A kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére
|
|
- Veronika Faragóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Bónis Péter, Dr. Micskei Györgyi, Dr. Marton L. Csaba MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Amikor a múlt század 30-as éveinek közepén Selye János a szervezet ingerekre adott nem specifikus válasza -ként írt a stressz lényegéről, mint orvos-vegyész humán élettani jelenségként fogalmazott az életünket nehezítő körülményekről. A hajdan Révkomáromból induló tudós meghatározását napjainkra széles körben kiterjesztette az élő szervezetekkel foglalkozó tudomány, így azt a növények fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló élettelen (abiotikus) tényezők és élőlények (biotikus) által kiváltott hatásokra is alkalmazzuk. A kukoricatermesztésre ható stresszek mértékének egyfajta öszszesített bár közel sem egzakt jelzőszáma az éves termésátlag. Az elmúlt másfél évtized hazai adatait tekintve igen változatos, mondhatni hektikus a magyar kukoricatermesztés teljesítménye, hiszen annak ingadozása a legjobb (7,69 t/ha) és legrosszabb (3,60 t/ha) év átlaga szerint meghaladta az 50 %-ot. Továbbra sem mondhatjuk tehát, hogy Berzsenyi Zoltán fél évtizededdel ezelőtt, az Agrofórum hasábjain megjelent gondolata akár egy szemernyit is veszített volna aktualitásából: A nagyobb stressztolerancia, kombinálva az egyenletesebb növényállománnyal stresszviszonyok között, valószínűleg továbbra is a kukorica termésnövelésének egyik legnagyobb lehetősége lesz az elkövetkező évtizedekben. Azaz az új, nagyobb tűrőképességgel rendelkező fajták egyre jobb, kifinomultabb technológiával történő termesztése rejt 50 még tartalékokat az előrelépéshez változékony évjáratokban is. A jobbítás eszközeiként nem csupán az elkövetkezendő évek új kutatási eredményeire kell gondolnunk és várnunk, hanem az eddig megszerzett ismeretek számbavételére és okszerű alkalmazására is. Az időjárás okozta, vagy helytelen technológiával kiváltott, azzal felerősödő hőmérséklet- és vízellátottság-stressz, tápelem-hiány kedvezőtlen hatásait számszerűsíteni, a mérséklés lehetőségeit megmutatni csak több, változatos évek eredményeit magukban foglaló, de a kezelések csekély változását feltételező ún. tartamkísérletek, és technológiai adaptációs kísérletek segítségével lehet leginkább. Martonvásáron számos ilyen létezik. 1. ábra A kukorica relatív szemtermés többletei vetésforgó kísérletben (Monokultúrában termesztett kukorica termése = 100 %) (Berzsenyi és Győrffy 2000) Monokultúra: 4.67 t/ha Monokultúra: 6.89 t/ha KB: 2 év kukorica, 2 év őszi búza KL: 3 év kukorica, 5 év lucerna KLB: 3 év kukorica, 3 év lucerna, 2 év őszi búza NF: kukorica, tavaszi árpa, borsó, őszi búza (Norfolki-forgó) decemer
2 extra 52. kukoricatermesztőknek A növényi sorrend, a vetésforgó hatása 2. ábra Az elővetemény hatása a kukorica szemtermésére kukoricabogárral fertőzött trágyázási tartamkísérletekben (Martonvásár, 2008) A hazai kukoricatermesztés intenzív fejlesztésének kezdetén alapkérdés volt, hogy a monokultúrás termesztés arányának növelésével SzD 5% = 1,59 SzD 5% = 1,04 fokozható-e gabonatermesztés eredményessége. A Győrffy Béla által 1961-ben megkezdett vetésforgó vs. monokultúra kísérlet kezdeti időszakának eredményei azt igazolták, hogy a talajt N-ben gazdagító lucerna intenzív vízfelhasználása okán rosszabb előveteménye a kukoricának, mint az őszi búza és hazai viszonyaink között a kukoricaőszi búza dikultúra még összhozam tekintetében is versenyképes lehet a monokultúrában termesztett kukoricához viszonyítva. 3. ábra A három évtized adataival elkészített A kukorica évjárattól és előveteménytől függő összehasonlító elemzések N-, P- és K-műtrágya reakciója (Martonvásár, ) is megerősítették, hogy a kukorica termése monokultúrában a kukoricabogár elterjedését, károsítását Őszi búza elővetemény megelőző időszakot tekintve is kevesebb, mint vetésforgóban, és minél kisebb a kukorica részaránya a vetésforgóban, annál nagyobb a vetésváltásból eredő előny (1. ábra). A termésnövelő hatás a norfolki típusú (kukorica-tavaszi árpa-borsó-őszi búza) forgóban a legnagyobb (NF: 0,904 t/ha). Csökkenő sorrendben ezt követi a kukorica-búza-lucerna trikultúra (KBL: 0,853 t/ha), a kukorica-búza dikultúra (KB: 0,490 t/ ha), és a kukorica-lucerna (KL: 0,376 t/ha) forgó. A búzához hasonlóan kukoricában a vetésforgó termésnövelő hatása műtrágyázás nélkül bizonyíthatóan nagyobb, mint a trágyázott parcellákon. Ugyanakkor a kalászos gabonától eltérően a kukoricában a trágyázás felére csökkenti a vetésforgónak tulajdonítható, ún. rotációs hatást (1. ábra). A monokultúrának a talajok vízgazdálkodására, tápanyag-forgalmára, a gyomosodásra és a kukorica egészségi állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásait is felülírta a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) magyarországi megjelenése és gyors elterjedése. Az azóta eltelt közel két évtizedben az intenzív kutatások, fejlesztések eredményeként létrehozott változatos technológiai metódusok és esz- közök segítségével a hazai kukorica- termesztők és kukoricák úgy tűnik december 51
3 kukoricatermesztőknek megtanultak együtt élni ezzel a kártevővel. Trágyázási tartamkísérletekben elvégzett vizsgálataink azt igazolják, hogy a védekezés alapelemének továbbra is a vetésváltást tekinthetjük, hiszen ez a leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja a növények víz- és tápanyagfelvételét főként száraz, a gyökérregenerációnak nem kedvező években csökkentő lárvakártétel kivédésének. Méréseink szerint egy, a kukorica fejlődésének kedvező évjáratban a bogár tojásaival fertőzött területen a biotikus (a lárva gyökér-, és az imágó biberágása) és az ezzel összefüggő abiotikus (gátolt víz- és tápanyagfelvétel) stressz még megfelelően trágyázott talajon is a szemtermés közel kétharmadának (9,59 t/ha 3,52 t/ha) elvesztését okozhatja (2. ábra). A csapadék, az elővetemény és a tápanyag-hatások Legfontosabb hazai szántóföldi növényeink víz- és tápanyag-felvételét vizsgálva a debreceni egyetem egykori professzora, Ruzsányi László, kutatási eredményei alapján 1993-ban a következő megállapítást tette: A trágyázás a kukorica vízigényét, vízfelvételét kisebb mértékben módosította, mint az őszi búzáét. A trágyázott kukorica csak mmrel használt fel több nedvességet a talajból. A tétel megfordítva is igaz, vagyis: a trágyázatlan, kisebb termésű kukorica közel ugyannyi vizet használ ( pocsékol ) el, mint a többet termő, jól táplált társai. Egy több, mint fél évszázada megkezdett, a N-, a P- és a K-tápanyagok kombinált hatásainak vizsgálatára alkalmas, őszi búza-kukorica dikultúrában (kétévenkénti váltással) végzett trágyázási tartamkísérlet eredményei szerint a csapadékellátottság és az elővetemény az esetek többségében jelentősen befolyásolják az évenként kiadott 160 kg/ha nitrogén, 80 kg/ha foszfor és 80 kg/ha kálium hatóanyagok képességeit. Az előveteménytől független, hogy ezen a 2,7-3,0 % humuszt tartalmazó erdőmaradványos csernozjom talajon a legnagyobb termésnövelő hatást a N-műtrágya eredményezi, és a javuló csapadékellátottság egyre nagyobb terméstöbbleteket biztosít (3. ábra). A kukorica szempontjából a kedvezőbb búza elővetemény után ugyanazon N-adag kisebb hatást vált ki. A kukorica nem tartozik a P-igényes szántóföldi kultúrák közé, így foszforral közepesnél jobban ellátott talajokon, búza-kukorica váltásban elegendő lehet számára az elővetemény alá adott P-trágya. Mégis fontos tudni, amit a 3. ábra P-hatásainál láthatunk: gyenge-közepes P-ellátottságú talajokon főként a foszfort jobban igénylő őszi búza után, szélsőséges időjárású években bizonyíthatóan termést növel a P-trágya. A tápanyagok oldhatóságát, felvehetőségét nehezítő száraz, vagy a gyökérműködést gátló, víztelítettséget, levegőtlenséget és lehűlést okozó, kora tavaszi csapadékbőséges időszakban felértékelődik a P-tartalmú startertrágyázás. Vannak olyan különleges évjáratok, amikor a termelő és a kutató is értetlenül áll a sokéves átlagok trendjétől eltérő tápanyag-reakciók előtt. Nem az olyan esetekre gondolunk, amikor pl. a N-trágyák kg/ha-os adagját meghaladó mennyiségek már nemcsak hatástalanok, hanem akár terméscsökkentő hatásúak lehetnek, hanem az olyan ritkán előforduló jelenségre, amelyről Dr. Csathó Péter az Agrofórum korábbi kukoricás különszámában is említést tesz: Egyes extrémen száraz években ugyanakkor a jó NPK ellátottság fo- extra ábra A kukorica NPK-reakciója műtrágyázási tartamkísérlet sokéves átlaga ( ) szerint és aszályos évben (2012) kozhatja is az aszálykárt. Ez történt a sújtóaszályos évben is, amikor a trágyázott parcellák jól fejlett növényei a talaj szűkös nedvességkészletét hamarabb felélték, és jóval kisebb termést adtak a trágyázatlan kezelés kevésbé fejlett, a tápanyag után kutatva gyökereit mélyebbre eresztő, az aszályt jobban átvészelő növényeihez képest. A tápanyag-hatások efféle pálfordulásával a fent bemutatott trágyázási tartamkísérletben Martonvásáron a rendkívül aszályos évben mi is szembesültünk (4. ábra). Ez a jelenség az okszerűen kiadott tápanyagok egyenletes mélységi eloszlását és a csapadék befogadását, megtartását segítő agrotechnikai eljárások (minőségi talajművelés, szervesanyag-visszapótlás, talajvizsgálatokon alapuló tápelem-harmónia stb.) alkalmazásának fontosságára irányítja a figyelmet a kevés talaj- és légköri-nedvességet biztosító években. Növényszám és provokált aszály A beltenyésztéses kukoricahibridek megjelenésével egy időben a martonvásári kutatóintézet koordinálásával már az 50-es évek elején országos kísérleti hálózat alakult a köztermesztésben használt fajták és hibridek sűríthetőségének vizsgálatára. Ezeknek és a Martonvásáron, Győrffy Béla által alkalmazott metodikával beállított kísérletek decemer
4 extra 52. A növényszám és termés kapcsolata stabilitásanalízis alapján (Martonvásár, /Berzsenyi és Lap 2003/) 5. ábra kukoricatermesztőknek irányába tolódott el ( növény/ha). A vetés időzítése eredményeinek köszönhetően a növényszám optimumok a negyvenes években javasolt tő/ha (70 cm x 70 cm) állománysűrűségről az 1950-es években 35-40, a következő évtizedben jellemzően 50, az es években pedig tő/ha-ra nőttek. A martonvásári nemesítésű kukorica hibridekkel a legutóbbi három évtizedben folytatott kutatások évenként legalább hibrid vizsgálatával meghatározott eredményei azt igazolják, hogy a túlsűrítés relatív víz- és tápanyaghiányt okoz, ami csökkenti a termést és a termésstabilitást, azaz a tervezhetőséget. A termésveszteség a növényállományok nagyobb heterogenitásával a növekvő arányú meddőséggel magyarázható. 22 év eredményeinek elemzése, a termésstabilitás vizsgálatok eredményei szerint öntözetlen körülmények között tő/ha növényszámnál a legstabilabb a termés. 4,6 t/ha környezeti átlag alatt a tő/ha növényszám stabilitása nagyobb, míg a tő/ha növényszám csak azokon a táblákon, táblarészeken javasolható, ahol a reálisan tervezett termés meghaladja a 7,9 t/ha mennyiséget. A tő/ ha növényszám stabilitása 13,6 t/ha környezeti átlag felett haladja meg a tő/ha sűrűségű állományokét (5. ábra). Berzsenyi és Tokatlidis 2012-ben közreadott, és az 1981 és 2010 közötti időszak martonvásári adatait felölelő elemzése szerint az évjáratnak jelentős hatása van mind a szemtermésre, mind pedig az optimális növényszámra. Száraz években az optimális növényszám tő/ha, a hozzá tartozó maximális termés 6,639 t/ha, míg csapadékos években tő/ha és 9,864 t/ha volt. A növényszám tartományok stabilitása a hibridek tenyészidejétől függően is változott. A legkedvezőbb növényszám tartomány a FAO es csoportban volt a legszélesebb ( növény/ha), és a tenyészidő hosszabbodásával ez a tartomány szűkült és a ritkább állományok A Martonvásáron I só István által megkezdett vetésidő vizsgálatok már az 1950-es évek végén igazolták, hogy az eltérő időben földbe került kukoricák termésére jelentős hatást gyakorol az időjárás. Az egyes kísérleti évek eredményei akár ellentmondásosak is lehetnek, hiszen a szeszélyes jelzővel is illetett kora tavasszal a talaj- és léghőmérséklet hirtelen változásai, a magágy túlzott, hosszan tartó átnedvesedése, vagy gyors kiszáradása és huzamos vízhiánya egyaránt lassítja a fiatal növények kezdeti fejlődését. A 90-es évek kezdetén, három termesztési tényező (N-dózis x vetésidő x hibrid) együttes vizsgálatára alkalmas tartamkísérletet alakítottunk ki intézetünkben (1. kép). A legutóbbi időszak eredményeit tekintve a N-trágyázás minden évben felülmúlta a vetésidő és a fajta jelentőségét. Különböző időszakok eredménysorainak egymástól független elemzése egyöntetűen azt igazolta, hogy a termés mennyiségét befolyásoló tényezők jelentőségét tekintve ebben a kísérletben az évjárat hatása a legnagyobb, amit a N-műtrágyázás, a hibrid, majd a vetésidő követ (6. ábra). 6. ábra A kukorica szemtermésére ható tényezők jelentősége N-trágya x vetésidő x hibrid kísérletben (Martonvásár, ) december 53
5 kukoricatermesztőknek 1. ábra A kukorica gyomirtásának kritikus periódusai a versengő gyomfaj (A: szőrős disznóparéj; B: kakaslábfű) és a gyommentesítés függvényében (Berzsenyi és mtsai, 1993) Kritikus periódus Háromtényezős (N-dózis x vetésidő x hibrid) tartamkísérlet látképe (Martonvásár, 2013) extra 52. A kísérletben vizsgált korai (FAO ) és középérésű (FAO ) hibridek átlaga szerint Martonvásáron között a jelentős évhatások (legrosszabb év 6,74 t/ ha, legjobb év 10,84 t/ha) ellenére szűk intervallumban, április között változott a legtöbb termést adó vetés időpontja. Az optimálisnál korábbi vetés kisebb termelési kockázatot jelentett a vizsgált időszakban, mint a vetés késése, ami az intenzívebb terméscsökkenésen túl a szemtermés betakarításkori szemnedvességét is jelentősen növelte. Versengés vízért, tápanyagokért A kukorica növényszám reakcióiról szólva már utaltunk a túlsűrítésnek a meddő növény arányt kedvezőtlenül befolyásoló hatásáról. A szántóföld víz- és tápanyag szolgáltatásának túlbecslése, az eltartó-képesség rossz megítélése száraz években, vízzel nem kellően feltöltött talajokon a csövet nem termő, de szomszédjai elől vizet és tápanyagot elhasználó, azaz ki nem irtható gyomként viselkedő kukoricák számát ugrásszerűen gyarapítja. Könnyebb, de nem könnyű helyzetben van a termesztő, amikor a pátyolgatott hibridnek szintén konkurenciát jelentő gyomok irtását kell megvalósítania. A gyomok jelenlétét befolyásoló agrotechnikai (pl. vetésváltás, trágyázás, vetésidő stb.), és biológiai (pl. természetes ellenségek) módszerek lehetséges alkalmazásán túl a konvencionális kukoricatermesztés alapvetően a vegyszeres és a mechanikai gyomirtást részesíti előnyben. Az egyes herbicidek használatának feltételrendszereit széleskörű vizsgálatokkal alakítják ki, amelyek egyebek mellett a felhasználható mennyiségről, a kukorica és a gyom kezeléskor elvárt fejlettségi állapotáról adnak követendő információkat. Az alkalmazható módszerek esetleges hatékonyság-csökkenése (bemosó csapadék hiánya, legérzékenyebb gyomfejlettségi állapot túllépése stb.) miatt fontos ismernünk, hogy a kukorica szempontjából melyek lehetnek azok a kritikus fejlődési periódusok, amelyekben a decemer
6 extra 52. termés számottevő csökkenésének kivédése érdekében el kell végezni a gyommentesítést. Martonvásáron két gyomfajjal, az egyszikű kakaslábfűvel és a kétszikű szőrős disznóparéjjal elvetett két kísérletben vizsgáltuk a kukorica fejlődését a gyomirtás eltérő időpontja és a változó időtartamú gyommentesség függvényében. A 7. ábrán látható gyommentes jelölők (sárga színű rombuszok) azoknak a parcelláknak a terméseredményeit (t/ ha) mutatják, amelyeken a gyomirtás késésének hatásait mértük, azaz kukoricatermesztőknek amelyeken a kukoricát a kelésétől számított 3., vagy 6., vagy 9. stb. héten kapáltuk meg először, majd azt követően háromhetente folyamatosan gyommentesen tartottuk. A diagramokon zöld négyzetekkel jelölt gyomos parcellákon a kukorica kelésétől számított 3., vagy 6., vagy 9. stb. hétig háromhetente megkapált, majd azt követően nem gyomirtott állományok szemtermését mértük. Kétéves vizsgálatsorozatunk eredményei szerint a kétszikű gyommal fertőzött területen (7A. ábra) a kukorica kelésétől számított 4-6. hét, a kakaslábfűvel vetett parcellákon (7B. ábra) pedig a 6-8. hét közötti időszak volt kritikus. Ebben a periódusban megszüntetve a kukorica és a gyomok versengését, a tenyészidő későbbi szakaszában már nem alakult ki a kukorica termését bizonyítható mértékben csökkentő, a gyomok jelenlétével, főként a víz és a tápanyagok elvonása által kiváltott stressz. n december 55
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata
A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,
RészletesebbenÁrendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6 Növekedési faktorok hasznosulásának javítása kukorica növényszám-reakció vizsgálatokkal Improving the
RészletesebbenA kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése
2009. január A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében Dr. Széll Endre, Dévényi Károlyné Gabonatermesztési Kutató
RészletesebbenTartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials in Martonvásár: field laboratories of agro-ecosystems
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Bónis Péter 1 Sugár Eszter 3 Bedő Zoltán 4 Marton L. Csaba 5 Fodor Nándor 5 Tartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials
RészletesebbenKísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.
RészletesebbenÁrendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
Kukorica hibridek alkalmazkodóképességének jellemzése termésstabilitás vizsgálatokkal a Magyar Kukorica Klub TOP20 kísérleteinek 2015. évi eredményei alapján Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet,
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
Részletesebbena évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában
kukoricatermesztőknek extra 47. a 2012. évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Non-profit Kft.,
RészletesebbenA művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára
A kutatási program keretében erdőmaradványos csernozjom talajon beállított trágyázási tartamkísérletekben vizsgáltuk az N, P, és K-műtrágyák kombinációinak hatását, valamint a növények által fel nem vett,
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
Részletesebbenamiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk
kukoricatermesztőknek extra 42. amiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Miután a kukoricatermesztésre
RészletesebbenTalajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat)
Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat) Klasszikus vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenA kukorica termésnövekedésének agronómiai és fiziológiai összefüggései
A kukorica termésnövekedésének agronómiai és fiziológiai összefüggései Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A Debreceni Egyetem AMTC által rendezett Napraforgó és kukorica
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenEseménynaptár. nepélyes megnyitót követõen intézetünk pavilonját felkereste Fazekas Sándor miniszter úr és kísérete. Kutatási eredményeinkhez
2 2012/2 Fajtabemutatók Június 13-án és 14-én intézetünk és a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége közösen rendezte meg az Országos Kalászos Szakmai Napokat és Fajtabemutatót Martonvásáron. A nagyszámú
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei NPK TÁPANYAGELLÁTÁS, ÖNTÖZÉS ÉS VETÉSVÁLTÁS HATÁSA A RESEDA KUKORICA HIBRID TERMÉSÉRE MÉSZLEPEDÉKES CSERNOZJOM TALAJON A HAJDÚSÁGBAN Vad Attila Témavezető: Dr.
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenA tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél
Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag
RészletesebbenAz NPK műtrágyázás és a különböző genetikai adottságú kukoricahibridek termésmennyisége, valamint minősége közötti összefüggés vizsgálata
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenTermésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye
Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
RészletesebbenKovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2
Kovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2 A tápanyagellátás és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére és minőségére The effects of nutrient supply and the number of plants on the yield and quality of maize
RészletesebbenA kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben
A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben KARANCSI LAJOS GÁBOR Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenA nagy széltippan növekvő gond őszi búzában
A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 12. hét Előadás áttekintése A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója A kukorica trágyázása,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenPioneer napraforgóhibridek
2012.12.07. AKTUALITÁSOK Pioneer napraforgóhibridek HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra van
RészletesebbenTavaszi Dél-Alföldi Fórum
Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenA vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára
A vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenMartonvásári őszi zabfajták
1. oldal (összes: 11) 2. oldal (összes: 11) Az idei tél eddig az átlagosnál enyhébb volt, ezért nem az áttelelés kérdése, hanem az áttelelő kórokozók és a kártevők kerültek előtérbe. 1. kép: Őszi zab és
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenTartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenŐszi sörárpa termesztéstechnológia
Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem
RészletesebbenTALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
RészletesebbenEltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenA Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.
A Top20 Kisparcellás Kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek termés/szemnedvesség adatainak bemutatása összesített adatok alapján, 2018. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleteket 2018-ban állítottuk
RészletesebbenA kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései
A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben,
RészletesebbenA tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés
A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
RészletesebbenA termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel
időszerűen, korszerűen 2010. május A termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel Dr. Széll Endre Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft., Szeged Az 1. ábra oszlopdiagramjainak
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
KUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE ERDŐMARADVÁNYOS CSERNOZJOM TALAJON BEÁLLÍTOTT SZABADFÖLDI KISPARCELLÁS KUKORICA KÍSÉRLETBEN MARTONVÁSÁR 2014 MEGBÍZÓ: GRAMEN KFT., BUDAPEST
RészletesebbenEseménynaptár 2 2011/3
2 2011/3 Szabadalmak A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végleges szabadalmi oltalomban részesítette az Mv Bodri és Mv Toldi õszi búzafajtáinkat. Romániában az Mv Béres, az Mv Süveges és az Mv Toborzó
Részletesebben60 éves a magyar hibridkukorica
60 éves a magyar hibridkukorica 1953 2013 Szervező: MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Agrárosztály Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Bázismag Kft. Esemény: A Magyar Tudomány Ünnepe Hibridkukorica
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenI. Kiemelt kukoricahibrid ajánlat
I. Kiemelt kukoricahibrid ajánlat FAO 380 PIONEER PR3N01 Rekordtermő a FAO 300 végén, nevében és termésben is Nº1 2011-ben Magyarország legnépszerűbb hibridje! 2011-ben a legnagyobb területen termesztett
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenHAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Dr. KOCSIS LÁSZLÓ az MTA doktora Témavezető: Prof. Dr. LEHOCZKY ÉVA az MTA doktora,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Térbeli változékonyság okai a mezőgazdaságban 136.lecke Preciziós Mezőgazdaság
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenAz évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira
Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Tarnawa Ákos MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának Élelmiszerfehérje-kémiai Munkabizottságának Ülése,
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenA kukorica vetésidejének hatása a termést befolyásoló tényezők alakulására évben
A kukorica vetésidejének hatása a termést befolyásoló tényezők alakulására 1-. évben Futó Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék,
RészletesebbenA VETÉSIDŐ ÉS A TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI TANSZÉK NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. habil Győri Zoltán MTA doktora
RészletesebbenMegvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei
Megvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei A KWS Magyarország Kft. első alkalommal hirdette meg Szemes Kukorica Termelési Versenyét. A verseny kihirdetésének célja többek között az
RészletesebbenAlpha-Vet Kft. sajtóanyag
Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága
RészletesebbenA legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a években
KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a 2007-2012. években Dr. Széll Endre, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 1. táblázat A 2007 és
RészletesebbenGÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenKISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT
2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti
RészletesebbenVetésforgóvetésváltás
Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben
RészletesebbenAz olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése
10 2008. 19. évf. 11. szám FÓKUSZBAN A NAPRAFORGÓ Az olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése Dr. Pepó Péter Debreceni Egyetem AMTC
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenVáltozó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben
Füleky György Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő Kulcsszavak: műtrágyázás,
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
Részletesebbenwww.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme
www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív
RészletesebbenA csemegekukorica védelme
A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egymenetben
RészletesebbenEltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
KarancsiLG:Layout 1 3/11/14 9:46 AM Page 1 Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation
Kiss Zoltán Gábor 1 Gulyás Miklós 2 Füleky György 3 A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation karrallion@gmail.com
RészletesebbenAz MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról
Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
RészletesebbenI. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
RészletesebbenA talaj hasznosítható vízkészlete és nitrát-nitrit tartalma
Bevezetés, célkitőzések A vizsgálatokat, négy éven keresztül 2003-2006-ban, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földmőveléstani Tanszékének Látóképi Kísérleti Telepén végeztük valamint külsı helyszíneket
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
Részletesebben