MK 8840 MŰSZERKÖNYV ÖRVÉNYMÉRŐK július. A műszerkönyvön és a terméken lévő gyártási számnak azonosnak kell lenni!

Átírás

1 MK 8840 MŰSZERKÖNYV ÖRVÉNYMÉRŐK július A műszerkönyvön és a terméken lévő gyártási számnak azonosnak kell lenni!

2 2 Tartalomjegyzék oldal 1. RENDELTETÉS, ALKALMAZÁSI TERÜLET SZÁLLÍTÁSI TERJEDELEM ÖRVÉNYMÉRÕ ÉS TARTOZÉKAI OPCIONÁLIS TARTOZÉKOK MÛSZAKI ADATOK ÁLTALÁNOS ADATOK: METROLÓGIAI ADATOK MÛSZAKI LEÍRÁS MÛKÖDÉS LEÍRÁSA SZERKEZETI LEÍRÁS TÍPUSVÁLASZTÉK A MÉRÉSI TARTOMÁNY MEGHATÁROZÁSA Mérési tartomány folyadékok esetén Mérési tartomány gázok és gõzök esetén Mérési tartomány telített száraz vízgõz esetén NYOMÁSVESZTESÉG ELÕZETES ÚTMUTATÁSOK AZ ÁRAMLÁSMÉRÕ ÉS TARTOZÉKAINAK KICSOMAGOLÁSA ÜZEMBEHELYEZÉS ELÕKÉSZÍTÉSE HASZNÁLATI UTASÍTÁS BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK ELÕZETES BEÁLLÍTÁSOK VILLAMOS CSATLAKOZTATÁS A MÉRÕKÖR ÜZEMBE HELYEZÉSE KARBANTARTÁS JAVÍTÁS CSOMAGOLÁS, RAKTÁROZÁS, SZÁLLÍTÁS GARANCIÁLIS FELTÉTELEK ESEMÉNYNAPLÓ... 31

3 3 Ábrák jegyzéke 1. ÁBRA AZ ÖRVÉNYLEVÁLÁS SZEMLÉLTETÉSE ÁBRA AZ ÖRVÉNYDETEKTOR MÛKÖDÉSE ÁBRA ELEKTRONIKUS EGYSÉG BEKÖTÉSE ÉS TÍPUSVÁLASZTÉKA ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 40) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 50) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 80) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 100) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 150) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 200) ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 250) ÁBRA ALSÓ MÉRÉSHATÁROK TELÍTETT SZÁRAZ VÍZGÕZBEN ÁBRA GEOMETRIAI MÉRETEK (ÉRTÉKEK AZ 1. TÁBLÁZATBAN) 26 Táblázatok jegyzéke 1. TÁBLÁZAT GEOMETRIAI MÉRETEK (JELÖLÉSEK A 12.ÁBRÁN ÉRTELMEZHETÕK) TÁBLÁZAT MÉRÉSHATÁROK ÉS KALIBRÁCIÓS ÁLLANDÓK TÁBLÁZAT ALSÓ MÉRÉSHATÁROK TELÍTETT SZÁRAZ VÍZGÕZBEN TÁBLÁZAT MEGELÕZÕ ÉS KÖVETÕ CSÕSZAKASZOK HOSSZA 30

4 4 1. RENDELTETÉS, ALKALMAZÁSI TERÜLET A 3340 típussorozatú örvényleválásos áramlásmérők (továbbiakban egyszerűen örvénymérők) széles térfogatáram-, nyomás- és hőmérséklet-tartományban alkalmasak folyadékok, gázok és gőzök térfogatáramának mérésére zárt csővezetékekben, ipari körülmények között, szabad téren és robbanásveszélyes üzemben egyaránt. Az örvénymérő legfőbb előnyei az alábbiak: egyesíti magában a mérőturbina pontosságát a mérőperem egyszerűségével és megbízhatóságával, miközben az utóbbi átfogási tartományának többszörösére képes, az üzemi térfogatáram meghatározásához használt un. kalibrációs állandó gyakorlatilag független a mérendő közeg jellemzőitől (nyomás, hőmérséklet, sűrűség, viszkozitás), kizárólag néhány mozgást nem végző alkatelem mechanikai méreteitől függ. Örvénymérővel leggyakrabban mért közegek: ivóvíz, ipari víz, oldószerek, alkohol származékok, vegyszerek szénhidrogének folyékony gázok gőzök (száraz - telített vagy túlhevített - vízgőz, egyéb gőzök) gázok (levegő, földgáz, propán-bután gáz, nitrogén, oxigén, stb.) 2. SZÁLLÍTÁSI TERJEDELEM 2.1. Örvénymérő és tartozékai A 3340 típussorozatú örvénymérő egységcsomagja - amennyiben a szállítási szerződés másképp nem rendelkezik - az alábbiakat tartalmazza: Örvénymérő ( ABC-D) 1 db Rezgőlemez szerelvény (az örvénymérő típusának megfelelő kivitel) 2 db Tömítés ( ) 2 db Műszerkönyv 1 db Minőségi bizonyítvány 1 db 2.2. Opcionális tartozékok Megelőző és követő csőszakaszok, szűkítők, bővítők Szerelt és kalibrált mérőszakasz Kalibrációs diagram (megállapodás szerinti feltételek mellett mérve) OMH hitelesítési bizonylat Kábel

5 5 3. MŰSZAKI ADATOK Rendszertechnikai szempontból a 3340 típussorozatú örvénymérő egy frekvencia kimenetű térfogatáram távadó, melynek bemenő jele a rajta áthaladó térfogatáram, kimenő jele pedig a térfogatárammal arányos frekvenciájú villamos impulzussorozat. Képletben megfogalmazva: f = K Q [1] ahol : f a kimenőjel frekvenciája [Hz] Q térfogatáram [m 3 /s] K kalibrációs állandó [imp/m 3 ] 3.1. Általános adatok: Típusválaszték 4.3. fejezet Főbb méretek, tömegek 1. táblázat Környezeti hőmérséklet tartomány: C Közeg hőmérséklet tartománya: C (különleges kivitelben +400 C-ig) Közeg nyomása 0-32 MPa lapos tömítő felülettel 0-10 MPa hornyos v. kiugrásos töm. felülettel 0-32 MPa lencse tömítő felülettel Nyomásfokozatok és próbanyomás MSZ 2873 szerint. Tápfeszültség: V DC (max. 500 mv eff. váltakozó feszültség) Áramfelvétel: max 20 ma Kimenőjel: minden levált örvénypár után 1 db impulzus a C. ábra szerinti kimeneti fokozattal előállítva Védettség IP 54 Robbanásbiztos védelmi mód EEx d IIB T1... T6 ( MSZ EN 50014, és szerint és csak C tartományban) Ajánlott kábelek: 3 x 1.5 mm 2 MDt/-40 Max. kábelhosszúság: 1000 m A mért közeggel érintkező anyagok Ko 36 Ti; X12 CrNi177; NiFE, vagy Permalloy Nyomásveszteség: 4.5. fejezet Túlterhelhetőség: tetszőleges Beépítési helyzet: mérőszakasz: vízszintes ± 30 örvénymérő nyaka: függőleges ±30

6 Metrológiai adatok Mérési tartomány Kalibrációs állandó pontossága : Ismétlőképesség: Járulékos hiba: 4.4 fejezet szerint ± 1.5 % a mért értékre vonatkoztatva (a 4.4. fejezetben leírtak szerint meghatározott mérési tartományon belül, a 4. táblázatban meghatározott hosszúságú 3341 típussorozatú megelőző és követő csőszakaszokkal kalibrálva) ± 0.25 % a mért értékre vonatkoztatva Elhanyagolható (A mérendő közeg állapota - nyomása, hőmérséklete, halmazállapota - az üzemi sűrűségen és viszkozitáson keresztül csak a mérési tartomány határait befolyásolja. A mérési tartományon belül a kalibrációs állandóra gyakorolt hatása az ismétlő-képességnél nem nagyobb.) Az örvénymérők kimenőjelét további adatfeldolgozás céljából célszerűen egy impulzusokat fogadni képes elektronikus jelfeldolgozó egységhez kell csatlakoztatni, amely elvégzi az áramlás pillanatnyi értékének megfelelő egységekben történő kijelzését, összegzését, szükség esetén az áramlással összefüggő egyéb számításokat, továbbá jelzéseket, adatfeldolgozásra alkalmas kimenőjeleket állít elő, miáltal az örvénymérővel együtt az igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó mérőkört alkot. Az MMG FLOW Kft. az örvénymérőkhöz ajánlott jelfeldolgozóknak széles választékával rendelkezik, (pl. C-család) melyek részletes ismertetése külön kiadványokban található. 4. MŰSZAKI LEÍRÁS 4.1. Működés leírása Áramló közeg útjába helyezett test körül bizonyos feltételek esetén örvények jönnek létre. Ilyen jelenséggel a természetben nap mint nap találkozhatunk, ha szélben lobogó zászlót látunk, vagy egy pálcát hallunk suhogni, vagy akár egy hídpillér mögötti folyóvíz örvényléseit figyeljük. Az aerodinamikában többnyire károsnak számító jelenség a méréstechnikában igen jól hasznosítható. Törvényszerűségeit a repüléstechnikában úttörő szerepet vivő Kármán Tódor magyar fizikus elméleti és kísérleti munkássága segített feltárni. Ha az áramlás kellően rendezett, (azaz hosszú ideig egyenes és állandó keresztmetszetű csatornában - pl. csőben - zajlik, miáltal a megelőző kanyarulatok, szűkületek, bővületek okozta örvénylések lecsillapodtak) akkor az un. örvénykeltő testről leváló örvények is rendezettek, szabályosak lesznek (A. ábra). Ezen túlmenően az örvények mennyisége (darabszáma) igen széles sebesség tartományban egyenesen arányos lesz az őket létrehozó átáramlott mennyiséggel. A jelenség lényege tehát, hogy az örvények az őket létrehozó áramlást egyenlő adagokra bontják, azaz minden egyes örvényhez egy meghatározott átáramlott térfogat tartozik. Ez abból is látszik, hogy az örvénykeltő testről leváló és az áramló közeggel továbbhaladó örvények távolsága (sűrűsége) geometriai méretek által meghatározott állandó. Ilyenformán az örvények számlálásával az átáramlott térfogatot számlálhatjuk. A fent leírt jelenség létrejöttének az áramlás rendezettségén kívül egy további feltétele, hogy az áramlás biztosan turbulens legyen, tehát a Reynolds szám haladja meg a et.

7 7 A fentieket képletekben megfogalmazva: Re > 104 [2] Re = ν [3] Q = f / K [4] ahol: Re Reynolds szám [-] v a közeg sebessége [m/s] d csővezeték belső átmérője [m] ν a közeg kinematikai viszkozitása [m 2 /s] Q térfogatáram [m 3 /s] f örvények frekvenciája [Hz] K örvénysűrűség [örvénypár/m 3 ] Villamos kimenőjel előállítása érdekében az örvények leválását detektálni kell. Az örvénydetektor működése (B. ábra) azon alapul, hogy a leváló örvények pulzáló nyomáskülönbséget hoznak létre az örvénykeltő test (1) két oldalán lévő áramlási terek (2,3) között. Az örvénydetektorban elhelyezett speciális kialakítású fémlemez (4) ezzel a pulzáló nyomáskülönbséggel szinkronban néhány tized mm-es amplitúdójú rezgő mozgásra kényszerül. E mozgás természetesen szinkronban van az örvények leválásával, miáltal a rezgő lemez mozgását villamos impulzusokká alakító elektromágneses tekercs (5) villamos impulzusai (6) is szinkronban lesznek azzal. Az örvénykeltő testről leváló örvényeket ily módon az örvénydetektor villamos impulzusokká alakítja, tehát az áramlásmérő [imp/m 3 ]-ben megadott kalibrációs állandója megegyezik a fenti képletben szereplő [örvénypár/m 3 ]-ben megadott K örvénysűrűséggel Szerkezeti leírás. A 3340 típussorozatú örvénymérők karimák közé szorítható kivitelben készülnek. (L. ábra) A mérőtestbe (1) zsugorkötéssel van rögzítve a háromszög keresztmetszetű örvénykeltő test (7). Ennek két oldaláról az un. kettős kamrában (4) kialakított járatok vezetik az örvények okozta periodikus nyomáscsökkenést a rezgőlemez (5) alá, ill. fölé. A rezgőlemez mozgását mágneses érzékelő (8) alakítja át villamos jellé. Az elektronikus egység (13) öntött alumínium tokozatban (11,12) helyezkedik el. A tokozat fedelét belső kulcsnyílású csavar (14) rögzíti és védi az illetéktelen felnyitástól. Az elektronikus egység a mágneses érzékelő jelét erősíti, formálja és a C. ábra szerinti végfokozattal állítja elő a kimenő impulzusokat. A jelformáló egység típusát a névleges átmérő és a mérendő közeg függvényében szintén a C. ábra tartalmazza.

8 Típusválaszték A B C - D DN Mérendő közeg PN Tömitőfelület folyadék [MPa] 0 Kiugrás-beugrás (4-10 MPa) max C gáz, gőz Horony-szád (4-10 MPa) max C folyadék 4 6,4 2 Lapos (4-32 MPa) max C Lencse (25-32 MPa) gáz, gőz max C folyadék 8 32 max C 5 gáz, gőz max C ha B = 0 vagy 1, akkor T közeg < 200 C és a kivitel robbanásbiztos ha B = 2 vagy 3, akkor T közeg < 300 C és a kivitel robbanásbiztos ha B = 4 vagy 5, akkor T közeg < 400 C és a kivitel nem robbanásbiztos (IP 54) 4.4. A mérési tartomány meghatározása Az örvénymérők mérési tartományát alulról korlátozza a 4.1. fejezetben említett turbulencia feltétel (Re > 10000). A [2] és a [3] egyenletek felhasználásával a turbulencia feltétel az alábbi egyenlettel írható le: Q min( turb) = ν d = η d ahol: Q min(turb) a turbulencia feltétellel meghatározott alsó méréshatár [m 3 /h] ν a közeg kinematikai viszkozitása [m 2 /s] d csővezeték belső átmérője (1. táblázat) [mm] η a közeg dinamikai viszkozitása [Pa.s] a közeg sűrűsége [kg/m 3 ] Az örvények detektálásának módszere további korlátozásokat tesz szükségessé. A 2. táblázat vízben és normál állapotú levegőben mutatja a mérési tartományok határait. A vízre megadott felső határ más folyadékokra is érvényes, ugyanígy a normál levegőre megadott felső határ más gáz vagy gőznemű közegekre is érvényes. Az alsó méréshatárt a turbulencia feltételen kívül ([5] egyenlet) a közeg sűrűsége is korlátozza, a felső méréshatárra vonatkozóan pedig folyadékok esetén a kavitáció megjelenése jelent újabb korlátozást. Ezeket az alábbi fejezetek részletezik Mérési tartomány folyadékok esetén A turbulencia feltételen túlmenően ([5] egyenlet) folyadékok esetén az alsó méréshatárt a közeg sűrűsége is korlátozza, mivel a rezgőlemez mozgatásához szükséges örvényenergia a térfogat-

9 9 áram és a sűrűség függvénye. A sűrűség és az alsó méréshatár összefüggését folyadékok esetén az alábbi képlet írja le: Q min() = Q 3 min(víz) 998 [6] ahol: Q min(r) alsó méréshatár r sűrűségű folyadékkal [m 3 /h] Q min(víz) alsó méréshatár 20 C-os vízzel (2. táblázat) [m 3 /h] r a folyadék sűrűsége kg/m 3 ] A felső méréshatár folyadékok esetén nem lehet nagyobb, a 2. táblázatban vízre megadott értéknél. A mérési tartományokat a folyadék sűrűsége függvényében az ábrák diagramjai is mutatják. Az ábrákon a dinamikai viszkozitással paraméterezett Q min görbék az [5] egyenletből számítható turbulencia határokat jelentik. A felső méréshatárt folyadékok esetén a kavitáció is korlátozza. A kavitáció elkerülésének feltétele, hogy az áramlás ne haladja meg az alábbi egyenlettel számítható értéket: Q max(kav) = p - p s 0.49 d 2 [7] ahol: Q max(kav) kavitációt még nem okozó maximális áramlás [m 3 /h] d belső átmérő (1. táblázat) [mm] p abszolút nyomás a mérő előtt [bar] p s a közeg gőzének telítési nyomása [bar] Összefoglalva: az alsó méréshatár megegyezik az [5] és a [6] egyenletekkel számolt értékek közül a nagyobbikkal a felső méréshatár megegyezik a [7] egyenlettel számolt és a 2. táblázatban szereplő értékek közül a kisebbikkel Mérési tartomány gázok és gőzök esetén A folyadékokhoz hasonlóan gázok és gőzök esetén is az alsó méréshatárt az [5] egyenletben szereplő turbulencia feltétel és az alábbi sűrűség feltétel határozza meg: Q min() = Q 3 min(lev) [8] ahol: Q min(r) alsó méréshatár sűrűségű gázzal vagy gőzzel [m 3 /h] Q min(lev) alsó méréshatár normál levegővel (2. táblázat) [m 3 /h] a gőz vagy gáz üzemi sűrűsége [kg/m 3 ]

10 10 A felső méréshatárok gázok és gőzök esetén a normál levegőre megadott értékekkel azonosak (2. táblázat) A mérési tartományokat a gáz vagy gőz sűrűsége függvényében az ábrák diagramjai is mutatják. Az ábrákon a dinamikai viszkozitással paraméterezett görbék az [5] egyenletből számítható turbulencia határokat jelentik. Összefoglalva: az alsó méréshatár megegyezik az [5] és a [8] egyenletekkel számolt értékek közül a nagyobbikkal a felső méréshatár megegyezik a 2. táblázatban szereplő értékkel Mérési tartomány telített száraz vízgőz esetén A 3. táblázat és a 12. ábra a telített száraz vízgőz nyomása és hőmérséklete függvényében adja meg az alsó méréshatárokat az [5] és [8] képlet alapján. A felső méréshatár megegyezik a 2. táblázatban levegőre megadott értékkel Nyomásveszteség Az örvénykeltő test által okozott nyomásveszteség az alábbi képlettel számítható: Dp = 1.38 r Q 2 / d 4 [9] ahol: Dp nyomásveszteség [bar] r a közeg üzemi sűrűsége [kg/m 3 ] Q áramlás [m 3 /h] d belső átmérő (1. táblázat) [mm] A fenti összefüggés közvetlenül a mérőn eső nyomást adja meg jó közelítéssel. Ennél pontosabb, valamint a megelőző és követő csőszakasz nyomásesését is számításba vevő adatot az MMG FLOW Kft. szakemberével konzultálva a gyári adatbázisra támaszkodó számítógépes program segítségével lehet kapni.

11 11 5. ELŐZETES ÚTMUTATÁSOK 5.1. Az áramlásmérő és tartozékainak kicsomagolása Kicsomagolás közben és szerelés alatt különös gondossággal kell óvni a tömítőfelületeket. A védőkupak és porvédő fedél eltávolítása után meg kell győződni arról, hogy az esetleges szakszerűtlen szállítás, vagy tárolás nem okozott-e szemmel látható elváltozást. FIGYELEM! Nagyméretű mérőknél (DN 100 felett) tilos az elektronika házánál fogva megemelni és mozgatni az áramlásmérőt!!! 5.2. Üzembehelyezés előkészítése Az örvénymérő korrekt, specifikáció szerinti működéséhez megelőző és követő csőszakasz kialakítása szükséges. Ezek hosszát az átmérő többszörösében kifejezve a 4. táblázat adja meg a mérőszakasz előtti csőszerelvények függvényében. Joghatáshoz nem fűződő un. üzemviteli mérések céljára kialakított mérőkör esetén ezeket a csőszakaszokat a felhasználó is elkészítheti. Ebben az esetben az alábbiakra kell ügyelni: A csőszakaszok tömítő felületei igazodjanak az örvénymérő tömítő felületének kialakításához. (pontos méretek az 1. táblázatban találhatók a 13. ábra jelölései alapján) A megelőző és követő csőszakaszok belső átmérője, valamint sima tömítő-felület esetén a tömítőgyűrűk belső átmérője is meg kell hogy egyezzen az 1. táblázat szerinti d értékkel, illetve annál csak nagyobb lehet ugyanazon táblázat D értékével. A csőszakaszok, tömítőgyűrűk és az örvénymérő csatlakozásánál ezek egymáshoz képesti excenricitása ne haladja meg az 1. táblázat szerinti e értéket. Különösen a sima tömítőfelület esetén ügyeljünk ennek betartására. A csőszakaszok hossza a megelőző szerelvényektől és csőidomoktól függően az 4. táblázat szerinti legyen Joghatáshoz fűződő un. elszámolási mérések céljára kialakított mérőkör esetén: Csak az OMH által jóváhagyott 3341 típussorozatú megelőző és követő csőszakaszok használhatók, melyek a mérővel összeszerelve hiteles mérőszakaszt képeznek. Hitelesítés csak mérőszakaszban történhet, melyet a beszerelés során megbontani nem szabad

12 12 6. HASZNÁLATI UTASÍTÁS 6.1. Biztonsági intézkedések A ABC - D tipusu örvénymérők +300 C közeghőmérsékletig EEx d IIB T1...T6 nyomásálló tokozású védelmi módúak az MSZ EN 50014, MSZ EN előírásai szerint. Ennek megfelelően az örvénymérők bármilyen robbanásveszélyes üzemhelyen, (MSZ ) illetve az 1-es zónában (MSZ EN 50154T) alkalmazhatók a IIA, IIB alkalmazási csoportba tartozó robbanásveszélyes anyagok jelenléte esetén. Robbanásbiztos alkalmazás esetén a következő előírásokat szigorúan be kell tartani: A hőmérsékleti osztály a mérendő közeg hőmérsékletének függvényében az alábbiak szerinti: T6 Tközeg 60 C T5 60 C Tközeg 80 C T4 80 C Tközeg 110 C T3 110 C Tközeg 175 C T2 175 C Tközeg 275 C T1 275 C Tközeg 300 C Az örvénymérőt úgy kell felszerelni, hogy sem közvetlenül, sem közvetve (pl. ablaküvegen keresztül) napsugárzás tartósan ne érje, amennyiben a gyártmány környezetében a hőmérséklet magasabb, mint 40 C. A felszerelést és bekötést csak feszültségmentes állapotban szabad elkészíteni. A bekötéshez ajánlott kábel (3.1. fejezet) külső átmérője a készülékkel szállított kábeltömítéssel (Ć13 ±1 mm) gáztömör zárást biztosít. Más külső átmérőjű gáztömör zárást biztosító kábel is alkalmazható a tartozékként szállított tömítőgyűrűkkel (2.1. fejezet) A kábel mechanikai rögzítését és sérülés elleni védelmét biztosítani kell. A bekötés elkészítésénél (4. ábra) a ház fedelét (11) (a biztosító belső kulcsnyílású csavar (14) kicsavarása után) valamint a tömszelence rögzítését (15) le kell szerelni. A kábelt a tömszelence rögzítőn (15), az alátéten (10) és tömítésen (9) áthúzva kell a házba bevezetni és a műanyag dobozban lévő nyomtatott áramkör (13) jelzett sorkapocs pontjaihoz a 3. ábra szerint kell bekötni. A bekötés elkészítése után a kábelt a tömszelence rögzítő visszaszerelésével (15,14) rögzíteni kell. Ezután lehet a fedelet visszacsavarozni és a biztosító csavarral rögzíteni. Összeszerelésnél ellenőrizni kell a fedél tömítése (16) és a rögzítő csavarok (14) alatti rugós alátétek meglétét. A készülék földeléséről a külső földcsavarhoz (17) történő bekötéssel gondoskodni kell. Ezután a készülék feszültség alá helyezhető. FIGYELEM! A készüléket megbontani, vagy leszerelni feszültség alatt szigorúan tilos!!! Robbanásveszély!!!

13 Előzetes beállítások A megelőző és követő csőszakasz szerelésekor az 5.2. fejezet előírásait kell betartani. Az örvénymérőt a mérőszakaszba szerelve ügyelni kell arra, hogy a mérő oldalán lévő nyíl az áramlás irányába mutasson. FIGYELEM! A tömítések belógása nem megengedett!!! 6.3. Villamos csatlakoztatás Az örvénymérőt a jelfeldolgozó készülékkel min. 0,75 mm 2 keresztmetszetű, műanyag szigetelésű, árnyékolt vezetékkel kell összekötni a 3. ábra szerint. Amennyiben robbanásveszélyes környezetben történik a működtetés, páncélozott kábelt kell alkalmazni. (Pl.: 3 x 1.5 mm 2 Mdt/-40) A kábelt a tömszelencétől olyan távolságban kell rögzíteni, hogy a majdani rezgőlemez-csere esetén (7. fejezet) a tokozat eltávolítható legyen a kábel kikötése nélkül. A szerelési műveletek során fokozottan kell ügyelni a robbanásbiztonságot befolyásoló illeszkedő felületek épségére FIGYELEM! Robbanásveszélyes térségben csak zárt tokozat mellett szabad villamos feszültség alá helyezni a mérőkört, ill. a tokozást megbontani csak feszültségmentes állapotban, vagy robbanásveszélytől mentes környezetben szabad A mérőkör üzembe helyezése Új üzem indításakor a csőszerelés során felhalmozódott szennyeződések (reve, tömítő szalagdarabok stb.), vagy egyéb üzemszerűen nem előforduló anyagok kimosódásáig a mérőszakaszt lehetőleg iktassuk ki a rendszerből, helyettesítő csőszakasz, vagy kerülőág alkalmazásával. Az üzembehelyezés a következők szerint történjen: FIGYELEM! Ha az örvénymérő robbanásveszélyes térben van, akkor az alábbi villamos méréseket csak a kábelnek a robbanásveszélyes téren kívüli végén szabad végezni A beszerelés után helyezzük nyomás alá a mérőszakaszt,ellenőrizzük a tömítettséget. Kapcsoljuk be az elektronikus kijelző műszert, vagy a táplálást szolgáltató egységet Ellenőrizzük a tápfeszültség polaritását és nagyságát (C. ábra "-UT","+UT") Ellenőrizzük a mérőkör nulláját a mérő teljes kiszakaszolásával (nincs áramlás és nincs nyomásingadozás). Ezt megtehetjük az "Imp." és a "-UT" feliratú sorkapcsok közé helyezett oszcilloszkóppal, frekvenciamérővel, vagy a már üzembehelyezett jelfeldolgozó egység kijelzőjével. Ha ilyen állapotban a kijelzés nem nulla, ellenőrizzük a kábelek helyes bekötését, különösen az árnyékolásét. (3. ábra) A kiszakaszolás megszüntetésével hozzuk létre a mérőszakaszban az üzemi áramlást és ellenőrizzük az örvénymérő impulzus kimenetének frekvenciáját, vagy a jelfeldolgozó egység kijelzését, hogy megfelel-e az áramlás várható értékének. Számításainkhoz használjuk az [1] képletet.

14 14 7. KARBANTARTÁS Az örvénymérők nagy előnye, hogy az örvénydetektor rezgőlemezének időszakos cseréjén kívül karbantartást nem igényelnek. Lényeges előny továbbá, hogy a rezgőlemez cseréje a mérő metrológiai paramétereit (kalibrációs állandó, pontosság, linearitás, mérési tartomány, stb.) nem befolyásolja, tehát újrahitelesítést nem von maga után és a robbanásbiztonságot sem érinti. A rezgőlemez cserélésének periódusát az üzemi körülmények határozzák meg. Az adott körülményekhez igazodó optimális cserélési periódusidő megállapítása érdekében célszerű az első 5000 üzemóra után a rezgőlemezt kiszerelni, a tartalékkal helyettesíteni, és megvizsgálni a kopás mértékét. A vizsgálatot célszerű a gyártóval végeztetni. A rezgőlemez cseréjét az alábbiak szerint kell elvégezni (hivatkozások a 4. ábrán láthatók): Az alábbi szerelési műveletek során fokozottan kell ügyelni a robbanásbiztonságot befolyásoló illeszkedő felületek épségére Szüntessük meg a mérő villamos táplálását. Szüntessük meg a nyomást és szükség esetén ürítsük le a mérőszakaszt. Tisztítsuk meg gondosan a szennyeződésektől a mérőtest (1) külső felületét, különösen a nyak környezetét. Csavarjuk ki a nyakat rögzítő hatlapfejű csavart (6) egy 41-es villáskulccsal és távolítsuk el a mérőtestről az elektronika tokozatával együtt, a kábel rögzítése által megengedett mértékben. A rezgőlemez szerelvényt (5) csipesz, vagy laposfogó segítségével emeljük ki. Előfordulhat, hogy a rezgőlemez (5) a kettőskamrával (4) együtt kijön. Ekkor a felületek megsértése nélkül szereljük szét őket. A kettőskamrát (4) és fészkét tisztítsuk meg. Ellenőrizzük, hogy a rugó (3) a fészek alján van e, majd illesszük vissza a helyére a kettőskamrát, gondosan ügyelve a tájoló horony és a mérőtestben (1) lévő csap illeszkedésére. Helyesen illesztettük be a kettőskamrát, ha az a rugó ellenében kis mértékben lenyomható, de a csap és a horony illeszkedése miatt el nem fordítható. Ha a rezgőlemez kiemelésekor a kettőskamra nem jön ki, akkor külön emeljük ki és végezzük el a fentieket. Illesszük a helyére az új rezgőlemez szerelvényt (5). A lemez domborulata felfelé álljon. Cseréljük ki a tömítőgyűrűt (2) is. Helyezzük vissza a nyakat: húzzuk fel a rögzítő csavart (6) és fektessük fel a fészek alján a nyak homlokfelületét. Csavarjuk be a rögzítő csavart, és húzzuk meg min. 100 [N.m] nyomatékkal. Helyezzük nyomás alá a rendszert és ellenőrizzük a tömítettséget. Kapcsoljuk vissza a villamos táplálást, a mérőkör újra üzemképes. A nyomásálló tokozásban elhelyezkedő villamos alkatrészek [mágneses érzékelő (8), elektronika (13)] karbantartást nem igényelnek.

15 15 8. JAVÍTÁS Az örvénymérő javításait garanciaidőn túl is a gyártó szakműhelyében javasolt végeztetni. FIGYELEM! Bármiféle változtatás biztonságtechnikai és metrológiai szempontból egyaránt veszélyes lehet, ezért tilos. 9. CSOMAGOLÁS, RAKTÁROZÁS, SZÁLLÍTÁS Az örvénymérő, vagy szerelt mérőszakasz mérettől függően hullámpapírban, habdobozban, vagy mechanikai rögzítést biztosító faládában a 2. pont szerinti tartozékokkal együtt van csomagolva. Raktározási hőmérséklet: C Relatív nedvességtartalom: max. 80 % Szállítás közben megengedett igénybevétel az MSZ szerinti N2 kiviteli csoportnak megfelelő. 10. GARANCIÁLIS FELTÉTELEK Szállítási szerződés szerint

16 16 1. ÁBRA AZ ÖRVÉNYLEVÁLÁS SZEMLÉLTETÉSE 5 1 É D ÁBRA AZ ÖRVÉNYDETEKTOR MŰKÖDÉSE

17 17 JP1 GND TES T GND KI SZ +U T GND IMPULZUSOK V DC Jelfeldolgozóhoz Érzékelőhöz TÍPUSVÁLASZTÉK: DN folyadék gőz/gáz [mm] XY-Z XY-Z ÁBRA ELEKTRONIKUS EGYSÉG BEKÖTÉSE ÉS TÍPUSVÁLASZTÉKA

18 18 Folyadékok esetén Qmin Qmax=40 [m3/h] [mPa.s] [kg/m3] [mPa.s] 12[mPa.s] [mPa.s] 3[mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=60 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] 0.02[mPa.s] 0.01[mPa.s] Q [m3/h] 4. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 40)

19 19 Folyadékok esetén Qmin Qmax=60 [m3/h] [kg/m3] [mPa.s] 12[mPa.s] 20[mPa.s] 600 5[mPa.s] 3[mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén Qmin 100 Qmax=140 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] 0.02[mPa.s] Q [m3/h] 5. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 50)

20 20 Folyadékok esetén Qmin Qmax=160 [m3/h] [kg/m3] [mPa.s] [mPa.s] [mPa.s] 700 8[mPa.s] 600 5[mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=500 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] 0.04[mPa.s] Q [m3/h] 6. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 80)

21 21 Folyadékok esetén Qmin Qmax=240 [m3/h] [mPa.s] [kg/m3] [mPa.s] 30[mPa.s] [mPa.s] 12[mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=1000 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] 0.04[mPa.s] Q [m3/h] 7. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 100)

22 22 Folyadékok esetén Qmin Qmax=560 [m3/h] [kg/m3] [mPa.s] 40[mPa.s] 30[mPa.s] 20[mPa.s] [mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=3000 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] Q [m3/h] 8. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 150)

23 23 Folyadékok esetén Qmin Qmax=1000 [m3/h] [mPa.s] [kg/m3] [mPa.s] 45[mPa.s] 35[mPa.s] [mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=8000 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] Q [m3/h] 9. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 200)

24 24 Folyadékok esetén Qmin Qmax=1500 [m3/h] [kg/m3] [mPa.s] 45[mPa.s] 80[mPa.s] [mPa.s] 35[mPa.s] Q [m3/h] Gázok esetén 100 Qmin Qmax=16000 [m3/h] 10 [kg/m3] [mPa.s] Q [m3/h] 10. ÁBRA MÉRÉSI TARTOMÁNYOK (DN 250)

25 25 p [bar] DN g ő z tömegáramlás alsó méréshatára [kg/h] t [ C] DN gőz tömegáramlás alsó méréshatára [kg/h] 11. ÁBRA ALSÓ MÉRÉSHATÁROK TELÍTETT SZÁRAZ VÍZGŐZBEN

26 Kábel 13 A A C d d B B C TÖMÍTÔFELÜLETEK ABC ABC-0 Lapos (MSZ 2971) Fésüs (MSZ 2975) D E Kiugrás-beugrás (MSZ 2994) P F Q G ABC-1 Horony-szád (MSZ 2993) H J R K ABC-3 Lencse (GOSZT 10493) N L M 12. ÁBRA GEOMETRIAI MÉRETEK (ÉRTÉKEK AZ 1. TÁBLÁZATBAN)

27 27 1. TÁBLÁZAT GEOMETRIAI MÉRETEK (JELÖLÉSEK A 12.ÁBRÁN ÉRTELMEZHETŐK) DN [mm] A [mm] B [mm] C [mm] PN d [mm] 4 [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] PN D [mm] 4 [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] E [mm] F [mm] G [mm] H [mm] J [mm] K [mm] L [mm] M [mm] N [mm] PN P [mm] 4 [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] Q [mm] ,5 3,5 3,5 3,5 R [mm] D [mm] e [mm] tömeg [kg] D az örvénymérő és a csatlakozó csőszakaszok belső átmérőjének megengedett eltérése (d csak kisebb lehet a csőszakasz belső átmérőjénél) e az örvénymérő és a csatlakozó csőszakaszok tengelyének megengedett excenricitása

28 28 2. TÁBLÁZAT MÉRÉSHATÁROK ÉS KALIBRÁCIÓS ÁLLANDÓK Méréshatárok víz (20 C-on) normál levegő DN Qmin Qmax Qmin Qmax [mm] [m 3 /h] [m 3 /h] [m 3 /h][ [m 3 /h] Kalibrációs állandók DN [mm] PN K [imp/m3] 4 [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] [MPa] A fenti kalibrációs állandókkal a mérés pontossága kalibrálás nélkül is ± 5 %. A 3.2. fejezetben megadott 1.5 %-os pontosságot a gyár által minden mérőre megállapított egyedi kalibrációs állandóval lehet elérni.

29 29 3. TÁBLÁZAT ALSÓ MÉRÉSHATÁROK TELÍTETT SZÁRAZ VÍZGŐZBEN p t Qmingőz [kg/h] [bar] [ C] DN 40 DN 50 DN 80 DN 100 DN 150 DN 200 DN

30 30 4. TÁBLÁZAT MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ CSŐSZAKASZOK HOSSZA Szerelvény közvetlenül a Áramlás rendezővel Áramlás rendező megelőző csőszakasz előtt nélkül - 15 DN 15 DN 90 -os könyök, T idom 15 DN 20 DN két 90 -os könyök egy síkban 15 DN 25 DN két 90 -os könyök nem egy 15 DN 30 DN síkban szűkület 15 DN 20 DN bővület 20 DN 40 DN szabályozó szelep csak a mérőszakasz után csak a mérőszakasz után Követő csőszakasz minden esetben minimum 5 DN. Nyomásvételi csonk helye a mérő előtt 3D - vel Hőmérséklet érzékelő helye a mérő után 2.5D - vel

31 Eseménynapló Esemény leírása dátum 1. Üzembehelyezés 2.