ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG

Átírás

1 1030 WIEN, ARSENAL, OBJEKT 20 TEL FAX ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG Beszámoló a területi integrációról vezetői összefoglaló Roman Römisch (wiiw) May 2011

2 Beszámoló a területi integrációról vezetői összefoglaló Roman Römisch (wiiw) May 2011 Austrian Institute of Economic Research, The Vienna Institute for International Economic Studies Commissioned by ARGE Centrope Project co-ordinator: Peter Huber (WIFO) Internal review: Peter Mayerhofer (WIFO) Research assistance: Andrea Grabmayer, Andrea Hartmann, Maria Thalhammer (WIFO) Abstract The report proposes a methodology to estimate regional foreign trade data from national trade and regional employment data supplemented by country level input-output data. The methodology allows estimating consistently regional exports and imports from the regions of a country A to a country B as well as the foreign trade flows across the regions of country A and country B. The estimation method is independent of the regional and sectoral aggregation levels of the data and can easily be implemented using common statistical programs. Please refer to: Peter.Huber@wifo.ac.at 2011/000/A/WIFO project no: Austrian Institute of Economic Research, The Vienna Institute for International Economic Studies

3 Beszámoló a területi integrációról vezetői összefoglaló Table of contents 1. Bevezetés Eredmények Közvetlen külföldi befektetés mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek Határokon átívelő vállalati együttműködés az interjúadatokból levonható következtetések Regionális külkereskedelem A munkaerő mobilitása a CENTROPE-térségben Politikai következtetések Munkaerő-mobilitás 21

4 II List of Figures 1. ábra: Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig 4 2. ábra: Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján 8 3. ábra: Az együttműködéssel kapcsolatos problémák a vállalatok mérete szerint 9 4. ábra: A külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (a munkaképes populációhoz viszonyított százalékos arány, 2007) ábra: Ingázás az EU 27-ben Nuts 2-régiónként (2009) ábra: Oktatási struktúra, bevándorlók, kivándorlók és anyanyelvűek a CENTROPE-térségben 15 List of Tables 1. táblázat: Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a CENTROPE-térség egészében, 2003 és 2010 között 5 2. táblázat: Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (az együttműködő vállalatok százalékos aránya az összes vállalathoz képest) 6 3. táblázat: A CENTROPE régiók exportja az EU-27 és a CENTROPE országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve táblázat: A CENTROPE-régiók exportja a CENTROPE-régiók irányába (összkereskedelem a GDP %-os arányában kifejezve, a regionális részesedések az összkereskedelemből,% -os formában kifejezve) 12

5 Beszámoló a területi integrációról vezetői összefoglaló 1. Bevezetés Jelen beszámolóban területi integráció alatt gazdasági integrációt értünk az EU négy szabadságelvének (vagyis az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása illetve a személyek szabad mozgása az európai gazdasági térségen belül) megfelelően. Mindenekelőtt a CENTROPE-régiók területi integrációját vizsgáljuk madártávlatból, különös tekintettel a térség országai között megvalósuló területi integrációra. Másrészt górcső alá vesszük az Európai Unióba (EU) illetve a világ többi részébe történő területi integrációt, de nem fókuszálunk az egyes projektek vagy régiók részletes leírására. A területi integráció fentiekben vázolt interpretációja azzal magyarázható, hogy a gazdasági elméletek számos okot neveznek meg annak indoklására, miért gyakorol pozitív hatást az ily módon értelmezett integráció a gazdaságra. Fokozza a versenyt a cégek, a régiók és az országok között, lehetővé teszi a nagyobb mértékű szakosodást bizonyos termékek és szolgáltatások vonatkozásában, lehetőséget nyújt a gazdasági egységek méretében rejlő költségelőnyök kiaknázására, javítja a termelési tényezők hatékonyabb elosztását, továbbá lehetőséget teremt olyan humán interakciókra, amelyek ösztönzik a tanulási folyamatokat. Mindezek a tényezők javítják a régiók versenyképességét és jövedelmi szintjét. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések illetve a külkereskedelem kiterjedésére és struktúrájára, valamint a CENTROPE-térség különböző területei között zajló munkaerőpiaci mozgásokra fókuszálunk. Ezeket az információkat a határokon átívelő munkaerőpiaci mozgással illetve a régión belüli vállalati együttműködéssel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó interjúadatokkal támasztjuk alá, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az előnyökben rejlő lehetőségekbe, és reálisabb képet alkothassunk a régió erőteljesebb integrációját akadályozó tényezőkről.

6 2 1.1 Eredmények A jelen tanulmányban tárgyalt témák terjedelme ugyan erősen változik, és az eredmények mind a régión belüli, mind a többi régió felé irányuló mozgások esetében (a javak, a tőke áramlása és a munkaerő-mozgás tekintetében) eltérő képet és árnyalatnyi különbségeket mutatnak, mégis érdemes ismertetni néhány általános következtetést. Az első ilyen megállapítás: a CENTROPE-térség az elemzett folyamatoktól függetlenül gyorsan integrálódott a világgazdaságba illetve az EU gazdasági rendszerébe. A CENTROPErégió mint több országot magába foglaló térség az EU átlagánál gyorsabban vagy ahhoz hasonló ütemben valósítja meg az integrációt az összes, határokon átívelő folyamat tekintetében, bár a régió, új tagállamokban található nagy területei csak két évtizeddel ezelőtt kezdtek integrálódni az európai gazdaságba. A második megállapítás: komoly különbségek tapasztalhatók a régión belül az integrációs folyamat terén. Mindezek jól tükrözik, és néha meg is haladják a jövedelmi viszonyok és a gazdasági feltételek terén megmutatkozó lényeges eltéréseket. Például az idegen országban született lakosok átlag feletti aránya a CENTROPE-térségen belül kizárólag annak köszönhető, hogy a CENTROPE-régió ausztriai részén magas a külföldön született lakosok hányada, miközben a beáramló közvetlen külföldi befektetések magas aránya főként az új tagállamoknak és Bécsnek köszönhető. Hasonlóképpen: a külkereskedelemtől való erőteljes függőség a CENTROPE-térség ipari régióinak exportfüggőségével magyarázható, miközben mindez nem érvényes az erősebben agrár- és szolgáltatásorientált régiókra. A harmadik felismerés: a CENTROPE-térségen belüli kapcsolatok egy világosan körvonalazott hierarchikus mintát követnek. Jól példázza mindezt a határokon átívelő migráció és a régión belül végrehajtott befektetések rendszere. A migráció (a CENTROPE-régiók közti mozgás) jelentős mértékben a CENTROPE-térség ausztriai részei felé irányul, miközben a bejövő befektetések a CENTROPE-térség ausztriai részei felől az új tagállamok felé irányulnak, fordított irányú mozgás szinte alig figyelhető meg. Végül ejtsünk szót a negyedik megállapításról: miközben a CENTROPE-térség összességében megfelelő módon integrálódott az EU-ba és a világgazdaságba, a belső integráció sokkal kevésbé hangsúlyos. Mindez a kereskedelem kivételével gyakorlatilag az összes folyamatra igaz.

7 3 Megállapításaink tehát jelzésértékűek a CENTROPE-térség világgazdaságban mutatott versenyképességét illetően beleértve az egyes régiókat is, amelyek egyértelműen kihasználják komparatív előnyeiket. Ugyanakkor a CENTROPE-térség belső integráltságának alacsony foka felveti azt a kérdést, hogy a politika kötelessége-e vagy csupán lehetséges feladata azon intézkedések meghozatala, amelyek révén fokozható a régió belső integrációja, és (ha igennel válaszolható meg az előbb feltett kérdés), mely területeken van leginkább szükség az említett lépésekre. Ezen kérdések megvitatásához elengedhetetlen a CENTROPE-térségen belül zajló, határokon átívelő folyamatok részletesebb elemzése, mivel az integráció struktúrája jelentős eltéréseket mutat a CENTROPE-térségben zajló folyamatok, az egyes ágazatok és a vizsgált alrégiók tekintetében Közvetlen külföldi befektetés mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek Ha például az 1 millió lakosra eső közvetlen külföldi befektetések alapján hasonlítjuk össze a CENTROPE-térséget az EU többi régiójával, világosan látszik, hogy ez a térség a közvetlen külföldi befektetések egyik legkedveltebb célpontja az EU-n belül. Mindez különösen a pozsonyi régióra, Györ-Moson-Sopron megyére és Bécsre érvényes. 261 NUTS 2 régió EU-szintű összehasonlításában a pozsonyi régió tekinthető a közvetlen külföldi befektetések legnépszerűbb célpontjának: egymillió lakosonként közvetlen külföldi befektetés-projekttel a 2003 elejétől 2010-ig terjedő időszakban, Bécs pedig a 13. helyet foglalja el. Továbbá: 1303 EU NUTS 3 régió összehasonlításában (1. táblázat) 16 CENTROPE NUTS 3 régió közül 5 (a pozsonyi régió, Győr-Moson-Sopron megye, Bécs, Vas megye és a trnavai régió) az első 10%-ban szerepel a közvetlen külföldi befektetések célpontját jelentő NUTS 3 régiók között Európában, további három pedig (Dél-Csehország Bécs körzete és St. Pölten) a legjobb 25% között található, és csak kettő (Waldviertel és Közép-Burgenland) teljesített az átlag alatt.

8 4 1. ábra: Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig Forrás: fdimarkets.com, saját számítások. Bár kiemelten magas a CENTROPE-régió vonzereje a közvetlen külföldi befektetések tekintetében, a közvetlen külföldi befektetések meglehetősen eltérő mintákat követnek az egész régióban. Mindez a funkcionális alapú szakosodás terén megmutatkozó különbségekkel magyarázható. Ha a régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket öt különböző ágazatra bontjuk (vagyis: az építőiparra és egyéb szolgáltatásokra, cégközpontokra és üzleti szolgáltatásokra, kiskereskedelemre és a kapcsolódó szolgáltatásokra illetve a magas és közepes technológia-igényű iparágakra illetve az alacsony technológiaigényű iparágakra és a villamosságra 1. táblázat), látható, hogy a legtöbb projektre az építőipar és a hozzákapcsolódó szolgáltatások területén került sor (217 ilyen jellegű projekt valósult meg az összesen 793 projektből 2003 és 2010 eleje között). Valamivel kevesebb projektet (188) jegyeztek fel a kiskereskedelemben és a szállításban. Ezenkívül a CENTROPE-térségben 178 befektetést hajtottak végre a

9 5 cégközpontokkal kapcsolatban, az üzleti szolgáltatások terén és az innovációs szektorban, 144 projektet a magas és közepes technológia-igényű iparágakban illetve 76 projektet az alacsony technológia-igényű termelő ipari ágazatokban. 1. táblázat: Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a CENTROPEtérség egészében, 2003 és 2010 között Építőipar & kapcsolódó szolgáltatások Cégközpontok, üzleti szolgáltatások, innováció Magas és közepes technológiaigényű iparágak Alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság Kiskereskedelem és szállítás CENTROPE a CENTROPE térséghez viszonyított százalékos arány Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Dél-Csehország Győr Moson-Sopron Vas Pozsony Trnava Forrás: fdimarkets.com, saját számítások, HQ= cégközpontok Ezen befektetések CENTROPE-térségeken belül történő elosztása ugyanakkor egyáltalán nem azonos mintát követ. A közvetlen külföldi befektetés-projektek túlnyomó többségének kivitelezésére két fővárosban, nevezetesen Pozsonyban és Bécsben került sor. Mindez a bécsi és a pozsonyi régiót mint a régió két fővárosát a kiemelt városi agglomerációk közé emeli a különböző szolgáltatási ágazatokat érintő közvetlen külföldi befektetések tekintetében (Pozsony a 3. helyet foglalja el, Bécs pedig a 13. helyen található az építőipar és a szolgáltatási szektorban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések szempontjából, Pozsony a 7., Bécs pedig a 8. helyen áll a cégközpontokat érintő közvetlen külföldi befektetések vonatkozásában, a kiskereskedelem és a szállítás terén pedig Pozsony az 1. helyen, Bécs pedig a 12. helyen áll). Ebből is kiválóan látszik az erőteljes szolgáltatási orientáltság és a fontos kapufunkció a két fővárosban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ezzel szemben a termelő jellegű közvetlen külföldi befektetés-projektek inkább a CENTROPE-régió új tagállamaira jellemzők. A kevésbé urbanizált, de erőteljesen iparosított térségekben (pl: Győr-Moson-Sopron megyében, Vas megyében, Trnavában és Dél-Csehországban) valósultak meg ilyen projektek, függetlenül attól, hogy erősen vagy kis mértékben technológiafüggő iparágakról volt-e szó. Bár a termelői szektorban

10 6 eszközölt közvetlen külföldi befektetések terén ezek a régiók kivétel nélkül az első 5%-ban találhatók azok között a 1303 NUTS 2 régiók között, amelyekben közvetlen külföldi befektetésekre kerül sor a magas technológia-igényű iparágakban. Ezek között a régiók között egyedül Dél-Csehország nem tartozik a legjobb 5%-ba az alacsony technológia igényű közvetlen külföldi befektetéseket befogadó régiók között. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések a CENTROPE-térség gazdasági fejlődésének fontos forrását jelentik. Ez elsősorban a világgazdaságba történő mély integrációnak köszönhető: Németország tekinthető a legfontosabb befektető országnak a CENTROPE-térségen belül. Mindegyik CENTROPE-régióban Németország számít az első vagy második legjelentősebb befektetőnek, és a CENTROPE-régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetési projektek majdnem egynegyede német gyökerekkel rendelkezik. Az egyes közvetlen külföldi befektetési projektek szempontjából az USA a második legfontosabb ország a maga 116 projektjével illetve a CENTROPE-térségben megvalósított összes közvetlen külföldi befektetés 15%-ával. Továbbá: az USA a legfontosabb befektető Dél-Csehországban. Ugyanakkor a belső integráció kevésbé hangsúlyos, illetve strukturális szempontból meglehetősen hierarchikus. Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a CENTROPE-térségben, sokkal ritkábban kerül sor a CENTROPE-régió új tagállamaiból kiinduló és valamely másik CENTROPE-régiót érintő közvetlen külföldi befektetésre. Kizárólag Dél-Csehország hajt végre ilyen jellegű komoly befektetéseket. 2. táblázat: Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (az együttműködő vállalatok százalékos aránya az összes vállalathoz képest) Export Együttműködés ebből Összesen Külföldi kapcsolt vállalkozások Alvállalkozás Egyéb jellegű együttműködés franchise Teljes gazdaság Győr-Moson-Sopron Vas Bécs Burgenland Alsó Ausztria Dél-Csehország Pozsonyi régió Trnavai régió Összesen Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások

11 Határokon átívelő vállalati együttműködés az interjúadatokból levonható következtetések A cégek együttműködési tevékenységéről készült széles skálájú vizsgálatok megerősítik ezeket az eredményeket. Ezen adatok alapján a CENTROPE-térség egy erősen nyitott régió a vállalatok export- és együttműködési tevékenysége tekintetében (2. táblázat). A jellemző módon inkább hierarchikus kapcsolatokkal rendelkező vállalatok többsége számára fontosabb az európai piacokra illetve a világpiacra történő integráció, mint a CENTROPE-régión belüli együttműködés. A tulajdonosi társulások (vagy egyszemélyes társaság vagy egyéb vállalatokkal közösen alkotott vegyesvállalat formájában) tekinthetők a legfontosabb együttműködési formának a CENTROPE-térségen belül. A CENTROPErégió megkérdezett vállalatainak 6,5%-a legalább egy külföldi kapcsolt vállalkozással vagy vegyesvállalattal rendelkezik, összesen 1,126 ilyen kapcsolatról számoltak be a CENTROPE több, mint 4000 vállalatát érintő felmérésben. Az alvállalkozói és a franchise rendszer valamint az együttműködés egyéb formái ezzel szemben kevésbé fontosak. A CENTROPE-térség vállalatainak 3,9%-a legalább egy franchise- vagy alvállalkozói szerződést kötött egy külföldi partnerrel, és 2.4%-a valósítja meg az együttműködés valamely más formáját. Az adatok szerint az együttműködési formák között 637 volt franchise illetve 354 a külföldi partnerekkel folytatott egyéb jellegű együttműködés. A régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések illetve együttműködési tevékenységek többségét a piaci jelenlét motiválja. Az együttműködés elkezdésének (vagy a befektetésnek) két legfőbb oka az ügyfelekhez való közelség és a külföldi piacban rejlő potenciál. A régió kínálta költségelőnyök állnak a harmadik helyen, illetve olyan jellegű okok következnek a sorban azonos különbséggel, mint a hálózati előnyök (pl. a szállítói hálózatok a régión belül), a versenytársak által követett stratégiákra adott válasz, valamint a piacra történő belépéssel összefüggő akadályok leküzdése. Ezzel szemben az együttműködés technológiai vagy humán erőforrás alapú ösztönzői a tulajdonnal kapcsolatos valamint az egyéb együttműködéssel foglalkozó lista végén találhatók. A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés a harmadik legkevésbé fontos ok illetve a külföldi kutatás-fejlesztési kapacitás a legkevésbé lényeges szempont. Mindez a technológiai alapú okok meglepően alacsony szintjét mutatja.

12 8 2. ábra: Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján Piaci potenciál külföldön Ügyfelekhez való közelség Költségelőnyök külföldön Hálózati előnyök külföldön A piacon való megjelenítést nehezítő akadályok leküzdése A versenytársak stratégiájára adott válasz A szállítás biztosítása A külföldi munka csak befektetéssel biztosítható Szállítás a hazai piacra Piaci jelenlét harmadik országban Jogi előnyök A közszféra elérése ügyfélként Adók, támogatások A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés Egyéb K+F kapacitás külföldön vagy több munkavállaló munkavállaló munkavállaló 0 9 munkavállaló S: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek a felsorolt kategóriákat nevezték meg fontos motívumként, a válaszok nem zárják ki egymást. Ugyanakkor a régióban együttműködési tevékenységet folytató vállalatok közül csak kevésnek vannak problémái a kooperációval. Az együttműködés valamely formáját megvalósító vállalatok csupán 8.0%-ának vannak jelenleg gondjai a legfontosabb problémával kapcsolatban, vagyis a váltási árfolyamkockázatot és a mentalitásbeli különbségeket illetően. Az általános árfolyamkockázat, a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi akadályok jelentik a legfontosabb problémát az együttműködésben részt vevő vállalatok szerint.

13 9 3. ábra: Az együttműködéssel kapcsolatos problémák a vállalatok mérete szerint Árfolyamkockázat Mentalitásbeli különbségek Nyelvi akadályok Finanszírozási problémák Jogi problémák és a keretfeltételekkel kapcs. problémák Minőségi problémák Támogatás és tanácsok hiánya Megbízható partnerek hiánya Szervezeti problémák A dolgozók áthelyezésével kapcs. problémák Kompetenciahiány a partnereknél vagy több munkavállaló munkavállaló munkavállaló 0 9 munkavállaló Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek az adott kategóriával kapcsolatban problémákról számoltak be; a válaszok nem zárják ki egymást. Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik a különböző típusú vállalatok között az együttműködés jellegét illetően, továbbá a kooperációra ösztönző tényezők és az említett problémák vonatkozásában. Különösen a kicsi és fiatal vállalatok képeznek speciális csoportot a határokon átívelő együttműködési tevékenység tekintetében. Ezen cégek együttműködési tevékenysége az átlagnál gyakrabban fókuszál a CENTROPE-térségen belüli együttműködésre, illetve ezen vállalkozások számára a piacra történő belépés valamint a technológiai okok fontosabb tényezőnek számítanak a kooperáció elkezdésekor, mint a többi vállalat esetében. Ezek a vállalatok gyakrabban számolnak be arról, hogy problémákkal küzdenek az együttműködés terén. Elsősorban a jelenleg is együttműködési tevékenységet folytató, kevesebb, mint 10 munkavállalót foglalkoztató kis vállalatok több, mint 12%-a szembesül a jogi feltételrendszer, az együttműködési minőség és a kulturális különbségek okozta problémákkal.

14 10 A nagy vállalatok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a piaci jelenlétnek, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségekre a kooperáció motivációs tényezői között. Ezen cégek számára a külföldi piacban rejlő potenciál és az ügyfelekhez való közelség a költségelőnyök mögött helyezkedik el az együttműködésre ösztönző elemek sorában. Az említett vállalkozások nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférésre. Ezenkívül saját bevallásuk szerint általában kevesebb problémájuk akad az együttműködéssel, mint a kisebb vállalatoknak. Továbbá van még néhány fontos különbség az ágazatok és a tulajdonformák között. A belföldi tulajdonban levő cégek és a több üzemből álló vállalatok cégközpontjai aránytalanul gyakran vesznek részt kutatás-fejlesztési együttműködésben és építőipari vállalkozásokban (amelyek piaci kiterjedése korlátozottabb, mint a termelő tevékenységet folytató cégeké), de a részben vagy teljes mértékben külföldi tulajdonban levő vállalatok gyakrabban hajlandók együttműködni valamely más CENTROPE-országgal, mint harmadik országból származó partnerekkel Regionális külkereskedelem Külkereskedelmi szempontból a CENTROPE-térség egyrészt erősen exportorientált régiókból áll (Dél-Csehország, Győr-Moson-Sopron, Vas és a trnavai régió), másrészt olyan régiókból tevődik össze, amelyek kisebb aktivitást mutatnak a külkereskedelem terén vagy azért, mert inkább a szolgáltatások felé orientálódnak, mint a pozsonyi régió vagy Bécs, vagy kevésbé iparosodottak, mint Burgenland. Összességében a kereskedelmi minták és a külkereskedelem mértéke közvetlen összefüggést mutat a CENTROPErégiókban eszközölt közvetlen külföldi befektetések típusával. Az exportorientált régiókban elsősorban a termelői szektorban kerül sor közvetlen külföldi befektetésre. A multinacionális cégek elkötelezettsége ezekben a régiókban egyértelműen a kedvező termelési feltételeknek, a nyugati határ közelségének és a viszonylag alacsony bér- és termelési költségeknek köszönhető. Bár a legtöbb terméket, amelynek gyártása a közvetlen külföldi befektetés keretében történik, Európa vagy a világ különböző országaiba exportálják, ami világosan kiderül a kereskedelmi statisztikákból is. Kis mértékben mindez érvényes a pozsonyi régióra, amely annak ellenére, hogy főváros viszonylag komoly bevételekhez jutott a termelői ágazatban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően.

15 11 3. táblázat: A CENTROPE régiók exportja az EU-27 és a CENTROPE országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve Burgenland EU CZE HUN SVK Alsó-Ausztria EU CZE HUN SVK Bécs EU CZE HUN SVK Délkelet-Csehország EU AUT HUN SVK Nyugat-Dunántúl EU AUT CZE SVK Pozsonyi régió EU AUT CZE HUN Nyugat-Szlovákia EU AUT CZE HUN Forrás: Eurostat, saját számítások A régiók általános külkereskedelme főként közepes-magas illetve közepes-alacsony képzettségű szakemberek által gyártott termékekre épül, ami összhangban van a közvetlen külföldi befektetések jellegével; Nyugat-Dunántúl szintén tekintélyes mennyiséget exportál a jelentős technológia-igénnyel készült termékekből. Ebből adódóan az európai szabványok szerint jónak mondható a CENTROPE-térség kereskedelmi integrációja. Külkereskedelmi szempontból a CENTROPE-országok sokkal fontosabbak egymás számára, mint ahogy azt a GDP sugallja. Miközben a CENTROPE országok az EU GDP-jének kevesebb, mint 3%-át biztosítják, a CENTROPE-térség az

16 12 EU-27-országokba irányuló exportjának 12-40%-át a többi CENTROPE-régióba irányítja. 4. táblázat: A CENTROPE-régiók exportja a CENTROPE-régiók irányába (összkereskedelem a GDP %- os arányában kifejezve, a regionális részesedések az összkereskedelemből,% -os formában kifejezve) Burgenland CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia Alsó-Ausztria CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia Bécs CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia Délkelet-Csehország CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia Nyugat-Dunántúl CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia Pozsonyi régió CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Nyugat-Szlovákia CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Forrás: Eurostat, saját számítások A földrajzi közelség természetesen fontos szerepet játszik, akárcsak a történelmi szálak vagy egy csaknem közös nyelv, például Szlovákia és Csehország esetében, ahol a kereskedelmi integráció erősebb, mint bárhol másutt a CENTROPE-térségben.

17 13 4. ábra:a külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (a munkaképes populációhoz viszonyított százalékos arány, 2007) 0,0 0,1 0,5 1,0 3,0 Forrás: ELFS, Megjegyzés: Németország és Írország nem szerepel a listán a hiányzó adatok miatt, munkaképes korú populáció = 14 és 64 év közti lakosok A munkaerő mobilitása a CENTROPE-térségben A jelenlegi migrációs és ingázási minták a CENTROPE-régióban Miközben a közvetlen külföldi befektetések és a kereskedelem előtt tornyosuló akadályok már az EU-csatlakozást megelőzően elhárultak a CENTROPE-térségben, a határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkozó intézményi korlátozások az utóbbi időkig akadályozták a munkaerő mozgását a régióban. Ennek ellenére átlagosnak mondható a külföldiekkel szemben tanúsított nyitottság a CENTROPE-térségben. Mivel Ausztriában magas a külföldi születésű lakosok aránya, összességében a CENTROPE-térség teljes munkaképes populációjának 8.1%-ról mondható el, hogy külföldön született. Mindez csak kevéssel alacsonyabb az EU-országok 8,6%-os átlagánál. A CENTROPE-térség belső kapcsolatrendszere ugyanakkor meglehetősen gyenge a munkaerőpiaci migráció

18 14 tekintetében. A CENTROPE-térség NUTS2 régióinak valamelyikében lakó személyek mintegy 1,2%-a született a lakhelyül szolgáló CENTROPE-országon kívül. Még Bécsben is csak a lakosság 2.6%-a született valamely más CENTROPE-országban. Bár a munkaerőpiaci integráció valamivel egyértelműbben nyomon követhető az ingázás terén, a régió még messze van az igazi integráció szintjétől. A CENTROPE egyik NUTS2- régiójában dolgozó alkalmazottak 1.8%-a ingázott a határon túlra 2009-ben. Ez az érték 0.7%-kal meghaladja az EU27-es átlagot illetve az első 10-ben elhelyezkedő Európai NUTS 2-régió között található CENTROPE-térségeket a határon túlra történő ingázás vonatkozásában. Ez az arány jóval azon ingázási érték alatt van, amely olyan erősen urbanizált régiókról feltételezhető lenne, mint amilyen a CENTROPE-térség, feltéve, ha a régió egy országot fedne le. Ugyanakkor a nemzeti határok még mindig jelentős akadályt képeznek a határon túlra irányuló munkaerő-mobiltiás tekintetében a CENTROPEtérségben. 5. ábra: Ingázás az EU 27-ben Nuts 2-régiónként (2009) Forrás: Eurostat. ELFS Az adatok az adott régió munkavállalói számához viszonyított százalékos arányban tüntetik fel az ingázók számát.

19 15 Továbbá: a határon túlra történő ingázás és migráció egy meglehetősen hierarchikus mintát követ a régióban. Különösen a határon túli migráció vonatkozásában volt érvényes, hogy a mozgás jelentős részben az új tagállamok felől Ausztriába irányult, nagyon csekély mértékű volt a migráció az új tagállamok által képviselt régiók között, valamint rendkívül alacsony mértékű volt a migráció Ausztriából az új tagállamok irányába. A helyzet némileg különbözik az ingázás vonatkozásában. A történelmi kapcsolatoknak köszönhetően valamivel hangsúlyosabb a határon túlra történő ingázás az új tagállamok között (elsősorban Szlovákiából Csehországba, illetve Magyarországra is), ebben a vonatkozásban Ausztria kevésbé jól integrált. Eltekintve a CENTROPE magyarországi régiója felől Ausztriába irányuló ingázástól, amelynek részleges liberalizálása speciális intézményi határozatok révén megtörtént, az Ausztria irányába történő határon túli ingázás meglehetősen alacsony mértékű, illetve a határon túlra történő ingázás a CENTROPEtérség ausztriai részéről az új tagállamokba szinte nem is létezik. 6. ábra: Oktatási struktúra, bevándorlók, kivándorlók és anyanyelvűek a CENTROPE-térségben 100% 90% 80% % 60% 50% 40% % 20% 10% % Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Kivándorlók Anyanyelvűek Külföldön születettek Ausztria Cseh Közt. Magyarország Szlovákia Kivándorlók Alacsony Közepes Magas Forrás: ELFS (2007), saját számítások Megjegyzés: Kivándorlás az országos adatok alapján

20 16 A CENTROPE tehát még messze van a kétoldalú ingázástól valamint a cirkuláris és időszakos munkaerő-mobilitásra jellemző migrációs folyamatoktól, amelyek különösen jellemezték a regionális fejlődést számos esettanulmányban. A régió egészének nézőpontjából sokkal fontosabb az Európa egyéb részeibe (illetve a világ többi részébe) történő kivándorlás, mint a belső migráció és az ingázás. A CENTROPE-térség valamely országában született személyek körülbelül 10%-a jelenleg valamely másik EU27- országban él. Amíg néhány eredményre a munkaerő mobilitását érintő, csak nemrég megszüntetett intézményi akadályok, valamint a CENTROPE-térség ausztriai része és az új tagállamok között ténylegesen meglévő bérkülönbségek miatt lehetett számítani (amely a CENTROPE ausztriai régióiból az új tagállamok felé irányuló mozgást anyagi szempontból kevésbé teszi vonzóvá), a tanulmány egyik legaggasztóbb felfedezése az agyelszívás magas foka a régióban. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a CENTROPE-térségbe vándorlók között, mint az anyanyelvűek körében, a CENTROPEtérség EU27-országaiban élő, külföldi születésű lakosok körében nem éri el az átlagot a felsőfokú végzettségű személyek aránya. Ráadásul majdnem kétszer olyan magas a felsőfokú végzettségűek aránya a CENTROPE-országokból érkező bevándorlók között, mint az összes CENTROPE-régió bevándorlói körében, kiévve a szlovákiai részt. A tehetségekért folytatott világméretű verseny tekintetében a CENTROPE ebből adódóan csekély mértékű versenyképességgel rendelkezik. Migrációs és ingázási szándékok Valószínűleg nem fognak megváltozni ezek a tények azoknak a május elsején hatályba lépő intézményi változtatásoknak köszönhetően sem, amelyek a CENTROPE-térségen belül történő munkaerő-áramlást szabályozzák. Az ingázási és migrációs hajlandósággal kapcsolatos adatok azt bizonyítják, hogy alacsony a régió migrációs potenciálja óta csökkent, és gyakran a CENTROPE-térségen kívül eső országokba irányul végén az új tagállamokban a munkaképes korú lakosság 1,1%-a tartotta fontosnak a határon túli mobilitást. Ez az érték alacsonyabb volt, mint Bécsben (ahol a lakosság 3,1%-ának volt ilyen jellegű kívánsága). A mobilitás vágyát valamilyen konkrét lehetőség ismeretében megfogalmazó személyek mintegy egyharmada szeretne Ausztriába költözni. Az Auszriába irányuló ingázás az egyetlen terület, ahol valamilyen változás várható a korábbi mintákhoz képest. Ebben a vonatkozásban gyenge növekedésre lehet számítani.

21 17 Továbbá: a CENTROPE új tagállamaiból kivándorolni szándékozók nagy csoportot alkotnak, akiket erőteljes mértékben vonzanak a fogadó országban fennálló jobb gazdasági körülmények, miközben az osztrák munkavállalók döntésében fontosabb szerepet játszik a tapasztalatszerzés. Ezzel szemben teljesen eltérőek a motivációk azok esetében, akik nem hajlandók költözni. A külföldi munkavállalás elutasításának legfontosabb okai között személyes tényezők és a munkavállalás nem pénzügyi természetű költségei említhetők, mint például a család és a személyes kapcsolatok elvesztésétől való félelem, a hazaszeretet illetve a lényeges helyi tényezők ismerete. Az anyagi jellegű tényezők között csak az ingatlantulajdon (egy ház, egy otthon vagy egy kert tulajdonlása) és a humántőkébe eszközölt befektetések hiánya, például az idegennyelvtudás hiánya, tekinthető lényeges faktornak. Azok a munkavállalók, akik a CENTROPE-országokban történő munkavállalást preferálják, többnyire a földrajzi közelség és a magas bérszínvonal miatt szeretnének a szóban forgó országban dolgozni. Egy konkrét ország választását befolyásoló számos egyéb fontos motívum, mint például a nyelvtudás, a célországban letelepült családtagok, rokonok és barátok hasonló mértékben fontos a CENTROPE-térségbe tartozó és a CENTROPE-régión kívüli országok esetében. Az összes, humántőke megszerzésével kapcsolatos fontos ok, mint például a nyelvtanulási szándék, vagy az oktatási illetve továbbképzési lehetőségek inkább a CENTROPE-térségen kívül található országokba történő migráció irányába hatnak. Ebből adódóan azok a munkavállalók, akiket elsősorban a humántőke megszerzése motivál, kevésbé vonzó célállomásnak tekintik a CENTROPEországokat, mint a többi EU 27 országot Politikai következtetések Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a CENTROPE-térség egy rendkívül nyitott régió. A térségben működő vállalatok illetve a régióban élő lakosság többsége számára az európai és a globális piacokra történő mélyebb integráció fontosabb, mint a CENTROPE-térségen belüli integráció. Következésképpen a régió még messze van a szoros köteléktől, valamint azoktól a nem hierarchikus, régión belüli hálózatoktól, amelyek a technológiára és a tapasztalatcserére fókuszálnak, ami az olyan régiókkal, mint például a Szilikon-Völgy vagy Kis-Olaszország kapcsolatos esettanulmányok szerint gyakran a regionális siker meghatározó elemének tekinthető.

22 18 Ez azonban nem jelenthet komoly problémát, mivel a CENTROPE-térség egy kis régió, amely számára a világgazdaságba történő integrálódás sokkal fontosabb a belső integrációnál. A fentiekben említett különleges eseteket másoló stratégia követése valószínűleg kevés sikerrel kecsegtet, mivel ezeket a példákat nehéz utánozni. A CENTROPE-térségen belüli integráció elmélyítésével kapcsolatos pragmatikusabb felfogásnak a korlátozott számú politikai kezdeményezésre kell fókuszálni, amelyek a régió szempontjából különleges jelentőségű problémák megoldására törekszenek A közvetlen külföldi befektetések CENTROPE-térség marketingje mint a közvetlen külföldi befektetések célpontja Eredményeink többek között azt jelzik, hogy a külföldi befektetések bevonzása egészséges stratégia a CENTROPE-régió számára, amely révén biztosítható a gazdasági növekedés és fejlődés. Ebből adódóan van némi potenciál olyan közös kezdeményezések számára, amelyek a CENTROPE-térséget a közvetlen külföldi befektetések célpontjaként próbálják népszerűsíteni. Valójában ezen kezdeményezések során figyelembe kell venni a közvetlen külföldi befektetésekért folytatott potenciális versenyt, amelyet az egyes CENTROPE-régiók vívnak egymással. Ahogy az a fentiekből is kitűnt, a közvetlen külföldi befektetések a CENTROPE-térségben nem kölcsönösek. A CENTROPE-régiók vagy országok nem hajtanak végre befektetéseket más CENTROPE-régiókban. A CENTROPErégiók inkább egymással versenyeznek a közvetlen külföldi befektetésekért, amelyek a világ más részeiből érkeznek. Ennélfogva az egyik megoldás az lenne, hogy figyelembe vesszük a régió közvetlen külföldi befektetés-típusok vonatkozásában tapasztalható heterogenitást, mivel például Bécs vagy a pozsonyi régió, az eltérő funkcionális specializációnak köszönhetően olyan közvetlen külföldi befektetés-struktúrával rendelkezik, amely erőteljesen fókuszál a cégközpontokra, az üzleti és innovációs szolgáltatásokra, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Trnava, Dél-Csehország illetve esetleg Alsó-Ausztria valamint Burgenland főként a termelő tevékenységet folytató multinacionális vállalatok odacsalogatásáért harcol. Egy másik lehetőség szerint figyelembe kell venni, hogy a közvetlen külföldi befektetésekért folytatott küzdelem nemcsak a CENTROPEtérségre korlátozódik, hanem a CENTROPE-régiók is versenyeznek az összes többi régióval. Ebből az következik, hogy az említett kezdeményezések nagy valószínűséggel

23 19 magas árbevételt eredményeznek majd, ha a közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatos döntések korai stádiumaiban születnek meg, amikor a vállalatok kiválasztanak egy nagyobb régiót, amelyen belül befektetést szeretnének végrehajtani és/vagy amikor a figyelem a közvetlen külföldi befektetés-piac egyes részeire irányul (pl. országokra vagy ágazatokra), ahol csak kevés közvetlen külföldi befektetés származik távoli országokból. A CENTROPE-térség mint a közvetlen külföldi befektetések-célpontját jelentő régió vonzerejének növelése A marketingen kívül a régió közvetlen külföldi befektetések számára meglevő vonzerejét is fenn kell tartani. Ezzel kapcsolatban az újabb tanulmányok számos lényeges elemet határoztak meg, amelyek fontosak a közvetlen külföldi befektetések szempontjából. Ezek között említhetők a jó szállítási infrastruktúra, az ipari klaszterek és/vagy a külföldi cégek által alkotott, már létező klaszterek, a lakosság képzettségi szintje, az adókulcsok és a belföldi piacok nagysága. Továbbá a vállalatok vezérigazgatói gyakran említik a piac méretét vagy a piacok növekedési potenciálját, a gyártási költségeket, a szállítók jelenlétét, az egyetemeket, a kutatást és a lakosság képzettségét a közvetlen külföldi befektetésekkel összefüggő fontos tényezők között. Az említett meghatározó elemek közül sok (például az adópolitika, a munka- illetve gyártási költségek, valamint a piac mérete) nem politikafüggő, illetve a CENTROPE-régiók ellenőrzésén kívül esik. Egyéb tényezők, mint például az infrastruktúra, az oktatás, a nyelvi készségek, ezzel szemben politikai kontroll alatt állhatnak, bár nehéz befolyást gyakorolni ezekre az elemekre a határokon átívelő regionális politika eszközével. Végül említést kell tennünk néhány tényezőről, amelyekkel kapcsolatban a határokon átívelő együttműködés némi eredményt hozhat. Ezek közé a tényezők közé tartozik az ipari klaszterképzés, egyéb multinacionális cégek és beszállítók jelenléte. Ebből adódóan a határokon átívelő stratégiák kidolgozásakor komoly figyelmet kell szentelni ezeknek a faktoroknak. A már létező közvetlen külföldi befektetések beillesztése az adott régióba Továbbá a régióban befektetéseket eszközlő multinacionális vállalatok nem független illetve önálló gazdasági egységek, hanem javak vagy szolgáltatások formájában köztes inputokat végrehajtó, helyi vagy a közeli térségből érkező beszállítók hálózatától függő piaci részvevők. A termelés komplexitásából eredően illetve a multinacionális cégek értékteremtő láncának bonyolultsága folytán nagyon valószínűtlen, hogy egy régió egyedül képes lenne - akár közepes méretű multinacionális cégek esetében is az összes

24 20 szükséges inputot biztosítani. Mindezt olyan stratégiák révén lehet kiaknázni, amelyek célja egyrészt a közvetlen külföldi befektetők odacsábítása, másrészt a régióban már létező közvetlen külföldi befektetések mélyebb integrációja a regionális gazdaságba, ami az egész régió javát szolgálja. Figyelembe véve a közvetlen külföldi befektetések fontosságát, ez utóbbi cél (vagyis a már létező közvetlen külföldi befektetések beágyazása a regionális kínálatba és a beszállítói hálózatokba) még a közvetlen külföldi befektetők odacsábításánál is fontosabb elem, és számos pozitív hatása lehet, például hozzájárulhat a beszállítók felkutatásával együttjáró költségek csökkentéséhez, mérsékelheti az egyes CENTROPE-régiók (mint üzleti célpontok) gyengeségét, és erősebben hozzákötheti a közvetlen külföldi befektetéseket az adott régióhoz, illetve több tartalékot generálhat a helyi cégek számára. A vállalatok közti, határokon átívelő kötelékek megszilárdítása többek között számos olyan feltétel függvénye, amely megkönnyíti az együttműködést. Ezek közé tartozik az oktatás, a kommunikáció, az infrastruktúra, az idegennyelv-ismeret és a szállítási infrastruktúra. Ezek a tényezők természetesen a közvetlen külföldi befektetésektől függetlenül is fontosak az integráció szempontjából, de a közvetlen külföldi befektetések megléte esetén több értelme van nagyobb hangsúlyt fektetni az említett elemekre a határokon átívelő stratégia kidolgozásakor. A már létező és az új kis- és középvállalkozások illetve a kutatás-fejlesztési hálózatok mélyebb integrációjának elősegítése Továbbá: a CENTROPE-régióban van némi lehetőség az erősebben lokális alapú, vertikálisan integrált vállalati hálózatok fejlesztésére valamint a nemzetközi vállalatok között kialakult kutatás-fejlesztési hálózatokba történő integrálódásra. Eredményeink azt mutatják, hogy a CENTROPE-térségen belüli együttműködés erősítését és/vagy a kutatásfejlesztési hálózatokba történő integráció javítását célzó stratégiáknak figyelembe kell venniük a vállalatok különbözőségét. Például a határokon átívelő vállalati együttműködés elsődleges célcsoportjai külföldi tulajdonban levő cégek illetve a fiatal és kis vállalatok lennének, mivel jók az esélyeik a régión belüli együttműködésre. Az említett vállalatokkal kapcsolatos stratégiáknak meglehetősen különböző irányvonalakat kell követniük. Például a fiatal és kis vállalatoknak nagy valószínűséggel a tanácsadási illetve pénzügyi szolgáltatások formájában megvalósuló komoly támogatásra lesz szükségük, mivel súlyosabb problémákkal kell szembenézniük a határokon átívelő együttműködés terén, mint a vizsgált vállalatcsoportok bármelyikének. Ezzel szemben a külföldi tulajdonban levő vállalatok esetében már a potenciális partnerek felkutatásához nyújtott segítségre irányuló

25 21 intézkedések sokkal szűkebb spektruma is elegendő, mivel ezek általában kevés problémáról számolnak be az együttműködés kapcsán. Hasonlóképpen, a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekbe való integráció javítása érdekében a célcsoportok a multicégek hazai tulajdonban levő cégközpontjai lennének és adott esetben a fiatal vállalkozások is azzal a komoly támogatással együtt, amelyre a fiatal vállalkozásoknak szükségük van Munkaerő-mobilitás A már létező kezdeményezések megerősítése a munkaerő határokon átívelő mozgásának megkönnyítése és a határokon átnyúló állásközvetítő tevékenységek javítása érdekében A CENTROPE-térségnek a munkaerő-mobilitás terén három, egymással szorosan összefüggő politikai kihívással kell szembenéznie: az első kihívás a belső mobilitás javítása. Az adatok - a nemrég eltörölt intézményi korlátozásoktól függetlenül, amelyek az ausztriai munkaerőpiacot érintő, határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkoztak - azt bizonyítják, hogy a határokon átívelő munkaerő-mobilitást a képesítés kölcsönös elismerésével összefüggő (az eltérő oktatási rendszerekből fakadó) akadályok is nehezítik, további problémát jelentenek a túlképzett munkaerő foglalkoztatása illetve az információszerzés terén tapasztalható nehézségek. Ennélfogva meg kell erősíteni a képesítések összehasonlíthatóságának és határon túl történő elfogadtatásának javítását célzó kezdeményezéseket, a nyelvi képzés fejlesztését előirányzó valamint a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatos információk munkavállalók számára történő biztosítására irányuló törekvéseket, amelyek célja, hogy a CENTROPE-térség integrált munkaerőpiaccá válhasson. Ezen törekvések egyik aspektusa a munkaügyi hivatalok szerepének és hitelességének megszilárdítása a határokon átívelő munkaerő-piaci állásközvetítések során, mivel a külföldön munkát vállalni szándékozók csupán csekély hányada veszi igénybe a munkaügyi hivatalok által nyújtott szolgáltatásokat, amikor a határon túl munkáltatót keres. A határon túlra történő állásközvetítés jelenlegi rendszereit, például az EURES-t, gyakran éri kritika az idegen országban munkát vállalni akarók részéről az ügyintézés lassúsága és feltűnően bürokratikus jellege miatt. A határon túlra történő állásközvetítés rugalmasabb és kevésbé bürokratikus formáit kell megvalósítani a regionális munkaügyi hivatalok együttműködése révén.

26 22 Az átmeneti és a cirkuláris migráció rendszereinek támogatása és létrehozása Továbbá: a politikának figyelnie kell a cirkuláris és az átmeneti migráció ismert csatornáinak kialakítására és megszilárdítására - méghozzá azzal a céllal, hogy az egyirányú munkaerőmozgás jelenlegi mintáit megváltoztassa, aminek köszönhetően az agyelszívás helyét a szakemberek cseréjén alapuló kétoldalú kapcsolatok vehetik át. Jelen tanulmány szerzői szerint azok a személyek, akik hajlandók a CENTROPE-térségbe költözni, úgy ítélik meg, hogy a CENTROPE-régión belül működő mobilitás előnye abban rejlik, hogy csak kis távolságokat kell megtenni, a hátrányt viszont gyakran abban látják, hogy kevés a tanulási lehetőség a régióban. A belső mobilitás javítása érdekében szükség van arra, hogy komoly figyelmet szenteljünk a migráció humántőke-tartalmának javítására. Mivel a külföldi munkavállalás gondolatával foglalkozó személyek többsége fiatal, fontos lehet a migráció különböző életciklusaira történő fókuszálás. Ebből adódóan prioritást kell élvezniük azoknak a programoknak, amelyek a diákcsere rendszerének javítását szolgálják (az oktatás minden szintjén, a szakmunkásképzéstől kezdve egészen az egyetemekig), illetve a pályakezdők (bármely képzési formából érkező munkavállalók) mobilitásának javítására fókuszálnak. Ráadásul a munkavállalók átmeneti migrációját javító tevékenységek (pl. a tanulmányi szabadság) tovább erősíthetik ezeket a törekvéseket. A CENTROPE-térség versenyképességének javítása a tehetségekért folytatott nemzetközi versenyben A második politikai kihívás a CENTROPE-térség versenyképességének javítása a tehetségekért folytatott világméretű küzdelemben. Ebben a vonatkozásban a politikai intézkedések sokkal szélesebb spektrumát kell alkalmazni a helyzet javítására, mint amilyenek a regionális politika rendelkezésére állnak. A migrációval kapcsolatos döntések jelentős részét illetve a magasan képzett bevándorlók esetében a lakhelyül szolgáló ország megválasztását olyan tényezők befolyásolják, amelyek az országos szintű politika hatáskörébe tartoznak. Például a diákok és a felsőfokú végzettségűek mobilitását az egyetemi szektor és az innovációs rendszer teljesítménye határozza meg egy régióban, miközben a mérnökök, az ipari kutatók és a menedzserek mobilitása sokkal nagyobb mértékben függ az üzleti szektor teljesítményétől; a vállalkozókat gyakran a kedvező pénzügyi feltételek, a hatékonyan működő hivatalok illetve a megfelelő adópolitika vonzzák az adott országba. Ezeket a tényezőket legfeljebb részben képes alakítani a regionális politika.