Elektrokémia 01. Fogalmak, Elektrokémia, Elektroanalitika, Elektródok. Láng Győző
|
|
- Zsombor Ferenc Gulyás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektrokémia 01. Fogalmak, Elektrokémia, Elektroanalitika, Elektródok Láng Győző Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
2 Elektrokémia Elektrokémia: Egy ma már klasszikusnak számító megfogalmazás szerint az elektrokémia a fizikai kémia egyik ága, amely a makroszkópos elektromos hatásokra létrejövő kémiai változásokkal, valamint a kémiai hatások által előidézett makroszkópos elektromos jelenségekkel és ezek összefüggéseivel foglalkozik. Ez a meghatározás azonban ma már nem tekinthető teljesnek, mivel figyelmen kívül hagy igen sok olyan rendszert, illetve jelenséget, amelyek napjainkban az elektrokémiai kutatás területéhez számítanak.
3 Elektrokémia Elektrokémián a modern felfogás szerint azt a tudományágat értjük, amelynek tárgyköre az elektromos erőtér hatására elmozdulni képes ionokat tartalmazó kondenzált rendszerekre és az ezekben lezajló folyamatokra terjed ki, beleértve a különböző fázisok határán végbemenő, töltésátadással járó folyamatokat is. Az elektrokémia korszerű meghatározása megadható abból kiindulva is, hogy az elektrokémia a fizikai kémia egyik ága: az elektrokémia az elektrokémiai rendszerek fizikai kémiája. Ennek érdekében definiálni kell azokat az objektumokat, azokat a rendszereket, amelyeket az elektrokémia vizsgál, azaz az elektrokémiai rendszereket.
4 Elektrokémia Elektrokémiai rendszerek Elektrokémiai rendszereknek nevezzük az olyan, ionokat ( elektrolitot ) tartalmazó kondenzált rendszereket, amelyekben legalább egy fázisban elektromos potenciálgradiens hatására ezek az ionok elmozdulhatnak. Homogén elektrokémiai rendszerek: Az elektrolitoldatok és -olvadékok, ionos folyadékok, szilárd elektrolitok. Heterogén elektrokémiai rendszerek: Fázishatárok, pl. az elektrolitoldat és fém vagy félvezető határfelületén, elektródok.
5 Elektrokémia - fogalmak Elektrolit Olyan anyag, amely adott hőmérsékleten és nyomáson, szilárd vagy folyékony halmazállapotban ionos vezető, vagy pedig oldata, illetve olvadéka az elektromos áramot ionosan vezeti. Az elektrolitok döntő többsége közönséges körülmények között tiszta állapotban nem, vagy csak igen rosszul vezeti az elektromosságot, mivel csak oldatukban, vagy olvadékukban vannak jelen elmozdulni képes töltött részecskék (ionok). (Ilyen tulajdonságokkal rendelkezik az ionkristályok nagy része és egyes molekulák vagy molekularácsos kristályok.)
6 Elektrokémia - fogalmak Az elektromosan semleges kémiai egységek (ionkristályok, molekulák) az oldószer hatására ionokra esnek szét. Ezt nevezzük elektrolitos disszociációnak. A pozitív töltésű ionok a kationok, a negatív töltésűek az anionok. A B ion z B töltésszáma kationok esetén pozitív, anionok esetén negatív egész szám. (z B töltésének a hányadosa.). a B ion töltésének és a proton További fogalmak: szolvatáció, hidratáció; erős elektrolit (ion, ionasszociátum); gyenge elektrolit (ion, semleges molekula); elektromos (elektrokémiai) kettősréteg (részben rendezett molekuláris méretű töltésszétválás)
7 Elektrokémia Az elméleti elektrokémia két nagy témaköre Az "ionika" a homogén, az "elektrodika" a heterogén elektrokémiai rendszerek fizikai kémiai sajátságaival foglalkozik, ezen belül e rendszerek egyensúlyát, illetve a bennük végbemenő nem egyensúlyi jelenségeket és folyamatokat vizsgálja.
8 Elektrokémia Néhány gondolat az elektrokémiai rendszerekkel kapcsolatban A rendszerbe vitt töltés, és a rendszert alkotó kémiai anyagok mennyisége nem lehet független egymástól, hiszen anyag nélküli töltés nem létezik, a töltés mindig valamilyen szpécieszhez (elektron, pozitron, ion) kapcsolódik.
9 Elektrokémia Az elektroneutralitási feltétel Az elektrosztatikából tudjuk, hogy vezető fázisok belsejében az elektromos térerősség zérus, azaz az elektromos potenciál értéke a helytől független állandó. A fázis belseje elektromosan semleges, tehát akárhogyan is választunk ki benne egy makroszkopikus térfogatelemet, az abban levő töltések (előjeles) összege nulla.
10 Elektrokémia Elektrokémiai rendszerekre is vonatkozóan az elektroneutralitás tétele: z n i = 0 i i i vagy z i c vagy stb., ahol az i-dik töltött szpéciesz (ion, elektron) töltésszáma, n i annak anyagmennyisége, c i a koncentrációja, x i a móltörtje, stb. i i z i x i = 0 = 0
11 Elektrokémia Milyen következményekkel jár az elektroneutralitási feltétel sérülése? Numerikus példa: pontosan 1 mól ezüstből készült gömb. Az ezüst moláris tömege M Ag = 107,8682 g/mol, sűrűsége 20 ºC-on ρ Ag = 10,50 g/cm 3. A gömb sugara r = M ρ Ag Ag = π 1,348 cm Legyen a kezdetben elektromosan semleges gömbön légüres térben mól egységnyi pozitív töltésű ion (pl. Ag + ). A többlettöltés a fázis felületén helyezkedik el!
12 Elektrokémia Az r sugarú Q = C/mol mol = 9, C töltéssel rendelkező gömb elektromos potenciálja: ψ = 1 4πε r ε 0 Q r (ε r a közeg relatív permittivitása, ε o a vákuum permittivitása) ψ = 4π 1 8, , C = 6, AsV m 1, m - V!!!
13 Elektrokémia Az elektroneutralitástól való minimális mértékű eltérés, amelyet a kémiai módszerekkel ki nem mutatható mol ion jelenléte okoz, rendkívül nagy elektromos potenciálnak felel meg. A tárgyalthoz hasonló 2 ezüstgömb esetében 1V potenciálkülönbség 1, mol egységnyi töltésű ionnak felel meg!!! Azonos kémiai összetételű, de különböző elektromos potenciálú fázisok.
14
15 Elektrokémia A töltött részecskéket is tartalmazó fázisok energetikája Egy gömb alakú vezető fázis (pl. egy fémgömb vagy egy elektrolitoldatból álló csepp) sematikus metszeti képe és a megfelelő potenciál-különbségek. 1: Felületi réteg, amely dipólusokat és szabad töltéshordozókat is tartalmazhat. 2: A fázis belseje. ϕ: Galvani-potenciál ( belső elektromos potenciál ); ψ: Volta-potenciál ( külső elektromos potenciál ); χ: felületi potenciál.
16 Elektrokémia A belső elektromos potenciál vagy Galvani-potenciál (leggyakoribb jelölése ϕ): ϕ = ψ + χ A külső elektromos potenciál, a Volta-potenciál annak a következménye, hogy a gömbön levő többlettöltések (elektronok, ionok) a gömb környezetében elektromos teret hoznak létre. A külső elektromos potenciál azon W ψ = q ψ munka segítségével definiálható, ami ahhoz szükséges, hogy q töltést ( próbatöltés ) a végtelenből a felület közelébe hozzunk.
17 Elektrokémia A próbatöltést csak olyan közelségbe szabad vinnünk a felülethez, ahol a kémiai erők, az ún. tükrözési töltések, és a gömb felületén esetlegesen elhelyezkedő dipólusréteg hatása a munka értékére elhanyagolható. Ez a távolság a tapasztalatok szerint kb cm. Mivel a külső elektromos potenciál ugyanazon fázis két pontja közötti potenciálkülönbséget reprezentál, ezért elvileg mérhető mennyiség.
18 Elektrokémia A kémiai és az elektrokémiai potenciál Elektromosan semleges részecskéket tartalmazó rendszerek esetében a kémiai potenciál: Töltött részecskék esetén az analóg összefüggés: i j,, i i = n p T n G µ i j,, i i ~ = n p T n G µ
19 Elektrokémia - Az i-edik részecskének a rendszerbe juttatása elektromos töltések bevitelével jár együtt, így a kémiai munka mellett elektromos munka is végződik. - Az utóbbi esetben n i nem feltétlenül független komponenseket jelöl. ~µ i A mennyiséget elektrokémiai potenciál -nak szokás nevezni.
20 Elektrokémia Megjegyzések -Az anyag nélküli próbatöltés csupán fikció, és bármilyen töltés transzportjával szükségszerűen anyag transzportja is együtt jár, azaz a q töltéssel együtt anyagot is átjuttatunk a fázishatáron. Mivel a fázishatáron történő átjutáskor az anyag kémiai környezete is megváltozik, ezért az elektromos munka mellett kémiai munkát is kell végeznünk. Kísérletileg tehát e két járulék nem választható szét, csak az összegük határozható meg.
21 Elektrokémia - Gyakorlati megfontolások alapján az elektrokémiai potenciál µ ~ α α + i i i alakban történő felírása elterjedt gyakorlat. ( az α fázisban lévő i-edik komponens kémiai potenciálja, ϕ α az adott fázis belső (Galvani) potenciálja. Az elektrokémiai potenciál eme önkényes felbontása kémiai és elektromos részre azonban általában csak addig elfogadható, amíg csak a számítások egyszerűsítésére szolgál, és figyelembe veszik a vele kapcsolatos korlátokat. = µ z F ϕ α µ α i
22 Elektrokémia - A fázis belsejéhez rendelhető elektromos potenciál fizikai realitásához nem férhet kétség, annak ellenére, hogy ennek abszolút értéke nem mérhető, azonban a belső (Galvani) potenciál megváltozása meghatározható.
23 Elektrokémia Elektroanalitika Az elektroanalitika az elektrokémiának az a területe, ahol a töltésátlépéssel járó kémiai változásokat (pl. redoxireakciók, ionok szeparációja, mozgása, stb.), illetve az ezeket jellemző elektromos mennyiségek közötti összefüggéseket (minőségi és mennyiségi) analitikai vizsgálatokhoz használják fel. Az elektroanalitikán belül a konkrét mérési módszerekhez kapcsolódóan definiálhatók területek, pl. potenciometria, amperometria, coulometria, polarográfia, stb.
24 Elektrokémia - fogalmak Heterogén elektrokémiai rendszerek Elektród A heterogén elektrokémiai rendszerek tipikus alapegysége. Olyan elektrokémiai rendszer, amelyben legalább két fázis érintkezik egymással, és ezek közül az egyik elektronvezető (leggyakrabban fém) vagy félvezető, a másik pedig ionvezető (rendszerint elektrolitoldat).
25 Elektrokémia - fogalmak Az elektrokémiai kettős réteg Különböző fázisok érintkezésekor, közöttük különleges sajátságú fázishatár- vagy határfelületi réteg képződik. A két fázis érintkezése után az egyes fázisokban levő elektromos töltések átrendeződése következhet be, és a határfelületen elektrokémiai (vagy elektromos) kettős réteg alakul ki. Az elektródokon végbemenő folyamatok mechanizmusa és sebessége azonban attól is függ, hogy a potenciálkülönbség miként oszlik el a határrétegben, azaz, hogy milyen a kettős réteg szerkezete.
26 Elektrokémia - fogalmak A fázishatáron bekövetkező töltésátrendeződés rendszerint a következő utakon mehet végbe: a) Töltésátmenet a fázishatáron keresztül (a töltéseket elektronok vagy ionok szállítják). b) Az anionok és kationok egymástól eltérő adszorpciója. c) Dipólusmolekulák orientált adszorpciója. d) Az atomok, molekulák deformációja és polarizációja a határréteg erőterében. A fázishatáron kialakuló elektromos kettős réteg egyidejűleg ható több tényező eredménye lehet, így a "kettős réteg" több rétegből is állhat. Rendszerint azonban a döntő tényező az elsőként említett, a fázishatáron keresztüli töltésátmenet.
27 Elektrokémia - fogalmak Az előbbiekben említett töltésátrendeződés eredményeként a fázishatáron egyensúly alakul ki. Egyensúlyban a fém töltése vonzza az oldat ellentétes töltésű ionjait és taszítja az azonos töltésűeket. Emiatt a fémével ellentétes töltésű ionok a fémfelület közelében nagyobb mennyiségben vannak a fémfelület töltésével megegyezőkéhez viszonyítva. Így a fémfelület közvetlen közelében az anionok és kationok koncentrációja különböző lesz.
28 Az elektrokémiai kettős réteg. A fenti ábrán a fém negatív töltésű. Jobbra: potenciálesés, koncentráció. x 1 abelső Helmholtz-sík; x 2 akülső Helmholtz-sík Elektrokémia - fogalmak
29 Elektrokémia - fogalmak Az elektrokémiai kettős réteg tulajdonságai első közelítésben egy elektromos kondenzátoréhoz hasonlítanak. Ha az ionok a fém felületén csak elektrosztatikus erővel kötődnek az ionok középpontja csak a hidrátburkok által megszabott távolságra közelítheti meg a fém felületét. Az ion és a fém között: oldószer unimolekulás rétege. A fémhez legközelebb elhelyezkedő hidratált ionok középpontján átfektetett sík külső Helmholtz-sík. (Az itt levő potenciált gyakran ψ -vel jelölik.) E sík és a fém közötti réteg a Helmholtz-réteg. A Helmholtz-rétegben ilyen körülmények között a potenciálesés lineáris.
30 Elektrokémia - fogalmak Egyéb modellek (Gouy-Chapman, Stern, stb.) A hőmozgás miatt a fém felületi töltéseit kompenzáló ionok a fém felületénél diffúz réteget képeznek a külső Helmholtz-síktól indulva az oldat belseje felé. A fém felületén nem csak elektrosztatikusan megkötött ionok lehetnek, hanem Van der Waals-féle erőkkel vagy kémiai kölcsön-hatással megkötött (adszorbeálódott) ionok és molekulák is. Az ilyen, nem elektrosztatikus kölcsönhatással bekövetkező adszorpciót specifikus adszorpciónak nevezzük. A specifikusan adszorbeálódott ionok középpontján átfektetett síkot belső Helmholtz-síknak nevezik. A belső és a külső Helmholtzsík közötti réteg a külső Helmholtz-réteg, a belső Helmholtz-sík és a fém közötti réteg a belső Helmholtz-réteg. Specifikus adszorpciókor a potenciálesés a teljes Helmholtz-rétegben általában nem lineáris.
31 Elektrokémia - fogalmak Ideálisan polarizálható elektród Olyan elektród, amelyben töltésátlépés nem lehetséges, és külső feszültségforrás hatására csakis a kettős réteg mint kondenzátor feltöltődése következik be. Az elektródra adott potenciálkülönbség a feszültségforrás kikapcsolása után is megmarad, mert a fázishatáron töltések nem lépnek át, vagyis elektródfolyamat nem megy végbe tökéletes, veszteségmentes kondenzátorként viselkedik. Jó közelítés olyan elektródok, amelyekben a termodinamikailag lehetséges töltésátlépési folyamatok eléggé gátoltak. Elektrokémiai kettős réteg természetesen a nem ideálisan polarizálható elektródokon is kialakul és így elektromos kapacitásuk ezeknek is van.
32 Elektrokémia - fogalmak Elektródfolyamat Valamely elektródban (egy elektronvezető vagy félvezető és egy ionvezető fázis határfelületén és annak közelében) az elektromos töltések (elektromos áram) áthaladásakor, illetve az elektrokémiai kettős réteg töltésekor fellépő változások összességét. Adott feltételek mellett az áram nagyságát a folyamatban szereplő részlépések kinetikája szabja meg. elektrokémiai kinetika.
33 Elektrokémia - fogalmak E részlépések között feltétlenül szerepel a határfelülethez, illetve a határfelülettől történő anyagtranszport és a tulajdonképpeni határfelületi reakció. Ez utóbbi, amelyet elektródreakciónak nevezünk, - az ideálisan (vagy tökéletesen) polarizálható elektródok (határ)esetének kivételével - mindig tartalmaz egy olyan elemi lépést, amely során az egyik fázisból a másikba töltésátlépés történik, ezért ezt töltésátlépési- vagy elektrokémiai reakciónak nevezzük.
34 Elektrokémia - fogalmak A töltésátlépési- vagy elektrokémiai reakció mellett az elektródreakció tartalmazhat a határfelületi tartományban lejátszódó tisztán kémiai lépéseket (kémiai reakciókat) is. Az elektródreakció egyenletét megállapodás szerint úgy adjuk meg, hogy az balról jobbra olvasva a redukciós reakciót írja le. Pozitív áramnak tekintjük a pozitív elektromosságnak az elektródról az ionvezető fázisba történő áramlását.
35 Elektrokémia - fogalmak Az elektródok osztályozása a bennük lejátszódó elektródreakciók száma szerint: Egyszerű elektród Olyan elektród, amelyben csak egyetlen elektródreakció játszódik le. Keverékelektród Olyan elektród, amelyben egynél több elektródreakció megy végbe.
36 Elektrokémia - fogalmak Az egyszerű elektródok osztályozása felépítésük szerint: elsőfajú elektródok másodfajú elektródok harmadfajú elektródok redoxielektródok
37 Elektrokémia - elsőfajú elektródok Az elsőfajú elektródok azok, amelyekben az egyensúly a semleges (töltés nélküli) kémiai elemből álló anyag (pl. fématom vagy gázmolekula) és az ebbőlképződő ionok között jön létre. Típusai: a) Fémelektród b) Amalgámelektród c) Gázelektród
38 Elektrokémia - elsőfajú elektródok a) Fémelektród az, amelyen az M z+ (aq) + ze = M(s) bruttó elektródreakció megy végbe. Ilyen például a Cu 2+ (aq) + 2e = Cu(s) elektródreakció. A "bruttó" jelző arra utal, hogy az adott reakcióegyenlettel jellemzett folyamat esetleg bonyolult mechanizmussal, több reakciólépésben megy végbe.
39 Elektrokémia - elsőfajú elektródok a) Amalgámelektród az, amelyen az M z+ (aq) + ze = M(Hg)(l) bruttó elektródreakció megy végbe, ahol (l) az amalgámfázisra utal. c) Gázelektród Az olyan elektród, amely elektródreakciójában gázhalmazállapotú anyag is részt vesz. Gyakorlati szempontból egyik legfontosabb gázelektród a hidrogénelektród. A hidrogénelektródban az elektródreakció a bruttó egyenlettel írható le. H + (aq) + e = 1/2 H 2 (g)
40 Elektrokémia - elsőfajú elektródok Hidrogénelektród vázlatos rajza 1 platinakorommal bevont platinalemez 2 hidrogénnel telített, hidrogénionokat tartalmazó oldat
41 Elektrokémia - másodfajú elektródok Másodfajú elektródok Olyan rendszerek, amelyekben egy fém saját rosszul oldódó sójával (vagy oxidjával) érintkezik, és belemerül a rosszul oldódó só anionját (oxid esetén hidroxidot) tartalmazó oldatba. A másodfajú elektródban végbemenő elektródreakció: M ν + A ν () s + ze - = ν M( s) ν A z-( aq) + + ahol z = z - ν - az elektródreakció töltésszáma.
42 Példák: Ezüst ezüst-klorid - elektród AgCl s + e = Ag ( ) ( ) s + Cl ( aq) Elektrokémia - másodfajú elektródok Kalomelelektród, amelyben az elektródreakció: Hg 2 Cl 2 (s) + 2e = 2Hg(l) + 2Cl (aq). A kalomelelektródban a rosszul oldódó só anionját tartalmazó elektrolitoldatként rendszerint a kálium-klorid oldatát használják. Dihigany-oxid-elektród, amelynek elektródreakciója: Hg 2 O(s) + 2e + H 2 O(l) = Hg(l) + 2OH (aq).
43 Elektrokémia - másodfajú elektródok A kalomelelektród felépítése. 1 fémkontaktus; 2 fémhigannyal pasztává dörzsölt Hg 2 Cl 2 ; 3 fémhigany; 4 KCl - oldat
44 Elektrokémia - harmadfajú elektródok Harmadfajú elektródok Elméleti szempontból jelentősek. A cinket, cink-oxalátot, kalcium-oxalátot és kalciumsóoldatot tartalmazó harmadfajú elektródban a következő elektródreakció megy végbe: Zn(CO ) 2 + 2e + Ca = Zn Ca(CO ) ( s) (s) (s) 2 2 (s)
45 Elektrokémia - redoxielektródok Redoxielektródok A történelmileg kialakult "redoxielektród" elnevezés nem szerencsés és némiképpen félrevezető. Ugyanis, mint azt korábban már tárgyaltuk, minden elektródban oxidációs és redukciós folyamatok mennek végbe. Redoxielektród akkor keletkezik, ha egy indifferens fém (rendszerint platina) olyan elektrolitoldatba merül, amely tartalmazza egy redoxirendszer oxidált és redukált formáját is. Legyen a végbemenő elektródreakció azaz pl. ( ) z aq + ze = M ( aq) z 1 M Fe ( ) 2 aq + e = Fe ( aq) 3 + +
46 Elektrokémia - redoxielektródok Kinhidronelektród (Inert fém, pl. Pt merül kinhidront tartalmazó elektrolitoldatba.) Kinhidron: Néhány csepp éteres p-benzokinon-oldatot adunk 1 cm 3 éteres hidrokinon-oldathoz. Az elektródreakció: C = H 4 O 2 + 2H + 2e C 6 H OH 4 ( ) 2
47
48
Elektrokémia 01. Fogalmak, Elektrokémia, Elektroanalitika, Elektródok. Láng Győző
Elektrokémia 01. Fogalmak, Elektrokémia, Elektroanalitika, Elektródok Láng Győző Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Elektrokémia Elektrokémia: Egy ma már klasszikusnak
RészletesebbenElektrokémia 01. (Biologia BSc)
Elektrokémia 01. (Biologia BSc) Fogalmak, Elektrokémia, Elektroanalitika, Elektródok Láng Győző Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Elektrokémia Elektrokémia:
RészletesebbenKiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA
Kiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA A könyv megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Dr. Kiss László, Dr. Láng Gőző, 2011 ISBN 978 963 331 148 6 A könyv és adathordozó
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás
ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenOrvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenRedox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.
Redox reakciók azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Az oxidációs szám megadja, hogy egy atomnak mennyi lenne a töltése, ha gondolatban a kötő elektronpárokat teljes mértékben
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenElektrokémia. Elektrokémia. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Elektrokémia Michael Faraday (1791-1867 ) Walther ermann Nernst (1864-1941) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Az elektromos áram Elektromos áram: Töltéssel rendelkező
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás
Elekrtokémia 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos
RészletesebbenEA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése
EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése Előkészítő előadás 2018.02.19. Alapfogalmak Elektrokémiai cella: olyan rendszer,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenAz elektrokémia áttekintése
1 Az elektrokémia áttekintése 2 Elektródfolyamatok kinetikája (heterogén dinamikus elektrokémia) Homogén Heterogén Egyensúlyi elektrokémia (árammentes rendszerek) Elektrolitoldatok termodinamikája: elektrolitos
RészletesebbenElektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.
Elektrokémia 2012. Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı Láng Gyızı Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenAz elektrokémia áttekintése
Az elektrokémia áttekintése 1 Homogén Heterogén Egyensúlyi elektrokémia (árammentes rendszerek) Elektrolitoldatok termodinamikája: elektrolitos disszociáció ionok termodinamikája és aktivitása Galvánelemek/galváncellák
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
RészletesebbenKémiai alapismeretek 7.-8. hét
Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenElektrokémia kommunikációs dosszié ELEKTROKÉMIA. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ELEKTROKÉMIA ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás,
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS)
ELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS) Olyan analitikai eljárások gyűjtőneve, amelyek során elektromos áramot alkalmaznak (Römpp) Az analitikai információ megszerzéséhez vizsgáljuk vagy az oldatok fázishatárain
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenElektronátadás és elektronátvétel
Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenTranszportfolyamatok
Transzportfolyamatok Boda Dezső 2009. május 21. 1. Diffúzió elektromos tér hiányában Fizikai kémiából tanultuk, hogy valamely anyagban az i komponens áramsűrűségére fluxus) egy dimenzióban a következő
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN
ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenElektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria
Elektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria 1. Vas-só részlegesen oxidált oldatába Pt elektródot merítettünk. Ennek az elektródnak a potenciálját egy telített kalomel elektródhoz képest mérjük
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekIKözgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenÁramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.
Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenJegyzőkönyv. Konduktometria. Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna
Jegyzőkönyv CS_DU_e 2014.11.27. Konduktometria Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna Margócsy Ádám Mihálka Éva Zsuzsanna Róth Csaba Varga Bence I. A mérés elve A konduktometria az oldatok elektromos vezetésének
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenKémiai energia - elektromos energia
Általános és szervetlen kémia 12. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a redoxi reakciók lejátszódásának milyen feltételei vannak a galvánelemek hogyan mőködnek Mai témakörök az elektrolízis és alkalmazása
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenElektrokémia B01. Mi a ph? Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Elektrokémia B01 Mi a ph? Láng Győző Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Mi a ph? 1:48:51 Természetesen mindenki tudja, hogy mi az a ph, hiszen tanulta az iskolában...
RészletesebbenROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév Kémia Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár 1 Számítási feladatok OLDATOK ÖSSZETÉTELE Összeállította: Balázs
RészletesebbenAZ EGYENÁRAM HATÁSAI
AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenA voltammetriás mérések során az elektrokémiai cella két vagy három elektródot tartalmaz. Ezek a következők:
Voltammetria labor segédlet Az elektroanalitikai módszereken belül megkülönbeztethetjük a dinamikus és statikus módszereket. A voltammetria a dinamikus módszerek közé tartozik, mert a mérés során áram
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenAz élethez szükséges elemek
Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Részletesebben