S 1 A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VI. KONGRESSZUSA ELHÍZÁS ÉS RIZIKÓFAKTOROK PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 2011. március 25-26.
S 2 A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) VI. Kongresszusa Elhízás és rizikófaktorok 2011. március 25-26. Magyar Telekom Székház, Budapest, I. Krisztina krt. 55. FŐVÉDNÖK: DR. SCHMITT PÁL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE VÉDNÖK: DR. SZÓCSKA MIKLÓS EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
S 3 A Kongresszus elnöke: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT elnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. Tel: 06 28 506-800 A Kongresszus titkára és tudományos információ: Dr. Simonyi Gábor a MOMOT alelnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Tel: 06 28 507-600 E-mail: drsimonyi@momot.hu Szervező Bizottság: Dr. Simonyi Gábor Dr. Bonta László Kis Beatrix Judit Gémesiné Lőrincz Márta Németh Piroska E-mail: ikeb@florhosp.hu Akkreditáció: orvosoknak és szakdolgozóknak folyamatban
S 4 A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) Elnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat Vezető: Prof. Dr. Farsang Csaba egyetemi tanár A Kongresszus szervezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Telefon: 06-28-507-645, Fax: 06-28-507-745 Információ: Dr. Simonyi Gábor, E-mail: drsimonyi@momot.hu Regisztráció: Németh Piroska E-mail: ikeb@florhosp.hu Internet: http://www.momot.hu Helyszíni regisztráció: 2011. március 25. (péntek) 08.00-19.00 2011. március 26. (szombat) 08.00-13.00 A kongresszus helyszíne: Magyar Telekom székház, Budapest I. Krisztina körút 55.
S 5 A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI Kiemelt támogatók: Támogatók: HUNIKO KFT
S 6 TUDOMÁNYOS PROGRAM 2011. március 25. PÉNTEK 10.00 MEGNYITÓ Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens, a kongresszus elnöke 10.30 ELHÍZÁS ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens, Dr. Simonyi Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa AZ ELHÍZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Prof. Dr. Bálint Géza egyetemi tanár, az MTA doktora, Dr. Áts Katalin Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet ELHÍZÁS ÉS MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK Prof. Dr. Préda István egyetemi tanár, az MTA doktora Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály és Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ, Budapest OBESITAS ÉS ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE 11.45 SZÜNET
S 7 12.00 ANYAGCSEREZAVAROK ÉS SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPÓZIUM Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens Prof. Dr. Kékes Ede Prof. Dr. Kékes Ede Hypertonia Központ, Óbuda, Budapest STATE OF THE ART LECTURE SZIMPATIKUS TÚLSÚLY, HYPERTONIA ÉS OBESITAS Dr. Medvegy Mihály Ph.D., Dr. Simonyi Gábor, Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa SZIMPATIKUS TÚLSÚLY, HYPERTONIA ÉS OBESITAS. OBES HYPERTONIÁSOK KEZELÉSE RILMENIDINNEL Prof. Dr. Kékes Ede Hypertonia Központ, Óbuda, Budapest SZIMPATIKUS TÚLSÚLY ÉS HYPERURICAEMIA. AZ ALLOPURINOL ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK Dr. Simonyi Gábor, Dr. Medvegy Mihály Ph.D., Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa SZIMPATIKUS TÚLSÚLY INZULIN REZISZTENCIA DIABETES. A SITAGLIPTIN KEZELÉS HATÉKONYSÁGA ÉS BIZTONSÁGOSSÁGA 13.40 EBÉD
S 8 14.40 KARDIOVASCULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS PREVENCIÓ Üléselnök: Dr. Pados Gyula kandidátus, c. egyetemi docens Dr. Alföldi Sándor, Dr. Nagy Erzsébet, Kováts Viktória, Dr. Szomszéd Anita, Hollósvölgyi Eszter, Prof Dr. Farsang Csaba, egyetemi tanár, az MTA doktora Fővárosi Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum SZENT IMRE KÓRHÁZ PREVENCIÓS PROGRAM: CÉLKITŰZÉSEK ÉS KIINDULÁSI ADATOK Prof. Dr. Farsang Csaba egyetemi tanár, az MTA doktora, Dr. Nagy Erzsébet, Kováts Viktória, Dr. Szomszéd Anita, Hollósvölgyi Eszter, Dr. Alföldi Sándor Fővárosi Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum A SZENT IMRE KÓRHÁZ PREVENCIÓS PROGRAMJÁNAK EREDMÉNYE 15.40 SZÜNET 16.00 TESTZSÍRCSÖKKENTÉS MINDEN SZINTEN Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Dr. Pados Gyula kandidátus, c. egyetemi docens Fővárosi Szent Imre Kórház, KMC, Lipid Részleg ATKINSTŐL A LOW-CARB HIGH-PROTEIN DIÉTÁIG Prof. Dr. Apor Péter c. egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, Apor-Med Bt., Oxygén Wellness Naphegy, Budapest MENNYIBE KERÜL EGY KILÓ ZSÍR? 17.00 SZÜNET
S 9 17. 20 SZABAD ELŐADÁSOK I. Üléselnök: Dr. Haraszti László Dr. Haraszti László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Pszichiátriai Osztály, Kistarcsa TEST A LÉLEK FOGLYA Dr. Nagy Viktória, Dr. Fodor Miklós Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház, II. Pszichiátriai Osztály TESTSÚLY A LÉLEK TERHE Deli Éva, Dr. Antal Albert Ph.D., Dr. Dobi Sándor Ph.D., Dr. Hamula János Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, Budapest RIZIKÓFAKTOR-SZŰRÉS EREDMÉNYEI KÉNYSZERGYÓGYKEZELT BETEGEK KÖRÉBEN 18.20 SZÜNET 19.00 FOGADÁS
S 10 2011. március 26. SZOMBAT 09.00 SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ Üléselnök: Gémesiné Lőrincz Márta Csizmadia Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Dietetikai Szolgálat, Kistarcsa A TÁPLÁLKOZÁS SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI ÉRETT KÖZÉPKORTÓL AZ ÖREGKORIG Kőszegi Dalma Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Dietetikai Szolgálat, Kistarcsa TÉVHITEK A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ÉS A TÁPLÁLKOZÁS KAPCSOLATÁRÓL Kóczián Viktória Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Pszichiátriai Osztály, Kistarcsa TÜKÖR KONTRA MÉRLEG 09.45 SZÜNET 10.00 ELHÍZÁS ÉS FOGYÁS MÁSKÉPP Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens Csíki Sándor FOOD & WINE AZ ELHÍZÁS, MINT A 20. SZÁZAD VÉGI FOGYASZTÓI TÁRSADALMAK VÁLSÁGJELENSÉGE. GASZTRONÓMIATÖRTÉNETI VÁZLATOK. Schobert Norbert Norbi-update EGÉSZSÉGES TARTÓS FOGYÁS KLINIKAILAG BIZONYÍTVA 10.40 SZÜNET
S 11 11.00 SZABAD ELŐADÁSOK II. Üléselnök: Dr. Meskó Éva kandidátus Dr. Meskó Éva kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Angiológia, Kistarcsa OBESITAS ÉS SZERVI KÁROSODÁSOK Dr. Urbanek Krisztina, Prof. Dr. Gyarmati János Hunikó Képalkotó Diagnosztikai Központ, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK SZEREPE A GYERMEKKORI OBESITAS DIAGOSZTIKÁJÁBAN Dr. Császár Júlia, Dr. Jakab György Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa ALVÁSI APNOE ÉS ELHÍZÁS A FÜL-ORR-GÉGÉSZ SZEREPE AZ ALVÁSI APNOE DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Véber Orsolya Ágnes, Dr. Dunai Andrea, Dr. Keresztes Katalin, Dr. Lendvai Zsófia, Dr. Rónai Katalin, Dr. Kelemen Andrea, Dr. Turányi Csilla Zita, Dr. Szőcs Júlia Luca, Dr. Zoller Rezső, Dr. Molnár Miklós Zsolt, Dr. Novák Márta, Dr. Mucsi István Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE (OSA) ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITÁS (HRV) ÖSSZEFÜGGÉSE METABOLIKUS SZINDRÓMÁS (MS) BETEGEKBEN Dr. Szépkúti Sándor, Dr. Bandur Szilvia Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Diabetológiai Szakrendelés, Kistarcsa A MOZGÁSTERÁPIA GYAKORLATI KIVITELEZÉSE DIABÉTESZ MELLITUSZBAN Dr. Halász Adrien Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Gyermekosztály, Kistarcsa A LÉGSZENNYEZETTSÉG ÉS AZ OBEZITÁS ÖSSZEFÜGGÉSE Dr. Barta Zsuzsanna, Dr. Jámbor Gyöngyi, Kerepeszki Andrea Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A FIZIKAI AKTIVITÁS RIZIKÓCSÖKKENTŐ HATÁSA A REHABILITÁCIÓ SZEMSZÖGÉBŐL 12.10 SZÜNET
S 12 12.40 BEJELENTETT ELŐADÁSOK Üléselnök: Dr. Halász Adrien Ph.D. Dr. Lelovics Zsuzsanna 1,2, Dr. Lukács Gábor 2, Dr. Völgyi Zoltán 2, Vági Zsolt 1 1 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs; 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár ÉHEZŐ KÖVÉREK ELEKTÍV SZAKBAN COLORECTALIS DAGANATBAN SZENVEDŐ BETEGEK MŰTÉTET MEGELŐZŐ TESTÖSSZETÉTELE ÉS TÁPLÁLKOZÁSA Hartmann Eszter 1, Ködbaum Zsanett, Dr. Varga Csaba 2, Dr. Lelovics Zsuzsanna 1,2, Dr. Máté Ágnes 3 1 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, SBO, Kaposvár 3 Szent Pantaleon Kórház, SBO, Dunaújváros ELHÍZOTT BETEGEK A SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁSBAN Dobák Zita 1, Herczeg Anna 1,2, Dr. Lelovics Zsuzsanna 1, Zombori Judit 2 1 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest TÁPLÁLKOZÁSI ÉS EMOCIONÁLIS SZOKÁSOK HATÁSA A VIZSGAIDŐSZAKOT KÖVETŐ TESTTÖMEG-GYARAPODÁSRA Kovács Ildikó Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest EGÉSZSÉGNAPOK LÁTOGATÓINAK TESTTÖMEGINDEX SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Vági Zsolt, Tolnai Bianka, Soós Mihály*, Dr. Lelovics Zsuzsanna Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs; * Kaposvári Egyetem NAGYOBB TESTTÖMEG NAGYOBB HISZÉKENYSÉG? KINEK HIGGYEN, AKI FOGYNI AKAR? TÁPLÁLKOZÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Töttösi Adrienn, Dr. Lelovics Zsuzsanna Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs TÁPLÁLJUK VAGY ETETJÜK A GYERMEKEKET? A GYERMEKEKRE POZÍCIONÁLT ÉLELMISZER-VÁLASZTÉK 13.40 SZÜNET
S 13 14.00 REZIDENS FÓRUM, VARIA (ESETBEMUTATÁSOK) Üléselnök: Dr. Meskó Éva kandidátus Dr. Boska Zoltán, Dr. Krémer Ildikó Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa INFLUENZA SZÖVŐDMÉNYEKÉNT KIALAKULT LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉG Dr. Várdai Erika, Dr. Horváth Sándor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai Osztály, Kistarcsa NÉLKÜLÖZHETŐ-E RÉSZLETES A FIZIKÁLIS NEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT? Dr. Kléh-Kovács László, Dr. Várkonyi Magdolna, Dr. Koncz Judit, Dr. Kardos Mária, Dr. Pál Zsuzsanna, Dr. Ravasz Kinga, Dr. Kollár Réka, Dr. Máthé Olga, Dr. Simonyi Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztály, Kistarcsa EGY HYPOGLYCAEMIÁS BETEG NEM SZOKVÁNYOS ESETE 14.30 A KONFERENCIA ZÁRÁSA
S 14 ELŐADÁS KIVONATOK
S 15 AZ ELHÍZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Bedros J. Róbert, Simonyi Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Jól ismert, hogy az elhízás járványszerűen terjed a fejlett és már a fejlődő országokban is. A túlsúly és az elhízás Magyarországon is jelentős népegészségügyi problémává vált. Az hasi (intraabdominalis) zsírmennyiség gyarapodása - a testtömeg-indextől függetlenül is - jelentős metabolikus eltéréseket eredményezhet: atherogendyslipidaemia, insulin resistentia, pro-thrombotikus állapotok, a gyulladásos markerek emelkedése stb. A túlsúly és az elhízás számos betegség bizonyított kockázati tényezője, de sajnos a kezelés gyakran elmarad, illetve nem kellően effektív. Az elhízás hosszú távú kezelése eredménytelenségének egyik velejárója a jo-jo effektus, amelynek számos káros hatása ismeretes. A elhízás és túlsúly kezelésének alapja a megfelelő diéta. Az alacsony szénhidrát tartalmú diéta vonatkozásában számos kedvező eredményt közöltek. Randomizált, kontrollált tanulmányban 3 hónapos alacsony szénhidrát tartalmú (low carb) diéta során szignifikánsan nagyobb mértékű testtömeg-csökkenést észleltek a hagyományos diétákhoz képest. Az alacsony szénhidrát tartalmú diéta alkalmazásával a triglicerid csökkenése, a HDL-koleszterin szint emelkedése volt kifejezettebb, míg az LDLkoleszterin érték változásban nem volt különbség a hagyományos diétához képest. A kezelés során nagyon fontos a testmozgás fokozása, és az ezzel járó életmód változtatásnak, a pszichés vezetésnek, és indokolt esetben a gyógyszeres kezelésnek. A gyógyszeres terápiában jelenleg beszűkültek a lehetőségek. Súlyos esetekben sebészeti kezelés indikált. Az elhízás kezelése fontos, és összetett feladat, amely team munkát igényel. ELHÍZÁS ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
S 16 ELHÍZÁS ÉS MOZGÁSSZERVI BETEG- SÉGEK Bálint Géza, Áts Katalin Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet ELHÍZÁS ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
S 17 OBESITAS ÉS ISCHAEMIÁS SZÍVBETEG- SÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE. Préda István Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály és Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ, Budapest A kövérség (testtömegindex /BMI/ >30kg/m²) és az obezitással szövődött kórállapotok az ischaemiás szívbetegségek kialakulásának fontos rizikótényezői. Az országok többségében a populáció több mint egyötöde kövér, és csak valamivel kevesebb, mint a fele (BMI <25kg/m²) normál testsúlyú A testsúlytöbblet és obezitás hypertoniára, dyslipidaemiára, diabetesre, thrombotikus és gyulladásos betegségekre hajlamosít. Legújabban a BMI > 30kg/m² és a haskörfogat (>102cm férfiakban és >88 cm nőkben) jelenti a bizonyítottan megnövekedett kardiovaszkuláris veszélyeztetettséget. A haskörfogat mérése (mint rizikóparaméter) előnye a BMI-vel szemben, hogy indirekt módon különbséget tesz a szubkután és viszcerális zsírszövet mennyisége között, mivel a viszcerális zsír mennyisége (mely elsősorban a mezenteriális és retroperitoneális régióban jelenik meg), metabolizmusa eltér a szubkután zsírszövettől. Direkt kapcsolata van a májkeringéssel és citokineken/adipokineken keresztül közvetítve endokrin feladatot is ellát, mennyiségének növekedésével fokozódik a kardiovaszkuláris veszélyeztetettség. Újabban felmerült a testmagasság/haskörfogat összefüggés tudományos értelmezése is. A haskörfogat számos rassz (távolkelet, délamerikai benszülöttek) esetében, a BMI a fokozott (sportos) muszkulatura esetén félrevezető, a viscerális zsír mennyiségét az adott földrajzi régióban jól, azonban általánosan a human genom szempontjából egyenlőtlenül jellemzik. A sokszeletes CT vizsgálat alkalmas a szubkután és viszcreális zsírszövet szöveti sűrűségének ((denzitásának), volumenének, és a következményes kardiovaszkuláris (CV) rizikófokozódás becslésére. A perikardiális zsírszövet szív-ct-vel mérhető mennyiségét is arányosnak tartják a várható CV események rizikójával. A szubkutaán/viscerális zsírszövet arány és térfogat meghatározása, a pericardialis zsírszövet mennyiségének CT-vel történő mérésének lehetőségei hazánkban is adottak. ELHÍZÁS ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
S 18 SZIMPATIKUS TÚLSÚLY - ANYAGCSERE ZAVAROK, STATE OF ART LECTURE Kékes Ede Hypertonia Központ Óbuda A klinikai tanulmányok sokasága támasztotta alá, hogy a szimpatikus aktivitásnak patofiziológiai és klinikai jelentősége van visceralis obesitásban, metabolikus szindrómában és 2T. Elhízott hypertoniásoknál az MSNA (az izomzat szimpatikus idegaktivitása) aktivitás kétszerese volt a sovány hypertoniásoknál észlelt értékekhez képest. A vegetatív funkció zavara, az aritmia hajlam is nagyobb volt visceralis obesitásban. Az egyik legdöntőbb bizonyíték, hogy az FFA rontja a baroreceptor érzékenységet, mialatt fokozza a pulzus szimpatikus kontrollját, illetve csökkenti a paraszimpatikus aktivitást (1). A szimpatikus aktivitás pathogenetikus szerepe a metabolikus szindrómában vitaként az egész világot megmozgatta. Alapvetően két teória áll egymással szemben. Az egyik a Lansberg koncepció (2), mely szerint a genetikus és környezeti hatások révén kialakuló speciális testsúlytöbblet eredményezi az inzulinrezisztenciát, hyperglycemiát illetve hyperinsulinaemiát, majd ezek következményeképpen a hypothalamikus rendszeren keresztül mint kompenzáló mechanizmus - alakul ki a fokozott szimpatikus aktiváció és a hőközpont izgalma. A testsúly nagyságának döntő hatása van a kialakuló szimpatikus aktiváció mértékére. Sovány egyénekben a trigger mechanizmusokra normális méretű vérnyomás és szívfrekvencia emelkedés alakul ki. Elhízott egyénekben a baroreceptor rendszer zavara miatt - kóros reakció jelentkezik, és nagyobb mértékű haemodinamikai válasz lép fel. Fentiekkel szemben a Julius (3) nevével fémjelzett teória szerint mindenképpen a szimpatikus overaktivitás az elsődleges, mert ennek metabolikus hatásai a szervezetben (glukóz felvétel gátlás, inzulin szaporulat, glikogén lebontás, szabad zsírsav kiáramlás, vérnyomás emelkedés) kísértetiesen hasonlítanak azon jelenséghez, melyet diabeteses anyagcserezavarban vagy a metabolikus szindrómában találunk. Az is új ismeret az, hogy a catecholaminok a zsírszövetben elhelyezkedő béta- 3-adreno-receptorokon keresztül segítik elő a lipolysist. Lansberg teóriáját alátámasztja Lembo és mtsai (4) megfigyelése, akik szerint az inzulin a hypothalamus centromediális neuronjaira gyakorolt hatása révén képes fokozni elsősorban hypertoniás egyénekben - a szimpatikus aktivációt, sőt ezen keresztül gátolja a vázizomzatban a vérátáramlást. A látszólagos ellentmondást, mely szerint az inzulin vasodilatátor, és más a reakció normotoniás illetve hypertoniás egyénekben, az oldja fel, hogy normotoniás egyénben a hyperinsulinaemia megemeli ugyan a szimpatikus aktivációt, de gátolja a szimpatikus effektus alfa-2- adrenerg-receptoron történő érvényesülését (így gátolja a vasoconstrikciót (Ca2+ mobilizáció gátlása). Ezzel ellentétben, hypertoniás egyénekben elmarad a vasoconstrikciót gátló effektus, így maradéktalanul tud érvényesülni a szimpatikus túlprodukció. A két teória csak növelte ismeretanyagunkat, és újabb lehetőséget nyújtott a terápiás megoldásokban is. Ezen teóriákból kiindulva jutottunk a Despres (5) által megfogalmazott cardiometabolikus rizikó koncepcióhoz, melyben a fő láncszem a kóros zsírszövet, ezen belül a vazoaktív anyagokat termelő kóros adipocyta (42). 1996-ban az European Heart Journal editorial-jában az inzulint, mint új cardiovascularis rizikófaktort mutatta be. eredményeképpen alakulhat ki a hypertonia. A másik oldal a hypothalamus után a hypofizis és mellékvese kéreg vonalon fejti ki hatását. Ezt nevezik HPA (Hypothalamus-hypofizismellékvesekéreg) tengelynek. Kétségtelen, hogy ezen rendszerre is befolyást gyakorol az autonóm idegrendszer. Mindazonáltal a hypofizis ACTH val ingerli a mellékvesekérget, mely cortisolt termel. Obesitásban a korticotrop releasing hormon fokozott szekrécióját írták le, mely az ACTH szekréció fokozásán keresztül ugyancsak a mellékvesekéreg kortizol termelés fokozását okozza. A kortizol fokozza az insulin rezisztenciát. A kortizol és az insulin elősegíti a zsír felhalmozódását, a növekedési hormon és a tesztosteron a lipid metabolizmust fokozza és befolyásolja a lipidanyagcserét. Az insulin rezisztencia kialakulásában a cortizol és a szimpatikus aktiváció egyaránt részt vesz. A helyzetet bonyolítja, hogy a növekedési és sex hormonok gátló hatást fejtenek ki a rendszerre, ellenben a gonadotrofin stimuláló hormon elősegíti a cortisol kiáramlását. A zsírsejtekből felszabaduló szabad zsírsav erősíti az insulin rezisztencia kialakulását. ANYAGCSEREZAVAROK ÉS SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPOZIUM
S 19 SZIMPATIKUS TÚLSÚLY, HYPERTONIA ÉS OBESITAS OBES HYPERTONIÁSOK KEZELÉSE RILMENIDINNEL Medvegy Mihály, Simonyi Gábor, Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa Ismert, hogy az elhízás önálló kockázati tényezője számos kardiovaszkuláris betegségnek, így a hypertoniának. A hypertonia és az elhízás szorosan összefügg egymással. A hypertoniások kb. 30%-a elhízott, míg az elhízottak kb. 60%-a hypertoniás. Elhízottak hypertoniáját számos tényező okozhatja. Pl. a zsírszövetben termelődő leptin a szimpatikus idegrendszer aktivitás fokozásán keresztül emeli a vérnyomást. A szimpatikus idegrendszer fokozott működése növeli a szívfrekvenciát és a perifériás vascularis ellenállást, végső soron pedig a vérnyomást is. A szimpatikus idegrendszer (SNS) számos úton fejtheti ki a hatását a vérnyomás szabályozásban részt vevő szervekre (vese, szív, mellékvese, érrendszer). A szimpatikus idegrendszer túlműködése szerepet játszik a célszerv károsodások és metabolikus eltérések kialakulásában is. Ismert a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásának kapcsolata az inzulin rezisztenciával is. Elhízottak hypertoniája esetén elsősorban az anyagcsere semleges gyógyszerek adása jön szóba: ACE-gátlók, ARB-k, kalcium-antagonisták, imidazolin1-receptor-agonisták vagy alfa-1- adrenerg receptor gátlók, illetve alfa-2-adrenerg receptor agonisták. Egy 3 hónapos vizsgálatunkban sikeresen kezeltünk elhízott hypertóniás betegeket rilmenidinnel. ANYAGCSEREZAVAROK ÉS SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPOZIUM
S 20 AZ ALLOPURINOL ÚJ MEGVILÁGÍTÁS- BAN. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK Kékes Ede Hypertonia Központ Óbuda Az utóbbi évek kutatási eredményei oda vezettek, hogy a hyperuricaemia jelentőségét újra kellett értékelni. A köszvényen túl három olyan tényező szerepel pathogenetikai szempontból, melyek létrehoznak olyan húgysavszint emelkedést, hogy annak kezelésével köszvényes tünetek megjelenése nélkül is kiemelten kell foglalkoznunk: A fokozott szimpatikus aktivitás, valamint az inzulinrezisztencia olyan veseáramlási zavarokat okoz, melynek eredményeképpen a húgysav szint jelentősen emelkedhet. A szimpatikus aktivitás növekedése angiotenzin II produkciót indít és ez több más folyamat mellett fokozza a xantin-oxidáz produkciót A malignus folyamatokon, illetve cytostasztatikus kezelésen túl más betegségekben (elsősorban szívelégtelenségben és veseelégtelenségben) is számolni kell jelentős sejtpusztulással, mely megnöveli a purin metabolizmust Az egyes szervekben kialakuló ischemia / reperfuzió folyamatában xantin-oxidáz felszaporodás jön létre, mely megnöveli a húgysavszintet és önmagában is szöveti oxidatív stresszhez vezet. Egyre több kísérletes és emberi vizsgálat támasztja alá, hogy a másodlagosan kialakuló hyperuricaemiában - köszvényes tünetek megjelenése nélkül is indokolt a xantin-oxidáz bénító allopurinol adagolása: Hypertoniában a centrális szimpatikolitikumok kedvezően befolyásolják a kóros purin anyagcserét. Fiatal, serdülőkori magas vérnyomásban önmagában az allopurinol képes a szisztolés és diasztolés vérnyomást csökkenteni. Az allopurinol hatására stabil angina pectorisban nő a terheléses tolerancia. Szívelégtelenségben allopurinol fokozza a szívizom kontraktilis állapotát, javítja a myocardiális oxigén felhasználási rátát. Metabolikus szindrómában csökken a xantinoxidáz aktivitás és esik a húgysavszint. ANYAGCSEREZAVAROK ÉS SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPOZIUM
S 21 SZIMPATIKUS TÚLSÚLY INZULIN REZISZTENCIA DIABETES A SITAGLIPTIN KEZELÉS HATÉKONY- SÁGA ÉS BIZTONSÁGOSSÁGA Simonyi Gábor, Medvegy Mihály, Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa A szimpatikus aktivitás fokozódása számos haemodynamikai következményekkel is jár, de több metabolikus (inzulinrezisztencia, dyslipidaemia) hatást is okozhat. Világszerte már 240 millió ember szenved cukorbetegségben, és az előrejelzések szerint számuk 2025-re már több mint 380 millióra nőhet. Sajnos a 2-es típusú diabetes mellitus gyakorisága hazánkban is növekvő tendenciát mutat. A betegség következtében kialakuló súlyos szövődmények rontják az életminőséget, csökkentik a várható élettartamot. 2008-ban új hatásmechanizmusú - az incretin tengelyre ható - készítmények jelentek meg Magyarországon a 2-es típusú diabetes mellitus orális kezelésében, amelynek első képviselője a sitagliptin volt. Tekintettel arra, hogy a diabetes mellitus krónikus és progresszív betegség, ezért hosszú távú kezelést igényel. Fontos szempont, hogy a kezelés során az alkalmazandó gyógyszer milyen hatásosan javítja a szénhidrát anyagcserét, milyen a mellékhatás profilja, és milyen egyéb szövődményekre hajlamosíthat. Mindezek mellett fontos szempont az is, hogy az alkalmazott gyógyszer mennyire biztosítja a pancreas béta sejtjeinek védelmét is. Több, nagy betegszámú (több mint 6000 beteg) két éves követéses vizsgálatban értékelték a sitagliptin mono- és kombinációs terápia hosszú távú hatásosságát a szénhidrát anyagcsere és a mellékhatások vonatkozásában. Az eredmények azt igazolták, hogy 100 mg sitagliptin mind metforminnal kombinálva, mind monoterápiában tartós és klinikailag jelentős HbA1c csökkenést eredményezett a vizsgálat két éve alatt. ANYAGCSEREZAVAROK ÉS SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPOZIUM
S 22 SZENT IMRE KÓRHÁZ PREVENCIÓS PROGRAM: CÉLKITŰZÉSEK ÉS KIINDULÁSI ADATOK Alföldi Sándor, Nagy Erzsébet, Kováts Viktória, Szomszéd Anita, Hollósvölgyi Eszter és Farsang Csaba Főv. Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum Célkitűzések: a budapesti lakosság jól célzott csoportjainál a szív-érrendszeri kockázatok felmérése, adott időn belül a kockázatok megfelelő intervenciókkal történő csökkentése, valamint az egészségtudatosság és együttműködési készség javítása olyan módszerrel, amelynek az egész budapesti populációra kiterjeszthető pozitív hatása lehet az életkilátásokat illetően. Vizsgált személyek és vizsgálati módszer: A Programba bevontak köre Programunk célja Budapest XI. kerületi lakosai ill. a budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és oktatói kardiometabolikus rizikóstátuszának felmérése, illetve intervenciós protokollunknak megfelelően a feltárt rizikófaktorok lehetőség szerinti megszüntetése, illetve hatásuk csökkentése a kerület háziorvosainak bevonásával. Az önként jelentkezett háziorvosok praxisából véletlenszerűen kiválasztott és szűrésre került betegek száma: 150 fő, a Corvinus Egyetemről pedig143 fő volt. Elvégzett vizsgálatok: A családi és egyéni szív-érrendszeri előzmények kérdőíves felmérése; fizikális vizsgálat, testsúly, testmagasság, vérnyomásmérés és indokolt esetben haskörfogat mérés, vizelet és vérvizsgálat, valamint a kiszűrt egyénekben egyéb, az érrendszer állapotát jellemző eszközös vizsgálatok. Rizikóbecslés és intervenció: Az EuroSCORE adatbázisa alapján meghatároztuk a vizsgált egyén kockázati prognózisát, összehasonlítva azt egy egészséges egyén kockázatával Tájékoztattuk a háziorvosokat és együttműködünk velük abban, hogy hogyan ellenőrizzék a lakosok rizikó-státusát, illetve elláttuk őket megfelelő információs anyagokkal a szükséges intervenciókhoz A kiszűrt, nagy, vagy nagyon nagy kockázatú egyéneknek felajánlottuk, hogy a Szent Imre Kórház Kardiometabolikus Centrumában (KMC) gondoskodunk további ellátásukról. A vizsgált csoportok tagjainak ismételt rizikószűrését 1 év elteltével ismételten elvégeztük, s ezeket az eredményeket összehasonlítottuk az első rizikófelmérés adataival, ezáltal lehetőség nyílt a prevenciós oktatóprogram hatékonyságának becslésére is. Az utánkövetés során kiszűrt nagy, ill. nagyon nagy rizikójú betegeket ugyancsak gondozásba vettük a Szent Imre Kórház KMC-ban. Eredmények: A XI. kerületi háziorvosi praxisok felmért betegeinek eredményei Az ismert magas vérnyomás aránya 58,3% volt, az ismert zsíranyagcsere-zavar aránya 40%, az ismert cukorbetegség aránya 21,6% volt. Az átlagos vérnyomás: 137+/-19,4/80,3+/-10,4 Hgmm, a nem kontrollált hipertóniások aránya 50,4% volt. A HbA1c érték>= 7,5%-os értéke szerint az ismert cukorbetegek körében 24% nem volt megfelelően kontrollálva. Emelkedett volt a szérum összkoleszterin szintje a vizsgált személyek 65%- ának, a szérum triglicerid 36%-ának, a csökkent volt a szérum HDL koleszterin szintje a férfiak 29 és a nők 45 %-ban, a szérum LDL koleszterin szintje emelkedett volt 41%-ban. A becsült GFR szint alapján enyhe-középsúlyos veseelégtelenség (<=60 ml/min) igazolódott 30%-nál. Metabolikus szindróma a vizsgált személyek 63%-ában igazolódott. A Corvinus Egyetem felmért hallgatói és dolgozóinak eredményei: A túlsúlyosak és/vagy elhízottak aránya mindössze 21% volt, ami kevesebb, mint a fele a vizsgált teljes populációénak. A kórelőzmény adatai szerint körükben szignifikánsan kevesebb volt a magas vérnyomás, a dyslipidaemia. a cukorbetegség és a dohányzás előfordulása. Átlagos vérnyomásuk szignifikánsan alacsonyabb, a kontrollálatlan magas vérnyomású betegek aránya pedig mintegy fele volt a teljes populációénak. Lényegesen ritkább volt a diabétesz, mintegy fele olyan gyakorisággal jelentkezett hypercholesterinaemia, hypertrigliceridaemia, alig fordult elő vesefunkció beszűkülés, ritmuszavar, vagy a szív bal kamrájának hypertrophiája. A teljes vizsgált populációhoz képest körükben fele-harmada volt az aktív perifériás érbetegség, szívbetegség, agyi érbetegség és a krónikus veseelégtelenség, előfordulása. Ezek a kedvezőbb adatok részben az alacsonyabb átlagéletkorral, részben az egyetemi hallgatók és dolgozók egészségesebb életmódjával függhetnek össze: szignifikánsan több volt közöttük a rendszeres testmozgást, ill. kevesebb a mozgásszegény életmódot folytatók száma, mint a teljes vizsgált populációban. KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS PREVENCIÓ
S 23 A SZENT IMRE KÓRHÁZ PREVENCIÓS PROGRAMJÁNAK EREDMÉNYE Farsang Csaba, Nagy Erzsébet, Kováts Viktória, Szomszéd Anita, Hollósvölgyi Eszter, Alföldi Sándor Főv. Szt. Imre Kórház Kardiometabolikus Centrum Előzmények: A Kardiometabolikus centrumban (KMC) megjelent egyéneket a szakmai protokoll alapján (L. előző absztraktot!) kivizsgáltuk, rizikóstátuszukat a megadott időben ismételten felmértük. Biztosítottuk a kockázat-csökkentéshez szükséges oktatást, tanácsadást, életmódi javaslatot. Elkészítettük az írásos betegtájékoztatókat és ezeket eljuttattuk a háziorvosoknak, a programban együttműködő szakorvosoknak és általuk a betegeknek. Eredmények: Az intervenció hatására a Corvinus Egyetem hallgatói és dolgozói körében az egyébként igen kedvező tradicionális rizikófaktor profil (vérnyomás, szérum össz- és LDLkoleszterin szint, szérum kreatinin szint, egfr érték, szérum húgysav szint) nem változott szignifikánsan, viszont csökkent a metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága, a vizsgált személyek 31%-áról 20%-ra, ami a vércukor és a triglicerid szintek kedvezőbb alakulásával függött össze. A XI. kerületi háziorvosi praxisok felmért betegei körében a legfontosabb szív-érrendszeri kockázatot hordozó átlagos szisztolés vérnyomás szignifikánsan csökkent 137+/-19,4-ről 131,4+/- 16,2 Hgmm-re (-Δ5,6 Hgmm). A nem megfelelően beállított hypertoniás betegek aránya ugyancsak szignifikánsan, 50,4%-ról 32,8%-ra (35%-kal), az emelkedett éhomi vércukorszintű betegek aránya 38%-ról 12%-ra csökkent. Az ismert cukorbetegek körében a nem megfelelő vércukor kontroll (HbA1c>=7,5%) aránya jelentősen, 24%-ról 12%- ra csökkent. A kórosan magas összkoleszterinszintű betegek aránya 14%-ról 8%-ra csökkent, és szignifikánsan mérséklődött a magas LDLkoleszterinszintű betegek aránya is. Ezeken felül az enyhe-középsúlyos krónikus veseelégtelenség előfordulása ugyancsak szignifikánsan 30%-ról 11%-ra mérséklődött Következtetés. Eredményeink egyértelműen az intervenció kedvező hatását mutatják, s igazolják, hogy az orvosok és a betegek szakmai képzése jelentősen javítja a lakosok egészségi állapotát. KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS PREVENCIÓ
S 24 ATKINSTŐL A LOW-CARB HIGH- PROTEIN DIÉTÁIG Pados Gyula, Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, KMC Lipid Részleg Az elhízás kezelésének négy pillére van, alapvető a diéta, az életmód megváltoztatása, a fizikai aktivitás, s gyógyszeres kezelés. A diétás kezelésben meghatározó a kalóriabevitel csökkentése, viták arról folynak, hogy az 1200-1500kcal/nap-on belül milyen legyen a tápanyagösszetétel. 3 évtizede a zsírszegény low-fat diétát szorgalmazzák, pedig kevés vizsgálat bizonyította csak testsúlycsökkentő hatását, ha energiabevitel csökkentéssel nem járt együtt. Előnye populáris méretekben sem igazolódott, az USA-ban propagált infarktus megelőző zsírszegény étrend csak a koleszterin szintet mérsékelte, miközben az emberek zsír helyett szénhidrátot ettek. Ezalatt az elhízottak (BMI>30 kg/m2) aránya 14,1-ről 30%-ra emelkedett. A 70 -es évek óta az Atkins szénhidrátszegény (low-carb) diétája terjedt el, majd legalább kéttucatnyi vizsgálat is bizonyította, a low-carb, alacsony glikémiás indexű diéta szignifikáns előnyét a low-fat-tal szemben. Az Atkins diéta a ZONE, LEARN, ORNISH illetve AHA low-fat diétákat is felülmúlta. Magyarosított verziója a LOWCARB EUROPE. Ha a szénhidrát csökkentést fehérjebevitel növeléssel supplementáljuk, az a telítettségérzést és a specifikus dinámiás hatást is növeli. A főleg alacsony glikémiás indexű szénhidrátokból, szénhidrátszegény lisztből készült termékekből és főleg növényi fehérjékből kombinált, kalória- és mérsékelten zsírszegény, low-carb (<45 %) highprotein ( 25%) diéta ajánlható a hosszú távú fogyókúra indítására, első ½-1 évére, ez 3-4 kg plusz fogyás előnyt eredményezhet a low-fat diétával szemben. Fél év után a betegek nehezen tartják a diétát. Ezután elsősorban egy hypokalóriás diéta lehet eredményes az elért testsúlycsökkentés fenntartásában, ez a betegek compliance-én is múlik. Ehhez sajnos étvágycsökkentő gyógyszer nem áll rendelkezésre, a zsírfelszívódást gátló orlistat (Xenical,alli) jelenleg az egyetlen elhízás elleni gyógyszer. TESTZSÍRCSÖKKENTÉS MINDEN SZINTEN