1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelméről 1

Átírás

1 1. oldal évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1 Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről a következő törvényt alkotja: 2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) 3 a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) 4 a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) 5 az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy). (2) 6 E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. BH A nyomvonal jellegű építmény fogalma nem azonos a nyomvonalas építmény fogalmával (1997. évi LXXVIII. törvény 1., 2., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26., 32., 4/1981. (III. 11.) KPM-IPM együttes rendelet 1. ). Fogalommeghatározások 2. E törvény alkalmazásában: 1. 7 Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. 1 Kihirdetve: VII. 24. A VIII. 1-jén, míg a 41., 62. (2) bekezdés j) pontja IX. 22-én lép hatályba. A hatálybalépésre lásd: 60. (2). 2 Módosította: évi CCI. törvény Módosította: évi CLVII. törvény Módosította: évi CLVII. törvény Megállapította: évi CXV. törvény 1.. Hatályos: III. 1-től. 6 Módosította: évi CLVII. törvény , évi CXCI. törvény 4. (2) a). 7 Módosította: évi CLVII. törvény Megállapította: évi CXV. törvény 2. (1). Hatályos: I. 1-től.

2 2. oldal 3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. 5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-elosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény. 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Az építésügy alaptörvényeként az Étv. vitathatatlan előnye, hogy hatálybalépésével először adta a szakterület átfogó, a megváltozott társadalmi és gazdasági feltételekhez igazodó szabályozását. Középpontjába az épített környezet fogalma került, összekapcsolva ezzel a környezet és az építés ügyét, védelmét. Az Étv. megfelelően szabályozza a közösségi és magántulajdon védelmét, kiemelkedő célként megfogalmazva a jogbiztonság és jogegyenlőség követelményét, a közérdek és a jogos magánérdek egyensúlyának megteremtését, a döntési folyamatok nyilvánosságának, nyomon követhetőségének növelését. Az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó követelményrendszer - a településrendezéstől a konkrét építésig - összhangban van a hazai gyakorlattal, a környezet-, a természetvédelem, valamint az építészeti értékek védelmének újszerű követelményeivel, és harmonizál az európai szabályozással (pl. építési termékek megfelelőségi kritériumai, akadálymentes épített környezet). Ezen követelmények kötelező figyelembevétele európai uniós kapcsolódásunk feltétele, egyben alapja az építésügyi műszaki szabályozás korszerűsítés alatt álló új hazai rendszerének. A törvény előremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsősorban az építésügyi hatóság, illetve az ellenőrzések útján az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Az okok szerteágazóak, de alapvetően abból a súlyosan ellentmondásos helyzetből erednek, hogy a jelenlegi hatósági rendszerben nincsenek kellőképpen elhatárolva és szétválasztva az állami és az önkormányzati feladatok. Az összeférhetetlenségi kérdések máig tisztázatlanok, hiányoznak a szakszerű, jogszerű és befolyásmentes döntéshozatal garanciái. Az építésügy - politikai döntések következtében létrejött - széttagoltsága (különböző tárcák, hivatalok, szervek és szervezetek) jelentősen megnehezíti az Étv. 1. -ának (2) bekezdésében, valamint a 4. -ának (3)-(4) bekezdéseiben is deklarált egységes központi szakmai irányítás gyakorlását. A különböző területek hatékonyabb szakmai összehangolása érdekében megfelelő szintű keretek között az építésügy átfogó törvényében az építésügyért felelős miniszter feladatainak és hatáskörének részletesebb meghatározásával biztosítani szükséges az építésügy egységes - a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is érintő - szakmai irányítását. Az elmúlt évek ellenőrzéseinek tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben érintett szakmai-társadalmi szervezetek szinte egyöntetű véleménye szerint az építésügyi igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak, a törvényben helyesen megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved. Különösen az építésügyi hatóságok jogi státusa, működési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági munka minősége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások megszüntetése elsősorban intézményi reformot igényel. A törvényben szabályozott megoldás (az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzőre történő telepítése) alapvetően pénzügyi-finanszírozási okok miatt első lépcsőnek (ütemnek) tekinthető csupán, ezt követően mindenképpen elő kell készíteni a végleges megoldás megvalósításának feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a törvényben szereplő megoldással a jelzett problémák csak részben küszöbölhetőek ki. 1 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (1). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (2). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi L. törvény 1. (1). Módosította: évi CLVII. törvény

3 3. oldal A jogszabályhely a meglévő fogalmak gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítását, illetve új fogalomként többek között a biológiai aktivitásérték, az építészeti érték, az építészeti örökség, a fővárosi keretszabályzat meghatározását tartalmazza. A törvénymódosítás a fenntartható fejlődéssel összefüggő elvárásnak a teljesítése érdekében bevezeti a területek biológiai aktivitásértékének számítását és pótlását. A biológiai aktivitásérték új fogalmát ezért meg kell határozni. A számítás részletes szabályait külön jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmazza. A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten sajátos követelmények megállapítását és kielégítését igénylő építményfajták (pl. közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízi építmények, a bányaműveléssel, az atomenergiával kapcsolatos, illetve a honvédelmi célú építmények) - az Étv.-vel összhangban - a speciális követelményeikre külön szabályozást nyerhessenek. Rendeltetésükre tekintettel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak végrehajtását szolgáló belbiztonsági építmények egy része is ilyen speciális szabályozást igényelhet, ezért ezen építmények szerepeltetése a sajátos építményfajták között indokolt. Az építésügynek és ezen belül a településrendezésnek a célja a települések fejlődésének az elősegítése. A települési önkormányzatoknak két, az önkormányzati törvényben nevesített feladata kapcsolódik ehhez: a településfejlesztés és a településrendezés. A törvény említi és definiálja az egyik - talán legátfogóbb - településfejlesztési dokumentumot, a településfejlesztési koncepciót, és rögzíti annak kapcsolatát a településrendezési tervezés eszközeihez. Az Étv. a településfejlesztési koncepciót a településrendezési eszközök közé sorolja. A településfejlesztési koncepció (amely a mit, miből és mikor kérdésekre ad választ) szoros összefüggésben van a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal, szabályozási tervvel (amely a hol és hogyan kérdésekre válaszol). A szerkezeti tervnek az Étv. 9. -ának (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásához (előzetes véleményezés) a fejlesztési koncepciót is mellékelni kell - tájékoztatás céljából - az önkormányzatoknak. A településfejlesztési koncepció fogalma is pontosításra került, hogy egyértelművé váljon, hogy annak tartalma elsősorban nem műszaki, hanem gazdasági, szociálpolitikai és pénzügyi jellegű Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván Önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főmérnök: a települési önkormányzat településüzemeltetési, a település műszaki - különösen a sajátos építményekkel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos - feladatainak ellátásában közreműködő, e feladatokkal kapcsolatos döntést előkészítő személy Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). 1 Beiktatta: évi CXV. törvény 2. (2). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi L. törvény 1. (2). Hatályos: V. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Számozását módosította: évi CXV. törvény 2. (2). Módosította: évi CLVII. törvény Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (3). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Megállapította: évi CXVI. törvény 2. (1). Hatályos: I. 1-től. 6 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (4). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 7 Megállapította és számozását módosította: évi CXV. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től.

4 4. oldal Önkormányzati (megyei, települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főépítész: a helyi önkormányzat településrendezési, valamint e törvényben meghatározott egyéb építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő személy Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. 1 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (5). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Számozását módosította: évi CXV. törvény 2. (2). 3 Megállapította: évi CLXXXI. törvény 5.. Módosította: évi CLVII. törvény Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (6). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (7). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 6 Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (8). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 8 Megállapította: évi LVII. törvény 1. (2). Hatályos: X. 1-től. 9 Beiktatta: évi L. törvény 1. (6). Hatályos: V. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 10 Megállapította: évi CLVII. törvény 23. (9). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

5 5. oldal Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek épületmagasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását, valamint a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. 14/2010/Áhsz. 17. (1)/ISZ Felhalmozási vagy működési kiadásként kell-e elszámolni az önkormányzatoknak a településrendezési tervek elkészíttetésével kapcsolatos ráfordításokat, ha a településrendezési tervek hosszú távon szolgálják az önkormányzat településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos feladatait, a településrendezési tervek elkészítésének ideje minimálisan egy év, költségvonzata pedig legalább 2-3,5 millió forint egy kistelepülés esetében is? [67/2002. Számviteli kérdés] A helyi önkormányzatok településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos feladatait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) határozza meg. Az Ötv. 8. -ának (1) bekezdésében foglaltak alapján: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, épített és természeti környezet védelme... Az Étv. 6. -a szerint (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen: a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása... (3) A települési önkormányzat és szervei... a településrendezési feladatukat a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával,... látják el. Az Étv. 2. -ában szereplő fogalom meghatározások Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Az Étv. 7. -a meghatározza a településrendezés célját, feladatát és eszközeit: 7. (1) A településrendezés célja a települések terület felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. A Étv. 7. (3) bekezdése szerint a településrendezés eszközei: 1 Megállapította: évi CXC. törvény 4.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi LVII. törvény 1. (3). Hatályos: X. 1-től.

6 6. oldal a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg. A településfejlesztési döntések a település jövőbeni fejlesztésének elgondolását, illetve az ezzel összefüggő prioritásokat foglalja magába. Ez elsősorban nem műszaki, hanem településpolitikai dokumentum, amelynek kialakításánál - a széleskörűen értelmezett - természeti adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, finanszírozási szempontoknak van döntő szerepük; b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. A településszerkezeti terv alapvető feladata, hogy a település teljes igazgatási területére, annak környezeti, természeti, táji és műszaki adottságait figyelembe véve, az ezekhez illeszthető településfejlesztési célokból és településpolitikai prioritásokból adódó földhasználatok fajtáira a település előrelátható szükségleteinek megfelelően meghatározza az alapelveket. Így elsősorban a bel- és külterületet, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, az azokon belüli tagozódásokat; c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A szabályozási terv az építési szabályzat rajzi kiegészítése, amely a település teljes területére vagy annak egyes részeire készülhet. A településrendezéshez szükséges követelmények közül azokat, amelyek rajzban nem fejezhetők ki vagy nem alkalmasak arra, helyi építési szabályzatba kell foglalni. A helyi építési szabályzat a település területén (területein) az építés rendjét biztosító, jogilag kötelező megállapításokat tartalmazza a megengedhető építési hasznosításra vonatkozóan. A beépítés feltételeit (a telkek méretét, beépítési módját, beépítettségét, kötelező beépítési vonalát és az épületek homlokzatmagasságát) a szabályozási tervbe - ezzel a helyi építési szabályzatban - kell meghatározni. A helyi építési szabályokat és a településrendezési terveket nem közvetlenül a település érdekéből, hanem általánosabb (országos) közérdekből kell elkészíteni, felülvizsgálni, módosítani, ezért az étv. felhatalmazást ad arra, hogy ilyen esetekben a település kötelezhető legyen azok felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására. Az Étv ában foglaltak szerint a településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzos, valamint szöveges munkarészből áll, amelyet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A fenti jogszabályi előírások alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a településrendezési terv hosszú távon szolgálja az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait, amely indokolttá teszi, hogy az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési terv elkészítésével kapcsolatos kiadás, mint befektetett eszközökkel kapcsolatos kiadás az immateriális javak között, az egyéb szellemi termék aktivált értékeként jelenjen meg az önkormányzat könyveiben. Az államháztartás információs rendszerének megfelelően a kiadások főbb jogcímek szerinti csoportosításánál a felhalmozási kiadások közé tartoznak mindazok a kiadások, amelyek a befektetett eszközök beszerzésével, létesítésével kapcsolatosak. Idetartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzésével, létesítésével és felújításával, valamint a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos kiadások. Az államháztartás szervezetei esetében a felhalmozási kiadás fogalma tágabb, mint a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. -a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott beruházás fogalma. A számviteli törvény 25. (7) bekezdése pedig egyértelműen rögzíti, hogy a szellemi termékek közé sorolni az egyéb szellemi alkotásokat... függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a gazdálkodó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. A jogszabályi előírások értelmében tehát a településrendezési terv olyan szellemi terméknek minősül, amely hosszú távon szolgálja az önkormányzat építésügyi feladatait. Ezért a települési önkormányzatoknak a településrendezési tervek elkészíttetésével kapcsolatos kiadásokat a Szellemi termékek vásárlása főkönyvi számlán kell elszámolnia és a településrendezési terv elkészültéig a Szellemi termékek folyamatban lévő beruházásának állománya számlán kell állományba venni a tőkeváltozással szemben. A folyamatban lévő (befejezetlen) településrendezési terv mérlegfordulónapi értékét az elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében az immateriális javak között Szellemi termékek mérlegsoron kell kimutatni. A településrendezési tervet akkor lehet üzembe helyezni, amikor azt az önkormányzat képviselő-testülete rendelettel jóváhagyja. [2000. évi C. törvény 25. (7); 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 17. (1); évi LXV. törvény 8. (1); évi LXXVIII. törvény 2., 6-7., ] Fővárosi településrendezési terv: a fővárosi településszerkezeti terv. 1 Beiktatta: évi CLVII. törvény 23. (10). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

7 7. oldal KGD Saroktelek az az építési telek is, amelyet egy közút és egy közforgalom céljára felajánlott magánút határol [1997. évi LXXVIII. tv. 2., évi I. tv. 32., 47., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33., évi III. tv ] KGD Csak olyan lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, amely beépítetlen. Illetékjogi szempontból az a földrészlet tekinthető beépítetlennek, amelyen nem található az évi LXXVIII. tv pontjában meghatározott építmény (1990. évi XCIII. tv. 2., 26., 102. ) KGD A nádtetős, betonalaphoz rögzített kővázas kerti terasz is építmény, melynek elhelyezésénél az oldaltávolságot be kell tartani (1997. évi LXXVIII. tv. 2., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. ) KGD A faoszlopokon álló terasz is építmény, amely ezért nem helyezhető el a szomszédos épülettől 4,5 méteres távolságon belül (1997. évi LXXVIII. törvény 2., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ). KGD Oldalkert és hátsókert területébe nyúlóan engedély nélkül épített tároló fennmaradása nem engedélyezhető, ha az építéssel a beépítés mértékét is túllépték (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. ; évi LXXVIII. törvény 2., 48. ; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. ). KGD Szélerőmű létesítésnek engedélyezésére a települési önkormányzat jegyzője nem rendelkezik hatáskörrel [1997. évi LXXVIII. törvény 2., 52. ; 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. ; évi CX. törvény 3. ]. KGD Elő- és oldalkertben - engedély nélkül épített - lábakon álló gépkocsibeálló fennmaradása nem engedélyezhető. [1997. évi LXXVIII. törvény 2., 48. ; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. ] BDT A túlépítés szabályait nemcsak épületekre, hanem minden építményre alkalmazni kell. Az építmény meghatározásának jogi kritériumai. A túlépítés jogkövetkezményeinek alkalmazása, attól függően, hogy a túlépítő jó- vagy rosszhiszemű volt. BH II. Közvetlen vendéglátás céljára nem alapítható szolgalom, következésképpen e célból közterületre szolgalmi jog elbirtoklás útján sem szerezhető meg [1990. évi LXV. törvény 79. (2) bekezdés a) pontja és az évi LXXVIII. törvény pontja]. BH Az ingatlant - a helyi építési szabályzat rendelkezései által megengedett - korlátozott beépíthetősége nem teszi beépítésre szánt területen fekvővé. Ebből a szempontból az övezeti besorolás az irányadó (1997. évi LXXVIII. törvény 2., évi CXII. törvény 8. ). BH A nyomvonal jellegű építmény fogalma nem azonos a nyomvonalas építmény fogalmával (1997. évi LXXVIII. törvény 1., 2., 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26., 32., 4/1981. (III. 11.) KPM-IPM együttes rendelet 1. ). BH Fa lábakon álló kerti terasz is építmény, amely az oldalkertben nem helyezhető el (1997. évi LXXVIII. törvény 2., 48. ; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. ; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. ). BH A légkondicionáló berendezés kültéri egységének az ingatlanon való elhelyezése nem építési engedély köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 2., 44. ; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. ]. EBH II. Közterületen vendéglátás céljára nem alapítható szolgalom, következésképpen e célból közterületre szolgalmi jog elbirtoklás útján sem szerezhető meg [1990. évi LXV. törvény 79. (2) bekezdés a) pontja, évi LXXVIII. törvény pont]. Általános követelmények 3. (1) Az épített környezet alakítását és védelmét: a) 1 a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció alapján, b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint d) 2 a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani. 1 Módosította: évi CLVII. törvény Módosította: évi LVII. törvény 46. (7) 2.

8 8. oldal (2) 1 Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre. KGD Építési ügyben szakkérdésnek minősül a zaj- és levegővédelmi kifogás, eldöntéséhez szakértői vélemény beszerzése szükséges. A zaj- és levegővédelmi kifogásait a felperes csak saját érdekkörében érvényesítheti sikerrel (1952. évi III. tv. 206., 339. ; évi LXXVIII. tv. 3. ) EBH A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3., 7. és 9. 12/1983. (V. 12.) MT r. 4., 12., 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet]. Az állam építésügyi feladatai 4. (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. (2) 2 (3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, b) 3 az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról. (3a) 4 A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítására készített törvény több ponton is teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel, mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében: a) A teljes nyilvánosság mellett a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal: - a beruházások kiszámíthatóvá és megvalósításuk biztonságosabbá válik, a fejlesztési és rendezési szabályok rugalmasabbá tehetőek azzal, hogy törvényi szinten csak a keretszabályokat adjuk meg, a részletszabályok a rugalmasságra alkalmasabb végrehajtási szabályokban jelennek meg. Ezáltal a valós problémákat jobban kezelő, az elvárásokat hatékonyabban teljesítő, az egyes településtípusokat jobban kiszolgáló szabályozás létrehozására nyílik lehetőség. b) Javul a befektetői jogbiztonság azzal is, hogy a fővárosban a jelenleg kialakult kettős, anomáliákkal terhelt településrendezési gyakorlat felszámolhatóvá válik az alábbiak szerint: - megszűnik a fővárosi keretszabályzat és a szabályozási keretterv, valamint a főváros településrendezési eszközeinek összhangjához szükséges követelmények fővárosi önkormányzati rendeletben történő szabályozására vonatkozó felhatalmazás, amely a beruházások megvalósítása során a gyakorlatban patthelyzeteket hozott létre; - fentiek helyett a fővárosi rendezési szabályzat kerül bevezetésre, amely egyszerűsíti és egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát a településrendezési feladatuk ellátásában, ugyanakkor lehetőséget biztosít a főváros egységes szabályozásához, a beépítési intenzitás és magassági szabályok meghatározásával. 1 A második mondat szövegét módosította: évi XXIII. törvény 24. (2), illetőleg ezzel megegyező tartalommal: évi XXIX. törvény 148. (1) i). 2 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 101. (1) b). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Megállapította: évi LVII. törvény 2. (1). Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 4 Beiktatta: évi CLVII. törvény 24.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

9 9. oldal c) Az összevont telepítési eljárás bevezetése a beruházások megvalósítását segíti elő, ha a rendezési terv módosítása szükséges. Lehetőséget biztosít arra, hogy egy fejlesztési szándék megvalósíthatósága tekintetében, még mielőtt nagyobb időbeli és pénzbeli ráfordításra kerülne sor, tisztázódhasson, hogy az adott helyen az a beruházás megvalósítható-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Alkalmas arra is, hogy a jelenleg külön-külön lefolytatandó hatósági eljárásokat (környezetvédelmi, földvédelmi, erdővédelmi és régészeti stb.) egy eljárásba foglalja, ezzel a beruházás megvalósításának ideje rövidül, megvalósítása időben és pénzben (megtérülésben) tervezhetőbbé válik. Lényegesen lerövidül a fejlesztés tényleges megkezdését - az építést - megelőző engedélyek megszerzéséhez szükséges idő, mert az építési engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságokat az összevont telepítési eljárási eljárásban adott szakhatósági véleményük már köti. d) A településképi véleményezés bevezetése lehetőséget ad - kötelezettséget nem teremtve - a polgármester számára, hogy egyes tervezett (építési engedélyhez kötött) tevékenységről, ha az a védett településképet érinti, véleményt adjon az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához. Ez az építtető számára többlet-terhet nem jelent, mert - kiváltja a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárást azzal, hogy az önkormányzat - amennyiben helyi rendeletében szabályozott módon élni kíván a véleményadás lehetőségével - maga dönt arról, hogy véleményét az önkormányzati főépítész, vagy szakmai grémium (tervtanács) álláspontjára alapozza. - integrált települési hatásvizsgálati eljárás lefolytatása esetén az eljárásba beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni (integrált eljárás esetén mind a polgármesteri véleményezés, mind a területi tervtanácsi véleményezés az eljárásba beépíthető lesz) - területi építészeti-műszaki tervtanács igénybevétele esetén a tervtanácsi véleménybe beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni, - a véleményezéshez csak a legszükségesebb (csökkentett tartalmú és kidolgozottságú) terveket szükséges benyújtani. - Előnyt jelent viszont az építtető, beruházó, befektető számára, mert a telepítési és településképi kérdések, melyek az építési engedély megadásának kiemelt feltételei, még a tervezés kezdetleges stádiumában (kis idő és pénzráfordítás mellett) már előre tisztázódnak. Így a szükség szerinti önkormányzati elvárások még a tervezési folyamatba időben beépíthetőek és figyelembe vehetőek. A jelenlegi, sokszor hónapokat igénybevevő tervtanácsi eljárás helyett egy 15 napos határidejű eljárásban ad véleményt a polgármester és amennyiben a véleményadás határidejét nem tartja be, véleménye megadottnak tekintendő. A polgármesteri vélemény az építési engedélykérelemhez csatolandó. e) Településrendezési, településképi szolgáltatás keretében az önkormányzat előzetes tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, javaslatot ad a telek beépítésének feltételeiről, a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, szakmai konzultációt biztosít a követelmények teljesítése érdekében. E szakmai konzultáció, előzetes tájékoztatás keretében biztosítható, hogy a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezés a beruházás tervezése és engedélyezése szempontjából eredményes legyen. Az előzetes egyeztetést, konzultációt a beruházás tervezője a főépítésszel folytathatja le. f) A településképi bejelentési eljárás - településképi kötelezési eljárás bevezetése lehetőséget ad - kötelezettséget szintén nem teremtve - a polgármester számára, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében - helyi rendeletben meghatározottak szerint - meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását; - a polgármester számára, hogy az önkormányzati településképi előírásokat betartassa, ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb ötvenezer forintig terjedhető bírságot szabhasson ki. g) a közterület alakítás, amely lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a település közterületeit egységes - minden szakterületre kiterjedő - közterület alakítási terv alapján valósítsa meg. h) Szemléletváltást jelent az engedélyezésben az új típusú építésügyi hatósági eljárások bevezetése. A január 1-jén bevezetendő elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárások hagyományos konstrukciójával közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) keretei között szakítsunk. A hangsúly az engedélykérelem előkészítettségére helyeződik, mert ha a kérelem hiányos, szakszerűtlen, akkor a hatóság csak kínlódik vele és a végén a kérelem nem teljesíthető. Garanciákat kerestünk arra, miképpen lehetne az előkészítettséget növelni:

10 10. oldal - egyik ilyen - nem kötelezően igénybe vehető - eszköz az elektronikus tárhely, mely alkalmas arra, hogy az építtető egy elektronikus kosárban gyűjtögethesse (legfeljebb fél évig) az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Ilyen dokumentum lehet pl. az előzetes szakhatósági vélemény, a tervtanácsi vélemény, vagy a polgármester előzetes véleménye, a tervdokumentáció, a hatósági engedély vagy a hozzájárulás; - másik igénybe vehető eszköz az építésügyi hatósági szolgáltatás, melynek keretében az építtető kérheti a hatóságtól, hogy előre (még az építési engedélykérelem benyújtása előtt) nézze át, hogy a kosárban gyűjtögetett dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e a kérelem elbírálásához, továbbá mennyi illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfelek körének megállapítását is kérhetik. Ez a hatósági szolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a kérelem benyújtásakor ne legyen hiányos, azonnal elbírálható legyen, semmilyen körülmény ne szakítsa meg az engedélyezési eljárást. Ehhez olyan joghatás fűződhet, mint pl. a 15 napos ügyintézés garanciája. Az építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidejének betartásához, ezzel az eljárás átláthatóságához és kiszámíthatóságához, tervezhetőségéhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárására vonatkozó ügyintézési szabályok egységesítése is szükséges. Ennek érdekében - a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap (vagy ettől kevesebb) lehet; - az eljáró építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatósági állásfoglalás megadásának ideje beleszámít. i) Az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók érdekében lehetővé válik a megfelelő szakmai garanciák mellett, hogy felelős műszaki vezető igénybe vétele nélkül is végezhessenek építőipari kivitelezési tevékenységet közvetlen hozzátartozónak, vagy alvállalkozó igénybe vétele nélkül. Ilyenkor a tevékenységet végző szakmunkást terheli a felelős műszaki vezetőre megállapított felelősség. j) Európai uniós előírásokat teljesítve törvényi alapot kíván teremteni az építési termékek alkalmazásának harmonizált szabályozására, ezen belül is a természetes, hagyományos, helyben előállított építési termékek alkalmazhatóságára. k) Az építési fegyelem szigorítása, a jogkövető magatartás és a rend kikényszerítése érdekében - rendszerbe foglalja a szabálytalan építési tevékenységek esetköreit és a hozzájuk kapcsolódó jogkövetkezményeket, meghatározzuk a szabálytalan, a jogszerűtlen, a szakszerűtlen és a jogosulatlan tevékenység esetköreit; - meghatározza a fennmaradási engedély megadása feltételeit; - meghatározza a szankciók megállapításának elveit; A büntetés megállapításánál figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, a megállapított büntetésnek a megsértett építési jogszabályokkal arányban kell állnia, és ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos büntetés megállapítását. Azonban az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén fokozottabb büntetés alkalmazandó; - differenciálja a szabálytalanság jogkövetkezményeit: = figyelmeztetés, = bírság megállapítása = tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása; = tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, megtiltása = névjegyzékből való törlés, kizárás, = kamarai fegyelmi eljárás kezdeményezése = hatósági kötelezés.

11 11. oldal l) a szabálytalan építési tevékenységek megakadályozása kiemelt közérdek, rendszeres ellenőrzést, következetes szankcionálást és végrehajtást kíván. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az építésügyi hatósági ellenőrzések száma messze alatta maradt az elvártnak. A feltárt szabálytalanságok tekintetében a szükséges intézkedéseket vagy nem hozták meg, gyakran a meghozottakat elévültették. A kiszabott bírságokat nem hajtották be, emiatt az állam kintlévősége meghaladja a milliárdos nagyságrendet. Az állampolgárok így joggal gondolhatták, hogy következmények nélkül szabálytalankodhatnak, mert a hatóság úgysem jár el. Mindezek miatt az ellenőrzések számát és hatékonyságát - hasonló módon, mint az unió legtöbb országában (pl. baupolizei ) - jelentősen növelni szükséges és a feladatot állami kontroll alá kell helyezni. Az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság, az építésfelügyeleti hatóság jelenleg is az építési helyszínek legfőbb ellenőre, feladatai közé tartozik a szabálytalanságok feltárása, így feladatai megerősítésével, kiszélesítésével, működésük gazdaságosabbá, szakszerűbbé és hatékonyabbá tételével a szabálytalanságok feltárása jelentősen fokozható, a végrehajtásban a szubjektív elemek és érdekeltségek, ráhatások kiküszöbölhetők. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai kibővülnek az építési folyamat lezárását követően szabálytalan építkezések az építésügyi monitoring alkalmazásával történő feltárásán túl a jókarbantartási kötelezettség ellenőrzésére, és az építésrendészeti eljárások lefolytatására. Intézkedési eszköztára kiteljesedik: a kivitelezés szükség szerinti azonnali leállítása, bírság kivetése, jogosultsággal összefüggő vétségek esetén az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szerv megkeresése, stb. m) a miniszter által irányított és felügyelt elektronikus Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) létrehozása az adminisztratív terhek lényeges csökkentését eredményezi az állampolgárok és a hatóságok tekintetében is, mert megszünteti a több száz helyen különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartás vezetésének kötelezettségét, helyette egy egységes elektronikus nyilvántartás fog működni, ahová a különféle adatbázisokba adatot a hatóságok és jogszabályban erre kötelezett személyek vezetnek be. Az építésügyért felelős miniszter a Dokumentációs és Információs Központ működtetése keretében gondoskodik - a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi tervtárának fenntartásáról, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról, - a Nyilvántartás (és az ÉTDR) működtetéséről és fenntartásáról, - a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, vélemény-nyilvánítási és javaslattételi lehetőség biztosítására vonatkozó információs feladatai teljesítéséről. n) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának átláthatóbbá tétele érdekében az építőipari kivitelezői regisztráció tartalmát kiszélesedik A hazai építőipari vállalkozások egyik legjelentősebb problémája - a csökkenő megrendelés állomány mellett - a jelentősebb fizetési csúszásból vagy az ellenérték-teljesítés elmaradásából származó tartozási lánc veszélye. A tartozási lánc elkerülése, illetve a kockázatok csökkentése több terület összehangolt lépését igényli. A hatályos szabályozás átalakításával és új hatékony intézkedések kidolgozásával minimálisra lehet csökkenteni az indokolatlan nem fizetés veszélyét. A módosítások közül - a vállalkozásminősítés lehetőségének bevezetése a megrendelők számára olyan nélkülözhetetlen információs lehetőséget képes nyújtani, amely elkerülhetővé teszi a teljesítésre mind pénzügyileg, mind szakmailag alkalmatlan kivitelezők foglalkoztatását, - a központi rögzítést is lehetővé tevő elektronikus építési napló a kivitelezési folyamat dokumentálásának elektronizálásával a beruházás előrehaladásának és az egyes munkafolyamatok megvalósításának hiteles bizonyítására és a kivitelezési láncolat áttekinthető nyilvántartására képes, - a kivitelezői felelősségbiztosítás előírásának lehetősége pedig azáltal, hogy a károk megtérítését garantálja, mind a megrendelői, mind a kivitelezői oldalon kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a kivitelezési tevékenység végzését. A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás módot kell biztosítani a beruházás gyors és egyszerű megvalósítására, ezért ilyen kivételes esetben a Kormány maga állapíthatja meg a beépítés szabályait.

12 12. oldal (4) 1 A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja. Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős fejlesztések beindítására. A magyarországi építőipar gazdasági válság következtében kialakult helyzete az építőipar minden területén sürgető változásokat követel. Az építőipar válságát enyhíthetik azok az intézkedések, amelyek az építési beruházások megvalósításának elősegítését célozzák. Közérdek, fontos nemzetgazdasági cél, hogy az építési beruházások megvalósítása megfelelő szakmai garanciák mellett az építésügyi követelményeknek, szabályoknak megfelelően, jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen történjen. Ezért az építési beruházások megvalósításának és az építőipar akkut problémái megoldásának elősegítése érdekében a Kormány egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és ellenőrizhető lépéseket tervez. Az építési beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának folyamatában kormányzati beavatkozással a folyamatok kiszámíthatóbbakká, tervezhetőbbekké válhatnak. Ezáltal növekedhet a befektetői bizalom, mérséklődhet a lánctartozás, átláthatóbbá válik (ezáltal fehéredik a feketemunka) az építőipari kivitelezési tevékenység, érdemben rövidíthető az időigény, egyszerűsíthető az eljárás, csökkenthetők a párhuzamosságok mind az előkészítés, mind az építési engedélyezés folyamatában. A megfelelő színvonalú és számú szakember-ellátottság érdekében az építési folyamat résztvevőinek szakmagyakorlási jogosultsági feltételei egyszerűsödnek. Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik meghatározó ágazata. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az építőipari keresletet. A szabályozás hatályba lépésével gazdaságélénkítő hatás érhető el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók, akik folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és tevékenységükre vonatkozó előírásoknak. Az intézkedések pozitívan hathatnak az építőipar válságának kezelésére, a feketemunka kifehérítése érdekében tett kormányzati elhatározások megvalósítására, valamint elősegítik a lánctartozás megfékezését is. A beruházások megvalósítása - a területek megszerzése, az engedélyek beszerzése, a szakember-ellátottság biztosítása, a szabálytalankodókkal szembeni szankciórendszer pontosítása - tekintetében a törvény kifejezetten előmozdító, azokat elősegítő és gyorsító hatású. Az építési beruházások gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak olyan egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást, azonban olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, melyek az egyértelmű és szakszerű döntéshozatalt elősegítik. A törvény keretében három fő szempont szerint kerül sor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.), valamint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) módosítására: - az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a kiemelt építési beruházások gyorsítása érdekében korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények lehetőség szerinti kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetése, - a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítások, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénnyel összhangban, - a közigazgatási hatósági eljárásról szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások. A megfogalmazott módosítások az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területek vizsgálata alapján a kitűzött célok elérését, a feladatok végrehajtását és a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelését szolgálják. Az Étv. 4. (3) bekezdés b) pontja deklarálja, hogy az állami főépítészi intézményrendszer működtetése a Kormány feladata. Az Étv. 4. (4) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az építésügyért felelős miniszter feladatait és hatáskörét az építésügy egységes szakmai irányítása, és az egységes követelmények érvényre juttatása érdekében a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében megerősítse. 1 Megállapította: évi LVII. törvény 2. (2). Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3).

13 13. oldal A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott (Étv.-ben, OTÉK-ban, településrendezési eszközökben, szabványokban megfogalmazott) általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten speciális követelményekkel megvalósuló építmények külön, kiegészítő szabályozást nyerhessenek. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem alatt álló építmények nem minősülnek sajátos építményfajtának, az Étv. ezen építmények tekintetében is lehetőséget biztosít a szakmailag alátámasztható, speciális követelményrendszer külön, kiegészítő jellegű szabályozására. Mind a sajátos építményfajtákra, mind pedig a műemlékekre vonatkozó joganyag - sokszor az Étv.-ben kapott felhatalmazáson is túlmenően, gyakran hatásköri vitákat indukálva - az utóbbi években rohamosan bővült. Ezért egyre sürgetőbbé vált annak az igénynek az érvényre juttatása - a szakmai szervezetek, kamarák is ezt igénylik -, hogy a külön jogszabályokban megfogalmazott, az ezen építményekkel kapcsolatos szakmai elvárások, követelményrendszer és eljárásrend is egységesebben, az egységes jogalkalmazást elősegítve és az Étv. követelményeinek, fogalomrendszerének megfelelően, azzal összhangban működhessen, illetve egyesített, vagy egységes hatósági eljárások keretében jussanak érvényre. Az Étv. az építésügy alaptörvénye, amelyet a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és indokolt eltérésekkel kell alkalmazni. A fenti célok elérése érdekében törvényi szinten meg kell erősíteni az építésügyért felelős miniszter koordinációs és irányítási feladatait és hatáskörét, valamint biztosítani kell az építésügyben érdekelt miniszterek együttműködését az építésre vonatkozó döntések meghozatalában (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében: a) 2 a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét, b) külön jogszabályok szerint ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről, c) 3 ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét, d) 4 elősegíti - a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet, e) 5 részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében, f) 6 a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását, g) 7 ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét, h) 7 érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél, i) 7 elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét. 1 Megállapította: évi L. törvény 2.. Hatályos: V. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi LVII. törvény 3. (1). Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 3 Megállapította: évi CLVII. törvény 25. (1). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 4 Módosította: évi CIX. törvény 170. (3) o), évi CXCI. törvény 4. (2) b). 5 Módosította: évi CLVII. törvény Megállapította: évi CLVII. törvény 25. (2). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 7 Beiktatta: évi CLVII. törvény 25. (3). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

14 14. oldal (2) 1 Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti. (3) 2 A miniszter az (1) bekezdés és a 4. (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. 3 A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében. (4) 4 Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek. (5) A tervtanácsok feladata különösen a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá b) a települési környezet, a táj- és településkép, c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve d) 5 az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség) külön jogszabály szerinti védelme. e) 6 A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai 6. 7 (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. (2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. (3) A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat. (4) A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása a 14-14/A. -ban foglaltak szerint történik. KGD A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható a települési önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága (1990. évi LXV. törvény 8., 36. ; évi LXXVIII. törvény 6., 57. ). EBH A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható az önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága is (1990. évi LXV. törvény 8. ; évi LXXVIII. törvény 6. ). EBH Kereshetőségi jog illeti meg az önkormányzatot a parkolási rendszer kérdését érintő építési ügyben [1990. évi LXV. törvény 1. (1)-(2) bek., 8. (1) bek.; évi LXXVIII. törvény 6. (1), (3) bek. a) pont; 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat] 1 Megállapította: évi LVII. törvény 3. (2). Az első mondat szövegét megállapította: évi CLVII. törvény 25. (4). Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi LVII. törvény 3. (2). Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 3 Lásd: 1218/2012. (VI. 26.) Korm. határozat. 4 Megállapította: évi LVII. törvény 3. (3). Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 5 Módosította: évi CLVII. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CLVII. törvény 26.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

15 15. oldal 6/A. 1 (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint - a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében, b) a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. (2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. 6/B. 1 Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el. A törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára önként vállalt építésügyi feladatok ellátását. Ennek feltétele, hogy az önkormányzat települési vagy térségi főépítészt alkalmazzon és az érintett tárgykörben rendeletet alkosson az Étv. felhatalmazása alapján. 1. A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) a) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét, b) előzetes tájékoztatást ad a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával kapcsolatban, c) szakmai konzultációt biztosít a beépítési feltételek, a településkép, az építészeti örökség megóvása érdekében. 2. A fővárosi önkormányzat elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek védelmét. Az előzetes tájékoztatás és a szakmai konzultáció bevezetésével az ügyfelek számára az önkormányzati településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás előtt megismerhetővé válnak mindazon előírások, melyek befolyásolják a későbbi tervezési folyamatot, építési tevékenységet. A települési önkormányzatok építésügyi tevékenységük körében elősegítik az állampolgárok ügyintézését az építésügy minden területén, így különösen az Országos Építésügyi Nyilvántartásból való adatok beszerzését, a Nyilvántartásból adatok, tények igazolását, az ügyek elektronikus indításához a kérelmek feltöltését az elektronikus rendszerbe, nyomtatványok, nyilatkozatok megszerzését, kitöltését, kérelmek elfogadását és továbbítását, továbbá olyan egyébmás műszaki jellegű feladatok elvégzését, melyek az egyéb önkormányzati feladatellátáshoz szükségesek. II. Fejezet 1 Beiktatta: évi CLVII. törvény 27.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

16 16. oldal A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1 A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását, g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását. (3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki, e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület. 1 Megállapította: évi CLVII. törvény 28.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CLVII. törvény 29.. Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi CLVII. törvény 29.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17 17. oldal EBH A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3., 7. és 9. 12/1983. (V. 12.) MT r. 4., 12., 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet]. A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni. (2) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti. (3) A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba. (4) A polgármester (főpolgármester) gondoskodik a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, b) amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról. (5) Az államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott, a településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat nem számíthat fel. (6) Az államigazgatási szervnek a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. A törvény előírja, hogy az önkormányzatnak a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket - készítésük közben - jogkövetkezménnyel járó feladatként véleményeztetnie kell. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a véleményeztetés részletes szabályait új kormányrendelet fogja előírni, ezért ezek kikerülnek a törvényből. A településfejlesztés feladata A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. BH Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9., 12., 13., évi CXXIX. törvény 15. ) EBH A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3., 7. és 9. 12/1983. (V. 12.) MT r. 4., 12., 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet]. 1 Beiktatta: évi CLVII. törvény 30.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CLVII. törvény 30.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CLVII. törvény 31.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CLVII. törvény 31.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

18 18. oldal A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia 1 9/A. 2 (1) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. (2) Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. (3) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. A településrendezés feladata és eszközei 3 9/B. 4 (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. (2) A településrendezés eszközei a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. 9/C-9/D. 5 A településszerkezeti terv (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (2)-(4) KGD Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok elidegenítéséről, átminősítéséről az önkormányzat határozati formában nem rendelkezhet (1990. évi LXV. tv. 79. ; évi IV. tv. 114., 173. ; évi LXXVIII. tv ). KGD A helyi építési szabályzatot a telekalakítási kérelem elbírálása során a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha az rossz térképi állapoton alapul, és erre épült a helyi építési szabályzat telekfelosztást tiltó rendelkezése. [1997. évi LXXVIII. tv. 12. ] 1 Beiktatta: évi CLVII. törvény 32.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CLVII. törvény 32.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Beiktatta: évi CLVII. törvény 33.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CLVII. törvény 33.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 6 Megállapította: évi L. törvény 5.. Hatályos: V. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 7 Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 9 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től.

19 19. oldal BH Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9., 12., 13., évi CXXIX. törvény 15. ) A helyi építési szabályzat 13. (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2)-(7) 1 BH Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9., 12., 13., évi CXXIX. törvény 15. ) BH A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30., 34., 13., 52. ; évi IV. tv. 75. ). A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A fővárosban a) a fővárosi önkormányzat aa) fővárosi településfejlesztési koncepciót, ab) fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, b) a fővárosi kerületi önkormányzat ba) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi településfejlesztési koncepciót, valamint bb) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi integrált településfejlesztési stratégiát állapít meg. (3) A fővárosi településfejlesztési koncepció - a 9/A. -ban foglaltakon túl - meghatározza a főváros egészének jövőképét, fejlesztésének elveit, prioritásait, ezen kívül a főváros egészét vagy több kerületét érintő és az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódó településfejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe. KGD Az építésügyi törvényben szabályozott kártalanítási eljárás, mint közigazgatási eljárás, a kérelemnek a hatósághoz való benyújtásával indul. Az ezt megelőző - a megállapodás létrehozására irányuló - egyeztetés az önkormányzat és a tulajdonos (használó) között, nem közigazgatási hatósági eljárás. A kártalanítási kötelezettség megosztása a fővárosi és egy fővárosi kerületi önkormányzat között (1997. évi LXXVIII. törvény 14., 30. ) EBH Ha az ingatlan beépíthetőségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14., 30. ). 14/A. 3 (1) A fővárosban a településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A főváros településrendezési eszközei a) a fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi rendezési szabályzat, c) a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat. A törvény fővárosra vonatkozó előírásai kiegészülnek a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok településfejlesztéssel kapcsolatos feladatellátására vonatkozó rendelkezésekkel. 1 Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CLVII. törvény 34.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Beiktatta: évi CLVII. törvény 34.. Hatályos: I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

20 20. oldal A főváros kétszintű önkormányzati rendszerében a településfejlesztési és a településrendezési feladatok teljes szétválasztására nincs mód, tekintettel a tulajdonosi (fővárosi és kerületi) adottságokra, a differenciált, de egyben komplex feladatellátásra a működőképes és fejlődő főváros és az önálló kerületek együttesen megjelenő igényének tükrében. A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezések az új önkormányzati törvény szerinti feladatmegosztásra figyelemmel módosulnak. Az új rendszerben a fővárosi önkormányzat megállapítja a főváros településszerkezeti tervét valamint a fővárosi rendezési szabályzatát, a kerületi önkormányzat pedig a főváros településszerkezeti tervével és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére kerületi építési szabályzatot készít. A jelenlegi keretszabályozási rendszer helyett - amely minden szabályozandó kérdésben kereteket, az építési paraméterek esetében felső határértékeket állapít meg a kerületi építési szabályzatok készítéséhez - bevezetésre kerül a fővárosi rendezési szabályzat. Ezen fővárosi szabályzat csak a legalapvetőbb követelményeket határozza meg, nevezetesen területi lehatárolással a megengedett legnagyobb épületmagasságot, továbbá a különböző területek terhelhetősége függvényében sűrűségi mutatót, amely a főváros településszerkezeti tervében meghatározott beépítési sűrűséget pontosítja a kerületi építési szabályzatok szintterületi mutatójává, valamint a fővárosi feladatellátás infrastrukturális elemeinek területbiztosítását. A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásának részletes szabályait a településrendezési eszközök elkészítéséről szóló új kormányrendelet tartalmazza majd. Több település építésügyi feladatainak közös ellátása (1) 3 A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. (2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. (3) 4 A településtervezés (1) 6 Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető. (2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (4) 7 (5) 8 A településrendezési eszközök készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át. (6) 9 A településrendezési eszközöket - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni. 1 Megállapította: évi LVII. törvény 7.. Hatályos: X. 1-től. 2 Megállapította: évi LVII. törvény 7.. Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 3 Módosította: évi CLVII. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 5 Megállapította: évi LVII. törvény 8.. Hatályos: X. 1-től. Lásd még: évi LVII. törvény 46. (3). 6 Módosította: évi CLVII. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CLVII. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 8 Módosította: évi CLVII. törvény Módosította: évi CLVII. törvény