Egészségfejlesztési terv

Átírás

1 Egészségfejlesztési terv Fráter György Gimnáziumért Alapítvány január

2 Tartalom 1. Előszó Az egészségfejlesztés indokoltsága, értékei Népegészségügyi indokoltság Szakmai indokoltság Uniós indokoltság Az egészségterv, mint a célzott, tervezett célcsoportos egészségfejlesztés eszköze (alkalmazott módszertan) Indokoltság Az egészségfejlesztési terv jellemzői Összefoglalva a legjellemzőbb, s egyben alkalmazott módszertani elvárások az alábbiak Helyzetelemzés Az iskola és az Alapítvány működését befogadó, annak hátteret adó város - Miskolc - bemutatása Az Alapítvány bemutatása A Fráter György Katolikus Gimnázium bemutatása A Fráter György Katolikus Gimnázium egészségfejlesztési tevékenységének bemutatása Célcsoport bemutatása Partnerkapcsolatok, az iskola együttműködései az egészségvédő szervekkel Problématérkép Egészségfejlesztési stratégia Stratégiai célok Rövidtávon ( ) Középtávon ( ) Hosszú távon ( ) Egészségfejlesztési stratégia alapelvei Beavatkozási javaslatok Programjavaslatok a rendszeres mozgásért Programjavaslatok az egészséges táplálkozásért, energiaegyensúlyért Mindennapi élet-stresszek kezelése Egyéni egészségtervek készítése... 37

3 6.5 Megerőltetés okozta ártalmak lehetséges kezelése, kivédése munkavállalói célcsoporttagok körében Alacsony egészség-ismeret szint (elégtelen mennyiségű és minőség információ) kezelése A motiváltság növelése az életmódváltásra, egészségmagatartás változtatásra Dohányzás leszoktatás, megelőzés Éves cselekvési terv Cselekvési terv tevékenységeinek jellemzői A cselekvési program fő tevékenységei Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok (többek között a megfelelő folyadékbevitelről, a túlzott só- és energia-bevitel csökkentéséről) Értékelés, visszacsatolás A tevékenység általános céljai A tevékenység közvetlen céljai, előfeltételei Alkalmazandó módszerek Eredményesség értékelése Folyamatértékelés Az értékelés során megválaszolandó kérdések és azok mérési módjai: Visszacsatolás, folyamatba építés Alkalmazott indikátorok A mért mutatók tartalma: Egészségkommunikáció A tudatos kommunikáció hozzájárul: Kommunikációs eszközök az egészségkommunikáció során Fenntarthatóság Felhasznált források, szakirodalom, dokumentumok... 62

4 1. Előszó Alapítványunk kiemelten fontos célnak tekinti a Fráter György Katolikus Gimnázium diákjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését, ennek érdekében folyamatosan keresi azokat a külső forrásokat is, amelyekkel szakmailag megfelelő, a szükségletekre szélesebb körben reagáló programokkal bővíthető az egészségfejlesztési programok kínálata. A Gimnázium Pedagógiai Programjában rögzített nevelési alapelvek legfontosabb célja, hogy tanulóinknak a korszerű elvárásoknak megfelelő, szilárd alapokat biztosító általános műveltséget, valamint a felsőfokú tanulmányaik folytatásához, illetve elsősorban a térségben jó elhelyezkedési lehetőséget ígérő szakmák megszerzéséhez szükséges ismereteket és tudást nyújtsunk. Tanulóink személyiségfejlődése, és későbbi sikeres életútjának segítése érdekében hangsúlyos feladatunknak tekintjük kulcskompetenciáik-, képességeik-készségeik fejlesztését, de legalább ennyire fontosnak tekintjük az iskolánk egészséget támogató környezetének, az egészségesebb választási lehetőségek bővülésének, valamint az egyéni ismeretek, tudás, készségek, jártasságok, szemléletmód fejlődésének aktív támogatását. Tanulóink egészségének védelme és fejlesztése érdekében iskolánk folyamatosan keresi azokat a külső forrásokat is, amelyekkel szakmailag megfelelő, a szükségletekre szélesebb körben reagáló programokkal bővíthető az egészségfejlesztési kínálat. Alapítványunk a fenti célok elérése érdekében élt a február 22-én megjelent TÁMOP /11/1 - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok - lokális színterek forrás nyújtotta lehetőséggel, és benyújtotta a Fráter György Gimnáziumért Alapítvány című célcsoportos színtér (A-komponens) pályázatát, mely kódszámmal támogatásban részesült. 4 Jelen egészségterv az elnyert pályázat kötelező megalapozó dokumentumaként a Pályázati Útmutató C.1./3.1 Egészségtervekre vonatkozó általános elvárásainak, valamint az egészségfejlesztés szakmai elvárásainak figyelembevételével készült. Az egészségfejlesztési terv elkészítése során figyelembe vételre került a Fráter György Gimnázium pedagógiai programjában, különösen annak egészségnevelési program részében foglaltak. Az Alapítvány egészségfejlesztési tevékenységét a Gimnázium eddigi egészségfejlesztési tevékenységeihez szervesen illesztve kívánja megvalósítani. Tekintettel arra, hogy az Alapítvány kizárólagos működési célja a Fráter György oktatási-nevelési tevékenységének támogatása, a továbbiakban az iskola lehetőségeire problémáira, valamint annak tanulóira, mint célcsoportra vonatkozik az egészségfejlesztési terv. Az egészségterv elkészítése valamint a teljes pályázati program megvalósítása során szorosan együttműködtünk a Gimnázium vezetésével, az eredményes végrehajtásában mind az Alapítvány, mind az iskola vezetősége elkötelezett, annak megvalósítását minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja

5 2. Az egészségfejlesztés indokoltsága, értékei 2.1 Népegészségügyi indokoltság Magyarország az EU-n belül nagyon kedvezőtlen helyet foglal el az egyes egészségi mutatók tekintetében és a születés után várható életkor elérhetőségében A születéskor várható átlagos élettartam, az idő előtti halálozás, és több krónikus megbetegedés előfordulási gyakoriságában nagyon rossz helyen áll, illetve élenjár Európában. Az egészség az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Bircher szerint az egészség definíciójának az emberi természet bio-pszicho-szociális természetén túl figyelembe kell vennie az egyénre ható megterhelések, igények és az ezekkel való megküzdési képesség közötti dinamikus kapcsolatot is. az egyén egészsége a környezet, az egyéni felelősség és a társadalmi támogatás összetett és dinamikus kölcsönhatásának eredménye. Nemzeti Népegészségügyi Program egyik alappillére az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A program komponensei közül kiemelkedően fontosak a színtér programok, melyek az élet azon közösségi színtereinek (pl. civil szervezetek, iskola, munkahely, település) egészségesebbé tételét szolgálják, ahol az emberek idejük nagy részét töltik. 2.2 Szakmai indokoltság Az Egészségügyi Világszervezet évi Ottawai Chartája - mely az egészségfejlesztést az egészséghez vezető új útként vetítette elénk - az új egészségpolitikák fontos helyszíneként nevesítette az iskolákat és a munkahelyeket. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük és az egészségüket meghatározó tényezők fokozott kézbentartására, ezáltal egészségük javítására (Bangkoki Charta, 2005). Az egészségfejlesztés igényli a kormányok, az egészségi, szociális, és gazdasági szektorok, az önkéntes szerveződések, a helyi hatóságok, az ipar és a média összehangolt cselekvését. 5 Az iskola, mint az egészségfejlesztés színtere/színhelye Sajátos helyzetéből adódóan az iskola az egészségfejlesztés, a prevenciós tevékenység kitűntetett terepének tekinthető, hiszen a gyermekek olyan jelentős időt töltenek el növekedésük, fejlődésük alatt a közoktatás színterein, hogy az itt kialakult élet- és viselkedésmód meghatározó az egészségük szempontjából. Szervezeti kultúrája, az ott működő emberi viszonyok minősége, valamint deklarált és rejtett törekvései által egyszerre lehet okozója és korrigálója az egészségi állapot szempontjából kritikus magatartásformáknak. Kiemelt egészségfejlesztési feladatai közé tartozik az ismeretátadás, attitűdformálás, a magatartás alakítása, valamint az öntevékenységre ösztönzés. A középfokú iskolák különösen fontos helyet foglalnak el az oktatási intézmények hierarchiájában, hiszen ennek időtartama alatt rögzülnek véglegesen a beállítódások, amelyek módosítása későbbi életkorban már nem, vagy nehezen lehetséges. Ugyanakkor sok középiskolai tanuló esetében ez az időszak gyakorlatilag utolsó szervezett beavatkozási lehetőség, mivel számukra a középiskola a formális képzésben való részvétel utolsó állomása.

6 Az iskola színtere mind a diákoknak, mind az ott dolgozóknak. Ezért az is nagyon fontos, hogy az iskola munkatársai is az egészségüket segítő, támogató munkahelyi környezetben töltsék munkaidejüket. Az iskola többek között az épített és természetei környezetével, atmoszférájával, a benne élők kapcsolatrendszerével, a betartható és elfogadható társas szabályokkal, az egészségnevelési pedagógiai programmal támogatja az egészségfejlesztést. Az iskola fizikai, épített környezete, valamint az intézményrendszer atmoszférája nagymértékben meghatározza (támogathatja, de ugyanolyan mértékben gátolhatja is) a benne élők hangulatát, aktivitását, a tanulás és tanítási hatékonyságát. A szükséges infrastruktúrával - tornateremmel, sporteszközökkel, elegendő számú és nagyságú teremmel, udvarral, étkezővel, megfelelő tisztaságú és felszerelt mosdóhelyiséggel, a tanulást segítő oktatási és informatikai eszközökkel ellátott iskola jelentős szerepet képes betölteni a fiatalok és a munkatársak, egészségének fejlesztésében. 2.3 Uniós indokoltság Az Európai Közösség Amszterdami Szerződése 3. és a 152. paragrafusa foglalkozik a lakosság egészségével. A Szerződést aláíró tagállamok kötelezettséget vállalnak egy magas színvonalú egészségvédelem elérésére, a lakosság egészségi állapotának javítására, az egészséget fenyegető veszélyek kiküszöbölésére. Az Európai Közösséget a 152. paragrafus felhatalmazza arra, hogy e célok elérése érdekében különféle rendelkezéseket hozzon. Az Európai Unió által támogatott Getting Evidence into Practice keretében kidolgozták az úgynevezett European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) eszköztárat, amely egy európai konszenzuson alapuló mérőeszköz az egészségfejlesztés minőségének értékelésére és javítására. Az EQUIHP a következő komponensekből áll: egy scoring rendszer, amely tizenhárom kritériumot alkalmaz a hatékony egészségfejlesztési tevékenységek számára, illetve kilencvenöt indikátort, amelyek a fenti kritériumokhoz csatlakoznak; egy felhasználói kézikönyv, amely az EQUIHP használatára vonatkozó magyarázatokat és instrukciókat tartalmaz. A scoring rendszer kritériumai négy típusba rendezhetők, ezek a következők: 1. Egészségfejlesztési elvek 2. Egészségfejlesztési projektek tervezése és megvalósítása 3. A projektmenedzsment kérdései 4. Fenntarthatóság A hazai eszköztár kialakításánál is törekedni kell az EQUIHP-val való kompatibilitásra 6

7 3. Az egészségterv, mint a célzott, tervezett célcsoportos egészségfejlesztés eszköze (alkalmazott módszertan) Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges, de annak érdekében, hogy a különböző színtereken zajló fejlesztések egymás hatását erősítsék, érdemes az egészségterv módszert alkalmazni. (Fejleszthető egészség módszertani útmutató egészségtervekhez OEFI, 2009) Az egészségtervek készítésének elve a WHO-tól származik. Hazánkban 1994-től kezdődően terjedt el az egészségtervek gyakorlata, így napjainkban már bizonyos pályázati kiírások előfeltétele. Mivel közel 20 éves múltra tekint vissza, az egészségterv készítésének mára jól kialakult gyakorlata, a gyakorlat következtében folyamatosan fejlődő módszertana van. Az egészségterv - a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás, tervezés - a nemzetközi és hazai gyakorlat és tapasztalatok alapján elismert stratégiai keret és módszer, mely lehetőséget ad arra, hogy az egészségfejlesztést végző szervezet számba vegye, értékelje és az egészség érdekében a munkahely egyéb fejlesztési terveihez igazítva mozgósítsa, hosszú távon fenntartsa a munkahelyen rendelkezésére álló erőforrásait, lehetőségeit, igényeit, eszközeit Indokoltság Stratégia nélkül a probléma megoldási helyzetek sokaságában nem lehet hatékonyan működni, a stratégia jelöli ki azokat az irányokat, melyek mentén a működési tevékenységek elemei összeadódnak, összeadódhatnak és így hatásuk felerősödhet. A jó stratégia elveket, irányokat és működési módokat határoz meg, így egyrészt behatárolja a tevékenységi területeket, másrészt hosszú távú idő-ütemezést is ad. A közösségben végzett például civil-szervezetek keretei között - tervezett, hatékony egészség fejlesztése ugyanolyan stratégiai tervezést igényel, mint bármilyen más fejlesztési folyamat, a fejlesztés célja a kontrollált, irányított, mérhető, korrigálható egészségfejlesztés, a jobb egészség, jobb életminőség lesz. A célzott egészségfejlesztési program, az egészség jelen helyzetéből - egy közösség jelenlegi egészségi állapotából - kíván eljutni egy minőségileg jobb helyzet felé. Az egészségfejlesztési terveknél ugyanazoknak a kérdéseknek a feltételére van szükség, mint amit felteszünk bármilyen más stratégiai terv, projekt megtervezésekor. Az egészségfejlesztési terv elkészítése annyiban tér el más tervezési gyakorlatoktól, hogy egyfelől a célcsoport igényeit tekinti kiinduló pontnak, másfelől a színtér (közösségi) fejlettségi szintjén alapul. A színtér fejlettségi szintje önmagában meghatározza azt, hogy a fejlesztési folyamat melyik lépcsőjére lehet/érdemes becsatlakozni.

8 Az egészségterv egyszerre átfogó és összetett, a civil szervezeten, mint színtéren keresztül elérhető csoportok életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló terv és program, folyamatosan ismétlődő (ciklikus) fejlesztési folyamat, stratégiatervezési eszközként egy dokumentum, melyet az adott színtér szereplői és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el. módszer arra, hogy egy adott színtéren együtt lévők - jelen esetben Szövetségünk - felismerjék a maguk problémáit, lássák, hogy mi az, amit helyben orvosolni lehet, és azt közös akarattal megtegyék. Az egészségtervek életképességének, sikerének elengedhetetlen eleme, hogy a civil szervezet vezetősége, meghatározó tagjai elkötelezettek legyenek, vagy azzá váljanak az egészségnek, mint értéknek a fontossága mellett. Ugyanilyen mértékben nélkülözhetetlen a célcsoportok aktív bevonása, akarata, elköteleződése is. A közös elköteleződés és a megvalósításban való aktív részvétel alapvető feltétele, hogy az érintettek a tervezéstől a fenntarthatóságig közös együttműködésben vegyenek részt a folyamatban. Az egészségfejlesztés érdekében megkezdett közös célok, akarat, munka jelentős pozitív hozadéka a kisközösségeinek, teljes közösségének természetes fejlődése, erősödése is. A partnerségi együttműködést, illetve a megvalósítás során a folyamatos kapcsolattartást, motiválást, tájékoztatást segíti, ha a színtéren belül alakul egy csapat (nevezhető ez egészségkörnek, partnerségi csoportnak, egészségfórumnak, egészség vagy egészségfejlesztési-teamnek, vagy a közösség által megfelelőnek talált bármi másnak). E csapat meghatározott rendszerességgel egyeztet, folyamatosan képviseli célcsoportja érdekeit, igényeit, átláthatóan tájékoztatja az érintetteket, részt vesz az aktív szervezésben, mozgósít, számon tartja az eredményeket, visszacsatol, ha kell, módosításokat javasol, stb.. A közös team-munka előnye, hogy a tagok kompetenciái, képességei, erőforrásai összeadódnak, a különféle érdekek megjelenhetnek, közös a felelősség, lehetőség van a feladatok szétosztására, csökken a kifáradás, kiégés esélye Az egészségfejlesztési terv jellemzői Olyan komplex programtervezet, amely a célcsoportok életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejlesztését szolgálja közösségi erőforrások mozgósításával. Megvalósításában minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a civil szervezet tagjaink igényein alapul, helyi egészségterv folyamat jellegű, megvalósításának lépései: kiinduló helyzet felmérése, a színtér állapot leírása stratégia értékek és fő irányok rögzítése cselekvési terv kidolgozása, programok megvalósítása tapasztalatok visszacsatolása, programok értékelése, az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja

9 A módszertanra jellemzője az alulról felfelé építkezés, azaz egyrészt a helyi szinten kezelhető problémák, feladatok saját szinten tartása és megoldása, illetve az ezen túl mutató problémák megfelelő szintre delegálása (szubszidiaritás elve). A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idő alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. A színtéren, a szereplők és az általuk feltárt problémák egy időben, egyszerre vannak jelen. A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idő alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. Az egészségtervnek, mint fejlesztési folyamatnak minőségi kritériuma, hogy az egészségben is megmutatkozó különbségeket ne növelje. Egy jól működő egészségterv módszertanában jelen vannak az esélyegyenlőség, átláthatóság, partnerség, demokratikus működés alapelvei is. Mivel ezek egészségfejlesztési stratégiánk meghatározó értékei, ezért részletesebben ott szerepelnek. Fontos módszertani elv, hogy az elkészült egészségtervre ne tekintsünk úgy, mintegy statikus, örökérvényű tervre. Épp attól lesz élő és működőképes, ha meghatározott rendszerességgel (pl. 1-2 év) végiggondolásra, és ha szükséges aktualizálásra, módosításra kerülnek benne: az adott időszakra vonatkozó adottságok, lehetőségek (helyzetfelmérés), a későbbi helyzethez kötődő problémák, szükségletek (problématérkép), a stratégiai célok, az aktuális időszak cselekvési programjai, a megvalósításhoz rendelkezésre álló források, a várt és elért eredmények, stb. 9 Akkor válik hasznossá, ha hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezet fejlesztési törekvéseiben is megjelenjenek az egészségcélok. Ezt a módszertan az egészségtervek ciklikus működésének nevezi. 3.3 Összefoglalva a legjellemzőbb, s egyben alkalmazott módszertani elvárások az alábbiak Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoportok. Az állapotleírás az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjon a színtérről, célcsoportokról, külső, belső feltételekről, meghatározókról. A közösséget, színteret érintő problémák kerüljenek egyértelműen megfogalmazásra, és csoportosításra kompetencia és forrásigény alapján. Saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó program kerüljenek tervezésre, melyek megvalósítása és értékelése során olyan ismétlődő gyakorlatot alakul ki, amely: biztosítja a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét; erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is; hozzájárul az adott közösségben az emberek életminőségének, egészségének javításához;

10 változásokat indít el a közösségek kialakulás érdekében közösségi erőforrásokat mozgósít segíti a ciklikus működést Jelen Egészségterv a fenti szempontok figyelembevételével, a napjainkban szakmailag elfogadott módszertani ajánlásokra, valamint pályázati elvárásokra ( Fejleszthető egészség - Módszertani útmutató egészségtervekhez, Országos Egészségfejlesztési Intézet 2009; Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI 2004.; TÁMOP-6.1.2/11/1 Pályázati Útmutató, 2012.) valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben készített "Segédlet iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez" módszertani útmutatóra épülve került elkészítésre. Az egészségfejlesztési irányok megfelelősségéhez esetenként felhasználásra került az Európai Bizottság által támogatott Getting Evidence Into Practise európai projekt keretén belül kifejlesztésre került European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) egységes, az egészségfejlesztési programok minőségnek értékelését és fejlesztését elősegítő eszközt, módszertant is. 10

11 4. Helyzetelemzés Az iskola és az oda járó gyerekek helyzetelemzéséhez elengedhetetlenül fontos a település, valamint a település lakosságára vonatkozó információk adatok, ismertetése elemzése, tekintettel arra, hogy a település adta lehetőségek képezik a nevelési munka hátterét. Az itt élő emberek alkotják az iskolánkba járó gyerekek családját, a lakosság körében általános egészségmagatartási minták, egészségkockázatok jelentik a gyerekek szocializációs környezetét. Tanáraink is a település lakói, őket és otthoni környezetüket szintén a települési jellemezők határozzák meg nagyrészt, így e nélkül nem láthatóak át a programok tervezését befolyásoló környezet sajátosságai Az iskola és az Alapítvány működését befogadó, annak hátteret adó város - Miskolc - bemutatása Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa (agglomerációval együtt Budapest után a második legnagyobb). A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Mai felszíne a kéregszerkezeti mozgások eredményeként lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy lépcső figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert. 11 Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével. Tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 36 autóbusz- és két villamos vonalat tart fenn. Miskolc az Észak-magyarországi régió közigazgatási, gazdasági, tudományos,oktatási és kulturális központja. A térség ipari és kereskedelmi beruházások kiemelten kedvelt színhelye. A régióban tehát a gépipar, a vegyipar, a szolgáltatóipar, a kereskedelem és az idegenforgalom egyaránt fontos gazdasági ágazatok. A kultúrára és annak erősítésére nagy hangsúlyt fektet a város, számos kulturális intézményt építettek, illetve alakítottak ki, mely

12 meghatározó jelentőségű a közösség építése terén, s a szervezett programok, előadások, rendezvények terén az egészségügyet is elérheti. A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban (futball, amerikai foci, kosárlabda, stb.) Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK-stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. Szociális ellátást nyújt a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központja; Gyermekvédelmi Központ és intézményei; Iránytű Szociális Szolgálat; Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona; Gyermekotthon; B.A.Z. Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat. A civil szervezetek és alapítványok jelenléte és működése önmagában is előnyöket hordoz főleg társadalmi téren. A helyi társadalmi életet, történéseket nyomon követő, abba aktívan bekapcsolódó, gyakran kifejezetten fejlesztési céllal megalakult szervezetek fontossága könnyen belátható. Több szervezet több kapcsolattal, információs csatornával rendelkezik, márpedig az információ korunk egyik legfontosabb erőforrása. Az erőforrásoknak nemcsak a mennyisége, hanem a sokfélesége is megnő, így az együttműködésben hatékonyabb kombinációkban is felhasználhatók. Az erőforrások sokfélesége megnöveli az alkalmazkodó képességet, és a rugalmasságot. Programjaikkal és kommunikációikkal elősegíthetik a község egészségesebb fejlődését. Az itt működő vállalkozók is igyekeznek azon, hogy egészségesebb árut bocsássanak ki, egészségesebb anyagokat használjanak fel. Céljuk az egészségesebb életmód támogatása. Miskolcon számos civil szervezet és alapítvány működik. Több is végez szociális, egészségügyi tevékenységet. Néhány ezek közül: Alapítvány a Hallássérült Gyermekekért Alapítvány az atopiás, allergiás gyermekekért Az Életért a Rák Ellen Egyesület Egészséges Környezetben Egészséges Gyermekeinkért Alapítvány ETKA Jóga Egészséges Életmód és Sportrekreációs Egyesület Gyere Gyermekrehabilitációs Alapítvány Fráter György Gimnáziumért Alapítvány Stb. 12 A népesség szám a 2011-es népszámlálás szerint az állandó lakónépességet tekintve , míg a lakónépesség esetében fő ra a teljes népesség fő. Miskolc népsűrűsége 708,8 fő/km² 2011-ben. A férfiak száma fő, míg a nőké fő volt ebben az időszakban. A 2011-es népszámlálás alapján Miskolcnak lakosa volt, ami a 2001-es adat 91,1%-a. A lakosságból 84,6% magyar, 3,2% roma, 0,3% szlovák, 0,5% német, 0,1% görög. A vallás szerinti megoszlás: 23,9% római katolikus, 15,3% református, 3,9% görög katolikus, 0,9% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb vallású, 18,4% nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez. A városon egyértelműen látható a népesség csökkenésének problematikája ban a több mint fős lakosság közel fővel lett kevesebb. A hazai trendeknek megfelelően Miskolcon is a lakosság elöregedése tapasztalható, hiszen a 60 év felettiek majdhogynem kétszer annyian vannak, mint a 14 év alattiak ben a születések száma 1000 főre vetítve 8,3 fő volt, míg a halálozások száma 13,5. Így természetes fogyás áll fent, mínusz 5,2 fő.

13 A népesség csökkenése és elöregedése, a fiatalok elvándorlása számos gazdasági problémát okozhat, s negatívan hat az egészségügyi rendszerre is. Állandó népesség Lakónépesség Évszám Fő Kor szerinti megoszlás, 2011 Korcsoport Fő Iskolázottság szempontjából a következők a település jellemzői. Míg országosan 1,1 % volt azok aránya, akik az első évfolyamot sem végezték el, addig Miskolcon ez az arány kicsivel jobb, 0,94 %. Felsőoktatásban végzettek országos aránya 15,5 %, míg a településen 18 % körüli. Ez országos szinten jónak mondható, azonban negatív tényező, hogy a lakosság több, mint 19 %-a csupán 8 általánost végzett. Továbbá meghatározó az érettségit szerzettek aránya, mely körülbelül a lakosság közel harmadát teszi ki. Az iskolai végzettség és foglalkoztatás jelentős mértékben határozza meg az emberek egészséghez való hozzáállását, egészségi állapotát. Az alacsony végzettség és a munkanélküliség negatív hatású. 13 A foglalkoztatottak országos aránya 39,7 %, míg Miskolcon 37,5 %. A munkanélküliségi ráta is rosszabb, mint az országos (5,7 %), valamint az inaktív keresők aránya igen meghatározó a településen. A lakosság közel egyharmada ide tartozik. A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Aktivitási szint Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott kereső Fő % 37,5 6,9 30,4 25,2 Az országos, megyei és városi adatok összehasonlításából megállapítható, hogy Miskolcon a légúti halálozás kivételével minden területen rosszabbak a mutatók az országos átlagnál. A halálozások háromnegyedéért a két nagy népbetegség, a keringési és a daganatos megbetegedések felelnek. Mind a két betegségcsoport prevenciós elemei ismertek.

14 Látható, hogy Miskolc adatai inkább korrelálnak az országos átlagokhoz, mint a megyei adatokhoz. Az eltérés oka a településszerkezetből vezethető le: a sok kistelepülés más halálozási okokat indukál, melyek javarészt rosszabbak. A születéskor várható élettartam tekintetében elmarad Miskolc a 100 főnél nagyobb lakónépességű városok mutatóival mindkét nem esetében Az Alapítvány bemutatása A Fráter György Gimnáziumért Alapítvány december 2-án került bejegyzésre. Az Alapítvány működése a 2011 évi CLXXV tv. alapján közhasznú. Az Alapítvány céljai: - a Gimnáziumban folyó oktató-nevelő munka támogatása a tárgyi feltételek biztosításához való hozzájárulás - a hátrányos helyzetű tanulók támogatása - a diákok szabadidős és sport tevékenységnek tárgyi feltételeihez való hozzájárulás - az iskola rendezvényinek támogatása, melyek segítik a tanulók számára szellemi és kulturális értékeke megismerését, az erkölcsi és közösségi nevelést. A Fráter György Gimnáziumért Alapítvány munkájában résztvevők jellemzően társadalmi munkában látják el vállalt feladataikat. Az alapítvány bevételeit a magánszemélyek és vállalatok támogatásai, jótékonysági rendezvények, SZJA 1%, és kamat bevételek alkotják, így az alapítvány évben összesen eft, míg 2012-ben eft bevételre tett szert. Ebből a bevételből, valamint korábbi megtakarításaiból tudta az alapítvány az iskola felszerelését bővíteni, a rászorult tanulók étkezési hozzájárulását fizetni, tanulmányi kirándulásokat támogatni, sporteszközöket vásárolni, versenyek nevezési díját fizetni, énekkari és sportmunkát finanszírozni. Az SZJA 1% és kamat bevételei terhére a 2012-es évben az alábbi, az Alapítvány célkitűzéseinek megfelelő tevékenységeket támogatta az Alapítvány: 14 - osztálykirándulások támogatása, belépőjegyek és utazási költség - tanulmányi és sportversenyek útiköltségének és nevezési díjának kifizetése - külföldi cserekapcsolatok és zarándoklatok támogatása - jubileumi gálaműsorok költségeinek fedezése - ajándék és év végi jutalomkönyvek megvásárlása - nyári táborozások támogatása - gimnáziumban működő önképzőkör segítése - énekkar és a kórus fellépéseinek költségeihez való hozzájárulás - rászoruló tanulók étkezési támogatása - sportfelszerelés és napközis játékok vásárlása - kollégium jobb felszereltségéhez hozzájárulás - kerékpáros szakosztály támogatása - szabadidős tevékenység - nyelvi versenyek támogatása - iskolai programok megvalósításának segítése