07. Lőfegyverek rendszertana.doc

Átírás

1 VII. AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK A) FÉLAUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA Azokat a fegyvereket, amelyek az ismétlési ciklusban, négy mozzanatot (nyitás, töltés, reteszelés és hüvelykivetés) saját belső energiájuk felhasználásával, az elsütést pedig emberi energiával (külső energia) végzik, félautomata fegyvereknek nevezzük. Pl.: a pisztolyok (forgópisztolyok kivételével), távcsöves puska. B) AUTOMATA FEGYVEREK FOGALMA Azokat a fegyvereket, amelyeken ismétlési ciklus minden elemét - még az elsütést is - saját belső energiájuk felhasználásával végzik, automata fegyvereknek nevezzük. Összegezve tehát minden sorozatlövő kézifegyver automata. A fegyverek automatizáltságának feltételét a bennük lejátszódó folyamatokból adódó nagy energia biztosítja. C) VEGYES ÜZEMMÓDÚ FEGYVEREK Az olyan fegyvereket, amelyek automata és félautomata üzemmódban egyaránt alkalmazhatók, vegyes üzemmódú fegyvereknek nevezzük. Vizsgáljuk meg a rendszeresített 7, 62 mm-es gépkarabélyt és hasonlítsuk össze egy géppuskával, ill. egy súlyzáras pisztollyal. A gépkarabélyon a tüzelési módot tűzváltókar segítségével változtathatjuk. Állíthatjuk a fegyvert egyeslövés leadására és sorozatlövésre is. Tehát egyszer félautomata módon működik, máskor pedig teljes automata. Ezzel ellentétben a pisztoly csak egyes lövésre képes, tehát félautomata, a géppuska pedig csak sorozatlövésre, tehát automata. D) AZ AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK RENDSZERTANI FELOSZTÁSÁNAK TAR- TALMA Az automata és félautomata fegyvereket négy nagy osztályba sorolták, amely osztályok valamelyikének csak egy-egy jellegzetes fegyvertípusa van. I. Osztály az energiaátadáson alapuló rendszerek: ide tartoznak azok a fegyvertípusok, amelyeknél a csőben levő lőporgáz nyomásából adódó energiát használták fel a fegyverek ismétlési folyamatának végrehajtására. Attól függően, hogy ez a nyomás mire fejti ki hatását, alakultak ki az egyes csoportok. Ha a lőporgáz nyomását hátrafelé a zárra, a peremágyon keresztül fejti ki, akkor a gáz jelentős része képes lesz a zár mozgatását elvégezni. Ha lövés közben nem bontjuk meg a cső és a zár kapcsolatát, akkor találkozunk a csőhátrasiklásos rendszerekkel, amelyeket a tüzérségi technikában, széles körben alkalmaznak. A csőhátrasiklásos kézifegyvereknél a cső általában csak egy bizonyos szakaszon kíséri a zárat a hátrasiklásban. Azok a fegyverek, amelyeknél a zár nyitását az egész fegyver tehetetlensége és hátrasiklása végzi, szintén ebbe az osztályba tartoznak. II. Osztályba a csőből elvezetett gáz energiáját felhasználó rendszerek tartoznak. Másik megoldásnak látszott, hogy a csőben lényegében fő energiájukat vesztett gázokat elvezetik, és ezt használják fel az ismétlőszerkezet mozgatására. Az itt nyert energia kiválóan alkalmas az ismétlőszerkezet mozgatására és a lövedék mozgását sem befolyásolja. Széles körben alkalmazzák, főleg gépkarabélyoknál, de golyószóróknál és géppuskáknál is. Legelterjedtebb változata a csőfuraton keresztül elvezetett gázok visszafordítása és felhasználása. III. Osztály a lövedék csőben való mozgását felhasználó rendszerek. A huzagolt csövű fegyverek feladata, hogy a csőben olyan forgó mozgást adjon a lövedéknek, amely a röppályán való állékonyságát biztosítja. A huzagokba való sajtolódáshoz megfeleld erő szükséges, amelyet vektoriálisan elképzelve a csavarvonal érintőjének irányába hat. Ez természetesen csőtengellyel párhuzamos, csőtorkolat felé mutató és a csőtengelyre merőleges összetevőkre bontható. Ez az erőkomponens, amely a csövet forgásra kényszeríti. Ezt a mozgást, illetve ennek reakcióerejét használják fel az ismétlési rendszer megvalósításához: Igen kevés fegyver készült ilyen működési elvvel.

2 IV. Osztályba vegyes típusú fegyverek tartoznak. Ebbe az osztályba lehet azokat a különleges elven működő automata és félautomata fegyvereket sorolni, amelyek az első három osztály egyik csoportjába sem sorolhatók be. Ilyen fegyverek is készültek, nem nagy számban ugyan, de rendszertanilag megtalálták helyüket a felosztásban. F) AUTOMATA ÉS FÉLAUTOMATA FEGYVEREK ZÁROLÁSA (SÚLYZÁRAS FEGYVEREK KIVÉ- TELÉVEL) 1. Mereven reteszelt fegyverek Tökéletes zárolást akkor lehet elérni, ha a fegyver csövét a lövés pillanatában lezárjuk. Ekkor a cső és a zár között oldható, de szilárd kötés jön létre. Az ilyen kötéseknél a zárás, reteszelés tökéletes és ezt addig kell biztosítani, amíg a lövedék a csőben tartózkodik. Ismétlőfegyvereknél a probléma megoldása egyszerű volt, hiszen a nyitást a lövő végezte akkor, amikor lövés után válláról levette fegyverét. Félautomata és automata fegyvereknél a zár kinyitását a szerkezeti elemek önműködően végzik, ami már komoly gondot jelent a kötések kialakításánál. 2. Zárformák és zárkötések A könnyen és gyorsan oldható, de ugyanakkor biztonságos és tökéletes reteszelést biztosító zárformák a következők: 1. Forgással záródó kötések: Csavarkötés, Bajonett zárolás; 2. Billenő zárolás 3. Külön retesztestes zárolás 4. Csuklós-karos zárolás a) Csavarkötés A zár kialakítása tulajdonképpen egy önzáró csavarmenet, amelynek palástfelülete meg van szakítva (62. ábra). 62. ábra A nyitás gyorsan jön létre, a menetemelkedésnek megfelelő irányba el kell fordítani, majd hátrafelé nyitható. Az ilyen zárak nagy terhelést bírnak ki.

3 b) Bajonett zárolás 63. ábra 1. Reteszelő szemölcsök A 63. ábrából látható, hogy a zárolást - amely forgó és haladó mozgású - két szimmetrikusan elhelyezett reteszelő szemölcs végzi. A hátraható erőket a C felület veszi fel. Ez a felület nyírásra van igénybe véve. Ez a zárolási forma kisebb igénybevételt bír ki, de gyors az oldása. A többi zárolási formával későbbiekben fogunk foglalkozni. F) SZABADON HÁTRASIKLÓ SÚLYZÁRAS FEGYVEREK 1. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek meghatározása Azokat a fegyvereket, amelyeknél a zár és a cső között semmilyen merev kapcsolat nincsen, a zárolást csupán a zár tömegének nagysága határozza meg, szabadon hátrasikló súlyzáras fegyvereknek nevezzük. 2. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek működési elve Az első automata és félautomata fegyverek működési elvét a tömegek tehetetlensége és az impulzusok egyenlősége határozza meg. A szerkesztők hamar meglátták azt a jelenséget, hogy ha a cső, csőfar felöli részét egy nagy tömeggel lezárják, akkor egy bizonyos ideig biztosítják a zárolást. Az ötletet az impulzustétel adta (64. ábra). 64. ábra 1. Cső; 2. Zár; M/ A zár tömege; V/ A zár tömegének sebessége; m/ A lövedék tömege; v/ A lövedék tömegének sebessége

4 Az impulzustételt felírva, belső, zárt rendszerre: m v = M V Ezt átrendezve és kifejezve a hátrasiklás sebességét: V = m v M Ez az összefüggés kifejezi, ha a nevezőben levő tömeget növeljük, a fordított arány miatt a zár hátrasiklási sebessége kisebb lesz. Ha a zár tömegét végtelen nagyra választjuk, akkor a zárolás tökéletes, tehát a hátrasiklási sebesség nulla. 3. Szabadon hátrasikló súlyzáras fegyverek zárkialakításai Napjainkig e fegyvercsalád számtalan változata alakult ki. Az ilyen elven működő fegyvertípusok kis méretűek, könnyen kezelhetők. Ezért mind pisztolyoknál, mind géppisztolyoknál egyaránt alkalmazták. Szerkezeti megoldásaiban majdnem minden típus azonos felépítésű, hiszen a kevés alkatrész elhelyezése nem okozott gondot. Egyedüli problémát jelentett a zár tömegének és a rugónak az elhelyezése. A pisztolyoknál oldották meg a leghamarabb a nagytömegű zár elhelyezését. Mint ismert, itt az ismétlési folyamatot a szánszerkezet végzi. Ha a zár tömegét növeljük a szán tömegével úgy, hogy azzal egy anyagból és egy darabból készítjük, akkor egy nagy súlyú, de mégis funkcionáló egységet kapunk. Hátra maradt tehát a helyretoló rugó elhelyezése. A 65. ábrán egy olyan kialakítást látunk, ahol a rugó a cső alatt elhelyezett rugóvezetőre van rátéve. Hátrasikláskor a rugó tehát vezetve van. 65. ábra 1. Helyretolórugó-vezető; 2. Helyretolórugó; 3. Cső; 4. Szán 66. ábra

5 A 66. ábra már tökéletesebb kialakítást mutat. Itt a csőre húzták a helyretolórugót. Kialakítás szempontjából ez az utóbbi az előnyösebb, mivel a szán teljesen centrikus terhelést kap, nem befolyásolják a lövés pontosságát. A géppisztolyoknál nem jelentett gondot a rugó elhelyezése, mivel a tokszerkezet helyet biztosított. Így valamennyi fegyvernél a rugót a zár mögé helyezték el a tokban ben az amerikai Winchester gyár elkészítette a - megszokottól eltérő kialakítású- mozgó, lengő-rendszerű töltényűrt, abból a célból, hogy a súlyzáras automata fegyvereknél a nyitáshoz szükséges nyomás fokozódását érje el abban az esetben, ha a lőszer teljesítménye nem elég nagy (67. ábra). 67. ábra 1. Cső; 2. Tár; 3. Adogató; 4. Zár; 5. Lengő töltényűr; 6. Töltényűr mozgási lehetősége; 7. Helyretolórugó; 8. Tehetetlenségi rúd; 9. Tok; 10. Kakas; 11. Tehetetlenségi rúd csapja A lengő töltényűr egy kis acélblokk, amelyben töltényűrt alakítanak ki. Ezt a mozgó egységet a cső hátsó részébe helyezik, a szabályos töltényűr eredeti helyére. A lengő töltényűrt úgy szerelik be, hogy kb. 3 mm-t szabadon mozoghasson előre és hátra (tehát egy üreges dugattyú kerül a töltényűr helyére). Működése: A fegyver kézzel történő felhúzása, illetve csőre töltése, majd a billentyű meghúzása után a kakas az ütőszegre csap, ami indítja a lőszer csappantyúját és annak szúrólángja segítségével, begyújtja a lőport; A keletkező gáznyomás visszaható ereje a zárszerkezetet és a lengő töltényűrt együtt löki hátra mintegy 3 mm-es távon, mihelyt elegendő nyomás áll rendelkezésre az acélblokk tehetetlenségének legyőzéséhez. A hüvelyfal még feszesen tapad a töltényűr falához, amikor a teljes lengő töltényűr már hátrafelé mozog. Ekkor rés keletkezik a töltényűr és a csőfar között. A kiterjedő lőporgázok beáramlanak ebbe a hézagba, s erős nyomást fejtenek ki a lengő töltényűr egész homlokzatára. Ilyen módon a hátralökés mértéke jóval nagyobb, mint abban az esetben, ha ugyanakkora nyomás csak a sokkal kisebb felületű hüvelyfenékre hatna. Ezáltal a kis teljesítményű lőszer viszonylag alacsony nyomásának elegendő működési felület áll rendelkezésére ahhoz, hogy a zárszerkezet nyitását végrehajtsa. A továbbiakban a zárat a tusban (agyban) elhelyezett helyretolórugóhoz csatlakozó tehetetlenségi rúd (a zár farrészéhez illeszkedő csapjánál fogva) szintén hátrakényszeríti, s újra megfeszíti a kakast; A zár és a tehetetlenségi rúd teljes hátramozgása során a zárszerkezetbe épülő hüvelykivető kiveti az üres hüvelyt a tok kivető nyílásán át, majd a tölténygátló elfordul, új lőszert enged a csőtárból az adogatóba; Az összenyomott helyretolórugó a tehetetlenségi rudat visszafelé indítja, s ezáltal előrelöki a zárat. Amint a zár megkezdi előremozgását, az adogató az új lőszert a zár elé emeli, amely azt eredeti helyzetébe visszakerülve a töltényűrbe továbbítja. Megjegyzendő, hogy a lengő töltényűrrel szerelt fegyverek nem tisztán szabadon hátrasikló rendszerűek, ugyanis a mozgó töltényűr lövéskor néhány milliméteres távon hátrasiklik, tehát a mechanizmus a röviden hátrasikló fegyverekéhez hasonló. Ugyanakkor tisztán rövid hátrasiklásának sem nevezhető, mivel a zár nincs mechanikusan a csőhöz kapcsolva (reteszelve).

6 4. Súlyzáras fegyverek értékelése 07. Lőfegyverek rendszertana.doc Előnyei: A zár egyszerű felépítésű, ez az ismétlőszerkezet. Nincs szükség külön reteszelő berendezésre, amely szilárdan köti a zárat a csőfarhoz; Működése biztonságos; A zár tömegének helyes megválasztásával a méretek kellőképpen csökkenthetők; Előállítási költségek alacsonyak, tömeggyártásra alkalmas. Hátrányai: A szilárd reteszelés hiánya miatt a zár a hüvely megcsúszása után kinyit, így a zárolás nem megbízható; Gázszivárgás előfordulhat a tok felé; Mivel a zár a hüvellyel együtt siklik hátra, amikor a cső még nyomás alatt van, ezért a hüvely fala könnyen megrepedhet; Csak kis teljesítményű lőszert tüzelhet; A helyretolórugó gyengülése miatt véletlen balesetek könnyen előfordulhatnak. A fenti érékelésből látható, hogy egyszerű szerkezete miatt, több súlyos hátránya van. A hátrányokat különböző megoldásokkal próbálták megszüntetni. Ezek közé tartozott az un. előgyújtás, ami nem igényelt semmiféle késleltető berendezést. (A szerkesztők ezzel a megoldással próbálták késleltetni a zár nyitását.) C) KÉSLELTETETT SÚLYZÁRAS FEGYVEREK 1. A késleltetett súlyzáras fegyverek meghatározása Azokat a súlyzáras fegyvereket, amelyeknél a zár kinyílásának kezdeti szakaszát valamilyen mechanikus szerkezettel késleltetjük addig, amíg a lövedék a csőtorkolaton ki nem lép, késleltetett súlyzáras fegyvereknek vagy más néven félszabadon hátrasikló súlyzáras fegyvereknek nevezzük. Ez a meghatározás csak akkor érvényes, ha a fegyver jellegében továbbra is megtartja súlyzáras voltát, vagyis a zár nincs lövés közben a csőhöz szilárdan kötve. 2. Késleltetés rugó előfeszítéssel A késleltetés legegyszerűbb módja, ha a rugó előfeszítettségét olyan méretűnek határozzuk meg, hogy a zár csak akkor tudja legyőzni a rugóerőt, ha a lövedék a cső torkolatánál van. A 68. ábrán a Schwarzlose-géppuska zárszerkezetét mutatjuk be. 68. ábra 1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretolórugó; 5. Csuklóskar; A/ Csukló (tokhoz rögzít); B/ Csukló (a két kart kapcsolja össze); C/ Csukló (zárba rögzít)

7 3. Mechanikusan késleltetett súlyzáras fegyverek A súrlódás és a rugóerő bizonyos késleltetést biztosít a súlyzáras fegyvereknél, de ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a zárnyitás kellően biztonságos legyen. Ezért a zár hátrasiklásának erejét rossz mechanikai hatásokkal rontjuk, így tökéletesedik a zárolás. Ennél a megoldásnál a zár két csuklós karral csatlakozott a tokhoz és mellső helyzetében közel volt a szerkezet holtpontjához. A zár súlya meglehetősen nagy, mögötte pedig erős helyretolórugót helyeztek el. A zár a tokban úgy mozog, ahogyan a gőzgép vagy a robbanómotor dugattyúja a hengerben, e mellett a zárhoz egy forgattyú és egy hajtórúd is csatlakozik. Ha a hajtórúd másik végét a tokban csapágyazzák, akkor nyilvánvaló, hogy a forgattyús szerkezet holtponti helyzetében (amikor a forgattyú és a hajtókar egy egyenesbe esik) a zár a lőporgázok hatására egyáltalán nem mozoghat. Mivel a kialakításnál a zár elülső helyzetében a forgattyú holtponti helyzetéről kissé eltérő állásban van, ilyenkor a lőporgázok nyomóerejének jelentős része a tengelyekre és a csapágyakra hat, kisebb részük pedig a zárat elmozdítja hátrafelé. A zár elmozdulása azonban rendkívül csekély, mert mielőtt még a zár jelentékenyebb mozgást végezhetne, a lövedék már kilép a csőtorkolaton. Thompson-rendszerű késleltetés (69. ábra). 69. ábra 1. Zártest; 2. Ütőszeg; 3. Elsütő emelő; 4. Retesztest; 4/ Reteszelő szemölcs; k/ A késleltetés mértéke; A/ Reteszelt helyzet A zárat egy 75 -os dőlésszögű reteszpálya szakítja meg. Ebbe illeszkedik be a retesztest, amelynek reteszelő szemölcse a tokban kialakított 45 -os vezérlőpályában helyezkedik el. Ha a retesztest az ábrán látható helyzetben van, akkor a zár bereteszelt, mivel a retesztest vezérlő szemölcse a tokhoz kapcsolódik, és nem engedi a zár hátramozdulását. (A retesztest a zárban kialakított pályán a zár előre és hátra mozgásának megfelelően le- illetve felfelé mozog.) Vizsgáljuk meg a késleltetés folyamatát és annak mértékét. Lövéskor a hátraható erő a zárat a lövedék mozgásával ellentétes irányba kényszeríti. Hátramozgását csak úgy tudja a zár végrehajtani - úgy tud hátrasiklani - ha a zárban mozgó retesztest - vezérlő pályája által - felső helyzetbe kerül. A lőporgázok zárra átadódó nyomásának hatására először a 45 -os pályán kezd felfelé mozogni a reteszelő szemölcs, aminek hatására a zárban kialakított 75 -os reteszpályába illeszkedő retesztest ferdén felfelé mozog. A zár mindaddig reteszeli a csőfart, amíg a retesztest reteszelő szemölcse vízszintes irányban, a csőtengellyel párhuzamosan hátrafelé nem mozog. E helyzet elérésénél nyitja a zár a töltényűrt. Ebből látható, hogy ennél a késleltetési megoldásnál a késleltető test gyorsítva van egy 45 -os pályán, a zár pedig lassítva egy 75 -os pályán. Ebből adódóan a késleltetés mértékét a 69. ábra k távolsága adja.

8 4. Késleltetés előgyújtással a) Az előgyújtás fogalma A lőszer csappantyújának begyújtását akkor végezzük, amikor a zár még mozog előre. Ez különösen a súlyzáras fegyvereknél lehetséges, ahol a zár tömege nagy, így a tehetetlensége is nagy. A helyretoló rugótól kapott impulzus következtében a zár siklik előre. A peremágy egy bizonyos távolságra van a hüvelyfenéktől. Az ütőszeg ráüt a csappantyúra, a gázfejlődés megindul, sőt a lövedék is. A zár csak akkor ütközik a hüvelyfenékre, amikor a hüvely a nyomás miatt a megcsúszás határa felé közeledik. Folyamatát a 70. ábra mutatja. A csappantyú begyújtását a 0 holtponti helyzetből előrehúztuk egy b távolsággal. Amíg a zár megteszi a b utat, addig a lövedék az x m távolságot teszi meg. A zár ekkor fokozatosan lassul és megáll. A megállás ideje alatt a lövedék még megtesz egy x e utat. 70. ábra Tehát a szabad súlyzáras rendszerhez képest, x e -el több utat tesz meg a lövedék, ami rövidebb csövű fegyvernél már a csőtorkolat környékén van. Ekkor áll a zár, a hátraható erők nagyobbak, mint a súrlódás, tehát a zár megindulhat hátra. b) Zár kialakítása előgyújtásos fegyvereknél Az előgyújtásos fegyvereknél az előgyújtás időzítése igen fontos. Ha a csappantyú begyújtása túl korán történik meg, akkor nem jön létre a megfelelő mértékű késleltetés. Ha pedig túlságosan későn történik, akkor a már hátramozgó hüvely mellett gázkifúvás jön létre, amely a lövedék kezdősebességét csökkenti. 71. ábra 1. Előgyújtás mértéke; 2. Rögzítő csap

9 Ezért az ilyen típusú fegyvereknél rögzített ütőszeget kell alkalmazni. Ezek pontosságát, peremágytól való távolságát precízen be kell állítani. Ilyen kialakítás a 71. ábrán látható. c) Előgyújtásos fegyverek értékelése Előnyei: A kisebb működő energiáik következtében a zár tömegét csökkenteni lehet, körülbelül a felére; A zárszerkezet sebességének csökkenésével gyengébb tokszerkezet kivitelezésére van lehetőség. Hátrányai: Nehéz az előgyújtás mértékének beállítása; Ha az ütőszeg hosszabb, korai előgyújtás lehetséges; Az előgyújtás korai voltán kívül, az ütőszeg hosszúsága olyan mértékű is lehet, hogy átszakítja a csappantyúlemezt és a gázok kifúvása balesetet is okozhat; Az ütőszeg kopása csökkenti az előgyújtás mértékét, sőt ha a tűréshatár alá megy, a fegyver átalakulhat szabadon hátrasikló rendszerré is. A súlyzáras fegyverek hátrányainak kiküszöbölésére, illetve nagyobb energiájú lőszerek alkalmazásának megteremtése céljából fejlesztették ki a különféle a fegyver belső energiáját felhasználó merev reteszelésű automata és félautomata fegyvereket, amelyeket a következő fejezetekben mutatunk be. H) A HOSSZÚ CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK 1. A csőhátrasiklásos fegyverek Lövéskor a hátrasiklási energia hatására az egész fegyver hátrasiklik, ez károsan befolyásolja a lövőt a célzásban. A csövet és zárat különválasztva a fegyver többi részétől, majd rugóval kiegyensúlyozva egy olyan egység jön létre, ahol a cső és a zár együtt siklik hátra, elméletileg függetlenül a fegyver többi részétől. Az ilyen felépítésű fegyvereket csőhátrasiklásos rendszerű fegyvereknek nevezzük. Ezt a rendszert az együttes hátrasiklás úthosszának függvényében további két csoportra tudjuk osztani: rövid, illetve hosszú csőhátrasiklásos fegyverekre. 2. A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek fogalma Ha a cső a zárat teljes hátrasiklási hosszán kíséri, a szétválás a hátsó holtponti helyzetben történik, akkor hosszú csőhátrasiklásos fegyverről beszélünk. a) A hosszú csőhátrasiklásos fegyverek kialakítása Nyugalmi helyzetben a zár mereven kapcsolódik a csőfarhoz (72. ábra).

10 72. ábra 1. Cső; 2. Csőrugó; 3. Tok; 4. Zár; 5. Helyretoló rugó; 6. Elsütő szerkezet 73. ábra Lövéskor a cső a zárral hátrasiklik, a megengedett hátrasiklási hosszúság teljes mértékével. Ekkor a zár az elsütő emelőbe akad és a hátsó holtponti helyzetében rögzítődik (73. ábra). A cső, a csőrugó hatására előreigyekszik, a zár marad egyhelyben, a cső előresiklik és megtörténik a kireteszelés (74. ábra). A kireteszelés után a cső folytatja útját előre, megtörténik a hüvely kivonása és kivetése. Lövés kiváltásakor az elsütő emelő lesüllyed, a zár felszabadul és előresiklik (75. ábra). Bajonett zárolási rendszer gyakran kerül alkalmazásra, meg kellett oldani a haladó és forgó mozgását a zárnak. Ezt úgy oldották meg, hogy a zár köré egy un. zárvezetőt képeztek ki (76. ábra), amelynek a feladata a ki- és bereteszelési mozgások megvalósítása volt. 74. ábra 75. ábra

11 A zárvezető palást felületén egy nagy menetemelkedésű csavarpályát alakítottak ki, amely a záron levő csappal kapcsolódik. A zárvezető rögzítésével forgómozgását megakadályozzák, így a benne kialakított kényszerpályával a zárat elfordította egyenes vonalú mozgása közben. 76. ábra 1. Zár; 2. Zárvezető; 3. Csap b) A hosszú csőhátrasiklásos rendszer értékelése Lövés közben nagy a hátrasikló tömegek energiája; Lövéskor keletkező energia nagy tömegek mozgatására, ki- és bereteszelésére fordítódik, kicsi lesz a hátrasiklás sebessége, nő a két lövés közötti idő, csökken a tűzgyorsaság; Külön cső- és zár-helyretolórugót kell alkalmazni, ami növelni a bonyolultságot, ezáltal nő a meghibásodási lehetőség. A fenti hiányosságok miatt nem terjedt el ez a rendszerelv a gyakorlatban. I) A RÖVID CSŐHÁTRASIKLÁSOS FEGYVEREK 1. A rövid csőhátrasiklásos fegyverek meghatározása Az olyan fegyvereket, amelyeknél a hátrasiklási folyamat megindulásakor a cső és a zár együtt siklik hátra, de a cső hátrasiklása nem egyenlő a zár hátrasiklási mértékével, hanem annál lényegesen kisebb, rövid csőhátrasiklásos fegyvereknek nevezzük. A rövid csőhátrasiklásos fegyverek működése A kireteszelés folyamata a cső hátrasiklásának helyzetéig tart. Ezalatt a lövedék minden esetben elhagyja a csövet, majd megtörténik a kireteszelés, a cső és a zár egymástól elválik, a cső megáll. A zár a hátrasiklási energia hatására tovább folytatja útját, létrejön a hüvely kivonása és kivetése. A helyretoló rugót csak a hátrasikló zár nyomja össze, így az előresiklásban is csak a zár vehet részt. Az előresikláskor történik meg az új lőszer betöltése, majd a csőfar lezárása.

12 A cső a reteszelés folyamán siklik ismét mellső helyzetébe (77. ábra). 07. Lőfegyverek rendszertana.doc 77. ábra 1. Cső; 2. Zár; 3. Tok; 4. Helyretoló rugó A rövid csőhátrasiklásos fegyverek felosztásánál a zár mozgását vették alapul. A csoportosítás a következők szerint alakul: 1) A zár haladó mozgást végez: a) retesz vízszintes síkban mozdul el; b) retesz függőeleges síkban mozdul el; c) retesz forgó mozgást végez; d) reteszelést csuklós mechanizmus biztosítja; 2) A zár forgó mozgást végez; 3) A zár oldalt elmozdul; 4) A zár a cső előtt elbillen. 1. a) A zár haladó mozgást végez, a retesz vízszintes síkban elmozdul E csoport jellegzetes típusa a Mauser-automata puska, a (78. ábrán) felül nézetben látható. A reteszek a csőhüvelyhez vannak rögzítve, tehát hátrasikláskor csak a cső hátrasiklásával mozdulnak hátra. A reteszelő testek a zár oldalán lévő reteszelő fészekbe illeszkednek és így kapcsolják a zárat a csőfarhoz.

13 78. ábra 1. Cső; 2. Töltényűr; 3. Csőhüvely; 4. Csőköpeny; 5. Zártest; 6. Ütőszeg; 7. Reteszelő test A retesztestek kibillentését a fészekből, a csőköpeny akadályozza meg. Lövéskor a cső a zárral és a reteszekkel hátrasiklik, a retesztest karja beleütközik a h jelű felületbe a csőköpenyen és elfordul az a forgáspont körül, kilép a retesz fészkekből. A zár ekkor képes lesz a hátrasiklásra, cső megáll, csak a zár mozog hátra (79. ábra). 79. ábra 1. b) A zár haladó mozgást végez, a retesz függőleges síkban mozdul el Ebben a rendszerben a zár a csővel egy vagy több reteszelő elem segítségével van összekapcsolva. Ilyen kialakítású a 35 M. Mauser-pisztoly (80. ábra).

14 80. ábra 1. Zár; 2. Retesztest; 3. Reteszemelő; 4. Cső; 5. helyretoló rugó A/ A retesztest forgáspontja; Z/ A retesztest nyúlványa A lövés pillanatában a cső és a zár hátrasiklik, magával viszi a retesztestet is. A zár mindaddig nem nyit ki, míg a retesztest valamilyen oknál fogva le nem billen és a reteszelő szemölcsei a zár alján levő reteszfészkekből ki nem lépnek. Ez csak akkor következik be, ha a retesztest nyúlványa a retesz emelőfelületének ( Q ) ütközik, amelynek belső fala ferdére van marva. Ezen a ferde felületen elcsúszva, a retesztest lesüllyed; a zár halad tovább. Ameddig a cső és a zár az a távolságot meg nem teszi, a lövedék elhagyja a csövet. További hátrasiklásnál megtörténik az ürítés, és a helyretolórugó összenyomása. Előresikláskor megtörténik a töltés, a zár felütközik a csőfaron, csövet előretolja. A reteszelés csak akkor indul meg, ha a retesztest "Z" nyúlványa eléri a reteszemelő "T" felületét, ekkor a reteszemelő a reteszt a zár reteszfészkébe emeli, létrejön a szilárd kapcsolat a zár és a cső között. 1. c) A zár haladó, a retesz forgó mozgást végez Ennél a rendszernél a zár megtartja egyenes vonalú mozgását, de a retesztest a kireteszelést elfordulásával biztosítja. Ilyen megoldású a 30. M. Breda golyószóró. A csövet és a zárat egy hüvely fogja össze (81. ábra). A zárhüvely szabadon mozoghat a nyíl irányába, szabadsági fokait csak a csőborda veszi el, ezért a csőtengely irányába elmozdulni képtelen.

15 81. ábra 1. Reteszhüvely; 2. Cső; 3. Csőborda; 4. Bajonett zár pályája; 5. Reteszhüvely csapja A reteszhüvely automatikus elfordulását egy un. reteszelő lemez biztosítja (82. ábra), ami a rendszerben különálló elem. Ez fogja biztosítani a bajonettzáras-kötés végrehajtását a cső-zár viszonylatában. 82. ábra 1. Reteszelő lemez; 2. Reteszhüvely; 3. Zár; 4. Cső; 5. Vezérlőpálya Leegyszerűsítve a működését, a reteszelő hüvely fölé elhelyeztek egy reteszelő lemezt, amelynek ferde pályája a csőtengely irányú haladó mozgást, csőtengely körüli forgó mozgássá alakítja át. Ez a forgó mozgás kellett ahhoz, hogy a reteszhüvely nyissa vagy zárja a zárat. Tehát a működése: a cső a reteszhüvellyel és a zárral hátrasiklik. Mivel a reteszelő lemez a tokban van rögzítve, így elmozdulásra képtelen, a hátrafelé mozgó reteszhüvelyt forgó mozgásra kényszeríti a hüvely csapja és saját vezérlőpályája által. A szükséges elfordulás után a cső felütközik és megáll a zár pedig a hátrasiklást egyedül folytatja a kapott impulzustól. 1. d) A zár haladó mozgást végez, a reteszelés csuklós mechanizmussal biztosított Ennek a megoldásnak az alapja, a három csukló egyvonalúságának instabilitása. Ha a három csukló egyvonalban van, akkor az ebben a vonalban ébredő erőknek nincs olyan összetevője, amelyik a középső csuklópontot nyitná.

16 Ha az egyik csuklót - általában a középsőt - kimozdítjuk ebből a helyzetből, a hátrasiklási energiából származó erők automatikusan egyre gyorsuló mozgással nyitják a zárat. E megoldást jól szemlélteti a 9 mm-es Parabellum-pisztoly (83. ábra). A három csukló (A-B-C) egyvonalban van és mind a három lövéskor a zárral és a csővel együtt siklik hátra. A vezérlőpálya, mivel a tokhoz kapcsolódik az egész folyamat alatt egyhelyben marad. A hátrasiklás folyamán a "B" csukló felütközik a kényszerpályán, ami a csuklót felfelé kényszeríti. A cső megáll, a "B" csukló pedig folyamatosan felfelé elmozdulva nyitja a zárat, megtörténik a hüvely kivetése. Ezután kezdődik az előresiklás, töltés, majd a csőfar lezárása. A pisztolyról bővebben teszek említést a VIII. fejezetben 2) A zár forgó mozgást végez 83. ábra 1. Cső; 2. Csőfoglalat; 3. A tok kényszerpályája; 4. Csuklószerkezet; A-C/ Csuklók Kialakítására jellemző, hogy a reteszelő elemet egy darabból alakították ki, a reteszelést végző felületeket pedig a zárfejen helyezték el. A ki- és bereteszelésnél a zárfej egyenes mozgását a tokba beépített kényszerpálya segítségével forgó mozgássá alakították. 14, 5 mm-es KPVT-géppuska zárszerkezete a 84. ábrán látható. 84. ábra 1. Cső; 2. Zárfej; 3. Zárvezető; 4. Vezetőgörgők; 5. Gyorsító pálya; 6. Gyorsító görgő

17 Lövéskor a cső a lőporgázok hatására hátrasiklik, a csőtorkolaton elhelyezett visszalökéserősítő még fokozza is a hátrasiklást. Amikor a gyorsító görgő a tok ferde pályájának ütközik, a zárfejet elfordítja a zárvezetőben levő pálya hatására, ennek következtében megtörténik a kireteszelés. Ezután a tok hosszanti pályájában a két görgő egyvonalban halad. Reteszeléskor a zár előresiklik, a zárfej felütközik a csőfarra és megáll. A zárvezető ekkor még tovább siklik, és a paláston kiképzett, csavarvonalszerű gyorsító pálya a zárfejet elfordítja, létrejön a reteszelés. 3) A zár oldalt elmozdul Működési elve tulajdonképpen a rövid csőhátrasiklás következtében a zár oldal irányú kimozdulása, mely áltál kapcsolódik szét a cső és a zár. Ilyen megoldást mutat a 85. ábra felülnézetben. 85. ábra 1. Cső; 2. Reteszelő; 3. Zár; 4. A tok vezető pályája Az ábrázolt helyzetben a zár és a cső között merev kapcsolat van. Ha a cső a zárral hátrasiklik, előbb a reteszelő fordul el oldalra, felszabadul az egyik biztosítása, tehát csak az "A" reteszelő váll tartja a zárat. A zár továbbsiklik hátra a csővel, ekkor a tok kiszögelése jobbra kimozdítja a helyéből, így a reteszelés megszűnik. 4) A zár a cső előtt elbillen A billenőzáras dán Madsen-golyószóró kialakítását mutatja a 86. ábra. A tokba beépítésre került egy speciális zármozgató vezérpálya, a zár pedig a tengelye körül elfordulhat. A zártengely a csőtoldathoz van erősítve, ezért a zár a csőtől függetlenül hátrasiklást nem végezhet.

18 86. ábra 1. Zártest; 2. Cső; 3. Zármozgató vezérpálya; 4. Vezetőcsap; 5. Zártengely (forgáspont) A lőporgázok hatására a cső és a zár megkezdi a hátrasiklást, a zárvezető csap párhuzamosan mozog a csőtengellyel, amíg a vezérpálya ferde felületéhez nem ütközik. Az ütközés után a zár, a tengelye körül felfelé fordul. A csőszerkezet aljára szerelt hüvelyvonó és a beépített hüvelykivető a zár alsó felületén kiképzett vályúszerű, terelő felületen irányítva kiveti a hüvelyt. Ez idő alatt a vezetőcsap először felfelé, majd egyenesen hátra mozog. Amikor ezt a helyzetet elérte a zárvezető csap, megindul az előresiklás. A csap nekiütközik az "i" jelű felületnek, a zárat lefelé billenti. A zár oldalán levő töltőnyílás a csőfurat szintjéhez kerül ("K"), a töltőkar a lőszert a hevederből betolja a töltőűrbe. Az előresiklása a vezetőcsapnak tovább tart, felütközik a "j" felületen és felfelé kényszerül. Amint eléri eredeti kiindulási helyzetét, reteszelve van a csőfar. 2. Rövid csőhátrasiklásos fegyverek értékelése Előnyei: Kedvező energiaviszonyok miatt nagy tűzgyorsaságot és aránylag kis lengő tömegeket lehet elérni; A hátrasiklási energia nagy részét felemészti a cső és a zár együttes hátrasiklása, ezért a hátrasiklás a tokszerkezetre kevésbé hat; Tokszerkezet hátramozgása kicsi, ezért a lövés pontosságát befolyásoló lengések nem adódnak át a lövőre; Elméleti tűzgyorsaságát lövés/perc határig lehet fokozni. Hátrányai: Zárfelépítésük bonyolult, nagy a meghibásodási lehetőség; Csuklós szerkezetű fegyvereknél a csuklók hamar elnyíródnak; Forgó, billenő, csúszó zárolásnál a zármozgató elemek berágódnak, kopnak, ami működési változást von magával.