FHB KERESKEDELMI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI ÉVES JELENTÉS

Átírás

1 FHB KERESKEDELMI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI ÉVES JELENTÉS

2 FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi üzleti jelentése Budapest, március 10.

3 Tartalomjegyzék 1 A Társaság bemutatása Makrogazdasági és piaci környezet 2014-ben A magyar gazdaság 2014-ben A hitelintézeti szektor 2014-ben Háztartások megtakarításai Háztartások jelzáloghitelei Háztartások egyéb hitelei Vállalati hitelek és betétek A Társaság Üzleti aktivitása 2014-ben Hitelezés Betétgyűjtés és számlavezetés Befektetési szolgáltatások Értékesítési csatornák Széfszolgáltatás Frankfurti fióktelep Pénzügyi elemzés Főbb pénzügyi mutatók Eredménykimutatás Kamatbevételek és kiadások Díj- és jutalékbevételek és ráfordítások További eredménytételek FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank nyereségmegosztása Működési költségek Mérleg Kamatozó eszközök Nem kamatozó eszközök Kamatozó források Nem kamatozó források Saját tőke Mérlegen kívüli tételek Portfolióminőség, értékvesztés és céltartalék alakulás Kockázatkezelés Hitelezési kockázatok Piaci, likviditási kockázatok Működési kockázat Egyéb Szervezeti változások, HR tevékenység A mérleg fordulónapja után történt fontosabb események

4 1 A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA Az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban FHB Jelzálogbank vagy Jelzálogbank) Igazgatósága 2006 februárjában a évekre szóló középtávú bankcsoporti stratégia keretei között határozott az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban Kereskedelmi Bank, FHB Bank Zrt., a Bank vagy a Társaság) megalapításáról. A működési engedély kézhezvételét követően, december 5-én indult el a hitelintézeti működés Budapesten a központi bankfiókban. A 2007-es év során a Bank kibővítette fiókhálózatát és fokozatosan átvette a lakossági és vállalati hitelek értékesítését a Jelzálogbanktól, forrásgyűjtő tevékenységbe fogott, amelynek során folyamatosan bővítette forrásoldali termékeinek körét a különböző bankszámla és bankkártya szolgáltatások terén. A Bank 2008 negyedik negyedévében elindította KKV üzletágát, 2010-ben pedig a befektetési szolgáltatási üzletágát. A Kereskedelmi Bank ügynöki szerződés keretében értékesíti a Jelzálogbank termékeit, valamint hitelgondozási és minősített hitelkezelési feladatokat is végez ben az Allianz Hungária Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. hosszú távú stratégiai megállapodást kötött, amelynek keretében az Allianz Bank Zrt. az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-vel történő március 31-én bekövetkezett egyesüléssel az FHB Bankcsoport részévé vált április 1-jétől jogutódként az FHB Bank Zrt. nyújtja a banki szolgáltatásokat az Allianz Bank Zrt. korábbi ügyfeleinek. Az Allianz Bank integrációjának eredményeképpen az FHB Kereskedelmi Bank ügyfélköre jelentősen nőtt, kibővült a Bank termék- és szolgáltatás palettája, valamint az értékesítési hálózata is. Az egyesülésnek, és a hosszú távú stratégiai megállapodásnak köszönhetően a magyarországi Allianz Csoport és az FHB Bankcsoport ügyfelei számára az FHB Bank megújult, bővített fiókhálózatán keresztül elérhetővé váltak a két cégcsoport pénzügyi megoldásai, banki, biztosítói, nyugdíj- és egészségpénztári, valamint alapkezelői szolgáltatásai és termékei. A stratégiai együttműködés célja, hogy az Allianz és FHB Csoport kölcsönösen kihasználja az egymás ügyfélkörében rejlő értékesítési és keresztértékesítési lehetőségeket, egyúttal ügyfeleinek magas színvonalú és teljes körű pénzügyi kiszolgálását biztosítsa. Az FHB Jelzálogbank Nyrt nyarán megvásárolta a Diófa Alapkezelő Zrt. közel 100%-os tulajdoni hányadát, mely révén a Diófa Alapkezelő az FHB Csoport összevont felügyelet alá tartozó tagja lett. Az akvizíciót követően az Alapkezelő több új alapot indított, melyeket az FHB Bank, valamint 2014 eleje óta a Magyar Posta fiókhálózatában értékesít ban az FHB Jelzálogbank Nyrt. stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta Zrt.-vel. Az együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan a Társaság megbízási szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel egyes pénzügyi szolgáltatások közvetítésére vonatkozóan. A szerződés alapján a Magyar Posta hálózatában december elejétől FHB Fix betétet és FHB Nyereménybetétet, 2014 tavasza óta folyószámla termékeket értékesít, 2014 júliusa óta pedig folyószámla-hitelkeret igénylésére is lehetőség van. A Kereskedelmi Bank 2013 novemberében megalapította az FHB Kártyaközpont Zrt-t, melynek fő tevékenysége bankkártyákhoz köthető, elektronikus fizetési rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Az FHB Jelzálogbank Nyrt szeptemberben adásvételi szerződést között a Magyar Posta Zrt.-vel az ellenőrző befolyása alatt álló FHB Kereskedelmi Bank Zrt. alaptőkéjének 49%-át megtestesítő A sorozatú törzsrészvények értékesítésére vonatkozóan. Az MNB Magyar Posta tulajdonszerzéséhez szükséges engedélyének megszerzését követően a részvény adásvételi tranzakció zárására szeptember 30-án került sor. A részvénycsomag eladását megelőzően az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. közgyűlése közel 20 milliárd forint összegű tőkeemelést határozott el, és az új részvények átvételére az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t jogosította fel, mely a teljes mennyiséget szabályszerűen lejegyezte. A tőkeemelés október 1. napján került bejegyezésre a cégjegyzékbe. 3

5 Az FHB Kereskedelmi Bank tulajdonosi szerkezete december 31-én: Tulajdonos Részvények száma Részvények Tulajdoni hányad Szavazati arány (db) névértéke (ezer Ft) (%) (%) FHB Jelzálogbank Nyrt. ( A sorozat) FHB Jelzálogbank Nyrt. ( B sorozat) ,00% 51,00% Magyar Posta Zrt ,00% 49,00% Részvények összesen ,000% 100,000% 2 MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KÖRNYEZET 2014-BEN 2.1 A MAGYAR GAZDASÁG 2014-BEN 1 Mutató GDP növekedése (%) -1,5% 1,5% 3,5% Ipari termelés növekedése (%) -1,5% 0,9% 7,6% Fogyasztói árindex (%) 5,7% 1,7% 0,2% Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) 11,0% 10,2% 7,7% Az államháztartás egyenlege (milliárd forint) Folyó fizetési mérleg (millió euró) MNB alapkamat (%, év vége) 5,75% 3,00% 2,10% EUR árfolyam (év vége) Forrás: KSH, MNB, NGM Az előzetes várakozásokat meghaladva 2014-ben a magyar gazdaság 3,5%-os ütemben bővült, ami különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a külső kereslet nem volt támogató jellegű: az Euró övezet gazdasága alig 1%-kal bővült. A növekedés motorja a felhasználás oldaláról a beruházás volt: csaknem 15%-os növekedéssel a beruházási ráta hosszú évek után először ismét 20% közelébe emelkedett. A lakossági fogyasztás azonban a munkaerőpiac javulása és a jelentős reálbér-növekedés ellenére visszafogott maradt, mindössze 1,5%-os ütemben bővült. Termelés oldalról a növekedési szerkezet kiegyensúlyozottabbá vált: a mezőgazdaság és az építőipar növekedése ismét kimagasló volt, és ezen szektorokhoz felzárkózott az ipar és a legtöbb szolgáltatói szektor is. Jelentősen bővült 2014-ben a foglalkoztatás, ami egyben azt eredményezte, hogy a munkanélküliségi ráta többéves mélypontra, 7% közelébe csökkent az év végére. A jó reálgazdasági teljesítmény mellett tovább javultak az egyensúlyi folyamatok. Az államháztartás hiánya a GDP 3%-a alatt maradt, míg a külfölddel szembeni nettó finanszírozási kapacitás (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete) a GDP 8%-át is meghaladta. A javulásban nagy szerepet játszott az is, hogy az erősen csökkenő hozamkörnyezetben mind a fennálló államadósságon, mind a külfölddel szembeni adósságon komolyan csökkent a kamatfizetési kötelezettség. Az állományjellegű változók szintje ugyan még mindig elég kritikus (az államadósság a forint leértékelődése következtében alig csökkent és továbbra is meghaladja a GDP 75%-át, a bruttó külföldi adósság pedig a GDP 100%-a feletti), de trendjében továbbra is javuló, így 2014-ben a magyar gazdaság külső sérülékenysége összességében jelentősen enyhült. Ha külső kereslet nem is, a külső finanszírozási környezet nagyon is támogatónak bizonyult az év folyamán. Bár Amerikában a jegybank szerepét betöltő Fed tavaly már leállt a mennyiségi lazítással, az alkalmazott monetáris kondíciók fennmaradtak, Európában pedig az EKB folytatta a lazítást mind kamatvágás, mind újabb eszközvásárlási programok bejelentésével és bevezetésével. A gyenge konjunktúra miatt előálló alacsony inflációs környezetre ráerősített az energiahordozók árának az év második felében kínálati és keresleti okokból egyaránt bekövetkezett zuhanása, így valójában már egy deflációs spirál kialakulásának veszélye fenyegetett. Emiatt néhány ország kivételével a hozamok szerte Európában történelmi mélypontokra süllyedtek, így Magyarországon is. Az MNB ugyan az év közepén 1 A fejezet adatai az MNB és a KSH által közzétett adatokra és jelentésekre, valamint a Takarékbank Zrt. által készített elemzésekre támaszkodnak 4

6 befejezettnek nyilvánította a 2012 augusztusában megkezdett kamatvágást (aminek keretében az alapkamat összességében 490 bázisponttal került lejjebb és 2,1% volt az év végén), de a Növekedési Hitelprogram keretének megemelésével igyekezett további impulzust adni a csak nehezen magához térő hitelezésnek. Az infláció 12-havi értéke szinte az év egészében a negatív tartományban mozgott és 2014 átlagában -0,2%-ot ért el, miközben a tényleges inflációs nyomást jobban kifejező maginfláció éves értéke is 1% alá süllyedt év végére. A kiadott lakóépület építési engedélyek és újlakás építések száma jelentős növekedést mutat, mely a mélyponton való túllendülést jelzi. A kiadott lakásépítési engedélyek száma az egy évvel korábbiról 27,8%-kal ra növekedett. A legnagyobb erősödés Közép-Magyarországon és Nyugat Dunántúlon (összes engedély 39, illetve 27%-a) volt tapasztalható. A Győr-Moson-Sopron megyében kiadott engedélyek száma meghaladta a Budapesten vagy Pest megyében kiadott engedélyeket, amelyek elsősorban Győrben, Sopronban és Rajkán koncentrálódtak. A megyei jogú városokban a kiadott építési engedélyek száma csak 25,4%-kal, re emelkedett. Budapesten az éves változást megközelítő értékkel, 28,3%-kal, renövekedett a tervezett új lakások száma megközelítve a 2012-es adatokat. Az újlakás-építések száma a 2013-as ról ra növekedett, azonban ez a szám a 2008-as adatoknak alig ötöde. A húzó területek a kisebb városok és községek voltak (24 és 21%-os növekedés), a megyei jogú városokban 3%, Budapesten is az átlagosnál némileg alacsonyabb 13%-os növekedés tapasztalható. Ezen belül a vállalkozások által épített lakások aránya 40%-ról 39-re (3.236db) csökkent, a természetes személyek által épített lakások aránya 57%-ről 59%-ra (4.911 db) nőtt. Többek között az építtetői kör átrendeződésének következményeként a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m 2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint az előző évben, az új lakások 40%-a 100m 2 -nél nagyobb, 30%-a 60 m 2 alapterületnél kisebb. 2.2 A HITELINTÉZETI SZEKTOR 2014-BEN 2 A hitelintézetek mérlegfőösszege év végén milliárd forintot tett ki, 5,4%-kal meghaladta a év végit. Az előzetes adatok alapján a hitelintézetek összesített adózás előtti vesztesége 369 milliárd forint volt évben, jelentősen rosszabb a 2013 évi 155 milliárd forint nyereségnél, azonban a évi pozitív eredmény nagyrészt egyedi rendkívüli tételeknek köszönhető, a banki szereplők többsége a 2013-as évet is évet veszteséggel zárta ben a részvénytársasági hitelintézetek 355,7 milliárd forint, a szövetkezeti hitelintézetek 2,7 milliárd forint, a hitelintézeti fióktelepek 15,2 milliárd forint adózás előtti veszteséget, a három speciális szakosított hitelintézet pedig 4,6 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. A teljes hitelintézeti szektor bruttó hitelállománya 2014-ben összesen 0,7%-kal csökkent. A részvénytársasági hitelintézetek hitelportfoliója az év egészét tekintve 2,6%-kal zsugorodott, ezen belül a háztartási hitelek állománya folyamatosan, összességében 0,7%-kal csökkent. A lakáscélú jelzáloghitelek állománya az év egészét tekintve 0,7%-kal növekedett. A hitelintézetek milliárd forint bruttó forinthitel állományának 11,6%-a (919,8 milliárd forint) 90 napon túl késedelmes volt év végén. Az ügyfélhiteleken belül (nem pénzügyi vállalatok és háztartások hitelei) a késedelmes ügyletek aránya 17,1%-ot tett ki (2013 végén 19,6%), a 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek aránya pedig 11,6% volt december 31-én szemben a december végi 12,0%-kal, ami a forinthitel portfolió javulását mutatja. A milliárd forintos devizahitel állomány esetében 14,6% volt 90 napon túl késedelmes, mely a 2013 végi 15,8%-hoz képest szintén csökkenést mutat. Az összes késedelmes ügylet aránya a devizaportfolión belül 2014 végén 22,1%, december 31-én 26,4% volt. Az átstrukturált hitelállomány 2.962,4 milliárd forint volt az év végén, amely 1,2%-kal meghaladta a év végi szintet ben az átstrukturált forint hitelállomány 0,4%-kal, az átstrukturált deviza hitelállomány pedig 1,4%-kal növekedett. A hitelintézetek ügyfelei által elhelyezett betétállomány forrásokon belüli aránya 2014-ben nőtt. A hitelintézeti szektor forrásain belül a betétek év végén 48,8%-ot képviseltek az egy évvel korábbi 47,8%-kal szemben, és állományuk erős növekedéssel elérte a milliárd forintot. A betéteken belül a háztartások betétei adják az állomány 42,9%- át. 2 A fejezet az MNB közzétett évre vonatkozóan előzetes adatszolgáltatáson alapuló adataira és jelentéseire támaszkodik 5

7 2.2.1 Háztartások megtakarításai Az MNB adatai alapján a háztartások pénzügyi megtakarítása december 31-én milliárd forint volt, amely 8,1%-kal, milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A megtakarítási szerkezet átrendeződése a csökkenő betéti kamatoknak köszönhetően 2013-hoz hasonlóan folytatódott az év során: a háztartások a betétekkel szemben az értékpapír jellegű megtakarításokat preferálták. Ennek megfelelően a megtakarítások szerkezetében a betétek aránya a év végi 22,2%-ról 20,5%-ra csökkent, míg a befektetési jegyek és egyéb értékpapírok együtt a megtakarítások 24,1%-át képviselték, szemben a év végi 22,7%-kal. A betétek állománya csekély növekedést produkált egy év alatt (0,1%), míg a befektetési jegyek 21,4%-os, az egyéb értékpapírok 9,2%-os növekedést értek el. A betéteken belül dinamikusan éves szinten 25,4%-kal nőtt a folyószámlabetétek volumene, ezzel arányuk közel 39%-ra emelkedett. Az egyéb betétek állománya 11,2%-kal, milliárd forintra csökkent. A lakossági betétek 86,7%- a forint, 13,3%-a deviza betét volt december végén, amely gyakorlatilag megfelel az egy évvel korábbi arányoknak Háztartások jelzáloghitelei A lakossági jelzáloghitelek folyósítása 2014 során negyedévről negyedévre növekedést mutatott, az éves folyósítás azonban nem érte el a 300 milliárd forintot. Ez a volumen (290,4 milliárd forint) lényegesen magasabb az előző évi folyósításnál (199,4 milliárd forint), 45,7%-os növekedés figyelhető meg Jelzáloghitelek állományának alakulása A lakossági jelzáloghitelek állománya december 31-én milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Az éves állománycsökkenés 53 milliárd forint volt a év végi állományhoz képest (5.495 milliárd forint). A devizahitelek állománya az elmúlt egy évben 2,0%-kal csökkent, a forint hitelek többek között a támogatott hitelek élénkülő folyósításának köszönhetően 0,7%-kal nőttek, a teljes jelzáloghitel-állományban 1,0% csökkenés következett be. A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya december 31-én milliárd forintot tett ki, éves szinten 500 millió forinttal nőtt. Ezen belül a forint hitelek 18 milliárd forinttal nőttek, míg a deviza hitelek 17 milliárd forinttal csökkentek egy év alatt. A szabad felhasználású hitelek állománya milliárd forintot ért el 2014 végére, az éves csökkenés 53 milliárd forint volt. A forint szabad felhasználású hitelek állománya 4 milliárd forinttal, míg a deviza szabad felhasználású hitelek állománya 49 milliárd forinttal csökkent. A devizahitel állományok átértékelődése és a törlesztések együttes hatásaként a deviza hitelek aránya a jelzáloghitel állományon belül a végi 61,8%-ról december végére 61,2%-ra csökkent Otthonvédelmi intézkedések A devizahitelekkel kapcsolatos problémák kezelése 2014-ben is kiemelt téma volt. Az otthonvédelmi intézkedések keretében az év során jelentős változások mentek végbe. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatát követően az Országgyűlés elfogadta a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt (Elszámolási törvény), elhatározta a deviza alapú jelzáloghitelek forintosítását, valamint jóváhagyta az ún. Fair-bank törvényt is. Ezekkel összefüggésben december 6-ától megszűnt az árfolyam rögzítési kérelmek beadásának lehetősége. Árfolyamvédelmi Program A Kormány és a Bankszövetség megállapodása szerint március elején megújításra került az árfolyamvédelmi program. A évi LXXV. számú, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény, valamint az 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint az új típusú kedvezményes árfolyamon történő törlesztést biztosító rendszerben a 90 napot meghaladó késedelemmel nem rendelkező devizahitel adósok vehetnek részt. A kedvezményes törlesztési időszak 5 évre, de legfeljebb a át megelőző utolsó törlesztés esedékességi napjáig vehető igénybe. Ezen időszak alatt a gyűjtőszámlára csak a tőketörlesztésekkel kapcsolatban keletkező árfolyamkülönbség kerül, míg a kamatok esetében a CHF/HUF, a EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a deviza 6

8 jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből végeredményben a kamatrészre eső hányad 50%- át a pénzügyi intézmények, 50%-át a költségvetés viseli. A 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli. A programban való részvétel feltétele, hogy a felvett hitel összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Az Árfolyamvédelmi program alapján a december 6. előtti kérelmek feldolgozása, az ügyletek átdolgozása folyamatosan történik, de tekintettel arra, hogy az új igénylések benyújtási határideje lejárt új kérelmek már nem érkeznek. A határidő lejárta előtt is érezhető volt, hogy ügyfeleink várakozó álláspontot képviseltek, az árfolyamrés, egyoldalú kamatemelés elszámolásával és a várható forintosítással kapcsolatban, ezért a benyújtott kérelmek darabszáma sem volt már számottevő. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló évi LXXVII. törvény (Forintosítási törvény) december 6-án hatályba lépett, mely szerint december 6-tól új árfolyam rögzítési kérelem nem fogadható be. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Az Otthonvédelmi akcióterv pontjai között szerepelt a szociálisan legrászorultabb hiteladósok lakásának megvásárlása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállítása. A kapcsolódó évi CLXX. törvény rendelkezik a szociálisan leginkább rászorult természetes személy hiteladósok lakhatását biztosító lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő Zrt. általi megvásárlásának feltételeiről és menetéről. A NET részére történő felajánlásnak június 20-át követően nem feltétele az ingatlan kényszerértékesítésre jelölése. Az elfogadott ingatlanok vételárát a NET településmérettől függően az eredeti forgalmi érték 35-55%-ában állapítja meg. A Kormány vállalta, hogy biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő darab lakóingatlant tudjon megvásárolni év végéig. A NET-re vonatkozó szociális jogosultságot szabályozó kormányrendelet decemberi, majd júliusi módosításával, január 1-jétől, illetve 2013 októberétől tovább bővült a jogosultsági kör. A jogosult ügyfelek NET programba való beterelése folyamatos, ugyanakkor IV. negyedévben érezhető volt a felajánlható ingatlanok számának további csökkenése a beérkezett Szándéknyilatkozatok alapján. Az átlagos átfutási idő a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nél továbbra is nagyon hosszú, 6-12 hónap. Elszámolási, forintosítási és Fair bank törvény július 18-án kihirdetésre került a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló XXXVIII. számú törvény (a továbbiakban Kúria törvény), amely a június 16-i 2/2014 PJE határozattal összefüggésben született. Az Országgyűlés szeptember 24-én elfogadta a évi XL. törvényt a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről (a továbbiakban Elszámolási törvény), amely alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseik miatt. Az Elszámolási törvény pontosította a Kúria törvény előírásait, illetve tartalmazza az érvénytelen szerződéses rendelkezések alapján szükségessé váló elszámolás kérdéseinek részletes szabályozását. A törvény összhangban a Kúria törvény rendelkezéseivel kizárólag a fogyasztói hitelekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hatálya nem terjed ki a hitelkártyához, fizetési számlához kapcsolódó, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forintalapú hitelviszonyokra. Továbbá a fogyasztónak juttatandó összeg csökkenthető a Bank által az ügyfelek részére nyújtott valamennyi kedvezmény összegével. Kihirdetésre került továbbá a évi LXXVII. törvény, az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről (továbbiakban Forintosítási törvény), amely rendelkezik a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozások február 1. napjával történő forintosításáról. Míg a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény (Fhtv.) módosítása (a évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban Fair-bank törvény) az elszámolással nem érintett fogyasztói hitelszerződésekre, valamint valamennyi új 7

9 fogyasztói hitelszerződésre vonatkozóan állapítja meg az új szerződéses feltételeket, addig a Forintosítási törvény az elszámolással érintett szerződésekre nézve teszi meg ugyanezt. A Fair-bank törvény meghatározza a forintosítás jogi technikáját, eljárásrendjét, feltételeit, a forintosítással érintett fogyasztói hitelszerződések áttérését a Fair-bank törvényben meghatározott új szerződéses feltételekre, és a forintosítás utáni induló kamatszintet is rendezi. Az Fair-bank törvényben foglalt módosítás az alábbi főbb témákat érinti: a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettség hatékonyabbá tétele; a hitelszerződés módosítására vonatkozó új rendelkezések; a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályok; a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezések; az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályok; az elszámolásról szóló évi XL. törvény módosításáról szóló rendelkezések. A Bank szakértői becslést készített az ügyfelekkel történő deviza és forint elszámolás, valamint a forintosítás következtében keletkező jövőbeni veszteségre vonatkozóan. A várható veszteség összegében millió forint a Bank céltartalékot képzett, melynek mintegy háromnegyede az egyoldalú szerződésmódosításhoz kapcsolódik. Az elszámolással és forintosítással kapcsolatosan várható veszteségek illetve a devizapozíciók zártságának biztosítására a Bank spot és kapcsolódó swap ügyleteket kötött a Jelzálogbankkal, mivel az MNB októberi és novemberi tenderen a Jelzálogbank vett részt Háztartások egyéb hitelei A háztartások fogyasztási hitelei továbbra is csökkenést mutatnak 2014-ben. Az állománycsökkenés 4,7%, ami főleg a devizahitelek csökkenésében mutatkozik meg, de a forint alapú fogyasztási hitelek állománya is 1,7%-kal csökkent az elmúlt egy évben. A fogyasztási hitelek túlnyomó többsége, 78,1%-a továbbra is szabad felhasználású jelzáloghitel, a személyi kölcsönök a fogyasztási hitelek 12%-át tették ki Vállalati hitelek és betétek A hitelintézetek által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 1,1%-kal nőtt 2014-ben, az év végi záró állomány milliárd forint volt. A teljes állományon belül a devizahitelek 0,9%-kal csökkentek, a forint hitelek 3,1%- kal nőttek, többek között a Növekedési Hitel Program (NHP) keretében kihelyezett hiteleknek köszönhetően. A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési Hitelprogramot, összesen 750 milliárd forint értékben. A program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerősítése volt októberétől folytatódott a program. Az NHP II keretében milliárd forintos a keretösszeg, annak az első 500 milliárd forintos részletének 90%-a csak új hitelek nyújtására fordítható. A második szakaszban összesen alig több mint 29 milliárd forint volt az állománynövekedés 2013 év végéig, emiatt 2014-től bővült az igénybevételi lehetőség (őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése, emelkedik az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg, üzleti célú ingatlanfejlesztés támogatása, pénzügyi vállalkozások bevonása). Az NHP második szakaszában a hitelintézetek december 31-ig 584,2 milliárd forint összegű szerződést jelentettek az MNB felé, amely darab ügylethez és vállalkozáshoz kapcsolódott. A vállalati betétállomány egy év alatt 4,2%-kal nőtt, milliárd forintot tett ki, ezen belül 63% volt a folyószámlabetétek aránya. A vállalati betétek 29,8%-át tették ki december 31-én a devizabetétek. 8

10 3 A TÁRSASÁG ÜZLETI AKTIVITÁSA 2014-BEN 3.1 HITELEZÉS 2014-ben a Bankban összesen 47,2 milliárd forint hitelkihelyezés történt, ez 81,9%-os arányban vállalati hitelfolyósítás volt. A vállalati hitelkihelyezés összege 38,7 milliárd forint, lakossági hitelfolyósítás összege 8,6 milliárd forint volt. Az ügynöki megállapodás keretében kihelyezett jelzáloghiteleket is figyelembe véve a Bank összesen 15,7 milliárd forint lakossági hitelt folyósított 2014-ben, csoport szintű piaci részesedése a piaci kamatozású jelzáloghitel folyósításból a 2013-as 2,8%-ról 5,3%-ra emelkedett, az összes folyósított jelzáloghitelből 5,2%-ot ért el. A kereskedelmi banki lakossági hitelkihelyezésen belül 2014-ben a folyósítások 38,6%-a hitelkiváltási, illetve áthidaló vagy gyűjtőszámla hitel, 43,1%-a lakáscélú jelzáloghitel volt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek a folyósított ügyletek 13,1%-át tették ki. A lakossági hitelfolyósításból 3,2 milliárd forint igény az ügynöki értékesítési csatornán keresztül érkezett. A Kereskedelmi Bank csoporton belüli állományokkal korrigált bruttó hitelállománya a december 31-i 205,0 milliárd forintról 215,6 milliárd forintra növekedett a vállalati hitelállomány 11,1%-os növekedése miatt. Az időszak végén fennálló hitelállományból a lakossági hitelek összege 143,2 milliárd forintot tett ki, amely 3,4 milliárd forinttal növekedett az előző éveshez képest. A szabad felhasználású jelzáloghitelek 56,1%-os; a lakáscélú hitelek 31,3%-os arányt képviselnek a lakossági hitelállományon belül. A bankcsoporton kívüli vállalati hitelfolyósítás 2014 során 25,1 milliárd forint volt, 13,4 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban, elsősorban annak köszönhetően, hogy a Növekedési Hitelprogram keretén belül 2013-ban közel 29 milliárd forintos folyósítás történt, míg 2014-ben már csak 7,1 milliárd forintos. Év végén a csoporton kívüli vállalati hitelek állománya 72,4 milliárd forint volt, ebből a folyószámla hitelek állománya 5,5 milliárd forintot tett ki. A lakossági devizahitelekhez kapcsolódóan az árfolyamgát program keretében a Bank 2014 végén összesen élő gyűjtőszámla szerződést tartott nyilván. Az árfolyamgát mellett a problémás deviza hitelek mögött álló fedezeti ingatlanok Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történő értékesítése is hatással volt a hitelállomány alakulására december végéig 900 db ingatlan került felajánlásra a NET részére, mely mögött ügylet áll év végéig 709 ingatlan (1.154 ügylet) esetében történt meg a vételár kifizetése. 3.2 BETÉTGYŰJTÉS ÉS SZÁMLAVEZETÉS A teljes betétállomány 34,2%-kal nőtt 2014-ben, elsősorban a lakossági betétek növekedése következtében. A vállalati lekötött betétállomány csökkenése több mint 3,8 milliárd forint volt, a vállalati látra szóló állomány közel 15 milliárd forinttal nőtt. A lakossági betétek állománya nagyobb mértékben (28,0 milliárd forint) nőtt 2014-ben és állománya év végére 125,6 milliárd forintot ért el. A lakossági betéteken belül a látra szóló állomány 32,6 milliárd forint volt, így a látra szóló betétek aránya összességében az év végén meghaladta a 25,9%-ot. Az FHB Jelzálogbank és a Magyar Posta között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás keretében a Társaság megbízási szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel egyes pénzügyi szolgáltatások közvetítésére vonatkozóan. A szerződés alapján a Magyar Posta hálózatában december elejétől értékesít folyamatosan bővülő termékpalettával lakossági lekötött betéteket, valamint lakossági számlacsomagokat. A postán értékesített betétek állománya 2014 végén meghaladta a 25 milliárd forintot év végén az FHB Kereskedelmi Bank 183,7 ezer darab lakossági, illetve 11,0 ezer darab vállalati folyószámlát vezetett, amelyekhez 143,1 ezer lakossági és 6,9 ezer darab vállalati bankkártya tartozott mind a folyószámlák, mind a kártyaszámok számában növekedés tapasztalható. A Posta számlák száma közel 24 ezer volt az év végén. A bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók száma jelentősen emelkedett 2014 során, a POS vásárlások száma meghaladta az 5,0 millió darabot, az ATM készpénz felvétel pedig 1,6 millió darab volt. 9

11 3.3 BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Az FHB Bank Zrt. befektetési szolgáltatások üzletágának bővülése 2014-ben is folytatódott. A sikeres ügyfél akvizícióknak köszönhetően a befektetési és tartós befektetési (TBSZ) számlanyitások száma jelentős növekedést mutatott, a Bank által kezelt értékpapír számlák száma év végére meghaladta a darabot (+17,0%). A piaci környezet kedvezett a befektetési alapok és a saját kibocsátású kötvények értékesítésének, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági és vállalati ügyfelek számláin nyilvántartott állományok piaci értéke év végére meghaladta a 59 milliárd forintot (több mint 43%-os növekedés 2013 végéhez képest). Értékpapír termékkörben, a kifejezetten lakossági befektetőknek kibocsátott saját hitelpapírok mellett kiemelt szerepet kaptak a termékpalettán belül a befektetési alapok. Ezek volumene év végén meghaladta a 26,5 milliárd forintot, ami 44,9%-os részesedést jelent a kezelt vagyonon belül szemben a év végi 44%-kal. A saját kibocsátású értékpapírok között a legnagyobb részarányt a kötvények tették ki 12,1 milliárd forinttal, az értékesített részvények értéke a 2013-as adatokhoz képest több mint megkétszereződött, állománya 10,9 milliárd forint. A kibocsátott jelzáloglevelek iránti érdeklődés kismértékben erősödött, az állomány a 2014-es év végén 3,7 milliárd forint volt. Az FHB Bank, az FHB Jelzálogbank által kibocsátott kötvényekre és jelzáloglevelekre folyamatosan kétoldali, másodpiaci árjegyzést végez mind intézményi, mind lakossági ügyfelek részére, ami jelentősen növeli a Bankcsoport által kibocsátott értékpapírok likviditását. A Diófa Alapkezelő (Alapkezelő) FHB Csoportba kerülését követően az Alapkezelő és a Kereskedelmi Bank megkezdte együttműködését, ennek keretében 2013 októberétől új befektetési alapok elindítására került sor, melynek befektetési jegyeit a Kereskedelmi Bank fiókhálózatában értékesíti december végére a FHB Pénzpiaci Alap értékesített befektetési jegyeinek értéke megközelítette a 8 milliárd forintot. Míg az FHB Forte Kötvény Befektetési Alap volumene 4,6 milliárd forintot ért el. Az FHB Abszolút Hozam Befektetési Alap ügyfélszámlákon kezelt nettó eszközértéke meghaladta az 550 millió forintot. A Bank szintén forgalmazza a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap befektetési jegyeit, ezek FHB ügyfelek által tartott állománya év végén közel 3,8 milliárd forint volt. 3.4 ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK 2014 év végén az FHB fiókhálózata 42 db teljes körű kereskedelmi banki tevékenységet folytató fiókból állt. A fiókok közül 15 db Budapesten, a többi megyeszékhelyeken, illetve nagyobb városokban található. A Bank fiókhálózata mellett továbbra is meghatározó az ügynöki értékesítési csatorna szerepe az értékesítésben, hozzájárulása a hitelkihelyezésekhez stabil 50%-os részesedéssel rendelkezik. A Kereskedelmi Bank elsősorban nagyobb pénzügyi közvetítőkkel törekszik együttműködés kialakítására, ezen partnerhálózatok között kiemelkedőek az ingatlanhálózatok, ahol megjelenésünk egyben üzleti potenciált, valamint PR értéket teremt. Emellett kiemelt szegmens az ingatlanfejlesztő cégekkel való együttműködések megkötése, és a projektfinanszírozás mellett a lakossági ügyfelek FHB által történő hitelezése. Egyik, jelzáloghitel folyósításban kiemelkedő, az elmúlt évben a korábbiakhoz képestkimagasló teljesítményt elért hálózat az Allianz Biztosító ügynökhálózata, melynek súlya és szerepe meghatározó az Allianz Biztosító és az FHB Csoport között létrejött stratégiai együttműködési megállapodásnak köszönhetően. Az FHB Csoport és a Magyar Posta között született stratégiai együttműködés keretében az FHB Bank decembertől betéti termékeket értékesít a Posta hálózatában. A hat hónapos fix futamidejű betét, illetve a postán forgalmazott nyereménybetét kedvező megtakarítási lehetőséget jelent a Magyar Posta ügyfélköre számára, szélesítve a postán elérhető pénzügyi szolgáltatások körét Áprilisától bevezetésre került 3 Posta bankszámlacsomag is, mellyel a Posta, banki szolgáltatásai tovább fejlődhettek. A Kereskedelmi Bank NetBankon keresztül igénybe vehető online szolgáltatásai között a NetBróker MifID teszt kialakítása, az online jegyzés kialakításának megkezdése, angol nyelvű kézikönyv és a díjmentes készpénz felvétel megvalósítása volt 2014-ben a legjelentősebb. 3.5 SZÉFSZOLGÁLTATÁS Az FHB Széfszolgáltatás egy olyan értékmegőrző szolgáltatás, amely biztonságos megoldást nyújt az ügyfelek értéktárgyai, értékpapírjai elhelyezésére. Az FHB Bank budapesti, magas szintű biztonsági követelményeknek megfelelő 10

12 széftermében az ügyfelek október 14. napjától többféle méretben választhatnak az értékmegőrző rekeszek közül december 31-én az ügyfelek által igénybevett széfek száma 209 darab. 3.6 FRANKFURTI FIÓKTELEP Az FHB Kereskedelmi Bank frankfurti fióktelepének kitűzött stratégiai célja a forrásdiverzifikáció, illetve kedvező kondíciójú forrás biztosítása az FHB bankcsoport számára, illetve alacsony kockázatú befektetések finanszírozása az Európai Központi Bankkal (ECB) kötendő fedezett hitel ügyleteken keresztül ben a Bundesbanknál vezetett Giro számlát az ún. Target 2 fizetési platform váltotta fel, melynek interneten keresztül működő verziójához csatlakozott az FHB. A csatlakozás összes technikai feltételének és a zökkenőmentes működésnek a biztosítása megtörtént. A teljes csatlakozás április elején valósult meg. A 2013-as év csökkenő üzleti aktivitásával szemben a frankfurti fióktelep 2014-ben növelte az ECB-vel kötött fedezeti ügyletek volumenét december 31-én az ECB-vel szemben fennálló állomány értéke 28 millió EUR összértéket tett ki. 11

13 4 PÉNZÜGYI ELEMZÉS FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK millió forint Változás Mérlegfőösszeg ,8% Bruttó hitelállomány ,3% Betétállomány ,2% Saját tőke ,3% Szavatoló tőke ,1% Tőkemegfelelési mutató (%) 10,69% 13,38% 2,7%-pt Adózás előtti eredmény ,1% Adózott eredmény ,8% CIR (működési költség/bruttó pénzügyi eredmény, %) 82,6% 78,7% -3,9%-pt ROAA (átlagos eszközarányos megtérülés, %) -0,19% -2,11% -1,9%-pt ROAE (átlagos saját tőke arányos megtérülés, %) -3,0% -31,9% -28,9%-pt Az FHB Kereskedelmi Bank Magyar Számviteli Szabályok szerinti mérlegfőösszege 521,3 milliárd forintot tett ki december 31-én, amely az előző évi értéknél 1,8%-kal alacsonyabb. A hitelállomány 42,8, a betétállomány 57,2% körüli arányt képviselt a mérlegfőösszegben, a betétek állománya a tavalyi értékhez képest 34,2%-kal nőtt, míg a bruttó hitelállomány kis mértékben, 0,3%-kal csökkent. A saját tőke 29,3%-kal növekedett az előző év végéhez képest. A Magyar Számviteli Szabályok szerint számított adózott eredmény 11,1 milliárd forint veszteség volt 2014-ben, ami az Elszámolási törvény végrehajtásához kapcsolódó céltartalék képzéssel magyarázható. Az elszámolás és forintosítás várható veszteségére a Bank több mint 13 milliárd forint, míg az MNB-nek a pénzügyi tranzakciós illeték ügyfelekre való áthárításával kapcsolatos, bírságot kiszabó és visszatérítésre kötelező határozata miatt 143,3 millió forint céltartalékot képzett. Ezek mellett a pénzügyi tranzakciós illeték nem áthárítható része 472 millió forinttal, az árfolyamvédelmi programhoz kapcsolódó ráfordítások 530 millió forinttal terhelték a Bank eredményét. Az FHB Kereskedelmi Bank adózott eredménye banki különadó és az előbbiekben említett egyéb egyszeri tételek nélkül 4,1 milliárd forint nyereség lenne. A költséghatékonysági mutató javult, melyhez elsősorban a bevételek növekedése járult hozzá. A működési költség 1,2%-kal növekedett, míg a bruttó pénzügyi eredmény 6,1%-kal nőtt. 3 Az üzleti jelentésben a Társaság pénzügyi adatait üzleti (kontrolling) szemléletben mutatjuk be, így az egyes mérleg és eredménytételek az auditált éves beszámoló adataihoz és megnevezéseihez képest átsorolásokból adódóan eltérhetnek. 4 A tőkekövetelményre vonatkozóan január 1-jétől új szabályozás, az 575/2013/EU rendelet (CRR) lépett hatályba, így a és évi szavatolótőke és tőkemegfelelési mutató nem összehasonlítható. 12

14 4.2 EREDMÉNYKIMUTATÁS millió forint Változás Nettó kamatbevétel ,5% Kamatbevételek ,7% Kamatkiadások ,1% Nettó díj/jutalék bevétel ,7% Díj és jutalék bevételek ,1% Díj és jutalék kiadások ,7% Pénzügyi műveletek eredménye ,7% Egyéb eredmény ,5% Egyéb bevételek ,7% Egyéb ráfordítások ,7% Bruttó pénzügyi eredmény ,1% Működési költségek ,2% Nettó pénzügyi eredmény ,8% Értékvesztés és céltartalékképzés ,8% Adózás előtti eredmény Adó fizetési kötelezettség Adózott eredmény Adózott eredmény banki különadó és egyszeri tételek nélkül ,5% Kamatbevételek és kiadások A kamatbevételek tekintetében az ügyfélkamatok 3,6%-kal, az értékpapírok kamatai 31,8%-kal csökkentek az elmúlt egy évben, összességében 17,7% csökkenést mutatva. Ezzel szemben a kamatkiadások csökkenése jóval nagyobb az előző évhez képest (29,1%), ami elsősorban a bankközi és ügyfélbetét kamatkiadásokból adódik. Mivel a bevételek kisebb mértékben csökkentek a kamatkiadásoknál, ezért egymást ellensúlyozni tudták, így 2,5%-os csökkenés jelentkezett a nettó kamatbevételekben. Az átlagos mérlegfőösszegre vetített nettó kamatmarzs 2,56% volt 2014-ben, ami 30 bázispontos csökkenést jelent az előző évhez képest Díj- és jutalékbevételek és ráfordítások A díj- és jutalékbevételek nettó eredménye 0,7%-kal csökkent az előző évhez képest és 4,2 milliárd forint volt 2014-ben (amely összeg nettó módon ráfordításként tartalmazza a pénzügyi tranzakciós illeték hatását). A díjbevételek növekedéséhez legnagyobb mértékben az egyszeri átutalási megbízások díjbevétele (1,1 milliárd forint) járult hozzá. A bankszámlákhoz kapcsolódó díjak tranzakciós illeték nélkül közel 43%-kal emelkedtek, míg a garanciavállaláshoz kapcsolódó díjbevétel 24,4%-kal nőtt az előző évhez képest. A fizetett díjak és jutalékok összege legnagyobb részt a fizetett tranzakciós illeték illetve a 87,6%-kal megnőtt akviráló ügynököknek kifizetett jutalékok miatt emelkedett. Az egyéb díjtételek köztük a személybiztosítás díjráfordítása (-11,9%) és a kártya üzletág díjkiadása (-1,7%) csökkentek a évi ráfordításhoz képest További eredménytételek A pénzügyi műveletek eredménye az előző évhez hasonlóan közel megduplázódott az előző év deviza/valuta árfolyameredményének nyeresége 2014-ben veszteségbe fordult, az összesített nettó eredmény számottevő növekedést mutat az értékpapírokon elért majd 4 milliárd forintos árfolyamnyereségnek köszönhetően. 5 A Bank az egyszeri tételek között a forintosítás miatt képzett céltartalékot nettó módon, árfolyamhatással, továbbá a fizetett pénzügyi tranzakciós illetéket és a hitelintézeti járadékot veszi figyelembe. 13

15 Az egyéb bevételek 14,7%-kal növekedtek 2014-ben, amihez legnagyobbrészt az AIG biztosítótól, megszűnt ügyletek után kapott kártérítés járult hozzá. A követelések értékesítéséhez kapcsolódó veszteségek több mint fele a Nemzeti Eszközkezelő felé átadott ingatlanok ügyletein keletkezett. Az egyéb ráfordítások 5,7%-os növekedést mutatnak összességében. Az egyéb ráfordítások között a Bank 966 millió forint hitelintézeti különadót számolt el 2014-ben. A Banknál 2014-ben 14,2 milliárd forint volt az értékvesztés és céltartalék képzés összege, melyből 13,1 milliárd forintos céltartalék a árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások elszámolása miatt került megképzésre. A céltartalékképzés összege a társasági adóalap számításánál adóalap növelő tételként került figyelembevételre. A fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási kötelezettség miatt képzett céltartalék összegét csökkentő adókövetelést a Bank nem számolt el FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank nyereségmegosztása Adóhatósági jóváhagyás alapján 2011 óta az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank a refinanszírozási ügyleteknél, az egymás közötti elszámolásban a profit split elvét követi. A profit split módszer alapján a refinanszírozott hitelügyleteknek a bankcsoport egészét illető eredményét a végzett tevékenységek, a viselt kockázatok, illetve az alkalmazott eszközök alapján osztja meg a két bank. A 2014-es évre a refinanszírozás Kereskedelmi Banknál megjelenő bevétele 13,4 millió forint volt Működési költségek millió forint Változás Személyi jellegű ráfordítások ,8% Bérköltségek ,7% Személyi jellegű egyéb kifizetések ,8% Járulékok ,2% Értékcsökkenés ,9% Általános és adminisztratív költségek ,8% - ebből: ingatlanok költségei ,5% - ebből: IT költségek ,0% - ebből: gépek, berendezések költségei ,6% - ebből: marketing költségek ,6% - ebből: bankbiztonsági költségek ,7% Belső szolgáltatások költségei ,4% Üzleti tevékenység közvetlen költségei ,3% - ebből: bankkártya üzletág költségei ,2% - ebből: ügynöki jutalék ,0% - ebből: értékbecslési díj ,0% Működési költségek összesen ,2% A működési költségek összege 2014-ben 12,4 milliárd forintot tett ki, ami 1,2%-kal, azaz 141 millió forinttal növekedett a évi értékhez képest hoz képest a személyi jellegű ráfordítások 4,8%-kal, növekedtek, részben azzal összefüggésben; hogy az előző évhez képest 17 fővel növekedett az FHB Kereskedelmi Bank záró létszáma. Az általános és adminisztratív költségek 5,8%-os csökkenést mutatnak az előző évhez viszonyítva. Az üzleti tevékenység költségei legnagyobb részt az ügynöki jutalék és a bankkártya üzletág költségei miatt 22,3%-kal növekedtek. Belső szolgáltatások költségei 7,4%-kal 138 millió forinttal növekedtek, melynek oka a költségek növekedése, valamint a költségek felosztásában a Kereskedelmi Bank részarányának növekedése (pl létszám, terület). 14

16 4.3 MÉRLEG millió forint Változás Kamatozó eszközök ,6% Bankközi kihelyezések ,1% Értékpapírok ,0% Saját hitelek (bruttó értéken) ,3% Egyéb kamatozó eszközök ,4% Értékvesztés ,7% Nem kamatozó eszközök ,1% Pénzeszközök ,4% Befektetések ,3% Tárgyi eszközök ,4% Immateriális javak ,3% Saját részvények Egyéb eszközök ,1% Aktív időbeli elhatárolás ,1% Eszközök összesen ,8% Kamatozó források ,2% Betétek ,2% Lakossági betétek ,7% Vállalati és egyéb betétek ,5% Bankközi források ,8% Alárendelt kölcsöntőke ,0% Kötvények ,1% Refinanszírozott források ,3% Nem kamatozó források ,9% Egyéb kötelezettségek ,1% Passzív időbeli elhatárolások ,8% Céltartalékok ,3% Saját tőke ,3% Jegyzett tőke ,0% Tőketartalék Lekötött tartalék Eredménytartalék ,5% Mérleg szerinti eredmény ,8% Források összesen ,8% A Bank december 31-i Magyar Számviteli Szabályok szerinti mérlegfőösszege 521,3 milliárd forint volt, ami 1,8%- kal alacsonyabb a év véginél. Eszköz oldalon a csökkenés elsősorban az egyéb eszközök, valamint az értékpapír állomány csökkenéséből ered, míg forrás oldalon a bankközi források, illetve a passzív időbeli elhatárolások mutattak jelentős visszaesést. A hitelek állománya 0,3%-kal csökkent, a betétek állománya pedig 34,2%-kal bővült Kamatozó eszközök A kamatozó eszközök állománya 0,6%-kal nőtt 2013-hoz képest. A növekedés elsősorban a bankközi kihelyezések 58,1%-os emelkedéséből ered, amely a Bankcsoport forrásszerkezetének átalakulásából adódik. A hitelezési környezet enyhe javulásának ellenére a bruttó hitelállomány 0,3%-kal csökkent a lakossági hitelek növekedést mutatnak (2,5%), ezen belül az áthidaló, valamint a lakáshitelek mutatnak jelentősebb növekedést, utóbbi állománya 44,8 milliárd forint volt, +7,1% 2013-hoz viszonyítva. A teljes vállalati hitelállományt figyelembe véve a volumen 1,9%-kal csökkent az előző év végéhez képest. A vállalati hitelek csoporton belüli állományokkal korrigálva azonban 11,1%-kal nőttek, amelyben elsősorban a projekthitelek, valamint a kötött felhasználású hitelek intenzív növekedése játszott szerepet. A Kormányrendelet 2014.december 31-i módosítása lehetőséget adott arra, hogy a Bank a forintosításban érintett jelzálog fedezetű hitelek esetében, a devizában nyilvántartott hitelállományok, a kapcsolódó értékvesztés és elhatárolt kamatok valamint a képzett céltartalékok esetében azokat a forintosítási árfolyamon értékelje. Ennek megfelelően a forintosítással érintett fogyasztói kölcsönszerződések CHF esetében 256,47 HUF/CHF, EUR esetében 308,97 HUF/EUR 15

17 árfolyamon szerepelnek a mérlegbe, míg a forintosításban nem érintett deviza vagy deviza alapú ügyletek a fordulónapi MNB árfolyamon kerültek átértékelésre. Az elszámolt értékvesztés 3,7%-os növekedést mutat az előző évhez képest Nem kamatozó eszközök A nem kamatozó eszközök állománya 43,1%-kal csökkent. A csökkenés elsősorban a saját részvények kikerüléséből fakad, azonban az immateriális javak, valamint az egyéb eszközök állományában is jelentős csökkenés volt megfigyelhető Kamatozó források Az elmúlt egy évben a kamatozó források állománya 6,2%-kal csökkent, ami mögött a bankközi források jelentős visszaesése áll. A Bank bankközi forrásai tartalmazzák a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott forrást is. A bankközi források volumene az egy évvel korábbihoz képest 64,8%-kal csökkent és a kamatozó forrásokon belül 12,5%- ot képviselt. A jelentős csökkenés oka az MNB 2 éves, a vállalati hitelezés élénkítésére bevezetett jelzáloglevél fedezetű forrásának kifutása. A betétek aránya a kamatozó forrásokon belül a évi 45,2%-ról 64,7%-ra nőtt. Az állomány és a részarány növekedése a Bank diverzifikált forrásszerzési politikájának megfelelően alakult. A betétállományon belül a lakossági betétek volumene nőtt kiemelkedő mértékben, amely december 31-én 28,7%-kal haladta meg az előző év végi állományt. A vállalati betétek több mint 128 milliárd forintos összege az összes betét 43,0%-át adta. A látra szóló betétek volumene mind a lakossági, mind a vállalkozói betétek között emelkedett. A lakossági betétek esetében a látra szóló állomány több mint 10 milliárd forintos emelkedéssel a lakossági betétek 25,9%-át tette ki, míg a vállalati betéteknél közel 15 milliárd forinttal bővültek és az állomány 30,4%-át adták a számlabetétek. A látra szóló állomány összességében a betétek 28,2%-át képviselte. A Bank 43,7 milliárd forintot kitevő partneri betét állománya az egyéb betét soron szerepel Nem kamatozó források A nem kamatozó állomány 134,9%-os növekedést mutat, melyet elsősorban a céltartalékok több mint 13 milliárd forintos emelkedése határoz meg Saját tőke A Bank saját tőkéje 29,3%-kal nőtt az elmúlt egy évben. A saját tőkén belül 8,7 milliárd forint a jegyzett tőke, az eredménytartalék 20 milliárd forint. A Bank 2014-ben millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárt. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. közgyűlése szeptember 11-én közel 20 milliárd forint összegű tőkeemelést határozott el, melyet az FHB Jelzálogbank hajtott végre. A tőkeemelés október 1. napján került bejegyezésre a cégjegyzékbe január 1-jével lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről. Az új szabályozás új prudenciális elvárásokat fogalmaz meg a tőkemegfelelés mellett a likviditással, pénzügyi stabilitással és tőkeáttétellel kapcsolatban is. Az új szabályozás legfontosabb eleme, hogy új módszertan vezet be szavatolótőke számítással kapcsolatban, valamint szigorúbb követelményeket határoz meg az alapvető (Tier 1) tőkére vonatkozóan. A CRR szabályozás a folyamatos megfelelés érdekében átmeneti rendelkezéseket, jelentéseket, felülvizsgálatokat és módosításokat ír elő, melyek egy részét az illetékes hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet hatáskörébe utal. Az MNB ezeket a rendelkezéseket 10/2014. (IV. 3.) számú rendeletében határozta meg. A Bank kockázattal súlyozott eszközeinek értéke december 31-én 280,3 milliárd forintot tett ki, a rendelkezésre álló szavatoló tőke 49,4 milliárd forint. A Bank tőkemegfelelési mutatója a Felügyelet által előírt SREP többlet tőkekövetelmény figyelembevételével 13,38% volt, az egy évvel korábbi az adott időszakban hatályos szabályozás szerint számított 10,69%-kal szemben. 16

18 4.4 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK A mérlegen kívüli tételeken belül a függő kötelezettségek értéke 72,9 milliárd forint, a jövőbeni kötelezettségek értéke 181,7 milliárd forintot tett ki. A függő kötelezettségek 68,2%-a igénybe nem vett hitelkeret, illetve 26,5%-a vállalt garancia. Az opciók értéke 2,3 milliárd forintot tett ki. A jövőbeni kötelezettségek 81,5%-a devizaswap kötelezettség. 5 PORTFOLIÓMINŐSÉG, ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉK ALAKULÁS A Banknak 429,3 milliárd forint minősítés alá vont eszköze, 68,8 milliárd forint függő kötelezettsége (összesen 498,1 milliárd forint) volt a december 31-i mérési időpontban. Ügyfelekkel szembeni követelés 223,1 milliárd forint (a portfolió 44,8%-a) volt, továbbá a megkötött szerződések alapján a mérési időpontban 68,8 milliárd forint hitelfolyósítási kötelezettség (13,8%) állt fenn. Ezen kinnlevőségekből a fedezett ügyletek esetében külön figyelendő-rossz minősítési kategóriába sorolást kapott db kölcsönszerződéshez kapcsolódó 108,8 milliárd forint követelés, és 12,3 milliárd forint kötelezettségvállalás, összesen 30,3 milliárd forint értékvesztéssel, illetve céltartalékkal. A fedezetlen ügyletek esetében problémás minősítési kategóriába sorolást kapott kölcsönszerződésekhez 4,4 milliárd forint követelés és 0,8 milliárd forint kötelezettségvállalás, összesen 3,6 milliárd forint értékvesztés, illetve céltartalék kapcsolódik. Tizenegy hitelintézetnél volt kihelyezése a Banknak lekötött, illetve látra szóló betét formájában, melynek fordulónapon fennálló összege 206,1 milliárd forint (41,4%). A Bank vagyoni érdekeltségének névértéke 8 millió forint (0,0%), melyből 2 millió forint problémás és 6 millió forint problémamentes minősítésű. millió forint Összes követelés + köt.váll december december 31. Összes Ért.veszt. és Ért.veszt. és Arány követelés + célt. célt. köt.váll Problémamentes Külön figyelendő (B1-B5) ,6% ,9% Átlag alatti (C1-C5) ,3% ,7% Kétes (D1-D5) ,1% ,1% Rossz (E1-E5) ,8% ,2% ÖSSZESEN ,8% ,8% A problémamentes kihelyezések aránya mind a teljes portfolióban mind pedig a hitelportfolióban (ügyfelekkel szembeni követeléseknél és kötelezettségvállalásoknál) enyhe javulást mutat december 31-én a minősített portfolió 74,6%- a problémamentes. Az átlag alatti kétes minősítésű követelések aránya összesen 9,4%, a rossz minősítésű követeléseké 2,6%. A külön figyelendő ügyletek 12,4%-ot tettek ki. A problémás minősítésű fedezetlen ügyletek követelésének aránya összesen 1,0%. A hitelportfolióban (ügyfelekkel szembeni követelések és kötelezettségvállalások) a problémamentes arány 56,7% ( án 58,4%, án 57,4%). Az átlag alatti kétes követelések részesedése 16,0% ( án 16,6%, án 18,0%), a rossz követeléseké 4,4% ( án 4,5%, án 4,5%), míg a külön figyelendők aránya 21,2% ( án 18,9%, án 18,4%) volt. A problémás minősítésű fedezetlen ügyletek követelésének aránya 1,8%. Az átlagos értékvesztés szint az összportfolióra vetítve 6,8%, a hitelportfólió vonatkozásában 11,6%. A Bank a külön figyelendő minősítésű ügyletekre átlagosan 2,9% értékvesztést és céltartalékot képzett az év végén, az átlag alatti ügyletekre 16,7%, a kétes kintlévőségekre 46,1%, míg a rossz portfolióra átlagosan 84,2% értékvesztés és céltartalék állomány jutott. A fedezettség a teljes portfolióra vetítve 6,8% volt év végén, míg a minősített portfolióra nézve 26,8% év végén a teljes portfolió fedezettsége 7,8%, a minősített ügyleteké 27,0% volt. Arány 17

19 6 KOCKÁZATKEZELÉS 6.1 HITELEZÉSI KOCKÁZATOK I. negyedévében átdolgozásra került a vállalati hitelezés ágazati limitrendszere, amelynek eredményeként a kockázatvállalási irányokat kijelölő, differenciált ágazati stratégia fogalmazódott meg. Januártól lépett életbe a módosított vállalati monitoring eljárásrend, amely változtatott az adósminősítés rendkívüli felülvizsgálatának szabályain, a feladatmegosztáson és a határidőkön. Az alacsonyabb összegű vállalati kockázatvállalásokra egyszerűsített előterjesztés minta alkalmazását vezette be a Bank. Az ügyfél- és partnerminősítő rendszerek éves validálása megtörtént. A lakossági folyószámlahitelekre, valamint az Allianz Banktól átvett lakossági jelzáloghitelekre április 1-től a belső minősítés módszerével kalkulálja az FHB a tőkeigényt. A nem jelzálog fedezetű lakossági hitelek kockázati paramétereit és dokumentációját a Bank áttekintette és módosításokat, egyszerűsítéseket léptetett életbe. A IV. negyedévben az FHB átdolgozta belső szabályzatait a lakossági hitelezés során elfogadható jövedelmek, a megfelelő dokumentáció és a limitszámítás vonatkozásában, megfelelve az MNB vonatkozó rendeleteinek. 6.2 PIACI, LIKVIDITÁSI KOCKÁZATOK Az eszköz-forrás menedzsment tevékenység keretében a Bank folytatja a természetes hedge alkalmazását, a nyitott deviza pozíció minimális szinten tartásával, valamint fedezeti ügyletek megkötésével. A kamatlábkockázatot gap-elemzéssel és érzékenység vizsgálatok elvégzésével folyamatosan méri a Bankcsoport. A piaci kockázatok kezelését lehetőség szerint természetes fedezéssel igyekszik végezni, emellett swap ügyletek kötésével aktívan menedzseli a Csoport eszközei és forrásai összhangját. Az FHB csoport forrásai diverzifikálására törekszik, mind a források típusa, mind az értékesítési csatorna tekintetében. Az intézményi befektetőket megcélzó tőkepiaci instrumentumok kibocsátása mellett betéteket gyűjt és értékpapírokat értékesít fiókhálózatában, valamint 2014-től már a Magyar Posta hálózatában is. A Bankcsoport likviditási terveit, finanszírozási pozícióját különböző feltételezéseken alapuló forgatókönyvek mentén készíti el, amelyek a stresszhelyzetek hatását is figyelembe veszik. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. A bankcsoport folyamatosan magas likvid eszköz állománnyal rendelkezik. A lakossági deviza jelzáloghitelek forintosítására pedig MNB-s facilitásokat felhasználva - teljes mértékben fedezte a Bank nyitott deviza pozícióit mind árfolyam, mind likviditás tekintetében. 6.3 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítésével, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzésével, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok továbbfejlesztésével végzi a Bank. A működési kockázatkezelés tekintetében rendkívül fontos szerepet szán a vezetőség a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok kiküszöbölésére tett intézkedés hatékonyságának ellenőrzésének. A Bankcsoport évente elvégzett működési kockázati önértékelése alapján összeállítja és aktualizálja a Bankcsoport működési kockázati térképét és meghatározza azokat a ritkán előforduló, de súlyos veszteséggel járó eseményeket, amelyek hatását forgatókönyv elemzéssel méri fel. A III. negyedév során jelentős lépések történtek a Bankcsoportba került új tagoknak az FHB működési kockázatkezelési rendszerébe történő integrálása terén: az oktatást követően elindult a működési kockázati veszteségadatok gyűjtése és a tevékenységekre vonatkozóan megtörténtek az első önértékelések is. 18

20 6.4 EGYÉB Az FHB illetékes szakterületei a megjelent jogszabályok tükrében felülvizsgálták az FHB Bankcsoport Helyreállítási tervét, amelyet a Jelzálogbank Igazgatósága megtárgyalt és jóváhagyott. 7 SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK, HR TEVÉKENYSÉG A Bankban több szervezeti változás is történt 2014-ben melyek célja az érintett területek hatékonyságának növelése, ezáltal egyes területeken az értékesítési fókusz erősítése volt május 1-től a Compliance Osztály átalakult Főosztállyá a megfelelőségi kontroll tevékenység magasabb szintre emelése, a kontroll funkciók specializálása érdekében. A Főosztály a Tőkepiaci Compliance Osztályra, a Fogyasztóvédelmi Osztályra és a Pénzmosás megelőzési Osztályra tagolódik. A Tőkepiaci és Treasury Igazgatóságon belül, az Igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó számviteli-, jelentésszolgálati- és kontrolling folyamatok támogatására létrejött a Treasury Middle Office Csoport november 1-től a Vezérigazgató közvetlen szakmai irányítása alatt önálló szervezeti egységként megalakult a Vállalati Minősített Ügyletek Osztálya, amelynek feladata a vállalati jelzáloggal, és egyéb fedezettel rendelkező ún. problémás, lejárt és felmondott ügyletek kezelése és az ezekhez kapcsolódó követelések behajtása. A Termékfejlesztési Igazgatóságon belül a korábbi Hiteltermék Fejlesztési Osztály - termékstruktúra alapján - átalakult, két új osztály jött létre, a Jelzáloghitelek Fejlesztési Osztálya és a Fogyasztási hitelek Fejlesztési Osztálya. A Vállalati Vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt működő területen a Vidéki Vállalati Referensek Főosztálya Igazgatósággá alakult, az Igazgatóságon két új osztály jött létre, a Kelet-Magyarországi Vállalati Referensek Osztálya és a Nyugat-Magyarországi Vállalati Referensek Osztálya. Ugyancsak a Vállalati Vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt működő területen jött létre a KKV és Mikroszegmens Osztály, valamint a Projekthitelezési Igazgatóság pedig Főosztállyá alakult december 1-től az Értékesítést támogató Oktatási Központ a Hálózatirányítási és Értékesítést támogató Főosztály vezetőjének közvetlen irányítása alá került. A Bank létszáma a december 31-i 567 főről év végére 584 főre nőtt. 8 A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN TÖRTÉNT FONTOSABB ESEMÉNYEK március 13.-án közzétett határozata szerint a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki, akik a tájékoztatása szerint jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit. Az MNB az érintett szolgáltatóknak megtiltotta a jogsértés folytatását és elrendelte a jogtalanul elvont díjtöbblet visszafizetését ügyfeleik számára. Az MNB az FHB Kereskedelmi Bankra 95 millió forint bírságot szabott ki. Az FHB Bank Zrt. keresetet nyújtott be az MNB-nek a pénzügyi tranzakciós illeték ügyfelekre való áthárításával kapcsolatos, bírságot kiszabó és visszatérítésre kötelező határozatával szemben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, február 18. napján kihirdetett ítéletében a Magyar Nemzeti Bank határozatának új díj bevezetésével kapcsolatos pontjait hatályon kívül helyezte, e tekintetben az MNB-t új eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az FHB keresetét elutasította. A döntés nem jogerős, alperesi oldalról várható fellebbezés benyújtása január 15-én a svájci jegybank eltörölte a 2011-óta élő, euróval szembeni 1,2-es árfolyamküszöböt, ami megakadályozta, hogy a menedék devizának számító svájci frank tovább erősödjön. Ezzel párhuzamosan és ellensúlyozásképp az irányadó kamatsávot csökkentette -1,25% és -0,25% közé. Azóta a frank az euróval szemben a paritás környékéről folyamatosan csökkent, jelenleg a CHF/HUF árfolyam a 285 körül mozog. A Kormány 2010 óta tartó otthonvédelmi intézkedési programjának részeként a lakosság deviza és deviza alapú hitelállományának forintosításához kapcsolódóan 2014 novemberében a Monetáris Tanács bejelentette, hogy a forintosításhoz szükséges 9 milliárd eurót a bankok rendelkezésére bocsátja. Az FHB Bank EUR-HUF spot tranzakciót, valamint különböző swap ügyletet kötött, hogy biztosítsa likviditását. A bankok kezelték és zárták az EUR/CHF nyitott pozíciójukat. Az FHB Bank az EUR-HUF tranzakciót a MNB által biztosított forrásokból és eszközökkel lebonyolította és a teljes forintosítással létrejövő deviza szükségletét fedezte. Az EUR-HUF átváltással egy napon a Bank a bankközi piacon zárta EUR-CHF 19