Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Ügyiratszám: 590-1/2008. Ügyintézı: Gaszné dr. Szekér Erzsébet gazdasági fıigazgató-helyettes Beszámoló Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács évi költségvetése végrehajtásáról 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72) , Fax: (72) Internet:

2 - 1 - A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács mőködési feltételeihez biztosított 23 millió Ft támogatás felhasználása 2007 (eft) % 1. Személyi jellegő kiadások ,8 - - megbízási díj ,4 - szakértıi díj - napidíj, jutalom, egyéb*: ,4 2. Munkaadókat terhelı járulékok ,3 - társadalombiztosítási járulék ,3 3. Dologi kiadások ,9 - terembérlet 435 1,9 - irodaszer, nyomtatvány, sokszorosítás 250 1,1 - posta 50 0,2 - telefon, telefax 396 1,7 - belföldi kiküldetés költségei 362 1,6 - reprezentációs költség 737 3,2 - országos konferencián való részvétel ,0 - külföldi szakmai tanulmányút költségei ,2 - egyéb*: ,0 Kiadások összesen (1+2+3): ,0 Bevétel összesen: *: a táblázatban fel nem sorolt, de fontosabb költségelemek Pécs, január 10. Dr. Brebán Valéria Fıigazgató

3 - 2 - Munkaügyi Tanács évi költségvetése teljesítésének szöveges beszámolója A 32/2007. (V. 2.) MAT határozat alapján a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ számára a Munkaügyi Tanács kiadásai fedezetére biztosított hozzájárulás költségvetése 23 millió Ft-os összegének táblázat szerint kimutatott felhasználáshoz az alábbi szöveges értékelést adjuk: Személyi juttatások A személyi juttatások kiadási fıösszege ezer Ft-os összegő, amely az összes kiadások 26, 3%-a. A személyi juttatásokon belüli fı tételek a megbízási díjak ezer Ft-os és a és a külföldi utazáshoz kapcsolódó külföldi napidíjak 1010 ezer Ft-os összege. Megbízási díjat a munkaügyi tanács tagjai a tanácsban végzett feladatok végrehajtásáért kapták A megbízási szerzıdésekben meghatározott feladatok között Kiemelendı feladatok: - részvétel a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási Alaprészének a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának elvi és egyes támogatások arányának véleményezésében, - részvétel a pénzeszközök felhasználásának figyelemmel kisérésében, értékelésében, - részvétel rövid és hosszú távú programok kezdeményezésében, véleményezésében, lebonyolításának figyelemmel kisérésében, végrehajtásában, - részvétel a vezetı megbízásával kapcsolatban. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napdíj évben kifizetett összege Ft volt. A napidíjak megállapításánál, kifizetésénél a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kiküldetési Szabályzatában meghatározottak szerint jártunk el. Munkaadói járulékok A fent részletezett személyi juttatások után elszámolt és megfizetett munkaadói járulékok ezer Ft összeget tartalmazza, amely az összes kiadások 6,3 %- át jelenti. Dologi kiadások A dologi kiadások összege összesen ezer Ft volt évben, amely az összes kiadásoknak 66,9 %- át tette ki. A dologi kiadásokon belül az alábbi fıbb kiadási tételeink voltak:

4 - 3 - Irodaszer, nyomtatvány vásárlásra és sokszorosítási, fénymásolásra, nyomtatásra a Munkaügyi Tanács mőködésével összefüggésben 250 ezer Ft-os összeget költöttünk. A Munkaügyi Tanács üléseinek megtartásához szükségessé vált bérlemények, különbözı helyszíneken bérelt termek igénybevétele, amelyekre terembérleti díjként 435 ezer Ft összegő kiadásunk merült fel. A Munkaügyi Tanács ügyeinek intézésével kapcsolatban 50 ezer Ft összegő posta költség kiadásunk merült fel. Telefon költségek összege évben összesen 396 ezer Ft volt. Belföldi kiküldetéssel összefüggésben 396 ezer Ft kiadás adódott. Reprezentációs kiadásként 737 ezer Ft összeget számoltunk el. Országos konferencián való rézvétel körében a munkaügyi tanácsok országos konferenciáján, Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián, valamint egyéb szakmai konferencián (Regionális Foglalkoztatási Paktum) való részvétel költségeként összesen ezer Ft került elszámolásra. Külföldi szakmai tanulmányutak kiadási összege összesen ezer Ft volt. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi tanács két (Ciprusi és Ausztriai szakmai utak) külföldi szakmai úton vett rész évben. A szakmai utakról készített írásos beszámolót mellékelem. Egyéb soron összesen ezer Ft-ot számoltunk el, amelybıl.fontosabb költségelemként a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ rendezvényeinek közös megvalósítása körében kiemelendı az Állásbörzék, mint a foglalkoztatás bıvítését elısegítı szakmai rendezvények támogatása, a Pályaválasztási kiállítás, mint a képzéshez kapcsolódó rendezvények támogatása, valamint a Hátrányos helyzető fiatalok tábora (hermesz), mint az esélyegyenlıség feltételeit elısegítı rendezvények támogatása. Összefoglalva: A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ számára évben a Munkaügyi Tanács kiadásai fedezetére biztosított hozzájárulás 23 millió Ft-os összege táblázat szerint kimutatott fı kiadási tételek szerint felhasználásra került. Pécs, január 10. Dr. Brebán Valéria Fıigazgató Mellékletek:: 1. számú melléklet: Ausztriai Szakmai tanulmányútról készített beszámoló 2. számú melléklet: Ciprusi Szakmai tanulmányútról készített beszámoló

5 számú melléklet Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács ausztriai tanulmányútjáról A Munkaügyi Tanács szeptember 25-én Ausztriai tanulmányútra utazott. A szakmai út fı témája a stájer foglalkoztatási paktum mőködésének tanulmányozása. A delegációt Karl Heinz Snobe a Stájer Munkaügyi Szervezet igazgatója és Dr. Margareta Gross vezetı asszisztens fogadta. Karl Heinz Snobe úr részletes tájékoztatást adott az ausztriai és a Stájer tartomány foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetérıl. Ebbıl kiderült, hogy 2007-ben az elmúlt évhez képest országosan 2,1%-kal, Stájerországban 2,4%-kal nıtt a foglalkoztattak aránya. Ugyanebben az idıben a munkanélküliség országosan 9,0%-kal, a tartományban 5,0%-kal csökkent. A számuk országosan , a tartományban , ami 6,6%-os, illetve 7%-os rátát jelent. A munkanélküliek között a férfiak aránya 8,1%-kal, a nıké 0,4%-kal csökkent. Részletesen bemutatta az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak arányát. A képzésekrıl szólva elmondta, hogy a képzéseknek gyorsan kell alkalmazkodni a munkaerıpiaci igényekhez. Az igazgató fontos politikai kérdésnek tekintette a külföldiek ausztriai munkavállalását, elmondta, hogy a magasan kvalifikált munkaerıre szükség van. Ausztriában és a tartományban is fellépnek a fekete munka ellen. Az AMS szervezeteivel kapcsolatban utalt rá, hogy a stájer tartományi munkaügyi szervezethez 18 regionális munkaügyi központ tartozik. A regionális hivatalok egységes struktúrában dolgoznak. Megtalálható az információs szint, a szolgáltatási, támogatási, valamint a tanácsadói zóna. Mellette a vállalkozók számára biztosítanak személyes és telefonos információt. Az igazgató részletesen bemutatta az országos cél és terv rendszert és a tartományi 13 indikátort, amely 2007-ben meghatározza a munkájukat. A munkaügyi szervezet munkájának ismertetése után rátért a foglalkoztatási paktum ismertetésére.

6 - 5 - A Stájer Foglalkoztatási Paktum (STEBEP) A paktumban együttmőködık a tartományi önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a szociális partnerek, a térségek és egyes nagy projektek. A tartományi szinten a Foglalkoztatáspolitikai Fórum a legfelsı szint, amely a tartományi foglalkoztatási stratégiát kialakítja. Az operatív feladatok irányítását egy bıvített központi csoport végzi, amely mellett munkacsoportok és szakértık dolgoznak. A tartományban hat regionális (térségi) paktum mőködik. A Központi Irányító Csoport feladata: - Az országos foglalkoztatáspolitika adaptálása - Irányítás, koordináció és a térségi paktumok támogatása. A munkában két alapvetı elvet kell érvényesíteni az esélyegyenlıséget és a nemek egyenjogúságát. A hat térségi paktumnak önálló stratégiája van, amelyeket a Stájer paktum fog össze. A paktumoknak két éves munkaprogramja van ra tartományi szinten a következı témákra helyezik a hangsúlyt. - A szakképzett munkaerı biztosítása képzéssel, továbbképzéssel. - Képzés és pályaválasztás. - A potenciális ügyfelekkel való kiemelt foglalkozás: - az idıskorúak, - a munkanélküliek, - a megváltozott munkaképességőek. A Paktum finanszírozását 54%-ban a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, 46%-ban az Európai Szociális Alapból biztosítja. Az egyes térségeknek (régióknak) önálló munkaprogramjai vannak, amelyekben az adott térség legfontosabb súlyponti kérdéseit határozzák meg. Megfigyelhetı, hogy többségében 1-2, de legfeljebb három témát emelnek ki. A térségi tervezés eredményeit abban látják, hogy - jól sikerült a foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés kapcsolatának a biztosítása, - a térségek jól határozták meg a súlypontokat, - jobban érvényesült a felelısség a tervezésben és a végrehajtásban, - a területi szereplık bevonása a kiegészítı eszközök, források feltárásokra.

7 - 6 - A tartományi paktum mellett térségi (régiós) paktumok mőködtetésének elınyei: - hatékonyabb a munkaerı-piaci tervezés és a foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakítása, - a helyi problémák megoldására a helyi szereplık hatékonyabb intézkedéseket hoznak, - kiegészítı finanszírozáshoz és Eu-s támogatásokhoz tudnak hozzájutni a hálózaton keresztül, - a meglévı támogatási rendszerek koordinált felhasználása, - a különbözı területeken dolgozó partnerek ismereteinek, tudásának a hasznosítása ( Tanuló régió ), - többlet érték az is, hogy a partnerek is új ismeretekhez jutnak, ezzel erısítik az egész régió munka kultúráját. A Paktumokkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint a kérdésekre adott válaszok azért is voltak hasznosak, mert a Dél-dunántúli régióban hat foglalkoztatási paktum mőködik, s tervezzük ezek jobb, hatékonyabb együttmőködését, s vizsgáljuk a Régiós Paktum létrehozásának lehetıségét is.

8 számú melléklet ÚTI BESZÁMOLÓ A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács ciprusi tanulmányútjáról /2007. október / Ciprus a mediterrán medence északkeleti részén található, területe 9251 négyzetkilométer, amivel a Földközi tenger harmadik legnagyobb szigete (Szicília és Szardínia után). Lakosainak száma 2000 végén volt május 1-tıl Ciprus az Európai Unió tagja. Ciprus sikeres gazdasági teljesítményét a gyors növekedés, a teljes körő foglalkoztatottság valamint a külsı és belsı stabilitás jellemzi a függetlenné válást követı szinte teljes idıszakban. A fejletlen gazdaságot, amelyet a gyarmati idıszak megszőnésével 1960-ban örökölt a szigetország, modern gazdasággá alakították át dinamikusan mőködı szolgáltatásokkal, ipari és mezıgazdasági szektorral és fejlett fizikai és szociális infrastruktúrával. Az egy fıre esı jövedelem a évi adatok szerint hozzávetıleg amerikai dollár, ami Ciprust a magas jövedelmő országok közé sorolja. Ciprus sikere gazdasági téren egyéb tényezık mellett a piac-orientált gazdasági rendszer bevezetésének, a kormány határozott makrogazdasági politikája végig vitelének és a dinamikus és rugalmas vállalati szektor jelenlétének köszönhetı, és természetesen a magasan képzett munkaerınek is. Emellett a gazdaság profitált az állami szektor és a szociális partnerek között szoros együttmőködésbıl is. A Dél-dunántúli Regionális Tanács hivatalos programja A csoportot a Chryciana Travel képviselıje várta a Larnacai repülıtéren. A repülıtérrıl busszal indultunk Protaras városába, ahol 7 csodálatos napot töltöttünk el. Az elsı szakmai program Limassol városban mőködı Munkaügyi Hivatal látogatása volt.

9 - 8 - A Hivatal vezetıje fogadta a delegációt. Tájékoztatójában a Cipruson mőködı Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium szervezetét ismertette. A Minisztériumhoz tartozik: - Munkaügyi Hivatal, - Társadalombiztosítási Hivatal, - Megelızés, tájékoztatás Hivatala, - Kapcsolatokkal, munkáltatókkal foglalkozó Hivatal, - Egészségügyi, munkabiztonsági Hivatal. A Munkaügyi Hivatal irányítása alatt - 3 Regionális Központ és - Területi Irodák mőködnek. A Limassolban mőködı Központnak 3 területi irodája van. Elvárás, hogy az irodákat úgy kell kialakítani, hogy 20 km-nél ne legyen távolabb a hozzá tartozó településektıl. Európai Uniós

10 - 9 - elvárás, hogy az iroda a település központi helyén legyen és biztosítsa az akadálymentes közlekedést. A Limassolban mőködı iroda most költözött új épületbe, mely akadálymentes. Az Iroda fı tevékenysége a munkanélküliek munkába helyezése. Az irodában 22 fı dolgozik. A szeptember 30-i adatok alapján fı a munkanélküliek létszáma. A munkanélküliek adata tartalmazza azoknak a diplomásoknak a számát is, akik képzettségüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak, mert számukra is megfelelı munkahelyet kell keresni. Limassol körzetében a lakosság száma 205 ezer fı, melybıl az aktív korú 109 ezer fı. A munkanélküliségi ráta szeptemberben 2,65 % volt, országosan éves viszonylatban 3 % körül alakul. Ez gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak felel meg. A munkanélküliek, illetve a munkahelyet változtatók 80 %-a állami munkahelyet keres, mert ott a legmagasabb a fizetés. Sok igény van szállodai területre, illetve a titkárnıi állásokra is. A szakképzetlenek segédmunkás munkakörben, elsısorban a mezıgazdaság és az állattenyésztés területen tudnak elhelyezkedni. A térségben fı tevékenység a turizmus, ezt követi a mezıgazdaság és az állattenyésztés, majd az ipari tevékenységek. A munkaközvetítési tevékenység keretében a helyi lakosok mellett a külföldiek elhelyezésével is foglalkoznak. Külföldi állampolgárok elsısorban a turizmus és az egészségügyi ellátás területén dolgoznak. Jellemzı még körükben a mezıgazdasági munkavégzés. A munkát keresı külföldiek - elsısorban ciprusi törökök - Európai Uniós állampolgárok és - Szíriai és Közel-keleti területekrıl érkezı munkavállalók. A külföldiek 5 éves foglalkoztatás után kérhetnek állampolgárságot. Kérdésekre válaszolva az Iroda vezetıje elmondta, hogy: - A munkanélküliek részére a képzéseket a Humán-erıforrás fejlesztı Hivatal szervezi. Képzések elsısorban építıipari szakmákban vannak, az Iroda csak tájékoztatja a képzésekrıl az ügyfeleket.

11 A munkanélküli segélyt nem a Munkaügyi Hivatal, hanem a Társadalombiztosítási Hivatal állapítja meg és folyósítja. - A munkanélküli segély 6 hónapig a kereset 1/3-a, azt követıen egyedi vizsgálat alapján kerül megállapításra. - Figyelembe veszik, hogy a munkanélkülinek van-e tartozása, milyen a családi helyzete, hány gyermeket nevel, milyen kiadási vannak havonta. A munkanélküli ellátás szociális biztonságot nyújt és a munkanélküli állapot teljes idıtartamára szól. Ellátás nélküli munkanélküli fogalmát nem ismerik. A minimálbér 409 ciprusi font, a keresetekbıl 10 % adót vonnak le. A év közötti lakosság 30 %-a diplomás. A diplomásoknak 20 %-a végzettségénél alacsonyabb munkakörben dolgozik. A magyar állampolgárok ciprusi munkavállalásánál a hivatal segítségét tud nyújtani a fogadó cég ellenırzésében. A nem Európai Uniós állampolgárok munkavállalásánál a munkaszerzıdést a Hivatal is látja, így ellenırizni tudja a külföldiek részére biztosított munkabéreket. Arról nincs tudomásuk, hogy külföldiek lényegesen alacsonyabb bérért vállalnak munkát, mint a ciprusi állampolgárok. A második szakmai program Nicosia városában lévı szakszervezeti székház látogatása volt. A szakszervezet fogadta a Regionális Munkaügyi Tanács tagjait. A Ciprusi Dolgozók Szövetsége szakszervezet székházát mutatták meg elıször. A földszinten szakszervezet történeti kiállítás, takarékpénztár és konferencia terem található. Az emeleteken irodák és oktatótermek vannak. Cipruson 1944-ben alakult a szakszervezet. Cipruson 3 országos szakszervezet mőködik. A delegációt a Ciprusi Dolgozók Szövetsége Szakszervezeti Továbbképzı Központ Igazgatója tájékoztatta. Elmondta, hogy a szakszervezet alakulásakor minden szakmában külön szakszervezet mőködött tıl az ICFTU tagja lett a szakszervezet. A Ciprusi Dolgozók Szövetsége szakszervezetnek 5 megyei központja van. A Szövetség 4 évente tart kongresszust. A Szövetség alatt mőködik a Központi Tanács, melynek 100

12 választott tagja van és évente kétszer ülésezik. Az elnökséget 17 választott tisztségviselı alkotja. A Ciprusi Kormány és a Szakszervezeti Szövetségek 1977-ben Kartát alapítottak. Az alapító kódexben a munkavállalók jogait rögzítették, illetve szabályozták, hogy milyen feltételek mellett lehet sztrájkolni. A Ciprusi Dolgozók Szövetségének 65 ezer tagja van, a dolgozók szervezettsége 60 %-os. A tagok a havi fizetésük 1 %-át fizetik be tagdíjként. A szakszervezeti tagok takarékpénztárat alapítottak (részvényt vásároltak), a takarékpénztár befektetéseibıl van bevétele a Szövetségnek. A mőködéshez az állam támogatást nem biztosít. A szakszervezet tagjai kedvezményekben részesültek, pl. olcsóbban vehetnek igénybe egészségügyi ellátást és üdülést. A Ciprusi Dolgozók Szövetségéhez tartozó fél állami munkahelyeken (helyi közigazgatás, állami résztulajdonú vállalatok) dolgozók szakszervezetének Szövetségi Elnöke e szakszervezeti tömörülést mutatta be. A szakszervezetnek 23 megyei, járási szervezete van. A szakszervezeti tagok száma 10 ezer fı, a dolgozók szervezettsége 76 %-os. A tagoknak 3 évente meg kell újítani a tagsági szerzıdést. A magas szervezettség oka, hogy a tagok számára különbözı kedvezményeket biztosítanak: - fizetés szabályozása különbözı fokozatok alapján történik, - 60 éves kortól nyugdíjba mehetnek a dolgozók, - nyugdíjazás esetén a munkáltatótól is kapnak nyugdíjat, mely az elızı évi átlagkereset 12-ed részének 50 %-a. - nyugdíjba bocsátáskor a munkáltató egyszeri juttatás is biztosít, mely az elızı évi jövedelem 30 %-a, - ingyenes egészségügyi ellátás, - a munkáltatók pénztárat alapítanak, jóléti alapot hoznak létre, melyet kulturális célokra fordítanak pl. nyaralás, színház, kirándulás. A szakszervezet a tagok által befizetett tagdíjból, és a tagok által alapított takarékszövetkezetek befektetéseibıl jut bevételhez. E bevétel biztosítja a szervezet mőködését.