2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Átírás

1 TARTALOM TARTALOM 1 2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT 7 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenység A gyermek szocializációjának szakaszai A közösségszerveződés színterei Tanulási zavarok megjelenési formái, pszichológiai okai, korrekciója A tanulási zavarok fajtái: CÉLOK: AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A PEDAGÓGUS ÉS A GYERMEK KAPCSOLATA A SZÜLŐI HÁZ ÉS A PEDAGÓGUS KAPCSOLATA SZÜLŐ ÉS A GYERMEK VISZONYA HAGYOMÁNYŐRZŐ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, PROGRAMOK AZ ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEK HAVI ÜTEMEZÉSE 84 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 86 HELYI TANTERV AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE A KÉPZÉS RENDJE, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI A képzés szakaszai A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetősége Tantervek...92 ÉVFOLYAM...92 H H H H Óraterv évfolyam óraterve évfolyam óraterve AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 98 Az osztályzat (érdemjegy) akkor A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE A tanulók magatartásának értékelése A tanulók szorgalmának értékelése A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A NAPKÖZIBEN, TANULÓSZOBÁN, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK AZ TANTÁRGYAK CÉL-, TANANYAG- ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 125 1

2 5.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 126 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 129 2

3 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA SZAKCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA (mint Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Várong Községek Közoktatási Intézményi Társulásának intézménye) Az intézmény neve: Általános Iskola Szakcs Az intézmény székhelye és telephelyei (címe): Székhely intézmény: Szakcsi Általános Iskola 7213 Szakcs, Vörösmarty u.32. Tagintézményei: Kocsolai Általános Iskola 7212 Kocsola, Jókai u.24. Az intézmény típusa: Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai felnőttoktatás Diáksport Iskolai könyvtári tevékenység Intézményünk körzeti feladatokat ellátó, 8 évfolyamos iskola. A beiskolázási körzet 4 községre terjed ki. ( Szakcs, Lápafő, Várong, Nak) 3

4 Az iskola 1959-ben épült, melyet azóta többször bővítettek és felújítottak, megfelelő elhelyezést biztosít a tanulóközösség számára. Az oktatáshoz szükséges eszközök (a nélkülözhetetlenek) rendelkezésünkre állnak, beszerzésük folyamatosan történik. A tanulók elhelyezésére jelenleg 8 tanterem, számítástechnikai terem, tornaszoba, technikai terem és gyakorlókert áll rendelkezésre. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, sportolásra egy bitumenes udvar és egy füves sportpálya, egy kettős funkciójú könyvtár áll rendelkezésre, mely az iskolai és a községi könyvtári tevékenységet szolgálja. Folyamatosan történik a környezet parkosítása, rendezése. Az audiovizuális ellátottság a kor követelményeinek megfelelő. A számítástechnikai oktatáshoz szükséges eszközök korszerűek, további korszerűsítésük pályázatok útján folyamatos. Úgy gondoljuk, hogy meglévő körülményeink megfelelőek pedagógiai céljaink megvalósításához. Kocsolai tagintézmény: Az iskola jelenlegi épülete 1961-ben épült 5 tanteremmel között nagyszabású hozzáépítés, ill. átalakítás révén az addig külön épületben lévő alsó és felső tagozat egy helyre került, tantermekkel, tornateremmel, öltözőkkel bővült ben egy korszerűen felszerelt tankonyha került átadásra, mely az iskola udvarán, de külön épületben található. Itt kapott helyet a könyvtár és a számítástechnikai terem is. Az udvar, a kiépített fa játékokkal, padokkal, asztalokkal, sportpályákkal jól szolgálja a gyerekek kényelmét, biztonságát, a szabadidő kulturált eltöltését, a mozgásigény kielégítését nyarán sikeres pályázat révén megújult és bővült az iskola. Tetőtér ráépítéssel és helyiségek átrendezésével korszerűbbé vált az 4

5 intézmény. A tetőtérben 2 tantermet, fejlesztőtermet, szakköri szobát sikerült kialakítani. A felújított informatikai szaktanterem bővült 10 új számítógéppel, projektorral, teljes számítástechnikai bútorzattal és egy szerverszobával. A tankonyha megszüntetésével és átalakításával tágas könyvtárhelyiség létesült. A könyvtár és a számítástechnikai terem üvegfolyosó építésével szerves egységet alkot a főépülettel, de az udvarról, az iskolától elkülönítetten is megközelíthető. Ez azért fontos, mert ezek a helyiségek községi funkciót is ellátnak. A mozgáskorlátozottak számára akadálymentes bejárat és mellékhelyiség épült. Az általános iskolai oktatás 8 évfolyamon, 8 osztályban az iskola épületében folyik (Kocsola, Jókai u. 24.). Iskolánkban ISK keretében kézilabda és labdarúgó szakosztály működik. Valamennyi tanulónak biztosítjuk a mindennapos testedzés feltételeit. Pedagógiai szakszolgáltatás keretében logopédiai, és gyógytestnevelési ellátás biztosított. A pedagógus munkakörben dolgozók közül mindenki szakképzett. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb neveléseoktatása érdekében 2004-től integrációs pedagógiai rendszert működtetünk. A községben élő családok szociokulturális helyzete nagymértékben eltér, de a hátrányos helyzet dominál. Ezért nevelő és oktató munkánkban ehhez az állapothoz kell igazodnunk. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. 5

6 1.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS: Az alapfeladatokat ellátó intézményegységek együttműködését, tevékenységük összehangolását, művelődési, nevelési folyamatainak megvalósítását az igazgató látja el. Az igazgató irányítja, ellenőrzi, koordinálja a gazdasági tevékenységet, érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteivel egyetértésben kiadja a Kollektív Szerződést, a Munkavédelmi Szabályzatot, a Tűzvédelmi Utasítást, a Belső Ellenőrzés Szabályzatot, az Ügyiratkezelési Szabályzatot. Ellátja az általános iskolai intézményegység vezetését. Az igazgatót távollétében helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az iskolavezetőség összetétele: - vezetője: az iskola igazgatója, - tagjai: tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatok vezetői. Döntéseit az igazgató előkészíti, végrehajtásukat megszervezi, és azokat ellenőrzi. Napi kapcsolat jellemzi az intézményi egységek közötti munkát, megtartva önállóságukat, mely szakmai sajátosságukból adódik. Az óvodával napi szakmai a kapcsolatunk, kiemelten az óvónők és az alsós tanítók között. Közös munkával készítjük elő a beiskolázást, igyekszünk azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés feltételeit. Mindezt segíti, hogy az alsós tanítók óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkeznek. Intézményünk vállalja 6

7 településeink és időnként társközségekben folyó kulturális rendezvények lebonyolítását is. Helyet adunk intézményünkben más jellegű eseményeknek is, illetve felszerelést, eszközöket biztosítunk egyes rendezvényekre, tanfolyamokra. Ezek alapján tehát az iskola nem csupán a gyerekeké, hanem valóban a településé is. 2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet. Társas kapcsolataikat jellemezze a megbízhatóság, tudják kezelni kudarcaikat, és fogadják el a másságot. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kibontakoztassuk a kreativitást, és gyakorlatias problémamegoldásra neveljük őket. Intézményünk szakmai kiválóságra és sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszik, odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével. Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre. A fenntartó önkormányzatok bennünk szövetségesre találnak a kultúra terjesztésében. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógus és nem pedagógus munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre. Mottó: Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megállják a helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap. (Szent-Györgyi Albert) 7

8 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: "A gyerekért, a gyermek érdekében, a gyerekkel együtt." Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A kitűzendő célok és feladatok tervezésénél és megvalósításánál vegyük számba a gyermekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét. Egységesség, következetesség, tudatosság és tervszerűség alapelve érvényesüljön valamennyi meghatározott nevelési cél vonatkozásában. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, 8

9 szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és 9

10 hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a település érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat lakóhelyünk intézményeivel, társadalmi csoportjaival nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Az intézményben minden gyermeknek esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkát kell végeznünk. Ennek érdekében kiépítjük integrációs pedagógiai rendszerünket.(ipr) A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakozására. 10

11 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 11

12 - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák 12

13 iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Ezek a következők lehetnek: Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk. a, beszéd b, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c, interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korholást) közleményeinket. a) arckifejezés (mimika) 13

14 b) szemmozgás c) tekintet d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturált jelzések Szociális technikák: Ezeket a technikákat a gyerekek a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az óvodai és az iskolai közösségben. Ezért fontos, hogy a gyerekek milyen mintát kapnak otthon és az intézményben. a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a gyerekek belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő interjú - fejlesztő beszélgetés b) szociális készségfejlesztő technikák A gyerekek problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. - minta- és modellnyújtás - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység. Nevelési módszereink 2 nagy csoportra oszthatók: - közvetlen (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelők közvetlen személyes kapcsolat révén hatnak a gyerekekre 14

15 - közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a gyermeki közösségen keresztül érvényesül. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségátadás - ellenőrzés - ösztönzés - a közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartásbeli modellek bemutatása, közvetítése - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes - a nevelő részvétele a gyermekközösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája. - felvilágosítás a betartandó magatartási formákról - vita 15

16 5. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A nevelőtestület minden tagjának feladata A legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát A NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát A települési, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanuló személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős azért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógusi munkaköröket, és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási- nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal 16

17 egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola vezetője kötelezheti, ill. utasíthatja. Tételesen: A tantervek végrehajtása A pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat (pl.: ügyelet, helyettesítés) A problémák nyílt megbeszélése történjen a megfelelő hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt Az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik A szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi A tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi A védő-óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén Gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről Kulturáltan viselkedik, öltözködik (ünnepélyeken a közösség döntésének megfelelő öltözéket visel) 17

18 Az osztályfőnök feladatai az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki munkáját az iskola nevelési terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi munkáját előre megtervezi, és ezt írásban osztályfőnöki nevelésifoglalkozási tervben rögzíti felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, foglalkozás vezetőkkel felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel osztályozó értekezleteken értékeli osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetséggondozásra a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát súlyos probléma, igazolatlan hiányzás esetén (a gyermekjóléti szolgálat munkatársával együtt) családlátogatást végez, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba bejegyezni 18

19 a munkatervben meghatározott rendben szülői értekezletet és fogadóórát tart havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. Gondoskodik a napló megjegyzés rovatában a jutalmazások, büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. Osztályáról szükség szerint statisztikai adatokat szolgáltat, a tanulókról jellemzést készít. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői munkaközösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül. 19

20 6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen egyesülése, amely meghatározza a környezethez való viszonyulást, alkalmazkodást. Intézményünk célja, hogy a 6-14 éves korú gyerekek személyisége egészségesen fejlődjön. Az egészségesen fejlődő személyiségen azt értjük, hogy a gyermek képes meghatározni törekvéseit, céljait, tisztában van önön képességeivel és lehetőségeivel, és helyesen látja jelenlegi állapotában magát. Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyerekek személyiségét a különféle óvodai és iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenység A személyiségfejlesztés feladatai: - A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. a) az értelem kiművelése 20

21 tanulási motívumok kialakítása, tanulási módok elsajátítása az érdeklődés, megismerési vágy fejlesztése a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése a tanulási kötelességtudat, igényszint, ambíció optimalizálása a tanulási életprogram fejlődésének segítése - a tanulás gyakorlati értékének felismertetése - a továbbtanulási szándék segítése - az önfejlesztési igény kialakítása. kognitív képességek fejlesztése kognitív műveletek - felismerés és kivitelezés - összevonás - összehasonlítás - azonosítás, besorolás - sorrend felismerés, sorképzés - összefüggés felismerés - elemi kombinálás - tapasztalati következtetés megismerés - megfigyelés - értékelés - értelmezés - bizonyítás kognitív kommunikáció 21

22 - ábraolvasás, ábrázolás - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés - írás és olvasás - formalizált kommunikáció gondolkodás viszonyítás általánosítás és osztályozás problémamegoldás A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és 22

23 problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az intézmény alapvető feladata a személyes kompetencia fejődésének segítése. Feladat: A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása. A testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása. A koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása különféle táncok tanulásával. A kézügyesség fejlesztése a különféle tevékenységek során tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekkel. Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása, változatos formákban az 23

24 életkori sajátosságoknak megfelelően. az osztály és a csoportszoba rendben tartási igénye, a házkörüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai-mintái, készségei) A zenei befogadóképesség fejlesztése, válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával. A vizuális befogadóképesség fejlesztése. Dekoratív, esztétikus, otthonos környezet kialakítása, amiben a gyerekek jól érzik magukat, ami fejlesztik igényüket, ízlésüket. A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakoroltatása, minták elsajátítása. A gyerekek önismeretének folyamatos fejlesztése, a gyermeki önértékelés képességének kialakítása. - A segítő életmódra nevelés: A szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy e nevelés feladata kettős: a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése. Feladat: Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a gyerekek megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. 24

25 A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Együttműködési készség kialakítása. Kulturált kommunikáció elsajátítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése: olyan életrend kialakítása, működtetése, amelyben a gyerekek biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak és következetesen elvártak. Élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. A negatív, antiszociális minták pusztító hatásainak csökkentése, fékezése. Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az óvodai csoportban, az osztályokban, az iskolában, amelyben a gyerekek érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, az emberi együttélés szabályainak megismertetésével. A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (együttcselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás). Az intézmény úgy szervezze tevékenységeit, hogy a gyerekek legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. - A gyermekek nemzeti nevelése: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése 25

26 a hazaszeretet érzésének felébresztése a tanulók állampolgári nevelése az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek problémái iránt igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az óvoda iskola helyi közéletben való részvételre. 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermeki személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 7.1 A gyermek szocializációjának szakaszai - születéstől 3 éves korig a szocializáció színtere a család - óvodás kor (3-6 éves korig): a szocializáció színtere a család és az óvoda a szocializációs folyamat spontán kevés külső befolyásoló tényező hatására folytatódik spontán szerveződő mikrocsoportok jönnek létre, majd felbomlanak és újra szerveződnek probléma: a gyerekek heterogén szocializációs szinten kerülnek az iskolába feladat: átmenetet kell biztosítani az óvoda és az iskola között, e célból a nagycsoportosok iskolalátogatásokat tesznek az első osztályban, közös foglalkozásokon vesznek részt az iskolásokkal, az óvónő és a tanító 26

27 kölcsönös hospitálásokat végez, a pedagógusok és a gyerekek kölcsönös részvétele az óvodai és az iskolai rendezvényeken. - iskoláskor: a nivelláció időszaka az első iskolai év az első osztály tanítója az átmenetet a következő módszerekkel biztosítja: = első 6 hétben egyéni munkarend szerint dolgozik a gyerekekkel, fokozatosan alakítva, formálva iskolássá őket = az első osztályos közösség hatásszűrő és hatástovábbító szervként működik: hatástovábbító, mert továbbvisz olyan iskolai környezetbe átültethető csoporthagyományokat, amelyek biztosítják a gyerekek életében a folytonosságot: óvodai jelek használata, értékelés jelekkel, kötetlen óraütemezés hatásszűrő, mert fokozatosan elhagy, megszüntet óvodai közösségi szokásokat, amelyek nem alkalmazhatók iskolai környezetben = az alsó tagozat az iskolai közösségbe szervesen beépülve átmenetet teremt az óvodákor és a felső tagozat kollektívái között 7.2 A közösségszerveződés színterei a) Osztályközösség a gyerekek életkora szerint szerveződő csoportok b) Diákkörök a tanulók tevékenységei szerint szerveződő csoportok - szakkörök - sportkörök - tanulócsoportok - diákönkormányzat - diákönkormányzati választmány, amelyet az osztályok által delegált diákképviselők alkotnak. 27

28 A közösségfejlesztő pedagógiai tevékenység a) A különféle iskolai-tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az osztályfőnök közösségi tapasztalatok elemzése céljából évente 1 alkalommal - év elején - szociometriai felmérést készít (kivéve 1. osztály) Nevelési tervet készít a negatív hatások kiszűrésére, pozitív hatások erősítésére A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak csökkentése érdekében fejlesztési tervet/ egyéni fejlesztési naplót vezetünk. Az IPR-be történő belépéskor, ill. 8. osztály végén jellemzést készítünk a tanulóról. Kísérletet tesz a nevelési terv megvalósítására Év végén értékeli az elvégzett munkát b) A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A kisgyermek heteronom a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. c) Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: a közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a 28

29 cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. értékelni tudják a közösség munkáját d) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: tanórákon a pedagógus csoportos feladatokat ad, szükség szerint csoportokat szervez feladatok megoldására, osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozik a közösségfejlesztéssel tanórán kívül az iskola teret biztosít érdeklődési körök szerint szerveződő közösségeknek (szakkörök, sportkörök, fakultációs foglalkozások, kirándulások, hagyományőrző programok e) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: - a közösségszervezésben az adott gyermekcsoport jellegzetességeinek figyelembe vétele - a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása A cél olyan közösség kialakítása, amely mindenkor szem előtt tartja az egyén érvényesülésének kérdését nem hagyja figyelmen kívül a kisebbségek véleményét sem, bár napi tevékenységrendszere a többség akarata szerint működik nem támogat deviáns magatartásformákat az egyéni érdeket összehangolja a közösség érdekeivel, és nem engedi az egyéni érdekek felülkerekedését nem gátolja a személyiség önmegvalósítását nyitott más közösségek felé 29

30 befogadja az újat megújulva folyamatos fejlődésre képes fejleszti az empátia képességet. 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK - A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást és a kooperativitást. a A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 30

31 - Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli szervezeti formák és tevékenységek segítik: - Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és a jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat megalakítása demokratikus úton történik, maximálisan érvényesítve az önkéntesség és a nyilvánosság elvét. Iskolánkban az osztályközösségek minden tanév szeptemberében képviselőket delegálnak az intézményi szintű diákönkormányzatba. A képviselők száma az osztálylétszámtól függ fő esetén 2 képviselő 20 fő felett 3 képviselő A delegálás titkos szavazással történik. Minden tanuló választható és választó, aki az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. Az a diákképviselő, aki nem közössége megelégedésére látja el feladatát, visszahívható, helyette új tag delegálható. A diákönkormányzat tisztségviselőket választhat, bizottságokat nevezhet ki. Az elnök személyét kötelező megválasztani, más tisztségekről a választmány minden évben újra dönthet. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az intézmény vezetője bíz meg 5 éves időtartamra. 31

32 A diákönkormányzat minden tanév szeptember 30-áig újjáalakul. Október15-éig elkészíti éves munkatervét, melyet az iskolagyűlés elé terjeszt. A munkatervet az iskolagyűlés fogadja el. A munkatervet egyeztetni kell az intézményvezetéssel és a nevelőtestülettel. Az iskolagyűlés a diákság legfőbb érdekképviseleti szerve. Tagja az iskola valamennyi tanulója. A diákönkormányzat választott testülete az iskolagyűlés előtt teszi le az esküt, ekkor számol be az előző évben végzett munkáról. Az iskolagyűlés tanév közben bármikor összehívható. Az összehívást a tanulók nagyobb közössége (a tanulók létszámának 15%-a), a nevelőtestület, illetve a választmány kezdeményezheti. Véleményezési joga van a diákönkormányzatnak: - SZMSZ elfogadásában - szociális juttatások elosztásának elveiben - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában - házirend megalkotásában - Napközi otthon, tanulószoba. A törvényi előírásoknak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi ill. tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. Minden tanév májusában felmérjük a következő tanévben napközit, tanulószobát igénylő tanulók számát, és ennek megfelelően alakítjuk ki a csoportokat. A csoportokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével alakítjuk ki. A napközis csoportokba, ill. a tanulószobába valamennyi jelentkező hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulót felveszünk. - Diákétkeztetés. A tanulóknak igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. 32

33 - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról (5-8. osztályban) a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Programját úgy alakítjuk, hogy erős szálakkal kötődjék a tanórai testneveléshez, feladatait az iskolára építve határozzuk meg: bővítse a tanulók mozgáslehetőségét, edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, kitartásra, a szellemi és lelki összpontosítás készségére, a fair-play szellemére neveljen. Biztosítja a tanulók rendszeres versengését, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A vetélkedéseket sportáganként és évfolyamonként differenciáltan szervezi. Szakosztályai: kézilabda (lányok), labdarúgás (fiúk). Tömegsport foglalkozáson biztosítjuk többféle sportágban (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, sakk) a versengéseket, a mindennapos testmozgás lehetőségét. 33

34 - Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, a szaktanárok végzik. - Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy alkalommal, önköltséges alapon tanulmányi kirándulást szerveznek. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 34

35 - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtárosnak az iskolavezetéssel, valamint a pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartása biztosítja az igények figyelembevételét az állománygyarapításkor. A könyvtár fő feladatai közé tartozik, hogy a tanulókat: olvasóvá nevelje a könyvek, a kultúra tiszteletére nevelje megtanítsa az alapvető könyvtári tájékozódásra többkönyvűségre szoktassa önálló ismeretszerzésre nevelje megismertesse változatos információhordozók használatával. Ezeket a feladatokat az alábbi szolgáltatásokkal valósítja meg a könyvtár: kölcsönzés helyben használat könyvtárközi kölcsönzés 35

36 bibliográfiakészítés ingyenes számítógép-használat bevezetése ingyenes internet-hozzáférés biztosítása Emellett a könyvtár aktívan részt vállal az iskola életében, oktatásinevelési feladatait szakórai és könyvtári órai keretben valósítja meg. Részt vesz a tanulmányi versenyekre való felkészítésben, az irodalmi-, kulturális és nemzeti ünnepek lebonyolításában. Amennyiben igény merül fel más szolgáltatások megszervezésére, amennyiben lehetőségét látjuk, igyekszünk ezeket megszervezni, a minél hatékonyabb működés érdekében. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, 36

37 ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 37

38 9.1 Tanulási zavarok megjelenési formái, pszichológiai okai, korrekciója Megjelenési forma-tanulási Pszichológiai okokrészképesség A fejlesztés iránya Javasolt fejlesztő tevékenység nehézség zavarok Általános gyenge teljesítmény A nagymozgások fejletlensége Mászás kúszás: a Kúszás, mászás ellentétes kézláb (a mozgás segítségével középagyban a látás-hallás, mozgással járódnak be az idegpályák és egyensúlyozás Járások: játékos utánzó fejlődnek az agy különböző Járás: központiagy sztereó mozgások, egyensúlyozások, központjai) látás-hallás előre-hátra, nyitott és csukott (mozgáskoordinációs zavar) Mellúszás mozdulatai szemmel Keresztbe lendítések Járások ellentétes oldali kéz-láb mozdulatokkal, megérintésekkel Az írás görcsös, kusza, a finommozgás a kézizomzat lazítása ujjtorna mondókával szaggatott, egyenetlen. A betűk a vonalból, a számok a négyzetből kilógnak fejletlensége, a kézfej és az írásmozgás koordinációs tapintások (minél többféle) ujjak izmai még kötöttek gyakorlatok papír-ceruza gyakorlatok: (finommozgás koordinációs papír-ceruza gyakorlatok iránykövetés, vonalkövetés, pontok nehézségek) kirakások összekötése, labirintus megrajzolt összehangolatlan szem-kéz ábrák átírása selyempapíron, koordináció színezések (a vizuális mozgásos forma kirakások terméskőből, keresztcsatorna elégtelen pálcikából, korongból stb. működése) drót egyengetése, hajlítgatása, forma alakítás (pl.: O U L stb.) 38

39 Testnevelés órán társait figyelve lenézi, hogy mit kell csinálnia Betűk-számok fel nem ismerése, a hasonlók összetévesztése(b-d, 6-9) Szavak hibás olvasása (lábaláda, lapos-lagos) tükörírás-tükörolvasás (láttál) szótagcsere (Emese-Eseme, csókolom-kócsolom) betűcsere (reklám-lekrám) füzetében sorokat, oldalakat is kihagy A testséma ismeret hiánya (és Ki vagyok én? Saját testrészének, személyi az esetleges abból adódható Tükörgyakorlat zónáinak pontos ismerete, önismeret és önbizalom Testrészek megnevezése, megérintése nyitott és csukott hiánya) megérintése szemmel Testfunkció-ismeret Azonos oldali, majd kereszt A testséma fejlesztését irányú érintések segítő mozgások Társ testrészeinek megérintése megnevezés után Emocionális gyakorlatok A térben való tájékozódás Téri irányok gyakorlása, Tőlem jobbra, balra, fel, le, nehézségei, a síkban való téri személyi (zónák saját testhez előttem, mögöttem stb. tájékozódás fejletlensége való viszonyítás) Iránygyakorlatok olvasása, A rész-egész viszonya és Téri tájékozódás a síkban színlelése négy irányban Gestalt-látás észlelési A rész-egész és a Gestaltlátás problémái (vizuális) fejlesztése Kivetített képen, adott képhez viszonyítva mások helyének meghatározása Tájékozódás ponthálóban, négyzetrácsban Szétvágott betűk-számok összerakása Hiányos képek, betűk, számok hiányzó részeinek pótlása 39

40 Adott betű fel nem ismerése, ha az más színű, méretű és helyzetű Nyomtatott és írott betűk azonosításának problémái Nem ismeri fel a szóban a megadott betűt, a mondatban a kiemelt szót, a szövegben a kiemelt mondatot Az alak állandóságának, az azonosságok és különbözőségek észlelésének nehézségei (vizuális) Az alak-háttér megkülönböztetésének zavara (vizuális) Azonos formájú, de eltérő Csoportosítások megadott színű, mintájú, méretű tárgyak, képek stb. összehasonlítása, különbözők között az azonos szempont szerint tárgyakkal (pl. építőkockák, játékok, gombok, gyöngyök) keresése, hasonlók között a Képekkel, kártyákkal végzett különbségek megállapítása gyakorlatok feladatlapok megoldása Fólián: képek azonosítása, különbség megfogalmazása, betűsorban azonos betű, számsorban azonos szám felismerése vagy különböző megjelölése Eligazodni kusza vonalak Eseményképen megnevezett rész között, egymásra rajzolt ábrák megkeresése felismerése, egyedeire bontása A pókháló mögötti ábrák, betűk, számok keresése, színezéssel történő kiemelése Egymásra rajzolt ábrák megnevezése, megszámlálása Egymásra írt betűk átírása-esetleg sorbarendezéssel szavak 40