Ta r ta l o m j e g y z é k

Átírás

1 Ta r ta l o m j e g y z é k Eredeti közlemények Varga-Pintér Barbara: Chen-stílusú Taiji gyako r l ó k n y u g a l m i szívfrek vencia-va r i ab i l i tá s a és e d z é s k ö z b e n m é r t p u l z u s s z á m vá ltoz á s a Horvát Krisztina: Scoliosis és sport Ud va r d y An n a: Ed z e t t s é g, e d z h e t ô s é g gene tik ai h át t e r e Sz a k á c s N.: A b o k á n és l á b o n elhelye zk edô j á r u l é ko s c s o n t o k és s z e z á m c s o n t o k s p o r t o r v o s i j e l e n t ô s é g e t Sp or t orvo s l á s Mo l n á r Sz a b o l c s: Sp o r t e g é s z s é g ü gy i e l l átá s a b i r k ó z á sb a n. Tö r t é n e t i át tekintés, ir á nyelvek, a k t u á l i s h e ly z e t, c é l o k és lehe tôségek Be s z á m o l ó Be r k e s Is t vá n: Be s z á m o l ó a z e l s ô Ifj ú s á g i Oli mp i á r ó l 51. é v f o lya m 4. s z á m (2010/4)

2

3 Ta r ta l o m j e g y z é k / Content s Beszámoló Berkes István, Deák Valéria: Beszámoló az elsô Ifjúsági Olimpiáról (2010. augusztus , Szingapúr) Eredeti közlemények / Original papers Varga-Pintér Barbara, Petrekanits Máté, Kneffel Zsuzsanna, Tóth Miklós, Pavlik Gábor: Chen-stílusú Taiji gyakorlók nyugalmi szívfrekvencia-variabilitása és edzés közben mért pulzusszám változása / Resting heart rate variability and heart rate changes during exercise of Chen-style Taiji practitioners Horvát Krisztina, Lukácsy-Fábián Eszter: Scoliosis és sport / Scoliosis and sport Udvardy Anna, Györe István, Pucsok József, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Komka Zsolt, Tóth Miklós: Edzettség, edzhetôség genetikai háttere / The genetic background of training and trainability Szakács N., Nyizsnyánszki A., Halasi T.: A bokán és lábon elhelyezkedô járulékos csontok és szezámcsontok sportorvosi jelentôséget / Accessory osscicles and sesamoid bones of the ankle and foot - relevance in sport medicine Sportorvoslás Molnár Szabolcs: Sportegészségügyi ellátás a birkózásban. Történeti áttekintés, irányelvek, aktuális helyzet, célok és lehetôségek Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

4 Impresszum Szerkesztôbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board Berkes István Felelôs szerkesztô / Editor in Chief Dobos József Szerkesztôbizottság / Editorial Board Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pavlik Gábor Pucsok József Radák Zsolt Tanácsadó testület / Advisory Board Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland) HU ISSN x Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest Alkotás út 48. Kiadásért felel: Berkes István Design, nyomdai elôkészítés: Krea-Fitt Kft. Nyomdai munka: Mackensen Kft évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

5 s p o r t o r v o s l á s Beszámoló az elsô Ifjúsági Olimpiáról (2010. augusztus , Szingapúr) Berkes István, Deák Valéria Az Ifjúsági Olimpiai Játékokat (Youth Olympic Games - YOG) az olimpiai játékok fiatalabb változatának szánják, és év közötti fiataloknak rendezik meg. Az ötletet 2001-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge vetette fel, s 2007-ben, a NOB guatemalavárosi 119. közgyûlésén született meg a döntés, hogy engedélyezik a játékok megrendezését. Minden rendezônek garanciát kell vállalnia arra, hogy a NOB 205 tagországának képviselôi valamennyien beutazási engedélyt kapnak. Az elsô Ifjúsági Olimpia rendezési jogát a pályázók közül (Athén, Bangkok, Moszkva, Szingapúr és Torinó) Szingapúr kapta meg. A YOG célja az olimpiai eszme erôsítése azáltal, hogy oktató- és nevelô hatást fejt ki és életforma modellt ajánl, a szolidaritást, egymás megbecsülését, a sportszerûséget, a kiválóságra való törekvést állítva elôtérbe, s ily módon hozzájárulhat a fiatalok sikeres pályafutásához. A YOG idôtartama rövidebb, mint a nagy olimpiáké: a nyári verseny 12 napos. Az olimpiai láng augusztus 14.-én érkezett meg Szingapúrba, miután öt kontinens öt városát megjárta: Európát Berlin, Afrikát a szenegáli Dakar, Amerikát Mexikóváros, Ausztráliát és Óceániát Auckland, Ázsiát Szöul képviselte. Az Olimpiára és 18 év közötti sportolót, 800 kísérôt és helyi és nemzetközi önkéntest vártak. Az Ifjúsági Olimpián ugyanaz a huszonhat sportág szerepelt, amelyek majd a 2012-es londoni nyári játékok programján is. Bizonyos versenyszámok eltértek a nagy versenyeken megszokottaktól. Evezésben például a táv a szokottnak a fele, 1000 méter volt. Kajak-kenuban pedig érdekes volt az is, hogy egy versenyzônek mind a síkvízi, 420m-es sprint versenyen, párosával, egymással ellentétes irányba evezve (így sokkal látványosabb volt, mint a megszokott versenyek), mind a szlalom versenyen indulnia kellett, bár ezek eltérô technikát igényelnek, és ezért nem szokott egy sportoló mindkettôben indulni. Egyes sportágakban, mint pl. az öttusa, atlétika, az utolsó napon nemzetközi csapatok vetélkedtek egymással, ezzel is megerôsítve azt az eszmét, hogy bár különbözô kultúrából származunk, de közös a cél. Az oktatás és a kultúra fontos pillére az Ifjúsági Olimpiai Játékoknak. A fô témák a következôk voltak: az olimpiai eszme, a tehetségfejlesztés, wellbeing, az egészséges életmód és a társadalmi felelôsség. Környezetvédelmi és közös mûvészeti foglalkozások, találkozás híres sportolókkal (Chat with Champions), és a különbözô nemzetek sajátosságainak játékos formában való megismerése a helyi iskolák tanulói által kialakított kulturális faluban (World Cultural Village), mind-mind ezt a célt szolgálták. A versenyek 19 helyszínen zajlottak, a sziget különbözô részein. Megközelíthetôségük mind az olimpiai faluból, mind a városi közlekedést igénybe véve (az egész szigetet behálózó gyorsvasútnak köszönhetôen) problémamentes volt. Az olimpiai egészségügyi szolgálat állami és magánkórházak, a Vöröskereszt és a Szt. János Mentôszolgálat, valamint a hadsereg összesen kb egészügyi dolgozójából és orvosából állt. Az egészségügyi rendszer fôpróbája az elôzô évben ugyanezeken a helyszíneken megrendezett Ázsiai Ifjúsági Játékokon volt. A sportágakat a sérülésveszély alapján nagy, közepes és alacsony rizikójú csoportokra osztották. A magas rizikócsoportba tartozott pl. az atlétika, a mûugrás, a labdarúgás, a közepesbe a kosárlabda, röplabda, vitorlázás, úszás, alacsonyba pedig a lövészet, az asztalitenisz, stb. Az alacsony rizikójú sportágaknál az összes eseményen az ellátást a mentôtisztek és a mentôautók biztosították, a versenyeken pedig a képzett elsôsegélynyújtók is szolgálatba álltak. A közepes kockázatú sportágaknál a verse- Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

6 nyeken ez az egészségügyi csapat orvossal és 2 nôvérrel egészült ki, míg a magas kockázatúaknál minden eseményen - edzés, bemelegítés és verseny - ez utóbbi tartott ügyeletet. Az esemény helyszínei alapján 4 (keleti, nyugati, északi és centrális) zónát alakítottak ki, amelyek bázisát magas színvonalú ellátást biztosító kórház vagy klinika adta. Az olimpiai Orvosi Team vezetôje Professzor Tay Boon Keng ortopéd specialista volt, az olimpiai faluban mûködô kórház vezetôje pedig Dr. Roger Tian, aki 2007-ben fejezte be mesterképzését sportorvostanból az ausztráliai NSW-i Egyetemen. Azóta számos nemzetközi sportesemény egészségügyi felügyeletét látta el. A sportorvoslás Szingapúrban viszonylag új terület, az utóbbi évtizedben indult rohamos fejlôdésnek. Az olimpiai falu a sziget nyugati részén, a Nanyang Mûszaki Egyetem területén volt. Az itt mûködô klinika mind a sportolók, mind kísérôik részére biztosított ellátást. Belgyógyászati és sportsebészeti rendelés, fizikoterápia, labor, képalkotó vizsgálatok, fogászat (elsôsegély) és kismûtétek voltak itt hozzáférhetôek. A csapatokkal utazó orvosok az olimpiai falu nyitvatartási idejére a szingapúri egészségügyi hatóságoktól ideiglenes mûködési engedélyt kaptak, így labor és képalkotó vizsgálatot kérhettek, receptet írhattak fel, melyet az olimpiai falu gyógyszertárában lehetett kiváltani A kiutazó magyar sportolók még a nyár elején alapos kivizsgáláson esetek át az Országos Sportegészségügyi Intézetben. Ezek között vérvétel és kardiológiai szûrés, góckutatás is szerepelt. Ennek fontosságát gondoljuk, nem kell részleteznünk. Azt is elmondhatjuk, hogy felvilágosító, oktató-nevelô munkánk eredményes volt. A számunkra igen szokatlan, magas páratartalom és nagy meleg ellenére a folyadékháztartás felborulása csapatunk tagjainál egy esetben sem jelentkezett. Pedig más nemzeteknél volt erre példa, sôt még olyan eset is volt, amely kórházi kezelést tett szükségessé A sérülések közül a legsúlyosabb egy atléta lány térdsérülése volt. Nála sürgôs röntgen- és MR- vizsgálat történt. Külsô rögzítôt kapott, és hamarabb haza kellett utaznia. További kezelésre az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészetén jelentkezett. Már a versenyek után, a csapat hazautazásakor egy bokasérülés is történt. Hazaérkezésünk után szintén a Sportsebészeten látták el. A sportoló külsô rögzítôre, pihenésre szorult. Két elesés okozta sérülés (zúzódás, horzsolás) történt. Ezek közül az egyik, egy kerékpáros sportoló, edzésen sérült. Ezen kívül csapatunknál körömsérülés, horzsolás, napégés, izomhúzódás, ínhüvelygyulladás fordult elô. Egy sportoló hosszabb ideje fennálló és kezelt, túlerôltetés okozta alsó végtagi panasszal, egy pedig egyhetes bokaszalag sérüléssel jött ki a versenyre. Mindketten kineziotape-et, az utóbbi lézerkezelést is kapott. Véleményünk szerint a bokasérülés a sportoló olimpián nyújtott teljesítményét nem befolyásolta. Az olimpiai egészségügyi szolgálat statisztikája szerint a sérülések közül a leggyakoribb az alsó végtagi sérülés volt, de a legtöbb sérülés csak helyszíni ellátást, esetleg külsô rögzítést igényelt. A legsérülékenyebbek a kerékpárosok voltak. Mind az olimpiai egészségügyi szolgálat, mind a mi gyakorlatunkban a leggyakoribb problémát a felsô légúti panaszok jelentették (esetünkben az 50 magyar résztvevô közük csak 9 sportolót érintett), amelyet a kinti hômérséklet és légkondicionált helyek közötti nagy hômérséklet különbség okozott, és az arra érzékenyeknél ez a megfelelô öltözettel sem volt teljesen kivédhetô. A doppingvizsgálatok itt is hasonlóan zajlottak, mint máskor. Voltak elôre tervezettek (a dobogós helyezetteknél) és szúrópróbaszerûen kiválasztott sportolóknál. Utóbbiakhoz az Olimpiai Faluba mentek ki a doppingellenôrök. A magyar csapatnál csak az érmesek estek át doppingvizsgálaton, ennek megfelelôen összesen 16 vizelet- és 3 vérvizsgálat történt. Az érintett sportágak a következôk voltak: cselgáncs, kajak, ökölvívás, öttusa, triatlon, tenisz, úszás, vitorlázás, vívás. Sokszor elhangzott az is, hogy az ifjúsági olimpián elsôsorban az oktatás a doppingvizsgálatok célja. Visszatekintve az eseményekre, elmondhatjuk, hogy nagyszerû létesítményekben, tökéletes rendezéssel, rendkívül színvonalas versenyek folytak. A Szingapúri Ifjúsági Olimpián 204 ország legjobb fiataljai versengtek. A versenyek mellett szervezett oktatási és kulturális programok egyáltalán nem szorították háttérbe a sportot, hanem ahhoz segítették hozzá a fiatalokat, hogy az olimpiai mozgalom eszméit minél jobban magukévá tehessék. A magyar sportolók eredményeikkel és viselkedésükkel egyaránt a legjobbak közé tartoztak, összesen 6 arany, 4 ezüst és 5 bronzérmet hoztak haza. A csapat többi tagjának eredményére is méltán lehetünk büszkék! Az I. Ifjúsági Olimpia magyar egészségügyi csoportja 3 fôbôl állt: Prof. Dr. Berkes István vezetô orvos, Deák Valéria orvos és Igaz Bálint sportmasszôr augusztus 11. -és 29. között összesen 24 panaszos sportolót és edzôt láttunk el. A különbözô versenyeken az egészségügyi team tagjai egymással egyeztetve vettek részt. Igyekeztünk minden eseményen és doppingvizsgálaton egészségügyi felügyeletet biztosítani. Sportmasszôrünk naponta átlagosan sportolót kezelt. A rendezôk által szervezett sportegészségügyi rendezvényeken részt vettünk. Az I. Ifjúsági Olimpia kapcsán sok hasznos tapasztalattal gazdagodtunk, amelyeket mindennapi munkánkba beépítünk. Köszönjük a MOB-nak a részvételi lehetôséget és a sokoldalú támogatást évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

7 e r e d e t i k ö z l e m é n y Chen-stílusú Taiji gyakorlók nyugalmi szívfrekvencia-variabilitása és edzés közben mért pulzusszám változása Varga-Pintér Barbara, Petrekanits Máté, Kneffel Zsuzsanna, Tóth Miklós, Pavlik Gábor Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest, Magyarország Bevezetés: A Taiji, mint a legtöbb sportág, csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot. A szívfrekvencia-variabilitás (HRV) vizsgálattal további információk nyerhetôk a keringési regulációra vonatkozóan. Célunk volt az edzés elôtti, nyugalmi HRV és edzés közben mért pulzusszám és pulzusdinamika vizsgálata. Az eredmények alapján személyre szabott változtatásokat javasoltunk a résztvevôk edzésprogramjában és megvizsgáltuk ennek hatását az említett változókra. Módszer: 15 Taiji gyakorlónál közvetlenül edzés elôtt Polar Vantage övvel nyugalmi HRV-t, edzés közben pedig pulzusszámot mértünk. Eredmények: Az elsô alkalommal, két fô kivételével, normál tartományú pulzusszámokat találtunk. Négy személy stda és stdb indexei (az R-R távolság variabilitásának standard deviációi) a normál értékeknél alacsonyabbak, a csoport pnn50 értékei (az egymást követô R-R távolságok 50 ms-nál nagyobb értékeinek százalékos aránya) 0 36,7% közöttiek voltak. 3 fô LF/HF aránya volt magas (>1000%), 6 fôé 100% körüli. Az edzés közben mért pulzusszámok a nyugalmi, átlagosan 65 ütés/perc-rôl ütés/perc-ig emelkedtek. Egy hónappal késôbb a normál tartományon kívüli értékekkel rendelkezô személyek eredményei javulást mutattak. Az edzés közben mért pulzusszámok az elsô mérési eredményekhez hasonlóak voltak. Következtetés: A nem változott pulzusszámok ellenére az stda, stdb, pnn50, LF/HF értékek javulása sikeres beavatkozást mutatott. Az edzések közben mért adatok alapján a Chen-stílusú Taiji Quan gyakorlása kicsit nagyobb megterheléssel jár, mint más Taiji stílusok gyakorlása. Úgy gondoljuk, a sportoló személyek pulzusmérésének szívfrekvencia-variabilitás méréssel történô kiegészítése fontos információkat szolgáltathat sportolók kondicionális állapotának folyamatos ellenôrzésében és személyre szabott edzésprogramjuk beállításában. Resting heart rate variability and heart rate changes during exercise of Chen-style Taiji practitioners. Introduction: Taiji practice, as the most of sports activities, decreases the resting heart rate and blood pressure. Further informations about cardiovascular regulation can be got with heart rate variability (HRV) measurement. We aimed to follow up the effects of Taiji and personalized suggestions to life-style and training methods on heart rate, heart rate dynamics and variability. We supposed to get LF/ HF values at 100% (a describing factor of sympathetic-parasympathetic balance). Subjects and Methods: HRV was measured at rest in 15 Taiji practitioners, just before training session, with PO- LAR Vantage NV watch and belt, and during the session for continuous heart rate measurement. Results: For the first time, except two persons, we found the resting heart rates within the normal ranges. The stda and stdb indices (the standard deviations of R-R intervals variability) of four persons were lower than the normal values, the pnn50 values of the whole group (the percentage of those adjacent R-R intervals which differ more than 50 ms) were in the range of %. The LF/HF ratio was high in three persons (>1000%), in six persons these values were around 100%. The heart rates measured during the training session increased from the resting average value 65 beats/min to beats/ min. One month after the results of those persons who had had previously outlier values, improved. For the second time, during the training session we didn t find differences in the heart rate values. Conclusions: Inspite of the unchanged heart rates we can say that our intervention was successful because of the changes in stda, stdb, pnn50 and LF/HF values. In the base of the heart rate changes during exercise Chen-style Taiji Quan practice seems to be a higher load than othe styles of Taiji. The heart rate measuring with HRV for athletes could give further important informations in the continuous control of athletes conditional status and in personalizing their trainings. Kulcsszavak: Taiji, szívfrekvencia-variabilitás, pulzusdinamika, Chen-stílus Keywords: Taiji, heart rate variability, heart rate changes during exercise, Chen-style Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

8 Bevezetés A Taiji Quan egy ôsi kínai, belsô stílusú harcmûvészeti rendszer, mozgásanyagában a kung fura hasonlít, gyakorlói lassan és folyamatosan mozognak, mozgás közben a test relaxált. A Taijinak több stílusa ismert, ezek közül hazánkban a legelterjedtebb a Yang-stílus, amelynek célja az egészség megôrzése, és a többi stílushoz képest a legegyszerûbb mozdulatokat alkalmazza. Kisebb eltéréseket találhatunk a kétféle Wu- és a Sun-stílusoknál, a Chen-stílus mind közül a legösszetettebb, és ez a stílus még ma is használja a harci elemeket. Jellemzô a Chen-stílusra a gyors és lassú mozdulatok, a kemény és a lágy technikák váltott alkalmazása. A Taiji Quan már ismert szív-érrendszerre gyakorolt hatásai a szisztolés és diasztolés vérnyomás (4, 22, 25, 30) és a pulzusszám (7, 29) csökkentése. Hatására javul a bôrerek endotél-függô dilatációja, jobb lesz a vénás compliance és az artériás hyperaemiás válasz (28). A szívfrekvencia-variabilitás (heart rate variability, a továbbiakban: HRV) mérési metódus széles körben terjedt el az utóbbi években; részletesebb betekintést biztosít a szinuszcsomó vegetatív idegrendszeri szabályozásába, ugyanis sebészileg denervált, transzplantált szívnél nem látunk variabilitást (24, cit. in: 26). Bizonyos információkat adhat a kardiovaszkuláris halálozással kapcsolatban is (23, 24). A kifejezés mind a szívfrekvencia, mind az RR-távolságok változékonyságára használatos. Ma már több módszert is alkalmaznak a HRV elemzésekhez, van rövid (2 15 percig) és hosszú (24 órás) ideig tartó EKG rögzítéses HRV vizsgálat, kiértékeléséhez mind az idô-, mind pedig a frekvencia tartományokat elemzik elôbbihez statisztikai és geometriai, utóbbihoz paraméteres (autoregressziós modell) és nemparaméteres (Fourier, fast Fourier transzformáció FFT) módszereket használnak. A kiértékelés jelátlagolással történik. Az idôtartományanalízis az RR távolságok statisztikai számításával jellemzi a szívfrekvencia- 1. táblázat / Table 1. A HRV mérés változóinak normál értékei/normal values of HRV variables (Forrás/Source: Task Force 1996 Circulation 93 (5), 1 March 1996, pp ) RMSSD: az egymást követô RR-intervallumok négyzetes különbségei átlagának négyzetgyöke/ Root Mean Square of Successive Differences SDNN: egy meghatározott idôintervallumban az R-R (normal-normal, N-N) távolságok standard deviációja/ Standard Deviation of NN-intervals 1. Ábra / Figure 1. Polar Precision Performance 2.0 and SW szoftverrel készült Poincaré diagramon feltüntetett egymást követő RR-távolságok és szórásuk az stda és stdb indexek ábrázolása/index stda and Index stdb the adjacent RR-intervals on a Poincaré diagram and their standard deviation made with Polar Precision Performance 2.0 and SW software Az x és y tengelyek az egymást követő RR-távolságok idejét mutatják, a diagram kialakításakor a műszer hol az egyik, hol a másik tengelyhez képest illeszti a következő pontot, az RR-távolságok idejének megfelelően./ The x and y axis present the adjacent RR-intervals times, the diagram is made by fitting the adjacent points once to the x, other time to the y axis. Index stda: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis hosszabb átmérője, az RR távolságok hosszútávú variabilitása/longer diameter of Poincaré plot, the long-time variability of R-R intervals Index stdb: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis rövidebb átmérője, az RR távolságok rövidtávú variabilitása/shorter diameter of Poincaré plot, the short-time variability of R-R intervals évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

9 variabilitást. A frekvencia-tartományanalízis bonyolult matematikai számításokkal a szívfrekvencia-variabilitást különbözô frekvenciájú komponensekre bontja, több, különbözô amplitúdójú és frekvenciájú cosinushullám szummációjának segítségével rekonstruálja az eredeti tachogramot (az RR-távolságok idejét az idô függvényében ábrázoló görbe) (spektrumanalízis); és a különbözô frekvenciasávokhoz tartozó amplitúdók arányát vagy az amplitúdókból képzett görbe alatti területek arányát értékeli. A frekvencia-analízis egy speciális formája a teljesítmény-analízis, amely a jelek (jelen esetben az RR-távolságok) négyzetében fejezi ki a teljesítményt (vö. 9, 20), és a frekvencia-tartományok teljes teljesítményhez való hozzájárulását százalékokban fejezi ki. Praktikussága miatt a rövid idejû felvételeket gyakrabban alkalmazzák, alaposabb vizsgálatra inkább a 24 órás felvétel nyújt lehetôséget. A HRV méréskor használt paraméterek közül most csak a leggyakrabban alkalmazottakat említjük, ezek a következôk: Idôtartomány analízis változói: SDNN: egy meghatározott idôintervallumban az R-R (normal-normal, N-N) távolságok standard deviációja, a szív különbözô megterhelésekhez való alkalmazkodóképességét mutatja RMSSD: (root mean square of successive differences) az egymást követô RR-intervallumok négyzetes különbségei átlagának négyzetgyöke pnn50 (%): százalékos elôfordulása azoknak az egymást követô RR-távolságoknak, amelyek között a különbség nagyobb, mint 50 ms Frekvenciatartomány analízis változói: Teljes energia (=teljes variancia, összteljesítmény, Total Power, TP): a 0,40 Hz frekvenciasávig terjedô szívfrekvencia-spektrum teljes energiája (variabilitása/ összteljesítménye) (ms 2 ) Igen alacsony frekvencia variabilitása/teljesítménye (VLF): 0,033 0,04 Hz közötti spektrum variabilitása Alacsony frekvencia energiája (LF): 0,04 0,15 Hz közötti spektrum teljesítménye a vazomotoros aktivitással korrelál, mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus reguláció befolyásolja Magas frekvencia energiája (HF): 0,15 0,4 Hz közötti spektrum energiája, a vagustónus markerének tartják, a légzési aktivitás befolyásolja LF/HF arány: a szimpatikus-paraszimpatikus egyensúly indexének tekintik (Fazekas, Papp, Tenczer, munkája alapján) A VLF, LF és HF értékeket a teljes frekvenciatartomány teljesítményének százalékában is ki lehet fejezni (VLF%+LF%+HF%=TP=100%). Az 1996-ban az Európai Kardiológiai Társaság és az Észak-Amerikai Pacing és Elektrofiziológiai Társaság által közreadott HRV Task Forceban (24) találhatunk normál értékeket ezekre a paraméterekre; a vizsgálatunk szempontjából mérvadókat az 1. táblázatban bemutatjuk (1. táblázat). További három értékkel dolgoztunk, amelyekre ajánlásokat nem találtunk, ezért ezek az értékek azon élvonalbeli sportolók értékeit tükrözik, akiket az elmúlt pár évben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Terhelés Élettani Laboratóriumában vizsgáltak (ld. még 1). Ezek a változók a Polar Vantage NV övvel és órával történt mérésekbôl származó indexek; amelyek az 1. ábrán látható Poincaré diagramon, annak két átlójaként, az egymást követô RRintervallumok idejének rövidtávú és hosszútávú szórásáról (6, cit. in: 21) adnak információt (Index stda és Index stdb, ld. 1. ábra). A Poincaré diagram mindkét tengelyén az RR távolságok ideje van feltüntetve. A pontok koordinátáit minden esetben az egymást követô RR távolságok határozzák meg úgy, hogy a pontok x koordinátáit mindig a feltüntetni kívánt RR távolság elôtti RR távolság, y koordinátáját pedig a feltüntetni kívánt RR távolság adja (tehát pl. az elsô pontot az (R1R2; R2R3), a másodikat az (R2R3; R3R4), stb. koordináták határozzák meg) (21). A Poincaré diagramon a pontok halmaza által kirajzolódó formából következtetni lehet az egyén státuszára. Az Index stda és stdb mutatók mellett a pnn50 normál értékére is megkísérlünk ajánlatot tenni (2. táblázat). A pnn50 az említett sportolóknál többnyire 20% fölötti értékeket mutat, ahogy a 2. táblázatban látható, az átlaglakosság számára mi 10%-nál húztuk meg az egészséges határt. A mindennapi gyakorlatban a sportolóknak ajánlott karórák (és az ezeket kiegészítô övek) közül már több is rendelkezik HRV mérés funkcióval. Míg a gyakorlatban ezeket az órákat a sportolók fôleg 1. táblázat / Table 2. Élvonalbeli sportolók Polar Vantage NV övvel és órával történt mérési eredményei alapján a pnn50, az Index stda és stdb változók ajánlott értékei/ Reference values for pnn50, Index stda and Index stdb on the base of the results of elite athletes got with Polar Vantage NV belt and watch Index stda: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis hosszabb átmérője, az RR távolságok hosszútávú variabilitása/longer diameter of Poincaré plot, the long-time variability of R-R intervals Index stdb: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis rövidebb átmérője, az RR távolságok rövidtávú variabilitása/shorter diameter of Poincaré plot, the short-time variability of R-R intervals pnn50: százalékos előfordulása azoknak az egymást követôő RR-távolságoknak, amelyek között a különbség nagyobb, mint 50 ms/ the percentage of those adjacent R-R intervals which differ more than 50 ms Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

10 egy edzés során a pulzusszám mérésére illetve az optimális pulzustartományban való edzéshez használják, addig az élvonalban a HRV vizsgálat segít elérni az optimális állapotot a versenyre való felkészítésben. A sportolók szívfrekvenciavariabilitás vizsgálatairól szóló publikációk (5) HF értékeire vonatkozó eredményei igazolták a már ismert tényt, hogy az élvonalbeli sportolók paraszimpatikus tónusa magasabb, mint a szabadidô sportolóké (HF: 1155 ms 2 vs. 821 ms 2 ), és pnn50 értékeik is magasabbak (20,9% vs. 17,3%). Aubert és munkatársai szerint is (2) a pnn50 érték sokkal magasabb az aerob módon edzettek körében. Janssen és munkacsoportja (12) sportolókat kontroll személyekkel összehasonlítva a különbséget nem az LF/HF értékekben, hanem a gyors és lassú pulzusszám váltakozás egyensúlyában találták. A Taiji Quan alapvetôen közepes intenzitású fizikai aktivitásnak minôsül, a szakirodalomban található vizsgálatok azonban, az általunk vizsgált csoporttól eltérôen, mind Yang-, Sun-, Wu-stílusú Taijit, vagy az egyszerûsített Taiji formát gyakorlók körében történtek. Egyetlen tanulmányt találtunk Li és mtsai (18) hivatkoznak rá, amely Chenstílusú gyakorlókat is vizsgált (8); a Chen-stílusú gyakorlók pulzusszámának csúcsértékét magasabbnak találták, mint a Yang-stílus, illetve az egyszerûsített Taiji forma gyakorlóiét. Li és munkatársai (18) megállapították, hogy a Taiji gyakorlás közben a pulzusszám átlagosan ütés/perc között változik. Lan és munkatársai (16) vizsgálatában a fiatal (25 44 éves) Taijizó férfiak egy steady state állapot elérése után átlagosan 141±12 ütés/perc-es, a nôk 136±10 ütés/perc-es átlagos pulzusszámmal dolgoztak gyakorlás alatt. Taiji-zók körében eddig végzett HRV vizsgálatokat három munkacsoportnál találtunk. Väänänen et al. (27) idôsebb és fiatalabb Taiji gyakorlókat vizsgálva, 5 perc gyakorlás hatására az idôsebbeknél az R-R intervallumok, a fiatalabbaknál pedig a teljes variancia (TP) növekedését tapasztalták. Míg az SDNN mindkét korcsoportnál megnôtt, addig az LF/HF arány nem mutatott szignifikáns különbséget. Lu és Kuo (19) Taiji gyakorlókat kontroll személyekkel összehasonlítva nagyobb értékeket találtak a Taijizóknál a TP, VLF, LF, nlf (normalizált LF variabilitás, az LF variabilitás normalizált mértékegységben, =LF/ (TP-VLF)*100), és az LF/HF változókban. A gyakorlás hatására a HF szignifikánsan megnôtt, az LF/HF arány csökkent. Audette és mtsai (3) pedig a Taiji gyakorlás hatását lendületes gyaloglás hatásával hasonlították össze. Edzés után mérve a HRV-t, csak a Taijizók csoportjánál, magasabb HF és alacsonyabb LF értékeket mértek. Vizsgálatainkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a Taiji gyakorlás hogyan befolyásolja a HRV vizsgálattal mérhetô, illetve az azokból származtatható változókat, valamint, hogy, ha valakinek az értékei esetleg eltértek a normál tartománytól, azt az egyén számára személyre szabott életvitelre, ill. edzésmódra vonatkozó változtatási javaslatok hatására sikerül-e visszaállítani a normál tartományba. A Taiji gyakorlás nyugalmi szívfrekvencia-variabilitásra (HRV) gyakorolt hatása mellett az edzés közben mért pulzusszámra, valamint pulzusdinamikára gyakorolt hatását is vizsgáltuk, fel kívántuk tárni a nyugalmi HRV-vizsgálat és az edzés közben végzett mérések eredményei közötti esetleges összefüggéseket is. Anyag és módszerek 3. táblázat / Table 3. A vizsgálatban részt vett Taiji gyakorlók alapadatai / Basic data of the participants A vizsgálatba a Magyarországi Chen-stílusú Xin Yi Hun Yuan Tai Ji-Quan Egyesület haladó csoportjának 10 legjobb férfi és 5, a vizsgálatra hajlandó nôi tagját vontuk be. Átlag életkorukat, heti edzésidejüket, sportkorukat a 3. táblázat tartalmazza. Elôzetesen megbeszéltük a résztvevôkkel, hogy az edzésre korábban érkezzenek, és amennyire lehetséges, nyugodt állapotban (az edzések este fél 7-kor kezdôdtek). A vizsgált személyek mindegyike egészséges volt a vizsgálatok idôpontjában, csupán az egyik nô említette, hogy olykor, fiatal korának (a vizsgálat idején 22 éves volt) tulajdonítható, ventrikuláris extraszisztolék (VES) jelenlétét állapítottak meg nála. Ô a vizsgálatra vállalkozó nôk alacsony száma miatt került végül be a vizsgált csoportba. A gyakorlókon az edzés elôtt 3 percig nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérést végeztünk, fekvô helyzetben, Polar Vantage NV övvel és órával. Edzés közben a pulzusméréshez Team Polar öveket használtunk. A vizsgált paraméterek a következôk voltak: nyugalmi átlagos pulzusszám, pnn50, LF/HF arány, index stda és stdb értékek, az egyes frekvenciatartományok teljes frekvencia-variabilitáshoz való hozzájárulása százalékban kifejezve (HF%, LF%, VLF%), edzés közben a minimális, maximális és átlagos pulzusszám és szórása. Az edzések felépítése az alábbiak szerint évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

11 4. táblázat / Table 4. Az elsô nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérés eredményei/results of the first heart rate variability measurement at rest HF: magas frekvenciatartomány/high frequency Index stda: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis hosszabb átmérője, az RR távolságok hosszútávú variabilitása/longer diameter of Poincaré plot, the long-time variability of R-R intervals Index stdb: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis rövidebb átmérője, az RR távolságok rövidtávú variabilitása/shorter diameter of Poincaré plot, the short-time variability of R-R intervals LF: alacsony frekvenciatartomány/low frequency pnn50: százalékos előfordulása azoknak az egymást követő RR-távolságoknak, amelyek között a különbség nagyobb, mint 50 ms/ the percentage of those adjacent R-R intervals which differ more than 50 ms RMSSD: az egymást követő RR-intervallumok négyzetes különbségei átlagának négyzetgyöke/ Root Mean Square of Successive Differences SDNN: egy meghatározott időintervallumban az R-R (normal-normal, N-N) távolságok standard deviációja/ Standard Deviation of NN-intervals VLF: igen alacsony frekvenciatartomány/very low frequency 5. táblázat / Table 5. Az elsô alkalommal edzés közben felvett pulzusszám-változások / Heart rate data got in the course of the first training session történt: 30 perc bemelegítés Qi Gong (energiafejlesztô gyakorlatok, 5 perc), nyújtások (5 perc), rúgások, ütések, ugrások gyakorlása (15 perc), akupontok stimulálása (az akupunktúra és akupresszúra kezelések során használatos pontok, 5 perc), 26 perc formagyakorlat (tradicionális 83 lépéses formagyakorlat), 34 perc lökôkéz-gyakorlat. A más vizsgálatokkal való öszszehasonlíthatóság kedvéért a teljes edzésekre vonatkozó értékek mellett külön elemeztük a csak a formagyakorlatok idejére esô felvételeket is. Az elsô vizsgálat után az eredmények értékelését követôen megbeszéltük azokat a gyakorlókkal, akiknél szükségesnek tûnt, azok számára személyre szabott életmód és edzésmódszer módosítást javasoltunk. Egy hónappal késôbb a méréseket megismételtük. Az eredmények kiértékelését POLAR Precision Performance 2.0 and SW és STATISTICA for Windows 8.0 programokkal végeztük. A nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérés és az edzés közben nyert adatok közötti lehetséges összefüggések kereséséhez korreláció-analízist végeztünk. Eredmények Az elsô nyugalmi szívfrekvenciavariabilitás vizsgálat során 13 fônek volt a pulzusszáma a normál tartományban (60 80 ütés/perc), 1 fônél magasabb, egynél pedig, sportolókra jellemzô, alacsonyabb nyugalmi pulzusszámot találtunk. A pnn50 értéke 8 fônél volt 10% fölötti, egy személynél 9,9%, egynél 7,8%, 5 gyakorlónál pedig még alacsonyabb értékeket találtunk. Az LF/ HF érték 6 fônél volt 100% körüli, két személynél nagyon alacsony (24,3%, ill. 14,4%), a többi hét fôé ennél magasabb volt. Az stda és stdb indexek értékeiben egy személynél a már említett VES-eket mutató személynél túl magas értékeket (262,8 ms és 231,2 ms) mértünk, egynél kicsit alacsonyabbakat találtunk (38,1 ms és 11,5 ms), és volt még egy gyakorló, akinél csak az stdb index volt alacsony (9,8 ms). A többiek pulzusszám variabilitás értékei gyakorlatilag megfelelôk voltak. A csoport átlageredményeit a 4. táblázat tartalmazza. (A táblázatban megfigyelhetô 27 ütés/perces minimális pulzusszám is az említett extraszisztolés gyakorló eredménye.) Az elsô edzés során ütés/ perc közötti pulzusszámokat találtunk, az átlag pulzusszám 108±12,8 ütés/perc volt. Csak a formagyakorlat közben az átlagos pulzusszám 111±10,7 ütés/perc volt ( ütés/perc) (5. táblázat). Az elsô felmérés adatai kiértékelését követôen konzultáltunk a gyakorlókkal, a túl magas LF/HF és túl alacsony pnn50 értékek esetén a stressz csökkentését és visszafogottabb edzéseket, az optimális értékû személyeknek a továbbiakban is hasonló, vagy akár kicsit erôteljesebb edzést javasoltunk. Egy hónap múlva megismételtük a méréseket, a második mérés eredményeit a 6. és a 7. táblázat tartalmazza. A második mérésnél 4 személynél találtunk 60 ütés/perc alatti nyugal- Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

12 6. táblázat / Table 6. A második nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérés eredményei/ Results of the second heart rate variability measurement HF: magas frekvenciatartomány/high frequency Index stda: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis hosszabb átmérője, az RR távolságok hosszútávú variabilitása/longer diameter of Poincaré plot, the long-time variability of R-R intervals Index stdb: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis rövidebb átmérője, az RR távolságok rövidtávú variabilitása/shorter diameter of Poincaré plot, the short-time variability of R-R intervals LF: alacsony frekvenciatartomány/low frequency pnn50: százalékos előfordulása azoknak az egymást követő RR-távolságoknak, amelyek között a különbség nagyobb, mint 50 ms/ the percentage of those adjacent R-R intervals which differ more than 50 ms RMSSD: az egymást követő RR-intervallumok négyzetes különbségei átlagának négyzetgyöke/ Root Mean Square of Successive Differences SDNN: egy meghatározott időintervallumban az R-R (normal-normal, N-N) távolságok standard deviációja/ Standard Deviation of NN-intervals VLF: igen alacsony frekvenciatartomány/very low frequency 7. táblázat / Table 7. A második alkalommal edzés közben felvett pulzusszám-változások / Heart rate data got in the course of the first training session pulációra jellemzô értékeket mutatott, ezért vizsgálatunkban elfogadható mértékûnek tartottuk. Az edzés közben mért pulzusszámváltozások a második alkalommal kissé visszafogottabb edzésrôl tanúskodtak, a pulzustartomány ütés/perc volt, az átlagos szívfrekvencia 103±12,5 ütés/perc. Ha csak a formagyakorlat idején felvett eredményeket vesszük figyelembe, akkor az átlagos pulzusszám 107±11,2 ütés/ perc ( ütés/perc) volt. A nôk és a férfiak között különbségeket találtunk az elsô edzésnél az edzés intenzitásában (az átlagos pulzusszámokban), valamint a teljes edzés, és a csak a formagyakorlat alatt mért minimális pulzusszámokban. A második edzésnél a maximális pulzusszámokban találtunk szignifikáns különbséget. Az eredményeket a 8. táblázat tartalmazza. A korreláció-analízis eredményeit a 9. táblázatban mutatjuk be A korreláció-analízis alapján talált összefüggések: a nyugalmi átlagos R-R intervallum (és természetesen a pulzusszám is) korrelált a formagyakorlat alatt mért átlagos pulzusszámmal (rrr-int.=-0,43 ill. rpulz=0,51); a nyugalmi szórás a teljes edzésre vonatkozó szórással (r=0,54); az index stda, stdb és pnn50 értékek a teljes edzés alatti standard deviációval (rstda=0,54, rstdb=0,50 és rpnn50=0,37); a HF %-ban kifejezett értéke a teljes edzés, valamint a csak a formagyakorlat ideje alatt mért minimális pulzusszámmal (rteljes pulz min=-0,56, rforma pulz min=-0,75); és az LF/HF arány a mind a teljes edzés alatt, mind csak a formagyakorlat alatt mért átlagos pulzusszámmal (rteljes pulz átl=0,43, rforma pulz átl=0,43); mi pulzusszámot (46 59 ütés/perc), egynél magasabbat (96 ütés/perc), a többieké a normál tartományban volt. A pnn50 érték a második alkalommal csak 7 személynél volt 10% fölötti, de további 3 fônél megközelítette a 10%-ot (8,6% 9,0%). Két gyakorlónál most is nagyon alacsony, 0,0% körüli értéket mértünk. Az LF/HF arány 7 gyakorlónál 100% körüli volt, csak egynél mértünk nagyon alacsony, és egynél nagyon magas értéket; a többieké, noha nem a normál, de az átlag po- Megbeszélés A vizsgált Chen-stílusú Taiji Quant gyakorlók nyugalmi szívfrekvenciavariabilitás eredményei arra utalnak, hogy kardiális regulációjuk hasonló más sportolókéhoz, és a személyes konzultációkkal eredményeiket még javítani lehet. Érdekes, hogy míg a nyugalmi pulzusszámukra egy-két fô kivételével nem jellemzô a sporttevékenység kapcsán megjelenô bradykardia, addig a gyakorlók legtöbbjénél a nyugalmi R-R távolságok variabilitásának stda és stdb indexei az élvonalbeli sportolók eredményeinek tartományába esnek. A stílusra jellemzô lassú-gyors, kemény-lágy mozdulatok váltott, kb. azonos mennyiségû kivitelezése a szimpatikus-paraszimpatikus sza évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

13 8. táblázat / Table 8. Nemek közti különbségek/gender differences HR: pulzusszám/heart rate state állapot nem jött létre, a pulzusszám, egy gyakorló kivételével, a formagyakorlat végéig folyamatosan emelkedett. Minthogy mi az edzés után nem mértük a HRV értékeket, a többi, Taijizók körében végzett HRVvizsgálat eredményeivel ebbôl a szempontból nem tudjuk összehasonlítani eredményeinket. Az általunk mért nyugalmi HRV értékek és az edzés közben mért értékek között összefüggéseket találtunk, amelyek alapján az edzés elôtt mért HRV következtetni enged az edzés közben várható munkára, felhasználható az edzésprogram felépítésére. Az edzések elôtt végzett HRV mérés segítséget nyújthat az esetleges rossz kardiális állapot kiszûrésében, illetve a kardiális edzettség optimális tartományba állításában (vö. még: 14, cit in: 1). Epidemiológiai és klinikai vizsgálatok alapján a szívfrekvencia-variabilitás csökkenése (elsôsorban a TP, az LF és az SDNN értékek csökkenésében megnyilvánulva bár a VLF, HF és LF/HF arány is csökkenhet, illetve a Poincaré diagram abnormális formája is jelzôértékû lehet) mind a kardiovaszkuláris, mind a teljes mortalitás elôrejelzôjének bizonyult (10, 15, 17, 23, 24). Egy, az elsô szívinfarktusukon átesett személyek körében végzett holland vizsgálat, egyperces HRV-analízisek alapján, a minimális és a maximális pulzusszám különbségének 10 ütés/ perc-nél alacsonyabb értékét is a halálozás független és szignifikáns elôrejelzôjének állapította meg (13, cit. in: 10). Sportolók körében ugyan a HRV mérés használata a hirtelen szívhalál lehetôségének monitorozására nem használatos, de az említett eredmények alapján nem tartjuk lehetetlennek, hogy a HRV vizsgálat a sportorvoslásban is nagyobb szerepet kaphat a jövôben. bályozásban is tetten érhetô a gyakorlók 100% körüli LF/HF értékeiben. A pnn50 értékek a Taijizók többségénél meghaladja a 10%-ot. Természetesen az egyéni eltéréseket figyelembe kell venni, és személyre szabott iránymutatásokat, edzésmetodikát érdemes adni (a külön említett extraszisztolés gyakorló indexei is például rendezôdtek a második alkalomra). A Taiji, Li et al. (18) és Lan et al. (16) munkája alapján, közepes fizikai igénybevétellel jár. A mi vizsgálatunk szintén ezt mutatja, bár átlagosan kicsit magasabb ( ütés/ perc ütés/perc között) pulzusszámokat mértünk csupán a formagyakorlat közben is, mint a Li és mtsai (18) által áttekintett eredmények. Lan és szerzôtársai (16) vizsgálataiban a gyakorlók a steady state állapot elérését követôen átlagosan valamivel magasabb pulzusszámmal dolgoztak (a férfiak 141±12, a nôk 136±10 ütés/perc), az általunk vizsgált csoportnál azonban steady Következtetések Az eredmények alapján a Taiji gyakorlás különösen a vegetatív egyensúly, a szív-keringési szabályozás beállításában és fenntartásában látszik hasznosnak, a vizsgált Taiji gyakorlók kedvezô pulzusszám és pulzusszám-variabilitási értékei pedig arra utalnak, hogy a rendszeres Taiji gyakorlás is azok közé a sporttevékenységek közé sorolható, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a kardiovaszkuláris rendszerre. Szemben az egyszerû pulzusdinamika edzés közbeni nyomon követésével, a szívfrekvencia-variabilitás bôvebb, részletesebb információkat szolgáltat a kardiális reguláció aktuális állapotáról. Eredményeink arra is felhívják a figyelmet, hogy a szívfrekvencia-variabilitás vizsgálata, mint viszonylag egyszerû, noninvazív eljárás, mindenki számára hasznos lehet az egészségi állapot ellenôrzésében, sportolók esetében hozzájárulhat személyre szabott edzésük kialakításához, és képességeik optimális kihasználásához. Végül, nem tartjuk lehetetlennek, hogy a szívfrekvencia-variabilitás mérés, más szûrôvizsgálati módszerekkel együtt, a jövôben talán segítséget nyújthat a sportolók körében Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

14 9. táblázat / Table 9. A nyugalmi szívfrekvencia-variabilitás mérés és az edzés közben mért pulzusszám összefüggései/correlations between rest heart rate variability and heart rates during exercise HF: magas frekvenciatartomány/high frequency HR: pulzusszám/heart rate Index stda: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis hosszabb átmérője, az RR távolságok hosszútávú variabilitása/longer diameter of Poincaré plot, the long-time variability of R-R intervals Index stdb: a Poincaré diagramon kirajzolódó ellipszis rövidebb átmérője, az RR távolságok rövidtávú variabilitása/shorter diameter of Poincaré plot, the short-time variability of R-R intervals LF: alacsony frekvenciatartomány/low frequency pnn50: százalékos előfordulása azoknak az egymást követő RR-távolságoknak, amelyek között a különbség nagyobb, mint 50 ms/ the percentage of those adjacent R-R intervals which differ more than 50 ms RMSSD: az egymást követő RR-intervallumok négyzetes különbségei átlagának négyzetgyöke/ Root Mean Square of Successive Differences SDNN: egy meghatározott időintervallumban az R-R (normal-normal, N-N) távolságok standard deviációja/ Standard Deviation of NN-intervals VLF: igen alacsony frekvenciatartomány/very low frequency *: a korreláció szignifikáns, p<0,05/significant correlation p<0.05 bekövetkezô hirtelen szívhalálozások megelôzésében, vagy legalábbis elôrejelzésében is. Irodalom 1.) Apor P., Petrekanits M., Számadó J.: HRV-analízisrôl a sportban és a klinikumban. Orvosi Hetilap, 150: , ) Aubert A.E., Seps B., Beckers F.: Heart Rate Variability in Athletes. Sports Med, 33: , ) Audette J.F., Jin Y.S., Newcomer R., Stein L., Duncan G., Frontera W.R.: Tai Chi versus brisk walking in elderly women. Age and Aging, 35: , ) Beijing Medical University Institute of Sports Medicine (BMUISM): A medical observation on aged Tai Ji Quan players, Journal of Beijing Medical University, 1: , ) Berkoff D.J., Mall N., Sanchez L.D., Moorman C.T., Cairns C.B.: High Parasympathetic Tone and Heart Rate Variability in Elite Athletes. (Abstract) Clin J Sport Med, 15: , ) Brennan M., Palaniswami M., Kamen P.: Do existing measures of Poincaré plot geometry reflect nonlinear features of heart rate variability? IEEE Trans Biomed Eng. 48: , ) Channer K.S., Barrow D., Barrow R., Osborne M., Ives G.: Changes in haemodynamic parameters following Tai Chi Chuan and aerobic exercise in patients recovering from acute myocardial infarction. Postgrad Med J, 72: , ) Chen WH, Zhao FS. The energy expenditure and the changes of micro-circulation in nails during practising Tai Chi Chuan. Journal of Shanghai Institute of Physical Education, 8: 1 7, ) ELTE TTK Fizikai Intézet, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék, Információtechnológiai Oktatási Laboratórium honlapja. Letöltve: március html/jelfel/node7.htm#section ) Engel G, Beckerman J.G., Froelicher V.F., Yamazaki T., Chen H.A., Richardson K., McAuley R.J., Ashley E.A., Chun S., Wang P.J.: Electrocardiographic Arrhythmia Risk Testing. Curr Probl Cardiol, 29: , ) Fazekas T., Papp Gy., Tenczer J. (szerk.): Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 76 94, ) Janssen M.J.A., de Bie J., Swenne C.A., Oudhof J.: Supine and standing sympathovagal balance in athletes and controls. Eur J Appl Physiol Occup Physiol, 67: , ) Katz A., Liberty I.F., Porath A., Ovysyshcher I., Prystowsky E.N.: A simple bedside test of 1-minute heart rate variability during deep breathing as a prognostic inex after myocardial infarction. Am Heart J, 138: 32-38, ) Kiviniemi A.M., Hautala A.J., Kinnunen H., Tulppo M.P.: Endurance training guide individually by daily heart rate variability measurements. Eur Appl Physiol, 101: , ) Kudaiberdieva G., Görenek B., Timuralp B.: Heart rate variability as a predictor of sudden cardiac death. Anadolu Kardiyol Derg, 7: (Suppl 1) , ) Lan C., Chen S., Lai J.: The exercise intensity of Tai Chi Chuan. Med Sport Sci, 52: 12-19, évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

15 7) Lanza G.A.: The Electrocardiogram as a Prognostic Tool for Predicting Major Cardiac Events. Prog Cardiovasc Dis, 50: , ) Li J.X., Hong Y., Chan K.M.: Tai chi: Physiological characteristics and beneficial effects on health. Br J Sports Med, 35: , ) Lu W.-A., Kuo C.-D.: The Effect of Tai Chi Chuan on the Autonomic Nervous Modulation in Older Persons. Med Sci Sports Exerc, 35: , ) Piskorski J., Guzik P.: Geometry of the Poincare plot of RR intervals and its asymmetry in healthy adults. Physiol. Meas. 28: , ) Marquette Electronics: Heart Rate Variability Physician s Guide. 2nd ed. Marquette Electronics, Inc., Milwakukee, ) Qu M.Y.: Taijiquan: a medical assessment. In Chinese Sports Editorial Board (ed.): Simplified Taijiquan. Chine International Book Trading Corporation, Beijing, 6-9, ) Singh R.B., Cornélissen G., Weydahl A., Schwartzkopff O., Katinas G., Otsuka K., Watanabe Y., Yano S., Mori H., Ichimaru Y., Mitsutake G., Pella D., Fanghong L., Zhao Z., Rao R.S., Gvozdjakova A., Halberg F.: Circadian heart rate and blood pressure variability considered for research and patient care. Int J Cardiol, 87: 9-28, ) Task Force of the European Society of Cardiology and the North American Society of Pacing and Electrophysiology: Heart Rate Variability: Standards of Measurement, Physiological Interpretation, and Clinical Use. Circulation, 93: , ) Thornton E.: Tai Chi exercise in improving cardiorespiratory capacity. Med Sport Sci, 52: 54 63, ) Tory Kálmán: A veseelégtelenségben kialakuló kardiovaszkuláris autonóm diszfunkció gyermekkori elofordulása és patomechanizmusa. PhD disszertáció, Semmelweis Egyetem, Budapest, ) Väänänen J., Xusheng S., Wang S., Laitinen T., Pekkarinen H.: Taichiquan acutely increases heart rate variability. Clin Physiol & Func Im, 22: 2-3, ) Wang J.S., Lan C., Chen S.Y., Wong M.K.: Tai Chi Chuan training is associated with enhanced endothelium-dependent dilation in skin vasculature of healthy older men. J Am Geriatr Soc. 50: , ) Wolf S.L., O Grady M., Easley K.A., Guo Y., Kressig R.W., Kutner M.: The influence of intense Tai Chi training on physical performance and hemodynamic outcomes in transitionally frail, older adults. J Gerontol A Biol Sci Med Sci, 61A: , ) Young D.R., Appel L.J., Jee S.: The effects of aerobic exercise and T ai Chi on blood pressure in older people: results of a randomised trial. J Am Geriatr Soc, 47: , Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

16 e r e d e t i k ö z l e m é n y Scoliosis és sport Horvát Krisztina, Lukácsy-Fábián Eszter Scolinea Gyógytorna, Budapest A scoliosis és a sport kapcsolata mind a mai napig sok kérdést vet fel. A betegség tisztázatlan eredete és kimenetele kétségeket vet fel bizonyos sportágak hobbi vagy terápiás kiegészítésként való alkalmazhatóságának területén. A témával kapcsolatosan íródott tanulmányok rávilágítanak a túlzott óvatosság megalapozatlanságára és biztosítják a sporttevékenységek fontosságát a gyógytorna sikerességét támogató jó cardiopulmonális és muscularis erônlét elérésében. Áttekintésünk magába foglalja a leggyakrabban felmerülô kérdések megválaszolását, illetve kitekintést ad a nemzetközi álláspontokra és a javasolt sporttípusokra. Scoliosis and Sport. The connection between sport and scoliosis raises still nowadays many questions. Because of the unclear origin and outcome of scoliosis there is a doubt about sport as a hobby or as an addition to the therapy. Studies written in this theme throw light on the unfounded caution, and assure the importance of sports supporting cardiopulmonal and muscular condition for the effective physiotherapy. Our survey contains the answers of the most asked questions, and gives outlook for the international position, and the suggested sports. Kulcsszavak: Scoliosis, sport, M. Scheuermann, korzett, háromdimenziós scoliosisterápia, Schroth módszer, elongáció Keywords: scoliosis, sport, M. Scheuermann, corsett, three dimensional therapy, Schroth therapy, elongation Bevezetô A scoliosis és a sport témakörének elemzése elôtt érdemes tisztázni néhány, a betegséggel kapcsolatos tényt. Egyrészt az esetek 90%-át kitevô idiopathiás strukturális scoliosis oka, valamint lehetséges kimenetele mind a mai napig nem ismert és csak szûk keretek között elôre meghatározható, ami miatt nem mondható ki egyértelmûen a folyamat elôrehaladásának oka. Másrészt mivel a terápiás irányvonalak a scoliosis mértéke (Cobb fok szerinti felosztás) alapján változnak, követendônek érezzük ezt a sport területén is, legyen szó hobbi vagy versenysportról. A scoliosisról általánosságban Scoliosis (1. ábra) alatt a gerinc frontális síkban történô elhajlását értjük, melyhez strukturális scoliosis esetén a csigolyák rotációja, valamint torzió is társul. A gerinc minimum kettô, de inkább háromdimenziós elváltozást mutat és nem teljesen felegyenesíthetô. A társuló rotációval a bordák lefutása is megváltozik, ami elsôként oldalaszimmetriában nyilvánul meg. A görbület konvex oldalán megjelenô púp és a konkáv oldalon megjelenô völgy, valamint a gyakorta kapcsolódó thoracalis hypokyphosis nagymértékben befolyásoló hatással bírnak a légzési, késôbb a cardiális paraméterekre. Az izomrendszert illetôen szintén aszimmetriával találkozhatunk egy kétoldali insufficiencia képében amely bár különbözô okokra alapozódik, mégis hasonló funkcióbeszûkülést eredményez. A konvex oldali izomzat a túlnyúlás, a konkáv oldali izmok pedig zsugorodott helyzetük miatt képtelenek normál funkciójukat ellátni. A test statikai viszonyai negatívan változnak, a terhelhetôség csökken és a hibás terhelés idejekorán fellépô kopásos és izomtúlterheléses panaszokhoz vezethet. Mivel a folyamat a mély autochton izomzat közelében történik, amely az egyes csigolyák egymáshoz viszonyított helyzetét a legmesszebbmenôkig befolyásolni 1. Ábra / Figure 1. Scoliosis évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

17 végtag oldalán (gerelyhajítás, tenisz, vívás). Ezek az eltérések 20 Cobb fok alatt maradtak, ritkán rögzültek és visszafordíthatóak voltak (H. Schmitt, C. Carstens 2004). Egy 150 fôs vizsgálat szerint ahol 100, különbözô sporttevékenységet végzô és 50 teljesen sport alól felmentett gyermek vett részt, kimutatásra került, hogy a két csoportban egyaránt 70 75%-ban nem lépett fel progresszió (Eger, Cordes 1992, Götze, Hakenberg, Liljenqvist, Halm 2001). Nemzetközi meghatározások 2. ábra / Figure 2. Elongáció sport közben / Elongation during sport képes, a terápia központi részét is ezen izmok aszimmetrikus koordinációs, egyensúlyi-stabilizációs és erôsítô tréningje képezi (esetenként a scoliosis okaként említik ezen izmok hibás mûködését). A sport jótékony hatásai scoliosis esetén A betegséggel kapcsolatosan fokozatosan csökkenô terhelhetôség két okból is követel nagyobb fokú odafigyelést a mozgásban gazdag életmód irányában. Az egyik ok az egyén maga mind lelki, mind testi értelemben, a másik pedig az aszimmetrikus terápia (Schroth módszer), amely egy jó alapkondícióra építve végezhetô csak. Az egyébként is jelentôs mértékben jelenlévô kétoldali izomegyensúly differencia nem terapizálható jól egy általánosan legyengült egyén esetében. A sport elsô jótékony hatása tehát ezzel már megadható. Emellett kiemelendô még a rendszeres testmozgás izomerôt, koordinációt és stabilizációt fejlesztô szerepe, valamint a szervezet cardiopulmonális rendszerére gyakorolt pozitív következményei. A terápiában a bordavölgyi területek kiemelésére alkalmazott, háromdimenziós korrekciós légzés kivitelezése jelentôs mértékben egyszerûbb sportoló pácienseknél mint azoknál akik eme tevékenységet mellôzik. A mozgásokat illetôen például a labdasportok egy részénél (röplabda, kosárlabda) jól érvényesül az elongáció (2. ábra) a gerincre nézve. Okozhat-e a sportolás scoliosist? Egy strukturálisan rögzült scoliosist a hobbiszerûen végzet szabadidôsport (heti 1 2 alkalom) nem képes kiváltani (Weiss, H.R.: Wirbelsäulendeformitäten 2003.). A versenysport más elbírálás alá esik. Néhány egyoldalú sportformát végzô gyermeknél megfigyeltek egy enyhe funkcionális, nem struktúrálisan rögzült görbületet, a dominánsan egy oldalon terhelt felsô A sportegészségügy meghatározása szerint a scoliosis és a sport kapcsolata számottevôen a páciens korától és a scoliosis mértékétôl függ. Kiemelt jelentôséggel bír a sportolás ténye, valamint a sportág megfelelô kiválasztása gyermekkorban a növekedési zónák nyitottsága miatt a nyomási terhelhetôség megítélése szempontjából. Felnôttkor esetén ezzel a ténnyel már nem szükséges számolnunk. A Német Ortopéd Szövetség ajánlása szerint 40 Cobb foknál kisebb mértékû scoliosis esetén mindenféle sporttípus végezhetô. Egyes sporttípusok elvi tiltása nem megalapozott - vélekedik a Sportmedicina német szaklap (2004/6). Iskolai testnevelés A mai napig megoszlanak a vélemények az iskolai testnevelésen való részvétel engedélyezésérôl. Magyarországon tapasztalatok szerint a bevett példa, hogy már egy kis fokú görbület esetén is a gyermek az iskolaorvostól felmentést kap a testnevelés órák alól, majd gyógytestnevelésre és gyógyúszásra jár. Külföldi szakirodalmak, valamint a németországi Schroth Klinika szerint egészen 40 -ig ajánlott a testnevelésórákon való részvétel, természetesen a görbület mértékétôl függôen bizonyos ütközéssel, erôs talajra érkezéssel, zökkenéssel járó gyakorlatok elkerülése mellett. Nem javasolt mozgásformák pl. az ugrások, szekrényugrás, távolugrás, Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

18 3. ábra / Figure 1. Korzett / Corset 4. ábra / Figure 4. Fiatalkori Scheuermann-kór / Juvenile Scheuermann disease bukfenc, gyertya, valamint felülrôl indított hasizomgyakorlatok (felülés). Testnevelés, sport korzettben? Amennyiben korzett (3. ábra) viselése szükséges és a gyermek tornázik a testnevelés órákon, megfontolandó, hogy ezt a korzettben tegye-e. Mivel hivatalosan is megoszlanak a vélemények, fel kell mérnünk, hogy a segédeszközben való csoportos mozgás rejt-e magában sérülésveszélyt a páciensre, illetve környezetére nézve. Emellett mérlegelnünk kell, hogy az esetleg korzett nélkül eltöltött idô meghosszabbítható-e a heti 3-4 testnevelés órával. Egy 1996-os felmérés szerint nem mutatkozott állapotromlás a csupán napi 16 órás korzett viselés során, szemben a napi 23 órás viseléssel (Ellington, Bowen 1996.). A jelenlegi álláspont szerint inkább az egyéni elbírálás az iránymutató. M. Scheuermann és a sport Ez esetben a scoliosishoz alapjaiban hasonló, deformitást okozó (4. ábra) csigolya növekedési zavarral állunk szemben. Az érintett csigolyák elhelyezkedésétôl és az érintett szegment hosszától is nagymértékben függ, hogy ajánlhatunk-e bizonyos sportágakat. A hosszan kitartott kyphotikus helyzetben történô erôkifejtéssel járó sportok a deformitás irányába ható folyamatos irritáció miatt nem számítanak az ajánlott mozgásformák közé (kajak, kenu, evezés, biciklizés, floorball). Kontraindikációt jelent továbbá a betegség akut szakaszában történô zökkenéssel járó mozgásformák alkalmazása (trambulin) a csigolyák zárólemezének sérülékenysége miatt. A növekedés idején fellépô fájdalom jelenléte utalhat a folyamat akut mivoltára. Emellett nagy szerepet kap az adott gerincszakasz mobilizálása és a környezô izmok erôsítése a deformáció csökkentése illetve minimalizálása a csontérés lezáródásának idejére. Tekinthetô-e terápiának az úszás? Az üdvözítô terápiás formaként elterjedt, sokak által a mai napig a scoliosis gyógyító sportjaként ajánlott vízi mozgásforma a háromdimenziós deformitás esetében terápiaként nem állja meg a helyét. A scoliosis gyógyítása területén a specifikus kezelés, a kiegészítô terápia és terápiát kiegészítô sport kategóriáit nem szabad összekevernünk. E tekintetben az úszás a leggyakrabban félreértelmezett sportág. Fontos figyelembe vennünk, hogy a speciális terápia mellett általános átmozgatásra, kondíció építésére, valamint cardiopulmonális paraméterek javítására alkalmas, mivel azonban nem tesz eleget a háromdimenziós terápiás elvárásoknak, specifikus gyógymódnak nem tekinthetô. Lehetséges célzott kezelés gyanánt már az elôzô századtól létezik a Háromdimenziós Scoliosisterápia - Schroth módszer, aminek alkalmazásával mind az oldalirányú, mind a rotációs eltérések korrekt módon kezelhetôk. Visszatérve az úszás témaköréhez, kiemelendô az ajánlott úszásforma milyensége. A scoliosissal gyakorta együtt járó hypokyphosis jelenléte esetén a hátúszás és a fej vízfelszín felett tartásával történô mellúszás nem ajánlott, mivel ezek a tünetet még inkább erôsítik. Természetesen nem várható rosszabbodás egy-két hossz ideje alatt, de nem tanácsos ezeket a mozgásformákat huzamosabb ideig végezni. Scoliosis operációt követô sporttevékenység A scoliosis operáción (5. ábra) átesettek körében nem határozhatók meg szoros határvonalak. Befolyásoló tényezô a fixált szakasz hossza, az operáció típusa és természetesen az egyéni terhelhetôségek, adottságok, különös tekintettel az operált szegmenttel cranialisan és caudalisan szomszédos területre. Amennyiben az operáció a lumbális területet is magában foglalja, a szabadon hagyott csigolyák számától függôen évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle

19 5. ábra / Figure 5. Scoliosis operáció / Scoliosis operation 1. táblázat / Table 1. Ajánlott mozgásformák terhelhetô a gerinc. Ha kevesebb, mint három lumbális csigolya maradt csak szabadon, nem ajánlottak az axiális és rotációs terheléssel járó sporttevékenységek (von Stempel, Scholz, Daentzer 1993). A sportok kiválasztásánál egyéni elbírálás szükséges az operáló orvostól, nagyfokú figyelmet szentelve a postoperatív elsô évnek. Ebben az idôszakban inkább a rehabilitáció és a légzésterápia kap szerepet. Az elsô évet követôen engedélyezett a konkrét sporttevékenység. Tanulmányok bebizonyították, hogy operáción átesett gyerekek az esetek többségében olyan sportágat választanak, amelyek elvileg kevésbé jelentenek terhelést a gerinc számára (H. Schmitt, C. Carstens 2004). A scoliosis mértéke alapján javasolt irányvonalak Az alábbiakban ismertetett megállapítások természetesen rendszeres kontroll és célzott specifikus terápia mellett relevánsak (1. táblázat). Saját tapasztalatok Rendelônkben a specifikus háromdimenziós Schroth módszer alapján történô gyógytornát a megadott rendszerességben végzô és emellett sportoló gyermekek állapotában az elmúlt években nem számolhatunk be jelentôs változásról a progresszió irányában. Az esetek többségében a stagnálás, vagy javulás jellemzô. A vizsgált gyermekek görbületei 40 Cobb alatti mértékûek, többen korzettet viselnek és átlagosan heti 2 3 alkalommal sportolnak. Két eset bemutatása 9 éves lánygyermek napi 60 perc egyéni Schroth terápiával, 10 órás korzettviseléssel, heti 2-szeri lovaglás mellett a következô eredményeket érte el 8 hónap kontrollidôszak alatt (6., 7. ábra): A deformitás mértéke Th20/Thl18 Cobb -ról Th16/Thl 10 Cobb -ra csökkent. Látványos a törzsdekompenzáció csökkenése, valamint a thoracolumbalis átmenetre lokalizálódó görbület felegyenesedése. 16 éves lánygyermek napi 45 perc egyéni Schroth terápiával, 23 órás korzettviseléssel, heti 2 alkalommal kortárs tánc, heti 1 alkalommal capoeira foglalkozás mellett a következô eredményeket érte el 12 hónap kontrollidôszak alatt (8., 9. ábra): A deformitás mértéke Th 26/L 26 Cobb -ról Th 16/L 12 Cobb -ra csökkent. Látható a görbület íveltségének csökkenése, valamint a rotáció és a törzsdekompenzáció csökkenése. Mire szükséges odafigyelni? A sport testi-lelki pozitív hatásától egy scoliosissal élô pácienst sem tanácsos megfosztani. Vannak alapszabályok, amelyek helyes követésével a sport okozta esetleges elônytelen elemek tompíthatók, vagy teljesen kizárhatók. Alapvetô eltérések lehetnek a gyermek és felnôtt tanácsadásban, hisz az elsô esetben mind pozitív mind negatív irányban sokat befolyásolhatunk a növekedési idôszak miatt, amely felnôttkorban már nem számít határokat szabó feltételnek. Az egyik legfontosabb ilyen faktor az idô. Nem mindegy, hogy az egyén havi egyszer végzi a nem javasolt mozgásformát, vagy versenyszerûen ûzi azt. Ha a növekedésben lévô páciens a diagnózis felállításakor már végez versenyszerû sporttevékenységet, érdemes mérlegelni, hogy az eltiltás von-e maga után pszichés következményeket. Természetesen figyelembe kell vennünk a görbület mértékét, az edzések gyakoriságát és a sport fajtáját is. Mindezek tükré- Sportorvosi Szemle évfolyam, 4. szám,

20 6. ábra / Figure 6. Röntgen a terápia kezdetén 7. ábra / Figure 7. Röntgen 8 hónap után ben fel kell vázolnunk a napi szintû specifikus gyógytorna és a rendszeres kontroll fokozott jelentôségét a sportterhelés miatt (10. ábra). Egyéb tünetek, betegségek jelenlétekor ezek figyelembevételével szükséges vizsgálnunk a sportolás kérdéskörét. Ilyen például a már említett thoracalis hypokyphosis és a sport viszonya. Mivel ez az eltérés specifikus gyakorlatok segítségével is nehezen korrigálható, különös figyelmet igényel a sportág választása, illetve a már végzett sport tekintetében. Egyes táncformák, balett, talajtorna, szertorna szerves elemének számít a gyakran végzett, illetve kitartott homorítás, lordotikus tartás, amely ebben az esetben nem elônyös a páciens számára. Ha a diagnózis felállításakor már végez a páciens valamilyen sportot, érdemes részletesen analizálni a tevékenységgel járó tipikus, gyakran elôforduló mozdulatokat, helyzeteket. A sport ideje alatt elôforduló mozgásirányok bármilyen mértékû befolyásolása nem könnyû feladat, de megéri a fáradságot. A talajra érkezéskori zökkenések tompíthatók egy betanított rugalmas talpi gördülés által, a véghelyzeti terhelésben végzett mozdulatok kerülhetôk egy kis odafigyeléssel, a nagyfokú felsô törzsrotációk csökkenthetôk egy teljes testtel, vagy más nagyízületekre hárított fordulással. Összegzés Végezetül érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy az elôzôekben említett nem javasolt irányok és sporttípusok ritka, rövid idôszakokra történô választása nem valószínûsíti a scoliotikus folyamat erôteljesebb progresszióját, ezzel a ténnyel a rendszeresen folytatott esetekben kell számolnunk. Irodalom 1.) Lehnert Schroth, C.: Dreidimensionale Skoliosebehandlung. 6. kiadás Urban Fischer, évfolyam, 4. szám, Sportorvosi Szemle