A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései
|
|
- Attila Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben, sem eloszlásban nem fedezi a kukorica igényét (1. ábra). Mint azt Szász professzor úr ábráján láthatjuk a jelentős kukoricatermesztő övezetnek számító Hajdúsági Löszháton vizsgálataink színhelyén a csapadékhiány kialakulásának valószínűsége nagy. Az aszállyal sújtott években rendkívüli szárazság, illetve szárazság és mérsékelt vízellátottság jellemző. Az Alföld, s ezen belül a Hajdúsági Löszhát hazánk legszárazabb termesztési körzete. Ennek megfelelően az öntözésnek nagy jelentősége van. A legtöbb nedvességre a címerhányás időszakában van szüksége a kukoricának, az öntözést legfeljebb a teljes érés kezdetéig célszerű folytatni, ezt követően kedvezőtlen a hatása, mivel nyújtja a tenyészidőszakot. 1.ábra: Vízellátottság a nyári hónapokban a Szász féle szárazsági egyenlet szerint Jelmagyarázat: <10: rendkívüli szárazság; 11-20: súlyos szárazság; 21-30: szárazság; 31-40: mérsékelt vízellátottság; 41-50: jó vízellátottság; 51-60: bőséges vízellátottság; 61-70: károsan bőséges vízellátottság; >70: rendkívüli bőséges vízellátottság Forrás: Prof. Dr. Szász Gábor
2 Napjaink szántóföldi növénytermesztési gyakorlatában elsősorban felületi öntöző berendezéseket alkalmaznak. Ezek közül a vizsgálati körzetben legelterjedtebbek a csévélődobos vízágyuk és az esőztető öntözőberendezések, ezek közül is elsősorban a több száz méter hosszúságú Lineárok (2. ábra). 2. ábra Esőztető öntözőberendezés Az altalajöntözés az esőztető öntözéssel ellentétben nem okoz talajszerkezet károsodást (pl. eliszapolódást, a cserepesedési hajlam növekedését, másodlagos szikesedést a káros sótartalom termőrétegben való dúsulásának következtében, a termőréteg nitrát-nitrit tartalmának lemosódását, ezáltal a felszíni- és felszín alatti vízbázisok szennyezését stb.). A talajcsöveket a felszín alatti cm-es rétegben helyezik el. Az állandó, kedvező vízellátás a növények egyöntetű, gyors növekedését segíti elő. A szántóföldi öntözési módok közül az altalajöntözés a legkedvezőbb módszer, termésnövelő hatása a legnagyobb. Hátrányként fogalmazhatjuk meg a nagy beruházási- és fenntartási költség igényét. Jelenleg hazánkban mintegy ezer hektár öntözhető terület van, azonban sajnos - ezeknek jelentős része kihasználatlan. Ez számos okra vezethető vissza, ilyen például az elaprózódott birtokszerkezet, mely mellett a tulajdonosoknak nincsen pénzügyi lehetősége, hogy a mikro parcelláikon intenzív (pl. öntözött) körülmények között folytassanak növénytermesztési tevékenységet.
3 Az öntözés gazdaságosságát tekintve nagy kockázatot jelent, hogy az öntözést követően fog-e hullani csapadék? Ezért nagyon fontos szerepet játszanak az időjárási előrejelzések az öntözések időzítése során. Közgazdasági értelemben véve az öntözés (a talaj nedvességkészletének szabályozása) - a tápanyag-visszapótláshoz hasonlóan pótlólagos ráfordítás, hiszen alkalmazása nélkül is lehet a rendelkezésre álló csapadék mennyiségétől, illetve eloszlásától függően igaz eltérő színvonalon növénytermesztési tevékenységet folytatni. Hatékonyságát öntözéshatás és korrigált öntözéshatás mutatók segítségével tudjuk mérni. Az öntözéshatás esetében meghatározzuk, hogy mennyivel termett többet az öntözött parcella a nem öntözött kontrollnál, a korrigált öntözéshatás esetében pedig a többlettermésből kivonjuk az öntözés közvetlen-, illetve közvetett költségeit hozamban kifejezve. Mindkettő mutató mértékegysége tonna/hektár. Az Észak-alföldi régió kukoricatermesztés tekintetében a legalkalmasabb területeire a Hajdúsági Löszhát csernozjom talajaira végeztük el elemző munkánkat, átlagos (közepes) tápanyag-ellátottsági szintekre vonatkozva (1. táblázat). 1. táblázat Az elemzett termőterület talajvizsgálati eredményei Termőhelyi kategória I. (mészlepedékes csernozjom) Aranyféle kötöttségi szám 42 ph 6.5 Humusz % 2.45 P2O5 tartalom (ppm) 150 K2O tartalom (ppm) 250 CaCO3 tartalom 0.02 A kijuttatandó műtrágya mennyiségét a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézete által fejlesztett 4M-fer tápanyag-visszapótlási szaktanácsadó rendszer segítségével határoztuk meg. A kijuttatandó műtrágyák mennyiségét az 2. táblázatban mutatjuk be. 2. táblázat Kijuttatandó hatóanyag mennyiségek Műtrágyaféleség hozam (t/ha) Kijuttatandó hatóanyag mennyiség ősz tavasz foszfor kálium nitrogén (öntözött)
4 A vizsgált két évben a termesztés-technológia szempontjából lényegi különbség volt, hogy 2006-ban a csapadék mennyisége mellett eloszlása is kedvező volt, különösen a kukorica fejlődése szempontjából kritikusnak számító júliusi, augusztusi időszakban volt folyamatos a csapadék utánpótlása. A tenyészidőszakban mm csapadék hullott, ami jelentősen meghaladta az 50 éves átlagot (340 mm). A nyári hónapok csapadéka tehát a talajban tárolt vízmennyiséggel együtt optimális vízellátottságot eredményezett. Ezzel szemben 2007-ben a rendkívül száraz téli félévet (128 mm) további igen komoly aszályos időszak követte, aminek július második felétől kezdve egy csapadékosabb periódus vetett véget. A tenyészidőszakban lehullott csapadék mm volt ugyan, azonban a csapadék eloszlása meglehetősen kedvezőtlen votl, mivel nagy része a tenyészidőszak második felében, a virágzást, szemtelítődést követően érkezett le ben az öntözést is bevontuk vizsgálatainkba. Az öntözést két alkalommal 60, illetve 50 mm kijuttatásával alkalmaztuk ban a kukorica termésátlaga 7.2 t/ha volt. Ehhez szükséges volt (2. táblázat) 121 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 90 kg kálium hatóanyag visszapótlására hektáronként re ugyancsak 7.2 t/ha-os termést terveztünk szárazgazdálkodásos termelés esetében. A kedvezőtlen aszályos időjárás következtében nem realizálódott a tervezett termésátlag, csupán ennek a fele. Ebből következik, hogy a kukorica a kijuttatott tápanyagokat nem vette fel, a következő években azok egy része (irodalmi adatok, valamint saját vizsgálataink esetében is a fel nem vett tápanyagok közül a nitrogén 30, a foszfor és kálium 50 %-a) a növény számára hozzáférhető lesz a következő évben ben öntözött körülmények között 8 t/ha-os terméssel terveztünk, amely realizálódott is. Ehhez a termésátlaghoz 130 kg nitrogén, 75 kg foszfor és 160 kg kálium hatóanyag visszapótlására volt szükség hektáronként. A tervezett hatóanyag mennyiség kiszámításához figyelembe vettük az előző évben a növények által fel nem vett tápanyagok mennyiségét is. A kukorica termesztés költség-jövedelem viszonyai: 2006-ban a termesztés árbevétele (28 ezer Ft/tonnás értékesítési árral számolva) Ft volt hektáronként ben szárazgazdálkodásban , öntözött körülmények között Ft volt az árbevétel (53 ezer Ft/tonnás értékesítési ár figyelembe vételével). A termelési költségek a két vizsgált évben hasonlóképpen alakultak: 2006-ban és 2007-ben is Ft/ha (öntözetlen), valamint Ft/ha (2007 öntözött). Az öntözetlen és öntözött termesztéstechnológia során számos művelet megegyezett 2006-ban és 2007-ben. Mindkét évben azonos volt a növényvédelem, az agrotechnikai műveletek (alapművelés, magágy készítés, vetés, mechanikai gyomirtás), földbérleti díj, biztosítási díj. A két év termelési költségei közötti különbséget a biztosítási
5 díjak, a tápanyag-gazdálkodás, a betakarítás, szárítás, szállítás és az általános költségek közötti különbségek képezték. A 2007-es két termesztés technológiai változat között az öntözés anyag- (öntözővíz) és az öntözés gépi költsége volt a legnagyobb költségnövelő tényező. Mindhárom vizsgált esetben a termelési értékek meghaladják a termelés költségeit (13.ábra). Ebből következik, hogy keletkezett valamennyi szcenárióban jövedelem, bár ennek mértéke jelentősen különbözik egymástól (3. ábra). 3.ábra A kukoricatermesztés termelési értékei és termelési költségei ( ) A költségarányos jövedelmezőség vizsgálata során hasonló következtetésekre jutottunk, mint a jövedelem elemzésénél. Kedvező termesztési körülmények között (2006) mind a tevékenységi, mind a jövedelem alapján számított költségarányos jövedelmezőség kedvezően alakult 17, illetve 42 % volt. Aszályos időjárás esetében (2007 öntözetlen) tekintve a nagy értékesítési árakat ugyancsak kedvezően alakultak a jövedelmezőségek. A tevékenységi jövedelemből számított költségarányos jövedelem (14%), a jövedelemből számolt 38 % volt ben öntözött körülmények között a költségarányos jövedelmezőség tevékenységi jövedelem alapján 56%, míg jövedelem alapján 71 % volt. A költségszint 2006-ban 71 %, 2007-ben (öntözetlen) 72 %, illetve 58 % (öntözött) volt. Az önköltség 2006-ban Ft/kg, 2007-ben 46,4 Ft/kg (öntözetlen), 34.06
6 Ft/ha volt. A három önköltség közötti különbséget a hozamok közötti különbség határozta meg, tekintve hogy a költségek jelentős része (kb. 65 %-a) nem függ a hozam nagyságától. A marginális költségek vizsgálatánál viszont nagy a különbség attól függően, hogy milyen hozamokra kerül visszaosztásra. Öntözéshatás vizsgálat során megállapítottuk, hogy az öntözés jelentős többlet költséget képvisel. A többletköltségek közül az öntözés költsége (víz és kijuttató berendezés költsége) csupán 39,7 %-ot tesz ki. Többletköltségként keletkezik a többlet betakarítás, szállítás, szárítás költsége is. Ugyanakkor összehasonlítva aszályos időszakban a hozamok nagyságával eltérő eredményeket kapunk. A hozam szárazgazdálkodás mellett 3,7 t/ha volt, öntözött területen 8 t/ha termést takarítottuk be. Ezáltal a többlet árbevétel Ft volt. Az öntözéshatás 4,3 t/ha. A többlet árbevétel Ft/ha, az öntözés többletköltsége Ft/ha volt (4. ábra). 4. ábra Az öntözés többletköltségei A kettő különbözeteként többlet jövedelem ( Ft/ha) keletkezett ben az öntözött és a szárazgazdálkodásos technológiai változatok között 4,3 tonna / hektár öntözéshatást mutattunk ki. A korrigált öntözéshatást vizsgálva a többletköltségeket kifejezzük termésben ( Ft/ha 53 ezer Ft/t értékesítési árral számolva) 1,9 t/ha. A többletköltségeket (1,9 t/ha) kivonva az öntözéshatásból (4,3 t/ha) megkapjuk a korrigált öntözéshatást: 2,4 t/ha. Mindezekből a számításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 2007-es évben (kedvezőtlen mennyiségű és eloszlású csapadék figyelembe vételével) a Hajdúsági Löszháton
7 ahol ara lehetőség volt - megérte öntözni a kukoricát, amennyiben az öntözéshez szükséges pótlólagos tápanyag-visszapótlást is elvégezték a gazdálkodók. Kedvező csapadékellátottságú években a bemutatottnál kisebb öntözéshatást, illetve korrigált öntözéshatást lehet elérni, ezért javasoljuk az öntözési tevékenységet minimum 5 éves periódusokban értékelni. Az időjárási szélsőségek valószínűségének növekedése, valamint a költség-jövedelem vizsgálatok eredményei alapján javasoljuk a táblák öntözhetővé tételét ott, ahol ez lehetséges. Pályázati források állnak rendelkezésre mind az öntözővíz szállítására (70 % támogatás a csatornarendszer és az öntözővíz mozgatásának kiépítésére), mind az öntözőberendezések (40 % támogatás) megvásárlására. Mindezek mellett elsődleges feladat az öntözés-technológiai fegyelmének betartása, ezzel a talaj leromlásához vezető korábban említett káros folyamatoknak az elkerülése. Fontos feladatnak tartjuk a jelenleg meglévő, de használaton kívüli öntözőberendezések felújítását, s azok újbóli használatba vételét is. Kutatási eredményeink alapján a Hajdúsági Löszháton hosszú idősorok ( ) vizsgálatával megállapítottuk, hogy az öntözés az esetek 93 %-ában hozott pozitív öntözéshatást, míg 83 %- ban volt a korrigált öntözéshatás pozitív. Természetesen az öntözési tevékenység beruházásait is értékelnünk kell, hiszen a korrigált öntözéshatások között jelentős különbségek adódnak (0,1-10,1 t/ha). Az öntözés termésdepressziót előidéző hatását azzal magyarázhatjuk, hogy a jó csapadék ellátottságú években a további csapadékot a növények nem tudják hasznosítani, illetve az öntözés hatására keletkező párás mikroklíma táptalajt nyújt a különböző kórokozóknak, melynek segítségével káros tevékenységüket jobban ki tudják fejteni. Ezekben az években másik termésdepressziót előidéző tényező lehet, hogy a kedvező csapadékellátottság miatt amúgy is jelentős gyomflóra az öntözés hatására tovább erősödik, és különösen a vegetációs időszak első felében a kukorica fejlődését késlelteti. Mindezek ismeretében megállapítottuk, hogy az adott éghajlati-, csapadék és talajviszonyok mellett, illetve az alkalmazott agrotechnika, - tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem mellett az okszerű öntözé kedvező hatást gyakorol a Hajdúsági Löszhát kukoricatermő területein. Nem elegendő az öntözés fejlesztése, ha az nem jár együtt intenzív tápanyag-gazdálkodással. Az öntözés önmagában nem kellően megalapozott tápanyag-visszapótlás mellett, vagy annak
8 hiányában a hozamok csökkenéséhez is vezethet. Ennek oka, hogy a talajoldatban, s ezen keresztül a növényi részekben is a tápelemek felhígulnak, s ezek újbóli koncentrációját csak nagyobb adagú műtrágyák kijuttatásával lehet ellensúlyozni. Dr. Sulyok Dénes Dr. Megyes Attila sulyokd@agr.unideb.hu
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenA differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei
Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenAlpha-Vet Kft. sajtóanyag
Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 1. szám, 2018 STATISZTIKAI JELENTÉSEK ÖNTÖZÉSJELENTÉS 2017. év Tájékoztató jelentés az öntözésről Tájékoztató jelentés az öntözésről XXI. évfolyam 1. szám, 2018 Megjelenik évente 2018. június
RészletesebbenKÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga
KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenAz MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról
Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
Részletesebben2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén
2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,
RészletesebbenGyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság
1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)
RészletesebbenTechnológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA
Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Őszi búza (Kb. 6 tonna/ha terméshez.): Haifa CoteN Mix 30-7-7+ME (2) (+1 MgO+9SO3+0,05%Fe+0,01Zn)
RészletesebbenAGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik
AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenI. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA október
I. évfolyam, 9. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014.október Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. október I. évfolyam, 9.
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenRiolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
Részletesebben49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenI. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenA hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.
A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat
RészletesebbenÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenÁrendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6 Növekedési faktorok hasznosulásának javítása kukorica növényszám-reakció vizsgálatokkal Improving the
RészletesebbenMiért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenTalaj- és vízigénye. Tápanyagigénye
Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt 10 évben vetésterülete 1,1 1,2 millió ha között mozgott. Terméshozama erősen évjáratfüggő (csapadék, légköri aszály),
RészletesebbenAz öntözés, mint megelőző technológia
Új utak a hazai aszálykezelés területén Az öntözés, mint megelőző technológia az aszály elleni küzdelemben Bíró Tibor Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Szarvasi Campus Célok
RészletesebbenZöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás. KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017.
Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017. WATER RETAINER VÍZÖR KEZELÉSEK INTENZÍV SZABADFÖLDI FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉSBEN Összeállította: Pék Miklós kutató
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenCsepegtető öntözőrendszerek tisztítása. Kísérlet 2018
Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása Kísérlet 2018 Kísérlet adatai Termény / Fajta: Ország / Régió: Kísérlet célja: Nincs adat Faversham / Egyesült Királyság Tesztelt ICL termék: PeKacid 0-60-20 Alkalmazási
RészletesebbenAszálykárok kezelése a mezőgazdaságban
Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenZöldségfélék tápanyagutánpótlásának
Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését Kép. Tavaszi búza vetésének előrehaladása: Szibéria kerülete *USDA- Egyesült Államok
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
Részletesebbena évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában
kukoricatermesztőknek extra 47. a 2012. évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Non-profit Kft.,
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat repcére Genezis technológiával jövedelmezően termelheti a repcét! 2 3 A repcét hatékonyan érdemes termeszteni! A repcét intenzíven kell táplálni! A repce termésével felvett tápelemek
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 12. hét Előadás áttekintése A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója A kukorica trágyázása,
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenAz öntözés szükségessége és a hatékonyság összefüggései. Előadó: Kapronczai István FruitVeB Gödöllő, március 2.
Az öntözés szükségessége és a hatékonyság összefüggései Előadó: Kapronczai István FruitVeB Gödöllő, 2018. március 2. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz. (Albert Schweitzer) Üzenetek
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenUMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya
UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal
RészletesebbenVáltozó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés
NAIK MGI 2016. 11.09. Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok kutatása és alkalmazása Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés Dr. Birkás Márta MTA doktora
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenSZÓJATERMESZTÉS MÁSODVETÉSBEN. Szójamag Kft Szentlőrinc, Kodály Z. u. 1/B Telefon:
SZÓJATERMESZTÉS MÁSODVETÉSBEN Szójamag Kft. 7940 Szentlőrinc, Kodály Z. u. 1/B Telefon: 06 30 33 61 597 E-mail: szojamag@gmail.com 2017 A zöldítési célra vetett másodvetésű növények termesztése a támogatás
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenMagyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban
Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak
RészletesebbenKÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben
KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,
RészletesebbenA málna- és szedertermesztés gazdaságossága
A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenOkosfarmot de hogyan?
A megfelelő technológiák okszerű használata azonban kiemelkedő előnyöket ígér a kérdés mindig a megvalósítás mikéntjében rejlik. A Bábolnai Gazdanapokon szeptember 6-án és 7-én megrendezendő SMARTFARM,
RészletesebbenA Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
Részletesebben