A kolinerg. transzmisszió. farmakológiája
|
|
- Katalin Fodor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kolinerg transzmisszió farmakológiája
2 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin
3 Főbb kolinerg transzmissziós helyek és kolinerg receptorok 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív ganglion (mind szimpatikus, mind paraszimpatikus) M és N N receptorok N N receptorok 3. Neuromuszkuláris junkció N M receptorok 4. Paraszimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok 5. Egyes szimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok
4 Nikotinos acetilkolin receptorok Kation-szelektív ioncsatorna (Na + ) Két fő típusa: N N, neuronális - α és β alegységek N M, muszkuláris - pentamér:( :(α 2 βγδ) 2 2 acetilkolin molekula szükséges Folyamatosan nem ingerelhető depolarizációs blokk jön létre
5 Muszkarinos acetilkolin Muszkarinos acetilkolin receptorok és second messengereik G-protein kapcsolt receptorok Öt altípus és lokalizációjuk: M 1 (idegek): IP 3, DAG M 2 (szív, idegek, simaizom): camp,, K +- csatorna nyitása M 3 (mirigyek, simaizom, endothel): IP 3, DAG m 4 (KIR?): camp m 5 (KIR?): IP 3, DAG
6 A kolinerg transzmisszió befolyásolásának lehetőségei 1. Preszinaptikus stimuláció 2. Preszinaptikus gátlás 3. Posztszinaptikus stimuláció (direkt és indirekt kolinomimetikumok) 4. Posztszinaptikus gátlás (receptor antagonisták)
7
8 Az általános kolinerg junkció sematizált ábrája. A kolint a preszinaptikus idegvégződés veszi fel egy Na függő transzporterrel (A).
9 Ezt a transzportot a hemicholin gátolja. Az ACh egy másik transzporter által tovább transzportálódik a vezikulába (B), ez vesamicollal gátolható.
10 Peptidek (P), ATP, és proteoglycanok is tárolódnak a vezikulában. A transzmitter kiáramlása a membránvégződés feszültségfüggő Ca-csatornáinak nyitásakor Ca hatására történik meg. Az IC Ca szint emelkedése kiváltja a vezikula fúzióját a felszíni membránnal és ACh kotranszmittereivel együtt kiáramlik a szinaptikus résbe. Ezt a folyamatot gátolja a botulinum toxin.
11 Az acetilkolin hatását az acetilkolinészteráz enzim működése szünteti meg. A preszinaptikus receptorok a transzmitter kiáramlását szabályozzák.
12 Az acetilkolinészteráz működése 1. ACh kötődik az aktív centrumhoz 2. Az enzim hidrolizálja az észterkötést 3. Az enzim acetilálódik,, a kolin elhagyja az enzimet 4. Az acetil csoport spontán hidrolizál az enzimről (150µs)
13 Preszinaptikus stimuláció Preszinaptikus izgató receptorok: M 1, néhány prosztaglandin a neuromuszkuláris junkcióban: α-adrenerg 4-aminopyridine (K + -csatorna gátló) magasabb EC Ca ++ szint A preszinaptikus gátló receptorok gátlása
14 Preszinaptikus gátlás 1. Szintézis: hemicholine 2. Raktározás: vesamicol 3. Kiáramlás: botulinum toxin 4. Choline visszavétel: hemicholine 5. Preszinaptikus gátló receptorok izgatása: M 2, α 2, D 2, opioid, adenozin, szerotonin, Neuropeptid Y Hcs.. izomban: aminoglikozidok, tetracyclinek
15 Muscarin receptor által mediált (paraszimpatomimetikus paraszimpatomimetikus) ) hatások 1. Szem: a m. sphincter pupillae és a m. ciliaris konstrikciója 2. Nyálmirigyek: emésztő nyál szekréciója 3. Szív: bradicardia (negatív kronotrop és dromotrop hatás, a kamráknak NINCS paraszimpatikus beidegzésük) 4. Tüdő. Bronchokonstrikció 5. Gyomor: savszekréció fokozódás 6. Belek: fokozott motilitás és szekréció, sphincterek elernyednek 7. Húgyhólyag: a detrusor összehúzódik, a sphincterek elernyednek. 8. Pénisz: erekció 9. Mirigyek: szekréció fokozódás (az izzadságmirigyeket a szimpatikus idegrendszer idegzi be!!!)
16 Posztszinaptikus izgatás I. (kolinomimetikumok kolinomimetikumok) Kolinészterek 1. Acetilkolin (gyors metabolizmus, csak szemészetben, N és M hatások) 2. Metacholine (3-szor rezisztensebb az enzimre, csak M hatások) 3. Carbachol (rendkívül enzimrezisztens, N és M hatások) 4. Bethanechol (rendkívül enzimrezisztens, csak M hatások)
17 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin CH 3 CH 3 CH 2 CH O C CH 3 CH 3 N + CH 3 O Metacholine
18 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C NH 2 CH 3 N + O Carbachol CH 3 CH 3 CH 2 CH O C NH 2 CH 3 N + CH 3 O Bethanechol
19 Posztszinaptikus izgatás II. (alkaloidok) 1. Muscarin (kvaterner amin, gombaméreg, csak M hatások) 2. Pilocarpine (tercier amin, csak szemcseppként használt glaukomára) 3. Nikotin (tercier amin, erős méreg, csak N hatások) 4. Lobeline (tercier amin, erős méreg, csak N hatások)
20 Posztszinaptikus izgatás III. (indirekt kolinomimetikumok) Reverzibilis kolinészteráz gátlók: kompetitiv: edrophonium (rövid hatástartam) non-kompetitiv kompetitiv: karbamátok physostigmin (tercier amin, KIR hatások is) neostigmin (kvaterner amin, csak perifériás hatások) distigmin (mint neostigmin) pyridostigmin (myasthenia gravis kezelése) ambenonium (myasthenia gravis kezelése) demecarium (szemcsepp glaukomára)
21
22 Posztszinaptikus izgatás IV. (indirekt kolinomimetikumok) Irreverzibilis acetilkolinészteráz gátlók alkilfoszfátok (organofoszfátok organofoszfátok) rovarirtók és harci gázok az enzim szubsztrátjai: foszforilálnak a foszfát spontán nem hidrolizál az enzimről egy idő múlva (vegyülettől is függ) az enzim öregedik (elveszít egy oxigént): végső inaktiválás öregedés előtt: a reaktiválás oximcsoportot tartalmazó vegyületekkel lehetséges
23
24
25 Posztszinaptikus gátlás I. 1. Muscarin receptor antagonisták paraszimpatolitikumok 2.Nikotin receptor antagonisták ganglion-blokkolók harántcsíkolt izom relaxánsok
26 Posztszinaptikus gátlás II. Paraszimpatolitikumok. Tercier tropeinek atropin scopolamin homatropin Kvaterner tropeinek metilatropin ipratropium Rövid hatástartamú, lokális szerek tropicamid cyclopentolat Centrálisan ható kolinolitikumok procyclidin biperinden
27 Az atropin perifériás hatásai Az atropin perifériás hatásai Midriázis (pupillatágulat) Akkomodáció bénulás Szájszárazság Bronchodilatáció Tachycardia Csökkent gyomorsav szekréció Székrekedés Dysuria Bőrszárazság (atropin-láz kisgyerekeknél)
28 Az atropin KIR hatásai Az atropin KIR hatásai Hányáscsillapító (kinetosisokra ( kinetosisokra) nyugtalanság, izgatottság extrapyramidális tünetek (dyskinesia ( dyskinesia) dührohamok hallucinációk epileptiform görcsök kóma, halál ( mg) 150mg)
29 A paraszimpatolitikumok klinikai indikációi Pupillatágítás asthma bronchiale (ipratropium spray) bradicardia,, AV-blokk gyomorfekély (pirenzepine ( pirenzepine) hasmenés (opiátokkal( opiátokkal) simaizomgörcsök (fájdalomcsillapítókkal és simaizomgörcs-oldókkal) oldókkal) Parkinson szindróma (központilag hatók)
30 Néhány más indikációjú Néhány más indikációjú gyógyszer paraszimpatolitikus mellékhatásokkal Néhány antipszichotikum chlorpromazin clozapin Triciklikus antidepresszánsok imipramin amitryptilin Néhány antiarritmiás szer chinidin dysopyramid
31 Nikotin antagonisták I. Ganglion blokkolók kompetitiv vagy annak látszó: hexamethonium, mecmylamin, trimethaphan depolarizáló blokkolók nikotin DMPP
32 Nikotin antagonisták II. Harántcsíkolt izom relaxánsok kompetitiv d-tubocurarin tubocurarin, pancuronium, pipecuronium depolarizáló succynylcholin, decamethonium
Az autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenAz autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés
Részletes gyógyszertan Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés I. A perifériális idegrendszer II. Parasympathomimeticus szerek III. Muszkarinreceptor antagonisták IV. Ganglionbénítók
RészletesebbenPARASYMPATHOLYTICUMOK. Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat.
PARASYMPATHOLYTICUMOK Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat. Atropin Atropinum sulfuricum tabletta, injectio Terápiás adagban
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenPARASYMPATHOMIMETIKUMOK
PARASYMPATHOMIMETIKUMOK Azok a vegyületek, amelyek a postganglionális végkészülék muszkarin tipusú receptorain fokozzák az Acetylcholin hatásait. Parasympathicus izgató hatás érhető el. Muszkarin receptor
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenFarmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek
I. Általános gyógyszertan Farmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. I/9. A gyógyszerhatás mechanizmusa, receptorteória. A gyógyszerek kötıdése. Dózis-hatás összefüggések:
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenA vegetatív idegrendszer
A vegetatív idegrendszer A zsigerek, mirigyek működését irányító rendszer: Kardiovaszkuláris rendszer (szív ingerképző és vezető rendszere, szívizom, erek simaizmai) GI rendszer (simaizmok, mirigyek) Húgyhólyag
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenGyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi
Gyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi 2012 Gyógyszertan... 1 GYÓGYSZERTANA... 1 A VEGETATÍV IDEGRENDSZER
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenNeurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben
Neurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Az idegrendszer speciális érzékenysége > 350 ismert idegrendszert károsító anyag összes veszélyes vegyi anyag kb. 1/3-a neurotoxikus
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
Részletesebben1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) Ioncsatornák Receptorok Transzportproteinek Enzimek
1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) - receptor minden a hatóanyagok célpontjául szolgáló makromolekula - specifikus kötődés - target ált. maga a terápia célpontjául
RészletesebbenSZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK
SZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK Gyógyszerek kiszerelési formái felületi kezelésre injekciós készítmények orális gyógyszerek Felületi kezelésre: szemészeti oldatok szuszpenziók szemkenőcsök leggyakrabban
RészletesebbenA posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. Pongrácz Adrienn A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2015 EGYETEMI
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenPROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL
PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Dr. Borbély Éva 1 1. Mely pályarendszerekben nincs szerepe a dopaminnak a KIR-ben?
RészletesebbenSzinaptikus folyamatok
Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenNEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT NEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA elméleti bevezetés Dr. Köröskényi Krisztina
RészletesebbenANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK. Dr. Kató Erzsébet
ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK Dr. Kató Erzsébet kato.erzsebet@med.semmelweis-univ.hu www.semmelweispharma.com Leggyakoribb pszichiátriai kórkép A lakosság 5-6% érintett 1). Unipoláris - endogén
RészletesebbenFarmakodinámia. A hatás egyenesen arányos a receptorkötéssel. A hatás jelölésére az E -t használjuk. EC 50 = az effektív koncentráció fele.
1. Farmakodinámia Farmakodinámia A farmakodinámia a gyógyszernek a szervezetben kifejtett hatásaival (hatásmechanizmus, mellékhatások mechanizmusa) foglalkozik. Ezen belül a következıket tárgyalja: gyógyszer
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenNeostigmine KALCEKS. 0,5 mg/ml oldatos injekció. Nyilvános Értékelő Jelentés. (neosztigmin-metilszulfát) Gyógyszernév: Nemzeti eljárás
Nyilvános Értékelő Jelentés Gyógyszernév: (neosztigmin-metilszulfát) Nemzeti eljárás A forgalomba hozatali engedély jogosultja: As Kalceks. Kelt: 2016. március 23. TARTALOM NEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREKNEK
RészletesebbenInterneurális kommunikáció
Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenHelyi érzéstelenítők farmakológiája
Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenFARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel
FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenHÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF GYÍKOK GYÍKOK OKOZTA FAJOK MÉRGEZÉS 1 VIPERAGYÍKFÉLÉK gila (Heloderma suspectum) mexikói viperagyík (H. horridum) ELŐFORDULÁS Ny-Mexikó sivatagos vidékei
RészletesebbenHyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel
Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:
RészletesebbenAntidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben
Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Doktori értekezés Dr. Mayer Aliz Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.
RészletesebbenA GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN. Ph.D.
A GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN Ph.D. tézisek Dr. Czimmer József Programvezető: Prof. Dr. Mózsik Gyula,
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenA diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására
OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő
RészletesebbenNem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése
Nem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése Bátai István PhD, DEAA PTE ÁOK AITI 2009 Történelmi áttekintés 1912 curare először embernek Läwen A. Beitr Klin Chir 1912; 80: 168 1934 acetilkolin
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenA GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA
A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA 2017.11.14. AZ ASZTROGLIA SEJTEK FONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL (Devinsky és mtsai.,
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenHyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel
Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:
RészletesebbenVazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenIzomélettan. Vázizom
Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok
RészletesebbenPERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK
PERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK DEFINICIÓ: Gátolják az ingerület terjedését a motoros idegről a harántcsíkolt izomra A HARÁNTCSÍKOLT IZOM MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ SZEREK 1. Centrálisan ható szerek Gátlók: CENTRÁLIS
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
Támpontok Nr. 19-20. Rosta Judit A vegetatív funkciókat ellátó rendszer: sympathicus craniális és sacrális idegek (parasympathicus) és az enterális idegrendszer (John Newport Langley, 1898) Vegetatív Perifériás
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
RészletesebbenNeurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenNeurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben
Neurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Az idegrendszer speciális érzékenysége > 350 ismert idegrendszert károsító anyag összes veszélyes vegyi anyag kb. 1/3-a neurotoxikus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika
A helyi érzéstelenítés szövődményei Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika A helyi érzéstelenítés szövődményeinek okai Általános szövődmények: az érzéstelenítés anyaga Helyi szövődmények:
RészletesebbenKommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenLégzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes
Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
RészletesebbenA myastheniás beteg anesztéziája 2004
A myastheniás beteg anesztéziája 2004 Hallay J.,Micskei Cs.,Farkas M.,Kollár S., Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Tanszék és II. sz. Sebészeti
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenA miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások
Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani
RészletesebbenI. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR
I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,
RészletesebbenSignáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)
Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet
KIRÁLIS GYÓGYSZEREK Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet Gyógyszer-enantiomerek tulajdonságai FARMAKODINÁMIÁS FARMAKOKINETIKAI kötődés a támadásponton metabolizmus
RészletesebbenEgy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során
Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során dr. Tóth-Vajna Gergely Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika 2017. szeptember 16. Symptoms Beteg: információ nem volt nyerhető. Mater:
RészletesebbenPublikus Értékelő Jelentés
Publikus értékelő jelentés Publikus Értékelő Jelentés Termék neve: (tropikamid) A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Unimed Pharma spol. s.r.o. Kelt: 2013. május 29. TARTALOM NEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREKNEK
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő
RészletesebbenA szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
Részletesebben1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.
1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. Magyarországon egyedi gyógyszerrendelés alapján két éve adható (MODASOMIL,
Részletesebben