JELENTÉS. Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról

Átírás

1 JELENTÉS Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2004

2 Bevezetés: A VE. GMK. Burgonyakutatási Központ és a Sym-Bio-Tech Kft április 22-én kötött kutatási szerződése alapján a Központ a 2004-es tenyészidőszakban vállalta az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságának vizsgálatát szántóföldi kisparcellás kísérletben és laboratóriumi körülmények között. A szántóföldi vizsgálat célja a készítmény teljes termésre, egyes terméselemekre és minőségre gyakorolt hatásainak megállapítása volt a burgonya vonatkozásában. A laboratóriumi kísérletek a készítmény burgonyavész (Phytophtora infestans) fertőzésének megelőzésére, a fertőzés mértékének csökkentésére gyakorolt hatását voltak hivatottak tisztázni. A kísérletek módszertana: A kisparcellás kísérlet beállításának körülményei: - fajta: Hópehely és Lorett - parcellaméret: 13,8 m 2 - növényszám: 56 db/parcella - sortáv: 75 cm - tőtáv: 30 cm - ismétlések száma: 4 - ültetés: április 26 - betakarítás: október 7 - tápanyagutánpótlás: N:P:K, 150:160:300 kg hatóanyag/ha P és K teljes mennyiség ősszel, N ősszel 80, tavasszal 70 kg/ha - gyomirtás: Igran Combi Gold 7kg/ha, Gesagard 2 kg/ha - növényvédelem: rovarölő szerek: Calypso 0,1 l/ha (V.27, VI. 15, VII. 6) Confidor 0,3 kg/ha (VII. 26) gombaölő szerek: Manex 2 kg/ha (VI. 15) Forum R 3,5 kg/ha (VI. 24, VII. 6) Cuproxat 5 kg/ha (VII. 26) Curzate 3 kg/ha (VIII.7) - csapadék: 314 mm(iv-ix. hónap) Kezelés: 33 l/ha EM-I készítmény ültetéskor a nyitott sorokba kézzel kirakott gumók felszínére és a talajra permetezve (sorkezelés, 400 ml EM-I/20 l víz/120 m 2 ) Vizsgált paraméterek: tenyészidőszakban jelentkező betegségek, teljes termés, gumófrakciók aránya, nyers, sütési és főzési elszíneződések, keményítő tartalom Laboratóriumi fitoftóra teszt beállításának körülményei: - módszer: leválasztott levelek mesterséges fertőzése után a fertőzött terület nagyságának meghatározása - fajta: Százszorszép és Desiree

3 - inokulum: P. infestans H-11/8-as izolátum virulenciafaktorok: 1,2,3,4,5,7,10,11, párosodási típus: A2, sűrűség: db. sporangium/ ml, 50 µl sporangium szuszpenzió/kezelt levél - kiértékelés 4 és 5 nappal a kezelés után - ismétlések száma: 4 Kezelés: 10 % - os EM-I oldat a levél teljes felületére permetezve, közvetlenül a P. infestans-al való fertőzés előtt. Eredmények: Szántóföldi kísérlet: A kísérlet a burgonya számára optimális időben és körülmények között lett beállítva. A tenyészidő időjárási körülményei, a csapadék és hőmérsékleti viszonyok is közel ideálisak voltak a burgonya fejlődéséhez. A kezelt és a kezeletlen állományok azonos ütemben keltek és a növények kezdeti fejlődése is azonos ütemű volt. Keléshiányt egyik esetben sem tapasztaltunk. A lombozat további fejlődésében a kezelés hatása nem jelentkezett egyértelműen. Csupán a virágzás időszakában (a legintenzívebb lombfejlődéskor) és csak a Lorett fajta esetében tűntek a kezelt parcellák növényei szemre kissé erőteljesebbnek (magasabbnak), mint a kontrol növények. A tenyészidőszakban a lombon károsító kórokozók kártételében nem volt különbség a kezelt és kezeletlen parcellák között (fitoftóra, alternária). A tenyészidőt és a növények természetes leérését a kezelés nem befolyásolta. A terméseredményeken meglátszik a kedvező évjárat hatása. A kontroll kezelésben mind a két fajta által elért terméseredmény rendkívül jónak mondható: Hópehely 41,7 t/ha, Lorett 46,1 t/ha. A kezelt parcellák átlagtermése a kontrollét mindkét fajtánál kis mértékben meghaladta: Hópehely 42,1 t/ha, Lorett 47,8 t/ha. Az eredményekből kitűnik, hogy ezen az alapjában véve magas termésszinten az EM-I készítmény, ha ugyan csak relatíve kis mértékben is, de még képes volt a fajták terméseredményén növelni. A kapott eredményeket az 1 és 2 Ábra szemlélteti. A Hópehely fajtánál elért 1 %-os terméstöbblet csak jelzés értékűnek tekinthető, a statisztikailag igazolható szint alatt marad, ellenben a Lorett fajta 3,6 %-os terméstöbblete p 5 %-os szinten a kezelés hatásának tulajdonítható. A kísérlet eredményeiből kitűnik, hogy a terméstöbblet a nagyobb méretfrakcióba tartozó gumók (28-60 mm és 60 mm keresztátmérő feletti gumók) számának emelkedéséből adódott (3. Ábra). Betakarításkor a gumók felületén észlehető kórokozók károsításának mértékében (varasodás és rizoktónia) nem tapasztaltunk eltérést a kontroll és a kezelt parcellák között.

4 % Termés (kg/parcella) 1. Ábra. EM-I készítmény hatása a burgonyafajták temésére (kg/parcella) ,975 * 64 63, ,55 58, Hópehely Ø Hópehely kezelt Lorett Ø Lorett kezelt p 5 % -os szinten szignifikáns 2. Ábra. EM-I készítmény hatása a burgonyafajták termésére (%) , Hópehely Ø Hópehely kezelt Lorett Ø Lorett kezelt

5 Gumófrakciók aránya (%) 3. Ábra. Az EM-I készítmény hatása a termés gumóméret eloszlására (%) ,3 65,3 64, mm alatt mm 60 mm felett 30 25,8 24, ,2 1 0,7 0,5 Hópehely Ø Hópehely kezelt Lorett Ø Lorett kezelt Belső értékmérő tulajdonságok: A kísérletből származó gumókat standard konyhatechnológiai minőségvizsgálatnak vetettük alá. Meghatároztuk a gumók szárazanyag és keményítőtartalmát, valamint a nyers, a főzés utáni, és a sütési elszíneződést. A kapott adatokat az 1. Táblázat tartalmazza, illetve az 1. Kép szemlélteti. 1. Táblázat Az EM-I készítmény hatása a burgonyafajták minőségére*. Nyers Főzés utáni Sütési Szárazanyag Keményítő Fajta/kezelés elszíneződés elszíneződés elszíneződés % érték Hópehely kontroll ,63 15,87 Hópehely kezelt ,75 17,00 Lorett kontroll ,42 15,67 Lorett kezelt ,52 15,77 1 = legrosszabb 5 = legjobb A kapott adatok arra engednek következtetni, hogy a kezelés nincs lényeges hatással a burgonya semelyik elszíneződési típusba tarozó minőségi paraméterére. Ellenben mindkét fajtánál emelkedett a gumók szárazanyagtartalma, és vele együtt keményítő értéke is. Mivel a vizsgálatban csupán 5 kg burgonya egyszeri szárazanyag/keményítő mérése szerepelt, ezért statisztikailg nem lehet kijelenteni, hogy a tapasztalat szárazanyag produkció többlet egyértelműen a kezelés hatása.

6 1. Kép Az EM-I készítmény hatásának vizsgálata a burgonya minőségére.

7 Fitoftóra rezisztencia vizsgálat A készítmény lombpermetezéssel való alkalmazásának hatását a burgonya burgonyavész (fitoftóra) fertőzésének csökkentésére provokációs levéltesztben vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között (2. Kép). A kísérlet beállítására november hónapban került sor két fajta üvegházban nevelt növényeit felhasználva. Az alkalmazott P. infestans izolátum a Központ saját izolátuma, mely az ismert legagresszívebb izolátumok közé tartozik. A leveleket a mesterséges fertőzés előtt kb. 1 órával egy alkalommal kezeltük a készítménnyel, úgy, hogy a levelek felületét hagytuk megszáradni az inokulálás előtt. Sajnos a vizsgálat a két fajtával egymásnak ellentmondó eredményekhez vezetett. A Százszorszép fajtánál a kezelt levelek mutattak alacsonyabb fertőzést, míg a Desiré-nél a kontrol levelek fertőződtek kevésbé a kórokozóval. A kapott adatok alapján nem lehet egyértelműen állást foglalni az EM-I fitoftóra antagonisztikus hatásával kapcsolatban. Valószínűleg a kísérlet beállításának körülményeinek nagyobb vola hatása magára a fertőzésre nézve, mint a kezelésnek. A készítmény hatásának bizonyítására vagy újabb kísérletet, kísérleteket kellene beállítani, pl. az anyanövények többszöri EM-I permetezésével a levelek leválasztása előtt, vagy egy másik megoldásként szóba jöhet a szintén provokációs szántóföldi teszt. Ilyen kísérletek kivitelezésében, különféle gombaölőszerek hatásának vizsgálata során Központunk komoly tapasztalatokra tett szert. 2. Kép. Desiree fajta levelének P infestans- al való fertőződése 4 nappal a kezelés után.

8 Összefoglalás: Vizsgálatainkban az EM-I szinergista/antagonista mikróbakészítmény hatását vizsgáltuk az ültetéskor kezelt burgonyagumókból fejlődő növények termésmennyiségére, a termés minőségére, illetve laboratóriumi tesztben a burgonyavész kórokozójának, a fitoftórának a fertőzésének a gátlására. A termésmennyiség vonatkozásában, tendenciáját tekintve a készítmény növelte a burgonya teljesítő képességét, a két vizsgált fajta átlagában 2,3 %-al. A kezelés hatására a gumók szárazanyag és keményítő tartalma szintén kismértékű emelkedést mutatott (átlagosan 0,6 %). A burgonyagumók felhasználási értékét, konyhatechnológiai minőségét a kezelés sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolta. A fitoftóra rezisztenciaviszgálat nem hozott értékelhető eredményt, a teszt jövő évi megismétlését esetleg szántóföldi körülmények között - javasoljuk. Keszthely, december 20. Dr. Polgár Zsolt tud. főmunkatárs, igazgató