3/3.6 Famegmunkálás munkavédelmi kérdései Faipari gépek megfelelőség tanúsítása, üzembe helyezése és biztonságtechnikai vizsgálatok

Átírás

1 3/3.6 Faipari gépek megfelelőség tanúsítása, üzembe helyezése és biztonságtechnikai vizsgálatok 3/3.6.1 Faanyag megmunkálás Anyagjellemzők A fa szerkezete Lombkorona: levélzet és ezek elhelyezkedését biztosító ágak összessége. Törzs: koronát magasba tartó, többé-kevésbé egyenes elágazás nélküli rész, mely megmunkálásra leginkább alkalmas. Gyökér: a fa rögzítésére szolgáló rész Törzs fő metszetei: bütü metszet, fatörzs hossztengelyére merőleges metszet érintőirányú hosszmetszet, a bélen nem áthaladó a bélsugarak egy részére merőleges metszet, hosszmetszet, fatörzs hossztengelyével párhuzamos metszet. Fafajták Puha fa Félkemény fa Kemény fa Könnyen faragható, hasítható Jól forgácsolható, kemény Nehezen megkisebb fajsúlyú anyag: könnyű anyag: munkálható, vetemedési hajlamú nehéz anyag: fenyőfélék nyírfa bükkfa nyárfa kőrisfa tölgyfa fűzfa juharfa akácfa hársfa gyümölcsfák éger 3/3.6.2 Forgács nélküli alakítás Forgács nélküli faalakításnak nevezzük a faanyag alakjának külső erőkkel való forgácskeletkezés nélküli olyan alakítását, amelynél a megmunkált anyag szálszerkezete nem roncsolódik. Műveletei: Hasítás: a faanyag rost (bél) menti széjjelválasztása Hajlítás: elsősorban rúdszerű faanyag görbületének megváltoztatására járulékos műveletek (gőzölés) segítségével úgy, hogy a rostok egy része megnyúlik, másik része összetömörül Tömörítés: az előkezelt, gőzölt vagy főzött és valamilyen tömörítő anyaggal telített fa nagy nyomással (minden irányból) való préselése, aminek következtében térfogat súlya megnő, a sejtüregek összenyomódnak. Alaksajtolás: a termékek vékony lapokból furnérokból ragasztással való kialakítása a formába sajtolással egyidejűleg. Idompréselés: az apró részekre bontott és ragasztóanyaggal kevert fa fűthető célformába való belepréselése. 1

2 Forgács nélküli famegmunkálás veszélyei (elhárításuk) hasításnál széteső munkadarabok okozta mechanikai veszély (munkadarab részek megfelelő rögzítése, figyelmes munkavégzés) szűkülő rések okozta zúzódás veszély hajlításnál, préselésnél (munkatérvédelem, elkerítés) gőzölésből származó hőhatás okozta veszély (burkolás, egyéni védőeszközök használata) hajlítás közben a hajlítógép környezetét veszélyeztető, a hajlításból származó munkadarab mozgás okozta sérülés veszély (körültekintő munkavégzés) munkadarab megmunkáló erők okozta elmozdulása (munkadarab megbízható rögzítése 3/3.6.3 Faanyag megmunkálása forgácsolással A famegmunkálás olyan módja, melynek során a fatestből (munkadarab) különféle szerszámok anyagrészeket választanak le. Az anyagleválasztás forgácsolási mozgásokkal valósítható meg: ez a munkadarab és a szerszám viszonylagos helyzetváltoztatását jelenti. Forgácsoló főmozgás a forgács leválasztás irányába eső mozgás összetevő. 3/ Forgácsolás jellemzői: A természetes fa felépítése a különböző anatómiai irányban más-más jelleget mutat. E változó tulajdonság az oka annak, hogy a forgácsolás jellemzői (a forgácsoláshoz szükséges erők nagysága, a keletkezett forgács mérete és alakja, a forgácsolt felület minősége) nagy mértékben a forgácsolás irányának és a fa rostirányának viszonylagos helyzetétől függ. 3/ Forgácsolási főirányok: bütü irányú, a forgácsolás iránya és síkja merőleges a fa rostirányára (lapféleségeknél a lap síkjára merőleges síkú forgácsolás) rost irányú, a forgácsolás iránya és síkja párhuzamos a természetes fa rostirányával haránt irányú, a forgácsolás iránya (közel) merőleges a rost irányra, de síkja a rostok síkjával párhuzamos (lapféleségeknél a lap síkjával párhuzamos síkú forgácsolás) Forgácsoló erőt befolyásoló tényezők rostvágási szög forgácsvastagság (forgácsolóél állapota) szerszám kialakítás faanyag jellemzői: = fajta = nedvességtartalom = kötő- és felületkezelő anyag tartalma 3/ Forgácsolás műveletei Fűrészelés szabályosan sokélű szerszámmal végzett darabolási, körülmunkálási és hornyolási művelet. 2

3 Gyalulás olyan forgácsolási mód, ahol az előtolt munkadarabról a késtengelybe szerelt forgószerszámok választják le a fölös anyagmennyiséget. Marás a forgácsoló megmunkálás egyik módszere, amikor a munkadarabot forgó (fő) mozgást végző tárcsa-, henger, vagy kúpfelületen elhelyezkedő, szabályosan több forgácsoló élű szerszám munkálja meg. Fúrás a faalkatrészek mint munkadarabok szabályos üregeinek többélű szerszámmal történő előállítására szolgáló eljárások. Esztergályozás elsősorban forgástestek megmunkálására alkalmas forgács leválasztási technológia. Forgó főmozgású gép, ahol az alak adás kézi vagy gépi lehet. Csiszolás szemcsék általi karcolásból adódó kis leválasztott anyagmennyiségű, de a nagysebesség és tömeges szemcseszám miatt jól alkalmazható eljárás a munkadarabok jellemzőinek javítása érdekében. 3/ Forgácsolás szerszámai Fűrésztárcsák fogazatuk szerint sűrű fogazású ritka fogazású csoportos fogazású Fűrész szalag: A típusú fogak N típusú fogak K típusú fogak M típusú fogak V típusú fogak U típusú fogak Gyalu kés Marók felső marószerszámok (általános alakú, T horonymaró, élgömbölyítő maró) asztalos marószerszámok (korona maró, hátramart maró, hátraesztergált maró, lengő fűrész) fogazó marószerszámok (kúpos maró, hengeres, 90 o -os szögmaró) láncmaró szerszámok (háromsoros, ötsoros) Fúrók (hosszlyuk fúrók, görcsfúró, dugókészítő fúró) Forgácsoló szerszámok jelölése alternáló és egyenesvonalú mozgást végző szerszámok jelölése: = gyártó neve, illetve jele = forgácsoló élek anyagának csoport rövidítése = szerszám mérete = legnagyobb forgácsolási sebesség forgómozgást végző szerszámok jelölése = gyártó neve, illetve jele = az egytestű és egyesített szerszámokon a forgácsélek anyagának csoport rövidítése = megengedett fordulatszám = szerszám vizsgálati jele (próbapörgetés) = szerszám mérete 3

4 3/ Fa forgácsolás veszélyei (elhárításuk) Fűrészelésnél = fűrésztárcsa bizonytalan felszerelése (szerszám megbízható rögzítése) = nagy kerületi sebesség hatására feszültségek (érintőleges és sugárirányú) = kiegyensúlyozatlanság miatti rezgés = forgácsolás hője = szerszám felmelegedés eredő feszültségek, légcsavarszerű deformálódás fűrésztárcsához való hozzáérés, véletlen érintés (szerszám nem működő részének burkolása, gépasztal alatt is) technológiából adódó érintés, kéz előtolásnál a darabolás végén a vágóerő behúzó hatása miatt a szerszám az anyagot rángatja, a kéz lecsúszhat (munkadarab biztonságos megvezetése, vezető vonalzó alkalmazása) anyag visszavágódása: Felső szerszám elrendezésnél (a forgásirány megfelelő megválasztása) alsó szerszám elrendezésnél, puhafa hosszirányú vágásánál vágórés belső feszültségek miatti összehúzódása általi megemelése hátsó oldalon (felléphet rosszul beállított vezetővonalzónál is) (hasítóék alkalmazása) Elfűrészelt anyag fűrésztárcsa általi felkopása (védőburkolat megfelelő kialakítása, hasítóék, önbeálló védőburkolat, visszazáródást akadályozó lemez) ingafűrész vágópozícióban maradása (szerszám alaphelyzetbe hozatala) szerszám törése (ha fűrészfogak 10 %-a kitört, vagy egymás melletti két fog kitört Tilos használni!, maximum 3 4 fogtőrepedés esetén a repedés végének elfúrása) fűrész szalag szakadása (fűrész szalag megfelelő végtelenítése) Szakadást megelőző repedés okai: = maradó (gyártás) belső feszültség = előfeszítés miatti húzó feszültség = forgácsoló erő okozta feszültség = hő feszültség = hajlítási feszültség = lengésből adódó rezonancia (gondos előkészítés átlapolás, megfelelő forrasztás forrasztási hőmérséklet megválasztása, cseresznyepiros szín utólagos hőkezelés, megfelelő előfeszítés. A fűrész szalag megfelelő vezetése és támasztása, az oldalvezetést úgy kell beállítani, hogy a kihajtott fogakhoz ne érjen hozzá! Az asztallap kivágásában fából vagy nem szikrázó anyagból készült betét használata fűrész szalag és a rés között: maximum 3 mm, szalag megfogó alkalmazása szalagszakadás esetére) fűrész szalaghoz való hozzá érés (fűrész szalag nem működő részének burkolása a munkadarab méretétől függően, előtoló berendezés alkalmazása, tolófa alkalmazása, vezető vonalzó használata egyenes vágásnál) keret fűrészlapok hibás használata (kezelési utasítás betartása) fűrészlap túlfeszítése hideg állapotban elégtelen előfeszítés utánfeszítés elmulasztása lazítás elmulasztása használat után (megszoruláskor leállás, munkadarab szögtelenítése) keretfűrészgépek nagy tömegei (megfelelő alapozás) 4

5 keretfűrészeknél a munkadarab megmunkálás közbeni elmozdulása (munkadarab biztonságos rögzítése) keretfűrészeknél leesés veszély (aknák lefedése) kétszintű keretfűrészeknél az indításból adódó veszély (védőberendezések alkalmazása, indítás hangjelzése, visszajelzés) láncfűrész okozta sérülés (munkadarab megbízható alátámasztása, a munkadarabot a vágó éltől minimum 50 cm-re fogni, fűrész felett átlépni, átnyúlni, áthajolni tilos!) láncfűrész használata okozta rezgés veszély (egyéni védőeszköz használata) Gyalulásnál: gyalukések kirepülése; függ a szerszámtengely fordulatszámától a késre hajtó forgácsoló erők nagyságától (szerszám biztonságos kialakítása) egyenetlen munkadarab mozgatás, illetve az emiatti kézlecsúszás kézi előtolásnál (vezetővonalzó használata, kések helyes beállítása, helyes előtolási művelet, kezeket nem szabad áttolni a munkadarabbal együtt a késtengely felett, ujjak ne lógjanak le, fogásmélység helyes beállítása, tolófa használata, leszorítók használata szerszámhoz való hozzáérés (szerszám burkolása a működő oldalon, szerszám burkolása a vezetővonalzó mögött anyagvisszavágódás lehetősége gyalulásnál (visszavágás gátló felszerelése) rezgés okozta veszély (késtengely kiegyensúlyozása) Marásnál az anyag visszavágódása (munkadarab megfogó-előtoló szerkezet alkalmazása, fafésűk alkalmazása, munkadarab megvezetése, vezetővonalzó alkalmazása) marószerszámhoz való hozzáférés (védőlemez kialakítása asztalos és felsőmarónál) szerszámtörés és emiatti szerszámrészek kivágódása (szerszámtartó betétorsó megfelelő merev kitámasztása, marószerszám biztonságos rögzítése) forgószerszám okozta elkopás veszély (forgácsoló szerszám burkolása) Csiszolásnál csiszolópapír felfogása okozta elkopás veszély tárcsás csiszológépen (csiszolópapír biztonságos rögzítése) asztal és a csiszolótárcsa közötti behúzás veszély (tárcsa távolság legnagyobb távolságát meg kell határozni, pl. 3mm) szerszám kikopása a kézből faipari esztergályozásnál (szerszám megbízható alátámasztása, késtartó alkalmazása) 3/ Faipari gépi megmunkálásnál általában megmunkálásból adódó zaj okozta veszély (egyéni védőeszköz használata) leállítás utáni szerszám túlfutás (szerszám tengelyeknél fék használata) erőátviteli elemek mozgása okozta veszély (védőburkolás, elkerítés) forgácsolás során keletkezett fűrészpor okozta veszély (porelszívás, egyéni védőeszközök használata) 3/3.6.4 A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségük tanúsítása 5

6 A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM-rendelet 1 szerint: A gépeknek, amelyeket Magyarországon forgalomba hoznak, beleértve az importált gépeket is, valamint azoknak a gépeknek, amelyeket Magyarországról az Európai Unióba kívánnak exportálni, eleget kell tenniük a következő követelményeknek: ki kell elégíteniük az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, például a gyártásra, ma mozgó elemekre és a stabilitásra vonatkozókat, néhány esetben tanúsító szervezet által végzett típusvizsgálatnak kell alávetni őket, el kell látni őket CE-jelöléssel, vagy H megfelelőségi jelöléssel és egyéb meghatározott információkkal. A gyártónak vagy az importőrnek össze kell állítani egy, a gépre vonatkozó műszaki információkat tartalmazó dokumentációt. Azt a gépet nem lehet legálisan forgalomba hozni sem Magyarországon, sem pedig az Európai Unió tagországaiban, ha a gép nem teljesíti az előzőekben leírt követelményeket. Aki mégis forgalomba hozza a követelményeknek meg nem felelő gépeket, azzal szemben szabálysértést, vagy ha a gép veszélyezteti az életet, az egészség, a vagyon biztonságát, akkor büntetőeljárás is kezdeményezhető. Magyar Szabványügyi Testület megjelenteti hivatalos lapjában, a Szabványügyi Közlönyben rendszeresen az általa kiadott minősítéseket. Az adott gépvásárlásnál a vásárló megfelelő informáltsága az alábbi előnyökkel járna: már a beszerzés előtt tudatában lenne annak, hogy a munkavédelmi megfelelőség érdekében szükséges-e költséges átalakítás, nem szükséges az előírt dokumentáció újbóli fáradságos megszerzése, lefordítása, a tanúsítványt lényegesen rövidebb idő alatt megkapja, a tanúsítás megszerzésének költségei lényegesen alacsonyabbak, mivel a vizsgáló laboratórium anyaga rendelkezésre áll. Figyelmet érdemel, hogy valamennyi akkreditált tanúsító és vizsgáló laboratóriumnak rendelkeznie kell a Nemzeti Akkreditáló Testület által elfogadott a laboratórium tevékenységi jogosultságát, függetlenségét, vállalt feladatának személyi és tárgyi feltételrendszerét leíró Minőségügyi Kézikönyv -vel, melybe a megrendelőnek betekintési joga van. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet legutóbbi változását a következő, 8/A. iktatja be. 8/A. (1) Az importált, a 2. számú mellékletben felsorolt gépek vagy berendezések esetében a tanúsító szervezet dönt arról, hogy külföldi vizsgáló és tanúsító szervezet vizsgálati eredményeit részben vagy egészben elfogadja-e, illetve kétoldalú megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül elfogadja-e a külföldi tanúsító vizsgáló és tanúsító szervezeteknek a megnevezését, amelyek vizsgálati eredményeit, illetve tanúsítását elfogadja. E módosítás szükséges, hiszen a megbízót orientálja a megbízás kiválasztásánál. Hasznos tudnivaló, hogy ha a gyártó, vagy forgalmazó a megfelelőség tanúsítással kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látja el a kapcsolatos hatóság feladatokat. 1 Lásd a CD-n! 6

7 A Kormány februárjában kölcsönös megállapodást kötött az Európai Közösséggel arról, hogy egyebek mellett a gépekre vonatkozó megfelelőség-értékelés eredményeit hazánk és a tagállamok kölcsönösen elismerik. Az erre vonatkozó egyezmény a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendeletben került kihirdetésre. 1 A megfelelőség kölcsönös elismerésére vonatkozó gyakorlat kialakítását az érintett tárcák jelenleg végzik, de a CE jelölést az e körbe tartozó hazai gyártású gépeknél október 13-tól lehet alkalmazni akkor, ha a gép vagy berendezés a rá vonatkozó, az áruk biztonságával összefüggő és a megfelelőségi jelölést előíró összes jogszabály előírásainak megfelel. 3/3.6.5 Faipari gépek üzembe helyezése Ahhoz, hogy a veszélyesnek tekintett gépet teljeskörűen biztonságosan üzemeltessük, szükséges az üzembe helyezés elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat elvégzése, amely a gép-ember-környezet összhangjának megteremtése alapján biztosítja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósulását. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény az üzemeltető munkáltató kötelezettségei között meghatározza, hogy a munkahely, munkaeszköz technológia, létesítmény csak akkor vehető használatba, ha a létesítés követelményei kielégítést nyertek. A munkavédelmi törvény a veszélyes munkaeszközök üzemeltetését a munkáltató írásbeli elrendeléséhez köti. A veszélyes munkaeszköznek minősülő gépek jegyzékét az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A munkavédelmi üzembe helyezés feltételei: munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz, hatósági engedélyének megléte. Az előzőekben leírt vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembehelyezéséig az üzemeltető munkáltató próba-, vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 nap időtatamra üzemeltetheti. A munkahelynek, munkaeszköznek, technológiának, a munkavédelmi üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírásokat kell kielégíteni. Amennyiben a tervezés idején hatályba lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés időpontjáig jelentős mértékben szigorodtak, érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, a hatályos munkavédelmi előírás alól a hatáskörrel rendelkező illetékes felügyelet felmentést adhat, ha az az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti. 3/3.6.6 Időszakos biztonsági felülvizsgálat A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az 5/1993. (XII. 26.) munkaügyi miniszter rendeletének 1. sz. mellékletében szereplő munkaeszközöket 2, valamint azt a gépet, melynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja írja elő. A felülvizsgálatot az üzemeltető munkáltatónak ötéven- 1 Lásd a CD-n! 2 Lásd a CD-n az Mvt.-nél! 7

8 ként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásban kell foglalni és az üzemeltetőé munkáltató rendelkezésére kell bocsátani. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megőrizni. Az időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy külön jogszabályban feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezheti. 8