PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Átírás

1 PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ NPK-MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA A TAVASZI ÁRPA KÜLÖNBÖZŐ KORÚ NÖVÉNYI RÉSZEIBEN KÉSZÍTETTE: SIMONNÉ BALÁZSY ÁGNES okleveles agrármérnök TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL. SÁRDI KATALIN egyetemi tanár KESZTHELY

2 1. A kutatómunka előzményei, célkitűzések A termesztett növények tápláltsági állapotának alapos ismerete nélkül nehéz az eredményes növénytermesztés. A megfelelő tápanyag-ellátáshoz talajvizsgálatokra és növényvizsgálatokra együttesen van szükség. A talaj tápanyag-ellátottsága, a növényfaj, -fajta tápelem-igénye, az elérni kívánt hozam nagysága és a termesztési cél együttesen határozza meg a kijuttatni kívánt tápanyag-formákat és mennyiségeket. A költséghatékony és minőségi termeléshez a gyakorlati tapasztalatokon túl folyamatosan bővülő kutatási eredményekre is szükség van. Napjainkban, a hazai mezőgazdasági gyakorlatban a gazdálkodók többsége a termeszteni kívánt növény vegetációs időszaka alatt kivont tápelemmennyiségek alapján végzi a műtrágyázást. Ez azonban nem terjed ki az összes tápelemre, maximum az NPK-adagokra, de gyakran előfordul, hogy csak a nitrogén-trágyázásra koncentrálnak a termelők. A kisebb mennyiségben szükséges, de a megfelelő minőség és mennyiség előállításához nélkülözhetetlen elemekre pl. Fe, Mg, Ca stb. sok esetben nem fordítanak figyelmet a termelők. Holott az egyoldalú műtrágyázás akár terméskieséshez, minőségromláshoz is vezethet. A tápanyag-gazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges a növények tápláltsági állapotát jól jellemző, valamint a várható terméssel minél megbízhatóbb kapcsolatot mutató koncentrációk megállapítása. Fontos megismernünk a növény tápanyag-reakcióit, a tápelemek mennyiségi változásait a növény különböző fejlődési szakaszaiban, valamint az egyes tápelemek eloszlását a főbb növényi részekben. Csak ezen ismeretek birtokában lehet sikeres növénytermesztést folytatni, miközben igyekszünk környezetünket megóvni a felesleges terheléstől. Jelen értekezésben bemutatott üvegházi és szabadföldi kísérletek fő célja a tavaszi árpa tápláltsági állapot-változásainak tanulmányozása a növény eltérő fejlődési szakaszaiban a különböző adagú NPK kezelések hatására. Az egyes fejlődési szakaszokban a főbb növényi részek NPKkoncentrációinak és felvett NPK mennyiségeinek változása és a mennyiségi eloszlásának tanulmányozása. 1

3 Üvegházi körülmények között két különböző talajtípuson ugyanazon növény termesztése, a növény eltérő fejlődésének tanulmányozása céljából. A szabadföldi kísérlet célja a növény fejlődésének, a terméseredmények alakulásának tanulmányozása a különböző NPK-adagok hatására, mely a gyakorlati termesztés ismereteit bővíti. A kísérletek során kapott eredményeinkből közelebbi képet kaphatunk a növény vegetációs időszaka alatt bekövetkezett víztartalom és száraztömeg-produkció alakulásáról, a tápelem-koncentrációk változásáról, a növény által felvett NPK mennyiségek eltérő eloszlásáról az egyes növényi részekben. Kísérleti eredményeink hozzájárulhatnak a megfelelő tápanyag-ellátás eredményességének növeléséhez, valamint egy céltudatosabb, költséghatékony és környezetkímélő műtrágyázási gyakorlat kiépítéséhez. Célunk továbbá a növénytáplálás hazai szakirodalmának új eredményekkel való kibővítése. 2. Az alkalmazott vizsgálati/kísérleti módszerek A kísérletek 2006 és 2007 tavaszán kerültek beállításra. Párhuzamosan végeztünk üvegházi tenyészedényes, valamint szántóföldi kisparcellás kísérleteket. Tesztnövényként a tavaszi árpa sörárpa típusának (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtáját alkalmaztuk. A tenyészedényes kísérlet két talajtípus alkalmazásával került beállításra (1. táblázat), egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj (továbbiakban A talaj), valamint egy karbonátos kötött réti talaj (továbbiakban B talaj). A szabadföldi kísérlet beállítása az agyagbemosódásos barna erdőtalajon ( A talaj) történt. 2

4 1. táblázat A kísérletekben alkalmazott talajtípusok főbb agrokémiai jellemzői Termőhely II III Termőhely II Kötöttség (K A ) A évi talajvizsgálatok eredményei CaCO 3 % ph H2O ph KCl Humusz % AL- P 2 O 5 mg/kg AL-K 2 O mg/kg A agyagbemosódásos barna erdőtalaj 37,3 0,57 6,58 4,88 2,24 50,7 27,5 vályog * jó gyenge igen gyenge B karbonátos kötött réti talaj 43,8 0,37 7,73 6,54 3,01 41,3 41,9 nehéz * igen jó gyenge vályog gyenge A évi talajvizsgálatok eredményei Kötöttség (K A ) CaCO 3 % ph H2O ph KCl Humusz % AL- P 2 O 5 mg/kg AL-K 2 O mg/kg A agyagbemosódásos barna erdőtalaj 45,0 0,32 6,31 4,83 2,98 19,3 102,8 nehéz * igen jó gyenge vályog gyenge B karbonátos kötött réti talaj 43,8 0,24 7,54 6,48 3,34 44,7 110,0 III nehéz * igen jó gyenge vályog gyenge * A humusz % alapján megállapított N-ellátottság A kísérletekben a trágyázatlan kontrollkezelésen kívül nyolc különböző tápanyagadagot juttattunk ki, két NP szinten, növekvő K adagokkal (2. táblázat). A kijuttatandó hatóanyag-mennyiségeket a talajtípus, a talaj tápanyag-ellátottsága és a növény igénye alapján állapítottuk meg. A kezelésekben kijuttatott egyszeres hatóanyag-mennyiségeket a 3. és 4. táblázat szemlélteti. A hatóanyagokat 27% N-tartalmú pétisó, 16% vízoldható P 2 O 5 -tartalmú szuperfoszfát és 60%-os K 2 O-tartalmú kálisó formájában juttattuk ki. 3

5 2. táblázat A kísérlet kezeléseiben alkalmazott műtrágyaadagok Kezelés száma Műtrágyaadag 1. (kontroll) N0P0K0 2. N1P1K0 3. N1P1K1 4. N1P1K2 5. N1P1K3 6. N2P2K0 7. N2P2K2 8. N2P2K3 9. N2P2K4 3. táblázat A kezelésekben kijuttatott egyszeres adagok az üvegházi kísérleteknél N (=N1) P 2 O 5 (=P1) K 2 O (=K1) Hatóanyag mg/kg talaj Hatóanyag mg/edény Műtrágya g/edény 0,8889 0,2500 0, táblázat A kezelésekben kijuttatott egyszeres adagok a szabadföldi kísérleteknél A 2006-os kísérleti év N (=N1) P 2 O 5 (=P1) K 2 O (=K1) Hatóanyag kg/ha Hatóanyag kg/parcella 0,072 0,12 0,168 Műtrágya kg/parcella 0,27 0,75 0,28 A 2007-es kísérleti év N (=N1) P 2 O 5 (=P1) K 2 O (=K1) Hatóanyag kg/ha Hatóanyag kg/parcella 0,072 0,1344 0,1536 Műtrágya kg/parcella 0,27 0,84 0,256 A növény fejlődése során üvegházi körülmények között három alkalommal történt lebontás: bokrosodáskor (FS:2-3) (BBCH:21-23), szárbaszökés végén - kalászolás elején (FS: ) (BBCH:49-51) és teljes virágzáskor (FS:10.5.2) (BBCH:65). A szabadföldi kísérletben négy alkalommal történt mintavételezés: bokrosodáskor (FS:2-3) (BBCH:21-23), szárbaszökés 4

6 végén - kalászolás elején (FS: ) (BBCH:49-51), teljes virágzáskor (FS:10.5.2) (BBCH:65) és teljes éréskor (FS:11.3) (BBCH:89). Bokrosodáskor a teljes föld feletti hajtás, szárbaszökés végén a levél és a szár, virágzáskor a levél, szár, virágzó kalász, míg teljes éréskor a levél, szár, termés külön kerültek tanulmányozásra. Az egyes kezeléseket fejlődési stádiumonként 3 ismétlésben állítottuk be. Az üvegházi kísérletben tenyészedényenként 20 növényt neveltünk, 4 kg talajban, a nedvességet súlyra öntözéssel, 70%-os vízkapacitásra állítottuk be. A szabadföldi kisparcellás kísérlethez 4x3 m, vagyis 12 m 2 parcellákat jelöltünk ki, az egyes kezelések és ismétlések véletlen blokk elrendezésben kerültek beállításra. A tenyészedényes és szabadföldi kísérletek alatt a vizsgált fejlődési szakaszokban mértünk átlagos növénymagasságot, friss- és száraztömeget, víztartalmat, különböző termésmutatókat, NPK-koncentrációt, növény által felvett NPK mennyiséget, továbbá végeztünk összefüggés vizsgálatokat is. A laboratóriumi növényvizsgálatok a növényminta tömény kénsavas feltárását követően történtek. Az összes nitrogén-koncentráció meghatározására a Kjeldahl módszert alkalmaztuk. A növényi foszforkoncentráció vizsgálatát spektrofotometriás módszerrel, a káliumkoncentráció meghatározását lángfotometriás eljárással végeztük. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Office Excel 2003 és 2007 számítógépes program segítségével egytényezős varianciaanalízist és korreláció vizsgálatot végeztünk. 3. A kísérletek főbb eredményei, következtetések Az üvegházi kísérletek eredményei A növények frisstömege a szárbaszökés végi kalászolás eleji stádiumban a legnagyobb, akár 6-8-szorosa a bokrosodáskori növényhez képest. Az üvegházi növények frisstömegét nézve megállapítható, hogy az A talajon nevelt növények frisstömege nagyobb, mint a B talaj növényeié. 5

7 Általánosságban kijelenthetjük, hogy egy jól trágyázott virágzáskori árpanövény frisstömege a különböző növényi részekben a következőképpen alakul: a levélben 20-25%, a szárban 40-45%, a kalászban pedig 30-35%. Az üvegházi növények száraztömege bokrosodáskor nem mutat különbségeket a két talaj között, azonban a későbbi stádiumokban az A talajon nevelt növények száraztömege nagyobb, mint a B talaj növényeié. Összességében megállapítható, hogy a szárbaszökés végi állapotban N2P2 szinten a növény száraztömegét mintegy 60%-ban a szár, 40%-ban a levél teszi ki. A virágzó kalászban a növény száraztömegének kb. 20%-át adja csak a levél, kb. 35%-át a szár, legnagyobb részét pedig a virágzó kalász adja. Az idő előrehaladtával a növény veszít víztartalmából. A bokrosodáskori növény víztartalma a legnagyobb, mintegy 88-90%, a szárbaszökés végén 80% körülire csökken, míg virágzáskor 65-70%. Megállapítható, hogy a tápanyaggal jobban ellátott növények víztartalma magasabb, mint a kevésbé trágyázottaké. Az üvegházi növények N-koncentrációja bokrosodáskor 5-6% közötti. A kontroll esetében alacsonyabb érték is előfordult. A N-koncentráció a fiatal növény esetében a legmagasabb, a vegetációs időszak vége felé közeledve fokozatos csökkenést mutat. Az üvegházi növények P-koncentrációja bokrosodáskor a kontroll kezelések kivételével % között mozog. A P-koncentráció a bokrosodáskori árpában a legmagasabb. Az A talaj növényeinek P- koncentrációja magasabb, a B talaj növényeinél, mely minden növényi részben megmutatkozik. Az üvegházi bokrosodáskori növények K-koncentrációja a legmagasabb a többi lebontáshoz képest, akár a 6-7%-ot is eléri. A K-mal kezelt növények koncentrációja a levélben magasabb, mint a szárban. A virágzó kalász K- koncentrációja meglehetősen kiegyenlített, átlagosan 0.8% körüli. Összességében megállapítható, hogy az A talajon nevelt növények felvett NPK mennyisége nagyobb a B talajtípus növényeinél. A virágzáskori 6

8 növény által felvett NPK mennyiség a legnagyobb a többi lebontáshoz képest. Megállapítható, hogy a szárbaszökés végi- kalászolás eleji stádiumban levő növény által felvett N nagyobb része, mintegy 60%-a a levélben található. A virágzáskori növény által felvett N legnagyobb része, 60-70%-a a virágzó kalászban található. A virágzáskori felvett P mennyiség legnagyobb része, mintegy 70-80%-a a virágzó kalászban található. Megállapítható, hogy a K-adagok növelésével párhuzamosan változik a növényben a felvett K eloszlása a levélben és a szárban. A trágyázatlan és K-hiányos kezelések esetében a növény felvett K-jának nagy része a virágzó kalászban található, míg a jól ellátott kezelések esetében a növény által felvett K nagy része a levélben illetve a szárban közel hasonló arányban található, a virágzó kalászban pedig elenyésző. Ebből szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hiába áll rendelkezésre nagyságrendekkel több K, a generatív rész mégis csak korlátozott mennyiségben hasznosítja, tartalmazza. Összefüggés vizsgálatainkból megállapítottuk, hogy rendkívül szoros pozitív összefüggés van a növény által felvett K mennyisége és száraztömeg-gyarapodása között az egész növény és a növényi részek tekintetében egyaránt. A K-koncentráció és száraztömeg közötti kapcsolat nem olyan egyöntetű, de a két talajtípust és a két évet nézve megállapítható, hogy a növényi részek száraztömege és azok K- koncentrációja között igazolható az összefüggés. Szintén találtunk összefüggést a növény K-koncentrációja és víztartalma között, mely összhangban áll az irodalomban található megállapításokkal. A 2007-es évben az általunk vizsgált paraméterek eredményeiben eltérések mutatkoznak a korábbi évhez képest, ami a vegetációs időszak alatti rendkívül magas hőmérséklet és páratartalom következménye lehet, mely a növényeknél stresszt váltott ki. Összegezve megállapítható, hogy az agyagbemosódásos barna erdőtalajon ( A talaj) nevelt növények produktuma nagyobb a karbonátos kötött réti 7

9 talajon ( B talaj) nevelt növényekéhez képest, ezért ez a talaj alkalmasabb lehet tavaszi árpa termesztésére. Ennek feltételezhető oka, hogy az A talaj kötöttségét, talajszerkezetét és tápanyag-szolgáltató képességét tekintve kedvezőbb a növények számára. A tenyészedényes kísérlet folytatása szabadföldi körülmények között indokolt volt a megállapítások megbízhatóságának ellenőrzésére. A szabadföldi kísérletek eredményei A száraztömeg-gyarapodás a virágzásig folyamatos növekedést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a növény száraztömegének mintegy 70%-át a szár és 30%-át a levél teszi ki. Virágzáskor a száraztömeg legnagyobb részét, mintegy 50%-át a virágzó kalász adja, 30-35%-át a szár és csupán 20% vagy ez alatti részt ad a levél száraztömege. A teljes éréskor a kalász még több, kb. 60%-át adja az egész növény száraztömegének, a száré kevesebb, 20-30% közötti, míg a levél csupán 10-15%. A bokrosodáskori növény N-koncentrációja a kontroll kivételével % körül mozog. A koncentráció csökkenése a vegetációs időszakban folyamatos. A szárba szökés végén a levél N-koncentrációja nagyobb, % körüli, míg a száré kisebb, %. Virágzáskor további csökkenést mutat a levél és a szár N-koncentrációja, % a levélben és % a szárban. A virágzó kalász koncentrációja a legmagasabb, %. A teljes éréskor mért N-koncentráció a levélben %, a szárban %, míg a termésben % körüli. A bokrosodáskori növény P-koncentrációja a vegetációs időszakban itt a legnagyobb, átlagosan %. A szárbaszökés végi stádiumban a levél és a szár P-koncentrációja közel azonos, % körül alakul. A virágzáskori növény P-koncentrációja a levélben és a szárban egyaránt % körüli. A virágzó kalászban mért P-koncentráció % körül alakul. Teljes éréskor a P-koncentráció a levélben %, a szárban %. A termés P-koncentrációja % körül alakul. A bokrosodáskori K-koncentráció % körüli. A szárbaszökés végén a levél K-koncentrációja %, míg a száré % körüli, közel azonos. Virágzáskor a levél K-koncentrációja %, míg a száré 1.4-8

10 3% közötti érték. A virágzó kalász K-koncentrációja kezelésektől függetlenül %. Teljes éréskor a levél K-koncentrációja %, a száré % körüli. A termés K-koncentrációja kezeléstől függetlenül % körül alakul. Magyarázat lehet, hogy a növény bizonyos szintig kompenzálni tudja a nem megfelelő külső hatásokat (pl. tápelem-hiány) és ennek megfelelően működik a tápelemek transzlokációja a generatív szervekbe. A növény által felvett N mennyisége a virágzásig intenzív növekedést mutat, utána lelassul és teljes éréskor a legtöbb esetben csökkenés következik be. A felvett N nagyobb része, 55-60%-a a szárban, 40-45%-a pedig a levélben a szárbaszökés végi stádiumban levő növénynél. Virágzáskor a felvett N legnagyobb része a virágzó kalászban található, 60-65%. A levélben 20-25%, míg a szárban 15-20%. Teljes éréskor a felvett N 80-88%-ban a termésben van jelen, a levélben és a szárban egyaránt csupán 10% alatti. A növény által felvett P mennyisége a teljes vegetációs időszak alatt folyamatos növekedést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a felvett P 70-75%-a a szárban és csupán 25-30%-a található a levélben. Virágzáskor a felvett P legnagyobb része, 60-70%-a a virágzó kalászban található. A felvett P kb %-a a szárban, és mindössze 10-15% található a levélben. Teljes éréskor a növény által felvett P 75-85% a termésben található és mindössze 15-25%-a a levélben és a szárban, a szárban néhány százalékkal több, mint a levélben. A növény által felvett K mennyiségének növekedése egészen a virágzásig tart, teljes éréskor néhány kivételtől eltekintve csökkenést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a felvett K több, mint 70%-a a szárban található. Virágzáskor szintén a szár tartalmazza a növény által felvett K legnagyobb részét, 40-50%-át, míg a levélben ez 15-25%. A virágzó kalász 25-35%-át tartalmazza a felvett K-nak. Teljes éréskor a termésben található felvett K az egész növényhez képest 25-30%. Legnagyobb része szintén a szárban található, mintegy 50-60%, legkevesebbet pedig a levél tartalmaz, 10-18%-ot csupán. 9

11 A teljes érés eredményeinek összefüggés vizsgálatai azt mutatják, hogy kimutatható az összefüggés a levél száraztömege és NP koncentrációja, a szár száraztömege és PK koncentrációja között. A felvett NPK mennyisége és a száraztömeg közötti összefüggés mindegyik növényi részben és az egész növény tekintetében egyaránt pozitív. Igazolható a kapcsolat a kalászszám és a termés K-koncentrációja között. Találtunk továbbá összefüggést első évben a termésmennyiség és a termés K-koncentrációja között is. Szoros pozitív kapcsolat áll fenn a kalászszám és a termésmennyiség között. A szabadföldi kísérlet termésmutatóinak eredményeit nézve megállapíthatjuk, ha csupán a mennyiséget tartjuk szem előtt, akkor a legmegfelelőbb kezelésnek az N2P2K4 kezelés mutatkozik, hiszen mindkét évben N2P2 szinten ez a kezelés adta a legmagasabb tömeget, kalászszámot és egyéb mutatói is megfelelnek. Azonban javaslattétel előtt mindenképpen szükséges volna költséghatékonysági szempontból is megvizsgálni az eredményeket, valamint további kísérletek lefolytatása. 4. Az új tudományos eredmények ismertetése A kísérletekben kapott eredmények hiánypótlóak, mert számszerű adatokat szolgáltatnak a minőségi sörárpatermesztés tápanyagellátásának továbbfejlesztéséhez. Az eredmények jelentős mértékben bővítik a hazai és a nemzetközi szakirodalmat egyaránt. A kutatómunka körülményei meghatározóak voltak a tavaszi árpa Scarlett fajtájának új kísérleti adatokkal történő bővítése szempontjából: - kísérleti talajok típusa (agyagbemosódásos barna erdőtalaj és karbonátos kötött réti talaj), - fejlettségi stádiumok megválasztása (bokrosodás (FS:2-3; BBCH:21-23), szárbaszökés vége - kalászolás eleje (FS: ; BBCH:49-51), teljes virágzás (FS:10.5.2; BBCH:65) és teljes érés (FS:11.3; BBCH:89)) - a főbb növényi részek külön tanulmányozása (levél, szár, virágzó kalász/termés) 10

12 Az elvégzett kísérletek eredményei alapján tett főbb megállapítások közül új tudományos eredményként értékelhető: 1. Üvegházi körülmények között bokrosodás és teljes virágzás, szabadföldön bokrosodás és teljes érés között a Scarlett tavaszi sörárpafajta száraztömeg-gyarapodásának meghatározása a főbb növényi részekben 2. A Scarlett tavaszi sörárpafajta teljes vegetációs periódusában a főbb növényi részekben a növény NPK tápelem-koncentrációinak megállapítása 3. A Scarlett tavaszi sörárpafajta teljes vegetációs periódusában a főbb növényi részekben a növény által felvett NPK tápelem-mennyiségek és mennyiségi eloszlásuk megállapítása 4. A víztartalom növényi részenkénti változásának meghatározása a vegetációs periódus folyamán 5. Publikációs jegyzék Szakfolyóiratban megjelent közlemény 1. Sárdi, K. - Csathó, P. Sisák, I. Osztoics, E.- Szűcs, P. Balázsy, Á. (2006): Effects of Laboratory Incubation on the Available Phosphorus Content of Soil. Agrokémia és Talajtan. Vol. 55, No. 1. pp Balázsy, Á. Sárdi K. (2006): Effects of variable K concentrations on the biomass production of malting barley in two different soils. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp PL ISSN Sárdi, K. Csathó, P. Osztoics, E. Balázsy, Á. (2006): Changes in the P concentration of spring barley at increasing levels of soil phosphorus in a stagnic luvisol. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp PL ISSN

13 4. Sárdi, K. Lukács, G. Máté F. Balikó, K. Balázsy, Á. (2006): Comparison of the nutrient management in a feudal large-estate and the concept of sustainable agriculture. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp PL ISSN Sárdi K. Osztoics, E. Csathó, P. Balázsy, Á. (2009): Correlation between soil P test results and P contents of young spring barley studied in long-term experiments. Communications in Soil Science and Plant Analysis, Vol.40. Iss.1-6. pp Imp.f Balázsy, Á. Sárdi K. (2008): Effects of increasing K rates on the nutrient status of malting barley at the stage of tillering. Cereal Research Communications 36: Imp.f Balázsy Á. Sárdi K. (2011): A tápanyagellátás, a száraztömeg és a növényi K-tartalom összefüggései sörárpánál. Növénytermelés Vol sz. pp Teljes terjedelemben megjelent, lektorált konferencia kiadvány 1. Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2006): Changes in the phosphorus concentration of spring barley at increasing levels of P fertilization. 41 st Croatian and 1 st International Symposium on Agriculture, February 2006, Opatija, Croatia. (Ed. S. Jovanovac and V. Kovacevic) Proceedings pp ISBN: X 2. Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2007): Dry matter production and K accumulation of young malting barley at different levels of K supply. 42 nd Croatian & 2 nd International Symposium on Agriculture, February 2007, Opatija, Croatia. (Ed. M. Pospisil) Proceedings pp ISBN: Balázsy, Á. - Sárdi, K. (2007): Biomass production and nutrient status of young spring barley as affected by soil properties. 16 th International Symposium of the International Scientific Centre for Fertilizers, September 2007, Ghent, Belgium. (Ed. De Neve, S. et al.) Proceedings pp ISBN

14 4. Sárdi, K. Csathó, P. Osztoics, E. Balázsy, Á. (2007): Changes in the water soluble phosphorus content of soils induced by laboratory incubations. 16 th International Symposium of the International Scientific Centre for Fertilizers, September 2007, Ghent, Belgium. (Ed. De Neve, S. et al.) Proceedings pp ISBN Teljes terjedelemben megjelent, nem lektorált konferencia kiadvány 1. Balázsy Ágnes - Sárdi Katalin: A kálium jelentősége és szerepe a tavaszi árpa tápanyagellátásában április 20. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely CD ROM, (oldalszámozás nélkül) 2. Balázsy Ágnes - Sárdi Katalin: A kálium-trágyázás és a tavaszi árpa által felvett K kapcsolata üvegházi kísérletben április 03. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. CD-ROM (oldalszámozás nélkül) ISBN: Abstract, összefoglaló 1. Sárdi, K. P. Csathó I. Sisák - E. Osztoics Balázsy, Á. (2006): Effects of Freshly Applied and Residual Phosphorus on the P Status of Two Different Soils. 14th World Fertilizer Congress, January 2006, Chiang Mai, Thailand. Abstracts pp Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2007): Responses of spring barley to different levels of K fertilization in a Haplic luvisol. 10 th International Symposium on Soil and Plant Analysis, June 2007, Budapest, Hungary. (Ed. T. Németh, S. Koós) Program and Abstract Book pp. 93. ISBN Egyéb publikáció 1. Balázsy, Á. (2003): Tápanyagellátás hatása az almafajták minőségi mutatóira. ITDK Agrokémia és Kertészeti Tagozat pp:84., Keszthely november 26. II. helyezés 13

15 2. Balázsy, Á. (2004): Környezetkímélő tápanyagellátás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. IX. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Mezőgazdasági és erdészeti környezetvédelem szekció pp:181., Budapest április Balázsy, Á. (2004): Tápanyagellátás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. Diplomadolgozat, Keszthely, Balázsy, Á. (2005): Tápanyagellátás hatása az almafajták minőségi mutatóira. XXVII. OTDK Agrártudományi szekció, Kertészeti Tagozat, Szarvas, márc. 31.-ápr Balázsy, Á. (2005): A nitrogén- és kálium-trágyázás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. /Pályamunka az IPI (International Potash Institute) Potassium in soils and plants c. pályázatára, II. helyezés. 6. Tápanyag-visszapótlási kézikönyv Peremarton 2003, p:1-79. Szerzők: Dr. Sárdi Katalin, Tímár Elek, Klima Péter, Balázsy Ágnes, Kassai Istvánné, Grósz Gergely, Zajacz István, Éri Ferenc, Németh János, Kálmán Sándor (ISBN szám: ) 7. Balázsy, Á. Sárdi, K. Baka, K. (2005): A nitrogén- és káliumtrágyázás hatásainak tanulmányozása különböző almafajták minőségi mutatóira. Kertgazdaság, 37. évf. 1. sz. pp Balázsy, Á.- Sárdi, K. (2004): Tápelemek és jelentőségük a gyümölcsök tápanyag-ellátásában I. Képes Gazdaújság, december, pp Balázsy, Á. Sárdi, K. (2005): Tápelemek és jelentőségük a gyümölcsök tápanyag-ellátásában II. Agrárpiac, IX. évf. 1. sz február, pp Nagy B., Balázsy Á., H. Baracsi É. (2007): Vitaflóra tápoldatok hatásának vizsgálata a Pelargonium peltatum nevelése során (with Engl. Summary: Studying the effects of nutrient solutions "Vitaflóra" during the growth of Pelargonium peltatum. Lippay János - Ormos Imre- Vas Károly Tudományos Ülésszak, Budapest, november 7-8. pp

16 Megjelenés alatt lévő publikáció 1. Sárdi, K. Á. Balázsy B. Salamon (2009): Interrelations in P and K accumulation characteristics of plants grown in different soil types. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 15