı) alatt ismét egy kisebb ellenállású iszapos jellegő réteg valószínősíthetı. A feltáró fúrások rétegsorait a 2 3 sz. ábrákkal szemléltetjük, a makroszkópos leírásokat a 4 sz. mellékletként csatoltuk.
9 TALAJMECHANIKAI FELTÁRÓ FÚRÁSOK RÉTEGSORAI 092 hrsz.ú terület M = 1:100 Fv 1 Fv 2 0,6 0,45 0,52 0,6 2,0 2,7 5,3 4,6 6,0 m 5,7 9,5 10,5 m Jelkulcs: tızeges talaj homoklisztes iszap vizsgált zavart minta iszapos homokliszt homoklisztes finomhomok talajvízszint 3. sz. ábra
10 4.2 A talajvíz A terület jellegébıl következıen a fúrásokban a talajvíz közvetlen felszínközelben, a tızegrétegben jelentkezett. A mért nyugalmi vízszintek: Fúrás száma Terepszintje Vízszint (1997.04.25) (mbf.) (m) (mbf.) F 2 131,99 0,38 131,61 F 3 132,20 0,35 131,85 F 4 132,04 0,39 131,65 F 7 132,00 0,35 131,65 F 8 132,55 0,61 131,94 F 9 133,40 0,68 132,72 F 11 131,44 0,23 131,66 Vízszint (2010.08.24) Fv 1 131,91 0,45 131,46 Fv 2 131,81 0,52 131,29 A mért adatokból látható, hog y a talajvíz közel szintes, kissé anomális képet a 9. sz. fúrás szintje mutat. A talajvíztükör mért adatai is D f elé mutató áramlást jeleznek. 4.3 A feltárások kızetanyagának mőszaki földtanitalajmechanikai jellemzése A jellegzetes kızetekbıl (mintavételi hel yeket a 2 3 sz. ábra is mutatja) vett 18 + 3 db. talajmintán végzett laborvizsgálatok eredményeit a következı táblázatban foglaltuk össze, az eg yes fúrásokhoz kapcsolódó vizsgálati adatlapokat 6. sz. mellékletként csatoltuk. (A talajmechanikai vizsgálatokat alvállalkozóként dr. Wagner és Társa Kft. végezte) 4.3.1 A felszínt ( a növén yzet is ezen alakult ki) tızegréteg fedi. (ez lehet letermelt, és a peremek f elé elmeddülı is). A kızetanyag mint ismeretes alacsony szénülési fokot elért növén yi részek halmazából álló, laza szerkezető szerves anyag. A felszíni elıfordulás növényi gyökérzettel való átszıttsége
11 JELLEGZETES KİZETEK TALAJMECHANIKAI PARAMÉTEREI VINDORNYASZİLİS, volt tızegbánya területe Mintavételi fúrás jele, mélységköz Kızetnév Plasztikus és Folyási határ Konzisztencia és Plasztikus index Hézagtérfogati tényezı Térfogatsúly, természetes és száraz Víztartalom Egyenıtlenségi együttható Súrlódási szög Kohézió Összenyom. modulus Határfeszültség Wp Wl Ic Ip n e o sz W (U) Ø c M σ a k mtıl mig % % (g/cm 3 ) % KN/m 2 m/s F 2 0,6 1,8 1,8 2,9 4,5 6,0* F 3 0,6 1,2 1,2 2,6 2,6 4,0 4,0 5,0 Agyagos, homokos iszap Agyagos iszap Homok* Agyag Agyagos, homokos iszap Agyagos iszap Iszapos agyag 19 20 20 21 18 21 33 33 43 35 33 37 0,86 0,38 0.87 0,71 0,40 0,62 14 13 23 14 15 16 43 42 44 40 36 46 42 0,75 0,72 0,78 0,66 0,56 0,85 0,72 1,90 0,91 2,00 2,00 1,98 1,95 1,93 1,58 1,53 1,68 1,62 1,57 1,42 1,54 21 28 23 24 25 27 27 5 18 18 22 20 20 18 19 8 5 4 5.000 5.000 8.000 5.000 6.000 4.000 3.500 200 200 220 250 200 180 160 3,2x10 6 3,6x10 6 4,2x10 5 2,0x10 9 4,0x10 9 2,4x10 8 2,2x10 8 F 4 0,8 1,6 1,6 2,3 Agyag Agyagos iszap (puha) 19 21 42 36 0,78 0,52 23 15 40 0,66 1,98 1,90 1,60 1,46 24 28 20 20 10 5.000 5.000 220 180 3,0x10 9 3,6x10 9 F 7 0,6 1,5 1,5 4,0 Agyagos, homokos iszap Homokos iszap 18 18 35 34 0,4 16 35 0,53 2,00 1,62 25 28 20 4.500 200 200 2,0x10 8 F 8 1,1 2,4 3,5 5,5* F 9 1,3 3,4* 3,4 6,0* F 11 0,7 1,8 1,8 3,0 3,0 5,0* Agyagos, homokos iszap Finomhomok* Iszapos homok* Homok* Homoklisztes agyag Homoklisztes iszap Iszapos homok* 20 20 20 0,9 36 35 0,90 0,92 0,80. 15 16 15 43 37 43 43 0,75 0,58 0,75 0,75 1,92 2,04 1,92 1,95 1,52 1,69 1,47 1,52 21 22 22 17 21 23 25 3,3 3,0 5,0 20 20 20 20 10 14 10 6.000 6.000 6.000 10.000 5.000 5.500 200 220 180 250 200 180 6,0x10 8 3,4x10 5 3,2x10 5 3,1x10 5 4,5x10 8 4,8x10 8 9,4x10 6 Fv 1 2,0 2,5* 4,0 4,5* 5,5 6,0* Homokos, iszapos homokliszt* Homokos, iszapos homokliszt* Iszapos homok* 31,3 38,4 27,1 3,6 3,8 40,0 180 160 200 1,6x10 6 1,6x10 6 4,6x10 7 * lásd szemeloszlási görbét
12 miatt a laza szerkezet, esetünkben, az átlagosnál is nagyobb, jó vízvezetı képességő. Teherbírása kicsi, összenyo módási modulusa az ag yagoknál is kb. egy nagyságrenddel kisebb. A képzıdmény, építési szempontból eg yértelmően alkalmatlannak minısíthetı. 4.3.2 A tızegréteg alatti agyag. Elterjedése nem általános. Az agyag kötöttségi fokára jellemzı plasztikus index (I p ) alapján közepesen sovány agyagnak minısíthetı. E mutató szerint a sovány agyag iszap elnevezés határán van a 8 sz. f úrás iszaprétege is. Mind az ag yag, mind az iszapréteg hel yzetébıl következıen is, átáztatott, képléken y, esetenként folyós szerkezető. A konzisztencia index csak néhány mintánál közelíti meg az 1,0t, így az esetleges terhelés hatására nagyobb összenyomódás várható. A közvetett adatokból számított szivárgási tényezı értéke e rétegnél (tételesen lásd a táblázatot) 10 8 és 10 9 m/sec nagyságrendő, tehát vízszivárgás szempontjából, gyakorlatilag vízzárónak mondható. 4.3.3 A homokok viszonylag jól osztál yozattak, iszaptartalmuk (mely a szivárgási tényezı értékét lényegesen leronthatja!) alacson y, közvetett adatokból számított szivárgási tényezı értékeket 10 5 m/sec nagyságrendőek. 4.4 A felszíni víz minısége Az 1997 évi feltárások során az F3 jelő fúrásban feltárt talajvízbıl vett mintából vízkémiai elemzés készült, a KDT VIZIG székesfehérvári laborjában. A vizsgálat adatsorát 7 sz. mellékletként csatoljuk. A talajvízminta a kémiai komponenseket tekintve jó minıségő (~ ivóvíz minıség) talajvizet jelez. Építési szempontból a víz agresszivitását tekintve megemlíthetjük a következıket: A ph érték (6,9) semleges kémhatást jelez, ez mutatja, hogy pl. veszél yesnek minısíthetı humuszsavak a vízben nincsenek jelen.
13 A betonban, báziscserével jelentısebb szilárdsági kárt okozó magnézium sók alárendelt menn yiségben vannak jelen, a talajvíz Mg tartalma alacsonynak minısíthetı. Ugyanez állapítható meg az ammónium és a klorid ionra is. Ismert, a betonban megkötıdı szulfátionnal szemben általában 300 mg/l fölött kezdenek védekezni. Esetünkben itt is kedvezı képet mutat az 50 mg/les szulfát tartalom. A 2010 évi vízmintavételek, az Fv1 sz. f úrásból vett talajvíz, illetve a Vindornyacsatorna jelzett szakaszának felszíni eredető, esetleges szennyezettségének f eltárására irányultak. Ez utóbbi mintavétel célja, hog y a mintázott csatorna szakasztól ÉKre (a lefol yási és talajvíz szivárgás vonalába) lévı állattartó telep esetleges szennyezı hatását föltárja. A mintavételi és laborjegyzıkönyvet a 7. sz. melléklet tartalmazza. A Vindorny acsatornából vett mintában az ammónium tartalom 0,75 mg/l, amely kissé meghaladja a 6/2009(IV.14) KvVMEüMFVM együttes rendeletben megadott (500 µg/l) B szennyezettségi határértéket. Egyéb komponensek a szennyezettségi határértéket nem érik el. Az FV1 sz. fúrás talajvizében a szulfát tartalom 570 mg/l, ez magasabb, a 250 mg/l, B határértéknél. 5. Összefoglalásul a következı megállapításokat tehetjük: Az elvégzett feltárások vékony felszíni tızeges réteget igazolnak, amely alatt 23 m vastag, rossz vízvezetı agyag, iszap (sovány agyag) réteg van. Ez alatt, általában homokos összlet következik, jelentısebb, kb. 10 m vastagsággal. A feltárt rétegek általában képlékenyek, víztartalmuk magas.
14 A tervezett, lapos rézsőkkel készülı töltés építése a tızeges an yag kivételével, a paramétereik alapján közel sem optimális megoldásként, de igénybe vehetık. Az an yaghoz csatolásra került, a MÉRFÖLD Kft. mint alvállalkozó által készített geodéziai fölmérés, amely a 092 hrsz.ú terület részletes f elszín térképét, és a Vindornyacsatorna mintegy 1.200mes szakaszának hosszszelvén yét tartalmazza. Veszprém, 2010 szeptembere.. (Nyerges Lajos) Földtani szakértı (FSz39/2010) Vízmérnöki tervezı (VZT 0803/2011)
506.000 175.000 A V2 B' V5 F9 V6 F8 C F4 F3 F11 V3 A' C' F2 FV1 FV2 V4 B F7 Vindornyaszılıs, volt tızegbánya északi peremén tervezett tó területének talajmechanikai feltárásai és kiegészítı geodéziai és mérési HELYSZÍNRAJZ M = 1:10.000 F2 Jelkulcs: FV1 V2 A A' Fúrás jele, helye (1997) geodéziai felvétel helye Fúrás jele, helye (2010) VESZ mérési pont (1997) Vízmintavétel, laborvizsgálat helye (2010) Szerkesztett földtani metszet 1 sz. melléklet
TALAJMECHANIKAI FÚRÁSOK ÉS VESZ MÉRÉSEK KOORDINÁTÁI 2.
VINDORNYASZİLİS, felhagyott tızegbánya 1997 évi talajmechanikai fúrások EOV koordinátái Jele, száma Y X Z (m) mbf. F 3 506.425 174.460 132,20 F 2 506.010 174.400 131,99 F 7 505.748 174.025 132,00 F 8 505.910 174.650 132,55 F 9 506.470 174.620 133,40 F 11 506.140 174.440 131,89 VESZ mérési pontok koordinátái: Jele, száma Y (m) X V 2 505.865 174.665 V 3 505.750 174.440 V 4 505.925 174.210 V 5 506.040 174.635 V 6 506.470 174.620
3. FÖLDTANI METSZETEK 3 db.
4. TALAJMECHANIKAI FÚRÁSOK RÉTEGSORAI 4/a: 4/b: 1997: 7 db. 2010: 2 db.
TERRATEST Kft. Veszprém, Házgyári út 1. VINDORNYASZİLİS, 092. hrsz.ú területen mélyített Fv1 jelő fúrás rétegsora Koordináták (EOV rendszerben): Y = 505.647,23 X = 173.372,87 X = 131,91 Mélységköz mtıl mig 0,0 0,6 0,6 2,0 2,0 5,3 5,3 Makroszkópos kızetleírás TALAJ Sötétszürke, fekete színő, szerves anyagokban gazdag (tızeges), kissé homokos, nyirkos talaj. ISZAPOS HOMOKLISZT Világos szürkésbarna színő (1,8 mtıl szürke sávokkal), nyirkos, nedves, összeálló, puha, képlékeny anyag. FINOMHOMOKOS, ISZAPOS HOMOKLISZT, Kékesszürke, szürke színő (kezdetben kissé barnás árnyalatú), melynek agyag, illetve iszaptartalma változó, ám a talp felé egyértelmően nı. A minta átitatott, képlékeny, néhol folyóssá váló. FINOMHOMOKOS, HOMOKLISZTES ISZAP Szürke színő, összeálló, tömör anyag, melyben vékony, szürke csillámos (muszkovit?) finomszemő homoksáv is megjelenik. A fúrás talpa: 6,00 m. (terepszinttıl) Talajvízszint: megütött: 2,40 m (terepszinttıl) nyugalmi: 0,45 m (terepszinttıl); 131,46 mbf. (2010.08.24) Talajmechanikai vizsgálatra mintavétel: 2,0 2,5m; 4,0 4,5m; 5,5 6,0m Talajvíz mintavétel. A rétegsort leírta: Fekete János okl. bányamérnök, geológus 1/2
TERRATEST Kft. Veszprém, Házgyári út 1. VINDORNYASZİLİS, 092. hrsz.ú területen mélyített Fv2 jelő fúrás rétegsora Koordináták (EOV rendszerben): Y = 505 620,80 X = 173 264,67 X = 131,81 Mélységköz mtıl mig 0,0 0,6 0,6 2,7 2,7 4,6 4,6 5,7 5,7 9,5 9,5 Makroszkópos kızetleírás TALAJ Sötétszürke, fekete színő, szerves anyagokban gazdag (tızeges), kissé homokos, nyirkos talaj. ISZAPOS HOMOKLISZT Világos szürkésbarna színő (elszórtan okker limonitos sávokkal), nyirkos, nedves, összeálló, puha, képlékeny anyag. ISZAPOS HOMOKLISZT, FINOMHOMOK Kékesszürke, szürke színő (kezdetben kissé barnás árnyalatú), melynek agyag, illetve iszaptartalma változó, ám a talp felé egyértelmően nı. A minta átitatott, képlékeny, néhol folyóssá váló. FINOMHOMOKOS, HOMOKLISZTES ISZAP Világosbarna színő, tömör szerkezető minta. HOMOKLISZTES FINOMHOMOK Kékesszürke, szürke színő, csillámos (muszkovit?), tömör szerkezető anyag. FINOMHOMOKOS, HOMOKLISZTES ISZAP Szürke színő, összeálló, tömör anyag. A fúrás talpa: 10,50 m. (terepszinttıl) Talajvízszint: megütött: 2,00 m (terepszinttıl) nyugalmi: 0,52 m (terepszinttıl); 131,29 mbf. (2010.08.24) A rétegsort leírta: Fekete János okl. bányamérnök, geológus 2/2
5. VESZ MÉRÉSI GÖRBÉK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK 5 db.
6. TALAJMECHANIKAI VIZSGÁLATI ADATLAPOK 6/a: 1997 évi mintavételek: 7 db. 6/b: 2010 évi mintavételek: 3 db.
7. VÍZ MINİSÉG VIZSGÁLATOK 7/a: 7/b: 1997: F3 sz. fúrás: laborjvizsgálat jkv.: 1 db. 2010: Fv1 sz. fúrás: mintavételi jkv. laborvizsgálati jkv. Vcs1 (Vindorna csatorna): mintavételi jkv. laborvizsgálati jkv.
8. GEODÉZIAI MÉRÉSEK Vindornyacsatorna, Tervezési alaptérkép (2 db), M=1:500 Vindornyacsatorna, Hosszszelvény (1 db), M=1:1.000 Vindornyacsatorna, Keresztszelvények (5db), M=1:250 092 hrsz., Tervezési alaptérkép, M=500 Külön CDn mellékelve!