Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország turizmus szatellit számlái. turizmus

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Magyarország turizmus szatellit számlái turizmus 2004

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Magyarország turizmus szatellit számlái (elsõ eredmények) turizmus 2004

3 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Közlekedés- és turizmus-statisztikai osztályán az Országos Idegenforgalmi Bizottság és az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság támogatásával ISBN Fõosztályvezetõ: Dr. Probáld Ákos Összeállították: Pál Tamara Dr. Rácz Albert Szakértõk: Dr. Hárs Ágnes Dr. Hüttl Antónia A kiadvány megrendelhetõ: a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u Telefon: , fax: A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest II., Keleti Károly u telefon: , valamint a régiós igazgatóságok terjesztõinél. marketing.ksh@ksh.hu Grafika, tördelés: Hauksz Márta A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Kézirat lezárva: március 1. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

4 Tartalom 1. Bevezetés A Turizmus szatellit számla értelmezése, módszertani keretei Adatforrások és fogalmak Alkalmazott módszertan Az idegenforgalom és a turizmus szerepe a hazai nemzetgazdaságban Nemzetközi kitekintés Táblázatok...32 A/1. A külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint...i A/2. A lakosság hazai turisztikai fogyasztása a látogatók csopor tjai szerint...ii A/3. A külföldre utazók turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint...iii A/4. A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint...iv A/5 6. A belföldi kínálat és turisztikai fogyasztás termékenként...v A/7. Foglalkoztatottság a turizmusra jellemzõ ágazatokban...vi A/8. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a turizmusra jellemzõ ágazatokban, VII B/1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje...viii B/2. A Magyarországra látogató külföldiek száma kiemelt országonként és a külföldre utazó magyarországi lakosok száma...viii B/3. A külföldi látogatók és a hazai lakosság utazásai és kiadásai, IX B/4. A belföldi lakosok utazásai és költése, IX B/5. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje...x B/6. A külföldre látogató magyarországi lakosok tartózkodási ideje...xi B/7. A Magyarországra látogató külföldiek költése termékek... és szolgáltatások szerint, XII B/8. A lakosság belföldi utazásainak költése termékek és szolgáltatások szerint, XII B/9. A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, XIII B/10. A lakosság belföldi utazásainak turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, XIV B/11. A turizmusra jellemzõ ágazatok teljesítménye...xv B/12. A turizmusra jellemzõ és a kapcsolódó ágazatok aránya a nemzetgazdaság teljesítményén belül, XV 8. Irodalomjegyzék

5 1. Bevezetés Szerepe, célja Az Európai Unió turizmusért felelõs szervezeti egysége, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság (DG ENTR), az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet (UN WTO) sok éve kiemelt fontosságú témaként kezeli a turizmus szatellit számla (TSzSz) összeállítását, mint a turizmus gazdasági szerepvállalása hiteles bemutatásának eszközét. Sok éves nemzetközi együttmûködés után készültek el azok a nemzetközi ajánlásokat tartalmazó kiadványok, amelyek alapul szolgáltak a nemzeti turizmus szatellit számlák összeállításához. Magyarországon a turizmus a nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt hosszú idõ óta kiemelt jelentõségû területe a gazdaságnak. Nem jellemezhetõ hagyományos ágazatként, mivel az általa igénybe vett szolgáltatások és termékek heterogének. A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. A TSzSz teljes körûen, keresleti és kínálati oldalról, ágazati megközelítésben foglalkozik az idegenforgalommal és ezen belül a turizmussal. A nemzeti számlák rendszerébõl olyan tételeket emel ki fogyasztás, termelõfelhasználás, hozzáadott érték és import/export, amelyek alkalmasak a turizmus közvetett kapcsolatainak és tovagyûrûzõ gazdasági hatásának bemutatására. A Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben célul tûzte ki, hogy a felmerült igények kielégítése céljából, megfelelõ elõkészítés és felkészülés után, nemzetközi és tárcaközi együttmûködés keretében összeállítja Magyarország turizmus szatellit számláit. Három évre készült munkaterv a módszertani kérdések tisztázására, az adatforrások megteremtésére és a szükséges táblarendszer összeállítására. A TSzSz összeállításának igénye megfogalmazódott a hazai igazgatási, pénzügyi és szakmai szervezetek részérõl, valamint a nemzetközi szervezeteknél. Az eddigi munkálatok során a KSH-n kívüli együttmûködõ szervezetek közremûködésének jellegét, illetve a tervezett felhasználási területét a bevezetés végén található táblázat mutatja be. A jelen összeállítás az elsõ hivatalos dokumentum a magyarországi TSzSz-rõl a évre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatokkal. A kiadvány fontos célja az is, hogy tájékoztasson a módszertani vonatkozásokról, az eddig végzett munkákról és eredményekrõl, valamint a TSzSz felhasználási lehetõségeirõl. A nemzeti sajátosságok miatt az elsõ alkalommal összeállított táblázatok néhol eltérnek a nemzetközi ajánlásoktól. Ezeket az eltéréseket jelezzük, azonban sem a módszertani, sem a további fejlesztési, modellezési munkák nem zárultak le. Az elkövetkezendõ idõszak legfontosabb kiegészítése az állóeszköz-felhalmozás és a költségvetési kapcsolatok adatainak a TSzSz céljai szerinti feldolgozása lesz, de hasonlóan lényeges a termékek és szolgáltatások termékadóinak és támogatásainak a meghatározása is. A második otthonok használatáról egyelõre nem áll rendelkezésre kellõen részletes információs bázis. Mindezeket szem elõtt tartva a KSH célul tûzte ki, hogy ezekkel a bõvítésekkel évente összeállításra kerüljön az ország turizmus szatellit számlája. A további fejezetekben a TSzSz megértéséhez szükséges alapvetõ fogalmak és meghatározásaik, a felhasznált források ismertetése és az alkalmazott módszertan leírása következik. A turizmus nemzetgazdasági jelentõségét bemutató fejezet után nemzetközi kitekintés következik, amelybõl azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar statisztikai szolgálat eredményei európai társai döntõ többségével összehasonlítva is figyelemreméltóak. A kötetet záró táblázatok elsõ (A) része, az Európai Unió ajánlásában szereplõ hat táblázatot valójában a turizmus szatellit szám- 5

6 lák alaptáblázatait, valamint a turizmus foglalkoztatási és felhalmozási kapcsolatait bemutató táblázatokat, a második (B) része néhány egyéb makrogazdasági mutatót, valamint a belföldi és külföldi turisztikai kereslet részletes adatait tartalmazza. A Központi Statisztikai Hivatal köszönettel tartozik azoknak a társfõosztályoknak mindenekelõtt a Szektorszámlák fõosztálynak és a Nemzeti Számlák fõosztálynak, kormányzati, valamint hazai és külföldi szervezeteknek, amelyek pénzügyi és szakmai támogatásukkal segítették a munkát. Így az MNB a keresleti oldalt feltáró adatforrások finanszírozásával több éven át, az Országos Idegenforgalmi Bizottság javaslatára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala (jelenleg Magyar Turisztikai Hivatal) szakmai és pénzügyi segítségnyújtással támogatta. Sikeres nemzetközi pályázat eredményeként 2004-ben részt vállalt a finanszírozásban az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatósága is. Szervezetek Felhasználási terület A munkában, finanszírozásban való részvétel 1. Magyar Turisztikai Hivatal 2. Magyar Nemzeti Bank 3. Pénzügyminisztérium, APEH 4. Magyar Turizmus Rt. 5. Szakmai szervezetek (MSzSz, MUISZ, Magyar Vendéglátók Ipartestülete) 6. Kutatóintézetek, turisztikai tanácsadó vállalkozások (pályázat keretében kiválasztva) Információk a turizmus stratégiájának kidolgozásához, a rövid távú fejlõdés elemzéséhez, elõrejelzéséhez Információk a turizmus tényleges gazdasági szerepének bemutatásához, a szabályozás, a pénzügyi feltételek kidolgozásához Információk a turizmus és a többi ágazat közötti kapcsolatok feltárásához Alapadatok a fizetési mérleg összeállításához Információk az állami költségvetés összeállításához, a turizmus szabályozásának, pénzügyi feltételeinek kidolgozásához Információk a turizmus nemzeti marketing tervének kidolgozásához Információk a szakmai érdek-képviseleti tevékenységek ellátásához és koordinálásához Információk kutató-, elemzõtevékenységhez (pl. elõrejelzések, komplex értékmutatók alapján) A TSzSz kialakításának pénzügyi támogatása 2003-ban Módszertani konzultációk A TSzSz kialakításában felhasznált adatgyûjtések pénzügyi támogatása Módszertani konzultációk A kormányzati közösségi turisztikai fogyasztásra vonatkozó információk nyújtása A lakossági jövedelmekre és az adózásra vonatkozó információk nyújtása. A költségvetési kapcsolatok kimunkálása Módszertani konzultációk Célzott szakmai felmérések a jelenlegi információs fehér foltok megszüntetéséhez Közremûködés felmérések elõkészítésében, lebonyolításában, az elemzõ munkában 6

7 2. A turizmus szatellit számla értelmezése, módszertani keretei A magyar TSzSz táblázatai csak néhány esetben térnek el az Európai végrehajtási kézikönyv -ben rögzítettektõl. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a TSzSz-t már összeállított, vagy összeállítani szándékozó országok többsége is figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat. Lényegében még egyetlen ország sem jutott el a TSzSz teljes kidolgozásáig, egy-két táblázat és sok adathely kitöltetlen. A munkák megkezdésekor nagyon fontos szempont volt a nemzetközi szervezetek ajánlásainak a megismerése. A politikai és szakmai oldalról felmerült igények hatására a nemzetközi szervezetek (UN WTO, OECD, Eurostat) egy évtizedes módszertani munka eredményeként 1999-ben elfogadták a TSzSz módszertani elveit, amely az EU kodifikációt követõen Magyarország számára is alkalmazandó eljárás és adatszolgáltatás lesz. A ma érvényes nemzetközi ajánlások közül a legfontosabbak: az ENSZ irányításával kidolgozott és a nemzetközi szervezetek által elfogadott Turizmus szatellit számlák: Ajánlott módszertani keret (Tourism Satellite Accounts: Recommended Methodological Framework) címû dokumentum és az Európai Unió Statisztikai Hivatala által összeállított Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) címû kézikönyv. A szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók (a turizmus aránya a bruttó hazai termékben, a turizmusból származó költségvetési bevétel, a turizmus foglalkoztatásnövelõ hatása stb.) illeszkednek a nemzeti számlák, makrogazdasági statisztikák rendszerébe. Ez biztosítja a turizmusra vonatkozó statisztikák belsõ összhangját, valamint azt, hogy olyan mutatókat lehessen kiszámítani, amelyekkel a turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezõsége egyértelmûen és tömören összevethetõ más ágazatok hasonló mutatóival. Kiemelt fontosságú: az idegenforgalom gazdasági szerepének és a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatásának kimunkálása, az idegenforgalomnak a fizetési mérlegben, a szolgáltatás-külkereskedelemben betöltött szerepe, az idegenforgalomnak a nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepének meghatározása. A TSzSz egy komplex kereslet-kínálati mérlegrendszer, közgazdasági modell. Ezért kidolgozása során sokféle információt, különféle pontosságú, megbízhatóságú adatokat kell felhasználni, amelyek származhatnak közvetlen statisztikai felmérésekbõl, más adatfelvételek feldolgozásából, valamint a további kutatások, vizsgálatok alapján kidolgozott számításokból, becslésekbõl. Az így kialakított adattömeg homogenitását az egységes fogalmak, osztályozások és az alkalmazott számítási módszerek mellett az biztosítja, hogy a TSzSz a Nemzeti Számlarendszer integrált, koherens része, ezért horizontálisan, vertikálisan, térben és idõben összehasonlítható. Különös hangsúlyt ad mindennek az a tény, hogy a turizmus olyan része a gazdaságnak, amelyet az elfogadott nemzetközi szabványok (ESA 95 1 ) és gazdasági tevékenységi nómenklatúrák, osztályozások (ISIC 2, NACE 3 ) és az ezekre épülõ hazai osztályozás (TEÁOR 4 ) önálló elemként nem ismernek, és nem határolnak le. A már említett nemzetközi kézikönyvekben határozott ajánlás létezik arra, mely ágazatok kapcsolódnak a turizmushoz. 1 European System of National and Regional Accounts. 2 International Standard Industrial Classification of all Economic Activities. 3 Classification of Economic Activities in the European Community. 4 Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. 7

8 A felhasznált adatforrások fontosabb csoportjai: 3. Adatforrások és fogalmak 1) A nemzetgazdaság egészére vonatkozó adatfelvételek és adatfeldolgozások: A nemzeti számlák termelési és fogyasztási adatai, a jövedelmi, adó és támogatási adatok Az ágazati kapcsolatok mérlege alapadatai és matematikailag feldolgozott változatai A foglalkoztatásra vonatkozó adatok a munkaügyi statisztikából, a rendszeres reprezentatív munkaerõ-felmérés adatai Az integrált intézményi statisztika termelési és értékesítési adatai A Magyar Nemzeti Bank által közölt fizetési mérleg idegenforgalomra vonatkozó adatai. A kiinduló keret a nemzeti számlák rendszere, annak nyilvánosságra hozott és háttér-információként létezõ adatai. Minden, a TSzSz-ben megjelenõ aggregált mutató a nemzeti számlák rendszerébõl átvett vagy abból levezethetõ, illetve azzal harmonizáló adat. Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) elsõsorban a számított vagy becsült adatok megbízhatóságát igazolja. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az adatoknak az ÁKM egységes szerkezetében feldolgozott adatokhoz illeszkedniük kell. Másodsorban az ÁKM segítségével meghatározható a turizmus összevont gazdasági hatása, különös tekintettel a közvetett hatásokra. 2) Az idegenforgalom hagyományos, intézményi statisztikai adatgyûjtései: A személyek és jármûvek határforgalmi adatai A több évtizede folyó határforgalmi adatgyûjtés az utasforgalom jellemzõinek beutazók számának állampolgárság, illetve ország szerinti bontása és a kiutazók száma alapvetõ, a Határõrségtõl átvett információforrása. Ez képezi a reprezentatív turisztikai keresletfelvételek mintavételi alapsokaságát. A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai adatai Teljes körû, havi adatgyûjtés vendégéjszakára vonatkozó, vendégforgalmi és kapacitásadatokkal A magánszálláshelyek statisztikai adatai Teljes körû a regisztrált szálláshelyek körében. A vendégforgalom és vendégéjszaka adatait éves bontásban, míg a kapacitásadatokat évente kétszer jelentik. Az utazásszervezés statisztikai adatai Teljes körû, éves adatgyûjtés az utazási irodák forgalmáról. Ezek, a termelési oldalt bemutató statisztikák képezik a naturális kiindulópontot a modellben szereplõ értékadatok tartalmának igazolására. 3) A hagyományos statisztikai megfigyelésen kívüli, a keresleti oldal vizsgálatára szervezett lakossági turisztikai keresletfelvételek bemutatása a külföldiek magyarországi utazási szokásai A reprezentatív adatfelvétel alanya a Magyarországra utazó külföldi állampolgár, célja ezen látogatók turisztikai jellemzõinek felmérése: 24 közúti határátkelõhelyen 8

9 és a Ferihegyi repülõtéren éves szinten hazánkból kilépõ külföldi látogató megkérdezésével, utazási céljáról, az utazással kapcsolatos kiadásairól, illetve annak szerkezetérõl. Az adatok teljeskörûsítése a belépõ külföldiek teljes számára történik. a lakosság külföldi utazásai Reprezentatív adatgyûjtés, amelynek alanya a külföldre utazó magyar állampolgár. A külföldiek magyarországi utazásainak jellemzõit vizsgáló felvétellel megegyezõ határállomásokon történik a hazai lakosság külföldi utazásait jellemzõ felvételek végrehajtása, évente sikeres kikérdezéssel. Az adatok teljeskörûsítése az országhatáron belépõ magyarok teljes számára történik. a lakosság belföldi turisztikai magatartása Negyedéves, háztartás bevonásával végrehajtott lakossági adatgyûjtés a magyar állampolgárok belföldi utazásairól. A felvételek jelentõsen segítik a TSzSz összeállítását, mivel ezek alapján becsülhetõ a turisták száma, valószínûsíthetõ azok összetétele, meghatározható a költés és annak szerkezete, az utazás célja, az utazás iránya, a felhasználási oldal. A keresleti és termelési oldalt jellemzõ adatok tartalmi különbségei miatt azonban a különbözõ adatforrásokban elszámolt tételek egy az egyben nem illeszthetõk össze, így a felsorolt adatfelvételekbõl származó eredmények tartalmi felülvizsgálatát is elvégeztük. A felszínre került különbségeket többnyire a használt fogalmak, a jelenségek lefedettsége közti eltérések magyarázzák. Fogalmak Látogatók, az utasforgalom összetétele 1. ábra Látogatók/utazók Több napra utazók Egy napra utazók Nem turisztikai cél Turisztikai cél Kirándulók Átutazók Nem turisztikai cél Turisztikai cél Turisztikai célból utazók összesen Látogató/utazó: minden olyan személy, aki valamilyen okból és célból, egy évnél nem hosszabb idõre szokásos lakókörnyezetén kívül tartózkodik. A látogatók összességét nevezzük utasforgalomnak, illetve ennek szinonimájaként idegenforgalomnak. A látogatók állandó lakhelye alapján megkülönböztethetõk belföldi és külföldi látogatók. 9

10 A tartózkodás ideje alapján mindkét csoporton belül megkülönböztethetõk: Egynapos látogatók, akik a felkeresett helyen 24 óránál kevesebbet töltenek, tehát nem éjszakáznak, illetve többnapos látogatók, más néven turisták. Turista: a látogatók azon csoportja, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül tölt, és utazásának célja nem jövedelemszerzéssel kapcsolatos tevékenység. A kirándulók is egynapos utazók. Utazási céljuk lehet turisztikai jellegû (pl. városnézés, természetjárás, egészségmegõrzés) és nem turisztikai jellegû (pl. vásárlás, munkavégzés, tanulás). Átutazó: azon látogató, aki átutazik az országon, 24 óránál kevesebbet tartózkodik az adott területen, országban vagy régióban és az oda történõ belépés, illetve kilépés helye általában eltér. Vendég: szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. Szokásos környezet: azon földrajzi környezet, ahol egy személy szokásos napi életét éli. Ennek meghatározása történhet a közigazgatási határok figyelembevételével, bizonyos földrajzi távolságok kijelölésével vagy gyakorisági alapon, illetve a felsorolt szempontok közös figyelembevételével. Motivációk, turisztikai és nem turisztikai cél szerinti csoportosítás A látogatókat nemcsak az eltöltött idõ alapján lehet csoportosítani, hanem utazásuk célja szerint is. Eszerint mind a külföldi, mind a belföldi utazóknál meghatározásra kerültek turisztikai és nem turisztikai utazási célok, ám ennek eldöntése vita tárgyát képezheti. A magyarországi TSzSz összeállításánál az adatok az alábbi csoportosítás szerint rendezhetõk: Turisztikai célok: üdülés; városnézés; természetjárás, rokon vagy barát meglátogatása; gyógykezeltetés; egészségmegõrzés; részvétel konferencián, kulturális vagy sporteseményen, illetve üzleti úton; vadászat és vallási helyszín, rendezvény meglátogatása. Nem turisztikai célok külföldieknél: átutazás, bevásárlás, tanulás, munkavégzés, napi ingázás, illetve munkába járás és egyéb célok. Nem turisztikai célok magyarok esetében: vásárlás, tanulás, külföldi munkavégzés, gyógykezeltetés és az egyéb célok. 10 Belföldiek (rezidensek) és külföldiek (nem rezidensek) Belföldi, rezidens látogatónak tekintendõ a Magyarországon állampolgári jogokkal vagy letelepedési joggal rendelkezõ személy, ha már legalább 365 napja, azaz 1 éve tartósan hazánkban tartózkodik. A külföldi, vagyis nem rezidens látogatók: állandó lakóhelye a meglátogatottól eltérõ országban van, a felkeresett országban ideiglenes jelleggel tartózkodik. A turisztikai kereslet három alapesete (1., 2., 4.) és három szegmense (3., 5., 6.) /1-es tábla/ különböztethetõ meg attól függõen, hogy hol és mihez képest jelentkezik a pótlólagos kereslet, amely magában foglalja az utazásra való felkészülést vagy annak következményeként jelentkezõ keresletet is (például úti ruházat vásárlását, az úton készített fényképek elõhívását).

11 A turizmus csoportosítása annak iránya szerint 1. Belföldi turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén 2. Beutazó turizmus: külföldiek utazása az adott ország területén 3. Kiutazó turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén kívülre 4. Hazai turizmus: belföldi és külföldi látogatók utazása az adott ország területén 5. Nemzeti turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén és azon kívülre 6. Nemzetközi turizmus: külföldiek utazása az adott ország területén és belföldiek utazása az adott ország területén kívülre Belföldi turisztikai fogyasztás: belföldiek fogyasztása az adott ország területén 1. tábla Beutazók turisztikai fogyasztása: külföldiek fogyasztása az adott ország területén és/vagy a belföldiek által nyújtott ellátás Kiutazók turisztikai fogyasztása: belföldiek fogyasztása az adott ország területén kívül és a nem belföldiek által nyújtott ellátás Hazai turisztikai fogyasztás: belföldiek és nem belföldiek fogyasztása az adott ország területén és/vagy a belföldiek által nyújtott ellátás Nemzeti turisztikai fogyasztás: belföldiek fogyasztása az adott ország területén és azon kívül 1. tábla Nemzetközi turisztikai fogyasztás: külföldi látogatók magyarországi turisztikai fogyasztása és a magyarországi lakosok külföldi turisztikai fogyasztása Az utazók turisztikai és nem turisztikai, valamint a belföldiek és külföldiek fogyasztásának és ehhez kapcsolódó költésének a meghatározása Turisztikai fogyasztás A turisztikai fogyasztás amely központjában az utazó, a látogató áll valójában a keresleti oldalról határozható meg, és az egyénre, háztartásra jellemzõ tevékenység. A látogató fogyasztása magában foglalja az általa az utazás céljára az utazás elõtt és után, illetve a tartózkodás idõtartama alatt realizált összes kiadást, amely tartalmazza a látogatók üzleti célú vagy szabadidõs utazásán igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, illetve a vásárolt fogyasztási javakra fordított kiadásokat. 2. ábra Hazai turisztikai fogyasztás Lakossági (rezidensek) Külföldiek (nem rezidensek) Munkáltatók üzleti útra fordított kiadásai Háztartások turisztikai fogyasztása Export 11

12 A TSzSz-ben ezért a látogatókat, mint a szokásos környezetén kívül tartózkodó belföldi vagy külföldi háztartás tagokat figyeljük meg, és számoljuk el kiadásaikat. A látogató fogyasztása magában foglalja: az összes, az utazás elõtt az arra való felkészülés során eszközölt fogyasztási kiadás (pl. sátor, sífelszerelés, ajándék stb.); az utazás tartama alatt vásárolt összes terméket, fogyasztási cikket és szolgáltatást. Az utazás során vásárolt, de azután eladott tartós fogyasztási cikkek esetében az eredeti vételár és az eladási ár közötti különbözetet kell figyelembe venni, mint turisztikai fogyasztást. 12

13 4. Alkalmazott módszertan A turisztikai kínálatot az ágazati osztályozás struktúrájával lehet jellemezni. A statisztikai közelítés, amely annak meghatározására irányul, hogy egy termék vagy tevékenység az idegenforgalomra jellemzõ, vagy vele kapcsolatos-e gyakorlati megfontolások, illetve kritériumok alapján lehetséges. Erre vonatkozóan készülnek nemzetközi ajánlások, amelyek hangsúlyozzák azonban, hogy ezt csak az egyes országokban alkalmazott ágazati osztályozási elvek és gyakorlat figyelembevételével lehet és célszerû alkalmazni. A turizmusra jellemzõnek vagy ahhoz kapcsolódónak vélt termékek és tevékenységek azonosításához az alábbi gyakorlati ismérveket kell figyelembe venni: Idegenforgalomra jellemzõ termékek és szolgáltatások: azok, amelyek termelési és fogyasztási szintje lényegesen csökkenne látogatók hiányában, illetve feltételei az idegenforgalom létrejöttének. Idegenforgalomhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások: azok, amelyeket a látogatók ugyan jelentõs mennyiségben fogyasztanak, de mert a lakossági fogyasztás is jelentõs nem kerültek rá a turizmusra jellemzõ termékek listájára. Az Eurostat és más nemzetközi szervezet is részletes tartalmi meghatározás alapján tett javaslatot a TSzSz-táblázatokban szereplõ termékek/szolgáltatások és ágazatok csoportosítására. Ez lehetõséget ad a nemzetközi összehasonlítások elvégzésére. Mindemellett módszertani ajánlásaikban különösen hangsúlyozzák a nemzeti sajátosságok figyelembevételét, ezért már az ajánlásokban is a módszertan alkalmazhatóságára törekszenek. Néhány európai ország (Ausztria, az Nagy-Britannia és Norvégia) eddig megjelent turizmus szatellit számlái nem pontosan alkalmazzák az ajánlott táblázatok sorait és oszlopait, vagy ha igen, akkor azok nem mindegyikét töltik meg adatokkal. A termékek/szolgáltatások és ágazatok részletezése a TSzSz-ben A termékek és szolgáltatások besorolását az adott ország statisztikai rendszerébe illeszthetõ igények, és a nemzetközi összehasonlíthatóság határozza meg. Nemzetközi ajánlás A TSzSz-táblázatok oldalrovatában szereplõ struktúrára a következõ nemzetközi ajánlás létezik: A. Specifikus termékek A.1. Jellemzõ termékek 1. Szálláshely-szolgáltatások 1.1 Szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatások Második otthon szolgáltatások saját számlára vagy ingyenesen 2. Étel- és italszolgáltatások 3 3. Utaztatási szolgáltatások Városközi vasút Közút Vízi út Légi közlekedés 3 13

14 3.5 Kiegészítõ szolgáltatások 3.6 Utaztatási eszközök bérlése 3.7 Karbantartó és javító szolgáltatások 4. Utazásszervezés 4.1 Utazási ügynök Utazásszervezõ Turistainformáció és idegenvezetõ 5. Kulturális szolgáltatások Elõadómûvészetek 5.2 Múzeum és megóvási szolgáltatások 6. Üdülési és egyéb szórakoztató szolgáltatások Sportok és üdülési sportszolgáltatások 6.2 Egyéb szórakoztató és üdülési szolgáltatások 7. Különbözõ idegenforgalmi szolgáltatások 7.1 Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások 7.2 Egyéb árubérleti szolgáltatások 7.3 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatások A.2. Kapcsolódó termékek és szolgáltatások Áruk 4 Forgalmazási árrések Szolgáltatások B. Nem specifikus termékek és szolgáltatások Áruk 4 Forgalmazási árrések Szolgáltatások Összesen Megjegyzések: 1 Megfelel az utazási irodák árréseinek. 2 Megfelel az utazásszervezõk árréseinek. 3 Az érték nem tartalmazza az utazási irodáknak és utazásszervezõknek kifizetett összegeket. 4 Az érték nem tartalmazza a forgalmazási árréseket. Az ajánlás jellemzõi: A jellemzõ termékek" csak szolgáltatásokat tartalmaznak; A turizmus elemzése szempontjából az optimális részletezést mutatja be; Általános jellegû, az egyes országok ettõl eltérõ struktúrákat állítanak elõ; A kapcsolódó és nem specifikus termékeket nem részletezi, annak bontását az országokra bízza. Magyarországi gyakorlat A évre kidolgozott Magyarországra vonatkozó TSzSz-ben a következõ csoportosítás szerepel, amely harmonizálható a nemzeti számlákban szereplõ adatokkal, illetve azok háttéradataival: A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1. Turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás 2. Második otthon 1 14

15 3. Vendéglátás 4. Vasúti személyszállítás 5. Közúti személyszállítás 6. Belvízi személyszállítás 7. Légi személyszállítás 8. Személyszállítást kisegítõ tevékenység 9. Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 10. Utazásszervezés 11. Kulturális szolgáltatás 12. Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen A.2. Turizmushoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások 1. Élelmiszer, ital 2 2. Dohánytermékek 2 3. Ruházati termékek 2 4. Jármû- és üzemanyag-kereskedelem 2 5. Kiskereskedelem 6. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 7. Egyéb szolgáltatás Összesen B. Nem turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Áruk összesen 2. Árrés összesen 3. Szolgáltatások Összesen Mindösszesen Megjegyzések: 1 Jelenleg nincs ilyen adat. 2 Piaci áron, árrések nélkül. A turizmushoz kapcsolódó termékek azon termékkategóriák, amelyek szinte minden körülmény között szerepelnek a turisták fogyasztásában, de jelentõségük kisebb, mint a turisztikai termékeké, illetve azok, amelyek jelenléte bizonyos helyi sajátosságokra vall, és nem feltétlenül fontosak mindenütt. Az utazókat (turisták és nem turisták) is szolgáló termelés, azaz a kínálati oldal meghatározása a TSzSz szempontjából A kínálati oldal termelési adatai is az elõzõekben bemutatott bontásban kerültek feldolgozásra. Vagyis az A/5 6. táblák fejrovataiban szereplõ turizmus specifikus ágazatok megfelelnek a specifikus szolgáltatások termelõágazatainak. Ezek: Jellemzõ ágazatok: Ágazati osztályozás 1. Szálláshely-szolgáltatás Második otthon 1 3. Vendéglátás Vasúti személyszállítás Megjegyzések: 1 Jelenleg nincs ilyen adat. 15

16 5. Közúti személyszállítás Belvízi személyszállítás Légi személyszállítás Személyszállítást kisegítõ tevékenység Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 71.10; Utazásszervezés Kulturális szolgáltatás ; Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Kapcsolódó ágazatok: 1. Élelmiszer- és italgyártás Dohánygyártás Ruházati termékek gyártása Jármû-, üzemanyag-kereskedelem Kiskereskedelem Pénzügyi tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 93. Az egyes jellemzõ ágazatok tartalmának rövid leírása a nemzeti számlákba sorolt ágazatok tartalmából kiindulva: Az ágazatok tartalma 1. Szálláshely-szolgáltatás A nemzeti számla háttérszámításai alapján meghatározhatók: a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás teljesítményadatai. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás adataiból (55. ágazat), az szakágazatokat teljes egészében a szálláshely-szolgáltatásnak tekintettük. 2. Második otthon A második otthon termelésérõl rendelkezésre álló részleges adatok egyelõre nem kerültek beépítésre. 3. Vendéglátás Az alágazaton belül a TSzSz szempontjából nem tekintettük vendéglátásnak az munkahelyi étkeztetés és az közétkeztetés szakágazatokat. 4. Vasúti személyszállítás A vasúti személyszállításra nincs közvetlen adat. A vasútra vonatkozó egyéb statisztikai adatszolgáltatások alapján a díjbevétel megoszlásának figyelembevételével becsülhetõ. Ennek alapján a vasúti teljesítmény 40%-a származik a személyszállításból. 5. Közúti személyszállítás Ezen ágazatok megfelelõ szakágazati teljesítmény adatai lettek figyelembe véve. 6. Belvízi személyszállítás A belvízi személyszállítás összes teljesítménye ide van sorolva. 7. Légi személyszállítás A szakágazatok légi szállítási teljesítményének összes adatai itt szerepelnek. A szállítási ágazatokból csak a személyszállítás van közvetlen kapcsolatban a turizmussal, ezért ahol mód volt rá, ezekbõl csak a személyszállítási tevékenység szerepel az adatok között. 16

17 8. Személyszállítást kisegítõ tevékenység A 63-as ágazatból ki kell emelni az utazásszervezést, és el kell hagyni a nem szállítást kiegészítõ tevékenységeket (pl. szállítmányozás, raktározás) Az adatok közül csak a szárazföldi, vízi és légi szállítás kiegészítõ tevékenységeit lehet figyelembe venni, ám azt a hozzáférhetõ segédinformációk felhasználásával sem lehet kiszûrni, így benne van mind a teher-, mind a személyszállítással kapcsolatos tevékenység. 9. Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése A szárazföldi jármûvek kölcsönzésének teljesítményadatai a nemzeti számlák háttérszámításaiból megállapíthatók. 10. Utazásszervezés Valamennyi, a szakágazatba tartozó tevékenység szerepel benne (szervezés, ügynöki tevékenység, információ, idegenvezetés stb.). 11. Kulturális szolgáltatás A kulturális szolgáltatás teljesítményébõl kimaradnak a 9211 (Film- és videógyártás), a (Film-, videóterjesztés) és a (Könyvtárak) adatai. 12. Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység A sport- és egyéb szabadidõs tevékenységek között nem szerepel a szerencsejáték szakágazat. Foglalkoztatás A foglalkoztatást jellemzõ adatok tartalma A kézikönyvek a foglalkoztatási adatok összeállításánál a kínálati oldalból indulnak ki, vagyis a turizmus szempontjából kiválasztott ágazatok adatait javasolják feldolgozni. Ezt a módszert követi ez a kiadvány is. A foglalkoztatási táblában (A/7. tábla) kizárólag a jövedelem termelõ munkák szerepelnek alkalmazottak és egyéb kategóriák nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatást, mint termelési tényezõt definiálták, ami a nemzeti számlák rendszerével és a TSzSz-szel is összhangban van. 5 Az adatok között nem jelenik meg a fekete- vagy illegális munka. A kiadványban szereplõ foglalkoztatási adatok a KSH által rendszeresen és negyedévente folyamatosan végzett foglalkoztatási megfigyelés eredményei. Ezeket reprezentatív módon kiválasztott háztartásoknál végrehajtott közvetlen kikérdezés alapján határozzák meg. A munkaerõ-felmérés, amely az intézményi munkaügyi statisztika adataival egyetemben alkalmas a foglalkoztatottság megfelelõ részletességû és bontású leírására, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok hasonlóan az ajánlásban is megfogalmazott nehézségekhez nyilvánvalóan korlátozottan képesek a foglalkoztatási modullal szemben megfogalmazott elvárások kielégítésére. A foglalkoztatási tábla nem az intézményi statisztika adatait tartalmazza, mert az nem teljes körû és nem jelenik meg benne olyan, a foglalkoztatás szempontjából érdekes adat, mint az önfoglalkoztatottak száma. A számításnál alkalmazott teljes munkaidõs egyenértékes kialakításánál a ledolgozott munkaórák száma 12 hónappal, havi 22 munkanappal és napi 8 órás munkaidõvel kerültek meghatározásra az egységes egyenértékes adatok. Beruházás A beruházást jellemzõ adatok tartalma A turizmusra fordított beruházási, felhalmozási adatok (A/8. tábla) az intézményektõl gyûjtött beruházásstatisztikából kerültek meghatározásra. Itt is mindenek elõtt a 5 Dr. Hárs Ágnes: A magyar turizmus szatellit számla (TSzSz) foglalkoztatási modulja Módszertani ismeretek, alapadatok további becslésekhez. 17

18 kiadványban alkalmazott ágazati bontásnak megfelelõ adatokat határozzák meg. Ebben sem szerepelnek a fekete- vagy illegális tevékenységként létrejövõ, illetve az ilyen tevékenységeket támogató beruházások. A foglalkoztatási adatok becsléssel a turisztikai jellemzõ ágazatok itt definiált tartalmát fedik le, a beruházási adatok a nemzeti számlák elszámolásában szereplõ ágazatok és szakágazatok tartalmához igazodó beruházásadatokat tartalmazzák. Bruttó kibocsátás Bruttó kibocsátás A fõtevékenységbõl és egyéb tevékenységbõl származó árbevétel (kibocsátás) nagyságát, arányait is meg kellett határozni a turizmusra jellemzõ ágazatokra vonatkozóan. Ez szükséges volt a TSzSz 5. és 6. tábla belsõ négyzetének az összeállításához. Ezt az intézményi statisztika teljesítmény és árbevételrõl szóló beszámolója (az ún. integrált statisztikai jelentés) alapján lehetett megbecsülni. A rendszeres éves beszámolók árbevételi struktúrájáról szóló évi adatok arányai alapján kerültek meghatározásra a évi adatok. Ezek mutatják, hogy adott jellemzõ ágazatba sorolt szervezetek a fõtevékenységén kívül milyen más tevékenységet végeztek. Így pl. a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 245 milliárdos összes kibocsátásából 174 milliárd forint a szálláshely-szolgáltatás, 61 milliárd forint a vendéglátás teljesítménye. Utazásszervezés Az utazásszervezõnek fizetett összeg elszámolása A keresletfelvételek mindhárom kérdõíve elkülönítve tartalmazza az utazási irodák által szervezett utakra vonatkozó kérdéseket. Természetes módon mindegyiken más tartalommal és eltérõ formában, ezért azok kezelését egységes szemléletben, de más-más módszertan alapján kellett megoldani. Az utazási csomagok különbözõ igények kielégítését szolgálják (pl. szállás, étkezés, közlekedés stb.). Az utazásszervezõnek fizetett költségek/ellenértékek az utazási költségeket jól ismerõ utazásszervezõ szakértõk véleménye és információja alapján kerültek meghatározásra. Három fontos szegmenst kellett megkülönböztetni: Az utazási csomag tartalma, szerkezete Az utazásszervezõk jutaléka Az utazásszervezés keretében szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet rezidens vagy nem rezidens jellege. A lakosság belföldi utazásainál feltételeztük, hogy az utazási irodának fizetett összeg kizárólag magyar rezidensek termékeiért és szolgáltatásaiért kerültek kifizetésre. A külföldrõl hazatérõ magyarországi lakosok költésére vonatkozó adatok tartalmazzák az utazási irodáknak fizetett összeget, és az utazás elõtt és után Magyarországon elköltött összegeket is, ezért a költésszerkezet becslésénél a költés összege úgy került felbontásra, hogy abból becsülhetõ a külföldi rezidensek és a magyarországi rezidens cégek részére fizetett összeg. A hazánkba látogató külföldiekrõl feldolgozott adatokból ismert azok magyarországi közvetlen költése és annak költésnemek szerinti szerkezete, valamint az utazási irodának fizetett összeg, és annak fontosabb elemei. Az utazási irodáknak fizetett összegbõl jelenleg az összes költés és a költésnemek szerinti becslést végeztük el. 18

19 Ezek segítségével meg lehetett például állapítani a TSzSz A/2. és A/3. táblában szereplõ külföldre utazó magyarok költését. Egyrészt azt, hogy hazai rezidens cégek részére fizettek-e, másrészt azt, hogy mit tartalmazott az irodának befizetett összeg. Közbensõ fogyasztás A közbensõ fogyasztás meghatározása A TSzSz A/5. és A/6. táblázataiban alul szerepelnek az ún. közbensõ fogyasztás adatai. Ezek lényegében a turizmus jellemzõ ágazatai termeléséhez felhasznált anyagok és szolgáltatások nemzetgazdasági ágak szerinti (tehát nagyon összevont) bontásban. Ilyen adatok közvetlenül a évre nem állnak rendelkezésre. Ezeket elsõsorban az ÁKM-bõl nyerhetjük, ami legutoljára a évre készült. Ennek alapján lehetséges ezeket az anyagfelhasználási arányokat meghatározni és feltételezni, hogy ugyanez volt 2004-ben is. Ez reális feltételezés, hiszen a technológiai struktúra ilyen rövid idõ alatt lényegében nem változik, illetve alig mozdul el. Árrés Az árrés elkülönítése Az Európai Unió által ajánlott TSzSz-táblázatok a termékek árait a turisztikai fogyasztásban alapáron javasolják kimutatni és külön sorban feltüntetni az árrést. Természetesen a rendelkezésre álló adatok a fogyasztást piaci áron tartalmazták. Ebbõl a termékek esetében 15% feltételezett árrés lett becsülve. Tovagyûrûzõ hatások A tovagyûrûzõ hatások számítása Az elemzéshez mindenek elõtt a tovagyûrûzõ hatásoknak a bemutatására felhasználásra került a évi Ágazati Kapcsolatok Mérlege, elsõsorban annak matematikailag feldolgozott adatai, mátrixai. Késõbbi ÁKM, illetve az idegenforgalom szempontjából strukturált ÁKM nem állt rendelkezésre. A tapasztalatok szerint a technológiai kapcsolatok 4 5 év távlatában nem változnak olyan mértékben, hogy lényegesen befolyásolják a számított mutatókat. Több mutató kiszámítását segítette az ÁKM: A turizmusra jellemzõ ágazatok teljesítményének közvetlen és halmozott aránya a GDP egészében. A turizmus hazai fogyasztásának létrehozásához szükséges teljesítmény a közvetett hatásokat is figyelembe véve. Az ÁKM inverz mátrix segítségével össze lehetett hasonlítani az utazók (turisták és nem turisták) fogyasztásának és a hazai összes fogyasztásnak az importtartalmát mind a közvetlen mind a halmozott importtartalmat. Ugyancsak meghatározásra került a jellemzõ ágazatokban foglalkoztatottak nagysága, valamint a jellemzõ ágazatok termeléséhez szükséges közvetett foglalkoztatás igénye is. Hasonlóan meghatározható volt az utazók fogyasztásának közvetlen és halmozott munkaerõköltsége is. 19

20 1. Jellemzõ ágazatok aránya a GDP-ben a) közvetlen b = jellemzõ ágazatok GDP - GDP összesen je b) halmozott jellemzõ ágazatok inverz mátrixban szereplõ oszlopirányú koefficiensei összegeinek az átlaga szorozva az a) alatt kiszámított b értékkel. Tehát: k n A = a j ij i = k 1 A = k n j = k 1 k Q n j = k 1 j Q A j j B = b A ahol: a az inverz mátrix koefficiensei Q az egyes ágazatok bruttó kibocsátása Aj a koefficiensek oszlopirányú összegei az egyes ágazatokban k 1 k n a jellemzõ ágazatok sorszáma A a jellemzõ ágazatok A adatainak súlyozott átlaga B a jellemzõ ágazatok GDP-jének a halmozott aránya az összes GDP-ben 2. A turizmus (illetve utazók) hazai fogyasztásának létrehozásához szükséges bruttó kibocsátás aránya a nemzeti összes bruttó kibocsátásban: közvetlenül a végsõ fogyasztásra és a halmozott termelési igényeket is figyelembe véve. Az utazók (illetve ezen belül a turisták) fogyasztása része a hazai fogyasztásnak. Az ÁKM ezt az összeget részletezi termékek, illetve szolgáltatások szerint (ágazatonként). Csak az összes hazai fogyasztás korrigálásával (és nem a részletek) jut el a nemzeti fogyasztáshoz. Ennek számításához összeállításra került a turisztikai fogyasztás az ÁKM szektorainak (ágazatainak) megfelelõ bontásban. 3. A turisztikai fogyasztás importigényének a meghatározása. Ehhez is az elõzõ pontban az ÁKM-ágazat szerint bontott fogyasztási értékeket kellett felhasználni. a) a lakosság hazai fogyasztásának importigényessége a évi ÁKM-bõl közvetlenül meghatározható. 20

21 b) Az utazók hazai fogyasztású importigényének a meghatározása: i F * = h t i ht ahol: ih az ágazatonkénti halmozott importigény Ft az utazók fogyasztásának ÁKM szerinti bontása iht az utazók egyégnyi fogyasztásának halmozott importtartalma 4. A foglalkoztatás halmozott adata a turisztikai igények kielégítésében az 1/b. pont alatti multiplikátorokkal az ott leírtak szerint határozható meg. 21

22 5. Az idegenforgalom és a turizmus szerepe a hazai nemzetgazdaságban Magyarországon az idegenforgalomnak és azon belül a turizmusnak egyre nagyobb a gazdasági és társadalmi szerepe. Egyrészt magas a beutazó külföldiek száma növelve a hazai keresletet, másrészt növekszik a kiutazó magyar állampolgárok száma, ezáltal a külföldre kerülõ vásárlõerõ, harmadrészt pedig a magyarországi lakosok belföldi utazásai, turisztikai magatartásuk is figyelemre méltó módon változik. Kiemelendõ az utazók magyarországi motivációira (utazásuk céljára) vonatkozó sajátosság, mivel megtalálható az egyre gyakoribb és változó turisztikai motiváció mellett az egynapos utazók igen magas aránya. Az adatok tükrében egyértelmûen igazolható, hogy Magyarország Nyugat és Kelet között egy közlekedési folyosó, ugyanis nagyon jelentõs az olyan külföldi állampolgárok száma, akik tartózkodás nélkül átutaznak Magyarországon. Ennél fontosabb, hogy egyre nagyobb azoknak a száma is, akiknek az utazási célja Magyarország, ami lehet turisztikai jellegû és nem turisztikai jellegû motiváció. Így pl. jelentõs a vásárlási célból utazók száma, de egyre többen jönnek hazánkba munkavégzés céljából vagy üzleti ügyek intézése végett is. Míg a Magyarországra utazó külföldiek száma a években millió körül volt, addig a külföldre utazó magyarországi lakosok száma 11 millióról 17,5 millió fõre növekedett. 3. ábra A lakosság és a külföldiek határátlépéseinek alakulása Határátlépés (millió alkalom) Magyarországra utazó külföldiek Külföldre utazó magyarországi lakosok 2. tábla A Magyarországra utazó külföldiek és külföldre utazó magyarországi lakosok száma Év Magyarországra utazó külföldiek* Külföldre utazó magyarországi lakosok ezer fõ 2000=100 ezer fõ 2000= , , , , , , , , , , (elõzetes) , ,5 * A külföldi határátlépések száma. 22

23 Az utasoknak ez a tömege vesz részt a magyarországi nemzetközi utasforgalomban. Az utazók összetételét, utazási céljait, utazásuk irányát, költési magatartásukat, tartózkodási idejüket kell megismerni ahhoz, hogy képet lehessen alkotni a turizmusról, hogy fel lehessen készülni igényeinek a kielégítésére. A TSzSz-táblák a turisztikai motivációból utazók fogyasztását tartalmazzák, a melléklet egyes tábláiban azonban szerepelnek a nem turisztikai célból utazókra vonatkozó adatok is. A külföldrõl érkezõk összetételére jellemzõ, hogy 3/4 részük a szomszédos országok állampolgárai. Európából érkezik valamivel több mint 97%-uk, Ausztriából és Németországból érkezik az 1/4 részük. Az Európai Unió országaiból érkezik az utazóknak közel a fele. Magyarországról a külföldre utazók 64%-a a szomszédos államokba megy. Ausztriába utazik a 20%-uk. Hasonlóan sokan utaznak Romániába. Az EU tagállamaiba utazik az 59%-uk. Magyarország minden határszakaszára jellemzõ az egynapos (vagy napon belüli többszöri) határátlépések igen jelentõs aránya mindkét irányban. Ezek: átutazás, vásárlás, munkavégzés, tanulás, amelyek valójában nem turisztikai célú utazások. De jelentõs a kirándulók és az egynapos, egészségügyi okokból látogatók száma is. A beutazók 64%-a, a kiutazók 56%-a egynapos látogató. A tapasztalatok szerint az egynapos látogatók aránya növekszik. Ennek lökést adott az EU-hoz való csatlakozásunk is ben az elõzetes adatok szerint a beutazók 72%-a, a kiutazók 60%-a volt egynapos látogató. 4. ábra Az egynapos beutazók és kiutazók számának alakulása (ezer fõ) Külföldiek Magyarok (elõzetes adat) Természetesen az egy- és a többnapos látogatók utazási célja is lényegesen eltér. A beutazó egynapos látogatók közül 46% átutazó volt, és 32% vásárlási céllal jött hozzánk. Turisztikai célból (szabadidõ-eltöltés, kirándulás stb.) mindössze 17% érkezett. Hasonló a helyzet a külföldre látogató magyarországi lakosok esetében is, 69%-uk vásárlási célból utazott külföldre, mintegy 20%-uk jelölte meg a turisztikai célt. A turisztikai célú és az egyéb motivációkhoz kapcsolódó utazásokat, valamint az ezekhez tartozó fogyasztást azért érdemes, illetve kell megkülönböztetetten kezelni, hogy értékelhetõ legyen a turisztikai kínálat által generált, valamint az a fogyasztás, amit elsõsorban a nem turisztikai célú, döntõen egynapos utazások következtében mindenek elõtt a kiskereskedelem irányában nyilvánulnak meg. 23

24 5. ábra A külföldi látogatók száma és költése motivációs célok szerint, 2004 (%) Egynapos Többnapos Egynapos Többnapos Külföldi látogatók aránya Költésük aránya Turisztikai Nem turisztikai 6. ábra A bellföldi látogatók száma és költése motivációs célok szerint, 2004 (%) Egynapos Többnapos Egynapos Többnapos Belföldi látogatók aránya Költésük aránya Turisztikai Nem turisztikai Az idegenforgalom szerves része a belföldi turizmus is. Ez esetben is az utazások összességébõl kell kiindulni ben a magyarországi lakosok összesen ezer utazásról számoltak be. Ebbõl ezer utazást belföldön (országhatáron belül) végeztek. Ennek 88%-a volt egynapos és 12%-a többnapos utazás. Más megoszlásban 67%-a turisztikai célú és 33%-a nem turisztikai célú. Természetesen a többnapos utazásokon belül volt jóval nagyobb aránya a turisztikai célú utazásoknak (93%). 24

25 7. ábra A látogatók megoszlása (%) Külföldi Kiutazó Lakosság belföldön Turisztikai jellegû összesen Nem turisztikai jellegû Üzleti Szabadidõs A külföldi látogatók évi adatai alapján az látható, hogy az utazások céljai, az utazók motivációi általában nem változtak lényegesen a 12 hónap során. Jelentõs az átutazók, a vásárlók és a munkavégzõk száma a nem turisztikai célú látogatók között. A turisztikai célon belül pedig meghatározó az üdülés, a városnézés, a rokonok meglátogatása, az üzleti utak és az egészségturizmus. Számszerûségében és arányaiban jelentõsebb elmozdulás a munkavégzés céljából utazók körében tapasztalható. Ezt jellemzik az alábbi adatok: 3. tábla A Magyarországra nem turisztikai céllal látogató külföldiek fõbb motivációi Motívációk * ezer fõ aránya az ösz- ezer fõ aránya az öszszes utazóhoz, % szes utazóhoz,% Összesen , ,5 Átutazás , ,6 Vásárlás , ,6 Munkavégzés 896 2, ,3 * Elõzetes adatok. Ugyanezen motivációs célok tekintetében nincs ilyen változás a kiutazó magyarországi lakosok esetében: 4. tábla A külföldre nem turisztikai céllal utazó magyarok motivációi Motiváció * ezer fõ aránya az ezer fõ aránya az összes utazóhoz, % összes utazóhoz,% Összesen , ,1 Vásárlás , ,1 Munkavégzés , ,0 * Elõzetes adatok. 25

26 A külföldi látogatók költésének jelentõs hatása van a hazai fogyasztás szintjére és annak szerkezetére. Lényeges tehát annak ismerete, hogy mennyi az utazók (ezen belül a turisták) összes költése, és azt milyen célból adják ki. Ezek az adatok implicit módon szerepelnek a nemzeti számlák megfelelõ mérlegében. A TSzSz adatai alapján meghatározható a hazai fogyasztás két összetevõjének, a lakossági és a nem rezidens (külföldiek) fogyasztás összegei ben a hazai fogyasztás (elõzetes adatok szerint) milliárd forintot, ezen belül az utazók (külföldiek és belföldiek) összes fogyasztása 1377 milliárd forintot (12,5%), a turisztikai célból utazók fogyasztása pedig 1038 milliárd forintot (9,4%) tett ki. A külföldiek fogyasztásának aránya az összes hazai fogyasztáshoz viszonyítva 7,5%. 5. tábla Az utazók hazai fogyasztásának megoszlása külföldiek és belföldiek szerint, 2004 Utazók Összes utazó Turisztikai célból utazó milliárd Ft % milliárd Ft % Külföldiek , ,5 Belföldiek* , ,5 Összesen , ,0 * Az adatok tartalmazzák a külföldre utazók hazai vásárlásait is (pl. magyarországi közlekedési eszközre váltott menetjegy ára, utazási irodának fizetett jutalék stb.). A lakosság hazai és a külföldiek magyarországi fõbb kiadásai A tartózkodási idõ, valamint a termék és szolgáltatás jellege jelentõsen befolyásolja a költés szerkezetét. Ezt jellemzik a következõ ábrák és adatok. 8. ábra (%) Lakosság Külföldiek Egyéb Közlekedés Étkezés Szállás Tanulságos a tartózkodási idõ szerinti szerkezet összehasonlítása. 6. tábla Az utazók száma és költése a tartózkodási idõ szerint, 2004 Utazók Külföldi beutazók Belföldi utazók száma* költése száma* költése ezer fõ % milliárd Ft % ezer fõ % milliárd Ft % Egynapos utazók , , , ,5 Többnapos utazók , , , ,5 Összesen , , , ,0 * Tehergépkocsi vezetõk nélkül. 26