A társadalmit. Dr. Wilhelm Zoltán 2010

Átírás

1 A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. Wilhelm Zoltán 2010

2

3 Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb állama a terület letének majd 3/4-ét t elfoglaló Indiai KöztK ztársaság g ( km 2 ). A szárazulatok 2,2%-ára terjedő országban él l FöldF ldünk népessn pességének közel k 17%-a: területe alapján n a Föld F hetedik, népességszáma szerint (2007 júliusj liusában 1 milliárd 130 millió) ) viszont második m országóri riása.

4

5 Demográfiai robbanás Az első népszámlálás s (vagy inkább becslés) s) szerint 1600 körül k l a népessn pesség g száma kb. 130 millió volt. JóJ negyed évezred múltm ltán, re a lakossága 203 millióra emelkedett. Tehát az évi népessn pességnövekedés s mindössze fő volt. Ez a nagyon lassú növekedés s többek t között a belső villongások, az európai hatalmak India ellen viselt háborh borúi, az éhínségek és s járvj rványok következtk vetkeztében fellépő a magas szület letési arányt megközel zelítő,, sőt s nem egy esetben felül l is múló m haláloz lozások száml mlájára írható.

6 Demográfiai robbanás 1891-ben viszont már m r 279 millió főt t száml mláltak ltak meg, azaz az évi növekedn vekedés s kereken 4 milliós s volt. A brit gyarmatosítás s megszüntette India külsk lső és s belső háborúit, javultak az egészs szségügyi gyi feltételek telek is. Mégis, 1931-ben ugyanennyit írtak csak össze, azaz a népessn pesség g növekedn vekedése e négy n évtized távlatt vlatában gyakorlatilag nulla volt, többek t között k az és s az közötti k évek influenzajárv rványai, ill. a növénytermesztn nytermesztés s hagyományos szerkezetének megbontása és s a monszun kimaradása nyomán keletkezett éhínségek miatt.

7 Demográfiai robbanás Az 1930-as évektől l kezdve a népessn pesség g növekedn vekedése felgyorsult: között k ismét évente mintegy 4 millióval nőtt n a lélekszl lekszám től l (ekkor már m 361 millióan éltek Indiában) pedig a még m g mindig magas szület letési arány, a csökken kkenő haláloz lozás és s az átlagos életkor kitolódása következtk vetkeztében a népessn pesség gyarapodása rendkívüli, ez idáig ig soha nem tapasztalt méreteket m öltött: tt: megkezdődött a demográfiai robbanás. Ez a példp ldátlan népességnövekedés s elsősorban sorban a tömeges t járványok megszűnésének, nek, a fertőző népbetegségek gek ellenszerei feltalálásának, alkalmazásának és s a csecsemőhaland halandóság g visszaszorításának köszönhető.

8 Demográfiai robbanás 1961-ben 439 millióan éltek az országban, ami csaknem 8 milliós évi növekedn vekedésnek felel meg ben 548, 1981-ben 684, 1991-ben 846 millióan lakták k Indiát re a népessn pességszám átlépte az 1 milliárdos küszöböt, ma pedig az évi közel k 20 milliós s gyarapodás s következtk vetkeztében 1,13 milliárdnyian élnek a szubkontinens legnagyobb országában.

9 Demográfiai robbanás A függetlensf ggetlenség g elnyerésétől l napjainkig eltelt 60 év során n háromszorosh romszorosára ra nőtt n India lakossága. Jelenleg csaknem annyian élnek Indiában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Indonézi ziában, Brazíli liában, Pakisztánban, Oroszországban és s Japánban, azaz a Föld harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik legnépesebb államában együttv ttvéve, ve, vagy kb. annyian, mint Európa és s Angol-Amerika Amerika valamennyi országában! Ezt a népszaporodn pszaporodási si ütemet figyelembe véve v ve 2025-re 1,4 milliárd, re 1,64 milliárd emberrel lehet számolni az Indiai Köztársaságban, azaz ha nem mérsm rséklődik közben k a népessn pesség g növekedn vekedése Földünk legnépesebb állama lesz.

10 Demográfiai robbanás A szület letési aránysz nyszám m a múlt m század zad elejétől napjainkig csak felével csökkent, és s még m g mindig magas (23 ). Indiában a házassh zasság g szinte vallásos kötelességnek minősül. Az anyagi ellátotts tottság és s az érzelmi érettség g vagy az egyéni párvp rválasztás s még m napjainkban sem meghatároz rozója a házassh zasságnak. Ma is fennáll a korai házassh zasságkötés s szokása, sa, jóllehet j 1929-ben törvt rvényt hoztak ellene. Mégis, M a falvakban élő év v közötti k fiatalok több t mint 2/3-a a házas! h Ez, valamint az özvegyek újbóli férjhezmenetelf rjhezmenetelét akadályoz lyozó társadalmi tilalom feloldása ami kb. 20 millió nőt érintett szintén n a népszaporulat n növekedéséhez vezetett

11 Dekád Szület letési aránysz nyszám ( ) Haláloz lozási aránysz nyszám ( ) Természetes szaporodás s ( )( ,2 42,6 6, ,1 47,2 0, ,4 36,3 10, ,2 31,2 14, ,9 27,4 12, ,7 22,8 18, ,2 18,9 22, ,2 16,2 21, ,9 10,8 20, ,4 8,4 17,0

12 Demográfiai robbanás Ez utóbbinak különösen k a demográfiai robbanás kezdetén n volt fontos szerepe, már m r csak azért is, mert szemben a mi nőtöbbsn bbségű Európánkkal, a nemek arány nyát t tekintve Indiában a férfiak f vannak többen (1000 férfira f mindössze 936 nőn jut), jóllehet j a nők n k biológiailag ellenáll llóbbak. Valósz színűleg a nők n kulturális, lis, egészs szségügyi gyi és s társadalmi t körülmk lmények okozta magasabb (főként gyermekkori) haláloz lozásával függ f össze ez a kedvezőtlen arány. A leánygyermek szület letését t nem kíséri k osztatlan öröm, mert kiházas zasításuk suk pénzbe p kerül l (átlagosan( USD), s munkaerejét t a férj f családj djában (a falvakban generáci ciókat tömörítőt nagycsaládban) hasznosítj tják, így a szülők k időskorukban átfogó nyugdíjrendszer nem lévén l csak az otthon maradt fiúgyermekre támaszkodhatnak. t

13 Demográfiai robbanás A haláloz lozások aránya egy évszázad zad alatt a jobb egészs szségügyi gyi ellátotts tottság következtében kb. 1/5-ére csökkent (8,4 ), s jelentősen kitolódott az életkor felső határa is. A századel zadelőn n a szület letéskor várható élettartam alig 24 év v volt, és s ben is csak 32; ma viszont közel k 69 év, mely megegyezik hazánk 2007-ben megszületett fiúcsecsem csecsemőinek élethossz- kilátásaival.

14 Demográfiai robbanás A természetes szaporodás s az elmúlt lt évtizedekben mérsm rséklődött ugyan, de még m így is magas (17 ). A népessn pességnövekedés gyors üteme különösen a demográfiai robbanás s kezdeti időszak szakában nem azért tűnt riasztónak, mert abszolút t mértm rtéke túlságosan magas volt, hanem mert nem kísérte olyan gazdasági gi fejlődés, mint a fejlettebb országokban.

15 Indiában a népessn pességnövekedés s szinte kizárólag a természetes szaporodás s függvf ggvénye: a ki-,, de még m g inkább a bevándorl ndorlás s jelentősége eltörp rpül l mellette. Ennek ellenére élnek indiaiak más m s országokban is: korábban az angolok gyarmatbirodalmuk terület letén n sok helyütt pl. Malajzia, Kelet- és s Dél-Afrika D indiai szerződéses ses munkásokat sokat telepítettek tettek le. A XX. század zad derekától l jelentős s számban érkeztek Gandhi hazájából l vendégmunk gmunkások az Öböl- országokba is. Ezek között k akad olyan (Egyesült Arab Emirátusok), ahol a lakosság g 62%-át t indiaiak adják. Ugyanilyen arányban élnek indiaiak Mauritiuson, de 10%- ot meghaladó a lakosságb gból l való részesedésük k Guyana, Trinidad és s Tobago, Fidzsi, Suriname, Bahrein, Katar, Szaúd-Ar Arábia és s Kuvait esetében is. Európában érthető történelmi okok miatt Nagy-Britanni Britanniában él l a legnagyobb indiai közössk sség g (2,3 millió fő), de az Egyesült Államokban szintén n meghaladja már m r az indiai bevándorl ndorlók száma a 2 milliót.

16 India demográfiai arculata fiatalos. Napjainkban a lakosság g mintegy 1/3-a a 15 éven aluli és s csak a népesség g 5%-a a idősebb 64 évesnél. Mindezért az átlagos életkor 25 év. Ez a juvenilis korstruktúra ra komoly lehetőségeket rejt a XXI. század zad globális lis gazdaságának kiaknázására. Az indiai népessn pességkoncentráció nemcsak törtt rténelmi kora, eredete alapján n különbk nbözik, pl. az európait paitól vagy az észak-amerikai amerikai népessn pességtömörülésektől, hanem az alapjául szolgáló gazdaság g szerkezete tekintetében is. Az indiai tömörülés t s kezdettől l fogva a mezőgazdas gazdaságra gra épült, az agrárfoglalkoz rfoglalkozásúak ak aránya még g ma is nagyon magas (60%), az iparban (12%) és a harmadik szektorban (28%) foglalkoztatottak aránya messze elmarad mögötte. m

17 Tigris vagy sárks rkány? Új j világgazdas ggazdaság Kína és s India kibontakozásával a hatalom keletre tolódik: létrejl trejön Chindia? Kína a hagyományos tömegcikkt megcikk- termelésben továbbra is élenjáró marad, sokmillió dolláros elektronikai iparral, nehézipari központokkal. k India erősödő hatalom a szoftvergyárt rtásban, tervezésben (design), szolgáltat ltatásokban, precízi ziós műszergyártásban. Az ellentétes tes politikai, hatalmi és gazdasági gi érdekek azonban valósz színűleg megakadályozz lyozzák k az integráci ciót.

18 Előny nyök és s hátrh trányok Kína marad az ipari óriás (Billió USD) miközben India szárnyal az IT és s a szolgáltat ltatások terén. (Milliárd USD)

19 Előny nyök és s hátrh trányok Az indiai befektetések jóvalj jövedelmezőbbek (%) és s a bankok is kedvezőbb helyzetben vannak (a kölcsk lcsönök k %-ában)% de Kína K több t befektetést csábít. (Milliárd USD)

20 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok Kína India előtt jár j (USD) de India munkaereje fiatalabb (a munkaerő átlagéletkora) letkora)

21 Versenyelőny nyök és s hátrh trányok és s a duzzadó népességszám (milliárd fő) f segít t utolérni az élenjárókat. (billió USD)

22 Előret retörés s a műszaki m alkalmazásokban Kína és s India a legfontosabb növekvn vekvő piacok

23 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Fél évszázaddal zaddal a függetlensf ggetlenség g kivívása előtt az indiai gazdaság g stagnált. A gazdasági gi növekedn vekedés s 0,8% volt évente, mely megegyezett a népessn pességnövekedés rátájával, így az egy főre f jutó jövedelem nem változott. v A függetlensf ggetlenség g első évtizedeiben ez évi átlagban 1950 és 1980 között k 3,5%-ra nőtt. n Egyúttal a népességnövekedés s is felgyorsult, melynek következtk vetkeztében az egy főre f jutó növekmény csak 1,3% volt.

24 Hindu növekedn vekedési rátar ta

25 A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Jawaharlal Nehru és s lányal nya,, Indira Gandhi, béklyóba verte az indiaiak energiáit it a kapitalizmus és s a szocializmus legrosszabb vonásaib saiból l kevert gazdaságban. gban. Rossz hatásfok sfokú,, monopolizált lt állami szektor. Agyonszabályozott magánszf nszféra. A világ g legszigorúbb ár- és s termelésellen sellenőrzési rendszere. Gátolt külfk lföldi ldi befektetések sek. Az z indiai gazdaság megfosztása sa a külfk lföldi ldi technológi giától és versenytől l egyaránt. A szervezett munkáss sság g dédelgetd delgetése e = hatékonys konyság csökken kkenése. e. Az z alapoktatás s színvonal nvonalának nak javítását elhanyagolták.

26 Rajiv Gandhi: óvatos reformok 1991-ben. (1991-ben Indiának nak már m r csak egy milliárd dollár r valutatartaléka volt, szemben a 2005-ös s 118 milliárddal rddal.)

27 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság között k évi 6%-os bővülés. Ezt követk vetően en 7,5%-ra emelkedett. Az indiai középosztk posztály létszámát t tekintve az utóbbi húsz h évben megnégyszerez gyszereződött, mára m megközel zelíti a 250 millió főt! Mindeközben az ország g nélkn lkülözőinek évente 1%-a küzdötte fel magát t a szegénys nységi küszk szöb b fölé f (Napi ember!!!). A népességnövekedés s 2,2%-ról l 1,7%-ra csökkent. Az z egy főre f eső GDP 1178 USD-ról 3051 USD-ra nőtt (vásárl rlóerő paritáson számolva). India jelenleg a világ g negyedik legnagyobb gazdasága, ga, rövidesen r Japánt maga mögém utasítva tva a harmadik lesz.

28 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Ha a növekedn vekedés s mértm rtékét t vesszük k górcsg rcső alá,, akkor Kína K megnyerte az utóbbi 20 év versenyét, évi 9,5 %-os% bővüléssel. b A Deutsche Bank előrejelz rejelzése szerint, köszönhetően en az indiai reformoknak és s a munkaerő-növekm vekménynek, az elkövetkezend vetkezendő 15 évben India lekörözi Kínát t a növekedn vekedés ütemét t tekintve.

29 Az indiai gazdasági gi növekedn vekedés üteme (%)

30 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság A hurráoptimizmust elkerülend lendő: : India foglalkoztatottjainak mindössze 0,2%-a dolgozik a high-tech szektorban, ha ehhez hozzáadjuk az exportra termelő iparban alkalmazottakat, még m g mindig csupán n 2%- nál l tartunk.

31 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Belső piactól export, Fogyasztás beruházások (A A fogyasztás s adja az ország g GDP-jének 64%-át, szemben Európa 58, Japán n 55 és s Kína K 42%-ával. ), Szolgáltatások ipar, High-tech alacsony hozzáadott értékű termékek kek. A világgazdas ggazdasági gi leszáll lló áramlatoktól l való elszigetelődés, bővülés s helyett inkább bizonyos fokú stabilitás. s. A fogyasztás s vezérelte modell, kedvezőbb hatású volt a társadalomra, t mint más m s fejlődési stratégi giák, így a társadalmi t különbsk nbségek, a többi t fejlődő országgal ellentétben, tben, kevésb sbé gyorsan nőttek. n

32 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az ország g Gini indexe a jövedelemkülönbségeket egy 0-tól 0 l 100-ig terjedő skálán n mutató mérőszáma 33, szemben az Egyesült Államok 41-es, Kína K 45-ös és s Brazília 59-es értékével. A GDP bővülés b s 30-40% 40%-át t a termelékenys kenység növekedése adja, az egészs szséges és s hatékony gazdaság g legfőbb jeleként, szemben a tőke, t vagy a munkaerő gyarapodásával

33 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az államadósság g jókora, j mely akadályozza az infrastrukturális beruházásokat. A túlst lságosan szigorú munkaügyi törvt rvények, (a munkavállal llalók k nagyjából l 10%-ára érvényesek csak). Az állami szektor, bár b r jóval j kisebb, mint a kínai, k még g mindig túlst lságosan nagy és s rossz hatásfokkal működikm dik. Noha India sikeresen alapított jój minőségű,, tőket keés tudásintenz sintenzív termékeket gyárt rtó ipari ágazatokat, sikertelen maradt a széles bázisb zisú, munkaintenzív termékeket készk szítő ágazatok megteremtésében ben.

34 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az indiai, vállalkozv llalkozásokra épülő minta és s a kínai, k állami irány nyítású modell közti k különbsk nbség g jól j látható.. A kínai k siker az állami szektor vállalatai v és s a külfk lföldi ldi tulajdonú cégek exporttevékenys kenységén n nyugszik. Peking még m mindig bizalmatlan a vállalkozv llalkozókkal kkal szemben. A költségvetési előir irányzat terhére re felhasználhat lható hitelek mindössze 10%-át t kapják k a vállalkozások, ugyanakkor a foglalkoztatottak 40%-a a a magánszektorban talál l megélhet lhetést. Indiában a hitelek 80%-át t vállalkozv llalkozók k veszik fel.

35 Saját t recept alapján n erősödő gazdaság India kihagyja a saját ipari forradalmát, agrárorsz rországból a szolgáltat ltatások vezérelte gazdaságot got épít. A világ fejlett országainak legtöbbje a primer gazdaság g fölényf nyétől l a szekunderen keresztül l jutott el a tercier ágazatok túlst lsúlyáig. Úgy tűnik, t India kihagyja a középső lépést. Ma a szolgáltat ltatások több, t mint 50%-kal járulnak j hozzá az ország g GDP-jéhez, míg g a mezőgazdas gazdaság g csak 22, az ipar pedig 27%-át t adja (szemben a kínai k 46%-kal). Ráadásul az indiai ipar jórészt j high-tech és magas feldolgozottságú termékeket gyárt rt.

36 Outsourcing Könyvelés: 2003-ban mintegy egyesült államokbeli adófizet fizető adóbevall bevallását t készk szítették Indiában ben ez a szám m re emelkedett ben valósz színűleg már m r volt. Egészségügyi gyi szolgáltat ltatások: : pl. CT-,, illetve MRI-képek elemzése, e, a diagnózisalkot zisalkotás. A hírellátó lánc egyes elemeinek nek,, vagy az elemzések seknek a kihelyez helyezése: a Reuters már m 1500 munkatárssal rendelkezik Indiában. Telefonos ügyfélszolgálatok.

37 Outsourcing K+F Hiba lenne azt gondolnunk, hogy az outsourcing önmagában, légüres l térben t működhet. m Szüks kségszerűen en kíséri k a K+F megjelenése is. Karnataka Informáci ciótechnológiai Hivatalának adatai szerint a Cisco Systems, az Intel, az IBM, a Texas Instruments és s a GE indiai egységei gei már m mintegy 1000 szabadalmi bejegyzést kezdeményeztek (2004-ig) az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál. l. A Texas Instruments egymaga 225 amerikai szabadalmat jegyzett indiai érdekeltségeiből.

38 IIT-k (Indian Institute of Technology) ) több t százezer zezer indiai szerzett mérnöki diplomát otthon nem találtak ltak megfelelő munkahelyet ra, már m r 25000, a legjobb indiai műszaki m egyetemekről l kikerült fiatal dolgozott az Egyesült Államokban. Ezek a műszaki m értelmiségiek, hála h az indiai adófizet fizetők k pénzp nzéből l kiváló minőségűre felhozott felsőoktat oktatásnak, jelentősen növeltn velték k Amerika tudáslapj slapját. Az informáci ciótechnológiai forradalom mára m lehetővé tette az indiaiaknak, hogy hazájuk elhagyása nélkn lkül l csatlakozzanak a globális lis munkaerőpiachoz, évente nem is kevesen. 2,5 millió frissdiplomás mellett egy sereg jól j l képzett, k korábban háztarth ztartásbeli nőn is helyet kér k ezen a vásártéren.. Figyelemre méltm ltó az MBA-diplom diplomát t szerzők évenkénti nti száma: 89000! Indiában ma 2,4 millió fiatal pénzp nzügyi és számviteli szakember dolgozik, míg m g az Egyesült Államokban 1,8 millió.. Az amerikai National Science Board jelentése szerint a természettudom szettudományos képzk pzésben is jelentős s a legnagyobb földrf ldrész kvantitatív v fejlődése ban a világon természettudom szettudományos egyetemi alapképz pzésben részesr szesült 2,8 millió diák k közül k l 1,2 millió ázsiai zsiai egyetemen végzett helyi fiatal, európai és s egyesült államokbeli. Bár B a fenti szám m jórészt j kínai k diákokat takar, az indiaiak részarr szaránya is jelentős. A világ g legnagyobb angol nyelvű tudományos közössk ssége indiai!

39 Tigris vagy sárks rkány? A fiatalok profilja (Forr Kína A kínai k fiatal felnőttek 66%- a individualistának nak tartja magát. A fiatal kínai k felnőttek 23%- a nem tartja fontosnak a gyermekvállal llalást. A fiatal kínai k felnőttek 64%- a szerint a házas h férfiaknak f részt kell venniük k a házimunkában. (Forrás: Grey Global Group) India A fiatal, egyedüláll lló nők 62%-át t nem zavarja, ha mások szeme láttl ttára hibázik. A fiatal, egyedüláll lló nők 76%-a a maga kíván k n dönteni d arról, hogy mikor vállal v gyermeket. A fiatal, városi v nők n 51%-a szerint a nagy ház h és s az autó kulcs a boldogsághoz. ghoz.

40 Új j exportcikk? Kína és s India is megelőzi az Egyesült Államokat a fiatal szakképzettek számát tekintve.

41 Tigris vagy sárks rkány? A világgazdas ggazdaság átszabása sa A világ g GDP-jéből l való részesedés s ben (tény), 2025-ben és s 2050-ben (becslés) s) Forrás: Keystone India Többiek 20% USA 28% Többiek 21% USA 27% India 2% Kína 4% India 5% Japán 12% Kína 15% EU 34% Japán 7% EU 25% Többiek 10% USA 26% India 17% EU 15% Kína 28% Japán 4%

42 Riasztó számok 1 Millió 30 Millió 203 Millió Fiatalkori haláleset leset évente Indiában és Kínában, a légszennyezés következtében. Kínai és s Indiai fertőződik meg 2010-re a HIV/AIDS vírussal. Munkavállalónak nincs teljes munkaidejű állása.

43 Linfen Kína Közvetlenül érintett népessn pesség: főf A kínai k szénb nbányászat és s az arra alapozott energiatermelés s egyik fellegvára. Korom, szén-monoxid, kén-dioxid, k nitrogén- oxidok, arzén, ólom...

44 Linfen Kína A levegő minősége itt a legtragikusabb Kínában és s a világ g 20 legrosszabb levegőmin minőséggel rendelkező városa közül k l 16 szintén n a Közép K p Birodalmában találhat lható. A WHO által kitűzött tt határért rtékek többszörösét t mérik. m

45 Linfen Kína A tartomány kútjainak k 52%-a ártalmas vizet ad. A tartomány gyermekeinek jelentős része ólommérgezéstől l szenved.

46 Tianying Kína Érintett lakosság: főf Kína legnagyobb ólom-előállító bázisa, a nemzeti termelés s fele innen származik. A légkl gköri ólomkoncentráció 8,5-szerese, a talajé 10-szerese a kínai k egészs szségügyi gyi határért rtéknek.

47 Tianying Kína Az itt élők k döntd ntő része szenved az ólommérgezés s következmk vetkezményeitől: agyvelőbántalmak, alacsonyabb értelmi szint, tanulási problémák, koncentráci ciós nehézs zségek, hiperaktivitás s stb.

48 Sukinda India Érintett lakosság: főf Az orissai Sukinda-völgyben találjuk ljuk India ismert krómérc rc-készletének 97%-át. A világ g legnagyobb külszk lszíni bányb nyái i közék tartoznak.

49 Sukinda India 12 bánya b termel, mindegyikük k környezeti k hatásvizsg svizsgálatok, környezetvk rnyezetvédelmi tervek nélkül. l. 30 millió tonna meddőt t halmoztak fel a környéken A felszíni vizek 70%-a, az ivóvíz z 60%-a szennyezett (a krómtartalma 20-szorosa a megengedettnek). A krónikus légúti l megbetegedések jelentik a döntő halálokokat. lokokat. A területen a haláloz lozások 85%-a a a

50 Sukinda India Klasszikus példp ldája a szennyezőanyagok különböző módokon való regionális szintű szétterjed tterjedésére re és s egészs szségkárosító hatásaikra.

51 Sukinda India Kínával ellentétben, tben, itt civil szervezetek is megkezdték k a kármentesk rmentesítést, st, pl. az Orisszai Önkéntes ntes Egészs szségügyi gyi Szövets vetség.

52 Vapi India Érintett lakosság: főf A 400 km-es gujarati Arany-folyosó déli vége, ahol 50 különbk nböző iparvállalat 1000 leányv nyvállalata működik, m ezek többst bbsége vegyipari cég. c

53 Vapi India Az ipari tevékenys kenységből l hatalmas mennyiségű szennyezőanyag származik, pl. a higanykoncentráci ció a terület felszín n alatti vizeiben 96-szorosa a WHO által megállap llapított határért rtéknek.

54 Vapi India Az innen származ rmazó élelmiszerek 60-szor több t nehézf zfémet (réz, króm, kadmium, cink, nikkel, ólom, vas) tartalmaznak, mint az India más s területein termeltek.

55 Vapi India Rendkívül l magas számban fordulnak elő bőr-, gége- és s tüdőrákos t megbetegedések, vetélések, illetve női n i terméketlens ketlenség. A károk k csökkent kkentése érdekében hulladékkezel kkezeléssel foglalkozó szervezetet alapítottak a vállalkozv llalkozók. k.

56 Az öntözéses és s az öntözés s nélkn lküli li mezőgazd gazdálkodás s jövedelemkj vedelemkülönbségei India néhány ny államában (Briscoe( Briscoe,, J. Malik, R. P. S alapján) rúpia/ha öntözött nem öntözött Andhra Pradesh Bihar Gujarat Haryana Karnataka Maharashtra Madhya Pradesh Orissa Punjab Rajasthan Tamil Nadu Uttar Pradesh

57 A napszámosok alkalmazásának átlagos ideje havonta, öntözést alkalmazó,, illetve azt nélkn lkülöző falvakban (Chambers( Chambers,, R alapján) munkanapok száma öntözött nem öntözött augusztus szeptember november december

58 Az öntözés s típusa t birtokméret ret szerint (a terület %-% ában) (Malik, R. P. S alapján) Csatorna Tank Kút Nagy- Kis-

59 Az öntözött tt területek kiterjedésének változv ltozása Indiában, az öntözés s típusa t szerint (Bhatia,, R alapján) millió ha Csatorna Tank Kút

60 Az elektromos áram ára és s előáll llítási költsk ltsége India néhány n ny államában, 2004-ben (Bhatia( Bhatia,, R alapján) Punjab Tamil Nadu MP Bihar Karnataka India Gujarat Maharashtra Nyugat-Bengál UP Költség Ár Paisa/kwh

61 Az áramfogyaszt ramfogyasztás s változ v ltozása Indiában 1980 és s 2004 között k Forrás: Mezőgazdasági célú áramfogyasztás Összes áramfogyasztás (MKwh)

62 A felszínalatti vízkv zkészlet ingatag helyzete Tamil Naduban (Misra,, S alapján) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Biztonságos (a vízkivétel a visszatöltődés 70%-a alatt marad) Kritikus közeli (a visszatöltődés 70-90%-át kinyerik) Kritikus (a visszatöltődés %-át kinyerik) Túlhasznált (a visszatöltődés 100%-át kinyerik)

63 A talajvízt ztükör r esése se (%) az indiai Punjabban 1966 és s 1996 közöttk Jelmagyarázat: 1 = = = 30-60

64 India néhány n ny innovatív v vállalatav (*Betétállom llomány **a március m 31-ével befejeződött költsk ltségvetési évben) Vállalat Bharti Tele- Ventures Tata Motors ITC ICICI Bank TCS Tevékenys kenység Bevétel** (milliárd USD) Nyereség** (millió USD) Mobil operátor 1,8 330 Autógy gyártás 4,5 318 Agrobiznisz 3,0 503 Pénz nzügy 22,8* 460 Szoftver 2,2 471 Innováci ció Kihelyezett hálózati h szolgáltat ltatások, így a menedzsment az eladásokra és s a marketingre tud koncentrálni. Egy dolláros személyaut lyautó fejlesztése, se, melyet kosárban terjesztenek és s a vásárlv rlás s helyén n szerelnek össze. E-kereskedelem alkalmazása a termeltetés és s a beszerzés esetében rurális területeken. Még g az Indiában megszokott alacsony szolgáltat ltatási díjaknd jaknál is kedvezőbb árak alkalmazása külfk lföldi ldi üzleti partnerek megszerzésére. re. Egy felnőttoktat ttoktatási szoftver kifejlesztése, se, mely 10 hét h alatt 500 szó írását-olvasását tanítja tja meg, szimbólumok segíts tségével.

65 20 tőkeert keerős s kínai k nai vállalatv Vállalat Forgalom 2004-ben (milliárd USD) llalat (*2003-as adat) Tevékenys kenység Állami tulajdon (%) Sinopec 73,6 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 84 PetroChina 70,4 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 90 China Mobile 23,6 Mobil szolgáltat ltatás 75 First Auto Works (FAW) 14,0* Autógy gyártás 100 China Minmetals 12,1* Bányászat 100 Shanghai Automotive 11,8* Autógy gyártás 100 China Life 8,1 Biztosítás 73 China Netcom 7,9 Vonalas telefon-szolg szolgáltatás 75 Baoshan Iron & Steel 7,1 Acélgy lgyártás 61 CNOOC 6,8 Kőolajkutatás 71 TCL 4,9 Elektromos berendezések gyárt rtása 25 ZTE 4,1 Telekommunikáci ciós s hálózatok h szerelése se Lenovo 2,7 Számítógépgy pgyártás 50 China Merchants Bank 2,6 Pénzügyi szolgáltat ltatások 18 Haier 1,8 Elektromos berendezések gyárt rtása 30 Konka 1,6 Elektromos berendezések gyárt rtása 24 Sinochem 1,6 Petrolkémia 53 Changhong Electric 1,4 Elektromos berendezések gyárt rtása 54 Dongfeng Automobile 0,7 Autógy gyártás 70 Cosco 0,2 Hajózás 52 53