Falszerkezetek készítése

Átírás

1 INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM F A L A Z Á S, V A K O L Á S 2. T é m a k ö r Falszerkezetek készítése T A N A N Y A G S E G É D L E T Szakiskola 9. évfolyam Boros Tibor Csákné Markó Katalin jóváhagyta készítette

2 TARTALOMJEGYZÉK Falszerkezetek fogalma Falszerkezetek osztályozása Helyzetük szerint Teherbírásuk szerint Falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények Szerkezeti alapismeretek Falazás általános szabályai Falidom kötések különböző falazóelemek esetén Különböző falszerkezetek Pincefalak Lábazati falak Felmenő falak Pillérek, oszlopok Tűzfalak Oromfalak Attika falak Mellvédfalak Térdfalak Válaszfalak Támfalak Vázkitöltő falak Kerítésfalak Ellenőrző kérdések - 2 -

3 Falszerkezetek fogalma A falszerkezet az építészeti téralkotás egyik alapvető eleme, amely terek elhatárolására a külső tértől, valamint belső terek elválasztására szolgál. Az épület falai elhelyezkedésük szerint lehetnek külső (homlokzati) és belső falszerkezetek. Tartószerkezeti szerepük szerint lehetnek teherhordó, valamint nem teherhordó, azaz térelhatároló falak. Falszerkezetek osztályozása: 1. Helyzetük szerint - Térelhatároló falak A homlokzati térelhatároló (nem teherhordó) falak túlnyomórészt vázas épületek falszerkezeteiként jelentkeznek, de a harántfalas épületek (pl. alagútzsaluzatos épületek) homlokzati falai is ebbe a szerkezetcsoportba tartoznak. - Térosztó falak A térosztó falak nem teherhordó, hanem önhordó belső falszerkezetek, amelyek segítségével a rendelkezésre álló belső teret különálló helyiségekre oszthatjuk. 2. Teherbírásuk szerint - Teherhordó falak A teherhordó falszerkezetek a felettük lévő falak és födémek, valamint tetőszerkezetek súlyát, egyéb terheléseket (pl. hasznos terhelést, szélnyomást, szélszívást stb.) hordják és továbbítják az alapozási szerkezetekre. A teherhordó falszerkezeteknek merevítési, térelhatárolási és támasztó szerepüket együttesen, egy időben kell ellátniuk, ezért a velük szemben támasztott követelmények rendkívül sokrétűek. - Nem teherhordó falak Nem teherhordásra, hanem tényleges térmegosztásra kiképzett szerkezetek, melyek önsúlya a tartószerkezetnek adódik át. (Pld: válaszfal) - 3 -

4 Falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények: 1. Tartószerkezeti követelmények: - szilárdság - tartósság - tűzállóság 2. Épületszerkezeti követelmények: - hővédelem - hangvédelem - nedvességvédelem - faraghatóság, véshetőség, szegezhetőség, - vakolattartás (szerkezettől függően) - alacsony térfogatsúly 3. Esztétikai követelmények: - tetszetős homlokzati felület, szín, hézagrajz - belső felület esztétikus kialakítása 4. Kiviteli-gazdaságossági követelmények: - jól szerelhető, gépesíthető építés - alacsony helyszíni élőmunka igény Szerkezeti alapismeretek A falszerkezeteket rétegfelépítés, építési technológia és építőanyag szerint a következőként csoportosíthatjuk: 1. Rétegfelépítés szerint: - homogén falszerkezetek: A tartószerkezeti és épületszerkezeti követelményeket a fal egyetlen összefüggő rétegben elégíti ki. (Pl. tégla vagy terméskő falazat, ill. monolit vagy előre gyártott könnyűbeton falszerkezet)

5 - heterogén falszerkezetek: A falakkal szemben támasztott követelményeket a szerkezet több rétegben elégíti ki (pl. ilyen az un. szendvics panelok funkcionális rétegfelépítését alkotó külső és belső teherhordó kéreg és hőszigetelő betétréteg). 2. Építési technológia szerint: - helyszínen készített falszerkezetek hagyományos falazott technológiával és korszerűsített öntött beton építési technológiával készülhetnek - előre gyártott falszerkezetek esetén megkülönböztetünk épített (azaz habarcshézaggal egymáshoz illesztett blokkos szerkezeteket) és szerelt (hegesztett vagy csavarozott kapcsolatokkal rögzített panelos) szerkezeteket. Falazás általános szabályai A falazott szerkezetek falazóelemekből és közöttük lévő vízszintes és függőleges hézagokat kitöltő habarcsból állnak. A falazó habarcs feladata az elemek egymáshoz kötése, az elemek közötti átmenő hézagok kitöltése, valamint az egyenletes teherátadás biztosítása. A falazóelem és a habarcs minőségét nem lehet egymástól függetlenül megválasztani, hiszen a falazat szilárdságát együttesen határozzák meg. Falidom kötések különböző falazóelemek esetén - 5 -

6 - 6 -

7 - 7 -

8 - 8 -

9 - 9 -

10 - 10 -

11 - 11 -

12 - 12 -

13 Pincefalak Az épület azon része, amelynek padló felülete a terepcsatlakozás alá kerül, legalább 70 cm-rel. Pincefalazó beton elem Lábazati falak A lábazati falak rendszerint beton vagy vasbeton szerkezetűek., magasságuk általában 30 cm és 80 cm között van. A lábazati falak közé földfeltöltés készül

14 Felmenő falak A felmenő falak a földszint feletti szerkezetek elnevezése. A hagyományosan épült házak felmenő falai különféle anyagokból készültek. Terméskő, vályog, égetett tégla, beton. Az égetett téglát 4000 éve használták először a sumér építőmesterek. Bár az égetést csak C hőmérsékleten végezték, ezért a korabeli égetett téglák puhák, késsel vághatóak voltak. Előállítása költséges volt, főként homlokzati oldalon használták vegyes falazatként vályoggal keverve. Pillérek, oszlopok Az oszlop, pillér az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet - áthidaló, boltív, gerenda - megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó talajra átvezető, jellemzően szabadon álló függőleges szerkezeti elem. Készülhet egy vagy több darabból, anyaga hagyományosan beton, vasbeton, ritkábban fa vagy fém. Az azonos szerkezeti funkciójú, de négy- vagy sokszögű pillérrel szemben az oszlop kör keresztmetszetű. Szerkezeti funkciói mellett kiképzésük mindenkor nagy esztétikai jelentőséggel is bírt, amit az ókori Egyiptom, Perzsia, majd az iszlám és az európai építészetben is megjelenő reprezentatív oszlopcsarnokok népszerűsége is bizonyít

15 Tűzfalak A tűzfal függőleges záró falazat, rendszerint nyeregtetők oldalzáró fala, mely főként tűzvédelmi (tűzterjedés-gátló) funkciókkal lett kiépítve. Neve is funkciójából ered. Oromfalak A magas tetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja. Az oromfal kialakításának célja, hogy a különböző gerendák bütüjét lezárják, repedéseit elrejtsék, illetve a szaruzatot oldalról eltakarják

16 Attika falak Épületek homlokzatát díszítő függőleges fal, melyet a főpárkány felett helyeztek el, így részben takarja a tetőt is

17 Mellvédfalak Ablakok alatti falszerkezet ( cm magas). Parapetfal néven is ismert, magasságát az alaprajzon jelölni kell az ablak szélességi és magassági mérete mellett. Térdfalak Tetőtér beépítéses épületeknél található, a tetőtér (padlástér ) jobb kihasználása érdekében kerül beépítésre. A merevség biztosítása céljából a legfontosabb, hogy a térdfalak építése során a tervekben ábrázolt vasbeton pillérek szakszerűen készüljenek el. A pillérek - bekötve a záró vasbeton koszorúkba - biztosítják ugyanis a szerkezet együtt dolgozását (épületmozgás, tetőszerkezet, hó- és szélteherviselés átadási együtthatói). A vasbetonkoszorúba kötött, födémszerkezetre kerülő térdfalak építése során mind a használt anyag (falazóelem, habarcs, falkapcsok, vasalás, feszítőbetétek stb.), mind a falelem mechanikai viselkedése, a kötési mód, a falazott szerkezet, azaz a kivitelezés milyensége felelős azért, hogy ne következzen be stabilitásvesztés (kihajlás, a csatlakozásnál megjelenő repedés stb.). Válaszfalak Térelválasztó szerepe mellett sokszor részt vesz az épület merevítésében, de általában megelégszünk, ha különféle védelmi szempontoknak felel meg

18 Támfalak Feltöltött vagy termett talajt (bevágást) megtámasztó szerkezetek. Anyaga általában vasbeton. Vázkitöltő falak Olyan nem teherhordó falszerkezet, amelyet az épület elsődleges teherhordó szerkezetére rögzítenek, és a teherhordás kivételével a falszerkezetek valamennyi funkciójával rendelkezik. Kerítésfalak A beton kerítésrendszer különböző magasságú betonoszlopokból, és egyforma nagyságú, többféle mintázattal készített betonpanelből áll. Gyors és olcsó kerítésépítési forma

19 A kerítés készülhet falazó elemből is, vagy például bontott téglából. Ellenőrző kérdések: 1. Mit nevezünk falszerkezetnek? 2. Helyzetük és teherbírásuk szerint hogyan osztályozzuk a falszerkezeteket? 3. Milyen kapcsolat van a falazóelem és a habarcs között? 4. Milyen méretei vannak a kisméretű tömör téglának? 5. Milyen módon falazzuk a változó rétegmagasságú faragott kőfalat? 6. Mit jelent a nutféderes porotherm 30 falazóelem kifejezés? 7. A lábazati falak hol helyezkednek el? 8. Jellemezd a pilléreket, oszlopokat! 9. A tűz terjedését melyik típusú falszerkezet gátolja meg? Ismertesd! 10. A támfalak általában milyen anyagból készülnek? Hol alkalmazzuk? 11. A vázkitöltő falak teherhordó vagy nem teherhordó falazatok? Felhasznált irodalom: Szerényi Attila Szerényi István: Falazás, vakolás I. (Pécs, 2009.) Szerényi Attila Szerényi István Gazsó Anikó: Kőműves szakmai ismeretek I. (Pécs, ) Internet: