Stressz, coping és a pszichikai jóllét összefüggései preklinikai orvostanhallgatók körében
|
|
- Elvira Vassné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EREDETI KÖZLEMÉNY Stressz, coping és a pszichikai jóllét összefüggései preklinikai orvostanhallgatók körében Pikó Bettina dr. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged Bevezetés: A stressz-szint már orvostanhallgatók körében is igen magas, ezért fontos lenne felkészítésük a megelőzésre. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki orvostanhallgatók stressz-szintjének, pszichoszomatikus tüneteinek, copingstratégiáinak, valamint az élettel való elégedettségük mértékének vizsgálatát. Módszer: Preklinikai orvostanhallgatókat (N = 155) kérdeztek a Szegedi Tudományegyetemen. Az adatgyűjtésre csoportos formában, önkitöltés útján került sor, önkéntes és anonim módon. Eredmények: A felmérésben részt vevő orvostanhallgatók stresszterheltségi szintje és élettel való elégedettségének mértéke megfelelt a nemzetközi, illetve a hazai adatoknak. Nemek szerint nem volt eltérés az élettel való elégedettség mértékében, a stresszterheltség és a pszichoszomatikus index viszont lányok esetében magasabb volt. Az élettel való elégedettséget elsősorban az észlelt stressz-szint, valamint a copingmódok befolyásolták. Következtetések: Preklinikai orvostanhallgatók stresszterheltsége, pszichoszomatikus tünetképzése, az általuk alkalmazott copingstílusok, valamint az élettel való elégedettség között jelentős összefüggések vannak. Az orvosképzés során szükség van olyan készségek fejlesztésére is, mint a hatékony konfliktusmegoldási vagy stresszkezelési technikák. Orv. Hetil, 2014, 155(33), Kulcsszavak: orvostanhallgatók, stressz, pszichoszomatikus tünetek, copingstílusok, élettel való elégedettség Interrelationships among stress, coping and psychological well-being among preclinical medical students Introduction: Because the level of stress is rather high among medical students, it would be important to prepare them for preventing it. Aim: The aim of the authors was to investigate the perceived stress level of medical students, their psychosomatic symptoms, coping strategies and satisfaction with life. Method: Preclinical medical students from the University of Szeged, Hungary (N = 155) participated in the study. Data collection was performed by groups, in self-administered, anonymous and voluntary form. Results: Levels of stress load and satisfaction with life among medical students were similar to previous international and national data. There were no gender differences in the levels of life satisfaction, however, levels of perceived stress and psychosomatic symptoms were higher among girls. Satisfaction with life was primarily related to perceived stress level and the coping methods. Conclusions: The results suggest that there are significant interrelationships among in the levels of perceived stress, psychosomatic symptoms and coping styles among in preclinical students. During medical education there is also a need for improving skills, such as coping and stress management. Keywords: medical students, stress, psychosomatic symptoms, coping styles, satisfaction with life Pikó, B. [Interrelationships among stress, coping and psychological well-being among preclinical medical students]. Orv. Hetil., 2014, 155(33), (Beérkezett: április 16.; elfogadva: május 24.) Az orvosok egészségi állapotával és életmódjával kiemelten foglalkozik a szakirodalom. Ennek oka egyrészt az, hogy mivel az orvosok a szervezet működéséről és a betegségmegelőzésről lényegesen többet tudnak az átlagnépességgel összehasonlítva, azt várjuk, hogy egészségügyi mutatóik is jelentősen jobbak, azaz egészségesebbek. A nemzetközi adatok általában arról számolnak be, hogy az orvosok életmódja kedvezőbb, mortalitásuk pedig DOI: /OH évfolyam, 33. szám
2 alacsonyabb, mint az átlagpopulációé, leszámolva azzal a korábbi téves feltételezéssel, hogy az orvosok életmódjuk terén nem hoznak helyes döntéseket [1]. Ezzel kapcsolatban a hazai kutatások inkább ellentmondásosak. Egyes vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy bár bizonyos betegségek gyakrabban fordultak elő (például a magas vérnyomás), más betegségek előfordulása viszont nem tért el jelentősen a hazai adatoktól [2]. Egy országos reprezentatív kutatás ezzel szemben azt jelezte, hogy a diplomás kontrollcsoporttal összevetve az orvosmintában nagyobb arányban fordultak elő krónikus megbetegedések (például daganatos, cukor-, szív- és érrendszeri, vesebetegségek, allergia, nőgyógyászati megbetegedések stb.) [3]. Ez összefügghet azokkal a tényezőkkel is, amelyek miatt az orvosok egészségi állapota kiemelten a fókuszban áll, méghozzá a fokozott stresszterhelés miatt, amelynek következményei kihatnak testi és lelki egészségükre is [4]. Mivel a stressz-szint már orvostanhallgatók körében is igen magas, és sajnos a kiégés jelensége sem ismeretlen körükben [5, 6, 7], fontos lenne felkészíteni őket választott hivatásuk ez irányú nehézségeire. Annál is inkább, mert vannak pozitív példák, eredményeket felmutató programok, amelyek során a stresszel való megbirkózás hatékony technikáinak széles körű spektrumával való megismerkedés eredményes lehet a későbbi lelki zavarok megelőzésében [8, 9]. Ezzel kapcsolatban a legújabb kutatási ajánlások azt sugallják, hogy a feltáró vizsgálatok nem fektetnek elég hangsúlyt a sikeres egyénekre, az erőforrásokra, a protektív tényezőkre [10]. Nem elég a kockázati tényezőket keresni, szükség van a hatékony módszerek azonosítására is, hiszen sikeres programokat csak ezekre alapozva tudunk kifejleszteni, arról nem is beszélve, hogy a pozitív jelenségek példaként való aktív felhasználása tovább emelheti a megelőzésbe vetett hitet. Az orvostanhallgatókkal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az orvosképzés jelentős stresszforrást jelent a hallgatók számára világszerte, különösen a preklinikai stádiumban, amelynek megelőzésére tudatosan oda kell figyelni, egyrészt a curriculumfejlesztések során, másrészt speciális kurzusokkal és szolgáltatásokkal növelni a fiatalok rezilienciaszintjét és a közösségi társas támogatást [11]. A megnövekedett stressz-szintnek ugyanis olyan következményei lehetnek, mint a depresszió, a szorongás, az öngyilkossági gondolatok, a kiégés és cinizmus megjelenése, a szerfogyasztás növekedése, és negatív irányba befolyásolhatja a tanulás hatékonyságát, hosszú távon pedig a betegekkel való bánásmódra is negatívan hat [12, 13]. Egy hazai vizsgálat is azt erősíti meg, hogy a hallgatók körülbelül egyharmada veszélyeztetett a stressz és a lelki terhelés következtében, a fáradtságérzés az egyik leggyakoribb, szinte általános tünet a körükben, és bár a dohányzás csökkenő tendenciát mutat, stresszkezelési megoldásként elsősorban gyógyszereket használnak [14]. Korábbi vizsgálatok szintén a fáradtságérzést, a hát- és derékfájást, valamint az alvászavarokat találták a leggyakoribb pszichoszomatikus tüneteiknek, megemlítve a lányok nagyobb tüneti gyakoriságát [15]. Egy másik hazai vizsgálat szintén az energiaállapot csökkent szintjéről és nagyfokú alkoholfogyasztásról számolt be [16]. Nemzetközi vizsgálatok jelentős különbséget találtak az elsős és a felsőbb éves hallgatók között; általában a preklinikai hallgatók stressz - és szorongásszintje jóval nagyobb [17]. Ugyanakkor bizonyos copingmódszerek alkalmazása következetesen csökkenti a stressz negatív hatásait, mint például az aktív problémamegoldás, a pozitív átkeretezés, a vallásgyakorlás, a humor és a társas támogatás, szemben az önváddal, a tagadással és a fokozott kockázatvállalással, amelyek inkább emelik azokat [18, 19, 20]. Egy hazai vizsgálat is fontosnak találta a társas támogatás stresszcsökkentő hatását [21]. Az észlelt stressz, a copingstratégiák és az egészség-magatartás ráadásul szorosan összefüggnek nemcsak egymással, hanem a hallgatók jóllétével is, és jelentősen befolyásolják az élettel való elégedettségüket [22, 23, 24]. Az élettel való elégedettség lehet az a pszichikai jóllétindikátor, amelynek protektív tényezői pozitív irányba módosíthatják a stresszfolyamatokat, és segíthetnek a reziliencia, azaz a lelki immunitás erősítésében [25, 26]. A szakirodalmi áttekintés és javaslatok alapján elemzésünk fókuszába a preklinikai (első- és másodéves) orvostanhallgatók észlelt stressz-szintjét, pszichoszomatikus tüneteit, copingstratégiáit, valamint az élettel való elégedettségük mértékét helyeztük, illetve e változók közötti összefüggések feltérképezését. Hipotézisünk szerint a stressz és a pszichoszomatikus tünetek negatívan, a copingstratégiák közül az aktív, problémamegoldó és társas támogatást kereső módszerek pozitívan, a passzív és emocionális fókuszú, például kockázatkereső copingmódszerek negatívan függnek össze az élettel való elégedettséggel. Módszer Jelen felmérést 2012-ben végeztük preklinikai (első- és másodéves) orvostanhallgatók (N = 155) körében (a nők aránya 69,7%, a férfiaké 30,3% volt), akik a Szegedi Tudományegyetem hallgatói. Az elsős évfolyamból 71-en (45,8%; életkoruk: év; átlag: 19,6 év, szórás: 1,7 év), a második évfolyamból 84-en (54,2%; életkoruk: év; átlag: 20,8 év, szórás: 1 év) töltötték ki. A kérdőíves vizsgálatra csoportos formában, önkitöltés útján került sor, önkéntes és anonim módon. A kérdőív kiterjedt a stresszterheltségre, a pszichoszomatikus tünetekre, a copingstratégiákra, valamint az élettel való elégedettség mértékére. A Pszichoszomatikus Tüneti Index [15, 27] olyan gyakori, főként pszichoszomatikus eredetű tünetek előfordulására kérdezett rá, amelyek gyakoriak a lakosság körében. Az indexet korábbi vizsgálatokban már alkalmazták orvostanhallgatók és más egészségügyi szakdolgozók körében, amelynek során igazolódott, hogy a pszichoszomatikus egészséget kiválóan jellemzi, és a stresszter évfolyam, 33. szám
3 1. táblázat A pszichikai egészség változóinak leíró statisztikája Változók Teljes minta (N = 155), Fiúk (n = 47), Lányok (n = 108), I. évfolyam (n = 71), II. évfolyam (n = 84), Észlelt Stressz Skála (PSS) (score: 0 56) 27,1 (7,9) 24,9 (7,8) 28,0 (7,8) 26,0 (7,9) 28,0 (7,9) t-próba (szignifikancia) p<0,05 p>0,05 Pszichoszomatikus Index (score: 0 21) 8,0 (3,7) 6,4 (3,4) 8,7 (3,6) 7,0 (3,1) 8,9 (3,9) t-próba (szignifikancia) p<0,001 p<0,01 Élettel való elégedettség skála (SWL) (score: 5 35) 26,8 (5,2) 26,0 (5,3) 27,2 (5,2) 27,2 (5,1) 26,5 (5,3) t-próba (szignifikancia) p>0,05 p>0,05 heltség egyik fontos indikátora lehet [28]. A következő tünetek szerepeltek a kérdések között: fejfájás, hát- és derékfájás, gyomor- és hasfájás, szapora vagy szabálytalan szívdobogás, idegességből eredő hasmenés, gyengeségérzés és alvászavarok. A tünetek előfordulási gyakoriságát, amelyet az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan kérdeztünk meg, négyfokozatú skála segítségével értékeltük: a soha válasz 0, a ritkán 1, az időnként 2, a gyakran válasz 3 pontot kapott. Az értékeket összeadtuk, és ennek segítségével alakítottuk ki az egyénre jellemző tüneti index pontértéket. Az összesített pontszám minimális értéke 0, a maximális pedig 21 lehetett. A stresszterheltség mérésére használt módszer a Cohen és munkatársai által kifejlesztett Észlelt Stressz Skála (Perceived Stress Scale) [29] magyarra adaptált változata volt [30]. A kérdések az elmúlt hónapra vonatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a megkérdezettek hogyan tudtak a stresszel megbirkózni, hogyan érintették őket a stresszhelyzetek. Például: Az elmúlt hónapban milyen gyakran oldotta meg sikeresen az idegesítő napi konfliktusokat? A válaszkategóriák 0-tól (soha) 4-ig (nagyon gyakran) terjedtek. Összesen 14 kérdést tartalmazott a skála. A megbízhatóságot mérő Cronbach-alfa-értéke a saját mintával 0,84 volt, ami hasonló más magyarországi mintákhoz [5]. A coping (megbirkózási) stratégiák felméréséhez a Folkman és Lazarus által kifejlesztett skála (Ways of Coping) rövidített változatát alkalmaztuk [31], amely hazai vizsgálatokban elterjedt mérési módszer [32, 33]. Az eredeti kérdőív 68 kérdésből áll, amelyek a megbirkózási stratégiák széles skáláját ölelik fel, amelyeket az egyének meghatározott helyzetekben alkalmazhatnak. A kérdéseket két alaptípusba sorolták: problémaorientált és érzelemközpontú. A válaszolóknak a következő kérdést tettük fel: Gondoljon nehéz élethelyzetekre, amelyek Önnel történtek! Jelölje meg, hogy az alábbi tevékenységek mennyire voltak jellemzőek Önre! Válaszkategóriák: nagyon, eléggé, kevésbé, egyáltalán nem. A rövidített változat 14 kérdésből áll, amelyben szerepelnek az alapdimenzióknak megfelelő kérdések. A copingstílusok meghatározásához faktoranalízist végeztünk. Az élettel való elégedettség mérésére a Satisfaction With Life Scale elnevezésű skálát alkalmaztuk [34]. A skála öt állítást tartalmaz (például: Az életkörülményeim kiválóak ). A válaszok 1 7-ig terjedő skálán mérhetők, ahol 1 = egyáltalán nem értek egyet azt állítással, 7 = teljesen egyetértek az állítással. A végső skála pontszámai 5 és 35 között változhatnak, a saját mintával kiszámított megbízhatósági mutató (Cronbach-alfa) = 0,83. A statisztikai elemzést SPSS for MS Windows 15.0 programcsomag segítségével végeztük. A leíró statisztikán túl a kétoldalú kapcsolatok méréséhez korrelációs koefficienseket számítottunk. A copingstílusok meghatározásához faktoranalízist alkalmaztunk varimaxrotációval. A faktoranalízis során az 1-nél nagyobb sajátértékkel rendelkező változókat vontuk be, az értelmezés a 0,3-nél nagyobb faktorsúlyú változók alapján történt. Végül többváltozós regresszióanalízis segítségével elemeztük az élettel való elégedettség (mint függő változó) prediktorait, azaz a pszichoszomatikus tüneti indexet, a stresszterheltséget, valamint a copingváltozókat. Eredmények Az 1. táblázatban a pszichikai egészség változóinak leíró statisztikáját láthatjuk a teljes mintán, valamint nemenkénti és évfolyam szerinti bontásban. A lányok több stresszről (p<0,05) és pszichoszomatikus tünetről (p <0,001) számoltak be, azonban nem volt különbség az élettel való elégedettség mértékében (p>0,05). Az évfo- 2. táblázat A pszichoszomatikus tünetek előfordulása az orvostanhallgatók mintájában (N = 155) Tünetek, % Soha Ritkán Időnként Gyakran Fejfájás 33,5 34,8 22,6 9,0 Hát- és derékfájás 17,4 42,6 26,5 13,5 Alvászavar 27,4 40,0 18,7 13,5 Fáradtság 3,9 21,3 40,6 34,2 Gyomorfájás 45,2 33,5 14,8 6,5 Idegességből eredő hasmenés 45,2 33,5 14,8 6,5 Palpitatio 38,1 40,0 18,1 3, évfolyam, 33. szám 1314
4 3. táblázat A megküzdés (coping) változóinak faktoranalízise (végső, rotált struktúra) Változók 1. Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem 2. Olyasmibe fogtam, amiről tudtam, nem fog használni, de legalább csináltam valamit Faktorok a sajátértékekkel 1. faktor (1,8) 2. faktor (1,7) 3. faktor (1,5) 4. faktor (1,4) 5. faktor (1,3) 0,03 0,09 0,09 0,77 0,14 0,02 0,60 0,01 0,07 0,07 3. Magamat hibáztattam 0,24 0,50 0,19 0,13 0,34 4. Próbáltam derűsen felfogni 0,17 0,70 0,22 0,15 0,10 a dolgot 5. Elfogadtam mások együttérzését 6. Más emberként kerültem ki a helyzetből jó értelemben véve 7. Evéssel, ivással, dohányzással, nyugtatókkal próbálkoztam 8. Valami nagyon kockázatosba fogtam 9. Egy baráttól vagy rokontól kértem segítséget 10. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 11. Több megoldást is mérlegeltem 0,64 0,20 0,12 0,29 0,17 0,34 0,19 0,13 0,17 0,60 0,03 0,11 0,76 0,05 0,07 0,03 0,07 0,83 0,06 0,03 0,69 0,13 0,04 0,08 0,06 0,12 0,01 0,15 0,08 0,72 0,08 0,08 0,08 0,73 0, Imádkoztam 0,52 0,33 0,02 0,25 0, Azt kívántam, bárcsak 0,60 0,22 0,20 0,07 0,24 megváltozna a helyzet 14. Másokon vezettem le a feszültségemet 0,12 0,54 0,29 0,05 0,22 Százalékos variancia 12,6 12,3 11,0 9,7 9,3 Elnevezés Konstruktív, társas támogatást elfogadó coping Önmagát és másokat hibáztató, passzív coping Kockázatos coping Problémaelemző coping Pozitív, individualista coping 4. táblázat A copingstílusok és a pszichikai egészség változói közötti kétoldalú kapcsolatok korrelációs együtthatói Konstruktív, társas támogatást elfogadó coping Önmagát és másokat hibáztató, passzív coping Kockázatos coping Problémaelemző coping Pozitív, individualista coping Észlelt Stressz Skála 0,14 0,51*** 0,12 0,15* 0,08 Pszichoszomatikus Index 0,16* 0,27*** 0,19* 0,07 0,04 Élettel való elégedettség skála 0,19* 0,22** 0,27*** 0,18* 0,13 Megjegyzés: *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001, korrelációs koefficiensek (r). lyam szerinti eltérés egyedül a másodévesek nagyobb tüneti gyakoriságában mutatkozott meg (p<0,01). A 2. táblázatban a pszichoszomatikus tünetek százalékos megoszlását láthatjuk. A leggyakoribb tünetek a következők voltak: fáradtság, hát- és derékfájás, alvászavarok. A 3. táblázat a copingstratégiák faktoranalízisének végső struktúráját mutatja be, amelynek segítségével öt faktort sikerült elkülöníteni. Az első faktor (sajátértéke: 1,8) a konstruktív, társas támogatást elfogadó coping elnevezést kapta, amelyre jellemző, hogy az egyén elfogadja mások együttérzését, sőt segítséget is kér baráttól évfolyam, 33. szám
5 vagy rokontól, emellett hajlamos imádkozni, és pozitívan felfogni a helyzetet. A második faktor (sajátértéke: 1,7) azt jelzi, amikor az egyén önmagát és másokat hibáztatja, ugyanakkor meglehetősen passzívan áll a problémamegoldáshoz. A harmadik faktor (sajátértéke: 1,5) a kockázatos coping nevet viseli, ilyenkor az egyén hajlamos valami kockázatos tevékenységbe fogni, evéssel, ivással, szerfogyasztással, nyugtatókkal próbálja megoldani a helyzetet. A negyedik faktor (sajátértéke: 1,4) problémaelemző coping, amelynek középpontjában a probléma elemzése, a megoldások racionális mérlegelése áll. Végül, az ötödik faktor (sajátértéke: 1,3) az elsőhöz hasonlóan szintén pozitív irányultságú, azonban individualista, hiszen az egyén nem akarja, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben van, inkább maga akarja megoldani a problémáját, még imádkozni sem hajlandó. A faktorok összesen a variancia 54,9%-át magyarázták meg. A 4. táblázat a copingfaktorok és a pszichikai egészség változói közötti korrelációs együtthatókat tartalmazza. A konstruktív, társas támogatást elfogadó copingstílus az élettel való elégedettség nagyobb mértékével (r = 0,19; p<0,05), de több pszichoszomatikus tünettel (r = 0,16; p<0,05) jár együtt. Az önmagát és másokat hibáztató, passzív coping pozitívan függ össze az észlelt stresszel (r = 0,51; p<0,001) és a tüneti gyakorisággal (r = 0,27; p<0,001), és negatívan az élettel való elégedettséggel (r = 0,22; p<0,01). Az utóbbi két változó a kockázatos copinggal is hasonló irányultságú összefüggést mutat. Az ötödik faktor nem mutatott együttjárást a változókkal. Végül az 5. táblázatban az élettel való elégedettség többváltozós regresszióelemzésének eredményeit láthatjuk. A konstruktív, társas támogatást elfogadó coping szinte valamennyi modellben pozitív prediktora az élettel való elégedettségnek, legerősebb a kapcsolat az első évfolyamosok körében (β = 0,43; p<0,001). Emellett a teljes mintában a problémaelemző coping is szignifikáns pozitív prediktor (β = 0,15; p <0,05). A kockázatos coping a lányok kivételével negatív, az individualista coping viszont a teljes mintában és a lányok almintájában szintén negatív összefüggést mutat az életelégedettséggel. A pszichikai egészség változói közül a pszichoszomatikus tüneti index csak az első évfolyamon tanulók alcsoportjában bizonyult szignifikánsnak (β = 0,24; p<0,05). Az észlelt stressz viszont valamennyi alcsoportban negatív prediktor, az elsősöket kivéve. A bevitt változók valamennyi modellben szignifikánsak lettek, legerősebben a fiúk (R 2 = 0,54), valamint az elsősök (R 2 = 0,43) alcsoportjában. Megbeszélés A magas szintű stressz és a hatékony copingmódszerek hiánya jelentősen veszélyezteti az orvostanhallgatók testi és lelki egészségét, jóllétét és életminőségét [5, 9, 11, 12, 13, 14, 18, 19, 20]. Az élettel való elégedettség megfelelő indikátora a hallgatók lelki egészségének, problémáinak alakulására, hiszen nemcsak a stresszszinttel függ össze, hanem a copingmódszerek alkalmazásával is [22, 23, 24, 25]. A stresszterheltség rizikófaktorainak feltárásán túl fontos annak a vizsgálata is, hogy mely jelenségek járulhatnak hozzá a pszichikai és mentális jólléthez, a lelki zavarok megelőzéséhez, a lelki immunitás, a reziliencia erősítéséhez. Ilyen tényező többek között a hatékony copingstratégiák alkalmazása; a stressz kezelési technikák ráadásul elsajátíthatók, a konfliktusmegoldó készség fejleszthető, ami a curriculumba be illeszthető [8, 9, 11]. Jelen vizsgálatunkban ezért a preklinikai orvostanhallgatók stresszterheltségét, copingstratégiáit vizsgáltuk, emellett megnéztük, melyek a leggyakoribb pszichoszomatikus tüneteik, mennyire elégedettek az életükkel, és hogy az életelégedettségi szintjüket mi befolyásolja. A mintánkban szereplő első- és másodéves orvostanhallgatók stresszterheltségi szintje megfelel a nemzetközi adatoknak [22], illetve a hazai diplomás ápolónak tanuló fiatalok adataitól sem tér el jelentősen [28]. Az élettel való elégedettségük szintén nem tér el sem a nemzetközi [23, 24, 25], sem pedig a hazai átlagtól [28], 5. táblázat Az élettel való elégedettség többváltozós regresszióanalízise a copingstílusok és pszichikai egészség változóinak bevonásával Copingváltozók Konstruktív, társas támogatást elfogadó coping Önmagát és másokat hibáztató, passzív coping Kockázatos coping Problémaelemző coping Pozitív, individualista coping Pszichikai egészség változói Pszichoszomatikus Index Észlelt Stressz Skála Konstans R 2 Teljes minta Fiúk Lányok I. évfolyam II. évfolyam 0,24*** 0,07 0,23** 0,15* 0,16* 0,05 0,26** 35,5*** 0,26*** 0,37** 0,17 0,38** 0,19 0,08 0,06 0,36* 38,6*** 0,54*** 0,18* 0,02 0,14 0,11 0,20* 0,05 0,24* 35,4*** 0,19** 0,43*** 0,14 0,31** 0,13 0,13 0,24* 0,17 37,4*** 0,43*** 0,14 0,04 0,23* 0,13 0,14 0,09 0,33* 34,9*** 0,19* Megjegyzés: *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001, standardizált regressziós koefficiensek (β) évfolyam, 33. szám 1316
6 viszont magasabb a korábban vizsgált magyar orvostanhallgatók értékeinél [26]. Nemek szerint nem volt eltérés az élettel való elégedettség mértékében, a stresszterheltséget viszont a lányok esetében magasabbnak találtuk, amit más vizsgálatok is megerősítenek [22]. A leggyakoribb pszichoszomatikus tünetek a következők voltak: fáradtságérzés, alvászavarok, hát- és derékfájás, ami szintén megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményeit [15, 16, 27, 28], csakúgy, mint a nők nagyobb tüneti gyakoriságát [15]. Ez a három tünet tehát mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel, annál is inkább, mert korrigálható tünetekről van szó, részint megfelelő testmozgással, illetve a stresszterheltségi szint csökkentésével. A copingstratégiák közül az önmagát és másokat hibáztató beállítódás jár együtt leginkább magas stresszszinttel, ami nem meglepő, hiszen egy passzív és nem hatékony stresszoldási stílusról van szó, amit korábbi vizsgálatok is megerősítenek [18, 19, 20]. Eredményeink szerint ez a copingstílus az élettel való elégedettség kisebb, ugyanakkor az észlelt stressz nagyobb szintjével és gyakoribb pszichoszomatikus tünetképzéssel jár együtt. A kockázatos coping, ami szerfogyasztást és kockázatvállaló magatartást is magába foglal, szintén nagyobb tüneti gyakorisággal függ össze, ráadásul azok, akik ezt alkalmazzák, az életükkel is kevésbé elégedettek. A copingstílusok közül a konstruktív, társas támogatást elfogadó, valamint az aktív, problémaelemző módok nagyobb életelégedettséggel hozhatók összefüggésbe, ami szintén megfelel korábbi vizsgálati eredményeknek [18, 19, 20, 21]. A társas támogatás keresése és elfogadása aktív copingforma, és segít a problémák megoldásában, ha van kivel megosztani azokat. Ugyanakkor ez a copingstílus nagyobb tüneti gyakorisággal is összefügg, ami természetesen nem jelent ok-okozati kapcsolatot, azonban feltételezhető, hogy azok fordulnak leginkább segítségért másokhoz, akiknek már testi tünetei is vannak a stresszterheltségtől, azaz érzik, hogy komoly problémáik vannak. Ezt azonban konstruktív módon teszik, és úgy érzik, legtöbbször jól kerülnek ki a helyzetből. Szemben a szintén pozitív irányultságú, de individualista problémamegoldással, ami kevésbé látszik hatékonynak, sőt a hallgatónők esetében az élettel való elégedettség negatív prediktora ez a copingmód, azaz az önmagába zárkózás stratégiája, amikor valaki nem akarja elárulni, hogy nehéz élethelyzetben van. Az élettel való elégedettséget eredményeink szerint elsősorban az észlelt stressz-szint befolyásolja, emellett szintén jelentős szerepet játszik az alkalmazott copingmódok megválasztása is: az aktív módok, mint a problémaelemző és a társas támogatást kereső stratégiák nagyobb élettel való elégedettséggel, a kockázatos copingmódok viszont kisebb mértékű életelégedettséggel járnak együtt. Korábbi vizsgálatok is megerősítik ezeket az összefüggéseket [22]. Mivel elemzésünk keresztmetszeti jellegű, ok-okozati kapcsolatot nem iga zolhatunk, azonban eredményeink jelentős összefüggéseket tártak fel a preklinikai orvostanhallgatók stresszterheltsége, pszichoszomatikus tünetképzése, az általuk alkalmazott copingstílusok, valamint az élettel való elégedettségük között. Összességében adataink nem térnek el jelentősen a hazai és nemzetközi hasonló adatoktól, azaz a veszélyeztetettség mértéke nem kirívó, ráadásul a feltárt tünetek korrigálhatók. Egyre több orvosképzési helyen jönnek rá, hogy a lexikális ismeretek átadásán túl zajló pályaszocializáció során szükség van olyan készségek fejlesztésére is, mint a hatékony konfliktusmegoldási vagy stresszkezelési technikák begyakorlása, aminek segítségével orvosaink lelki (és testi) egészsége hosszú távon is megőrizhető, az egyre gyakoribbá váló kiégés jelensége pedig megelőzhető. Ez részben a curriculumfejlesztések alapos áttekintésével, részben speciális kurzusok, illetve szolgáltatások segítségével érhető el, amelyekre ma már számos pozitív példa áll rendelkezésre [8, 9, 11]. Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támogatásban nem részesült. A cikk végleges változatát a szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőnek nincsenek érdekeltségei. Irodalom [1] Frank, E., Biola, H., Burnett, C. A.: Mortality rates and causes among US physicians. Am. J. Prev. Med., 2000, 19(3), [2] Rurik, I., Kalabay, L.: Morbidity, demography and life style of Hungarian medical doctors 25 years after graduation. [Magyar orvosok életmódja, egészségi állapota és demográfiai adatai 25 évvel a diplomaszerzés után.] Orv. Hetil., 2009, 150(12), [Hungarian] [3] Győrffy, Z., Ádám, S., Kopp, M.: Health status of physicians in Hungary: a representative study. [A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota országos reprezentatív minta alapján.] Orv. Hetil., 2005, 146(26), [Hungarian] [4] Stucky, E. R., Dresselhaus, T. R., Dollarhide, A., et al.: Intern to attending: assessing stress among physicians. Acad. Med., 2009, 84(2), [5] Stewart, S. M., Betson, C., Marshall, I., et al.: Stress and vulnerability in medical students. Med. Educ., 1995, 29(2), [6] Ádám, S., Hazag, A.: High prevalence of burnout among Hungarian medical students. Engrossment and positive attitude of parents as possible protective factors. [Magas a kiégés prevalenciája a magyar orvostanhallgatók kötött: Az elmélyülés és a pozitív szülői attitűdök mint lehetséges protektív tényezők.] Mentálhig. Pszichoszom., 2013, 14(1), [Hungarian] [7] Ádám, S., Torzsa, P., Győrffy, Z., et al.: Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv. Hetil., 2009, 150(7), [Hungarian] [8] Bíró, É., Veres-Balajti, I., Ádány, R., et al.: Social cognitive intervention reduces stress in Hungarian university students. Health Promot. Int., 2014 Feb 20. doi: /heapro/dau006 [Epub ahead of print] [9] Rosta, E., Almási, Z., Karácsony, I., et al.: Health behavior of medical students. Introduction of mental hygienic skills in the medical education in Hungary. [Orvostanhallgatók egészség évfolyam, 33. szám
7 magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben.] Orv. Hetil., 2012, 153(29), [Hungarian] [10] Molnár, R., Győrffy, Z.: Opportunities for further progress of sociological studies about doctors and medical students. [Az orvosokkal, orvostanhallgatókkal kapcsolatos vizsgálatok távlatai.] Orv. Hetil., 2012, 153(44), [Hungarian] [11] Slavin, S. J., Schindler, D. L., Chibnall, J. T.: Medical student mental health 3.0: improving student wellness through curricular changes. Acad. Med., 2014, 89(4), [12] Mavor, K. I., McNeill, K. G., Anderson, K., et al.: Beyond prevalence to process: the role of self and identity in medical students well-being. Med. Educ., 2014, 48(4), [13] Quince, T. A., Wood, D. F., Parker, R. A., et al.: Prevalence and persistence of depression among undergraduate medical students: a longitudinal study at one UK medical school. BMJ Open, 2012, 2(4), e [14] Sima, Á., Kovács, E., Cseh, K., et al.: Stress load and health risk behaviour among medical, dental and pharmacy school students. [Stresszterhelési tünetek és egészségkárosító magatartás orvostudományi egyetemi hallgatók körében.] Lege Artis Med., 2012, 22(8 9), [Hungarian] [15] Pikó, B., Barabás, K., Boda, K.: Epidemiology of psychosomatic symptoms and its effect on the self-evaluation of general health in university students. [Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása az egészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében.] Orv. Hetil., 1995, 136(31), [Hungarian] [16] Terebessy, A., Horváth, F., Balázs, P.: Lifestyle and self-perceived health status differences of Hungarian and foreign medical students. [Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében.] Lege Artis Med., 2013, 23(1), [Hungarian] [17] Bassols, A. M., Okabayashi, L. S., da Silva, A. B., et al.: First- and last-year medical students: is there a difference in the prevalence and intensity of anxiety and depressive symptoms? Rev. Bras. Psiquiatr., 2014 Mar 24. [Epub ahead of print] [18] Mosley, T. H. Jr., Perrin, S. G., Neral, S. M., et al.: Stress, coping, and well-being among third-year medical students. Acad. Med., 1994, 69(9), [19] Cherkil, S., Gardens, S. J., Soman, D. K.: Coping styles and its association with sources of stress in undergraduate medical students. Indian J. Psychol. Med., 2013, 35(4), [20] Sreeramareddy, C. T., Shankar, P. R., Binu, V. S., et al.: Psychological morbidity, sources of stress and coping strategies among undergraduate medical students of Nepal. BMC Med. Educ., 2007, 7, 26. [21] Bíró, É., Ádány, R., Kósa, K.: Mental health and behaviour of students of public health and their correlation with social support: a cross-sectional study. BMC Public Health, 2011, 11, 871. [22] Matheny, K. B., Roque-Tovar, B. E., Curlette, W. L.: Perceived stress, coping resources, and life satisfaction among U.S. and Mexican college students: a cross-cultural study. Anal. Psicol, 2008, 24(1), [23] Harris, A. M., Thompson, B., Chamberlain, J., et al.: Satisfaction with life during the first two years of medical school based on sleep, diet, and exercise and current adherence to future patient advice. J. Int. Assoc. Med. Sci. Educ., 2006, 16(2), [24] Samaranayake, C. B., Fernando, A. T.: Satisfaction with life and depression among medical students in Auckland, New Zealand. N. Z. Med. J., 2011, 124(1341), [25] Kjeldstadli, K., Tyssen, R., Finset, A., et al.: Life satisfaction and resilience in medical school a six-year longitudinal, nationwide and comparative study. BMC Med. Educ., 2006, 6, 48. [26] Vas, L., Gombor, A.: Satisfaction with life of medical students from Hungary and Israel. [Az élettel való elégedettség magyar és izraeli orvostanhallgatók körében.] Mentálhig. Pszichoszom., 2008, 9(4), [Hungarian] [27] Pikó, B., Barabás, K., Boda, K.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. Eur. J. Public Health, 1997, 7(3), [28] Pikó, B., Piczil, M.: Study on stress, coping and psychosomatic health among would-be baccalaureate nurses. [Stressz, coping és a pszichoszomatikus egészség vizsgálata leendő diplomás ápolók körében.] Orv. Hetil., 2012, 153(31), [Hungarian] [29] Cohen, S., Kamarck, T., Mermelstein, R.: A global measure of perceived stress. J. Health Soc. Behav., 1983, 24(4), [30] Stauder, A., Konkolÿ Thege, B.: Characteristics of the Hungarian version of the Perceived Stress Questionnaire. [Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.] Mentálhig. Pszichoszom., 2006, 7(3), [Hungarian] [31] Folkman, S., Lazarus, R. S.: An analysis of coping in a middleaged community sample. J. Health Soc. Behav., 1980, 21(3), [32] Kopp, M., Skrabski, Á.: Recommended methods for comparative mental hygienic studies. [Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan.] Végeken, 1990, 1(2), [Hungarian] [33] Rózsa, S., Purebl, Gy., Susánszky, É., et al.: Dimensions of coping: Hungarian adaptation of confling-solving questionnaire. [A megküzdés dimenziói: A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja.] Mentálhig. Pszichoszom., 2008, 9(3), [Hungarian] [34] Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., et al.: The Satisfaction with Life Scale. J. Person. Assessm., 1985, 49, (Pikó Bettina dr., Szeged, Szentháromság u. 5., fuzne.piko.bettina@med.u-szeged.hu) évfolyam, 33. szám 1318
A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017
XVI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Siófok, 2017.11.09-11. A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017 Dr. Töreki Annamária
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenOrvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben Rosta Eszter dr. Almási Zsuzsanna Karácsony István Konkolÿ Thege Barna dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenA nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
RészletesebbenEREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest
A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenTisztelt Selmeci József Csongor!
Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben
RészletesebbenA megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében*
EREDETI KÖZLEMÉNY A megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében* Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin 1 Hazag Anikó
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.
RészletesebbenCséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató
Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Budapesti Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály rendőri állományának egészségi állapota és egészségmagatartása 2012-2014 követéses
RészletesebbenMAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenA szakdolgozói társadalmat járványszer en megfert z kór neve: kiégés
A szakdolgozói társadalmat járványszer en megfert z kór neve: IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó Összefoglalás Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenGyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenPublikációs jegyzék. 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged.
Publikációs jegyzék Könyvek 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged. Könyvrészletek 1. Piko B. F., Piczil M. (2007): The role of psychosocial
RészletesebbenAZ ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÖRÖKBEFOGADOTT ILLETVE VÉR SZERINTI GYERMEKEK ESETÉN
AZ ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÖRÖKBEFOGADOTT ILLETVE VÉR SZERINTI GYERMEKEK ESETÉN EXAMINATION OF MOTHER-CHILD BONDING AMONG ADOPTED CHILDREN AND OWN CHILDREN Gáspár Rita Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenAz életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív
Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenA probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.
RészletesebbenKérdőív MIELŐTT ELKEZDENÉD, KÉRJÜK, OLVASD EL!
Kérdőív MIELŐTT ELKEZDENÉD, KÉRJÜK, OLVASD EL! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével a program majdani értékeléséhez nyújtasz segítséget. A kérdőív névtelen, azaz nem tartalmazza a nevedet és semmi egyéb olyan
Részletesebbenéletmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL
ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL Koszonits Rita 1, Örkényi Ágota 2 1 MDOSZ, 2 OGYEI Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VIII. Szakmai
Részletesebben{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenÚj alapokon az egészségügyi informatika
Új alapokon az egészségügyi informatika XXVIII. Neumann Kollokvium Új alapokon az egészségügyi informatika A XXVIII. Neumann Kollokvium konferencia-kiadványa Pannon Egyetem, Veszprém, 2015.november 20-21.
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde
Volume 3, Number 1, 2013 3. kötet, 1. szám, 2013 A SZATMÁRNÉMETI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐS HALLGATÓK FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA THE EXAMINATION OF TEACHER TRAINING COLLEGE STUDENTS PROBLEM-SOLVING
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis
Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenKAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC
KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium
RészletesebbenSzilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
RészletesebbenSTATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.
STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM
Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenA RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN
SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos
RészletesebbenA nővéri munka magatartástudományi vizsgálata: pszichoszomatikus tünetek - munkahelyi stressz - társas támogatás
A nővéri munka magatartástudományi vizsgálata: pszichoszomatikus tünetek - munkahelyi stressz - társas támogatás Lege Artis Medicinae, 2001, 11(4): 318-325. Pikó Bettina Levelezési cím: Dr. Pikó Bettina,
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenMorbiditás és stressztényezők a magyarországi orvosnők körében. Győrffy Zsuzsa. Doktori tézisek
Morbiditás és stressztényezők a magyarországi orvosnők körében Doktori tézisek Győrffy Zsuzsa Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati Bizottság
RészletesebbenZ Generáció - MeGeneráció
Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet
RészletesebbenStressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban
Pikó Bettina Hamvai Csaba SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet, Szeged Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban Tanulmányunkban a korai serdülők
RészletesebbenRibarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság
Mammográfiás szűrés vagy diagnosztika? Emlő képalkotó vizsgálatok elemzése a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika Mammográfiás Centrumában Ribarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai
RészletesebbenWellbeing Konferencia
Wellbeing Konferencia Fókuszban a munkaerő megtartása 2017. 02. 20-21-22. Stressz-M gyakorlati tapasztalatok Előadó: Faragó István Legjobb munkahely Új trendek Technológiai fejlődés Wellbeing - Stressz
RészletesebbenMARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment
MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében
RészletesebbenVallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata
EPIDEMIOLÓGIAI TANULMÁNYOK ság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata PIKÓ BETTINA DR. KOVÁCS ESZTER Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,
RészletesebbenCsaládalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára
EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner
RészletesebbenAZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDÕÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZÕI
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 203 216 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.4 AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDÕÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZÕI STAUDER ADRIENNE* KONKOLŸ THEGE BARNA Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenA család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet
A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenFIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA. Doktori értekezés. Tari-Keresztes Noémi
FIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA Doktori értekezés Tari-Keresztes Noémi Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Magatartástudományi Program
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenBoldogító mozgás. A sportolás hatása a partiumi hallgatók szubjektív jóllétére, lelki edzettségére és egészségének önértékelésére.
Kovács Klára Boldogító mozgás A sportolás hatása a partiumi hallgatók szubjektív jóllétére, lelki edzettségére és egészségének önértékelésére Bevezetés 1 Az elmúlt évtizedekben számos változás történt
RészletesebbenPublikációs Jegyzék Dr. Papp László
Publikációs Jegyzék Dr. Papp László Jegyzetek, tankönyvek 3. [2015] Betegvezetés az ápolásban. e-tankönyv. elérhető: www.tankonyvtar.hu 2. [2013] Neurológiai szakápolástan (2. átdolgozott kiadás) Juhász
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenMagyar daganatos betegek pszichoszociális állapota
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota Rohánszky Magda 1, 2 Katonai Rózsa 2, 3 2, 4, 5 Konkolÿ Thege Barna dr. 1 Egyesített Szent István és Szent László Rendelőintézet és Kórház, Onkológiai
RészletesebbenA HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A
RészletesebbenSUMMARY ON THE VALIDITY STUDY OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE PERCEIVED STRESS SCALE Adrienne Stauder MD, PhD, Barna Konkolÿ Thege psychologist Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University
RészletesebbenMi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?
Mőhelytanulmányok Vállalatgazdaságtan Intézet 1093 Budapest, Fıvám tér 8. (+36 1) 482-5566, Fax: 482-5567 www.uni-corvinus.hu/vallgazd Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
Részletesebben8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség
8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs
RészletesebbenBabeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenDr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
RészletesebbenA CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2015, 15(1):129 136. 129 A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI JÁRAI Róbert 1 VAJDA Dóra 1 HARGITAI Rita 2 NAGY László 1 CSÓKÁSI Krisztina 1 KISS
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenA dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében
EREDETI KÖZLEMÉNY A dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében Bakkné Nagy Mónika 1 Tárnoki Dávid László dr. 2 Tárnoki Ádám Domonkos dr. 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenHorváth Krisztina Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, III. évfolyam
Menedzsment technikák hatása a tudásintenzív és nem tudásintenzív vállalatok produktivitására: magyar kis- és középvállalatok esete Horváth Krisztina Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális
RészletesebbenKísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért
Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért Kiss Edina 1, Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet drkissed@gmail.com 2 Debreceni
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenInternethasználat pszichés hatása
Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenA modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató
A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenAz IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében
Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenÉletvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem
RészletesebbenEgy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción
Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
Részletesebben