ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r"

Átírás

1 ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r megszállotts llottságával Dr. Orbán n Miklós: Egzotikus Kémiai K

2 Koncentráci ció vs idő diagramok normális reakciókban kban A + B X, Y C A B X Y C t t t 2.

3 Koncentráci ció vs idő diagramok egzotikus reakciókban kban X, A + B Y, Z C Zárt rendszer: A B X Y Z C t t t Félig nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t Nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t 3.

4 Briggs Rauscher reakció: Jel Idő 4.

5 Mozgó kémiai hullámok: Kémiai mintázatok Stacionárius szerkezetek: (áll( lló hullámok) Kétdimenziós Turing szerkezetek Egydimenziós Liesegang gyűrűk 5.

6 A kémiai k periodicitás s alapvető megjelenési formái Koncentráci ció oszcilláci ció az idősk skálán (oszcilláló kémiai reakciók) k) időben periodikus struktúra ra (kevert rendszerben) Koncentráci ció oszcilláci ció a térkoordint rkoordináta mentén (kémiai mintázatk zatképződés) térben periodikus struktúra ra (nem-kevert rendszerben) 6.

7 Egzotikus kémiai k jelenségek Oszcilláló kémiai reakciók k (időben periodikus viselkedés) s) Mintázatk zatképződés s kémiai k rendszerekben (térben periodikus koncentráci ció-eloszlás) s) Autokatalitikus reakció Hullámfrontok terjedése Gerjeszthetőség Bistabilitás Biritmicitás Fázisszinkronizáció Kémiai káoszk Rokon jelenségek: Liesegang jelenség Benard cellák k kialakulása 7.

8 A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot [egyensúlyok (reakciók) k) iránya, mértm rtéke, energetikája ja] Kinetikai: [r [reakciók,, sebessége, mechanizmusa] 8.

9 Az üveges sör s r kiönt ntése Reverzibilisen (egyensúlyi lépésekben) l Irreverzibilisen (távol az egyensúlyt lytól) l) 9.

10 A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot Kinetikai: Nem-linearit linearitás a kinetikában (magasabb rendű tagok a differenciál l egyenletekben) Visszacsatolások sok a mechanizmusban: : (+) és s (-)( (későbbi lépés l s terméke befolyásolja egy korábbi lépés l s sebességét) (+) növeli (destabiliz( destabilizálja lja a rendszert) (-) csökkenti (restaur( restaurálja az eredeti állapotot) Példák: - autokatalízis ; sajátinhib tinhibíció - láncelágazás; k= A e -E/RT - kooperatív v adszorpció Parametrikus feltételek telek (oldat, izoterm) (gáz,, adiabatikus) (szilárd fázisú reakció) (oszcilláci ció és s rokon jelenségek csak szűk k paraméter tartományban jelentkeznek) 10.

11 A + B reagensek Normális reakció: Autokatalízis [C] X, Y intermedierek C végtermékekek v v = dc dt Autokatalitikus reakció: (+) visszacsatolás X növeli n saját t keletkezési sebességét t (a bruttó reakciót t is) Például: A + X 2 X [C] v A + 2 X 3 X v = k [A] [X][ 2 t t Egzotikus jelenség: hullámfrontok 1-1 és s 2-dimenzi2 dimenzióban t t 11.

12 Frontreakció (hullámterjed mterjedés) autokatalitikus reakció (+) diffúzi zió A + X 2 X X C (+) visszacsatolás X-re A X C A X 2X CA AC AC iniciáci ció C X (pl:: gyújt jtózsinór, cigaretta ) 12.

13 Zárt rendszer: Az egyensúlyt lytól l távoli t állapot megvalósítása sa c Nyitott rendszer: t Fényforrás Ionszelektív- és Ref. elektród Keverő Elvezető Monokromátor Reaktor Detektor Számítógép Rekorder Reagensek Perisztaltikus pumpa Kényszerparaméter: k o, C o, T, Válasz-jel: szín, redoxpot,, ph, ISE-jele jele, ESR-jel jel 13.

14 CSTR Emberi szervezet (nyitott rendszer) élelem rendezett energia termék k + hő h + mozgás rendezetlen energia anabolikus és katabolikus folyamatok 14.

15 CSTR Tankreaktor (nyitott rendszer) k o Reakció k o C o,i C i C i dc i dt = k o (C oi C i ) + Σν ij R j koncentráció t időpillanatban anyagáram reakció 15.

16 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 16.

17 Oszcilláci ciók Válasz lasz-jel idő Egyszerű periodikus Komplex periodikus Kaotikus aperiodikus 17.

18 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 18.

19 Bistabilitás Válasz lasz-jel (X) SS II SS I (C o ) Válasz lasz-jel SS I SS II SS I Kényszer-paraméter idő Válasz lasz-jel SS Válasz lasz-jel Kényszer-paraméter Kényszer-paraméter 19.

20 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 20.

21 Gerjeszthetőség Válasz lasz-jel SS SS idő 21.

22 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 22.

23 Fázis szinkronizáci ció Egzotikus reakciók k kapcsolása: sa: Pl. BrO 3 I - fizikai (membrán) - kémiai (közös s reagens) I ClO 2 k o k o CSTR 1 OSC 1 SS 1 OSC 2 SS 2 CSTR 2 OSC (erősítés) s) SS (kioltás) Bistabilitás Biritmicitás Tristabilitás CSTR 3 k o 23.

24 X-alakú fázisdiagram Kényszer-paraméter SS I G E OSC R J BIST SS II Kényszer-paraméter 24.

25 A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z 25.

26 Modell Lynx fur

27 A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z A X Y Z fű nyúl hiúz éhenhalt hiúz 27.

28 Aktivátor tor inhibitor mechanizmusm X, Y Bruttó reakció: X aktiv A C Y aktivátortor [(+) visszacsatolás] s] inhibitor [(-) visszacsatolás] s] Mechanizmus: + k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens aktivátor tor inhibitor termék Ciklus: A + X 2X [ X ] nőn X Y [ Y ] nőn X + Y [ X ] 0 Y C [ Y ] 0 Ciklus újra indul, ha [A] > 0 a ciklus után n (zárt rendszer) [A] -t t pótoljuk p betápl plálással (nyitott rendszer) 28.

29 Belousov Zhabotinsky reakció Alapja: BrO 3 -ion katalitikus redukciója BrO 3 e e BrO 2e e 2 HBrO 2 HOBr Br 2 e Br (+) (-) BrO 3 + HBrO 2 2 HBrO 2 HBrO 2 + Br gyors 2 HOBr Reagensek: KBrO 3 és s MA (malonsav) katalizátor tor nélkn lkül normális reakció katalizátorral torral (Ce(IV), Mn(II), ferroin) egzotikus Oszcillál: l: [HBrO 2 ], [Br ], [ox]/[red]] (redoxi potenciál) Követés: Bromid-ISE Platina elektród 29.

30 Belousov Zhabotinsky reakció Ce 4+ / x2 30.

31 Egzotikus Kémiai K Egy oszcillátor főbb f összetevői Oxidálószer + Reduk ukálószer (+) Katalizátor tor (+) Sav/Bázis szüks kséges kiegész szítő BrO 3 IO 4 H 2 O 2 MnO 4... MA Fenol S 2 S 2 O 3 2 H 2 PO 2... ionok ok (Ce 4+, Mn 2+ Co 2+, Cu 2+ 2+, 2+ ) complexek (ferroin, Cu(II)/Ni(II) macrocyclus us) BrO 3 + H + 2 SO 3 + 2H + NH 3 OH + + OH H 2 O 2 + OH HBrO 3 H 2 SO 3 NH 2 OH HOO 31.

32 Egzotikus Kémiai K Oszcillátor családok Fő komponens Variánsok száma Példák 1. BrO 3 > 200 BZ, UBO, minimál, ClO 2 25 CIMA, CDIMA, 3. O 2 5 Jensen osc., Mkék,... M 4. H 2 O 2 5 Bray, BR, 5. Mn(II/VII) 30 MnO 4 Mn 2+ Stab, H + (ph) 18 Egy/Két-szubsztr zubsztrátostos 7. Cu 2+ 4 H 2 O 2 SCN Cu 2+ Cu 2+, BrO 2 3 BrO 2 NH 2 OH,

33 Oszcilláci ciós s ph változv ltozás s : nem következménye, hanem hajtóerője az oszcillációs kinetikának _ Pl. ph oszcilláci ciók k a IO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 rendszerben : ph Idő /min Részreakciók : (1) H + termelő (2) H + fogyasztó (autokatalitikus) 33.

34 Indukált oszcilláci ciók Redox Oszcillátor (O) ([C] oszcilláci ció) Speciesz C Egyensúlyi Reakci kció (E) kis [C] (S + Reagens komplex, ) nagy[c] komplex, csapadék Pl. ph oszcill cillátor (BrO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 ) Pl. Ca 2+ kis [H + ] 2+ + EDTA Ca-EDTA nagy[h + ] [S] Pl. [Ca Ca 2+ ÚJ J OSZCILLÁTOR KALCIUM OSZCILLÁTOR 2+ ] Idő 34.

35 Mozgó kémiai hullámok Stacionárius (Turing) szerkezetek 35.

36 ÖSSZETETT dinamikus struktúrák kísérletileg előáll llított szimuláci ció alapján n jósoltj 36.

37 Mintázatk zatképződés s folyamata Aktivátor tor Inhibitor típusú reakció (+) Diffúzi zió A A + X X Y X 2 X Y C 2 dimenzióban (oldatrétegben, tegben, gélrétegben) 37.

38 Dinamikus struktúrák (koncentrikus körök, k k, spirálok) D aktivátor tor (X) D inhibitor (Y)( A A A X Y X Y A + X 2 X A C A A Pace maker 38.

39 Stacionárius struktúrák (pontok, csíkok, sávok) s D aktivátor tor (X) << D inhibitor (Y)( A A A A A A Y Y Y X Y Y A + X 2 X A X Y Y A Pace maker 39.

40 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 40.

41 Kémiai és s biológiai példp ldák k a mintázat képzk pződésre BrO 3 H 2 PO 2 Aceton ( Mn(II) / Ru(II)) Nyálkagomba kolónia (Dictyostelium) Ca 2+ hullámok békab petesejt felület letén 41.

42 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 42.

43 43.

44 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 44.

45 Kémiai és s geológiai giai mintázat képzk pződés AgNO 3 + K 2 Cr 2 O 7 Achát ásvány 45.

46 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok Azonos elméleti leti alapokon leírhat rható jelenségek 46.

47 Köszönöm m a figyelmet! 47.

48 Miért EGZOTIKUS a periodikus viselkedés? s? Ellentmondások a TERMODINAMIKA 2. főtételf telével! Kémiai reakció iránya: A + B reaktáns(ok) X, Y intermedier(ek) C termék(ek) (a) Szabad energia csökken: DG<0 G termék G reagens = DG (b) Entrópia (rendezetlenség) nő: n DS>0 S termék S reagens = DS 48.

49 (a) Szabad energia változv ltozása: DG<0 G Normális reakció Egzotikus reakció (?) G DG<0 - egyensúly egyensúly + színtelen kék t színtelen kék színtelen kék t (b) Entrópia változása: DS>0 Normális tinta H 2 O Egzotikus rendezett rendezetlen 49.

50 Az ellentmondások feloldása: Nem-egyens egyensúlyi (irreverzibilis) termodinamika (Prigogine, Nobel-díj j 1977) G (a) G G mindig (-)( [A], [B], [C] [X], [Y][ lépcsőzetes oszcillálhat lhat egyensúly (b) S totál mindig (+) önszerveződés s lehetséges S S = S rendszer + S környezet > 0 t Re de ZE n Egzotikus folyamat R (S k ) t l e n d E e entrópia (S r ) Z t len Rendezett N S kiindulási S végállapot 50.

51 Oszcilláló kémiai reakciók k oldatfázisban Felfedezés és s elismerés Bray: Belousov: Prigogine: Chance: H 2 O 2 IO 3 citromsav BrO 3 Ce(IV) nem-egyens egyensúlyi termodinamika biokémiai oszcillátor 1965 MA BrO 3 Katalizátor: tor: (BZ reakció) Zhabotinsky: 1970 mechanizmus, modell, kémiai k hullámok B. P. Belousov A. M. Zhabotinsky 51.

52 Aktivátor tor inhibitor modell + A X, Y C k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens(ek) Zárt rendszerben: aktivátor tor inhibitor [A]] nagy. X autokatalitikusan keletkezik. Y leáll llítja az A X reakciót. Y C reakcióban elfogy az Y.. A ciklus újra kezdődhet dhet; Nyitott rendszerben ben: (a) [A] el is fogyhat a ciklusban, a k o (betápl plálás) pótolja. (b) Y inhibíci ciós s reakciója nélkn lkül l is előállhat llhat oszcilláci ció. termék(ek k(ek) Σ Nyitott rendszerben egyszerűbb kinetika/mechanizmus is oszcilláci cióhoz vezethet. 52.

53 Fázis-szinkronizáció k o C i k o C i CSTR 1 membrán CSTR 2 vagy 53.

54 Brusselator modell A B + X Y + D Y + 2 X 3 X X X C forrás s reakció X-re (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re X, Y A + B C + D 54.

Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása. Horváth Viktor, Pharm. D.

Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása. Horváth Viktor, Pharm. D. Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása Doktori értekezés Horváth Viktor, Pharm. D. Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Szakmai zárójelentés a T nyilvántartási számú OTKA pályázatról

Szakmai zárójelentés a T nyilvántartási számú OTKA pályázatról Szakmai zárójelentés a T 043743 nyilvántartási számú OTKA pályázatról A Nemlineáris Dinamikai Jelenségek Kémiai Rendszerekben című T 043743 nyilvántartási számú, a 2003 2006 december 31 között érvényes

Részletesebben

biológiai mintázatok

biológiai mintázatok Ki festi a zebra csíkját? Önszerveződő kémiai és biológiai mintázatok Szalai István Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Szalai István ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest 2011 ) 1 / 30 Bevezetés

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések

Részletesebben

Tisztelt Előfizetők és Olvasók!

Tisztelt Előfizetők és Olvasók! 44 țᾆ ᾗ Tisztelt Előfizetők és Olvasók! A 2004 óta negyedévenként megjelenő Magyar Kémiai Folyóirat 109.-110. kötettel indult új folyama tízéves jubileumához érkezett, és immár megalapozottan gondolhatjuk,

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel). Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés.

A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés. A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés Kovács Klára Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén

A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén 46 Magyar Kémiai Folyóirat Közlemények A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén CSÖRGEINÉ KURIN Krisztina SZALAI István és ORBÁN Miklós * TE TTK Kémiai Intézet

Részletesebben

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika

Részletesebben

Ritmikus kémia. Szalai István ELTE

Ritmikus kémia. Szalai István ELTE Ritmikus kémia Szalai István ELTE 2015 Ritmus - Idõbeli jelenségekben megnyilvánuló szabályos váltakozás - Térbeli formáknak, elemeknek szabályos vagy arányos elrendezõdése, tagoltsága (Magyar értelmezõ

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika

Részletesebben

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15. Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni 2010. április 15. Pacsai Bálint Italok narancsléből Alapoldat: Fe 2 (SO 4 ) 3 -oldat (narancssárga oldat Narancslé

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 7. előadás: kémiai 1/21 Az oszcilláció fogalma A kémiában akkor beszélünk oszcillációról, ha egy kémiai jelenség periodikus. Egy kémiai jelenség periodicitása azt jelzi, hogy

Részletesebben

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma 2013.03.14. Piros-fehér-zöld! :) Formaldehid reakciója szulfitionokkal Egyensúly rokon ionok között: A kémhatás megváltozását okozó óra reakció : O OH H C H +

Részletesebben

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes

Részletesebben

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét Kinetikai kísérletek (120-124. oldal) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi Erika,

Részletesebben

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,

Részletesebben

In memoriam Gegus Ernő

In memoriam Gegus Ernő 34 Magyar Kémiai Folyóirat In memoriam Gegus Ernő Az 1956-os forradalom után, a megtorlás kezdetén, izgatás koholt vádjával letartóztatták, 6 hónapi börtönre itélték, és bebörtönözték. Kiszabadulása után

Részletesebben

2009. évi OTKA zárójelentés: F049666 Vezető kutató: Szalai István

2009. évi OTKA zárójelentés: F049666 Vezető kutató: Szalai István Zárójelentés a Mintázatképződés reakció-diffúzió rendszerekben kutatási program (OTKA F049666) során elért eredményekről A kutatás célja reakció-diffúzió mintázatok vizsgálatára alkalmas új kémiai rendszerek

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Szakmai záró beszámoló a K nyilvántartási számú OTKA pályázatról

Szakmai záró beszámoló a K nyilvántartási számú OTKA pályázatról Szakmai záró beszámoló a K 62029 nyilvántartási számú OTKA pályázatról Pályázat címe: Oszcilláló kémiai reakciók tervezése komplex- és csapadékképzıdési egyensúlyok alkalmazásával Futamidı: Résztvevık:

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata. Poros-Tarcali Eszter

Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata. Poros-Tarcali Eszter Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata Doktori tézisek Poros-Tarcali Eszter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati bizottság

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz 9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad. A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Környezetvédelemben felhasznált elektroanalitikai módszerek csoportosítása Potenciometria (ph, Li +, F - ) Voltametria (oldott oxigén) Coulometria

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa Modellezési esettanulmányok elosztott paraméterű és hibrid példa Hangos Katalin Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Veszprémi Egyetem Haladó Folyamatmodellezés és modell analízis PhD kurzus p. 1/38 Tartalom

Részletesebben

Az egyedfejlődés. alapok

Az egyedfejlődés. alapok Az egyedfejlődés alapok Vajon ez micsoda? Nézzük csak közelebbről Nézzünk meg egyetlen sejtet! A nyálkagomba aggregációja Az amőbák egy gyújtópontba gyűlnek össze Az amőboid alak bipolárissá változik A

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1 Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,

Részletesebben

A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003)

A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003) A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003) Várdainé Kollár Judit szeminárium Budapest 2006. november 6. 1. Bevezetés: Belouszov Zsabotyinszkij-reakció: Ce(III)

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52 13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Poros-Tarcali Eszter

Poros-Tarcali Eszter Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata Doktori értekezés Poros-Tarcali Eszter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Csörgeiné Dr. Kurin

Részletesebben

1. ábra. Csíkos, négyzetes és hexagonális mintázatok. A piros és kék szín a maximumokat és a minimumokat jelöli

1. ábra. Csíkos, négyzetes és hexagonális mintázatok. A piros és kék szín a maximumokat és a minimumokat jelöli Válasz Dr. Gáspár Vilmos által a Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben című akadémiai doktori értekezésre adott bírálatra Megköszönöm Dr. Gáspár Vilmosnak,

Részletesebben

Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban

Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban Tudományos Diákköri Dolgozat TAKÁCS NÁNDOR Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban Témavezető: Dr. Szalai István Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J

v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J Célja: Reakciók mechanizmusának megismerése, ami a részlépések feltárásából és azok sebességének meghatározásából áll. A jelenlegi konkrét célunk: Csak () az alapfogalmak, (2) a laboratóriumi gyakorlathoz

Részletesebben

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO

Részletesebben

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt

Részletesebben

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók... 9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók.... c. Az erős savak vízben........

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. BEVEZETÉS TÁRGY CÍME: FIZIKAI KÉMIA Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. Ebben az eladásban: a fizika alkalmazása a kémia tárgykörébe es fogalmak magyarázatára.

Részletesebben

Reakció kinetika és katalízis

Reakció kinetika és katalízis Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)

Részletesebben

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,

Részletesebben

A dinamikai viselkedés hőmérséklet-függése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés tézisei.

A dinamikai viselkedés hőmérséklet-függése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés tézisei. A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérsékletkompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés tézisei Kovács Klára Temperature dependence of the dynamical behavior and temperaturecompensation

Részletesebben

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások

Részletesebben

7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria

7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria 7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet

Részletesebben

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid

Részletesebben

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata Elektród anyagok Grafit szövet: Grafit lap: A mikrobiológiai üzemanyagcella (Microbial

Részletesebben

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola. Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő) Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai

Részletesebben

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20

Részletesebben

Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben

Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben Szalai István ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tanszék 2015

Részletesebben

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum: Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.

Részletesebben

í ő Í ö ö Ó ő ü ú ú ü í ű ő ö ő í ö ü ö ö ö í ö ü Ó í ö Ü í ü ö ü ö Á É ö É ő í ú ő í í ő ő ő Á ű Ó í ö í ü Ö í ú ü Ö ű ü ö ú ú ö ú í ö ü ö í ö ö ü í ü í ü ö ö ú ü ö ü ö í ő ü í öí Ó ő ú í í ü ű ő íő É

Részletesebben

Á Í Á ö ő ő ö ó ö ö ö ő ő ő íó í ó ö ö ó ü ő ő ö ö í ő ő ö í í ó ő í ö ő ő ú ó ő ő í ó ó ő ö ó ö í ő ú ü ö ó í ó ö ő ő ő ö í í í ő ó ö ő ő ő í ő ő ő ő ő í ő ö ö ö ü ö ó í ó ö í ú ő ó í í ö ő ó Í í ó ő

Részletesebben

É ö ő Í í ö ü ő ő ü ö ő ü ü ö ö ü ü ö őí Í Íő ö ü ö í ö ú í Íő Ó Í ő ü Í Í ü ü ő ü Í ú ő ü ő ő ő Ó ő ö ö ő ö Ú ű ö ö í Ó ö ö í Ó ö Ó ö ö í ü ő ö ö Ő ö ú ő í í ő ő ö ö ö ü ü ő ú ő ö ö ö ü ő ü ö ö ü ő ő

Részletesebben

Ü Ü ő ü ű ő Ó Ö ő őí ü ő ü ű ö Í ö őí ü Ó ü ö ö í ü ö ű ö í ő őí í ö őí ő ö ö őí ö ö ö í ő í őí ö ö ö ő Íő ő Í Í őí ö ü ö Í í Í ő ú ü ü Ó ö ü ö ú ő ú őí ö ő ő ú Ó Íő ö ő ü ö ö ő ö ü Í ö í Á í ü Íő Á ö

Részletesebben

Ö Á É ó ő ó ó ó ü ő ő ő ő ó ü ő ó ű ó Ö ó í ó ó ó Í ó ó ő ó ó ó í í ÍÍ Í ó ű ő ő ő í í í ó í ő Í ó ő ő ű í ó ó ü ő ő ó ü í ő ó í í ű ó í ó ó ó ő ó ü ó í ó ő í ó ó ü ő í ő ő ó ü ő ó í í ó ő ő ő ő ó í ó

Részletesebben

Ó ű ű ö ö ö ő ő ö ő őí ű ö ö É Í Í ő É Í ü É Í ű ö ő Í ö ő Í ü Í ő ő Í ű ő Í ő ő ő ű É Í Í ő ő ö Í Í ő ö ő ő ü ü ü Í Í ü ő ü ö ő ű ö Í ő Í ő ÍÍ ü Í ő ő Ú ö ő Í Í Í ő Ú ü Í É ö Íö Í ő ö ő ö Í ő ő ü Ú ö

Részletesebben

í ő ö ü ö ú ü ű í ú ú ő í ó ö ű ö ö ö ü ő íó ő Í ó ő ö ű ő ő ö ű ö ö ö ő ő ö ö ú ó ő ö í ö ú ó ó ü ő ü ő ö ú ü ő í ö ű ö ő Ó ö ú ü ü ü ü őí ó ö ó ó Ó ö ú ü ö ú ő í ó ő í í í ő ö ú ü ó í ő ú ö ő ü ó ő ú

Részletesebben

É Ó Ü Á ö Ú ö ú ó í í ö ó Ó ő É ó Ü Á ö ú ü ü Ó ü í ú ü ű ö ö ő Ű ö ö ő ű ö ó ö ű ö Ü í ö ó ú Ö ö ö ü ű ö Ú í Ó ö ű ö ü ö ú ü ö ú ő ó Ó ö ö ő ö ő ő ó í ó ü ó ú ú ű ő ő í í ö Ó ő í ő ü ú ö ő ő ű ő ó ő í

Részletesebben

í Ó Ö Ő ú í Á ó í Á ú ü í Á ü í ü í ü ő ü ü ú ő ó ó ő ó ú ú ő í ü ü ó í íő ó ó ú ü ü ó í í ő ő ú í ó ó ó ü ó ó ó őí í ó í ő ő ü ő ó ú ó ó ő í ü ó ő í ó ü ő ő ő ú í ü ő ő í ó ő ü ü í ó ó ü í Ú ő ő í ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Í É ő Ü É ó ú ö Í ó ö ő ö ő ó ó ö Ő É ö Ö ö ö ö ö ö ó ú í ó ö ő ó ó ö ő ő ö ő í í ő ö ő ö ü ö ő í ö ő ő ü ö őí ó ó ö ó ő ő ő É ó Í Á ő í ő ü ö ó í ö í ó ó ö ő ö ö ü ü ő ö í ú í Íó ö í í ö ö ö í

Részletesebben

ü ő ö ü Ó ő ü ó ü ő Ü ó ü í ő ő ő ö ő ő ő í ö ö ő ö ö ö ő ő ö ő í ü ó ő ú í ü ü Ö ő ü í ó ö ó ő ó í í ő ő ő ó óí ö ó í ó ő ő ö ű ö ű ö ö ű í ó ö ó ő ő ö í ő ő ó ö í í ő ő ú í ő ő Á Á ö ó ő ő í í ő ü ó

Részletesebben

ő ü Ö É Ö Á É Ü É ő Ö ő ő ó ő ő ő ü ő ő ó ő Á ő ó ó ő ó ő ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ú í í í í ó í í ú ó ó í Á í ú í ő í ú ó ó ó ő ő ú ő ő í ő í ó ó í í ő ü ó ó ó ő í ő í ú í ú ó ó ő ü ő ú ó ő ü ő ő í ő ó ő

Részletesebben

í ő Í Á ő ó ü ö ó ó ó í ű ó ü ö ó ó ó ó ó ő ő í í ő Í ü ó ó ú ő ő ó ő ó ó ő í ó í í ü ó í í ű ó ú í ő ü í ő ü ó ó Ö ö ő ő ó ó ó ö ű ö ő ö ö í ü ö í Á ő ó ó ö íí Á ó ó É Á Á ó ó í ű íő ü ő É ó Á Á É ő ö

Részletesebben

Á Ú Ú É É Ó Í Á Í Ő Í Á ő ü ú ú ő í ö ő ü ő ü í ö ö ő í ő í ő ö ú ú Ú ö ö í ö ú őí ö ő í ö í ú Ú ö ö í ö í ö í ü Íö ü ö ö ö í í í ö í í ö ő ö ö í ö í É ö í ö ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ő ú ő ő ő ö ű ü ű ö ö í

Részletesebben

ú ö ö ó í í ö ö í ő ő ő í ő ő ő ő Á ő ő Í ü ö ó í í í ö ó í ó Í Í ő ő ú ő ú ő ú ő ő ő ő ó ü í ü ő ő Í ő ü ü ö ü ú ö í ó í í ő ű í ó ó ő ő í ő Í í ö ü ó ő ü í ő ú ó ó í ó Á í ő ő ő í ú ő ő ö í Í Í Í ő ő

Részletesebben

ú É ö ű ó í ó í ő í í Ú Ö ö ű ö Ó í Á Á É ö Ú ö Ö Ö ű Ö Ü Ö í Ó Ó Ö ó ő Ö ö Ö Ö Ö í Ö Ö É É Ö ű ö Ő Ö Ú ő Ó Ó ü Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ö Í Ó Ö ú Ü Ő í ü Ő ü Ó Ó ó Ö Ö Ö Í í ú Ó Ö Ű Ó ő í ó ó Ó í í ú ü Ú Í ü í í

Részletesebben