Állítható irodaszék prototípusának értékelése

Átírás

1 ERGONÓMIA 5.1 Állítható irodaszék prototípusának értékelése Tárgyszavak: ülés; szék; iroda; ergonómia; diszkomfort; állítható szék. Napjainkban az ergonómiai szakemberek és az irodai dolgozók egyre szélesebb körű ismeretanyagra tesznek szert az irodai munkával összefüggő stresszhatásokról, a hosszú ideig tartó ülő helyzet során fellépő diszkomfortérzés előidéző tényezőiről. Emiatt az irodaszékek megfelelő tervezése, alkalmazhatósága számos tanulmány központi kérdése. Régebben azt tanították, hogy az ülésre egyetlen helyes (merev és egyenes) testtartás létezik, és az irodai székeket ennek megfelelően készítették. Az ergonómiai szakemberek újabb megfigyelései szerint azonban a hagyományos irodaszékek a rögzített magasságú ágyéktáji megtámasztásokkal nem alkalmasak a kényelmes és megfelelő ülés biztosítására, s ennek következtében a székek formájában változtatások szükségesek. Vizsgálati eredmények szerint a testhelyzet változtatásait támogató dinamikus székek elősegítik a helyes testtartás kialakítását és csökkenthetik az ülőmunka során észlelt kellemetlenségeket. Megfelelő mérésekkel kimutatták, hogy a gerinc összehúzódásának mértéke kisebb volt a dinamikus irodaszékek esetében, mint a hagyományos, rögzített székeknél, mivel az előbbi típus az ülő személyt passzív, mesterséges mozgásokra kényszeríti. A dinamikus ülés egy szabadon mozgó, dönthető irodaszék segítségével, amely lehetővé teszi az ülési szög változtatását serkenti ülés közben a láb mozgását, ez aktiválja a vénapumpákat, megakadályozza a lokális ödéma és daganat képződését a lábszárban. Ebben a tanulmányban egy kinematikus alapelvek felhasználásával kifejlesztett új típusú dinamikus irodaszék alkalmazhatóságát értékelték. Vizsgálták a résztvevők véleményét a hagyományos formájú gépírószék és a többféle ülési pozícióban beállítható irodaszék használatáról. A dinamikus jellegű szék megfelelő alkalmazását, a sokféle ülő helyzet kihasználását rövid felhasználói útmutatásokkal segítették.

2 Vizsgálati módszerek Vizsgálati alanyok kiválasztása, körülmények elrendezése A vizsgálaton való részvételre eladókat, irodai dolgozókat és tudományos munkatársakat kértek fel. Első lépésként minden résztvevőnek ki kellett töltenie egy kérdőívet a régebbi és jelenlegi nyakban, vállban, könyökben, csuklóban/kézben, csípőben/combban, térdben, bokában/lábfejben, illetve a gerinc felső és alsó szakaszán jelentkező kellemetlen érzésekről; a kérdésekre adott válaszokat egy 100 mm-es skálán kellett jelezniük. Minden egyes munkahelyen a résztvevők egyik felének a hagyományos formájú gépírószéket (ST), a másik felének az újonnan tervezett dinamikus irodaszéket (PMP) adták. A szakemberek 9 féle testtartási pozíció kipróbálását javasolták. Ezek között szerepelt három optimálisan kiegyensúlyozott ülő helyzet, amelyekben a test súlypontja a résztvevő lábai fölött és között volt, a háttámlát nem használták (egyike ezeknek a pozícióknak, amelyben mindkét láb a szék alatt van hasonló módon, mint a térdelő székek esetében); két hagyományos (egyenes) ülésmód, amelyekben a test súlypontja a lábak mögött volt, az egyikben támasztotta a törzset a háttámla, a másikban nem; két olyan testtartás, amelyekben az optimális egyensúlyi pozíciók felhasználása mellett a lábakat előretolták vagy a szék alá húzták; végül egy hátradőlő testtartásként a törzs a háttámlának támaszkodott és a lábakat előretolták. Kérdőívek A székek 1 hétig tartó használata után a résztvevőknek kérdőívben kellett rögzíteniük tapasztalataikat. A székek kényelmességére vonatkozó kérdések az 1. táblázatban láthatók. A 2. táblázat az egyes testrészekben fellépő kellemetlen érzések statisztikai analízisét tartalmazza. A résztvevőknek általános jellegű pozitív és negatív jellemzést is kellett készíteniük a székekről, illetve meg kellett jelölniük azt a széket, amelyiket összességében előnyben részesítik. A kérdésekre adott válaszokból átlagokat és szórást számoltak, a statisztikailag szignifikáns különbségeket az 5%-os valószínűségi szinten (<0,05) fogadták el. Az első hét után a résztvevők minden egyes munkahelyen széket cseréltek. A PMP székek használóinak az előzetesen kiosztott információs anyagról is véleményt kellett készíteniük. Vizsgálati eredmények A résztvevők közül 23 a PMP, 18 pedig az ST széket részesítette előnyben. 19 kérdésből 7 esetében a válaszokhoz alkalmazott 100 mm-es skála alapján azonban statisztikailag szignifikáns előnyöket figyeltek meg az ST székek javára (1. táblázat).

3 1. táblázat A résztvevők válaszainak átlaga (szórás) és statisztikai szignifikanciája a székek kényelmességére vonatkozó kérdések esetében Hagyományos irodaszék (ST) (n = 42) Állítható irodaszék (MP) (n = 42) Különség Statisztikai szignifikancia Általános komfortérzés (0 = nagyon kényelmetlen, 100 = nagyon kényelmes) Általános elfogadhatóság (0 = nagyon rossz, 100 = nagyon jó) Mennyi ideig szeretné használni a széket a munkavégzés során (0 = soha, 100 = az egész munkaidő alatt) Alkalmasság a testfelépítés számára (0 = egyáltalán nem megfelelő, 100 = nagyon megfelelő) Megfelelő-e a magasság (0 = egyáltalán nem megfelelő, 100 = nagyon megfelelő) A szokásosnál többször változtatott-e pozíciót (igen/nem) A megtalált kényelmes pozíciók (szám) A különféle pozíciók könnyítik-e a szokásos kényelmetlenségeket (igen/nem) Elégedett-e az ülő helyzettel (0 = nagyon elégedetlen, 100 = nagyon elégedett) Szék stabilitása (0 = nagyon instabil, 100 = nagyon stabil) A körbe mozgás képessége (0 = nagyon rossz, 100 = nagyon jól) Előrehajlás mértéke (0 = egyáltalán nem, 100 = nagyon) Elégedettség a szélességgel (0 = nagyon elégedetlen, 100 = nagyon elégedett) Leülés és felállás képessége (0 = nagyon nehéz, 100 = nagyon könnyű) Mennyire befolyásolja a megszokott munkamódszert (0 = egyáltalán nem, 100 = nagymértékben) Befolyásolja-e a munka mennyiségét (0 = egyáltalán nem, 100 = nagymértékben) Befolyásolja-e a munka minőségét (0 = egyáltalán nem, 100 = nagymértékben) Hányszor kellett testhelyzetet változtatni 1 óra alatt (szám) Időtartam, amit kényelmesnek érzett a széken (perc) 63,1 (19,5) 62,9 (22,2) 66,0 (29,2) 68,5 (22,4) 70,6 (21,5) igen = 8, nem = (1.6) igen = 13 nem = 18 64,9 (23,0) 66,5 (20,2) 69,0 (22,8) 19,7 (21,6) 74,1 (21,3) 73,1 (18,7) 31,1 (27,8) 26,3 (27,1) 24,2 (25,8) 8,0 (10,1) 63 (44) 52,6 (28,2) 50,5 (28,5) 45,7 (37,7) 52,7 (32,0) 62,2 (28,7) igen = 28, nem = 12 3,1 (1,7) igen = 13 nem = 17 52,7 (31,3) 58,3 (25,5) 61,7 (28,0) 33,2 (31,6) 63,2 (27,0) 63,5 (27,8) 33,9 (29,8) 28,1 (28,5) 27,7 (27,8) 8,2 (5,6) 65 (53) 10,5 12,4 20,3 15,8 7,2 igen = 20, nem = 18 0,5 igen = 0 nem = 1 10,8 8,2 7,3 13,5 10,9 9,6 2,8 1,8 3,5 0,2 2,0 statisztikailag szignifikáns az 5%-os valószínűségi szinten (p<0,05); statisztikailag szignifikáns a 0,1%-os valószínűségi szinten (p<0,001); = statisztikailag szignifikáns különbség nincs

4 2. táblázat A résztvevők válaszainak átlaga (szórás) és statisztikai szignifikanciája a személyes diszkomfortérzésre vonatkozó kérdések esetében Nyak Váll Gerincoszlop felső része Könyök Gerincoszlop alsó része Csukló/kéz Csípő/comb Térd Boka/lábfej Hagyományos irodaszék (ST) 19,4 (23,0) 18,9 (23,0) 12,0 (17,7) 9,3 (15,0) 18,8 (23,4) 12,3 (25,4) 11,8 (19,4) 9,7 (19,2) 10,5 (19,1) Állítható irodaszék (MP) 17,0 (21,5) 14,4 (20,0) 11,6 (17,6) 9,3 (15,7) 18,9 (22,0) 10,8 (14,2) 16,9 (24,4) 12,7 (21,1) 12,4 (20,5) Különbség 2,8 4,5 0,4 0 0,1 1,5 5,1 3 1,9 Statisztikai szignifikancia Ns = statisztikailag szignifikánsan nem különbözik 28 résztvevő a PMP szék, 8 pedig az ST szék esetében változtatta testtartását a szokásosnál gyakrabban. Ezt a különbséget statisztikailag szignifikánsnak találták. A PMP székek kifejlesztése során a szakemberek a gyakori pozícióváltoztatást tekintették az elsődleges feladatnak, a hosszan tartó merev üléssel együtt járó gerincterhelés megakadályozása céljából. Ebben a vizsgálatban azonban számos résztvevő nem a hosszú távú kimerülést csökkentő, tudatos testtartás-változtatás eredményeképpen módosította gyakrabban az ülő helyzetet, hanem a fellépő kényelmetlenség csökkentéséért. A résztvevők megállapították, hogy az ST széken kényelmesebb testhelyzetet tudnak elérni. Ennek alkalmazása során kevesebb, a PMP szék esetében túl sok nyomáspontot éreztek a medencefenéknél, mivel ez utóbbi széknek túl keskeny az ülése. A dinamikus szék használói úgy érezték, hogy emiatt csökken a láb alátámasztása, s ezért hajolnak nagyobb mértékben előre az ilyen típusú széken. Tapasztalatuk szerint az ST szék a nagyobb ülésszélesség és kényelmesebb háttámla következtében a lábak stabil alátámasztását nyújtja, így sokkal megfelelőbb a testfelépítésnek, mint a PMP szék. A résztvevők csoportjai közötti különbségek Az eladók és irodai dolgozók kedvezőbb tapasztalatokat szereztek az ST szék alkalmazása során. A kutatók csoportjában azonban 14 résztvevő részesítette előnyben a PMP széket, 4 pedig az ST széket, s ez statisztikailag szignifikánsan nagyobb általános elfogadást jelentett a PMP székek esetében. A tudományos kutatók azért kedvelik jobban ezt a széket, mert nem éreztek nyomást a combok alatt, puhábbnak tartották az ülését, s kényelmesebbnek a háttámláját.

5 A testrészekben fellépő diszkomfortérzések eltérései Statisztikailag szignifikáns különbségeket nem tapasztaltak a különböző testrészekben fellépő kellemetlen érzések mértékében (2. táblázat), azonban a PMP székek esetében a nyakban, vállban, gerinc felső részében, az ST székek esetében pedig a csípőben/combban, térdben, bokában/lábfejben jelentettek kisebb mértékű diszkomfortérzést. Ez arra utal, hogy a hagyományos formájú ST széken az ülést kevésbé kényelmesnek találták. A vizsgálati eredmények értékelése A kutatók összességében a PMP széket kedvelték jobban, míg az eladók, irodai dolgozók a hagyományos típusú ST széket értékelték megfelelőbbnek, ami arra utal, hogy egyrészt ők a hagyományos ülő helyzetet szerették, másrészt véleményük szerint a dinamikus székeket nem jól tervezték, és a gyakori pozícióváltoztatás ellenére sem találtak kényelmes testhelyzetet a szék alakja miatt. A vizsgálatok során az eladók, irodai dolgozók körében is elérhettek volna kedvezőbb eredményeket, ha a dinamikus jellegű állítható székeket a használati útmutatónak megfelelően próbálták volna ki, és a hagyományos ülési mód helyett a szakemberek által javasolt testtartásokat alkalmazták volna. A PMP szék alkalmazásáról szóló információs anyag ismeretének hatása A PMP székekről szóló információs anyagot az eladóknak és irodai dolgozóknak 62%-a, a kutatóknak pedig 77%-a olvasta el. A PMP székekről alkotott kedvezőbb vélemény a kutatók között alátámasztotta azt a tényt, hogy a székek használatáról szóló útmutató elolvasása elengedhetetlen a megfelelő használathoz. Az eltérő reakciók az eladó/irodai dolgozó és kutató résztvevők között azzal magyarázható, hogy a kutatók hajlandóbbak voltak vagy munkakörülményeik, mozgékonyságuk következtében több lehetőséggel rendelkeztek, hogy kipróbáljanak új ülési pozíciókat a maximális kényelem elérése céljából. Ezek a megfigyelések arra utalhatnak, hogy a mozgást kedvelő emberek jobban szeretik a PMP széket, hisz a székek rendeltetésszerű használatához hozzátartozik az állandó passzív mozgás. Pszichoszociális hatások A PMP szék alakját néhány résztvevő a kerékpárüléshez hasonlította. Egy vizsgálati alany szerint a szék ülésének formája nehezíti a hatékony alkalmazást, ha a használó szoknyát vagy ruhát visel. Természetesen a női irodai dolgozók a kényelem kedvéért sem mondanának le szívesen a szoknya vagy ruha viseléséről. A nagyobb vonzerő elnyerésére az embereket alaposabban meg kell győzni a PMP szék testtartással kapcsolatos jótékony hatá

6 sairól. A jövőbeni fejlesztések folyamán az egészséges és egyben kényelmes ülő testhelyzetet esztétikusabb széken kellene megvalósítani. (Molnár Kinga) Legg, S. J.; Mackie, H. W.; Milicich, W.: Evaluation of a prototype multi posture office chair. = Ergonomics, 45. k. 2. sz p Stranden, E.: Dynamic leg volume changes when sitting in a locked and free floating tilt office chair. = Ergonomics, 43. k. 5. sz p van Deurden, D. L.; Goossens, R. H. M. stb.: Length of the spine while sitting on a new concept for an office chair. = Applied Ergonomics, 31. k. 1. sz p