A következőkben az egyéb szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét ismertetjük.

Átírás

1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8008/2005. (AEÉ. 13.) tájékoztatója az állami adóhatóság részére történő évi adatszolgáltatásról A tájékoztató a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok megfelelő és határidőre történő elvégzéséhez nyújt segítséget, de nem pótolja a törvényekben foglalt előírásokat. Az adózás rendjéről szóló, módosított évi XCII. törvény (továbbiakban Art.), valamint a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja) rendelkezik az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségről. E törvények előírásai szerint a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami adóhatósághoz adatot kell szolgáltatnia: a kifizetőnek, a munkáltatónak, a biztosítóintézetnek, az illetékhivatalnak, a pénzintézetnek, a vámhatóságnak, az önkormányzat jegyzőjének, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójának, a társadalombiztosítási szervezetnek, a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak, az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító kifizetőnek, az MRP szervezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak A kifizetők és a munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a évben folyamatosan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget külön tájékoztató tartalmazza. A következőkben az egyéb szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét ismertetjük. Az adatszolgáltatást a kitöltési útmutatóban leírtak figyelembevételével az számú mellékletek szerinti nyomtatványoknak megfelelő adattartalommal kell az állami adóhatósághoz benyújtani.

2 2 Az adóhatósági adómegállapítást érintő adatszolgáltatást kizárólag csak gépi adathordozón, vagy az arra kötelezettek elektronikus úton teljesíthetik. Jellemzően az az alkalmi munkavállalói könyv kiállításáról történő adatszolgáltatást kivéve csak az előzőek szerint lehet az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Az Internetről is letölthető kitöltési program alkalmas az adatszolgáltatás teljesítésére is. Ha a szervezet gépi adathordozón teljesíti az adatszolgáltatást, akkor annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan a tájékoztató részeként megjelenő mágneses fájl-leírás alkalmazásával, illetőleg az APEH honlapján elérhető Internetes program felhasználásával kell meghatároznia. A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan, illetőleg egyáltalán nem teljesíti. A évről teljesítendő adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható bírság felső határa az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és az adózóra egyébként vonatkozó bírság, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő kitűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő kitűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az előzőek szerint kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Az adóhatósági adómegállapítást érintő adatszolgáltatás benyújtásának határideje január 31-e. Az adatszolgáltatást elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni az illetékes adóhatóságához. Ha az adatszolgáltató január 1-jét követően az adatszolgáltatási határidőt megelőzően jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását akkor is be kell nyújtania január 31-éig. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód január 31-éig, illetőleg május 20-áig teljesíti az D) pont alatti kötelezettségét. Abban az esetben, ha a megszűnés január 31-ét követően történik, a évre vonatkozó adatszolgáltatást a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni. A) Évközben teljesített adatszolgáltatás (a folyamatos adatszolgáltatási határidők kivételével) Az a kifizető, mely jogutód nélkül szűnik meg, az adatszolgáltatását év közben teljesíti. Az évközi adatszolgáltatás a megadott adathordozón teljesíthető.

3 január 1-jétől az évközben teljesített adatszolgáltatás esetén a hatályos törvények előírása szerint elkészített, (az APEH honlapján is közzétett) nyomtatvány adattartalmának megfelelően lehet gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton (egy esetben papír alapon) teljesíteni a kötelezettséget. Az ehhez kapcsolódó fájl leírások a tájékozató végén találhatók. B) Az adatszolgáltatás pótlása és helyesbítése A évvel kapcsolatos adatszolgáltatás pótlásának és helyesbítésének részletes szabályai a kifizetői és munkáltatói feladatokat összefoglaló tájékoztató IV. fejezetében találhatók. Az előző év, vagyis a évre teljesített adatszolgáltatás helyesbítésére, illetőleg az adatszolgáltatás pótlására az Adó és ellenőrzési Értesítő december számában megjelent 8004/2004. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatóban foglaltak szerint kell eljárni. Az adatszolgáltatás jellegének közlésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet (Eredeti adatszolgáltatás: E, Adatszolgáltatás pótlása: P, Adatszolgáltatás helyesbítése: H). Az adott mező üresen nem maradhat. C) Az adatszolgáltatások csak a következő adathordozó típusokon teljesíthetők: nyomtatványon (csak meghatározott esetben), gépi adathordozón (1,44 Mbyte floppy vagy CD), elektronikus úton (kizárólag az erre kötelezettek részére biztosított). Nyomtatványon (elméletben) csak a 2005K54-es adatszolgáltatás teljesíthető. Gépi adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek a tájékoztató részeként megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg, illetőleg az APEH honlapján ( elérhető Internetes program felhasználásával teljesíthető. Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető. Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, valamint legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó. Abban az esetben, ha az előzőek szerinti adózó adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, és felszámolását, végelszámolását rendelik el, választhatja, hogy kötelezettségét a továbbiakban nem elektronikus úton teljesíti. Előfordulhat olyan eset is, amikor az előzőek szerinti adózó jogutódja nem felel meg az elektronikus úton történő kötelezettség teljesítésének. Ilyenkor választhatja, hogy az

4 4 adatszolgáltatási kötelezettségét az átalakulás évében, jogelődjével azonos módon teljesíti. Az előzőekben nem említett adózó április 1-jétől adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál a pénzügyminiszternek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel kiadott együttes rendeletében meghatározott módon és technikai feltételekkel választása alapján, elektronikus úton teljesíti. A legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózói kört a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg [56/2004. (XII. 29.) PM r.]. Amennyiben az adatszolgáltatás gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton történik, úgy valamennyi adatszolgáltatási kötelezettségnek így kell eleget tenni. Az adatszolgáltatást egy példányban, személyesen, vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. Illetőleg az erre kötelezettek juttatják el elektronikus úton az állami adóhatósághoz. Az átvétel igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik. D) Átalakulás esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást). Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában saját kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket. E) Az adatszolgáltatás kötelező adatai Az adatközlő nevét, címét, adóazonosító számát (adószámát, illetőleg, ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély munkáltató, az adóazonosító jelét) kell kitölteni. Amennyiben az adatszolgáltatást jogutód teljesíti, úgy a jogelőd adóazonosító számát is közölni kell, feltéve, hogy a jogelőd kötelezettségét is teljesíti. Azon magánszemélyek esetében, akikre nézve teljesíti az adatszolgáltatást az arra kötelezett, a nevükön túl az adóazonosító számát (adóazonosító jelét, adószámát kell szerepeltetni). Abban az esetben, ha adóazonosító szám kitöltésére van lehetőség, minden esetben balra zártan kell az arra szolgáló helyen kitölteni. Az adatszolgáltatást, minden esetben forintban kell teljesíteni.

5 5 Az adott mellékletekben foglaltaknál jelezzük az általános kitöltéstől való eltérést. I) Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál. Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példány az átvétel igazolására szolgál) kell benyújtani. Az adatkísérő lapnak tartalmaznia kell az adatszolgáltató azonosító adatait (név, adóazonosító szám, cím, ügyintéző adatai), az adatszolgáltatásért felelős személy aláírását, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tételes adatokat (a bizonylattípusonként felsorolt lapszámok és tételszámok, mágneses adathordozó esetén az állományokhoz tartozó rekordszámok). Egy mágneses adathordozón több cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ez esetben az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani. Az állami adóhatóság részére történő adatszolgáltatási nyomtatványok és azok benyújtási határideje Nyomtatvány típusa 2005K K K K K K K K K K65 Adatszolgáltatás határideje március 20. (1. sz. melléklet) január 31. (2. sz. melléklet) január 31. (3. sz. melléklet) január 31. (4. sz. melléklet) január 31. (5. sz. melléklet) január 31. (6. sz. melléklet) március 31. (7. sz. melléklet) (gépi adatszolgáltatás esetén április 20.) január 31. (8. sz. melléklet) január 31. (9. sz. melléklet) január 31. (10. sz. melléklet) 1. Az illetékhivatal adatszolgáltatása (2005K44. számú nyomtatvány 1. sz. melléklet) Az illetékhivatalnak az ingatlanok értékesítésével összefüggésben adatot kell szolgáltatnia az ingatlan értékesítőjéről, valamint az eladott ingatlan szerződés szerinti

6 6 értékéről január 1-jétől az illetékhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a termőföld értékesítésének tényéről, továbbá augusztus 27-étől kezdődően, a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő nyugdíj előtti támogatása jogosultságának feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséről. Az illetékhivatalt terhelő adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő átruházásával kapcsolatos adatokra is. Ezzel összefüggésben adatot kell szolgáltatni az ilyen jogot átruházó (átengedő), alapító vagy megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem terjed ki az adatközlési kötelezettség az ingatlan közérdekű célra történő megvásárlására, valamint a magánszemélynek magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásával kapcsolatos adatokra. Nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben sem, ha a magánszemély az elidegenített vagyoni értékű jogot január 1-jét megelőzően, vagy az ingatlant január 1-je előtt szerezte meg, mivel az ebből származó jövedelmek után a hatályos törvényi előírások szerint nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A évről teljesített adatszolgáltatást március 20-áig kell benyújtani az illetékhivatal székhelye szerint illetékes APEH igazgatósághoz az e melléklet szerinti adattartalommal. A nyomtatvány a oszlopába az ingatlan értékesítőjének, a vagyoni értékű jog átruházójának (átengedőjének), alapítójának, megszüntetőjének a nevét, a b oszlopba pedig az adóazonosító jelét kell beírni. A c oszlopban az ingatlan értékesítéséről, a d oszlopban pedig a vagyoni értékű jog átruházásáról, visszterhes alapításáról, megszüntetéséről szóló szerződésben rögzített értéket (a kárpótlásról szóló törvény alapján a vételi jog gyakorlásával megszerzett termőföld három éven belül történő elidegenítése esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket) kell feltüntetni. Az e oszlopban az 4 -es számot kell feltüntetni akkor, ha a termőföld tulajdonosa az ingatlant regisztrált mezőgazdasági termelőnek értékesítette. A termőföld értékesítőjének ugyanis nem keletkezik adóköteles bevétele a termőföld értékesítése során abban az esetben, ha a termőföldet az adásvételi szerződés alapján olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adta el, aki a vásárolt földet legalább 5 évig mezőgazdasági célra hasznosítja.

7 7 Amikor a termőföld értékesítése olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek történik, aki állattenyésztést folytat és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket, továbbá a vásárolt termőföldet legalább 5 évig az állattartó telep takarmányozása céljára hasznosítja, az e oszlopba 5 -ös számot kell beírni. Abban az esetben, ha a magánszemély vásárlása birtok-összevonási célú, vagy a települési önkormányzat részére szociális földprogram, vagy a Nemzeti Földalap javára történik a termőföld átruházása az e oszlopban 6 -os számot kell feltüntetni. A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő nyugdíj előtti támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítés esetén az e oszlopban 8 -as számot kell feltüntetni. Minden egyéb esetben, ha termőföld értékesítése történik, az e oszlopba 7 -es számot kell beírni. Amennyiben az e oszlopban nem tüntet fel az előbbiek szerint 4 -es vagy 7 -es számot számot, akkor a kódkockába 3 -as kódszámot írjon. 2. A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása az adóköteles ellátások évi kifizetéséről (2005K47. számú nyomtatvány, 2. sz. melléklet) Ha az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor a magánszemélynek nem volt munkáltatója, akkor a kifizetésről a társadalombiztosítási szervnek elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell január 31-éig adatot szolgáltatnia a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz. (Ha a magánszemélynek az ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, akkor a társadalombiztosítási szervnek a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót kellett tájékoztatnia a kifizetett ellátás és levont adóelőleg összegéről.) Az adatszolgáltatás tartalma a következő. Az a oszlopban az adóköteles ellátásban részesülő magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopba a kifizetett ellátás teljes összegét, a d oszlopba az ellátás formájára vonatkozó számot, az e oszlopba az ellátásból levont adóelőleg összegét kell beírni. Az f oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát kell feltüntetni. Az ellátás formájától függően a d oszlopban a következő jelöléseket kell alkalmazni: - passzív táppénz 1

8 8 - gyermekgondozási díj 2 - terhességi gyermekágyi segély 3 3. A biztosítóintézet adatszolgáltatása (2005K48. számú nyomtatvány, 3. sz. melléklet) A biztosítóintézetnek adatot kell szolgáltatnia a magánszemélyek részére kifizetett jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás összegéről, valamint a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás összegéről. Adatot kell szolgáltatni azon magánszemélyekről is, akik az január 1-jét követően megkötött nyugdíjbiztosítási, illetőleg a tíz évre vagy annál hosszabb időtartamra szóló életbiztosítási szerződésük feletti rendelkezési jogukat a szerződés megkötésétől számított tíz éven belül gyakorolták. Az adatszolgáltatás szempontjából rendelkezési jog gyakorlásának a hatályos Szjaben ilyenként meghatározott esetek minősülnek. A évről teljesített adatszolgáltatást a kifizetést, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlását követő év január 31-éig a biztosítóintézet székhelye szerint illetékes APEH igazgatósághoz kell benyújtani a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal. A nyomtatvány adattartalma szerint az a oszlopban a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopban a biztosítási jogviszony alapján kifizetett jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás teljes (bruttó) összegét, a d oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát kell szerepeltetni. Az e oszlopban a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás összegét kell szerepeltetni. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.6. pontja alapján nem minősül adómentesnek a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege. Ezekben az esetekben a kifizetett összegből a biztosítóintézetnek adóelőleget kell levonnia, melynek összegét a nyomtatvány f oszlopában kell feltüntetni. A g és h oszlopokban csak akkor kell adatot feltüntetni, ha a magánszemély az január 1-je után megkötött nyugdíjbiztosítása, illetőleg a tízéves, vagy ennél hosszabb időtartamra szóló életbiztosítása feletti rendelkezési jogát a szerződéskötéstől számított tíz éven belül gyakorolta. A szerződéskötés, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlásának időpontját arab számokkal kell a g és h oszlopokba beírni (pl ).

9 9 4. A hitelintézet (pénzintézet) adatszolgáltatása a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások kifizetéséről (2005K50. számú nyomtatvány, 4. sz. melléklet) A hitelintézetnek (pénzintézetnek) adatot kell szolgáltatnia az olyan kifizetés teljesítéséről is, amelyet a magánszemély munkáltatója (lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetőleg korszerűsítéséhez) vissza nem térítendő támogatásként adómentesen nyújtott alkalmazottjának a hitelintézeten (pénzintézeten) keresztül. A lakáscélú hiteltartozásból a magánszemély javára a munkáltatója által elengedett összegről a munkáltatót terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a 2005K37. számú nyomtatványon. A évről teljesített adatszolgáltatást január 31-éig kell benyújtani a hitelintézet (pénzintézet) székhelye szerint illetékes APEH igazgatósághoz a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal. A nyomtatvány adattartalma szerint az a oszlopban a támogatásban részesülő magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét, a c oszlopban pedig a kifizetett, az adatszolgáltatás körébe tartozó támogatás összegét kell feltüntetni. 5. Az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a évi adókedvezményre jogosító igazolásokról (2005K51. számú nyomtatvány, 5. sz. melléklet) Ha a kifizető (munkáltató) vagy bármely más szervezet olyan igazolást állít ki, amely alapján a magánszemély adókedvezményt érvényesíthet, akkor arról adatot kell szolgáltatni. Adókedvezményre jogosító igazolást kiállíthat(nak), így adatszolgáltatásra kötelezett(ek) különösen: - a kifizetők és a munkáltatók, - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, - a magánnyugdíj-pénztárak, - a társadalombiztosítási szerv, - a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmények, - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, - a külön törvényben meghatározott egyházak,

10 10 - a pénzintézetek/lakástakarék-pénztárak, - a biztosítóintézetek, - a háziorvosok, az egészségügyi intézmények, - a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmények, - a kedvezményre jogosító számítástechnikai eszközt forgalmazók. A magánszemélyek részére kiadott adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokról az alábbi kivételektől eltekintve a 2005K51. számú nyomtatvány szerinti adattartalommal kell adatot szolgáltatni. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a 2005K59. számú nyomtatvány szerinti adattartalommal kell adatszolgáltatást teljesítenie az adókedvezményre jogosító igazolások kiállításáról is. A 2005K65. számú nyomtatványon teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási, valamint a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmények az adókedvezményre jogosító igazolások tekintetében. A 2005K51. számú nyomtatvány szerinti adatszolgáltatást január 31-éig kell benyújtani az igazolást kiállító kifizető székhelye (telephelye) szerint illetékes APEH igazgatósághoz az e melléklet szerinti adattartalommal. Az a oszlopban az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét vagy az adószámát kell feltüntetni. A c oszlopba az igazoláson szereplő adókedvezményre jogosító összeget kell beírni. Szükséges megjegyezni azonban, hogy az igazolt összeg alatt minden esetben a magánszemély által az adóévben befizetett azon összeg egésze értendő, amely az érvényesíthető adókedvezmény alapját képezheti. (Azaz ha pl. egy magánszemély életbiztosítás díjaként 2005-ben Ft kedvezményre jogosító összeget fizetett be a biztosító részére, úgy a biztosítónak ezt az összeget kell a c oszlopban feltüntetni) A d oszlopban az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezmény mértékét kell szerepeltetni (pl. 20). A kedvezmény mértékét százalékban kérjük feltüntetni. Abban az esetben, ha az f oszlopban 1 -es szerepel, úgy a d oszlopba 0 -át kell beírni. A e oszlop a kedvezmény jogcímének a feltüntetésére szolgál. (Például: lakáshitel, biztosítás) Az f oszlopba az adókedvezmény jogcímének kódszámát kell beírni a következő kódjegyzék szerint. Kódjegyzék az f oszlophoz: Súlyos fogyatékosság 1 Lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése 4

11 11 Kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány 61 Közhasznú szervezet, egyház részére, valamint közérdekű kötelezettségvállalásként nyújtott adomány 62 Biztosítási díj 8 Magánnyugdíj-pénztárba történő saját tagdíj, saját tagdíj kiegészítése 9 Magánnyugdíj-pénztárba megállapodás alapján történő tagdíjfizetés 10 Társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján szolgálati idő és/vagy nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 11 megfizetett összeg Kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott tartós adomány 121 Egyéb tartós adomány 122 További 10 százalékra jogosító biztosítási díj 13 Számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadás május 11-éig megkötött lízing, részletvétel, bérleti, szerződés 153 Az adókedvezményre jogosító befizetéseket akkor lehet figyelembe venni a magánszemély évi adókötelezettségének megállapításánál, ha a befizetés az adóévben (2005. január 1. és december 31. között) történt. Ennek megfelelően kell a kifizetőnek is az adókedvezmény igénybevételéhez az igazolásokat kiadnia és arról adatot szolgáltatnia. Az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásával összefüggésben adatszolgáltatásra a következő szervezetek kötelezettek: 1. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, így az egészségpénztárak, önsegélyező pénztárak és nyugdíjpénztárak is az Szja törvény 35. (2), (3), valamint a 41. (2) bekezdés c) pontja szerinti adókedvezményekkel kapcsolatos igazolások kiállításával kapcsolatban; 2. A társadalombiztosítási szerv a 35. (1) bekezdés a) pontja alapján igénybe vehető adókedvezményekhez kiadott igazoláshoz kapcsolódóan; 3. A magánnyugdíj-pénztárak a 35. (1) bekezdés b) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott kedvezményekhez kapcsolódó igazolás tekintetében; 4. A felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmények a hallgatói tandíjkedvezmény (36. ), valamint a felnőttképzési díj után érvényesíthető adókedvezmény (36/A. ) igazolása kapcsán; 5. A hitelintézetek (pénzintézetek), illetve a lakás-takarékpénztárak a 38. -hoz kapcsolódó igazolás tekintetében; 6. Azon szervezetek (egészségügyi intézmények), háziorvosok, amelyek (akik) a magánszemély részére a évben olyan igazolást állítottak ki, mely alapján a magánszemély a 40. (1) bekezdése alapján a súlyosan fogyatékos személyeket megillető személyi adókedvezményt érvényesíthet;

12 12 7. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, a külön törvényben meghatározott egyházak a közcélú adományok 41. -ban meghatározott kedvezményéhez kiadott igazolások tekintetében; 8. A biztosítóintézetek a 42. -ban foglalt kedvezmény érvényesítéséhez kiadott igazolásokkal kapcsolatban; 9. A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény a 36/A. alapján érvényesíthető felnőttképzés díja után járó adókedvezményre jogosító igazolások tekintetében; 10. Az Szja törvény 36/A. (3) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító számítástechnikai eszközt forgalmazók Az önkéntes biztosító pénztárhoz történő befizetések, valamint a megtakarítás és cél szerinti felhasználás alapján járó kedvezmények Az önkéntes biztosító pénztárakhoz történő befizetések, valamint a megtakarítás és cél szerinti felhasználás adókedvezményéhez kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok a 2005K59. számú nyomtatványhoz tartozó kitöltési útmutatónál olvashatók A társadalombiztosítási szervhez történő befizetések adókedvezménye Társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése céljából a magánszemély saját maga számára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizetett összeg után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke az adóévben befizetett összeg 25 százaléka. A társadalombiztosítási szervnek az ilyen jogcímen kiadott igazolásról teljesített adatközlésében a 2005K51-es nyomtatványon a kedvezmény jogcímének kódjaként a 11-es kódot kell beírnia. A társadalombiztosítási szerv a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette. 5.3 A magánnyugdíj-pénztári befizetések adókedvezménye A magánnyugdíj-pénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek a 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója. Az ezen a jogcímen kiadott igazolás esetében a 2005K51-es nyomtatvány f oszlopába a pénztárnak a 9-es kódot kell beírnia. A magánnyugdíj-pénztárba megállapodás alapján a magánszemély saját javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizetett összeg 25 százaléka érvényesíthető adókedvezményként. A pénztárnak ezen a jogcímen kiadott igazolása esetében a 2005K51-es nyomtatványon a 10-es kódot kell szerepeltetnie.

13 13 (A magánnyugdíj-pénztár a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolhatja, aki azt befizette.) 5.4 A tandíj kedvezménye A felsőoktatási tandíj befizetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok a 2005K65. számú nyomtatványhoz tartozó kitöltési útmutatónál olvashatók A lakáscélú kedvezmények Ha a magánszemély lakáscélú felhasználásra december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként ben a tőke törlesztés, a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén igazoltan megfizetett összeg után érvényesíthet adókedvezményt. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben forintot vonhat le a magánszemély. A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%- a, de az adóévben legfeljebb forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az előzőekből következően a hitelintézetnek az ezen jogcímen teljesítendő adatszolgáltatásánál a 4 -es kódot kell feltüntetnie 5.6. Súlyosan fogyatékos magánszemély személyi adókedvezménye A személyi adókedvezmény is csak igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani, azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély személyi száma helyett az adóazonosító számát kell feltüntetni. A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézménynek (háziorvosoknak) az általuk évben kiadott igazolásokról a következők figyelembevételével kell adatot szolgáltatniuk. A nyomtatvány "c" oszlopába annyiszor forintot legfeljebb forintot kell beírni, ahány hónapig (a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapját is figyelembe véve) fennállt (2005. évben) a fogyatékosság.

14 14 A d oszlopban az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezmény mértékét kell szerepeltetni. tekintettel arra, hogy jelen esetben a kedvezmény fix összegű, vagyis az f oszlopban 1 -es szerepel, úgy a d oszlopba 0 -át kell beírni. A kedvezmény jogcímének megnevezésére szolgáló e oszlopban a súlyos fogyatékosság megjelölése mellett a fogyatékos állapot kezdetének és amennyiben az átmeneti, megszűnésének időpontját is fel kell tüntetni (pl ). 5.7 Közcélú adományok kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye. Ezen a jogcímen akkor érvényesíthet kedvezményt a magánszemély, ha az adományt pénzben nyújtja. Mivel a közcélú adomány után érvényesíthető összeg függ a kiállító minősítésétől (pl. közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet), valamint az adomány jellegétől (tartós adomány vagy sem), ezért ezt az igazolás kiállítójának az adatszolgáltatás teljesítésekor az alábbi kódok egyikével kell jelölnie: kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány igazolása esetében 61-es kód közhasznú szervezet, egyház részére, valamint közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújtott adomány igazolásakor 62-es kód kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott tartós adomány igazolása esetében 121-es kód közhasznú szervezet, egyház részére, valamint közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújtott tartós adomány igazolásakor (a kódjegyzékben egyéb tartós adomány -nak nevezett esetben) 122-es kód 5.8. Az élet- és nyugdíjbiztosítási díjhoz kapcsolódó adókedvezmény Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéb feltételek megléte esetén a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka. Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely a biztosító igazolása alapján meghaladja a adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Az adóévben befizetett biztosítási díjak előző évhez viszonyított díjnövekményét szerződésenként kell megállapítani, nem pedig összességében, az adóalany magánszemély szintjén.

15 15 A biztosítási adókedvezményre vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából következik, hogy csak abban az esetben vehető igénybe (és igazolható) többlet-kedvezmény, ha a magánszemély legalább az előző évben megkötött biztosítással rendelkezik és biztosítási díjat fizetett. A viszonyítási alap ugyanis az előző adóévben megfizetett díj összege. A biztosítóintézetnek azon magánszemélyek vonatkozásában, akik 2004-ben rendelkeztek olyan biztosítással, mely adókedvezmény igénybevételére jogosít, és ben az előző évhez képest növelik ezt a biztosítási díjat, két jogcímen kell adatszolgáltatást teljesíteniük. Egyrészt a c oszlopba az igazoláson szereplő adókedvezményre jogosító adóévben megfizetett biztosítási díj összegét, míg az f oszlopba a 8-as kódszámot kell beírni. Másrészt egy következő sorban az a oszlopban ugyanazon magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító számát kell feltüntetni és a c oszlopba azt az összeget kell beírni, amennyivel a 2005-ben fizetett díj meghaladja az előző évben megfizetett díjat, valamint az f oszlopban 13-as kódszámmal kell jelölni ezt. 5.9 A felnőttképzés díjának adókedvezménye A felnőttképzés díjának befizetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok a 2005K65. számú nyomtatványhoz tartozó kitöltési útmutatónál olvashatók Számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény (Sulinet kedvezmény) Az adatszolgáltatással kapcsolatos teendők Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény előírása alapján az olyan igazolást kiállító kifizetőt, amely igazolás alapján a magánszemély adókedvezményt érvényesíthet, adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé az adóévet követő év január 31-éig. A évi adatszolgáltatást a 2005K51-es adatlapnak megfelelő adattartalommal kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás tartalmazza a magánszemély nevét ( a oszlop), adóazonosító jelét ( b oszlop), a magánszemélynek kiállított igazolásban a kedvezmény alapjául szolgáló, feltüntetett összeget ( c oszlop), az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezmény mértékét ( d oszlop a beszerzés esetén a 50%-ot kell itt szerepeltetni), valamint a kedvezmény jogcímét ( e oszlop), továbbá az adatszolgáltatás kódját ( f oszlop), mely utal arra, hogy a beszerzés évben (152- es kód) történt, továbbá arra is, hogy május 11-éig lízing, részletvétel vagy bérleti szerződést kötött-e a magánszemély (153-as kód) és ezzel kapcsolatos volt a évi törlesztés. Az adatszolgáltatás minden esetben az adókedvezményre jogosító igazolásról szól, vagyis azt az ügylet során kiállított, az előzőeknek megfelelő számla alapján kiállított igazolás alapján kell teljesíteni.

16 16 6. A magánnyugdíj-pénztár adatszolgáltatása a magánnyugdíj-pénztári kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó, a magánszemély által évben adott nyilatkozatról (2005K52. számú nyomtatvány, 6. sz. melléklet) A magánnyugdíj-pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás nyugdíjnak minősül, így az ilyen jogcímen kifizetett összeg nem számít bevételnek a magánszemélynél, tehát azt bevallania sem kell. A magánnyugdíj-pénztáraknak azokról a magánszemélyekről kell adatot szolgáltatniuk, akik kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésben részesültek, és a kifizetéskor az adóelőleg megállapításához nyilatkozatot adtak a pénztárnak. A nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről a magánszemély a kifizetéskor nyilatkozhat a magánnyugdíj-pénztár felé arról, hogy a Szja rendelkezései szerint nem lesz adófizetési kötelezettsége az adóévben. (Ha a magánszemély a kifizetéskor ilyen értelmű nyilatkozatot adott, akkor a magánnyugdíj-pénztárnak nem kell adóelőleget levonnia a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés címén juttatott összegből.) A évről teljesített adatszolgáltatást január 31-éig kell benyújtani a magánnyugdíj-pénztár székhelye szerint illetékes APEH igazgatósághoz, az e melléklet szerinti adattartalommal. A nyomtatvány a oszlopában a nyilatkozatot adó magánszemély nevét, a b oszlopban pedig az adóazonosító jelét kell feltüntetni. 7. Adatszolgáltatás az alkalmi munkavállalói könyv kiállításáról (2005K54. számú nyomtatvány, 7. sz. melléklet) A 2005K54-es számú nyomtatvány szerinti adattartalommal kell adatot szolgáltatni az alkalmi munkavállalói (AM) könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségének, valamint az AM könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat jegyzőjének azon munkavállalókról, akik az AM-könyvet évben kiváltották, de adóköteles jövedelmet nem szereztek, ezért az AM könyv kiállítója igazolást nem állított ki a részükre.

17 17 A évről teljesített adatszolgáltatást március 31-éig, gépi adathordozón történő adatközlés esetén pedig április 20-áig kell megküldeni, a kiállító székhelye szerint illetékes APEH igazgatósághoz, az e melléklet szerinti adattartalommal. A nyomtatvány a oszlopában annak a magánszemélynek a nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni, akinek a részére az AM könyvet kiállították. Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező magánszemélyek részére (az adóköteles jövedelemre és a megfizetett adóelőlegre vonatkozóan) kiadott igazolásokról a kifizetői adatszolgáltatás keretében, a 2005K80. számú nyomtatványnak megfelelően kell adatot szolgáltatni. 8. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adatszolgáltatása (2005K59. számú nyomtatvány, 8. sz. melléklet) Nem kell a magánszemélynél bevételként számításba venni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeget, feltéve, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, illetőleg az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegek nem haladják meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért. Abban az esetben, ha a fentiekben meghatározott befizetések nem felelnek meg a Szja törvény egyéb előírásainak, a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmeként kell a felettes összeget számításba venni, mely után az adóelőleget a juttatás időpontjában a munkáltatónak meg kell állapítania. Ezen adóköteles juttatás után adókedvezmény érvényesíthető. Ezen adóköteles összegekkel kapcsolatban a pénztárnak nincs teendője, mivel ezen összegeket a munkáltató igazolja a magánszemély részére, és teljesíti az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatást is. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell önálló adatként azon összeget, amely egyéb jövedelemként adóköteles és adókedvezmény alapjául szolgál. Ilyen lehet például a munkáltató által befizetett adomány, amelyet a pénztár írt jóvá a magánszemély egyéni számláján, illetve a mástól származó adomány. Előfordulhat, hogy a pénztártag a pénztártól felvett tagi kölcsönt a pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére nem fizeti vissza. Ebben az esetben a pénztár a hátralék összegét, valamint a pénztár ezzel kapcsolatos költségeit a tag egyéni számlájával szemben érvényesíti. A hátralék összege a tag egyéb összevonás alá eső jövedelme nem minősül pénztári szolgáltatásnak, így adókedvezmény ezen összeg után nem

18 18 érvényesíthető. Erről az adatszolgáltatást nem itt, hanem a 2005K30-as nyomtatvány szerint, a kifizetőkre vonatkozó előírások alapján kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a pénztár a magánszemély számláján történt jóváírásokról az adókötelezettség érvényesítéséhez összesített igazolást állít ki, az igazoláson külön feltüntetett azon összegeket, melyeket egyéb összevonás alá elő jövedelemként be kell vallania a magánszemélynek, de amelyek alapján adókedvezmény nem érvényesíthető, ebben az adatszolgáltatásban nem lehet feltüntetni. A nyomtatvány a oszlopában a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító számát kell szerepeltetni. A nyomtatvány c oszlopába az alábbi kódszámok egyikét kell beírni attól függően, hogy nyugdíjpénztári, egészségpénztári, vagy önsegélyező pénztári befizetés után érvényesíthető adókedvezményre jogosító igazolás kiadásáról szolgáltat adatot a pénztár. Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után érvényesíthető kedvezmény igazolása esetében 1-es kód Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés után érvényesíthető kedvezmény igazolása esetében 2-es kód Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári befizetés után érvényesíthető kedvezmény igazolásakor 3-as kód A nyomtatvány további oszlopait az alábbiakban ismertettek alapján kell kitölteni attól függően, hogy mire tekintettel szolgáltat adatot az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. A. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a A nyugdíjpénztári befizetés után érvényesíthető adókedvezmény igazolásáról történő adatszolgáltatásban a nyugdíjpénztárnak a 2005K59-es nyomtatvány a oszlopában az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét vagy az adószámát kell feltüntetni. A c oszlopba mivel nyugdíjpénztári befizetésről kiadott igazolásról történik az adatszolgáltatás az 1-es

19 19 kódszámot kell beírni. A d oszlopban a tag egyéni számláján saját befizetésként jóváírt összeget kell szerepeltetni, míg, az e oszlopba a tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeget kell beírni. A nyugdíjpénztárnak tehát az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget. B. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a A nem nyugdíjpénztári befizetés után érvényesíthető adókedvezmény igazolásáról történő adatszolgáltatásban az egészségpénztárnak, valamint az önsegélyező pénztárnak a 2005K59-es nyomtatvány a oszlopában az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét vagy az adószámát kell feltüntetni. A c oszlopba attól függően, hogy egészségpénztári befizetésről, vagy önsegélyező pénztári befizetésről kiadott igazolásról történik az adatszolgáltatás a 2- es, vagy a 3-as kódszámot kell beírni. A d oszlopban a tag egyéni számláján saját befizetésként jóváírt összeget kell szerepeltetni, míg, az e oszlopba a tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeget kell beírni. Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak tehát az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget. C. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%) Az egészségpénztárnak a tag egyéni számláján fennálló számlakövetelésből prevenciós szolgáltatásra kifizetett összeg után érvényesíthető adókedvezmény igazolásáról történő adatközlésében az egészségpénztárnak a 2005K59-es nyomtatvány a oszlopában az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét vagy az adószámát kell feltüntetni. A c oszlopba a 2-es kódszámot kell beírni, mivel egészségpénztárral kapcsolatosan kiadott igazoláshoz kötődik az adatszolgáltatás. A nyomtatvány f oszlopában az egészségpénztári tag egyéni számlájáról a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeget kell feltüntetni. D. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött összeg kedvezménye (10%) Az egészségpénztárnál legalább 24 hónapra lekötött összeg után érvényesíthető adókedvezmény igazolásáról történő adatszolgáltatásban az egészségpénztárnak a 2005K59-es nyomtatvány a oszlopában az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét vagy az adószámát kell feltüntetni. A c oszlopba a 2-es kódszámot kell beírni, mivel egészségpénztárral kapcsolatos a kiadott igazoláshoz kötődő az adatszolgáltatás. A nyomtatvány g

20 20 oszlopában az egészségpénztári tag egyéni számláján az adóév utolsó napján lekötött összeget kell szerepeltetni. Ha a magánszemély a lekötéstől számítva 24 hónapon belül a lekötött összeget akár csak részben is megszünteti (feltöri), a pénztárnak erről a feltörésről adatot kell szolgáltatnia. Az előzőekből következően a 2005K59-es nyomtatvány h oszlopába akkor kerülhet adat, ha a magánszemély rendelkezése alapján, az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből évben a pénztár (akár részben vagy egészben) lekötött összeget és a lekötés december 31-én teljes egészében fennállt. Az i oszlopban akkor kell adatot feltüntetni, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztár magánszemély tagja a évben lekötött, és így az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a tag rendelkezése alapján elkülönítetten kezelt és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött összeget az említett időtartamon belül feltöri, és emiatt keletkezik az egészségpénztárnak adatszolgáltatási kötelezettsége. Ebben az esetben a nyomtatvány a és b oszlopaiba a magánszemély adatait, a c oszlopába a 2-es kódot kell beírni. A h oszlopban a lekötés időpontját kell feltüntetni. 9. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ adatszolgáltatása (2005K64. számú nyomtatvány, 9. sz. melléklet) A 7. pontban foglaltakon túl a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak adatot kell szolgáltatnia azon magánszemélyekről, akiknél a munkanélküli ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység folytatása miatt kellett megszüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Art. 3. számú melléklete alapján a jelzett nyomtatvány szerinti adattartalommal kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást az adóévet követő január 31-éig kell benyújtani. A nyomtatvány a oszlopában a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító számát kell szerepeltetni. Lehetőség szerint a nyomtatvány c oszlopában fel kell tüntetni a magánszemély munkaadójának nevét (elnevezését), a d oszlopban pedig a munkaadó adószámát. Az e oszlopba a folyósítás megszűnésének időpontját kell megjelölni.

21 Felsőoktatási intézmények, felnőttképzést folytató intézmények adatszolgáltatása a évi adókedvezményre jogosító igazolásokról (2005K65. számú nyomtatvány, 10. sz. melléklet) A magánszemélyek részére kiadott adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokról, melyek nem tartoznak a tájékoztató 5. pontja alá, a 2005K65. számú nyomtatvány szerinti adattartalommal kell adatot szolgáltatni. A 2005K65. számú nyomtatvány szerinti adatszolgáltatást január 31-éig kell benyújtani az igazolást kiállító kifizető székhelye (telephelye) szerint illetékes APEH igazgatósághoz az e melléklet szerinti adattartalommal. 1. Felsőoktatási intézményhez befizetett tandíj címén az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a tandíj befizetőjeként szerepel. Abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény olyan igazolást állít ki, amely után a hallgató a kedvezményt elhalasztva kívánja érvényesíteni, akkor az intézménynek az adatközlésében ezt külön, 51-es kóddal kell jelölnie. 2. A felnőttképzés díjaként befizetett összeg A kiadandó igazolás tartalmát és kiállítási feltételeit az Adó és Ellenőrzési értesítő14. számában, december 21-én megjelent APEH tájékoztató tartalmazza. A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény az általa megkötött felnőttképzési szerződés alapján adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására köteles. Ezen adókedvezményre jogosító igazolás kiadásáról teljesített adatközlésben a felnőttképzést folytató, akkreditált intézménynek a következőkben leírtak alapján kell a megfelelő kódszámot az e oszlopban feltüntetnie. Amennyiben a magánszemély a évben fizetett felnőttképzési díjra tekintettel jogosult adókedvezményre, akkor a felnőttképzést folytató akkreditált intézménynek az e oszlopban a megfizetett és igazolt díj összegét kell szerepeltetni; a kedvezmény jogcímének feltüntetésére szolgáló kódkockában (a g oszlopban) 142-es kóddal jelölve ezt. A magánszemélynek lehetősége van arra is, hogy a évben megfizetett felnőttképzés díja utáni kedvezmény érvényesítését elhalassza. Ebben az esetben g oszlopban a halasztott adókedvezmény jogcímét a 144-es kódszámmal kell jelölnie.

22 22 A nyomtatvány kitöltésére vonatkozó tudnivalók Az adatszolgáltató azonosítására szolgáló részek, a lapszám, valamint a kitöltött sorok számának jelölésére szolgáló helyek üresen nem hagyhatók. Az a oszlopban a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét, míg a c és d oszlopban a kedvezményt érvényesítő (az igazoláson befizetőként feltüntetett) magánszemély nevét és adóazonosító jelét kell feltüntetni. Az igazoláson szerepeltetett összeg feltüntetésére szolgál az e oszlop, míg a kedvezmény jogcímét az f oszlopban kell közölni. A g oszlopba az adott kedvezmény típusának megfelelő kódszámot kell beírni. Kódjegyzék a K65-ös tábla g oszlopához: Felsőoktatási intézménynek befizetett tandíj 5 -halasztott igénybevételű tandíj 51 Felnőttképzés díjaként fizetett összeg 142 -halasztott igénybevételű felnőttképzési díj 144 A évre vonatkozó gépi adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait tartalmazó mellékletet a 8007/2005. (AEÉ. 13.) tájékoztató 30. számú melléklete tartalmazza. Dr Szikora János az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke