Martonvásári őszi zabfajták

Átírás

1 1. oldal (összes: 11)

2 2. oldal (összes: 11)

3 Az idei tél eddig az átlagosnál enyhébb volt, ezért nem az áttelelés kérdése, hanem az áttelelő kórokozók és a kártevők kerültek előtérbe. 1. kép: Őszi zab és őszi búzafajták a kísérleti tenyészkertben Martonvásáron, án Az őszizab-vetések 2017 márciusában inkább a kifagyott, és nem áttelelt képet mutattak messziről (1. kép), miközben a búzatáblák már zöldültek. Közelről szemlélve azonban látszott, hogy megindult a növények fejlődése (2. kép). A martonvásári nemesítésű őszi zabfajták túlélték ezt a hótakaró nélküli hideg telet, és az azt megelőző évek mindegyikéhez hasonlóan 2017-ben is többet teremtek, mint a tavaszi vetésűek. 3. oldal (összes: 11)

4 2. kép: Fejlődésnek indult zab növények án A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében 1992-ben indítottuk el zabkutatási programunkat olyan új fajták nemesítése céljából, amelyek jó termőképességük, betegség-ellenállóságuk és jó beltartalmi értékük révén a szokásos termesztési körülmények között gazdaságosan termeszthetők hazánkban. Széles körű nemzetközi kapcsolataink révén őszizab-genotípusokat gyűjtöttünk a világ különböző részeiből, és elvégeztük ezek szántóföldi tesztelését és fitotroni fagyállósági vizsgálatát. Az eredmények alapján kiválasztott fajtákkal keresztezéseket végeztünk, és megkezdtük a szelektálást a hazai körülmények között. E program eredményeképpen már két martonvásári nemesítésű őszi zabfajta, az Mv Hópehely és az Mv Vasderes részesült állami elismerésben, 2016 őszén pedig három új fajtánkat minősítették Mv Kincsem, Mv Istráng és Mv Imperiál néven. Ezekkel jelentősen bővült a Martonvásáron nemesített őszizab-fajtakínálat. Az őszi zab biztonságos termesztésének egyik legfontosabb feltétele a fajták megfelelő télállósága. Őszi zabot elsősorban az enyhébb telű országokban, Angliában, a Benelux-államokban, Németország 4. oldal (összes: 11)

5 és Franciaország déli részén, az Egyesült Államok középső és déli államaiban, például Texasban vagy Dél-Karolinában termesztenek. Ezeken a területeken az őszi zab vetésének előnyeit kisebb kockázattal tudják kihasználni, mint a szigorúbb telű vidékeken. Az őszi zab termeszthetőségének lehetőségét a többi között Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Oroszországban is vizsgálták. E kísérletek adatai alapján megállapították, hogy az őszi vetésű zab jobban hasznosítja a talaj nedvességét és kevésbé szenved a tenyészidőszak végén fellépő szárazságtól. Ezek a tapasztalatok igazak hazánkban is. A év téli időjárása jó lehetőséget biztosított a Martonvásáron nemesített őszi zabfajták és -törzsek télállóságának megállapítására ősze az átlagosnál csapadékosabb volt, és az ország jelentős részén nehezen lehetett tartani az optimális vetésidőt, Martonvásáron is. Számos kísérletünket, köztük az őszizab-fajtakísérletet is csak október utolsó felében vetettük el. A november és a december is hűvösebb volt a sokévi átlagnál, így fejlődésben nem tudták behozni a késői vetés miatti lemaradásukat. A január volt a leghidegebb, a minimum-hőmérséklet -20 C alatt volt, és az átlaghőmérséklet is 0 C alatt maradt (1. ábra). Januárban két hideghullám érkezett. Az első január 9-én, amikor még hótakaró nélkül voltak a kísérleteink, majd az ezt követő napokban pár centiméter hó hullott. A második hideghullám január utolsó dekádjában érte a vetéseket, végig -5 C alatti, több napon át pedig -10 C alatti minimum értékekkel. Február első két harmadában is 0 C fok alatt voltak a minimumértékek. Márciusban a növények levelei fagy okozta elhalást mutattak, és csak a növény középső részén lehetett zöld hajtást látni (2. kép). A szokásosnál is később indult fejlődésnek a növényállomány, és csak április második felében vált láthatóvá az áttelelés mértéke (3. kép). A nemesítési törzseink között jelentős különbségek voltak, azonban a regisztrált fajták kisebb arányú kifagyása (20-35 százalék) ellenére kiemelkedő terméseredményeket értek el mind a standard fajtákhoz, mind pedig a tavaszi genotípusokhoz viszonyítva (2. ábra). A rendkívül hideg téli időjárás lehetőséget adott a gyenge télállósággal rendelkező genotípusaink selejtezésére. 5. oldal (összes: 11)

6 3. kép: Őszizab-állomány án és én 6. oldal (összes: 11)

7 Az őszi zabnak kiemelkedően jó a regenerálódó képessége, és mivel tavasszal később indul a fejlődése, van ideje a bokrosodásra, amivel az esetleg megritkult állomány miatti bugaszámcsökkenést kompenzálni tudja. Az elmúlt évtizedek kísérleti eredményei alapján megállapítható, hogy az őszi zabtól Magyarországon akár százalékkal is nagyobb termés várható, mint a tavaszitól, természetesen némi ingadozással (3. ábra). Nagyobb az őszi zab terméstöbblete, ha a tavaszi zabra száraz tavasz jön, és kevesebb, ha részleges fagykárt szenved az ősszel vetett állomány. Az elmúlt több mint két évtizedben minden évben többet termett az őszi zab Martonvásáron, mint a tavaszi fajták. 7. oldal (összes: 11)

8 Az első martonvásári nemesítésű őszi zabfajta Mv Hópehely néven kapott állami elismerést 2007-ben. E fajtát kiváló termőképessége miatt napjainkban már nagyobb területen termesztik hazánkban. Erősen bokrosodó, jó állományképző, kiváló alkalmazkodóképességű fajta. Az általunk vizsgált a világ fontosabb őszizab-termesztő körzeteiből származó genotípusok között a jobb fagyállóságúak közé sorolható, amivel megközelíti a közepes fagyállóságú őszi árpa szintjét. Az elmúlt évtizedben a martonvásári tenyészkertekben az ilyen fagyállósággal rendelkező genotípusok fagykár nélkül teleltek át. A hideg tavalyi télen az ország egyes részein, az optimálisnál később vetett táblákon ugyan megritkult, de ott is több termést adott, mint a tavaszi fajták. A különböző kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelő termesztéstechnológia és kedvező agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával el lehet érni a tritikálé szemtermésmennyiségét. Az Mv Hópehely fajta vetőmagja már nagyobb mennyiségben elérhető az Mv Elitmag Kft.-nél. 8. oldal (összes: 11)

9 2016 őszén három őszi zabtörzsünk részesült állami elismerésben (1-2. táblázat). Az Mv Kincsem mindhárom évben a legtöbbet termő zabtörzs volt, nemcsak a Nébih hivatalos kísérleteiben, hanem Martonvásáron is. A három év átlagában 17,1 százalékkal termett többet a kontroll fajtáknál. Az Mv Istráng kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik. A nyersfehérje-tartalma a Nébih kísérleteiben három év átlagában 14,6 százalék volt, messze felülmúlva a kísérletben szereplő többi genotípust. Az Mv Imperiál pedig az első martonvásári nemesítésű fekete pelyvájú őszi zabfajta, amelynek a termése gyakorlatilag megegyezik a kontroll fajtákéval, viszont a szem színe miatt különlegességnek számít. E három új fajta vetőmagjának a szaporítását megkezdtük. 9. oldal (összes: 11)

10 Az őszi zab termesztéstechnológiája a vetésidő kivételével megegyezik a tavaszi zabokéval. Az őszi zab optimális vetésideje október első dekádja. Az ennél korábbi vetés elősegíti a vírusfertőzések fellépését, a későbbi vetés következménye viszont gyenge állomány lehet, és a télálló képesség csökkenéséhez vezethet. Az őszi zab télálló képessége a kalászos gabonához képest gyenge, de az eddigi tapasztalatok alapján, a hazai téli időjárási körülményeket figyelembe véve az őszi káposztarepcéénél valamivel jobb. Az ősszel vetett különböző gabonafajok jellemző fagyállósági sorrendje a legjobbtól a gyengébb felé haladva általában a következő: búza és rozs, tritikálé, durumbúza, árpa, zab. Azonban az egyes fajokon belül jelentős eltéréseket mutatnak a fajták, vagyis az átlagos fagyállósági értékek alapján felállított sorrend a konkrét fajták esetében változhat. Az őszi zab tavaszi fejlődése később indul, mint a többi őszi kalászosé. Különösen igaz ez egy olyan keményebb tél után, mint amilyen a es volt. Ezért az áttelelés mértékének a megállapítása is később válik lehetségessé. A tavaszi bokrosodás ideje hosszabb, ami azt eredményezi, hogy az esetleg megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képződik. E tulajdonságának köszönhetően kiváló az őszi zab tavaszi reprodukciós képessége. Kimagasló bokrosodási képességének köszönhetően a növényszám esetleges ritkulását kompenzálni tudja a hajtások számának növelésével. A termesztéstechnológia lényegi eleme a tápanyagellátás, és ezen belül a nitrogénműtrágya adagolása. Általános alapelv, hogy a zab kisebb műtrágyaigényű, mint a kalászos gabonák. A nitrogénműtrágyázás optimális ideje a költségtakarékos kijuttatást is figyelembe véve a hó olvadását követően, kora tavasszal. Az ekkor kijuttatott nitrogén nagyban elősegíti a jó állományképzést, a nagy hajtásszámot, ugyanakkor a szemképződés időszakában is kifejtheti kedvező hatását. A javasolt dózis kilogramm N/ha, attól függően, hogy milyen a talaj tápanyag-ellátottsága. A túlzott nitrogénellátás növeli a megdőlés kockázatát. A tavaszi fejtrágyázást a martonvásári nemesítésű őszi zabfajták meghálálják, és nagy fehérjetartalmú szemtermésük optimális időjárási körülmények között megközelíti az őszi búzáét. A zab a nyári melegben gyorsan érik, ezért ha a legfejlettebb külső szemek érettek, meg kell kezdeni a betakarítását. Az időben elvégzett aratással megelőzhető a szeles időben előforduló szemkiverődés, és a szalma is jó minőségű szálastakarmányként takarítható be. Az eddig szerzett negyedszázados őszizab-nemesítési és -termesztési tapasztalatok alapján nyugodt 10. oldal (összes: 11)

11 szívvel javasoljuk a Martonvásáron nemesített őszi zabfajtákat! Termesztésük során azonban figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőségek, főleg az egyre ritkábban, de azért előforduló kemény telek kockázatot jelenthetnek. Kedvező évjáratokban azonban a tavaszi fajtákhoz képest bőséges terméssel, kiemelkedő haszonnal kecsegtet. Veisz Ottó, Varga Balázs, Vida Gyula MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Ide kattintva adhatja le szavazatát a 2. számú, "" cikkre! [1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] [3] Szerző: Veisz Ottó / Varga Balázs / Vida Gyula Közzététel ideje: , szerda, 11:53 A forrás webcíme: oldal (összes: 11)