TANÍTÓKÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL

Átírás

1 TANÍTÓKÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL Az általános tanítói képzésen belül a hallgatók választhatják a szerb nemzetiségi szakirányú képzést, a szerb nyelven tanítás, a nemzeti kisebbségi tudat vállalásának és továbbadásának fontos és hangsúlyos feladatát. A hallgatók általános tanítói és szakirányú képzése a megszerzett diplomában is tükröződik, mely differenciált elhelyezkedési lehetőségeket tesz lehetővé számukra. A szakirányú képzés célja Az általános tanítóképzés céljai mellett és annak keretében a kétnyelvű (magyar-szerb) nemzetiségi szakirányú képzés alapvető célja, olyan pedagógiai szakemberek kibocsátása, akik tudományosan megalapozott, korszerű szakmai ismeretek, kompetenciák birtokában alkalmasak az általános alapképzést nyújtó iskola bevezető és kezdő szakaszában valamennyi oktatási-nevelési feladat ellátására; az általános tanítói képesítésen túlmenően magas színvonalon képesek teljesíteni a nemzetiségi oktatási feladatokat az alapfokú nevelés-oktatásban; illetve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, az osztályban; nemzetiségi értelmiségként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete és saját anyanyelvi kultúrájuk megismerését szolgáló nyelvismeret. TARTALOM: A szerb nemzetiségi szakirány az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza: a szerb nemzetiségi tudat és az átadás kompetenciájának kialakítását a tanítójelöltekben; a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvhasználatot és a nyelvátadás kompetenciájának kifejlesztését; az alapfokú nemzetiségi nyelven tanítás és nevelés bevezető és kezdő szakaszában szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget és tantárgy-pedagógiai ismerteket, a nemzetiségi iskolákban tanuló 6-12 éves korú gyermekek tanításhoz szükséges kompetenciákat; azokat a népismereti és gyermekirodalmi ismereteket, melyek szakmailag hitelesen alapozzák, erősítik a gyermek nemzetiségi tudatát és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciák kialakítását; fejlesztik irodalmi ízlését, a nemzetiségi csoporthoz tartozás érzését, valamint a kisebbségi csoporthoz tartozás érzésének kialakításához szükséges kompetenciát; tudatosítják a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulását, a tudatosításhoz elengedhetetlen kompetenciát; az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatását, a különböző népcsoportok egymásrautaltságát, ennek értelmében azt a kompetenciát, mellyel a tanulóban kialakíthatja a tanító ezt a szemléletet.

2 KÖVETELMÉNYEK: A fent leírtaknak megfelelően a képzés követelményei a következők: a hallgató a képzés során ismerje meg a társadalom működésének történelmi, eszmei strukturális és funkcionális összefüggéseit. Ennek a kompetenciának jelentős szerepe van a nemzetiségi tanító pedagógiai munkájában, mert államalkotó nemzeti kisebbségiként ismernie kell az ország történelmét, társadalmi felépítését ahhoz, hogy azt saját nemzete történelmével összevetve, objektív álláspontot kialakítva tanítsa a kisebbség iskoláiban a népismeret tárgyat, később a történelmet; a komparatív szemléletű kompetenciával rendelkező tanító tudja helyesen megítélni, kiválasztani és elsajátíttatni a tananyagot a 6-10 éves korú gyermekekkel, ill. az átmeneti időszakban az 5-6. osztályos tanulókkal; ismerje a hazai közoktatás feladatait, struktúráját és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait. Ismerje meg a Nemzeti Alaptanterv A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei vonatkozó célokat, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. Továbbá a kisebbségi iskolatípusnak megfelelő ( A, B, vagy C típusú iskola/osztály típus) Kerttantervi előírásokat; nemzetiségi értelmiségként alakuljon ki benne a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete, a közösségi felelősségérzet és felelősségvállalás. Tágabb értelemben sajátítsa el a tanító azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában nemzeti kisebbségi tanítói munkájában összhangot tud teremteni az egyetemes emberi értékek és a kisebbség sajátos nemzeti értékei között. Szűkebb értelemben, szükség szerint tudja preferálni a sajátos kisebbségi értékeket; rendelkezzen a személyiségformálás kompetenciájával: kisebbségi tanítóként és értelmiségiként tudja alakítani és fejleszteni a kisgyermekek identitástudatát úgy, hogy a fejlődő gyermek tudatosan vállalhassa kisebbségi hovatartozását, valamint a magyar állami léttel járó jogokat és kötelezettségeket. Ennek a feladatnak a megvalósításához sajátítsa el azt a kompetenciát, mely segíti a családdal való együttnevelés lehetőségeinek kiaknázásában. A differenciálás kompetenciájának ismerete ezen a területen a tanulók családjának megismerését, a szülőkhöz fűződő jó kapcsolatát segíti elő. E kompetencia birtokában differenciáló pedagógiai munkája terjedjen ki azokra a családokra is, amelyek nem a kisebbség tagjai, de a kisebbséggel együttélés révén vállalják gyermekeik kisebbségi iskolában taníttatását, legyen alapvető törekvése a kirekesztő magatartásformák kialakulásának megelőzése; ismerje a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit a 6-12 éves gyermekek életkori sajátosságait. Rendelkezzen a korosztály tanításához szükséges, hatékonyan alkalmazható, magas szintű nyelvpedagógiai kompetenciákkal. Ezen belül ismerje a nyelv és a nyelven elsajátítás alapvető stratégiáit, a nyelv és a nyelven átadás és fejlesztés lehetőségeit. A nyelv és nyelven tanítás területén is rendelkezzen a differenciálás kompetenciájával és megfelelő mértékben és helyen alkalmazza is azt; a képzés során sajátítsa el azokat a magyar nyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteket, melyek a tanulók négy alapkészségét fejlesztik és rövid időn belül legyen képes kialakítani a tanulókban az életkoruknak megfelelő magyar és kisebbségi nyelvi kommunikatív kompetenciát; sajátítsa el azokat a korszerű ismereteket, melyeknek segítségével a természettudományok (a környezet-/ természetismeret) magyar és szerb nyelven tanításánál kialakítja és folyamatosan fejleszti a tanulók összefüggéseket felismerő

3 kompetenciáját. A tananyag elsajátíttatásánál magasabb szintű ismeretek birtokában ugyancsak megjelenhet a komparativitás. Az anyaországi és a befogadó ország természeti adottságainak, jellegzetességeinek megismertetésével motiválhatja tanítványait és tágítja látókörüket; ismerje meg a művészeti neveléshez (ének-zene, stb.) szükséges kompetenciákat. Ismerje a kisebbség dalkincsét, érezze át annak fontosságát, hogy az ének-zene a kisebbségi identitás helyes alakításának, fejlesztésének folyamatában döntő jelentőséggel bír. Ugyanakkor rendelkezzen az e területen szükséges differenciálás kompetenciájával is és ismerje fel a helyes arányokat a magyar dalkincs és a kisebbségi dalkincs tanításánál; alakítsa és fejlessze ki magában tanulmányai során a technika-életvitel-háztartástan tanításának módszertanát. E tárgyak tanításánál jól érvényesítheti a kisebbség tárgyi néprajzának és folklórjának tanulása során szerzett ismereteit és az átadás kompetenciáját. Fektessen különös hangsúlyt a két nép szokásainak összevetésére és a kisebbségi szokások alapos megismertetésére, azok gyakorlására és gyakoroltatására a mindennapi életben; rendelkezzen az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges szakmai és módszertani kompetenciával. Ezen a területen is integráltan irányíthatja a tanulók testi és mentális fejlődését. Ismerje a kisebbség játékait, jellegzetes sportágait, életmódját, tanítói munkájának első pillanatától alakítsa ki tanítványaiban az egészséges életmód iránti igényt a mozgás, a táplálkozás területén, a helyesen szervezett tanulási folyamatban, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a gyerekek játék-tevékenységében; tanulja meg rendszeresen alkalmazni a mozgással járó népi játékokat a tanítási órákon és azokon kívül is, majd a komolyabb sporttevékenységeket, melyek erősítik a tanulók identitástudatát és helyes irányba terelik életmódját; ismerje a médiumok használatát és alkalmazását az oktatásban és a lehetőségek arányában használja azokat és törekedjen a legmodernebb eszközök megismerésére és használatuk ésszerű alkalmazására mind az órai előkészületekben, mind a tanítási órákon; a képzés alakítsa ki a leendő tanítóban a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvi kompetenciát, szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget. Ismerje a korszerű általános szakmai ismeretek mellett a nemzetiségi irodalmi-módszertani műveltség sokrétű, alkotó módon történő felhasználását. Legyen tisztában a nemzetiségi nyelvtudás jelentőségével, a nemzetiségi tudat erősítésének, a nemzetiségi népcsoporthoz tartozás érzésének fontosságával. Alakuljon ki benne az a magas szintű nyelvi kompetencia, melynek birtokában legyen képes a 6-12 éves korosztályban a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulásának tudatosítására, az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatásának, a különböző népcsoportok egymásra-utaltságának megismertetésére; sajátítson el tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai kultúrát a képzés során, amelynek alapján ismerje meg a gyermek szomatikus és pszichés fejlődését, társas kapcsolatainak alakulását, a tanulók ismeretelsajátításának törvényszerűségeit. Ennek a kompetenciának birtokában, a szülőkkel együttműködve, differenciáltan segítse a tanulók helyes tanulási módszerének kialakítását, tudja kiválasztani a tanulás irányításában együttesen fejleszthető, egymásra épülő kompetenciákat, stratégiákat, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő fejlesztési eljárásokat; mint az egyik EU-ország nemzeti kisebbségének értelmiségi tagja, rendelkezzen a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani kompetenciákkal, legyen képes saját

4 személyiségét a pálya követelményeinek megfelelően alakítani. Legyen tudatában annak, hogy tudását, ismereteit és elsajátított kompetenciáit permanensen tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy felelősségteljes munkáját magas színvonalon tudja ellátni; nemzetiségi értelmiségiként, rendelkezzen megfelelő színvonalú és mennyiségű ismerettel a nemzeti kisebbség nyelvéről, irodalmáról, kultúrájáról, szokásairól és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciákról, tanítói feladatain kívül vállaljon részt a kisebbség mindennapi életében, legyen szervezője és közreműködője a nemzetiségi lakosság ünnepeinek, a közösség életében felmerülő problémák megoldásának, az élet különböző területein konstruktív hozzáállással segítse a fejlődést; tegyen sikeres nyelvi alapvizsgát a II. félév végén, bizonyítva nyelvi kompetenciájának fejlődését; tegyen sikeres nyelvtan szigorlatot az V. félév végén, ahol bizonyságot tesz komplex nyelvi kompetenciájának magas színvonaláról. AJÁNLOTT ÖSSZKREDITSZÁM: A képzés összkredit száma: 240 kreditpont, A nemzetiségi szakirány ismeretkörei: 36 kreditpont A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: a képzés során törekedni kell a nagy szakmai felkészültségű oktatók bevonására a nemzetiségi szakirányú képzésben is, a minősített oktatók számának növelésével, a PhD-címet megszerezni kívánó oktatók támogatásával; a javasolt szakirodalmat úgy kell összeállítani, hogy az szakszerű és elérhető legyen a hallgatók számára; a nemzetiségi szakirányú képzés kövesse nyomon a hallgatók kompetenciáit, készségeik és képességeik fejlődését, törekedjen a képzési program alacsony kontaktóraszáma mellett arra, hogy a hallgató lehetőséget kapjon az autonóm tanulás effektív formájára; a nemzetiségi szakirányú képzésben részt vevő hallgatók számára legyen biztosított a megfelelő színvonalú infrastruktúra: a nyelvi labor használata az önálló, autonóm tanulásra, a kontaktórák olyan szaktantermekben tartására, amelyekben lehetséges az audió-vizuális eszközök használata, a kari könyvtárban a könyvtári munka mellett kapjon lehetőséget a hallgató elkülönítetten, informatikai eszközök használatára az egyéni tanuláshoz; a képzés folyamán a tantárgy minden elemének rendszeres ellenőrzését építsék be az oktatók a kurzus tartalmába; az önálló hallgatói munka részarányát és annak rendszeres ellenőrzését úgy kell meghatározni, hogy az segítése a hallgatót az eredményes tanulásban: 50-50%-os arányban a képzés kontaktórai munkája és az önálló tanulási idő; a nemzetiségi szakirányú képzés gyakorlati képzése épüljön be a képzésbe: videós bemutató órák és csoportos tanítási gyakorlat formájában, továbbá a 8. félévben az egyéni tanítási gyakorlaton az alsó tagozaton és az osztályban is tanítási órák tartásával; a tantárgy minden elemében biztosítani kell a hallgatói visszajelzést, melynek kritériumait a terület oktatói kidolgozzák és a hallgatói vélemények értékelése után a szükséges elemeket beépítik az oktatási folyamatba.

5 KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Jirecek, Konstantin (1984): Istorija Srba II (Kulturna istorija), Beograd. 2. Ivic, Pavle (1971): Srpski narod I njegov jezik. Beograd, 3. Cajkanovic, Veselin (1974): Mit i religija u Srba. Beograd. 4. Kulisic, Spiro (1970): Iz stare srpske religije, Beograd. 5. Skerlic, Jovan (1910): Istorija srpskoga naroda. Beograd. 6. Corovic, Vladimir (1993): Istorija Srba:Beogradski izdavacko-graficki zavod, Beograd. 7. Petrovic, Branko (1988): Istorija Jugoslavije I-III. Nolit, Beograd. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Kasanin, Milan (1975): Srpska knjizevnost u srednjem veku. Beograd. 2. Stefanovic, Dimitrije (1975): Stara srpska muzika. Beograd. 3. Vukovic, Novo (1995): Uvod u knjizevnostza djecu i omladinu. Niksic. 4. Gajic, Dragoljub (1996): Knjizevnost za djecu. Sombor. 5. Petrovic, Tihomir (1991): Dete i knjizevnost. Leskovac. 6. Marjanovic, Voja (1971): Ogledi iz knjizevnosti za decu. Beograd. 7. Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd.

6 TANTÁRGYELEMEI: A szakirány tantárgyai a kompetenciákat teljes mértékben lefedik. Minden kompetenciának megtalálható a megfelelő tantárgya. Előfordulhat, hogy egy kompetencia több tantárgynál is szerepel, ez azonban nem jelent párhuzamosságot, hanem csak erősíti az egymásnak megfelelést. A tantárgyak szerkezeti struktúrája egyértelműen tükrözi a kompetenciák elkülönülését, a szakon belüli szakiránnyal közös és eltérő kompetenciáknak megfelelően. A kompetenciák hármas tagolódásának ismeretekhez, ismeretek alkalmazásához, illetve szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó nemzetiségi szakirányú kompetenciák megfeleltetése illeszkedik a tantárgyi struktúrához. Itt elsősorban az alapozás, pl. nemzetiségi nyelvi kifejező készség, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak, továbbá a kötelezően és szabadon válaszható tárgyak struktúrája érintett. Egyes speciális nemzetiségi modulok több kompetenciát is érinthetnek a tantárgyi struktúrák tekintetében Ez természetesen indokolt is, mert jó, ha több területet fognak át a kompetenciák, melyeknek kiemelkedő a szerepe az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás során az új lineáris szerkezetben. A tantárgyak óraszámarányai szükségessé teszik az ugyanolyan arányú egyéni tanulást ahhoz, hogy a hallgató nemzetiségi tanítói feladatainak ellátásához megfelelő színvonalú kompetenciák birtokában legyen. Csakis ilyen arányokkal lehet elfogadható, a sajátosságoknak megfelelő keretet biztosító nemzetiségi szakirányú óra-és vizsgatervet összeállítani, hogy az intézmények képesek legyenek a nemzetiségi tanító hallgatókat a kisebbségi tanítói munkára felkészíteni. A nemzetiségi szakirány tantárgyai szakmai tartalmát meghatározzák a tárgy tudományos eredményei, a mindennapi gyakorlat elvárásai. A nemzetiségi szakirányú képzés sajátossága a tárgyak sokszínűsége is. Szinte valamennyi tantárgy során a különböző kompetenciákat illetően megvalósul a hármas egység (leíró-reprodukáló-innovatív), de változó hangsúllyal. A kompetenciák teljesülésének mértéke alapján elmondható, hogy a hallgató megfelelő alapozást kap az élethosszig tartó tanulás kiindulási pontjául, vagyis a nemzetiségi tanító szakirány követelményeit teljesítő hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni a továbbtanulást jelentő képzési területekbe. A tantárgyelemek felsorolása: Rendszerező-leíró nyelvtan I.-II.-II.-IV.-V. I.-V. félév Nyelv- és stílusgyakorlatok I.-II. I.-II. félév Tantárgy-pedagógia (nemzetiségi nyelv) I.-II. IV.-V. félév Gyermekirodalom I.-II. IV.-V. félév Irodalmi beszédgyakorlatok I.-II. VI.-VII. félév Nemzetiségi ismeret/néprajz I.-II. II.-III. félév Nemzetiségi irodalom/gyermekirodalom I.-II. VII.-VIII. félév Ének-zene tantárgy-pedagógia III. félév Testnevelés tantárgy-pedagógia IV. félév Környezetismeret tantárgy-pedagógia V. félév SZABADON VÁLASZTHATÓ KURZUSOK: Országismereti beszédgyakorlatok Szerb civilizáció igény szerint magyar nyelven is.

7 A tantárgyelem neve Nyelvtan/Rendszerező leíró nyelvtan I. Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott félév Előfeltételek 0+2* 2 gyj K I. Nyelv- és Stílusgyakorlatok I. A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem célja, hogy elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához: a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése; az ismert struktúrákra újabbak építése; a nyelvtani struktúrák szerb nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; az elméleti ismeretanyag automatizálása; az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia kialakítása, folyamatos fejlesztése; olyan szövegek olvasása és elemzése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem elsajátítják a szerb nyelven megtanítás/átadás kompetenciáját is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a szerb nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: morféma a morféma és a lexéma a morfológiai eszközök szuffixumok, praefixumok, szótövek prozódiai alternációk a mai szerb nyelv morfológiai jellemzői az ige főnévi igenév (infinitívusz) igeragozás folyamatos és befejezett igék igemódok és igeidők.

8 kijelentő mód jelen idő ragozása múlt idők a szerb nyelvben a perfekt az aorist az imperfekt a pluskvamperfekt a jövő idő ragozása (futur és futur egzakt) a parancsoló mód (imperatív) feltételes mód (jelen idejű és múlt idejű) visszaható igék ragozása szenvedő (passzív) ragozás a lenni (biti) ige ragozása fontosabb rendhagyó igék ragozása a hangsúly az igeragozásban főnévi igenév folyamatos határozói igenév befejezett határozói igenév melléknévi igenév KÖVETELMÉNYEK: az autonóm tanulási forma alkalmazása; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségekkel adott esetben az igékkel kapcsolatos szabályszerűségeket; az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján sajátítsa el a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; alakuljon és fejlődjön ki a hallgatóban az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere, majd később tanítványai számára; KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Vlasic Nadezda-Ljiljana Tomic-Vojinovic Miodrag-Dragoslav Radosavljevic (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost, Beograd, Beograd. 2. Mihailo Stevanovic (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP Zavetno slovo, Beograd. 3. Radoje Simic (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH Aktuel, Beograd. 4. Radoje Simic (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH Aktuel, Beograd. 5. Zivojin Stanojcic-Ljubomir Popovic (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzbenike I nastavna sredstva, Beograd.

9 AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb magyar kisszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Stepanovic Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad- Gornji Milanovac. 4. Mitar Pesikan- Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd.

10 A tantárgyelem neve Nyelvtan Rendszerező/leíró II. Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott félév Előfeltételek 0+2* 2 gyj K II. Nyelvtan I.! Nyelv- és stílusgyakorlatok I. A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem fő célja, hogy a hallgató tovább fejleszti a szerb nyelv szófaji rendszeréről szerzett ismereteit, szóképzését és fejleszti készségét azok gyakorlati alkalmazására. A hallgatók képet alkotnak a morféma és a lexéma fogalmáról; a két kategória közötti különbségekről; megismerik a szerb nyelv morféma rendszerét; képessé válnak bármely szerb szó konkrét morfémákra történő bontására; megismerik a szerb nyelv morféma típusait, azaz morfológiai eszközeit (szuffixumok, praefixumok, infixumok és szótövek); továbbá a mai szerb nyelv morfológiai rendszerét alkotó elemeket (névszók, igék, ún. nem változó elemek). TANANYAG szófajok, egy és többjelentésű szavak névszók és kategóriáik: szám, nem, eset, fokozás. névszók fajtái. a főnév és fajtái a melléknév és fajtái számnév névmások aspektusok, személy, nem, szám, idő, mód melléknévi igenevek, aktívum és passzívum határozószók elöljárószók indulatszavak kötőszavak szóalkotás, szóösszetételek szóképzés szórövidítés, mozaikszók KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes a hangszabályok, a bonyolultabb nyelvi szerkezetek, jelenségek automatikus gyakorlati alkalmazására,; ismeretei birtokában a hallgató legyen képes hangtani, alaktani és mondattani elemzések elvégzésére, a helyesírási szabályok alkalmazására és megtanítására.

11 KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Vlasic Nadezda-Ljiljana Tomic-Vojinovic Miodrag-Dragoslav Radosavljevic (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost, Beograd, Beograd. 2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP Zavetno slovo, Beograd. 3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH Aktuel, Beograd. 4. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH Aktuel, Beograd. 5. Stanojcic, Zivojin Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzbenike I nastavna sredstva, Beograd. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb magyar kisszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002) : Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Stepanovic, Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad. 4. Gornji, Milanovac-Mitar, Pesikan- Jerkovic, Jovan Pizurica, Mato (1997): Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd.

12 A tantárgyelem neve Nyelvtan Rendszerező/leíró III. Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek 0+2* 2 gyj K III. Nyelvtan II.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A hallgató nyelvi ismereteinek bővítése és a gyakorlati alkalmazásukra irányuló képességük fejlesztése: a hallgató megismeri és alkalmazza a főnév ragozását a szerb nyelvben, figyelve a magyar és a szerb főnévragozás eltéréseire (személynevek ragozása, vokativusz); ismeri az esethasználat szabályait. TANANYAG: a főnév (genus, casus, numerus)- használatuk a főnév ragozása alanyeset tárgyeset birtokos eset részeshatározó eset eszközhatározó eset lokatív vokatív egyes szám és többes szám, csak egyes és csak többes számban használatos főnevek eltérések (rövidítések, összetett főnevek, idegen szavak) melléknevek ragozása határozott melléknevek ragozása határozatlan melléknevek ragozása a melléknevek fokozása KÖVETELMÉNYEK: a szintagmatikai egyeztetés (szám, nem, eset) gyakorlati alkalmazására irányuló kompetencia fejlesztése; a főnévragozás hibátlan elsajátítása; az estehasználat szerb nyelvre specifikus sajátságainak begyakorlása.

13 KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Vlasic Nadezda-Ljiljana Tomic-Vojinovic Miodrag-Dragoslav Radosavljevic (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost, Beograd, Beograd. 2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP Zavetno slovo, Beograd. 3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH Aktuel, Beograd. 4. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH Aktuel, Beograd. 5. Stanojcic, Zivojin Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzbenike I nastavna sredstva, Beograd. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb magyar kisszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002) : Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Stepanovic Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad. 4. Gornji Milanovac-Mitar Pesikan- Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd.

14 A tantárgyelem neve Nyelvtan Rendszerező/leíró IV. Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek 0+1* 2 gyj K IV. Nyelvtan III.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: a szófajok további csoportjainak részletes megismerése; a névmások és számnevek ragozásának és használatának megismerése; alkalmazásuk begyakorlása; a mondattanra történő áttérés előkészítése. TANANYAG: névmások ragozása személyes névmások a személyes névmások ragozásának speciális jellege visszaható névmások kölcsönös névmások birtokos névmások visszaható birtokos névmás mutató névmások kérdő névmások vonatkozó névmások határozatlan és általános névmások hangsúly a névmások ragozásában a számnevek határozott és határozatlan számnevek tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámok a számnevek ragozása egyes tőszámnevek és gyűjtőszámok rendkívüli ragozása számnevek helyesírása a keltezés helyesírása határozószók: a határozószók felosztása (helyhatározó-szók, időhatározó-szók, mód- és állapothatározó-szók) az indulatszó az igekötők elöljáró szók szófajok és névmások használata a szófajok mint mondatrészek KÖVETELMÉNYEK: A tantárgyelemben foglalt ismeretek elsajátítása és a gyakorlati foglalkozások kompetencia fejlesztés eredményeként a hallgatóknak képessé kell válnia a szófajok jellemzőinek felismerésére;

15 a főnevek, az igék, melléknevek helyes használatára; a személyes névmások és a számnevek szerb nyelvre specifikus ragozására és használatára; a szófajok mint mondatrészek jellemzőinek felismerésére. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Vlasic Nadezda-Ljiljana Tomic-Vojinovic Miodrag-Dragoslav Radosavljevic (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost, Beograd, Beograd. 2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP Zavetno slovo, Beograd. 3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH Aktuel, Beograd. 4. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH Aktuel, Beograd. 5. Stanojcic Zivojin - Popovic Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzbenike I nastavna sredstva, Beograd. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb magyar kisszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Stepanovic, Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad. 4. Gornji Milanovac-Mitar Pesikan - Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd. 5. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u Madjarskoj, Budimpesta.

16 A tantárgyelem neve Nyelvtan Rendszerező/leíró V. Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek 0+1* 1 Gyj. K V. Nyelvtan IV.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: a hallgató nyelvi ismereteinek további bővítése, ezen belül a felkészítése a szigorlatra; gyakorolja nemcsak a szófajokat és azok jellemzőit felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is kialakul az a kompetenciája, hogy átlátja a mondatszerkezetet és segítségével eléri, de legalábbis megközelíti a helyes mondatszerkesztést; képes mondanivalóját értelmes és közérthető módon kifejezni és magát a tanulókkal is megértetni. TANANYAG: A hallgató az írott, nyomtatott anyagok és az előadások alapján megismeri a mondattan (szintaxis ) alapvető terminológiáját és azok jellemzőit a következők szerint: a mondat a szintagma a mondat és a szintagma viszonya a mondat tartalma a mondat a beszélő szándéka szerint (kijelentő-, felkiáltó-, kérdő mondatok és jellemzőik) a mondat szerkezet szerint tőmondat, az alany és állítmány szerepe, jelleg,. a ki nem mondott alany illetve állítmány a tőmondatban, személytelen mondatok. bővített mondat a mondatrészek több alanyt illetve állítmányt tartalmazó mondat, a szintagma és a bővített mondat, a szintagmák típusai és részei, az attributum szerepe és jellemzői, az appozició és szerepe a bővített mondatban; az igei attributumok az egymáshoz kötődő mondatrészek helye a mondatban (a kongruencia) az alany és állítmány egyeztetése (személy, szám, nem, eset); a biti (lenni) ige és a névszói állítmány speciális egyeztetési esetei, több, különböző nemű alany, gyűjtő névszók egyeztetése az állítmánnyal, egyeztetések a számnevek esetében. a szórend az összetett mondatok az összetett mondat célja, szerepe; az összetett mondatot alkotó tőmondatok vagy bővített mondatok egymásközi viszonya; főmondat, mellékmondat alárendelés és fölérendelés a mellékmondatok fajtái a mellérendelt mondat és típusai, kiegészítő (kopulatív) mondatok, megállapító (konkluzív) mellérendelt mondatok, elválasztó (diszjunktív) mellérendelt mondatok,

17 ellentétes (adverzatív) mellérendelt mondatok, és kizáró (exkluzív) mellérendelt mondatok az alárendelt mellékmondatok típusai: célhatározói (finális) alárendelt mellékmondatok, időhatározói (temporális) alárendelt mellékmondatok, módhatározói és időhatározói alárendelt mellékmondatok, okozati (kauzális) alárendelt mellékmondatok, következményes ( kauzális ) alárendelt mellékmondatok, feltételes (kondicionális) alárendelt mellékmondatok, kiegészítő (koncesszív) alárendelt mellékmondatok, viszonyító (relatív) alárendelt mellékmondatok, kijelentő (deklaratív) alárendelt mellékmondatok és azok alfajai mint pl. kérdő, közvetett alárendelt mellékmondatok. közbeiktatott mondatok szerepe, jellemzése, helyesírási vonzataik; az egyeztetés szabályai; többszörösen összetett mondatok; a kötőszavak szerepe és jelentősége az összetett mondatokban, a kötőszavak típusai az összetett mondatokban; a mondatok elválasztása (vessző, pontosvessző, elválasztó jel) az összetett és többszörösen összetett mondatokban. KÖVETELMÉNYEK: A hallgatónak képesnek kell lennie az elsajátított mondattani ismereteket készségszerűen alkalmazni mondatait szóban és írásban szabatosan összeállítani, különös tekintettel a szerb nyelv egyes, a magyartól eltérő vonatkozásaira, mint amilyen pl. az állítmány és egyes névszók, számnevek nem szerinti egyeztetése; készségszerűen mondanivalóját közérthetően és helyesen kifejezni; a 6-12 éves tanulók számára megmagyarázni a mondatszerkesztés olyan alapszabályait mint a szórend, a kötőszók használata. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stevanovic, Mihajlo (1998): Gramatika srpskoga jezika, Zavetno slovo. Beograd. 2. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika. I. Uvod-fonetika I fonologija-morfologija. MH Aktuel, Beograd. 3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika.ii. Sintaksa. MH Aktuel, Beograd. 4. Nadezda Vlasic- Ljiljana Tomic-Miodrag Vojinovic-Dragoslav Radoslavljevic (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje I izdavacku delatnost Beograd, Beograd. 5. Skolski pravopis srpskoga jezika Novi Sad. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Z. Stanojcic- Ljubomir Popovic-St.Misic (1989): Savremeni srpskohrvatski jezik I kultura izrazavanja. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (1997 és 2002): Szerb-magyar kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Hadrovics László- Nyomárkai István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 4. Mitar Pesikan-Jovan Jerkovic-Mato Pizurina (1994. szerk.). Pravopis srpskoga jezika.i.pravila I osnovi. II. Recnik uz pravopis. Matica srpska, Novi Sad.

18 A tantárgy neve SZIGORLAT Nyelvtan Leíró/rendszerező A TANTÁRGY CÉLJA: Kontaktóraszám Kredit Zárási forma 0 0 Sz B típus Státus Ajánlott Előfeltételek félév K V. Nyelvtan IV. V.! A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon írásban és szóban is számon kérje és ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált és az életkornak megfelelő továbbadására az iskola 1-6. osztályában: a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete; a nyelvtani struktúrák szerb nyelven történő megtanításához szükséges, már kialakult kompetencia; az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó kompetencia prezentálása; a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes kommunikatív kompetencia bemutatása; a szerb nyelvtan szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték; az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a szerb nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a szerb nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; a szerb nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása, ismerete; a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiségfejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését; a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. KÖVETELMÉNYEK: a hallgató rendelkezzen írott szövegekben és szóbeli kommunikációban is az összefüggéseket felismerő kompetenciával; az összefüggések felismerésével ismernie és alkalmaznia kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; legyen az automatizált standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;

19 A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga sikeres letétele előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem kezdheti meg szóbeli vizsgáját, de megismételheti a sikertelen részvizsgát. A sikertelen szóbeli vizsgát megismételheti a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban. A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE! ÖSSZKREDITSZÁM: 0 ZÁRÁSI FORMA: szigorlat ( B típusú írásbeli és szóbeli vizsga) AJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL: Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Vlasic, Nadezda- Tomic, Ljiljana Miodrag, Vojinovic-Radosavljevic, Dragoslav (1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost, Beograd, Beograd. 2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP Zavetno slovo, Beograd. 3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH Aktuel, Beograd. 4. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH Aktuel, Beograd. 5. Stanojcic, Zivojin Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za udzbenike I nastavna sredstva, Beograd. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb magyar kisszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. Stepanovic, Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad. 4. Milanovac, Gornji- Pesikan, Mitar Jerkovic, Jovan Pizurica, Mato (1997): Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd. 5. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u Madjarskoj, Budimpesta.

20 A tantárgyelem neve Nyelv-és Stílusgyakorlat I. Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek 0+2* 2 gyj K I. Nyelvtan I. A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A hallgató nyelvi ismereteinek bővítése mind a négy nyelvi kompetencia (írott szöveg, hangzó szöveg értésének készsége, beszéd- és íráskészség) területén megfelelő, a pedagógusjelölt kívánatos kompetenciái kialakításához szükséges tartalmon keresztül, amelynek során képességei és ismeretei olyan szintre jutnak, amelyek birtokában képes lesz tanulmányai végeztével: a szerb nyelvű nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt venni; a csak szerb nyelvet oktató általános iskolákban a szerb nyelvet tanítani; a kifejezőkészség gazdagítására, csiszolására és a szókincs fejlesztésére; a magyarországi szerb köznyelv és az irodalmi nyelv elsajátítására és azok begyakoroltatására; a fonetikai, szóképzési, mondattani ismeretek gyakorlati alkalmazására, automatizálására; tájékozódni elsősorban a szerb nyelvű irodalomban; korszerű általános műveltségét gyarapítani; tudását, nyelvi ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni. TANANYAG: A hallgató támaszkodva a magyar nyelven megszerzett általános ismeretekre a szerb szakra specifikus nyomtatott és hangzó szövegeken keresztül elsajátítja az alább felsorolt témakörök szókincsét, kifejezéskészletét, gyakorolja ezek nyelvhasználatát és a szituáció szempontjából helyes alkalmazását beszédben és írásban a mindennapi és szakmai élet különböző területein és helyzeteiben. a személy és személyisége egyén, önismeret család; a személy és kapcsolódása a társadalomhoz, a magyarországi szerbség és társadalmi helyzete, kapcsolatai az anyaországgal; hagyományok, nyelvjárások; együttélés, tolerancia. KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes magas szintű köznapi és irodalmi, továbbá közjogi szerb nyelvű nyomtatott szövegek megértésére és azok értelmezésére; az élő beszéd általánosan elfogadott formáit, dialektusait megérteni; a magyarországi szerb nyelvhasználat hungarizmusai ismeretére, azokra utalva a szerb köznyelvi és irodalmi megfelelőinek megkeresésére, azok gyakorlati alkalmazására és begyakoroltatására; nyelvi, nyelvhelyességi, stilisztikai szempontból is helyes formákat a gyakorlatban mindennapi valamint speciális beszédhelyzetekben használni, különös tekintettel az iskolára és a pedagógus helyzetére a nemzetiségi közegben való léthez; a mindennapi életben, valamint a tanulmányiban szükséges írásbeli műveket elkészíteni;

21 a nyelvtanítási munkához szükséges kommunikatív kompetenciával rendelkezni; a megszerzett ismereteire támaszkodva tudását továbbfejleszteni és a szerb nyelvű oktatásban; vagy szerb nyelvtanításban a mindennapos gyakorlatban eredményesen felhasználni. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji. (Szerb anyanyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap Srpske narodne novine keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest. 2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest. 3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska, Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987) Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd. 6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.) 8. Milosevic, Petar szerk. (é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról. 2. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, Baric, Ernest Bölcs, Matilda Stepanovic, Predrag Stevanovic, Milutin (é. n.): Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti, Tankönyvkiadó, Budapest.

22 A tantárgyelem neve Nyelv-és Stílus- Gyakorlatok II. Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott félév Előfeltételek 0+2* 2 gyj K I. Nyelv- és stílusgyakorlat I.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: Hasonlóan az ugyanilyen nevű, előző szemeszterben oktatott tantárgyelemhez a fő célkitűzése a következőkben foglalhatók össze: A hallgató nyelvi ismereteinek további bővítése mind a négy nyelvi kompetencia (írott szöveg, hangzó szöveg értésének készsége, beszéd- és íráskészség) területén, megfelelő, a pedagógusjelölt kívánatos kompetenciái kialakításához szükséges tartalmon keresztül, amelynek során képességei és ismeretei olyan szintre jutnak, amelyek birtokában képes lesz tanulmányai végeztével: a szerb nyelvű nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt venni; a csak szerb nyelvet oktató általános iskolákban a szerb nyelvet tanítani; a kifejezőkészség gazdagítására, csiszolására és a szókincs fejlesztésére; a magyarországi szerb köznyelv és az irodalmi nyelv elsajátítására és azok átadására; a fonetikai, szóképzési, mondattani ismeretek gyakorlati alkalmazására, automatizálására; tájékozódni elsősorban a szerb nyelvű irodalomban; korszerű általános műveltségét gyarapítani; tudását, nyelvi ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni. TANANYAG: A hallgató támaszkodva a magyar nyelven megszerzett általános ismeretekre és az előző félévi hasonló tárgyú tantárgyelemben tanultakra a szerb szakra specifikus nyomtatott és hangzó szövegeken keresztül tovább mélyíti ismereteit, hogy hatékonyabban sajátítsa el az alább felsorolt témakörök szókincsét, kifejezéskészletét, gyakorolja ezek nyelvhasználatát és a szituáció szempontjából helyes alkalmazását beszédben és írásban a mindennapi és szakmai élet különböző területein és helyzeteiben. hagyományok, nyelvjárások, együttélés, tolerancia, történelem, irodalom, kultúra, művelődés, szerb iskolák, intézmények (szerb sajtó, szerb könyvkiadás, szerb országos könyvtár, szerb klub, szerb színház, civil szervezetek) Magyarországon. Kiegészülnek a felsoroltak még olyan témakörökkel, mint véleménykifejtés szóban és írásban monológikus beszéd felolvasás megfelelő stílusban.

23 KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes magas szintű köznapi és irodalmi, továbbá közjogi szerb nyelvű nyomtatott szövegek megértésére és azok értelmezésére, hogy tovább mélyüljön és rutinosabban tudja az élő beszéd általánosan elfogadott formáit, dialektusait megérteni a magyarországi szerb nyelvhasználat hungarizmusai -nak ismeretére, azok gyakorlati alkalmazására és begyakoroltatására; nyelvi, nyelvhelyességi, stilisztikai szempontból is helyes formákat a gyakorlatban, mindennapi valamint speciális beszédhelyzetekben használni, különös tekintettel az iskolára és a pedagógus helyzetére a nemzetiségi közegben; a mindennapi életben valamint a tanulmányiban szükséges írásbeli műveket elkészíteni a nyelvtanítási munkához szükséges kommunikatív kompetenciával rendelkezni; a megszerzett ismereteire támaszkodva tudását továbbfejleszteni és a szerb nyelvű oktatásban vagy szerb nyelvtanításban a mindennapos gyakorlatban eredményesen felhasználni; a szerb köznyelvi és irodalmi nyelvi fordulatok változatos alkalmazására, a tanulók nyelvi kifejező készségének fejlesztésére. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji.(szerb anynyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap Srpske narodne novine keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest 2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest. 3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska, Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd. 6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.) 8. Milosevic, Petar (szerk. é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról. 2. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, Baric, Ernest- Bölcs, Matilda- Stepanovic, Predrag-Stevanovic Milutin (é. n.): Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti, Tankönyvkiadó, Budapest.

24 A tantárgy neve Heti óraszám Kredit Zárási forma Státusz Ajánlott félév Előfeltételek NYELVI ALAPVIZSGA szerb nyelv NAV B típusú K II., de Nyelv- és legkésőbb a IV. stílusgyakorlatok II! A TANTÁRGY CÉLJA: a hallgató hozott és továbbfejlesztett nyelvi kompetenciájának fejlődésvizsgálata ill. ellenőrzése írásban és szóban; a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése; a kommunikativitás ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének mérése: az értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé; a fenti célok elérése után legyen képes a hallgató tanítói munkáját nyelvi kommunikációs nehézségek nélkül végezni. TANANYAG kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nyelv- és stílusgyakorlatok kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján; az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán; a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli feladatok alapján. KÖVETELMÉNYEK a hallgató tudja alkalmazni írásban és szóban az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon kívül magában foglalja a színvonalas monológikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem tehet szóbeli vizsgát. Az Alapvizsga nem ismételhető meg ugyanabban a vizsgaidőszakban. A kurzus a III. és IV. félévben vizsgakurzusként meghirdethető. AZ ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT LETÉTELÉNEK. ÖSSZKREDITSZÁM: 0 ÓRASZÁM: - ZÁRÁSI FORMA: alapvizsga ( B típusú) AJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV. ELŐFELTÉTEL: Nyelv- és stílusgyakorlatok II.

25 KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji (Szerb anyanyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap Srpske narodne novine keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest. 2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest. 3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska, Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd. 6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.) 8. Milosevic, Petar (szerk., é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven. AJÁNLOTT IRODALOM:- 4. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról. 5. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, Baric, Ernest- Bölcs, Matilda- Stepanovic, Predrag- Stevanovic, Milutin (é. n.): Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti. Tankönyvkiadó, Budapest.

26 A tantárgyelem neve Kontaktóraszám Tantárgypedagógia I. (szerb nemzetiségi) Kredit Zárási forma 1+0* 1 k szóbeli Státus Ajánlott félév Előfeltételek K IV. Nyelvtan III. Nyelv-és stílusgyakorlatok II. A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem alapvető célja, hogy a hallgató megismerve a nyelvtanítás általános és a szerb nyelv tanításához kapcsolódó egyedi céljait a 6-12 éves tanulói korosztályban, rendelkezik a nyelv- és nyelven tanítás kompetenciájával. Ennek érdekében a hallgató megismeri a nyelvpszichológia, a nyelvelsajátítás alapvető kérdéseit; a nyelvtanítás korszerű módszereit; képessé válik, hogy pedagógiai munkáját tudatosan önállóan megszervezze; a szakmai gondolkodás és feladatmegoldás érdekében ismereteit bővíti; képes lesz kiválasztani a megfelelő tanulói munkaformákat, tananyagokat, szemléltető anyagokat. TANANYAG: A tananyag elsősorban a nyelvtanítás, a nyelvoktatás pedagógiai, pszichológia nyelvtudományi kérdéseivel kívánja a hallgatót megismertetni. A hallgatók megismerkednek a szerb, mint idegen, és mint anyanyelv tanítása módszertanának rövid történetével, a nyelvoktatás során alkalmazott legjelentősebb módszerekkel. Továbbá a szak terminológiájával, a készségfejlesztés alapvető tényezőivel. Részletesen foglalkozik a nyelvi óra egyes mozzanataival. Az elméleti ismereteket a mindennapi tanítási gyakorlatban előforduló példák illusztrálják. Ennek megfelelően témakörei: Módszertani alapismeretek; a magyar nyelv és a kisebbségi nyelv oktatásának irányzatai; a magyar nyelv és a kisebbségi nyelv tanításának didaktikája és metodikája; a korai nyelvtanulás pedagógiai, pszichológiai és nyelvtudományi alapjai; nyelvelsajátítási elméletek; a módszer fogalma, módszerek a magyar nyelv és kisebbségi nyelv tanításában; a magyar nyelv és kisebbségi nyelv tanításának módszerei a gyermekkorban; az olvasás és írás elsajátítása anyanyelven; az olvasás jelentősége, az olvasástanítás alapjai; a helyes kiejtés tanítása; a négy nyelvi készség: hallás utáni megértés, beszéd, olvasás, írásbeli kifejezés fejlesztése; a szöveg és szövegfeldolgozás; a szókincs tanítása; a nyelvtan szerepe a korai nyelvtanulásban; a korai nyelvtanítás speciális kérdései: a dalok, versek, mondókák szerepe; a játék és a játékos nyelvtanulás, autentikus szövegek felhasználásának lehetőségei; a szemléltetés funkciója, alkalmazása, oktatási eszközök; a teljesítmény ellenőrzése, hibák és javításuk;