8006/2010. tájékoztató Az állami adóhatóság részére történő évről teljesítendő adatszolgáltatásról

Átírás

1 8006/2010. tájékoztató Az állami adóhatóság részére történő évről teljesítendő adatszolgáltatásról A tájékoztató a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok megfelelő és határidőre történő elvégzéséhez nyújt segítséget, de nem pótolja a törvényekben foglalt előírásokat. Az adózás rendjéről szóló, többször módosított évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (továbbiakban: Eftv.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló évi LXXIV. törvény rendelkezik az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségről (továbbiakban AM törvény). Az elnöki tájékoztató e jogszabályokon alapul, de az azokban foglaltakat nem pótolja, nem helyettesíti! A tájékoztató tartalmazza az adóhatóság részére a évről teljesítendő kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatást. A tájékoztató tartalma: I. Általános tájékoztatás 1. Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre 2. Soron kívüli adatszolgáltatás 3. Az adatszolgáltatás jellege 4. Az adatszolgáltatások teljesítése 5. Az adatszolgáltatás benyújtási határideje, a benyújtás helye 6. Az adatszolgáltatás egységes teljesítése 7. Az adatszolgáltatás kötelező adatai II. Az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek részletes ismertetése az 1-től 29 pontig. Mellékletek

2 2 1. sorszámtól a 28. sorszámig a nyomtatványok képei: (10K36, 10K37, 10K48, 10K50, 10K51, 10K52, 10K54, 10K59, 10K64, 10K71, 10K72, 10K73, 10K75, 10K76, 10K77, 10K79, 10K80, 10K83, 10K84, 10K85, 10K86, 10K88, 10K89, 10K90, 10K91, 10K92, 10K96, 10K97) 29. sorszám alatt Az ISO szabványnak megfelelő ország (állampolgárság) azonosítók (Alpha-2 a 10K76, 10K77, 10K79, 10K80 esetében, Alpha-3 10K54, 10K80, valamint a 11K82 nyomtatványoknál alkalmazható) 30. sorszám alatt Devizanem azonosítók 31. sorszám alatt a magán-nyugdíjpénztárak adóhatósági azonosító számai 32. sorszám alatt az adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló melléklet I. 1) Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre A bevezető részben hivatkozott törvények előírásai szerint, a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami adóhatósághoz adatot kell szolgáltatnia: a kifizetőnek, a munkáltatónak, a biztosítóintézetnek, a hitelintézetnek, külön törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult személy (befektetési szolgáltató), az önkormányzat jegyzőjének, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójának, egyes adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, anyasági támogatást) folyósító szervnek, az állami foglalkoztatási szervnek, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervnek, az MRP szervezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak Az adatszolgáltatást a kitöltési útmutatóban leírtak figyelembevételével az számú mellékletek szerinti nyomtatványoknak megfelelő adattartalommal kell az állami adóhatósághoz elektronikus úton benyújtani.

3 3 A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan, illetőleg egyáltalán nem teljesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság (Art (1) és (7) bekezdése) megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót határidő tűzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. 2) S oron kívüli adatszolgáltatás (a folyamatos adatszolgáltatás kivételével, mert erről önálló tájékoztató rendelkezik) Ha az adatszolgáltató január 1-jét követően az adatszolgáltatási határidő után jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását soron kívül, az Art. előírásai szerinti határidőben benyújtott bevallásával egyidejűleg kell teljesítenie. Az évközi, soron kívüli adatszolgáltatás a jelen tájékoztatóban (az melléklet szerint) megadott adattartalommal kell benyújtani. Átalakulás esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást). Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, elfogadható, ha a évben jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában saját kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét. Ilyen esetben az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is, ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti. 3) Az adatszolgáltatás jellege Az adatszolgáltatás jellegének közlésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet (eredeti adatszolgáltatás: E adatszolgáltatás pótlása: P, adatszolgáltatás helyesbítése: H, soron kívüli eredeti adatszolgáltatás: S, soron kívüli helyesbítő adatszolgáltatás: M). Az adott mező üresen nem maradhat! A kifizetők és munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás szabályait a már idézett törvények tartalmazzák. Az ezekben meghatározott tartalommal és határidőben kell eleget tenni a kötelezettségeknek. A évről teljesített adatszolgáltatás során elkövetett hiba kijavítása, az elmulasztott adatszolgáltatás pótlása, az e fejezetben foglaltak szerint történhet. Abban az esetben, ha az adatszolgáltatás helyesbítésére, pótlására az eredeti adatszolgáltató személyében történt változást követően kerül sor, úgy az adatszolgáltatásban a jogutód adatszolgáltatónak fel kell tüntetnie a jogelőd adatszolgáltató adószámát is.

4 4 A. Eredeti adatszolgáltatás Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató egy magánszemélyre nézve az adott évre, az adott adatszolgáltatásra előírt határidőn belül először szolgáltat adatot. Eredeti adatszolgáltatás esetén az adott évre vonatkozó bizonylat-típusnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni és ebben az esetben az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló négyzetbe az E betűjelet kell beírni. A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatások esetében az elsőként beadott, és a NAV által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek. B. Az adatszolgáltatás pótlása Pótlásnak tekintendő az adott évről (bármely ok folytán) elmaradt (határidőben nem teljesített) adatszolgáltatás közlése. A pótlólagosan elkészített adatszolgáltatást az eredeti adatszolgáltatásnál leírtak szerint kell elkészíteni. Abban az esetben, ha egy magánszemélyre, az adatszolgáltatásra előírt határidőn túl szolgáltat adatot az adatszolgáltató, úgy azt csak pótlásként, elektronikus formában továbbíthatja az adóhatóság felé. Ilyen esetben az adott magánszemélyre vonatkozó adatszolgáltatásnál az adatszolgáltatás jellege kódkockában a P betűjelet kell szerepeltetni. Példa: A közhasznú szervezet nem adott ki igazolást Kovács Gergely részére a adóévben befizetett adomány összegéről. Kovács Gergely adózó év augusztusában önellenőrzéssel szeretné helyesbíteni a adóévről benyújtott adóbevallását. Az adózó az önellenőrzés során szeretné igénybe venni az adókedvezményt. A 2009-ben befizetett adomány összege Ft, mely után 30 % összevont adókedvezmény érvényesítésére lett volna jogosult a magánszemély. Ebben az esetben a közhasznú szervezet utólag köteles kiállítani az adókedvezményre jogosító igazolást, melyről 2011-ben pótló adatszolgáltatást köteles benyújtani az adóhatóság felé. C. Az adatszolgáltatás helyesbítése A NAV által elfogadott adatközlés után, az adott adóévre ugyanazon magánszemély vonatkozásában csak helyesbítésként történhet az adatszolgáltatás. Helyesbítésről van szó, ha az adatszolgáltató utóbb észlelte, hogy az adatszolgáltatás során bármely lényeges adat tekintetében tévedett. A helyesbítést az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló kódkockában H betűjellel kell jelölni.

5 5 A kifizető által történő adatszolgáltatás során, amennyiben egy magánszemély vonatkozásában elsőként történik az adott adóévre adatszolgáltatás az csak eredeti adatszolgáltatásként ( E ) amennyiben az adatszolgáltatásra határidőn belül kerül sor, illetve pótlásként ( P ) történhet, ha az első adatközlésre határidőn túl kerül sor. A helyesbítés lényege a teljes adatcsere. A helyesbítés során összesített adatot kell közölni. Ez azt jelenti, ha korábban a törvény előírásától eltérően az adatszolgáltató több tételben küldte meg az általa kifizetett összegekről ugyanarra az évre, ugyanarra a magánszemélyre az érintett bizonylat típuson az adatokat, most a helyesbítés során nem az egyik téves adatszolgáltatást kell korrigálnia, hanem az összesített adatokra nézve kell a helyesbítést elvégeznie. Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése M eg kell különböztetni azt a helyesbítési típust, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván helyesbíteni az adatszolgáltató. Ebben az esetben ugyanis az adatszolgáltatónak két tételben kell elvégeznie a helyesbítést. Az első helyesbítő tételben kötelezően meg kell adnia az eredeti tétel azonosításához szükséges adatokat, és a nem azonosító adatok közül az összeg adatokat nullával kell közölnie. A második tételben pótlásként kell szerepeltetnie az új azonosítóval a teljes tételt. Példa: A pénzintézet Nagy Ferenc magánszemélyről a adóévre adatot szolgáltat a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás kifizetéséről a 10K50-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal. Az adatszolgáltatását követően júniusában észleli, hogy a magánszemély adóazonosító jelét elírta, így szeretné azt helyesbíteni. Amennyiben az adatszolgáltató a magánszemély adóazonosító jelét helyesen tüntette fel, csupán a magánszemély neve nem szerepel helyesen, úgy azt helyesbítenie nem kell. D. S oron kívüli adatszolgáltatás Az Art. 3. számú mellékletének M) pontja kimondja, hogy a jogutód nélkül megszűnő adózó, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, ha e tevékenységét megszünteti, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, az Art.-ben, illetőleg adótörvényben vagy költségvetési támogatást megállapító jogszabályban megállapított adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti. Fentiek alapján, amennyiben adózónak a vállalkozói tevékenysége év közben szűnik meg, abban az esetben a Soron kívüli adatszolgáltatás mező kitöltésével és az adatszolgáltatás

6 6 jellege mezőben S betűt kell feltüntetni, így a megszűnés miatt kötelezően beadandó kontroll adatszolgáltatás lapjának a megszűnéskor (év közben) történő soron kívüli beadására, a törvényi előírásoknak megfelelően adózónak lehetősége van. A soron kívüli adatszolgáltatás helyesbítésére is mód van. Ebben az esetben a Soron kívüli adatszolgáltatás mező kitöltése mellett az adatszolgáltatás jellege mezőben kötelezően M betűt kell feltüntetni. A soron kívül teljesíthető adatszolgáltatás lehetőségét és annak helyesbítését az érintett adatszolgáltatásokon biztosított helyen lehet jelölni. A soron kívüli adatszolgáltatást mindig az előző évi kontroll adatszolgáltatási struktúrával kell elkészíteni. 4) Az adatszolgáltatások teljesítésének módja: Az adatszolgáltatást kizárólag elektronikus úton lehet teljesíteni! Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás a NAV központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető. Elektronikus úton történő adatszolgáltatás során, a feladásra kerülő csomag részét képezi az ún. adat-kísérő fájl, amely a következő adatokat tartalmazza: adatszolgáltató neve, adószáma, címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége, könyvelőcég adatai, adatszolgáltatás típusa (új adatszolgáltatás vagy egy hibái miatt elutasított adatszolgáltatás cseréje), és a csomag tartalomjegyzéke, azaz a csomagban lévő bizonylatok fajtái, fájlonkénti tételszámai és ellenőrzésük eredménye. Az adatszolgáltatás beérkezését az adóhatóság nyugtafájl küldésével igazolja. Ha a évekre vonatkozó adatszolgáltatást kívánja az arra kötelezett helyesbíteni (pótolni), úgy azt a fentiekben leírtak alapján teheti meg. 5) Az adatszolgáltatás benyújtási határideje Az adatszolgáltatás határideje január 31. a következő bizonylatoknál: 10K36 10K37 10K48 10K50 10K52 10K64 10K71 10K72 10K73 10K75 10K79 10K83 (1. sz. melléklet) (2. sz. melléklet) (3. sz. melléklet) (4. sz. melléklet) (6. sz. melléklet) (9. sz. melléklet) (10. sz. melléklet) (11. sz. melléklet) (12. sz. melléklet) (13. sz. melléklet) (16. sz. melléklet) (18. sz. melléklet)

7 7 10K88 10K90 10K91 10K92 (22. sz. melléklet) (24. sz. melléklet) (25. sz. melléklet) (26. sz. melléklet) Az adatszolgáltatás határideje február 15. a következő bizonylatoknál: 10K51 10K59 10K84 10K85 10K86 10K89 10K96 10K97 (5. sz. melléklet) (8. sz. melléklet) (19. sz. melléklet) (20. sz. melléklet) (21. sz. melléklet) (23. sz. melléklet) (adatszolgáltatás típusa=1) (27. sz. melléklet) (28. sz. melléklet) Az adatszolgáltatás határideje március 20. (21.) a következő bizonylatoknál: 10K76 10K77 (14. sz. melléklet) (15. sz. melléklet) Az adatszolgáltatás határideje március 31. a következő bizonylatoknál: 10K54 10K80 10K89 (7. sz. melléklet) (17. sz. melléklet) (23. sz. melléklet) (adatszolgáltatás típusa=2) Ha az adatszolgáltató január 1-jét követően az adatszolgáltatási határidőt megelőzően jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását akkor is be kell nyújtania az adatszolgáltatás határidejéig. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód teljesíti a kötelezettséget. 6) Az adatszolgáltatás egységes teljesítése A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta. A kifizető (munkáltató) az adatszolgáltatási kötelezettségét magánszemélyenként teljesíti. Ebből következően nem fogadható el ugyanazon kifizető által több, azonos adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Kivételek ez alól azok az esetek, ahol ezt a tájékoztató megengedi. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is.

8 8 7) Az adatszolgáltatás kötelező adatai Az adatközlő nevét, székhelyét, adószámát ki kell tölteni. Amennyiben az adatszolgáltatást jogutód teljesíti, úgy a jogelőd adószámát is közölni kell, feltéve, hogy a jogelőd kötelezettségét is teljesíti. Az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet. Azon magánszemélyek esetében, akikre nézve teljesíti az adatszolgáltatást az arra kötelezett, a nevükön túl az adóazonosító jelet kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás helyesbítési lehetősége miatt az adott számú adatszolgáltatásnál kötelezően kitöltendő adatok a következők: K36 K37 K48 K50 K51 K52 K54 K59 K64 K71 K72 K73 K75 K76 K77 K79 K80 K83 K84 K85 K86 K88 K89 K90 K91 K92 K96 K97 név, adóazonosító név, adóazonosító név, adóazonosító, szerződés sorszám név, adóazonosító név, adóazonosító, jogcímkód név, adóazonosító név, adóazonosító név, adóazonosító, kód név, adóazonosító, munkáltató adószáma név, adóazonosító, értékpapír kód név, adóazonosító, értékpapír kód név, adóazonosító, értékpapír kód név, adóazonosító, szerződésszám név, tagállamkód, tagállam adóazonosító, sorszám név, szervezet azonosító, sorszám név, adóazonosító név, adóazonosító név, adóazonosító, jogcím név, adóazonosító név, adóazonosító, szerződés sorszám, adós-, adóstárs kód név, adóazonosító, bizonylat sorszám név, adóazonosító név, adóazonosító, adatszolgáltatás típusa név, adóazonosító, (ügyleti eladóé és ügyleti vevőé), értékpapír fajtája név, adóazonosító név, adóazonosító, csereügylet keletkezésének éve, ügylet sorszáma név, adóazonosító (társas vállalkozásé és magánszemélyé) név, adóazonosító, kód, sorszám, jövedelem, lekötés időpontja Az adatszolgáltatásban az értékadatokat, minden esetben forintban kell közölni.

9 9 Az általános kitöltéstől való eltérés, az adott mellékletekben foglaltaknál található. Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell teljesíteni. II. 1. Az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) szervezet adatszolgáltatása a évben a magánszemély tulajdonába adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (10K36-os sz. nyomtatvány, 1. sz. melléklet) Adatot kell szolgáltatni az M RP szervezetnek a szervezet tagjának tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként adott összegéről (Szja tv. 1. sz. melléklet pont). Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tagnak tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az M RP szervezet által elszámolt bevételt. A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az M RP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 19.) sz. Korm. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott ráfordítás összege. Az a oszlopban, a juttatásban részesülő tag nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlop szolgál a résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként figyelembe vett összeg feltüntetésére. 2. A munkáltató adatszolgáltatása az általa magánszemélynek lakáscélú felhasználásra pénzintézeten keresztül nyújtott kölcsön évben elengedett összegéről (10K37-es számú nyomtatvány, 2. sz. melléklet) Az Szja tv. 3/A. rendelkezései alapján a munkáltatóknak mindazon összegekről elektronikus úton adatot kell szolgáltatni, melyeket évben a dolgozójának lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelből elengedett. Abban az esetben, ha a munkáltató hitelintézeten keresztül nyújtott alkalmazottjának lakáscélú felhasználásra kölcsönt, majd az abból fennálló összeget utóbb (jelen esetben évben) elengedte, adatszolgáltatást kell adnia az elengedett összegről. Az a oszlopban a munkavállaló nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni.

10 10 A c oszlop szolgál az elengedett összeg feltüntetésére. 3. A biztosító intézet évi adatszolgáltatása (10K48-as számú nyomtatvány, 3. sz. melléklet) A biztosítóintézetnek adatot kell szolgáltatnia a magánszemélyek részére nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás összegéről. Adatot kell szolgáltatni azon magánszemélyekről is, akik az január 1-jét követően megkötött nyugdíjbiztosítási, illetőleg a tíz évre vagy annál hosszabb időtartamra szóló életbiztosítási szerződésük feletti rendelkezési jogukat a szerződés megkötésétől számított tíz éven belül gyakorolták. (Art. 3. sz. melléklet B) pont) Az adatszolgáltatás szempontjából a rendelkezési jog gyakorlásának az Szja törvény december 31-én hatályos 7. számú mellékletében foglalt, ilyenként meghatározott esetek minősülnek. E rendelkezések 2010-ben való alkalmazhatóságát a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény 206. (8) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés biztosítja. A nyomtatvány adattartalma szerint az a oszlopban a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a biztosítónak ugyanarra a magánszemélyre több szerződéssel kapcsolatban van adatszolgáltatási kötelezettsége, úgy a szerződésekről külön-külön kell az adatszolgáltatást teljesítenie. Ezt a c oszlopban, folyamatos sorszámmal kell jelölni. A d oszlopban a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás összegét kell szerepeltetni. Az e és f oszlopokban csak akkor kell adatot feltüntetni, ha a magánszemély az január 1-je után megkötött nyugdíjbiztosítása, illetőleg a tízéves, vagy ennél hosszabb időtartamra szóló életbiztosítása feletti rendelkezési jogát a szerződéskötéstől számított tíz éven belül gyakorolta. A szerződéskötés, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlásának időpontját arab számokkal kell az e és f oszlopokba beírni (pl ). Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja alapján nem minősül adómentesnek a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege. Ezekben az esetekben a kifizetett összegből a biztosítóintézetnek adóelőleget kellett levonnia. A jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegéről, az esetleges adójóváírásra jogosító hónapok számáról és a levont adóelőleg összegéről az Art. 31. (2) bekezdése alapján, a 1008-as bevallásában adott számot a biztosító intézet.

11 11 4. A hitelintézet (pénzintézet) adatszolgáltatása a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások évi kifizetéséről (10K50-es számú nyomtatvány, 4. sz. melléklet) Szja tv. 3/A. -ban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetnek az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. A hitelintézetnek (pénzintézetnek) adatot kell szolgáltatnia az olyan kifizetés teljesítéséről is, amelyet a magánszemély munkáltatója (lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetőleg korszerűsítéséhez) vissza nem térítendő támogatásként adóterhet nem viselő járandóságként nyújtott alkalmazottjának a hitelintézeten (pénzintézeten) keresztül. A lakáscélú hiteltartozásból a magánszemély javára a munkáltatója által elengedett összegről a munkáltatót terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a 10K37 számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal. A nyomtatvány adattartalma szerint az a oszlopban a támogatásban részesülő magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét, a c oszlopban pedig a kifizetett, az adatszolgáltatás körébe tartozó támogatás összegét kell feltüntetni. 5. Az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a súlyosan fogyatékos magánszemély részére évben kiállított, adókedvezményre jogosító igazolásokról (10K51-es számú nyomtatvány, 5. sz. melléklet) Súlyosan fogyatékos magán személy személyi adókedvezménye A személyi adókedvezmény csak igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani. A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézménynek (háziorvosoknak) az általuk évben kiadott igazolásokról a következők figyelembevételével kell adatot szolgáltatniuk. A c oszlopba az igazolást megalapozó szakorvosi dokumentáció kiállítási dátumát (keltét) kell feltüntetni. A d oszlopba az igazoláson szereplő adókedvezményre jogosító összeget kell beírni, azaz a nyomtatvány d oszlopába annyiszor forintot (az adóév első napján érvényes havi minimálbér ( Ft) 5 százalékának megfelelő összeget), legfeljebb forintot kell beírni, ahány hónapig (a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapját is figyelembe véve) fennállt (2010. évben) a fogyatékosság. Az e oszlopba átmeneti fogyatékosság esetében 2-t, végleges fogyatékosság esetében 1-et kell beírni.

12 12 Az f oszlopban a fogyatékos állapot kezdetének és amennyiben az átmeneti, megszűnésének időpontját is fel kell tüntetni (pl.: ). A kiállított igazolásról adatszolgáltatást az Art. 3. számú melléklet J) pontja alapján kell teljesíteni..az e oszlopban az adókedvezmény jogcímének kódját a következő jegyzék szerint kell beírni. Alkalmazható jogcímkódok e Súlyos fogyatékosság (végleges) 1 Súlyos fogyatékosság (átmeneti) 2 6. A magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása a magánnyugdíjpénztári kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó, a magánszemély által évben adott nyilatkozatról (10K52-es számú nyomtatvány, 6. sz. melléklet) A magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás nyugdíjnak minősül, így az ilyen jogcímen kifizetett összeg a magánszemélynél adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő. A magán-nyugdíjpénztáraknak azokról a magánszemélyekről kell adatot szolgáltatniuk, akik kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésben részesültek és a kifizetéskor az adóelőleg megállapításához nyilatkozatot adtak arról a pénztárnak, hogy a kifizetett jövedelem után nincs adófizetési kötelezettség. A nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről a magánszemély a kifizetéskor nyilatkozhat a magánnyugdíjpénztár felé arról, hogy a Szja tv. rendelkezései szerint nem lesz adófizetési kötelezettsége az adóévben. (Ha a magánszemély a kifizetéskor ilyen értelmű nyilatkozatot adott, akkor a magánnyugdíjpénztárnak nem kell adóelőleget levonnia a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés címén juttatott összegből.) A nyomtatvány a oszlopában a nyilatkozatot adó magánszemély nevét, a b oszlopban pedig az adóazonosító jelét kell feltüntetni. 7. Adatszolgáltatás az alkalmi munkavállalói könyv évi kiállításáról (10K54-es számú nyomtatvány,7. sz. melléklet) Az állami foglalkoztatási szervnek (ÁFSZ) a 10K54-es számú nyomtatvány szerinti adattartalommal kell adatot szolgáltatni azokról, akik az AM-könyvüket évben kiváltották, de adóköteles jövedelmet nem szereztek, ezért a foglalkoztatási szerv igazolást nem állított ki a részükre.

13 13 A évről teljesített adatszolgáltatást március 31-éig kell teljesíteni, az e melléklet szerinti adattartalommal, a január március 31-e közötti időszakra vonatkozóan. A jelölt sorokban annak a magánszemélynek a nevét, nemét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét is fel kell tüntetni, akinek a részére az AM könyvet kiállították. Közölni kell továbbá a magánszemély adóazonosító jelét és az állampolgárságát (29. sz. mellékletnek megfelelő 3 jegyű kóddal) is. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik M agyarországon lakóhellyel, tartózkodási helyét kell közölni az illetősége szerinti lakcíme alatt. Amennyiben egyáltalán nincs magyarországi lakcíme, úgy a külföldi címét kell itt megadni. Az ország kódját a 29. sz. melléklet 2 jegyű kódjával kell megadni. Azon alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező magánszemélyekről, akiknek az adott évben alkalmi munkavállaló könyvvel történt munkavégzés miatti bevételről igazolást állítottak ki, az éves adatszolgáltatást a 10K80 számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztatási szerv (mint kifizető) adóköteles ellátásban is részesítette az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, úgy az Art. 31. (2) bekezdésében előírt bevallásában teljesíti kötelezettségét. Amennyiben a magánszemélynek két AM könyvet is kiállítottak az évben, az adatszolgáltatásban csak egyszer kell szerepeltetni az ügyfelet. 8. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár évi adatszolgáltatása (10K59-es számú nyomtatvány, 8. sz. melléklet) Az Szja-tv. 44/A. (3) bekezdésében meghatározottak alapján az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az általa kiadott igazolásról, és egyéb adatokról adatszolgáltatásra kötelezett az állami adóhatóság részére. Nem kell a magánszemélynél bevételként számításba venni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összegből azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg. Nem számít bevételnek a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján átutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg sem, így ezzel kapcsolatban sem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége a pénztárnak. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell önálló adatként azon összeget, amely egyéb jövedelemként adóköteles és a rendelkezés alapjául szolgál. Ilyen lehet például a munkáltató által befizetett adomány, amelyet a pénztár írt jóvá a magánszemély egyéni számláján, illetve a mástól származó adomány.

14 14 Előfordulhat, hogy a pénztártag a pénztártól felvett tagi kölcsönt, a pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére nem fizeti vissza. Ebben az esetben a pénztár a hátralék összegét, valamint a pénztár ezzel kapcsolatos költségeit a tag egyéni számlájával szemben érvényesíti. A hátralék összege a tag egyéb összevonás alá eső jövedelme, de nem minősül pénztári szolgáltatásnak, így nem képezi a rendelkezés alapját. Erről az adatközlést nem itt, hanem az Art. 31. (2) bekezdésében található előírások alapján kellett a pénztárnak a 1008-as bevallásában teljesítenie. Abban az esetben, ha a magánszemély évközben másik pénztárba lép át, úgy mind a régi, mind az új pénztár kötelezett az adatszolgáltatás teljesítésére, az általa az igazoláson feltüntetett adatok tekintetében. A nyomtatvány a oszlopában a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell szerepeltetni. A nyomtatvány c oszlopába az alábbi számok egyikét kell beírni attól függően, hogy nyugdíjpénztári, egészségpénztári, vagy önsegélyező pénztári befizetés alapozza meg a magánszemély rendelkezését. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés igazolása esetében 1-es kód Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés igazolása esetében 2-es kód Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári befizetés igazolásakor 3-as kód A nyomtatvány további oszlopait az alábbiakban ismertettek alapján kell kitölteni attól függően, hogy mire tekintettel szolgáltat adatot az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. A. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a A nyugdíjpénztári befizetés igazolásáról történő adatszolgáltatásban a nyugdíjpénztárnak az a oszlopban a jogosult pénztártag magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopba mivel nyugdíjpénztári befizetésről kiadott igazolásról történik az adatszolgáltatás az 1-es számot kell beírni. A d oszlopban a tag egyéni számláján saját befizetésként jóváírt összeget kell szerepeltetni, míg, az e oszlopba a tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt adomány összegét, a magánszemély rendelkezése alapjául szolgáló összeget kell beírni. A nyugdíjpénztárnak tehát az igazoláshoz hasonlóan, elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget.

15 15 B. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a A nem nyugdíjpénztári befizetés igazolásáról történő adatszolgáltatásban az egészségpénztárnak, valamint az önsegélyező pénztárnak az a oszlopban a pénztártag magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopba attól függően, hogy egészségpénztári befizetésről, vagy önsegélyező pénztári befizetésről kiadott igazolásról történik az adatszolgáltatás a 2-es, vagy a 3-as számot kell beírni. A d oszlopban a tag egyéni számláján saját befizetésként jóváírt összeget kell szerepeltetni, míg, az e oszlopba a tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt adomány összegét, a magánszemély rendelkezése alapjául szolgáló összeget kell beírni. Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak tehát az igazoláshoz hasonlóan, elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget. C. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%) Az egészségpénztárnak a tag egyéni számláján fennálló számlakövetelésből prevenciós szolgáltatásra kifizetett összeg igazolásáról történő adatközlésekor az a oszlopban az adókedvezmény igénybevételére jogosult magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopba a 2-es számot kell beírni, mivel egészségpénztárral kapcsolatosan kiadott igazoláshoz kötődik az adatszolgáltatás. A nyomtatvány f oszlopában az egészségpénztári tag egyéni számlájáról a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeget kell feltüntetni. D. Az önkéntes kölcsönös egész ségpénztárnál lekötött összeg kedvezménye (10%) Az egészségpénztárnál legalább 24 hónapra lekötött összeg igazolásáról történő adatszolgáltatásban az egészségpénztárnak az a oszlopban a pénztártag magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. A c oszlopba a 2-es számot kell beírni, mivel egészségpénztárral kapcsolatos, a kiadott igazoláshoz kötődő az adatszolgáltatás. A nyomtatvány g oszlopában az egészségpénztári tag egyéni számláján az adóév utolsó napján, az adóévben lekötött összeggel egyező összeget kell szerepeltetni. Ha a magánszemély a lekötéstől számítva 24 hónapon belül a lekötött összeget akár csak részben is megszünteti (feltöri), a pénztárnak erről a feltörésről adatot kell szolgáltatnia. A h oszlopába akkor kerülhet adat, ha a magánszemély rendelkezése alapján, az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből évben a pénztár (akár részben vagy egészben) lekötött összeget és ez a lekötés december 31-én teljes egészében fennállt (erről igazolást kapott a magánszemély). Az i oszlopban akkor kell adatot feltüntetni, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztár magánszemély tagja a és évben legalább 24 hónapra lekötött és a tag rendelkezése alapján elkülönítetten kezelt összegről a pénztár

16 16 korábban már teljesített adatszolgáltatást, de az adóévben a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtt a tag a lekötést feltörte. Ebben az esetben a nyomtatvány a és b oszlopaiba a magánszemély adatait, a c oszlopába a 2-es számot kell beírni. A h oszlopban a lekötés, az "i" oszlopban a feltörés időpontját kell feltüntetni. 1. Példa: Adózó János az önkéntes egészségpénztár adatai szerint (erről kapott igazolást is) saját befizetést teljesített ( Ft), munkáltatója adományként fizetett Ft-ot. Adózó János az egyéni számláját felülvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az azon lévő összeg egy részét ( Ft-ot) tartósan leköti ( én). 2. Példa: Megtakarító Pál az önkéntes egészségpénztár adatai szerint (erről kapott igazolást is) saját befizetést teljesített ( Ft), munkáltatója adományként fizetett Ft-ot. A számlaköveteléséből prevenciós szolgáltatásra részére a pénztár kifizetett Ft-ot. Az év végén megállapította, hogy Megtakarító Pál a október 5-én kelt szerződéssel Ft tartós lekötéséről rendelkezett (erről a 2008K59-es adatszolgáltatást teljesítette a pénztár), de a lekötését május 18-án részben felbontotta és december 31-én csak Ft volt a lekötött számláján. A példák szerinti adatszolgáltatást a következők szerint kell teljesíteni. 10K59 (a) (b) c) (d) (e) (f) (g) (h) (i) 1. Adózó János Megtakarító Pál Az állami foglalkoztatási szerv évi adatszolgáltatása a munkanélküli ellátás - jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatti - megszüntetésekor (10K64-es számú nyomtatvány, 9. sz. melléklet) Az állami foglalkoztatási szervnek adatot kell szolgáltatnia azon magánszemélyekről, akiknél a munkanélküli ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység folytatása miatt kellett megszüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Art. 3. számú melléklet I) pontja alapján a jelzett nyomtatvány szerinti adattartalommal kell teljesíteni. A nyomtatvány a oszlopában a magánszemély nevét, a b oszlopban az adóazonosító jelét kell szerepeltetni. Lehetőség szerint a nyomtatvány c oszlopában fel kell tüntetni a magánszemély munkaadójának nevét (elnevezését), a d oszlopban pedig a munkaadó adószámát. Az e oszlopba a folyósítás megszűnésének időpontját kell megjelölni.

17 A társas vállalkozás adatszolgáltatása a évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (10K71-es számú nyomtatvány, 10. sz. melléklet) A társas vállalkozásnak az adatszolgáltatását abban az esetben kell teljesítenie, ha évben a saját tőkéje terhére emeli meg a jegyzett tőkéjét, illetve ha az átváltoztatható kötvényt átalakította [Szja tv. 77/A. (4) bek.]. A társas vállalkozás az adatszolgáltatást magánszemélyenként teljesíti. I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka 1. sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás [Szja tv pont, valamint 77/A. (3) bekezdése] adószámát kell feltüntetni ebben a sorban. 2. sor: Abban az esetben, ha a jogelőd kötelezettségét teljesíti, úgy annak adószámát is közölni kell. 3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a jegyzett tőke felemelését követően értékpapírt bocsátott ki (1), megemelte az értékpapír névértékét (2), kibocsátott értékpapír átruházásra került (3), kibocsátott értékpapír bevonásra került (4), kibocsátott értékpapír átalakításra került (5), kibocsátott értékpapír kicserélésre került (6). 4. sor: Az átváltoztatható kötvény évi átalakítása is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet. Ebben a sorban a megfelelő négyzetben kell ezt a tényt 1-el jelölni. Az adatszolgáltatási lapon a továbbiakban a csak a 3. illetve 4. sorban megjelölt adatszolgáltatási feltételnek megfelelő, azonos kört érintő adatokat lehet folyamatosan közölni. II. A magánszemély azonosító adatai és az adatszolgáltatás A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély nevét, születési nevét, adóazonosító számát. Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.

18 18 Az adatlap további részében az értékpapír azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját ISIN azonosítót (a), a részvény fajtáját (b), valamint az értékpapír megemelt névértékét (c). A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b), a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni: részvény 1 üzletrész 2 egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3 - részjegy 4 A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni: törzsrészvény 10 ideiglenes részvény 11 elsőbbségi részvény 12 dolgozói részvény 13 kamatozó részvény 14 visszaváltható részvény 15 üzletrész 20 befektetői részjegy 40 átalakított befektetői részjegy 41 értékpapír, mely esetén a b oszlop 3-al kezdődik 00 Így például a törzsrészvény esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban. A c oszlopban az értékpapír megemelt névértékét kell forintban kifejezve közölni. 11. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (10K72-es számú nyomtatvány, 11. sz. melléklet) A kifizető a jog alapítását követően [Szja tv. 77/B. (9) bekezdés] magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról. A jog gyakorlása, megszüntetése és a jogról való lemondás esetében az adatszolgáltatást teljesítenie kell, mind az eredeti jogosultról, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyről. Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította. Nem terheli az adatszolgáltatási

19 19 kötelezettség az adózót abban az esetben sem, ha az értékpapírra vonatkozó jog juttatása megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az szja-törvény 67/A. (3) bekezdésében meghatározott fogalmának. Abban az esetben, ha az átmeneti rendelkezések szerint kell a szerzés jogcímét meghatározni, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell. I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka 1. sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft, Rt) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban. 2. sor: Abban az esetben, ha az adatszolgáltató jogutódként teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, úgy ebben a sorban fel kell tüntetnie a jogelőd adószámát. 3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a kifizető értékpapírra vonatkozó vételi (1), jegyzési (2), eladási (3) vagy más hasonló (4) jogot alapított. 4. sor: M eg kell adni, hogy az adatszolgáltatás jog gyakorlása (1), jog megszüntetése (2) jogról való lemondás (3) miatt történik. II. A magánszemély(ek) azonosító adatai és az adatszolgáltatás A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély nevét, születési nevét, adóazonosító számát. M eg kell jelölni azt is, hogy a jog gyakorlása, megszüntetése és a jogról való lemondás esetén a magánszemély eredeti jogosult (1), jogot gyakorló (2), megszüntető (3) vagy jogról lemondó (4). Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.

20 20 Az adatlap további részében az értékpapír adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját ISIN azonosítót (a), az értékpapírra fajtáját (b), valamint az értékpapír szokásos piaci értékét (c). A fentieknek megfelelően az értékpapír fajtája megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni: részvény 1 üzletrész 2 egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3 diszkont kincstárjegy 4 állampapír 5 kollektív befektetési értékpapír 6 kockázati tőkealap-jegy 7 A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni: törzsrészvény 10 ideiglenes részvény 11 elsőbbségi részvény 12 dolgozói részvény 13 kamatozó részvény 14 visszaváltható részvény 15 üzletrész 20 egyéb, a külföldi állam joga szerinti tagsági jogot megtestesítő értékpapír 00 diszkont kincstárjegy 40 állampapír 50 befektetői részjegy 60 átalakított befektetői részjegy 61 kockázati tőkealap-jegy 70 Így például a törzsrészvény esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban. A c oszlopban az értékpapír szokásos piaci értékét kell forintban kifejezve közölni. 12. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (10K73-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet) A kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek az a része, amely nem haladja meg a