A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation
|
|
- Henrik Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kiss Zoltán Gábor 1 Gulyás Miklós 2 Füleky György 3 A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation karrallion@gmail.com 1Szent István Egyetem, MSc hallgató 2Szent István Egyetem, PhD hallgató 3Szent István Egyetem, egyetemi tanár Összefoglalás A mezőgazdaság területén napjaink egyik legfontosabb kérdése a növények okszerű, tápanyagutánpótlása, illetve a tápanyagok hasznosulása. Számos nemzetközi és hazai kutatás folyt és folyik jelenleg is ebben a témában az elmúlt ötven évben ben a Nemzetközi Kálium Intézet (International Potash Institute, IPI) támogatásával kezdtük meg munkánkat a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemében, az együttműködés keretében négy ország (Albánia, Csehország, Magyarország és Lengyelország) párhuzamosan végzi a kísérleteket. Vetésforgóban négy növénynél (burgonya, kukorica, őszi búza, őszi árpa) négy illetve nyolc ismétlésben kilenc különböző kezelést (abszolút kontroll; Nmin módszer szerint 75% és 100% számolt nitrogén mennyiség; MÉM NAK alapján számolt kálium 0%, 50%, 100% és 150% mennyiség) alkalmaztunk. A kísérlet célkitűzése a kálium és nitrogén trágyázás hatásának vizsgálata a termésmennyiségre, a termésminőségre, a tápelem tartalomra. Eddigi eredményeink alapján megállapítottuk, hogy burgonya elővetemény hatására nőtt a termésmennyiséget, míg kukorica esetében ezt nem tapasztaltuk. A 100% hatóanyag mennyiségű nitrogén hatására jelentős nitrogén többlet halmozódott fel a kísérleti táblák talajaiban. A kijuttatott kálium nem fedezte a növények igényeit, így a talaj tápelemkészlete csökkent. A káliumtrágyázás pozitívan befolyásolta a növények mikroelem felvételét, amely a magasabb termésben realizálódott. Jelentősen befolyásolta a termésmennyiségeket az adott év időjárása. Összességében elmondhatjuk, hogy a növények nem igényeltek az N min módszer szerinti 100%-os nitrogén adagot, a MÉM NAK módszer szerinti 100%-os kálium adagok sem fedezték a növények igényeit. Bevezetés és irodalmi áttekintés A mezőgazdaság területén napjaink egyik legfontosabb kérdése a növények okszerű tápanyagutánpótlása, illetve a tápanyagok hasznosulása. Számos nemzetközi és hazai kutatás folyt és folyik jelenleg is ebben a témában az elmúlt ötven évben ben a Nemzetközi Kálium Intézet (International Potash Institute, IPI) támogatásával kezdtük meg munkánkat a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemében az együttműködés keretében négy ország (Albánia, Csehország, Magyarország és Lengyelország) párhuzamosan végzi a kísérleteket. Ezen műtrágya kísérletek kiemelten fontosak Földünk népességének növekedése miatt és amiatt, hogy el tudjuk látni megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel. A műtrágyák használata napjainkban kiemelten fontos, hiszen magas a tápanyag koncentrációjuk, illetve gazdaságosabb szállítani, mint a szerves trágyákat (LOCH 1992). Kísérletünkben a nitrogén és kálium hatását vizsgáltuk, melyekre már korábban is voltak kutatások. A kálium növeli a nitrogén felvételének hatékonyságát, mint azt ZSIGRAI (2009) és HOFFMANN (2009) meg is állapították különböző kísérleteikben. A nitrogéntrágyázás hatása kálium hiányában nem érvényesül, de megfelelő kálium ellátottság mellett akár 1 t/ha terméstöbblet is tapasztalható (KÁDÁR & MÁRTON 2009). Továbbá az extrém káliumadagok önmagukban is 0,3-0,6 t/ha terméstöbbletet adhatnak trágyázott parcellákon (KÁDÁR 1993). A kálium önmagában is nem extrém adagokban befolyásolja minimálisan a termést MÁRTON (2002) vizsgálatai szerint, HOLLÓ (2009) is minimális termésátlag-befolyásolást tapasztalt. 126
2 Kísérletünk célkitűzése szintén ezen elemek kölcsönhatásának vizsgálata zöldnövényben, termésben, fejlődésben és a műtrágyák hatása a talaj tápanyagkészletére. Anyag és módszer A kísérletet a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemében folytattuk. Véletlenszerű parcellaelrendezésben használtunk, meghatározott vetésforgóban (első év: kukorica és burgonya, második év: őszi búza, harmadik év: őszi árpa) a Nemzetközi Káliumintézet (IPI) utasításainak megfelelően. A legfontosabb szempont volt a táblánk kiválasztásánál a talaj káliumtartalma, mivel sok éven keresztül folytak a területen tápanyag kísérletek (KOVÁCS & FÜLEKY 1991), így ez jelentette kísérletünk kezdetén a legnagyobb kihívást számunkra, hiszen a terület talajainak nagy része tápanyagban jól ellátottak, így gyakorlatilag az egész területről talajmintavételezést folytattunk. A 2010-ben kiválasztott tábla talajainak elemzése: K A= 29, ph H2O= 7.19, ph Cl= 6.73, SOC= 1.26%, CaCO 3= 0.48%, N min(0-60cm)=42 kgha -1, AL-P 2O 5= 153 mgkg -1, AL-K 2O= 147 mgkg -1, CaCl-Mg= 138 mgkg -1. Következő évben (2011) új táblát választottunk ki, ugyanezen vetésforgóval, hogy párhuzamosan két egy év elcsúszásban folyjon a kísérlet az évhatás kiküszöbölése végett, így az előzőekben vett talajmintákat alapul véve kerestünk új táblát. A 2012-ben kiválasztott tábla talajvizsgálati eredményei: K A= 30 ph Cl= 6,7, SOC= 0,73%, AL-P 2O 5= 63 mgkg -1, AL-K 2O= 125 mgkg -1, CaCl-Mg= 82 mgkg -1 CaCO 3=0,47%. A talaj típusa: Ramman-féle barna. 1. táblázat: Tervezett vetésforgó között (IPI tervezett) Tábla Növényfajok Kukorica Burgonya Őszi búza Őszi árpa Zöldtrágyanövény (csillagfürt) A kísérletet négy (burgonya, kukorica) illetve nyolc (őszi búza, őszi árpa) ismétlésben végeztük, 9 kezelést beállítva, véletlenszerű blokkrendszerben. Minden ismétlés tartalmazott egy abszolút kontroll parcellát, (50 m 2 ) N 0P 0K 0, ahova műtrágya nem kerül kijuttatásra. A fennmaradó kezeléseket (50 m 2 /kezelés) felosztva két nitrogén szintet alkalmaztunk, N 75 (75%-a a számított hatóanyagnak) és N 100 (a teljes hatóanyag), ezt a mennyiséget az N min módszer szerint számítottuk ki a nitrogéndirektíva figyelembe vételével. A nitrogénszintekhez tartozva 4-4 káliumszint került meghatározásra, K 0 (kálium nélkül), K 50 (50%-a a számított hatóanyagnak), K 100 (a teljes számított hatóanyag), K 150 (150%-a a számított hatóanyagnak), ezen mennyiséget a MÉM NAK módszer szerint
3 számítottuk ki. A foszfor minden parcellába ugyanolyan mennyiségben kerül kijuttatásra, MÉM NAK módszerrel számolva, mivel így könnyebb nyomon követni a kálium hatásmechanizmusát a nitrogén függvényében, azaz nem játszik közre a kísérletben egy újabb tényező. Az őszi búzánál a parcellákat kettéosztottuk +K és -K részre, ahol a -K részre nem került kálium kijuttatásra. 2. táblázat: Kezelések parcellánkénti felosztás (IPI tervezett) Kezelés kódja Kezelés N P2O5 K2O Kukorica/Burgonya Őszi búza Őszi árpa N0:P0:K N75:P:K0 75 % talajvizsgálat alapján 0 + K N75:P:K0 75 % talajvizsgálat alapján 0 - K N75:P:K50 75 % talajvizsgálat alapján 50 % + K N75:P:K50 75 % talajvizsgálat alapján 50 % - K 50 % N75:P:K % talajvizsgálat alapján 100 % + K 100 % N75:P:K % talajvizsgálat alapján 100 % - K 100 % N75:P:K % talajvizsgálat alapján 150 % + K 150 % N75:P:K % talajvizsgálat alapján 150 % - K 150 % N100:P:K0 100 % talajvizsgálat alapján 0 + K N100:P:K0 100 % talajvizsgálat alapján 0 - K N100:P:K % talajvizsgálat alapján 50 % + K 50 % N100:P:K % talajvizsgálat alapján 50 % - K 50 % N100:P:K % talajvizsgálat alapján 100 % + K 100 % N100:P:K % talajvizsgálat alapján 100 % - K 100 % N100:P:K % talajvizsgálat alapján 150 % + K 150 % N100:P:K % talajvizsgálat alapján 150 % - K 150 % A kísérlet során különböző növény és talajvizsgálatokat végeztünk el. Legkorábban bonitálást végeztünk, amelynél táblázatban értékeltük a növények fejlettségét, állapotát, színét, egészségét, és 1-5-ig pontoztunk őket, majd ezeket elemeztük. A következő vizsgálat a növényekből történő mintagyűjtés volt zöld állapotban: kukoricában 5 leveles állapotban, burgonyánál virágzáskor, árpában BBCH 43 és búzában BBCH 31 állapotban. Ezek után a betakarított termésből is vettünk mintát, amelyeket szintén megvizsgáltunk, illetve burgonyánál külön értékeltük a gumók méretét százalékos eloszlásban. A laborvizsgálatok makroelemekre (N, P, K) és mikroelemekre terjedtek ki (Ca, Mg, Fe, Zn, Mn, Cu). Vizsgáltuk továbbá a tápanyagmérleget is a kísérletben, mégpedig a következő módon: MÉM-NAK módszerrel a növény tonnánkénti igényét megszoroztuk a kapott terméssel az évben a kísérlet első periódusában ( és ), majd ezt ábrázolva megnéztük, hogy pozitív vagy negatív volt-e a mérleg. A vizsgálatok eredményeit AYDINALP és társai (2010) által is használt varianciaanalízis számítási módszerrel dolgoztuk fel és értékeltük ki, amelyben figyelembe vettük a kezeléseket, a +K és -K részparcellákat, illetve az előveteményt mint tényezőket. Növényekből gyűjtött mintákat a kukoricánál, búzánál és árpánál egy-, illetve kéttényezős varianciaanalízissel végeztünk, míg búzánál háromtényezőssel. Eredmények 128
4 Bonitálást csak a búzában és árpában végeztünk. A véletlenszerű blokkelrendezés kiküszöbölte a bírálók esetleges részrehajlását bonitálás közben. A kontrollparcellák szinte mindig sárgás színűek voltak a nitrogénhiány tüneteit mutatva, így e parcellák kapták a legkevesebb pontszámot, amelyek szignifikánsan mindig alul maradtak a műtrágyával kezelt parcellákhoz képest. Búzában volt látható legjobban az elővetemény hatása a növény fejlődésére. Szignifikáns eltérést mutattunk ki az elővetemény hatására kapott pontszámokban, illetve maga a nitrogén jobban befolyásolta a pontszámok alakulását, mint a káliumadagok. Rendszerint az N100 hatóanyagú parcellák magasabb pontszámot kaptak, mint az N75 hatóanyagúak. 1. ábra: Bonitálás búzában (2012) SzD(5%) Előveteményhatás= 0,394351, SzD(5%) Kezeléshatás= 0, ben az 5 leveles kukoricában jól látszik a nitrogénadagok közötti hatás szignifikáns különbsége a növények nitrogén felvételében, azaz a N100 nitrogén parcellák mindig magasabbak voltak az N75-ös parcelláknál, és mindkét kezeléssorozat szignifikánsan magasabb volt a kontrollnál. A két nitrogénszintnél mindig a K150-es parcellák voltak a legmagasabb értékek az adott sorozatban
5 2. ábra: Növény nitrogéntartalma (Kukorica, 2011) SzD(5%)Kezeléshatás= 0,1% A növények foszfortartalmában is mutatkozott különbség a kálium hatására. Ez leginkább a 2012-es búzában volt kimutatható, ahol is a +K és a -K parcellák között, bár szignifikáns különbséget nem mutattunk ki, de az a 3. ábrán is jól látható, hogy a +K parcelláknak magasabb volt a foszfortartalma a növényekben. 3. ábra: Növények foszfortartalma (Őszi búza, burgonya után, 2012) SzD(5%)Kezeléshatás=0,135692, SzD(5%)Káliumhatás=0, A káliumtartalom a növényekben szintén megmutatkozott: ez növekvő tendenciát mutatott a legtöbb növény esetében. Burgonyalevelekben volt a legszembetűnőbb a káliumtartalom a káliumadagok között, ahol szignifikáns eltérés mutatkozott a kezelések között, mint az a 4. ábrán is látható. Minél magasabb volt a kálium mennyisége, annál többet vett fel a növény belőle. 130
6 4. ábra: Levél káliumtartalma (Burgonya, 2011) SzD(5%)Kezeléshatás=0, A terméseredmények vizsgálata során inkább az elővetemény érvényesült a búzában, mint a kezelések hatása. Rendszerint a burgonya után magasabb termésátlagok jöttek létre, amellyel bizonyítható, hogy a burgonya kedvezőbb előveteménye a búzának, mint a kukorica. 5. ábra: Termésátlag (Őszi búza, 2012) SzD(5%)Kezeléshatás= 0,630 SzD(5%)Előveteményhatás=0,297 A burgonyában megvizsgáltuk a gumók méretelosztását, ahol a N100PK150 parcellák gumómérete a legnagyobb arányban a 60 mm-nél nagyobb gumók száma, azaz szignifikánsan nagyobb volt a többi parcella gumóméreténél. A N100PK100-as parcellában találtuk a legtöbb 35 és 60 mm közötti gumót. Szintén a káliummal kezelt parcellákon mértük a legkedvezőbb a méreteloszlást
7 6. ábra: Burgonya gumóméret (2011) SzD(5%)Méretkülönbség hatás=13,1583 SzD(5%)Kezeléshatás=7, A tápanyagmérleget vizsgálva a talajban a következő következtetést vontuk le a kísérletből: a Németországban is használt Nmin módszerrel számolt nitrogénmennyiség a kontroll parcellák kivételével mindenhol többletfelhalmozódás keletkezett, így károsan szennyeztük a kísérlet talaját nitrogénnel, miközben figyeltünk a nitrogéndirektíva betartására is. 7. ábra: Nitrogénmérleg (Kukoricatábla, ) A káliummal viszont az ellenkezőt tapasztaltuk. A kísérletben a K150-es kezeléseken és a burgonya utáni +K K100-as kezeléseken kívül, mindenhol negatív mérleget mutatott a kálium, azaz káliumot vontunk ki a talajból, ami az elkövetkező években műtrágyatöbblet kijuttatással tudunk majd kompenzálni. 132
8 8. ábra: Káliummérleg (Kukoricatábla, ) Összegzés Kísérletünkben megállapítottuk, hogy a burgonya a kukoricával szemben kedvezőbb előveteménye a búzának, mely már a korai fejlődési stádiumban is látszott, illetve betakarításkor ez a termésátlagokban is megmutatkozott. Szintén megállapítottuk, hogy a magasabb káliumadagok növelték a növények nitrogén, foszfor- és káliumfelvételét. Tapasztalataink szerint a 150%-os káliumadag mellett vették fel a növények a legtöbb nitrogént és káliumot a különböző nitrogénszintek mellett és befolyásolta a legkedvezőbben a burgonya gumóméretének alakulását. Kísérleti táblánk talajában szinte csak ez a mennyiségű kálium okozott pozitív mérleget. Az eredményeinkből kiderült, hogy az N min módszerrel számolt nitrogénmennyiségek túlzottak és nitrátkimosódáshoz vezethet. Irodalomjegyzék Aydinalp, C. Füleky Gy. Tolner L. (2010): The Comparison Study of Some Selected Heavy Metal sin the Irrigated and Non-Irrigated Agricuktural Soils. Bulgarian Journal of Agricultural Science 16: p. Hoffmann S. (2009): Keszthely. In: Debreczeni Béláné Németh T. (szerk.): (2009): Az országos műtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( ), Akadémiai Kiadó, Budapest, p. Holló S. (2009): A műtrágyázás hatása az őszi búza termésére. In: Debreczeni Béláné Németh T. (szerk.): (2009): Az országos műtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( ), Akadémiai Kiadó, Budapest, p. Kádár I. (1993): A kálium-ellátás helyzete Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest, p. Kádár I. Márton L. (2009): Műtrágyázás hatása az őszi búza szemtermésére és a kísérlet PK-tartalmának változása az közötti időszakban. In: Debreczeni Béláné Németh T. (szerk.): (2009): Az országos műtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( ), Akadémiai Kiadó, Budapest, p
9 Kovács K. - Füleky Gy. (1991): Trágyázási tartamkísérlet eredményi gödöllői barna erdőtalajon Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő, p. Márton L. (2002): A csapadék és tápanyagellátás és az őszi búza termése közötti kapcsolat. Növénytermelés 51(5): 529. p. Zsigray Gy. (2009): Műtrágyázási kezelések hatása az őszi búza termésére. In: Debreczeni Béláné Németh T. (szerk.): (2009): Az országos műtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( ), Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 134
A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenVáltozó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben
Füleky György Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő Kulcsszavak: műtrágyázás,
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenA művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára
A kutatási program keretében erdőmaradványos csernozjom talajon beállított trágyázási tartamkísérletekben vizsgáltuk az N, P, és K-műtrágyák kombinációinak hatását, valamint a növények által fel nem vett,
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenTartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról
JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005 Bevezetés:
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenTartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials in Martonvásár: field laboratories of agro-ecosystems
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Bónis Péter 1 Sugár Eszter 3 Bedő Zoltán 4 Marton L. Csaba 5 Fodor Nándor 5 Tartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenIII. NKFP 4/037/2001.
SZAKMAI RÉSZJELENTÉS III. NKFP 4/037/2001. Preciziós növénytermesztés Budapest 2003. január 31. 1 MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÉSZJELENTÉS Preciziós növénytermesztés c. kutatás-fejlesztési
RészletesebbenKÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben
KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,
RészletesebbenA kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában A talajtermékenység és azon belül a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása az eredményes növénytermesztés alapvető feltétele. A talajvizsgálatokon
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Növény- és Környezettudományi Intézet "A" Programvezető: Dr. DEBRECZENI BÉLÁNÉ MTA doktora "B" Programvezető és témavezető:
RészletesebbenA tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél
Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenA tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi
A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei www.agr.unideb.hu/~ratonyi Tápanyagellátási elvek: Tapasztalatok és megfigyelések alapján Oldatkoncentráció beállításával Növényanalízis alapján N min módszer Termésszimulációs
RészletesebbenI. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július
I. évfolyam, 6. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. július Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. július I. évfolyam, 6.
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenZöldségfélék tápanyagutánpótlásának
Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
Részletesebben1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,
57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenKÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga
KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenImpact of mineral and organic fertilization on the N and C balances in the soil, as well as on the yield, in a long-term field experiment
(35) HOFFMANN S., SIMON SZ., LEPOSSA A. Szerves és műtrágyázás hatása a N- és C-mérlegekre a talajban, valamint a termésre szántóföldi tartamkísérletben Impact of mineral and organic fertilization on the
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenA kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben
A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben KARANCSI LAJOS GÁBOR Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez
1 ZÁRÓJELENTÉS A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez A műtrágyázási tartamkísérletre épülő négy éves kutatási program
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról
JELENTÉS Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2004
RészletesebbenGondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben. Tóth Gábor szaktanácsadó Tel:
Gondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben Tóth Gábor szaktanácsadó Tel: 30-6 898094 Agronomiai kutató központ - Yara Hanninghof Témák Yara termékek helye technológiában Befektetési tanácsadás, jó
RészletesebbenUMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya
UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal
RészletesebbenDAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18
A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. és az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) a környezetkímélő és produktív mezőgazdaság érdekében DAN-konferenciát szervezett Budapesten, ahol szakmai szempontok
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenÖntözés talajszennyezı hatásának igazolása valódi ismétlést nem tartalmazó megfigyelési adatok segítségével
Öntözés talajszennyezı hatásának igazolása valódi ismétlést nem tartalmazó megfigyelési adatok segítségével Tolner László 1 - Füleky György 1 - Aydinalp Cumhur 2 1 Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenBIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenTalaj- és vízigénye. Tápanyagigénye
Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt 10 évben vetésterülete 1,1 1,2 millió ha között mozgott. Terméshozama erősen évjáratfüggő (csapadék, légköri aszály),
RészletesebbenA differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei
Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenEltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenVilágszínvonalú nitrogén tápanyag-utánpótlás
Világszínvonalú nitrogén tápanyag-utánpótlás Polgári Agrokémia Kft. Garzó Galatea Kereskedelmi igazgató garzo.galatea@ammonia.hu +36-30-841-4501 A kukorica genetikai potenciálja: 30 t/ha A búza genetikai
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
KUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE ERDŐMARADVÁNYOS CSERNOZJOM TALAJON BEÁLLÍTOTT SZABADFÖLDI KISPARCELLÁS KUKORICA KÍSÉRLETBEN MARTONVÁSÁR 2014 MEGBÍZÓ: GRAMEN KFT., BUDAPEST
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenKálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében
Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében 1 Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Évről-évre növekszik az a szántóföldi termőfelület, ahol
RészletesebbenAGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik
AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenMagas huminsav tartalmú DUDARIT alkalmazása a mezőgazdaságban
Magas huminsav tartalmú DUDARIT alkalmazása a mezőgazdaságban Dudarit előfordulása, bányászata, termékek előállítása, további hasznosítási lehetőségek. Boros Dénes ügyvezető A dudarit és más, vele kombinálható
RészletesebbenNAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA
NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA - ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MASTER GOOD CÉGCSOPORT BEMUTATÁSA: Mi egy élelmiszeripari cégcsoport vagyunk, csirkehús profillal. A cégcsoport igazi értéke a kapacitásaiban jól illeszkedő
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenCziráki László 2014.
Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag
RészletesebbenTápanyagellátási módok hatásainak komplex értékelése a talaj-növény rendszerben zöldspárga (Asparagus officinalis L.) tartamkísérletben
Tápanyagellátási módok hatásainak komplex értékelése a talaj-növény rendszerben zöldspárga (Asparagus officinalis L.) tartamkísérletben Erdős Zsuzsa tudományos segédmunkatárs Az előadás vázlata A spárga
RészletesebbenPEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának
RészletesebbenKÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter
KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és
RészletesebbenLombtrágyázási technológiák
Lombtrágyázási technológiák 2019 Minőségi magyar termék magyar gazdáknak! 39 éve a magyar piacon! Tendenciák a mezőgazdasági termelésben a lombtágyázás tükrében + Éves 1% genetikai előrehaladás, növekvő
RészletesebbenPANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ NPK-MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA A TAVASZI ÁRPA KÜLÖNBÖZŐ
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez
PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin
RészletesebbenA trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására
A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenGÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
RészletesebbenBactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása
Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása A novenyek osszetetele G. Bertrand 1951 O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82 98.78 % a levegobol P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08 1.22 % a
RészletesebbenA kálium garancia a zöldségtermesztésben
A kálium garancia a zöldségtermesztésben a termésmin óségre és a termésbiztonságra A kálium növényi tápanyag A zöldségnövények átlagosan 80 %-ban vizet tartalmaznak és 20 %-ban szárazanyagot, amely nyersrostból,
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenI. évfolyam, 8. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember
I. évfolyam, 8. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014.szeptember Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. szeptember I. évfolyam,
RészletesebbenRiolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
RészletesebbenŐszi kalászosok trágyázása
Őszi kalászosok trágyázása Szabadkán befejeződött annak a projektnek a megvalósítása amelyet Szabadka város közigazgatása finanszírozott azokra a parcellákra amelyek őszi kalászosokkal és olajrepcével
RészletesebbenKísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.
Részletesebben