14. Fejlődés irányai.doc

Átírás

1 XIV. A LÖVÉSZFEGYVEREK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI A lövészfegyverek fejlesztésénél a szerkesztők elsősorban a kézi fegyverek súlyának csökkentésére törekedtek. A járható utat az alkatrészek korszerű technológiával történő kialakítása jelenti. Szerkezetükben nagy szerep jut a műanyagoknak, a szerkezeti egységeket sajtolással és precíziós öntéssel állítják elő. További megoldási lehetőséget jelentett a fegyver űrméretének csökkentése. Az 1950-es évek elején jelent meg először a már meglévő 8 mm körüli űrmérettel rendelkező fegyverek mellett az 5,56 mm-es (.22) kaliberű fegyverek családja, kis kaliberű fegyver néven. Tömeges alkalmazása csak az 1960-as évek elejétől számítható. A kis kaliberű fegyverek tömeges alkalmazása után jelentek meg a még kisebb űrméretű un. mikro kaliberű fegyverek. A fejlődés nemcsak a fegyverek űrméretcsökkenésében, hanem a lőszer felépítésében, ezzel együtt a fegyver szerkezetében is változást hozott az un. hüvelynélküli lőszer megjelenésével. A folyékony hajtóanyagú rakéták hajtóműveiben szerzett tapasztalatokat igyekeztek a sorozatlövő lőfegyverek működtetésében felhasználni, kialakult kísérleti szinten a folyékony hajtóanyagú lőfegyver. A ) KIS ŰRMÉRETŰ FEGYVEREK A kis kaliberű fegyverek és lőszerek létrehozására irányuló törekvés a fegyverszakértők előtt nem volt ismeretlen, golyós vadászpuskák már régóta készültek 5,56 mm körüli űrmérettel. A kis űrmérettel készülő fegyverek lőszereinél a lövedék átmérőjéhez képest nagy a hüvely térfogata és így nagy a lőportöltete is, ezáltal a lövedék kezdősebessége 1000 m/s érték körül van. A lövedék célba csapódásakor fellépő hidrodinamikai hatást részletesen a lőszerismeret keretén belül tárgyaljuk. Az első 5,56 mm-es automata kézi lőfegyver az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg, M 16 típusjellel rendszeresítették. (209. ábra) Az M 16 automata, gázelvételes, állócsövű, merev reteszelésű léghűtéses fegyver egyes és sorozatlövések leadására alkalmas. Kielégíti a korszerű gyártás követelményeit. A fegyvertok és a tár korrózióálló könnyűfémötvözetből présöntéssel készül, az elsütő szerkezetet precíziós öntéssel gyártják. A markolat, csőköpeny, valamint a tusa műanyag. A korszerű anyagok és technológiai eljárások alkalmazása, a kisebb űrméret és a kisebb torkolati energia a fegyvertömeg jelentős csökkenését eredményezte. Villaállvánnyal is alkalmazható ábra Kedvező tulajdonságai mellett sok hátrányos tulajdonsága is van. Ilyen, hogy a csőtengely vonalába eső irányzékot magasabbra kellett helyezni, így a lövész tüzelés közben a fejét a fedezékből a szokásosnál jobban kiemeli. A másik problémát. egy szerkezeti megoldás okozza. A lőporgázok egy vékony furaton keresztül közvetlenül zárba vannak visszavezetve. Ezt a furatot nem lehet tisztítani. A gyári reklámok a fegyvert úgy hirdetik, hogy nem kell tisztítani, mégis minden körülmények között biztonságosan működik. Tisztítani kellene, de ez lehetetlen. Sajtótudósítások számoltak be arról, hogy a Vietnamban harcoló amerikai egységeknél gyakran találtak olyan halottakat, akik előtt ott hevert a betöltött, de elszennyeződött fegyver, amely éppen a kritikus pillanatban mondta fel a szolgálatot. Az amerikai példát elsőként az izraeliek követték, megszerkesztették a GALIL-géppisztolyt (210. ábra).

2 210. ábra Ugyanezt a típust a későbbiek folyamán egy holland fegyvergyár is átvette. Golyószóróként is alkalmazható villaállvánnyal ellátott változata. Ilyenkor az eredeti tár helyett több lőszert befogadó tárral látják el. A belga FNC típusjelű kézifegyver - szintén 5,56 mm űrméretű - egyes és sorozatlövések leadása mellett un. tűzlökésre is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy három lövésből álló rövid sorozat leadása után a tüzelés megáll. A tüzelésnél a három lövedék 0,21 másodperc alatt elhagyja a csövet. Alkalmazására a vietnami háború dzsungelharcainak tapasztalatai adják a magyarázatot. Az ellenséget pontosan nem látó katonák hajlamosak arra, hogy vélt célokra folyamatosan, sorozattűzzel tüzeljenek, s így a lőszerkészletet rövid idő alatt elhasználják. A katonai szakértők ezért látták szükségesnek ezt a rövid sorozatos tüzelési módot. A belga géppisztoly bizonyos mértékig kompromisszum: mindhárom lehetőséget megadja. Ausztriában a Steyr cég fejlesztette ki AUG típusjelű kis kaliberű fegyverét (211. ábra) ábra Az AUG fegyvernél széles körű a műanyagok alkalmazása. A műanyagból készült tus, markolat és tár mellett mozgó alkatrészek is készülnek műanyagból. A műanyag elsütő szerkezet házba vannak szerelve a műanyagból készült alkatrészek, többek között a műanyag kakas, a csapok és rugók kivételével. A fegyverre a modul rendszerű felépítés a jellemző. Külön egységet képez a cső, a tok, a zárszerkezet, a tus, az elsütő szerkezet és a tár. A modul rendszerű felépítésnek javításnál van igen nagy előnye, lényegében a szerelési egységek cseréjével végezhető. Az elsütő szerkezetek kialakításánál láttuk, hogy a tüzelési módot tűzváltó segítségével lehet állítani. Az AUG fegyvernél ettől eltérő megoldást alkalmaztak. Az elsütő billentyű első ütközésig meghúzásakor a fegyver egyes lövést lő, a billentyűt tovább húzva sorozatot lő, tehát az elsütő billentyű elmozdulási hosszával szabályozható a kívánt tüzelési mód. Nagy előnye a megoldásnak, hogy a fegyverrel először mindenképpen egyes lövést kell lőni, utána lehet kiváltani a sorozatlövést. A sorozat első lövése így egyes lövésnek tekinthető. Az egyes lövés mindig pontosabb, ha pedig nem talál, akkor az elsütő billentyű továbbhúzásával ott van a sorozatlövés lehetősége. Ezzel a megoldással lőszer megtakarítást lehet elérni. Hátránya, hogy a kezelőnek az elsütő billentyű elhúzási hosszára kell figyelni a kívánt tüzelési mód kiválasztásakor. Az AUG fegyverből több tagú, de 5,56 mm-es űrméretű fegyvercsaládot fejlesztettek ki.

3 B ) MIKROKALIBERŰ FEGYVEREK 212. ábra A korszerű katonai kézi fegyverrel szemben támasztott követelmények a következők: legyen alkalmas célzott pontlövésre (egyes lövés) és sorozatlövésre, mégpedig rövid sorozatban is (tűzlökés); legyen könnyű, kis méretű, tegye lehetővé a lövész számára a minél nagyobb mozgékonyságot; szerkezete biztosítsa a megbízható működést, ugyanakkor egyszerűen kezelhető és több célra is felhasználható legyen; a lövedék a célzott tűz hatásos távolságán belül legyen alkalmas az élőerő harcképtelenné tételére. A nyugati szakértők egy része a kis űrméretű fegyverekkel szerzett tapasztalatok alapján, a felsorolt feladatok minél hatásosabb megoldását, a kaliber további csökkentésében látják. Az angol királyi fegyvergyár kifejlesztett egy új, 4,85 mm-es űrméretű fegyvert, géppisztoly és könnyű géppuska változatban. A fegyver mindkét változatát optikai irányzékkal szerelték fel, ilyen lövedékkel a hatásos lőtávolság 500 m körül van. A fegyverekkel egyes lövés, tűzlökés és sorozattűz egyaránt leadható. Sorozattűz esetén a gyakorlati tűzgyorsaság percenként kb. 100 lövés. A lövedék kezdősebessége m/s között változik. A 4,85 mm-es lövészfegyvert a 212. ábra szemlélteti. C) HÜVELY NÉLKÜLI LŐSZERREL MŰKÖDŐ FEGYVEREK A nyugatnémet fejlesztésű G 11 típusjelű fegyver 4,7 mm-es űrmérettel készül. A kaliber alapján a mikro űrméretű fegyverekhez tartozik, s emellett jelenleg az egyetlen olyan fegyver, amely hüvely nélküli lőszerrel tüzel. A 740 mm hosszú fegyver alakja a megszokottól jelentősen eltér (213. ábra). A hosszúkás, lapos tokra erősített optikai irányzék nem távcső, nagyítása egyszeres, szálkereszttel viszont ellátták ábra Maga a fegyver az 50 töltényt befogadó tárral együtt 4,5 kg. A lövedék kezdősebessége 940 m/s. A szerkezet érdekessége, hogy a tár a fegyver hosszában helyezkedik el, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

4 A fegyverhez alkalmazott lőszer felépítésében, ezáltal a fegyver szerkezetében is újdonságot jelent. Mivel a lőszernek nincs hüvelye, az ürítés és a hüvelykivetés műveletét el lehet hagyni. Ezzel a fegyver szerkezete is egyszerűbb, mert hüvelyvonóra és kivetőre nincs szükség. Két fázis kihagyásával a lövés folyamata gyorsabb lett. A fegyver lőszerével együtt nem tekinthető kiforrott gyártmánynak. A lőportöltet a lövedéket körbefogja, gyulladási hőmérséklete 180 C körüli. Sorozatlövésnél a töltényűr ennél magasabb hőmérsékletűre is felmelegszik. Ki kell küszöbölni az öngyulladás lehetőségét a fegyver hűtésével, vagy magasabb gyulladáspontú lőporkeverék kidolgozásával, esetleg mindkét megoldás együttes alkalmazásával. További problémát jelent a tömítés megoldása, erre utal, hogy a fegyver alakja jelentősen eltér a megszokottól. A fegyver általános ismertetésén túl, vizsgáljuk meg felépítését és működését közelebbről. A fegyver felépítését a 214. ábra szemlélteti. A géppisztoly mechanikus alkatrészei - az elsütő billentyű és a tűzváltókar kivételével - könnyű acélötvözetből készültek, levehető tokon belül szilárd rögzítés nélkül helyezkednek el. A fegyver kiálló, lövéskor mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. A tökéletesen záró tok sima külső felülete révén könnyen sugármentesíthető, karbantartása egyszerű ábra Kézzel érintkező felületét különleges műanyag borítással látták el, amely révén nagy hidegben és nagy melegben is könnyen megfogható a fegyver. A markolat a lövéskor fellépő erőhatásokat tekintve, a fegyver súlypontjának közelében van. Így jelentősen tehermentesíthető a támasztókar, gyorsabban felvehető a tüzelési testhelyzet, és így könnyebb a célzás is. Közvetlenül a markolat fölött helyezkedik el a négy állású tűzváltókar: biztosítás, egyes lövés, tűzlökés és hosszú sorozat. Ez az óramutató járásával ellentétesen kapcsolható. A markolat mögött, a fegyver hátsó negyedénél található a kör alakú felhúzókar, amelyet a töltéshez a hüvelyk és mutatóujj segítségével 360 -ban, ugyancsak az óramutató járásával ellentétesen kell elfordítani. A csőtengellyel párhuzamosan, a fegyver felső részén a zárószerkezettől a cső elejéig helyezkedik el a tár, amelybe egyszerre 50 db lőszer helyezhető. A rugós rendszerű, egysoros elrendezésű tárat előrehúzva lehet kivenni a fegyverből. A lőszerek egyenként vagy előrecsomagolva 10 és 25 db-os készletekben tárazhatók. A tokon belül szabadon helyezkedik el az 540 mm hosszú cső, amelynek huzagolása (150 mm/ 1 fordulat) nagyobb hossztengely körüli forgást biztosit a lövedéknek, mint az 5,56 mm-es űrméretű csövek. Ezzel a lövedék stabilitása növekszik, és pontosabb lesz a találat. A csövön lángrejtő van. A géppisztollyal lőhetünk kézből vagy két-, illetve háromlábú állványról. Szükség esetén a géppisztoly szuronnyal is felszerelhető. A géppisztoly teljes belső szerkezeti egysége egy, a tok hátsó részén levő rugós rendszerre van felfüggesztve, amely lövéskor kb. 10 cm-t siklik hátra.

5 A tusa végén zárófedél található, amelynek eltávolítása után a teljes belső szerkezeti egység kivehető. Az optikai irányzékot a fegyver súlypontja fölött levő markolatban helyezték el. Segítségével a harcmező mindkét szemmel megfigyelhető anélkül, hogy a szem elfáradna. Szürkületben a megvilágított szálkereszt megkönnyíti a pontos célzást. Fontosabb adatai: nagyítás 1-szeres, tárgylencse átmérő 10 mm, szemlencse átmérő 10 mm, pupillatávolság 35 mm, látómező 200 vonás, élesség -6,5 dioptria (állandó). A G 11 kifejlesztése során az elsődleges szempont a találati pontosság növelése volt, sorozatlövés esetén is. Ezért teljesen új szerkezeti megoldásokat, illetve működési elveket alkalmaznak. Az egyik legszembetűnőbb változtatás az újfajta zárszerkezet és a töltés kialakítása ( ábrák). A 215. ábra a töltés előtti, a 216. ábra pedig a töltés utáni helyzetet ábrázolja ábra 1. Cső; 2. Zárkeret; 3. Forgó töltőűr fala; 4. Ütőszeg; 5. Hibás lőszerek kivető nyílása; 6. Lőszerek; 7. Tárrugó 216. ábra

6 A G 11 zárszerkezete magában foglalja a forgóhengerben elhelyezett töltőűrt is. A felhúzókar 2 x 180 -os elfordításával a töltőkar a függőlegesen álló töltőűrbe felülről tolja be a lőszert, majd ezután a henger 90 fokban elfordul, ezzel a lőszert a csőtengellyel egy vonalba hozza és tüzelésre kész állapotba helyezi. Ezzel egyidejűleg felhúzott állapotba kerül az elsütő szerkezet. Tűzlökések és hosszú sorozatok lövésekor a tűzgyorsaság különbözik. Hosszú sorozatok lövésekor a mechanikusan leadott első lövés után a henger 90 -kal újra elfordul, és töltési helyzetbe kerül. A lövedék becsúszása után a hátramozgás miatt megfeszült helyretolórugó a rendszert újra tüzelési helyzetbe fordítja és amíg a lövő az elsütő billentyűt húzza, folytatódik a sorozatlövés. A tűzgyorsaságot a hátramozgási ciklus határozza meg. A viszonylag alacsony tűzgyorsaság (600 lövés/perc), valamint az, hogy a cső, a zárszerkezet és a tár a tokon belül és attól függetlenül mozog hátra, minimálisra csökkenti a fegyver hátralökő erejét. Ez lehetővé teszi a folyamatos célratartást és a mozgó célok követését. Eltér a fegyver működése a tűzlökés, háromlövéses rövid sorozat lövésekor is. A második és harmadik lövedéket az ütőszeg rögtön elsüti, ha azok elsütési pozícióba kerülnek. A lövési ciklus közben a belső szerkezeti egység egyre gyorsulva hátramozog, hiszen mielőtt a mozgó részek a hátsó holtpontjukra érnek, a három lövés már megtörtént. Így gyakorlatilag a lövő vállára nem hat hátralökő erő, a fegyver mindvégig a célon marad. Ilyenkor az elméleti tűzgyorsaság több mint 2000 lövés/perc. Az ily módon automatikusan behatárolt háromlövéses sorozatok (tűzlökések) szórásképe állandó, független a lövő kiképzettségétől és testhelyzetétől. Ezzel sikerül elérni, hogy a kilőtt sorozatból - még kis célzási. hiba esetén is - legalább egy lövedék a célba találjon. D) FOLYÉKONY HAJTÓANYAGÚ LŐFEGYVER A fegyver szerkesztésénél a tervezők abból indultak ki, hogy a lőfegyver - nagyon leegyszerűsítve működését - egy gázgép. A fegyver csöve a henger, a lövedék a dugattyú, amelyet a lőpor égésekor keletkező gázok mozgatnak. Az eltérés is csupán annyi, hogy itt a "dugattyú" elrepül és a hajtóanyag az égéshez szükséges oxigént is tartalmazza. Felmerült tehát a hagyományos gázgép szerkesztése, külön adagolóval, külön tüzelő- és oxidálószerrel és égéstérrel, amely működését sorozatlövő fegyver üzemeltetéséhez használják fel. A 217. ábrán egy ilyen elven működő fegyver lövedékének elvi felépítése látható ábra 1. Lövedéktest; 2. Beömlőnyílás; 3. Rugós körmök; 4. Csappantyútartó lövedékfoglalat; 5. Csappantyú; 6. Vezetőgyűrű

7 A tár a fegyverben mechanikusan csatlakozik a hajtóanyag szállító rendszerhez és csak egyszer használható, mivel a tár nemcsak a lövedékeket tartalmazza, hanem a lövedékek mögött a folyékony hajtóanyagot (218. ábra) is ábra 1. Cső; 2. Tok; 3. Égőtér; 4. Tár (A - lövedékek a foglalattal B- összenyomható hajtóanyagtartály); 5. Szelep; 6. Hajtóanyag-vezeték; 7. Zár; 8. Ütőszeg; 9. Zárószelep A fegyver működése a fenti ábra alapján a következő: a zár az adogatásnál előremozog és közben kitol egy lövedéket foglalattal együtt a tárból, majd a rugalmas falú hajtóanyagtartályt összenyomja; a szelepen, a vezetéken és az ekkor nyitott zárószelepen át hajtóanyag jut az égési térbe; a hajtóanyag nyomása a lövedékfoglalat beömlőnyílásán át a rugós körmöket szétfeszíti; a leválasztott lövedékfoglalat a zárral együtt hátrafelé mozog, az égőtérben kialakult nyomás a lövedéket a csőbe sajtolja (ekkor a lövedék vezetőgyűrűje végzi a tömítést); ezt követően a zárószelep lezár, az ütőszeg a csappantyúra üt, a hajtóanyag meggyullad, az égéstermék gáznyomása a lövedéket kilövi a csőből; a zár teljesen hátrasiklik, megtörténik a foglalat kivetése, a lövési folyamat kezdődik újra.