Talajerózió- és felületi lefolyásmérések eredményei az MTA FKI bakonynánai kísérleti parcelláin
|
|
- Dénes Lukács
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Értesítő XXXIX. évf füzet, pp Talajerózió- és felületi lefolyásérések eredényei az MTA FKI bakonynánai kísérleti parcelláin GÓCZÁN LÁSZLÓ KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés eróziós folyaatokkal, azok pusztító hatásával hazánkban talajkutatók, hidrológusok, ezőgazdák és geográfusok régóta foglalkoznak. Az alábbiakban csupán néhány fontosabb unkára utalunk. MATTYASOVSZKY J. (1957), DUCK T. (1960a, 1960b), STEFANOVITS P. (1964) elkészítették az ország talajeróziós térképét KISS A. et al. (1972) lejtős területek talajvédelével, az általános talajveszteség-becslési egyenlet alkalazásával foglalkoztak. SALAMIN P. és WINTER J. (1980) laboratóriui esterséges esőztetési kísérletek alapján állapították eg a talajerózió értékét különböző talajtípusokon. KAZÓ B. (1966) egy esőztető készüléket tervezett, aelyet GÓCZÁN L. (1974) fejlesztett tovább és tett laboratóriui érésekre is alkalassá. KERÉNYI A. (1981,1984) a csepperózió folyaatát vizsgálta terepen és laboratóriuban. Eróziós terepkísérleteket az elített tudoányterületek indegyikén végeztek (BÁNKY GY. 1959; GÁBRIEL A. 1970; SALAMIN P. et al. 1975; PINCZÉS Z. et al. 1978; SZILÁRD J. 1982). Az utóbbi évtized során ás szeléletű és célú eróziós térképek is készültek: DEZSÉNY Z. (1980, 1982) az erózió-veszélyeztetettséget térképezte a Balaton K-i edencéjében, valaint összehasonlította a tó részvízgyűjtőit az erózióveszélyeztetettség alapján. KERÉNYI A. (1984, 1985, 1987) a kvantitatív talajeróziós térképezés ódszereit dolgozta ki. Intézetünk első erózióérő álloásait GÓCZÁN L ban telepítette. Szoódon két kísérleti parcella létesült, aelyek egfelelő észlelés hiányában csak rövid ideig űködtek. Ekkor hoztuk létre az első bakonynánai parcellát is ben a szoódi kísérleti álloást - aely két érőparcellából állt - lebontottuk és az egyiket Pilisaróira telepítettük át (KERTÉSZ Á. 1987a), a ásik szoódi parcella berendezését pedig - felújítás után - szintén Bakonynánán helyeztük el. így a Bakonynánán két parcellarendszer űködik. A érések célját, a kutatási célkitűzést a pilisaróti álloás eredényeinek publikálásakor (KERTÉSZ Á. 1987a) részletesen isertettük. Itt röviden csak arra utalunk, hogy a érések fő célja a lepusztulás- ésfelhalozódás folyaatainak vizsgálata, a talajeróziót befolyásoló tényezők szerepének tisztázása volt. A többi álloásról rendelkezésre álló adatok alapján a lejtőszög és lejtőalak befolyása, a talajtulajdonságok, a földhasznosítás, a növényi kultúrák és a űvelésód szerepének tanulányozására is lehetőség nyílik. A Gaja-völgyi kísérleti terület A Gaja-völgy a Bakony-hegységben (1. ábra), a Sió vízgyűjtőjében fekszik, a Marcal vízgyűjtő határán. Erózióérő kísérleti parcelláinkat a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Gaja-völgyi kísérleti területén alakítottuk ki, aely a KÖVÍZIG és a VITUKI együttűködésével 1963-ban létesült int a hidrológiai kísérleti és tájjellező területek országos hálózatának része. A hidrológusok a lefolyást és a ot, ajd később a párolgást és a talajnedvességet érték a vízgyűjtőn. Terészetesen eteorológiai észlelés is folyik. Előnyös tehát, hogy a területről összehasonlító adatok is rendelkezésre állnak. További előny, hogy a közelben klía- 55
2 Dudar 3 ^ 4 I ábra. A bakonynánai kísérleti terület 1 = a vízgyűjtő határa; 2 = vízfolyás; 3 = közút; 4 = település; 5 = kísérleü terület; 6 = a KÖVIZIG vízércéje Locaüon of test area at Bakonynána. 1 = catchentboundary; 2 = water-courses; 3 = public roads; 4 = settleent; 5 = test area; 6 - river gangé of KÖVIZIG álloás űködik Zircen (a századforduló óta), valaint vízhozaérő álloás Fehérvárcsurgón (1953-tól) (ZSUFFAI. 1965; SZŐLLŐSI D. 1981). Először az ún. nagyparcellákról szólunk. A régebbi (1973 óta űködő) kísérleti nagyparcella a Gaja-patak völgyének DNY-i lejtőjén helyezkedik el (7. ábra). A parcella eredeti éretei: 36,6 hosszú, 12 széles, az alján 6,4 -es agasságú hároszöggel (477,6 2 összterület). A parcella éretét 1980-ban egváltoztattuk 1, aikor is a Gaja-völgy szeközti lejtőjén, valaint Pilisaróton egységes éretű parcellákat építettünk ki. Ekkor a régebbi parcella éreteit is egnöveltük 45 x 15 -esre (688,7 2 összterület, 2. ábra). 1 A nagy- és kisparcellák rendszeréről, a érőberendezésekről korábbi tanulányunkban részletesen szóltunk (KERTÉSZ Á. 1987a), ezért e kérdésekre itt ne térünk ki. Szükségesnek tartottuk azonban a 2. ábrát e tanulányhoz is ellékelni. 56
3 h t»1h 2. ábra. A kísérleti területeken elhelyezett parcellák. L = nagyparcella; 1 = kontrollparcella; 2-5 = kisparcellák (Az adatok -ben értendők.) Experiental plots in test areas. L = large plot; 1 = control plot; 2-5 = sall plots. (Data in etres.) A nagyparcellák egyike se húzódik a vízválasztóig, ivel azonban az ÉK-i kitettségű lejtő egy alacsonyabb völgyközi hát oldala, az újabb (2. sz.) nagyparcella csakne a vízválasztóig húzódik, íg a régebbi telepítésű (1. sz.) nagyparcella felső széle a tetőszinttől re helyezkedik el. A régebbi telepítésű parcella os átlagos lejtésű, legfelső szakasza 17-18, az inflexiós sáv 20 körüli, alsó, akkuulációs szakasza csupán os. Az újabb (2. sz.) nagyparcella valaivel enyhébb lejtésű ( os) és lejtése nagyjából egyenletesnek ondható. A nagyparcellákhoz kisparcellák rendszere csatlakozik. Elrendezésüket a 2. ábra és az 1. kép utatja. A kisparcellák célja a lejtő entén történő áthalozódási folyaatok vizsgálata volt. A kisparcellák hosszúsága változó, éspedig a pilisaród lejtő ikroorfológiája szerint. A kisparcellákat ugyanis a pilisaród lejtőn jelöltük ki, ivel ennek ikrodoborzata volt a legváltozatosabb. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezután a bakonynánai kisparcellák hosszúsága egegyezik a pilisarótiakéval. A kisparcellák lejtését illetően egelítjük, hogy a lejtőszög értéke az újabb (a 2. sz. nagyparcella elletti) parcellarendszer esetében ne utat nagy változatosságot: a 2. és az 5. sz. 12 -os, a 3. és os lejtőszögű. A régebbi (az 1. sz. nagyparcella elletti) kisparcellák változatosabbak: a 2. sz. 17, a 3. sz. 19, a 4. sz. 20 és az 5. sz. 1 l -os átlagos lejtésű. Összefoglalva a parcellák elhelyezését ég egyszer hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egységesség és a jobb összehasonlíthatóság kedvéért indkét bakonynánai parcellarendszer éretei egegyeznek a pilisarótiakéval. A bakonynánai két, egyással szeben fekvő lejtőn elhelyezett parcellarendszer célja a különböző kitettségű lejtők talajpusztulásának összehasonlító vizsgálata. A bakonynánai kísérleti telepen eddig ne végeztünk intavételt laboratóriui vizsgálat céljára. Ez a közeljövő feladata lesz, aikor is előre egtervezett űtrágyázás, ill. évenként változó növénykultúrák telepítése ellett végezzük ajd összehasonlító vizsgálatainkat. 57
4 1. kép. A kisparcellák rendszere (Bakonynána) The syste of experientál plots A kísérleti terület a Bakony fedett karsztján fekszik. A triász-kréta rétegsort haradkori (főként iocén) kavicsos-hookos üledékek, továbbá vastag lösztakaró, ill. löszös lejtőüledékek borítják. okat GÓCZÁN L. vizsgálatai alapján iserjük. képző kőzet haradidőszaki hook. Már a tetőszinti barnaföld is erősen erodált, a parcellák középső és felső részén pedig a talajképző kőzetig pusztult. Az inflexiós sáv továbbvándorlása következtében antropogén hatásra újra lehetővé vált a talajképződés (antropogén huuszkarbonát). a érések teljes időtartaa alatt növényzettel volt fedve. Korábban a területet legelőként hasznosították. Mi évente többször kaszáltattuk. Az első edényhez vezet a parcella alsó, hároszög alakú végződéséről érkező cső. Az edényben 3 db szitát helyeztünk el egyás alatt (2, 0,25, 0,05 lyukátérővel), aely a különböző átérőjű leosott aggregátuok elkülönítésére szolgál. Az első edényből a leosott vízennyiség divizoron át távozik a ásodikba, ill. innét a haradikba. Az első edényben tehát a hordalék gyűjtése és frakcionálása történik, a ásodikban és a haradikban pedig a kolloid szuszpenziót fogjuk fel. Sajnos a felfogott aggregátuok töegének eghatározására ne nyílt lehetőség, ivel erre észlelőnk ne vállalkozott. Mindössze néhány, ne értékelhető adat áll rendelkezésre. A kádak kapacitását az 50 éves axiu esetén 40%-os lejtőn (legnagyobb lefolyást adó talajtípuson) fellépő felületi lefolyásra éretezték (2. kép). A érőkertben HELMAN-féle érő edényt és obrográfot helyeztünk el. Ez utóbbi csak 1980-ig űködött. Újat csak 1986-ban sikerült beszerezni. 58
5 2. kép. A divizoros hordalékfelfogó berendezés (Bakonynána) Recipient troughs installed at the base of the large plot 3. kép. A SCHMIDT-féle hordalékfelfogó tepsi (tető nélkül) SCHMIDT'S recipient troughs installed at the base of sall plots (A képek KERTÉSZ Á. felvételei) (Photos are taken by Á. KERTÉSZ) 59
6 A érőkerti űszerek ellenőrzése, leolvasása, valaint a hordalék- és lefolyásennyiség eghatározása tavasztól őszig, lehetőség szerint inden egyes eseény után történt. Tavasszal alkalasint hóolvadás érésre is sor került. A kisparcellákon (2. ábra, 1-5. sz. parcellák) a SCHMIDT-féle felfogó-tepsiket alkalaztuk (R.G. SCHMIDT 1979). Ez 100 c széles, 65 c ély (3. kép). A talajfelületre egy 100 x 45 c-es leez siul, a gyűjtőcsatorna 15 c széles és 7 c ély, terészetesen enyhe eséssel az egyik végén elhelyezett kivezető cső felé. A kivezető cső a felfogó tepsi előtt elhelyezett aronkannába vezet (űrtartala: 101). Az 1. sz. parcellán 1976 óta folynak érések. A nagyparcellához tartozó kisparcella-rendszer végleges forában csak 1984-ben készült el, így onnan ég ne áll kellő száú értékelhető adat rendelkezésre. A II. sz. kísérleti terület végleges forában (nagy- és kisparcellák rendszere) 1982-re készültel, így onnan azóta vannak érési adataink. A érések a bakonynánai területen is - iként Pilisaróton - tavasztól őszig folytak. Bakonynánáról néhány hóolvadás érés is rendelkezésre áll. viszonyok. Az évi ennyiség 689 (50 év átlaga). A sokévi átlagtól jelentős eltérések utatkoznak (1. táblázat). SZILÁRD J. (1982) és KERTÉSZ Á. (1987a) a kategóriánkénti gyakoriságát és a os napok száát is eghatározta. Ennek közlésétől e helyen eltekintünk (1. a fenti publikációkat), csupán annyit jegyzünk eg, hogy feltűnő a kisebb ok nagy száa, v alaint a kiugró ennyiségek hiánya. 1. táblázat. Havi és évi átlagok, (Bakonynána, KÖVIZIG Mérőtelep, , SZÖLLÓSID nyoán) Hónap I II in IV V VI vn VIII IX X XI XII összesen Mérési eredények. A régebbi (I. sz.) kísérleti terület nagyparcellájára ennyiségét, valaint az ahhoz tartozó lefolyás adatokat az alábbiak (2-10. táblázatok) tartalazzák. (Az közötti időszakra SZILÁRD J., az közötti időszakra vonatkozóan pedig KERTÉSZ Á. végezte el a száításokat.) SZILÁRD J. (1982) egállapítása szerint ind a hordalék, ind a lefolyt víz ennyiségét illetően feltűnő a környezeti feltételektől való, a vártnál nagyobb függőségés az ebből adódó változatosság". A lefolyás és a hordalék elsősorban a intenzitástól függ, nagyobb esetén a tarta és a felszín nedvességi is befolyásolja. SZILÁRD J. ez utóbbi egállapítását úgy korrigálná, hogy a felszín nedvesség kis hullás esetén (5-10 ) fontos tényező, nagy ennyiségeknél viszont nyilván csak a kezdeti (beszivárgási) időszakban döntő. 60
7 2. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1976) A érés hó,nap intenzitás /óra -ben a parcellára a lefolyt víz boában II. 1. hóolvadás 30,0 14,4 1,45 10,0 IV ,2 10,6 0,35 3,4 0,007 2,0 száraz IV ,5 15,6 0,60 4,0 0,030 5,0 nedves vn ,5 10,1 0,52 5,1 0,040 8,0 száraz vni ,2 10,6 1,00 10,0 0,100 10,0 száraz IX ,5 4,1 0,35 8,5 0,020 7,0 nedves IX ,1 11,6 0,49 4,3 0,010 2,0 nedves X ,5 8,9 0,46 5,2 0,010 2,0 nedves X. 30. csendes eső 15,8 7,4 0,22 3,1 száraz XL ,2 5,4 0,15 2,8 nedves A érés hó,nap 3. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1977) intenzitás /óra csapaf t -ben Lefolyj a parcellára a lefolyt víz II. 4. gyors hóolv. 21,0 10,1 1,20 10,0 fagyos II. 24. hóolv. (lassú) 15,0 7,2 0,14 2,0 felolvadt erős besziv. III ,4 5,5 0,14 2,5 száraz IV. 2. gyors hóolv. 31,0 14,9 0,16 1,7 0,009 6,0 száraz IV ,2 6,3 0,28 4,4 nedves IV ,7 17,1 0,45 2,7 nedves V ,0 5,8 0,42 7,3 0,030 8,0 száraz VI ,3 10,2 0,12 1,3 0,003 3,0 előtte kapálás, száraz VII ,0 6,2 0,59 9,5 0,050 9,0 száraz VIII ,0 7,9 0,90 11,3 0,050 6,0 kissé nedves VIII ,0 9,6 0,80 8,3 0,080 10,0 kapálás, kaszálás (kap. + kasz.) IX ,7 3,7 0,10 2,8 nedves XI ,9 6,7 0,20 2,9 száraz SZILÁRD közötti időszakra vonatkozó egállapítása, iszerint az esetek többségében a vártnál kevesebb lefolyás és hordalék adódott, az 1980 és 1984 közötti szakaszra is érvényes. Ő az elfolyásra, érési hibákra utal elsősorban, i viszont úgy véljük, hogy a lejtőn belüli áthalozódás is fontos tényező, aint ezt több, 61
8 2. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1976) A érés hójiap intenzitás /óra -ben a parcellára Hord^ék a lefolyt víz n. 9. hóolvadás hó víz. 20,5 9,8 0,47 4,8 0,020 4,2 ID ,9 7,6 0,15 2,0 0,006 4,0 száraz. 29. csendes eső 7,0 3,3 0,08 2,4 száraz IV ,3 15,0 0,12 8,0 0,007 6,0 nedves V ,4 3,5 0,09 2,6 kissé nedves VI ,3 6,4 0,32 5,0 0,019 6,0 száraz VI ,5 18,0 0,52 2,9 0,020 4,0 kapálás, nedv. vn ,9 9,1 0,60 6,6 0,030 5,0 száraz vra ,5 7,9 0,80 10,1 0,090 11,2 száraz v ,2 13,5 0,90 6,7 0,070 9,0 száraz VOI ,8 5,7 0,63 11,1 0,030 5,0 száraz X ,3 9,3 0,25 2,7 0,012 4,0 száraz XI ,2 15,9 0,27 1,7 0,014 5,0 nedves XI ,1 14,4 0,23 1,6 0,007 3,0 nedves A érés hójiap 5. táblázol., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1978) intenzitás /óra A parcellára -ben a parcellára a lefolyt víz %- ában V ,5 6,0 0,17 2,8 0,007 4,0 száraz V ,1 12,5 0,45 3,6 0,013 3,0 nedves V ,1 4,8 0,12 2,5 száraz VI ,8 8>5 0,26 3,0 0,010 4,0 száraz VI ,4 6,4 0,18 2,8 száraz vn ,1 3,4 0,14 4,2 0,005 3,5 kapálás szár. vn ,7 8,0 0,34 4,0 0,017 5,0 nedves v ,2 8,3 0,50 6,0 0,050 10,0 száraz v ,5 6,9 0,28 4,1 0,016 6,0 száraz IX ,7 12,3 0,16 1,3 0,008 5,0 kapálás szár. X ,9 8,6 0,40 4,6 0,030 7,0 nedves koranyár eseény során egfigyeltük. Erre utal a kisparcellákon észlelt, különböző értékű lefolyás ténye is. Hangsúlyozo, hogy között intenzitásérések is folytak,
9 A érés hó/iap 2. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1976) intenzitás /óra -ben Lefo- 3 lyás a parcellára %- ában ra 3 a lefolyt víz boában II. 7. hóolvadás vízenny ,8 2,90 10,1 fagyott IV hóolvadás 10,1 4,8 0,06 13 nedves V ,5 6,0 0,10 1,6 száraz V ,6 6,1 0,60 10,0 száraz VI ,5 4,1 0,20 5,0 0,08 4,0 száraz VI ,7 6,1 0,30 6,0 0,09 3,0 száraz VI ,1 8,7 0,70 9,0 0,04 6,0 száraz vn ,3 5,4 0,10 2,0 kissé nedves VII ,7 8,0 0,10 1,3 száraz vra ,4 7,4 0,90 12,0 0,08 8,9 száraz vra. íi ,9 12,4 1,40 11,3 0,16 11,4 száraz X ,5 8,8 0,07 0,8 0,03 4,0 nedves X ,0 5,8 0,20 3,0 nedves XI. 30. hóolvadás 17,0 8,2 0, ,04 7,0 nedves A érés 7. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1981) () ( 3 ) a parcellára a lefolyt víz V ,9 6,82 0,124 1,82 nedves VI ,1 13,84 0,102 0,74 nedves VI ,5 9,90 0,271 2,71 nedves VI ,0 6,89 0,147 2,14 nedves VI ,5 7,92 0,678 8,56 0,009 1,33 nedves vn ,7 8,75 0,068 0,78 nedves Vin ,1 4,89 0,170 3,48 nedves VIII ,5 16,87 0,090 0,53 száraz 1985 között viszont ne, ert a eghibásodott obográf helyett ne tudtunk újat beszerezni. A II. sz. és az I. sz. telep nagyparcelláján történt érések összehasonlítását a 11. táblázat tartalazza (arra az időszakra, aikor indkét parcelláról egyidejűleg állnak rendelkezésre értékelhető érések). Az alábbiakban először az általános eredényekre térünk ki, ajd a két különböző kitettségű lejtőt hasonlítjuk össze, ill. a kisparcellákon ért értékeket eleezzük. A hóolvadás okozta a legnagyobb értékű lefolyást között, 1979-ben a hótakaró átszáított vízennyiségének 5%-a folyt le (ennek 10%-a volt fino horda- 63
10 A érés 2. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1976) () ( ) a parcellára a lefoly víz ffl. 3. hóolv. 5,600 ny nedves VI ,3 13,98 0,294 2,10 száraz VI ,9 4,75 0,102 2,10 száraz VI ,7 31,47 0,531 1,70 nedves VI ,2 7,03 0,181 2,60 nedves vn. íi. 19,1 13,15 0,215 1,60 nedves vn ,9 7,51 0,317 4,20 száraz vn ,9 17,15 0,204 1,20 nedves VH ,0 7,58 0,136 1,80 v ,2 13,22 0,283 2,20 VIII ,5 16,18 0,249 1,50 v ,0 47,52 4,690 9,86 X ,5 11,36 0,124 1,09 X ,8 7,44 0,108 1,45 X ,3 9,16 0,136 1,48 XI ,3 25,69 0,226 0,88 xi. is xn.ii. 59,5 40,98 0,418 1,02 XII.12. xn ,1 20,04 0,362 1,81 xn. 21 XII ,2 36,03 0,531 1,47 A érés 9. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: KERTÉSZÁ. 1983) () ( 3 ) a parcellára a lefolyt víz I. I ,8 28,01 0,256 0,9 ny nedves H hóolv. 0,350 nedves ra.i..7. hóolv. 0,136 nedves III ,7 24,59 0,237 0,9 nedves V ,6 7,30 0,068 1,0 száraz V ,3 9,16 0,203 2,1 nedves V ,3 29,13 0,362 1,2 ny száraz VI ,3 8,47 0,068 0,8 nedves VI ,0 6,89 0,057 0,8 nedves v ,2 24,24 0,791 3,3 ny száraz v ,6 9,37 0,136 1,5 ny száraz IX ,7 4,61 0,102 2,2 ny nedves X ,9 19,90 0,158 0,8 0,008 5,1 száraz X ,1 6,96 0,057 0,8 nedves XI ,2 18,73 0,362 1,9 nedves 64
11 A érés 2. táblázat., lefolyás és hordalék adatok a bakonynánai 1. sz. parcellán (Összeáll.: SZILÁRD J. 1976) () ( 3 ) a parcellára a lefolyt víz %- ában ffl. 7. hóolv. 4,856 ny nedves IV ,6 13,50 0,016 0,1 ny nedves IV ,9 18,53 0,090 0,5 ny nedves IV ,7 8,01 0,056 0,7 ny nedves V ,3 7,78 0,114 1,5 ny nedves V ,7 21,14 0,169 0,8 ny nedves V ,1 11,78 0,068 0,6 ny nedves V ,5 9,97 0,090 0,9 nedves VI ,8 10,88 0,152 1,4 nedves VI ,9 8,88 0,034 0,4 száraz VII ,2 7,02 0,068 1,0 száraz Vü ,5 7,92 0,079 1,0 nedves vin ,1 16,60 0,133 0,8 száraz v ,3 18,11 0,170 0,9 nedves vin ,3 14,67 0,192 1,3 nedves v ,7 13,57 0,057 0,4 nedves v. ío. 19,0 13,09 0,113 0,9 nedves v ,3 12,60 0,283 2,2 nedves IX ,2 75,21 4,588 6,1 ny nedves lék). Az közötti időszakról a hó átszáított vízennyiségének adatai ne állnak rendelkezésre. A ég nagyobb értékű lefolyásra egyrészt a kiugróan nagy vízennyiségek (pl árc. 3-án: 5,6 3), ásrészt a II. sz. kísérleti terület kisparcella érései (10. táblázat) utalnak.a táblázatba ne is vettünk fel inden érést, ivel a hóolvadás-érések során csakne inden esetben, inden kisparcellán túlfolyást észleltünk, ai a nagy vízennyiségekre utal, ugyanakkor int pontatlan adat (101) ne értékelhető. Az közötti időszakra SZILÁRD J. (1982) az alábbi következtetéseket vonta le: Az óránként 2-5 intenzitású esők (a napi 35 -nél kevesebb) nedves talajon 2-3%-os, száraz talajon pedig 1-2%-os lefolyáshoz vezettek (a hordalék ennek 2-3%-a volt). Az 5-10 /óra intenzitás esetén ugyanezen értékek 4-8%, ill. 4-6%(a hordalék 5-8%) /óra intenzitásnál (40 -nél kevesebb napi ellett) 7-10% lefolyás (száraz talajon 2-3%-kal kevesebb), 8-10%-os hordalék telítettséggel. A 20 -nél nagyobb óraintenzitású oknál 12-15%-os lefolyás (száraz talajnál 3-4%-kal kevesebb) folyt le, a hordalék ennyiség a lefolyt víz 4-10%-át tette ki. Az közötti időszak során csak a ok abszolút ennyiségét vehetjük figyelebe, intenzitás adatunk nincs. Az 5-10 közötti 4 eseény 1,8-3,5% közötti lefolyást okozott. Leggyakoribb volt a közötti ok előfordulása. Az e kategóriához tartozó lefolyásértékek többsége 1-2% körüli. A kiugróan agas 8,6%-os lefolyásérték esetén hordalékot is tapasztaltunk (1,3%). A 15 -nél nagyobb okhoz tartozó lefolyások pl. 0,4-2,2 közt szórnak, a hez 65
12 11. táblázat. és lefolyás adatok a bakonynánai I. és II. sz. nagyparcellán (Összeáll.: KERTÉSZÁ. 1984) A érés () ( ) Lefojyás (I. sz. parcella) a parcellára (I. sz. parcella) 3 (ü. sz. parcella) a parcellára (II. sz. parcella) hóolvadás 4,856 4, IV ,6 13,50 0,016 0,1 0,036 0, IV ,9 18,53 0,090 0,5 0,040 0, IV ,7 8,01 0,056 0,7 0,018 0, V ,7 21,14 0,169 0,8 0,036 0, V ,1 11,78 0,068 0,6 0,039 0, V ,5 9,97 0,090 0,9 0,049 0, VI ,8 10,88 0,152 1,4 0,019 0, VI ,9 8,88 0,034 0,4 0,057 0, VII ,2 7,02 0,068 1,0 0,011 0, VII ,5 7,92 0,079 1,0 0,013 0, VIII ,1 16,60 0,133 0,8 0,045 0, VIII ,7 13,57 0,057 0,4 0,026 0, VIII ,0 13,09 0,113 0,9 0,042 0, VIII ,3 12,60 0,283 2,2 0,015 0,1 12. táblázat. a kisparcellákról (II. sz. kísérleti terület, Bakonynána) A érés 1. sz. parc. 2. sz. parc. 3. sz. parc. 4. sz. parc. 5. sz. parc. () 1 % 1 % 1 % 1 % I %, ,9 5,0 0,4 10,0 3,8 10,0 7,7 7,0 4,1 5,0 0, ,2 * * * * * * * * * * ,9 ** ** ** ** ** ** * * ** * * ** ,7 10,0 1,9 8,0 7,3 8,0 11,3 8,0 11,4 5,0 2, ,3 1,9 2,0 3,8 0,8 3,8 5,4 7,6 3, ,7 4,0 0,3 2,0 0,7 1,5 1,1 1,5 1,9 1,0 0, ,1 7,5 1,0 7,5 5,0 5,0 0,7 5,0 5,0 5,0 1, ,5 9,5 1,5 3,8 2,9 3,8 0,6 3,7 4, ,8 3,8 2,7 1,9 0,3 5,7 5,7 1,9 0, ,9 * * * * * * * * * * ,2 0,5 0,1 0,2 0,2 0,2 0,4 0,1 0,2 0,1 0, ,5 1,0 0,2 0,4 0,4 0,5 1,0 4,0 5,7 5,0 2, ,1 4,0 0,4 1,0 0,5 5,0 4,5 5,0 3,6 4,0 0, ,3 0,6 0,1 1,2 0,5 4,5 3,8 5,0 3,1 5,0 1, ,3 0,6 0,1 0,2 0,1 1,1 1,1 4,5 3,5 5,0 1,2 * ne értékelhető adatok ** indegyik kannában túlfolyás tartozók pedig 0,9 és 3,3% közé esnek. Mindez ne eglepő, hiszen elsősorban az intenzitás döntő, és ne a ennyiség. A fenti adatoknak az közöttiekkel való összehasonlítása azt utatja, hogy e érési időszakban is a kis ennyiségű és - feltehetően - kis intenzitású ok voltak jellezők. A eseények fele (49,8%) 5 alatti volt. 66
13 Ezek egyike se vezetett lefolyáshoz. A indössze 13,6%-os gyakorisággal előforduló es kategóriánál adódott a legtöbb lefolyás (az összes eseények 40%-a). A két különböző kitettségű lejtő lefolyás adatainak összehasonlítása azt utatja, hogy a hóolvadás esetében alig utatkozott különbség (11. táblázat), az esőből adódó lefolyásértékek azonban különböznek. Az esetek többségében a régi (I. sz.) parcellánál értünk több lefolyást. A különbséget egyértelűen a eredekséggel agyarázzuk. A hóolvadás esetén utatkozott iniális különbség oka feltételezésünk szerint az lehet, hogy a indkét lejtőn olvadó nagyennyiségű hó teljesen hasonló konzisztenciájú felszínen folyt le, a iniális lejtőszög-beli különbségek hatásapedig ne érvényesült pregnánsan. A jelenség kellő hitelű agyarázata további éréseket tesz szükségessé. A 12. táblázatban a kisparcellákon történt érések eredényeit összegeztük. Az eddigiekhez hasonlóan itt is kiszáoltuk a lefolyás %-os értékeit, hiszen az abszolút értékek önagukban seit se ondanak. Kiugróan agas lefolyás a 4. sz. kisparcellán adódott. Az ok itt is egyértelűen a eredekség. A parcella hosszúságának befolyásoló hatására itt is kitűnő bizonyítékot láttunk a keskeny (l széles) és a szélességhez viszonyítva rendkívül hosszú parcellák esetében (vö. 1. sz. kontroll parcella, valaint 5. sz. parcella). Ez esetben ugyanis a határoló leezek entén elszivárgó víz ennyisége olyan jelentős, hogy a parcella alján kapott, igen kis ennyiség ne reális. Hasonló eredényre jutottunk a pilisaród érések során is (KERTÉSZ Á. 1987a). A leezek entén történő elszivárgás a kiugróan nagy értékeket agyarázza, hiszen közisert, hogy általában a lejtőhossz növekedésével csökken a területegységről lefolyó víz ennyisége. Összefoglalás A dolgozatban beutatott érések igazi rövid időtartaú, nagy intenzitású hatására vonatkozó eredényt ne tartalaznak, ivel a szóban forgó érési időszak során ilyen eseény ne volt. Közisert, hogy épp a fajták talajpusztító hatása a legnagyobb. Az itt beutatott néhány érés alapján jól látható, hogy a kis intenzitású ok hatása se elhanyagolható. A nagyparcellák adatainak összehasonlítása először is a lejtőszög döntő szerepére utat rá. A legeredekebb parcellán adódott a legtöbb lefolyás. Ugyanezt a következtetést vonhatjuk le a kisparcellás érésekből is. A kisparcellákon végzett érések, valaint az 1 széles kontrollparcella azt utatják, hogy a hosszanti határoló leezek entén elfolyó veszteség igen jelentős.lehet. Ezért a jövőben csak úgy célszerű a kontrollparcellát fenntartani, ha a érés során fokozott gonddal tudunk eljárni és az elfolyást csökkenteni tudjuk. A jövőben a hangsúlyt a esterséges esőztetésre kellene fektetni, ivel csak így küszöbölhető ki a sok ne várt, vagy várt zavaró, ódosító körülény hatása és csak így terethetők viszonylag egységes feltételek. 67
14 IRODALOM DEZSÉNY Z pusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők térképszerű ábrázolása a Balaton keleti edencéjében. - VITUKI Közi. 28. pp DEZSÉNY Z A Balaton részvízgyűjtőinek összehasonlító vizsgálata az erózióveszélyeztetettség alapján. - Agrokéia és Talajtan. 31. pp DUCK T. 1960a. Eróziós területek térképezése és értékelése. - MTA Agrártud. Oszt. Közi. 18. pp DUCK T. 1960b. Magyarország dobos vidékeinek eróziós térképe. - Agrártudoány 12.(10.) pp ERŐDI B. HORVÁTH V. KAMARÁS M. KISS A. SZEKRÉNYI B Talajvédő gazdálkodás hegy- és dobvidéken. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 463 p. FEKETE Z Küzdele a szántóföldeket sújtó talajerózió ellen. - Agrártudoány 5.(7.) pp GÁBRIEL A A lefolyás és erózió értéke néhány növény alatt és egyes űvelési ódok esetén. - Agrártud. Egy. Mezőg. Kar Közi. Gödöllő, pp GÓCZÁN L Vízáteresztő képesség - esőáteresztőképesség. - Földr. Ért pp KAZÓ B ok vízgazdálkodási tulajdonságainak eghatározása esterséges esőztető készülékkel. - Agrokéia és Talajtan 15.(2.) pp KERÉNYI A A csepperózió törvényszerűségeinek kvantitatív vizsgálata kísérleti körülények között. - Földr. Ért. 30. pp KERÉNYI A. 1984a. erózió vizsgálatának laboratóriui kísérleti ódszere. - Földr. Ért. 33. pp KERÉNYI A. 1984b. A hagyoányost kiegészítő kvantitatív talajeróziós térképezés. - Agrokéia és Talajtan pp KERÉNYI A Szabadföldi talajeróziós kísérletek Tokaj-Hegyalján. - Agrokéia és Talajtan pp KERÉNYI, A New possibilities of the apping of soil erosion in the study of erosion and water conservation. - In: IV.International Conference on Soil Conservation 1985 Maracay (Venezuela), pp KERTÉSZ, Á Bodenerosion in Ungarn. Das Messprogra des Geographischen Forschungsinstituts der Ungarischen Akadeie der Wissenschaften. - Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 38. pp KERTÉSZ Á. 1987a. pusztulás vizsgálata eróziós érésekkel Pilisarót határában. - Földr. Ért. 36. pp KERTÉSZ, Á. 1987b. Bakonynána. - In: Hillslope International Syposiu on Experients and Geoorphological Probles of Big Rivers. 30 August-6 Septeber, 1987, Hungary. Budapest, MTA FKI pp KISS A. PRÍMÁS A. REGŐS F Irányelvek lejtős területek üzei eliorációs tervezéséhez. - OMMI, Budapest, 120 p. MATTYASOVSZKY J Az erózió térképezésének kérdései és eddigi eredényei. - MTA Agrártud. Oszt. Közi. pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERDŐS K takaró pusztulása a Bodrogkeresztúriféledencében. - KLTE, "Acta Geogr", Debrecen, N pp RICHTER, G Bodenerosion - Schäden und gefährdete Gebiete in der Bundesrepublik Deutschland. - Forsch, z. Dt. Landeskunde, Bd p. SALAMIN P Erózió elleni küzdele és környezetvédele. - Kézirat, BME Továbbképző Int. Budapest. 158 p. SALAMIN P. et al Péli-völgyi eróziós vizsgálatok. - BME Szakvéleények , Budapest. SALAMIN, P. WINTER, J. Méthode de déterination de l'erosion agricole des sols en laboratoire. - Université L. Pasteur, Strasbourg, pp
15 SCHMIDT, R.G Problee der Erfassung und Quantifizierung von Ausass und Prozessen der aktuellen Bodenerosion (Abspülung) auf Ackerflacher. - Physiogeographica, Bd. /., Basel, 240 p. STEFANO VITS P Talajpusztulás Magyarországon (Magyarázatok Magyarország eróziós térképéhez). - OMMI. Budapest, 58 p. STEFANOVITS P. (szerk.) Talajvédele, környezetvédele. - Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 243 p. STEFANOVITS P Talajtan. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 379 p. SZÖLLÖSI D. (szerk.) Adatgyűjteény a Gaja-völgyi kísérleti terület (Bakonynána) hidrológiai és hidroeteorológiai viszonyairól ( ).-Székesfehérvár, KÖVIZIG Vízgazdálkodási Osztálya, 101 p. ZSUFFA Bakonynána kísérleti telepen végzett hidrológiai kutatások. - BME VFK, Baja RESULTS OF SOIL EROSION AND RUNOFF MEASUREMENTS AT THE BAKONYNANA EXPERIMENTAL PLOTS OF GEOGRAPHICAL RESEARCH INSTITUTE OF HAS by L. Góczán Á. Kertész Suary The paper presents results obtained at the Bakonyndna test areas situated on the valley-side slopes of the Gaja valley. A syste of test plots consisting of one large plot and 5 sall ones has been installed on both slopes enabling to investigate both erosion processes and the role of factors controlling soil erosion. According to our investigations surface runoff and sedient load depend fust of all on rainfall intensity. The easureents prove that low and ediu intensity rainfalls cause also considerable runoff and even soil loss. In ost cases, however, less runoff and sedient have been easured than expected due to redeposition and infiltration along the slope. Redeposition and infiltration along the slope are proved by our easureents on the sall plots as well. The biggest runoff events were caused by snowelting. Coparing the runoff values for the slopes of opposite exposure there is very little difference in the case of snowelt while runoff fro rainfall differed considerably. The difference can be explained by slope steepness. The role of slope inclination could also be proved by the easureents on the sall plots since highest runoff values were observed on the steepest plots. Translated by A. KERT^SZ Jancar, B.: Environental Manageent in the Soviet Union and Yugoslavia: Structure and Regulation in Federal Counist States. (Környezetgazdálkodás a Szovjetunióban és Jugoszláviában: Szerkezet és szabályozás szövetségi kounista állaokban). Durha, N.C.: Duke University Press, 1987,481 p. BARBARA JANCAR, New York álla egyeteének (SUNY) politológus professzora átfogó, gazdagon dokuentált tanulányt készített a szocialista országok környezetvédeli probléa-kezelésének anatóiájáról. Munkájában két szövetségi állaot választou, talán ert ezek közelebb állanak az aerikai szakeberek érdeklődéséhez, int a hoogén nezetállaok, ugyanis ezekben is egjelenik a szövetségi korány helyi korányzat közötti viszony probléája. 69
Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)
A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) Erózió Okok: geológiai viszonyok topográfiai viszonyok védekezés hiánya nem megfelelő földhasználat,
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 08 ÉRESÉGI VIZSGA 008. ájus 4. FIZIKA KÖZÉPSZINŰ ÍRÁSBELI ÉRESÉGI VIZSGA JAVÍÁSI-ÉRÉKELÉSI ÚMUAÓ OKAÁSI ÉS KULURÁLIS MINISZÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
AZ EGYIK LEGFONTOSABB RECENS FELSZÍNALAKÍTÓ FOLYAMAT, A TALAJPUSZTULÁS MAGYARORSZÁGON. Kertész Ádám 1
AZ EGYIK LEGFONTOSABB RECENS FELSZÍNALAKÍTÓ FOLYAMAT, A TALAJPUSZTULÁS MAGYARORSZÁGON Kertész Ádám 1 Bevezetés A Föld felszínét formáló folyamatok közül talán legfontosabb a talajpusztulás folyamata, amely
A természetföldrajz korszerű kutatási módszerei az MTA FKI-ban
Földrajzi Értesítő XLI. évf 1992.1-4. füzet, pp. 83-90. A természetföldrajz korszerű kutatási módszerei az MTA FKI-ban Kísérletek, mérések terepen - folyamatvizsgálatok - modellezés, számítógépes módszerek
Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése
1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI
HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2016. árcius hó HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
A szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
TALAJERÓZIÓ KÜLÖNBÖZŐ TALAJADOTTSÁGÚ, ELTÉRŐ LEJTÉSVISZONYÚ ÉS NÖVÉNYI BORÍTOTTSÁGÚ TERÜLETEKEN
TALAJERÓZIÓ KÜLÖNBÖZŐ TALAJADOTTSÁGÚ, ELTÉRŐ LEJTÉSVISZONYÚ ÉS NÖVÉNYI BORÍTOTTSÁGÚ TERÜLETEKEN BOROS LÁSZLÓ SOIL EROSION IN THE REGIONS OF DIFFERENT TYPES OF SOIL, SLOPE AND VEGETATION Abstract Water
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS
14. elléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI DTBÁZIS Összegezés az ajánlatok elbírálásáról I. szakasz: kérő I.1) Név és cíek 1 (jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt) Hivatalos
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS
okorádi László ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 Technikai eszközök üzeeltetési rendszerei, folyaatai ateatikai szepontból irányított gráfokkal írhatóak le. A űszaki tudoányokban a hálózatokat, gráfokat
Összegezés az ajánlatok elbírálásáról
14. ellékletei 44/201 n, (XL 2 J MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS Összegezés az ajánlatok elbírálásáról I. szakasz: Ajánlatkérő I.l) Név és cíek 1(jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)
Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006 (IX.15) számú rendelete (egységes szerkezetben a módosításokkal)
Balatonfenyves Község Önkorányzata Képviselő-testületének 21/2006 (IX.15) száú rendelete (egységes szerkezetben a ódosításokkal) BALATOFENYVES KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL. Balatonfenyves Község
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
2. Rugalmas állandók mérése
. Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban
Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész
Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész MI A TITA? Ez a négyrészes sorozat azt a célt szolgálja, hogy az idegsejtek űködéséről ateatikai, fizikai odellekkel alkossunk képet középiskolás iseretekre
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
1 VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2 Verőce Község Önkorányzata 9/2010. (X. 06.) önkorányzati rendelete VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Módosította: 3/2011. (I. 12.) és 10/2012.
A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha]
Vízűtani száítás A vízűtani száítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha] ahol ip a p visszatérési csapadék intenzitása, /h a a 10 perces időtartaú
Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS
14. elléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és cíek 1 (jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt) Hivatalos név: Vinegrower Kft.
MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:
41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet. a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételérôl
4/997. (III. 5.) Kor. rendelet a betéti kaat, az értékpapírok hozaa és a teljes hiteldíj utató száításáról és közzétételérôl A Korány a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 996. évi CXII.
A mágneses kölcsönhatás
TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és
KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédeli-vízgazdálkodási alaiseretek közészint Javítási-értékelési útutató 141 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. október 13. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
OTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája
M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v
- III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító
7. számú melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez
7. sú elléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez Összegezés az ajánlatok elbírálásáról 1. Az ajánlatkérő neve és cíe: Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FŐTÁV Zrt.) 1116
IV.1.1) A Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárás került alkalmazásra: A Kbt. III. rész, XVII. fejezet
14. elléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS Összegezés az ajánlatok elbírálásáról I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és cíek 1 (jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)
Összegezés az ajánlatok elbírálásáról
14. elléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez Összegezés az ajánlatok elbírálásáról KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és cíek 1 (jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)
11. gyakorlat: Épületmagasság meghatározása teodolittal és mérőállomással végrehajtott trigonometriai magasságméréssel.
11. gyakorla: Épüleagasság eghaározása eodolial és érőálloással végrehajo rigonoeriai agasságéréssel. 11. gyakorla: Épüleagasság eghaározása eodolial és érőálloással végrehajo rigonoeriai agasságéréssel.
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szaka Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR Szakképesítés: SZVK rendelet száa: Koplex írásbeli: Épületgépészeti rendszeriseret; Víz- és csatornarendszer-szerelő
Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika
KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Környezetvédele-vízazdálkodás iseretek eelt szint Javítási-értékelési útutató 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 018. ájus 16. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Összefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Kísérleti városi kisvízgyűjtő. Szabadka Baja
Kíérleti vároi kivízgyűjtő Szabadka Baja 01..1 01..18. Dokuentáció Tartalojegyzék Tartalojegyzék... 1. 1. Műzaki Leírá..... Geodéziai feléré..... Hidrológiai é hidraulikai éretezé... 6. 4. abeton kiűtárgy
A testek mozgása. Név:... osztály:...
A testek ozgása A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen ozgást végez a test akkor, ha a) egyenlő időközök alatt egyenlő utakat tesz eg?... b) egyenlő időközök alatt egyre nagyobb utakat tesz eg?... F
TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági
14. melléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez
14. elléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és cíek1 (jelölje eg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt) Hivatalos név:nezeti Útdíjfizetési
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Sugárzásmérés Geiger-Müller számlálóval Purdea András Bartók Béla Elméleti Liceum
Sugárzásérés Geiger-Müller szálálóval Purdea András Bartók Béla Eléleti Liceu 1. Bevezetés Úgy fogta neki a sugárzáséréshez, hogy kellett készítsek a fizika labornak egy Geiger-Müller Szálálót. A Rádótechnika
RUUKKI SZENDVICS- PANELEK ENERGIA- HATÉKONY ÉPÜLETEKHEZ
RUUKKI SZENVICS- PANELEK ENERGIA- HATÉKONY ÉPÜLETEKHEZ TERMÉKKATALÓGUS 2013 Ruukki szendvicspanelek a tökéletes egoldás projektje száára Szendvicspaneljeink sokoldalú előre gyártott szerkezeti eleek, elyek
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Dátu: 2009. június 15. Tisztelt Ajánlattevő! Mellékelten küldö a HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT, int Ajánlatkérő által a KÉ 8969/2009 száon a közbeszerzési értesítőben 2009. ájus 20-án közzétett Egyösszegű,
VI.7. PITI PÉLDÁK. A feladatsor jellemzői
VI.7. PITI PÉLDÁK Tárgy, téa Pitagorasz tétele. Előzények A feladatsor jellezői Hároszög, téglalap, négyzet kerülete és területe, Pitagorasz-tétel, négyzetgyök fogala, irracionális száok Cél A Pitagorasz-tétel
Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
MELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.10.25. COM(2016) 710 final ANNEX 5 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
A TALAJOK TÉRBELI VÁLTOZATOSSÁGA ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI VONATKOZÁSOK
A TALAJOK TÉRBELI VÁLTOZATOSSÁGA ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI VONATKOZÁSOK Talajvédeli Alapítvány Kuratóriu elnöke Michéli Erika Cí H-1126 Budapest, Zulejka u. 4. A TALAJOK TÉRBELI VÁLTOZATOSSÁGA ELMÉLETI ÉS
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 7/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet ódosításáról és a Budapest, XVI. kerület Újszász
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei
Kazánlefúvatás: lehetőségek az elvesző energia visszanyerésére
RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.1 3.3 Kazánlefúvatás: lehetőségek az elvesző energia visszanyerésére Tárgyszavak: energiavisszanyerés; kazántápvíz; vízkezelés; kéiai összetevők; hulladékhő-visszanyerés;
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -
FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 171 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól
MUNKAANYAG. Faicsiné Adorján Edit. Munkafolyamatok kapcsolási módjai. A követelménymodul megnevezése: Építőipari kivitelezés tervezése
Faicsiné Adorján Edit Munkafolyaatok kapcsolási ódjai A követelényodul egnevezése: Építőipari kivitelezés tervezése A követelényodul száa: 06-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja: SzT-017-50
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.
Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.
II. MELLÉKLET AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK)
II. MELLÉKLET EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxebourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-ail: p-ojs@opoce.cec.eu.int Inforáció és on-line foranyotatványok:
Havi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu Az aszály tulajdonságai Természetes jelenség Relatív Vízhez köthető, a normánál kevesebb A vízhiány
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az aridifikáció fogalmának értelmezése
Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Jegyzőkönyv Térfogat, Tömeg
Jegyzőkönyv Térfogat, Töeg Csoport: 5. A csoport tagjai: Adora Nikoletta Kapos Bálint Visnovitz Ferenc A Capus épület töegének eghatározása: Az Egyete épületeinek térfogat eghatározásához alapul vettük
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
3. 1 dimenziós mozgások, fázistér
Drótos G.: Fejezetek az eléleti echanikából 3. rész 3. dienziós ozgások, fázistér 3.. Az dienziós ozgások leírása, a fázistér fogala dienziós ozgás alatt egy töegpont olyan ozgását értjük ebben a jegyzetben,
FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Soproni-hegység
A multikollinearitás vizsgálata lineáris regressziós modellekben A PETRES-féle Red-mutató vizsgálata
Szegedi Tudoányegyete Gazdaságtudoányi Kar Közgazdaságtudoányi Doktori Iskola A ultikollinearitás vizsgálata lineáris regressziós odellekben A PETRES-féle Red-utató vizsgálata Doktori értekezés tézisei
I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
Globális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Vályogos homoktalaj terepprofil mérése
Vályogos hooktalaj terepprofl érése Pllnger György Szent István Egyete, Gépészérnök Kar Folyaatérnök Intézet, Járűtechnka Tanszék PhD hallgató, pllnger.gyorgy@gek.sze.hu Összefoglalás A terepen haladó