ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r
|
|
- Dóra Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r megszállotts llottságával Dr. Orbán n Miklós: Egzotikus Kémiai K
2 Koncentráci ció vs idő diagramok normális reakciókban kban A + B X, Y C A B X Y C t t t 2.
3 Koncentráci ció vs idő diagramok egzotikus reakciókban kban X, A + B Y, Z C Zárt rendszer: A B X Y Z C t t t Félig nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t Nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t 3.
4 Briggs Rauscher reakció: Jel Idő 4.
5 Mozgó kémiai hullámok: Kémiai mintázatok Stacionárius szerkezetek: (áll( lló hullámok) Kétdimenziós Turing szerkezetek Egydimenziós Liesegang gyűrűk 5.
6 A kémiai k periodicitás s alapvető megjelenési formái Koncentráci ció oszcilláci ció az idősk skálán (oszcilláló kémiai reakciók) k) időben periodikus struktúra ra (kevert rendszerben) Koncentráci ció oszcilláci ció a térkoordint rkoordináta mentén (kémiai mintázatk zatképződés) térben periodikus struktúra ra (nem-kevert rendszerben) 6.
7 Egzotikus kémiai k jelenségek Oszcilláló kémiai reakciók k (időben periodikus viselkedés) s) Mintázatk zatképződés s kémiai k rendszerekben (térben periodikus koncentráci ció-eloszlás) s) Autokatalitikus reakció Hullámfrontok terjedése Gerjeszthetőség Bistabilitás Biritmicitás Fázisszinkronizáció Kémiai káoszk Rokon jelenségek: Liesegang jelenség Benard cellák k kialakulása 7.
8 A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot [egyensúlyok (reakciók) k) iránya, mértm rtéke, energetikája ja] Kinetikai: [r [reakciók,, sebessége, mechanizmusa] 8.
9 Az üveges sör s r kiönt ntése Reverzibilisen (egyensúlyi lépésekben) l Irreverzibilisen (távol az egyensúlyt lytól) l) 9.
10 A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot Kinetikai: Nem-linearit linearitás a kinetikában (magasabb rendű tagok a differenciál l egyenletekben) Visszacsatolások sok a mechanizmusban: : (+) és s (-)( (későbbi lépés l s terméke befolyásolja egy korábbi lépés l s sebességét) (+) növeli (destabiliz( destabilizálja lja a rendszert) (-) csökkenti (restaur( restaurálja az eredeti állapotot) Példák: - autokatalízis ; sajátinhib tinhibíció - láncelágazás; k= A e -E/RT - kooperatív v adszorpció Parametrikus feltételek telek (oldat, izoterm) (gáz,, adiabatikus) (szilárd fázisú reakció) (oszcilláci ció és s rokon jelenségek csak szűk k paraméter tartományban jelentkeznek) 10.
11 A + B reagensek Normális reakció: Autokatalízis [C] X, Y intermedierek C végtermékekek v v = dc dt Autokatalitikus reakció: (+) visszacsatolás X növeli n saját t keletkezési sebességét t (a bruttó reakciót t is) Például: A + X 2 X [C] v A + 2 X 3 X v = k [A] [X][ 2 t t Egzotikus jelenség: hullámfrontok 1-1 és s 2-dimenzi2 dimenzióban t t 11.
12 Frontreakció (hullámterjed mterjedés) autokatalitikus reakció (+) diffúzi zió A + X 2 X X C (+) visszacsatolás X-re A X C A X 2X CA AC AC iniciáci ció C X (pl:: gyújt jtózsinór, cigaretta ) 12.
13 Zárt rendszer: Az egyensúlyt lytól l távoli t állapot megvalósítása sa c Nyitott rendszer: t Fényforrás Ionszelektív- és Ref. elektród Keverő Elvezető Monokromátor Reaktor Detektor Számítógép Rekorder Reagensek Perisztaltikus pumpa Kényszerparaméter: k o, C o, T, Válasz-jel: szín, redoxpot,, ph, ISE-jele jele, ESR-jel jel 13.
14 CSTR Emberi szervezet (nyitott rendszer) élelem rendezett energia termék k + hő h + mozgás rendezetlen energia anabolikus és katabolikus folyamatok 14.
15 CSTR Tankreaktor (nyitott rendszer) k o Reakció k o C o,i C i C i dc i dt = k o (C oi C i ) + Σν ij R j koncentráció t időpillanatban anyagáram reakció 15.
16 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 16.
17 Oszcilláci ciók Válasz lasz-jel idő Egyszerű periodikus Komplex periodikus Kaotikus aperiodikus 17.
18 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 18.
19 Bistabilitás Válasz lasz-jel (X) SS II SS I (C o ) Válasz lasz-jel SS I SS II SS I Kényszer-paraméter idő Válasz lasz-jel SS Válasz lasz-jel Kényszer-paraméter Kényszer-paraméter 19.
20 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 20.
21 Gerjeszthetőség Válasz lasz-jel SS SS idő 21.
22 Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 22.
23 Fázis szinkronizáci ció Egzotikus reakciók k kapcsolása: sa: Pl. BrO 3 I - fizikai (membrán) - kémiai (közös s reagens) I ClO 2 k o k o CSTR 1 OSC 1 SS 1 OSC 2 SS 2 CSTR 2 OSC (erősítés) s) SS (kioltás) Bistabilitás Biritmicitás Tristabilitás CSTR 3 k o 23.
24 X-alakú fázisdiagram Kényszer-paraméter SS I G E OSC R J BIST SS II Kényszer-paraméter 24.
25 A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z 25.
26 Modell Lynx fur
27 A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z A X Y Z fű nyúl hiúz éhenhalt hiúz 27.
28 Aktivátor tor inhibitor mechanizmusm X, Y Bruttó reakció: X aktiv A C Y aktivátortor [(+) visszacsatolás] s] inhibitor [(-) visszacsatolás] s] Mechanizmus: + k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens aktivátor tor inhibitor termék Ciklus: A + X 2X [ X ] nőn X Y [ Y ] nőn X + Y [ X ] 0 Y C [ Y ] 0 Ciklus újra indul, ha [A] > 0 a ciklus után n (zárt rendszer) [A] -t t pótoljuk p betápl plálással (nyitott rendszer) 28.
29 Belousov Zhabotinsky reakció Alapja: BrO 3 -ion katalitikus redukciója BrO 3 e e BrO 2e e 2 HBrO 2 HOBr Br 2 e Br (+) (-) BrO 3 + HBrO 2 2 HBrO 2 HBrO 2 + Br gyors 2 HOBr Reagensek: KBrO 3 és s MA (malonsav) katalizátor tor nélkn lkül normális reakció katalizátorral torral (Ce(IV), Mn(II), ferroin) egzotikus Oszcillál: l: [HBrO 2 ], [Br ], [ox]/[red]] (redoxi potenciál) Követés: Bromid-ISE Platina elektród 29.
30 Belousov Zhabotinsky reakció Ce 4+ / x2 30.
31 Egzotikus Kémiai K Egy oszcillátor főbb f összetevői Oxidálószer + Reduk ukálószer (+) Katalizátor tor (+) Sav/Bázis szüks kséges kiegész szítő BrO 3 IO 4 H 2 O 2 MnO 4... MA Fenol S 2 S 2 O 3 2 H 2 PO 2... ionok ok (Ce 4+, Mn 2+ Co 2+, Cu 2+ 2+, 2+ ) complexek (ferroin, Cu(II)/Ni(II) macrocyclus us) BrO 3 + H + 2 SO 3 + 2H + NH 3 OH + + OH H 2 O 2 + OH HBrO 3 H 2 SO 3 NH 2 OH HOO 31.
32 Egzotikus Kémiai K Oszcillátor családok Fő komponens Variánsok száma Példák 1. BrO 3 > 200 BZ, UBO, minimál, ClO 2 25 CIMA, CDIMA, 3. O 2 5 Jensen osc., Mkék,... M 4. H 2 O 2 5 Bray, BR, 5. Mn(II/VII) 30 MnO 4 Mn 2+ Stab, H + (ph) 18 Egy/Két-szubsztr zubsztrátostos 7. Cu 2+ 4 H 2 O 2 SCN Cu 2+ Cu 2+, BrO 2 3 BrO 2 NH 2 OH,
33 Oszcilláci ciós s ph változv ltozás s : nem következménye, hanem hajtóerője az oszcillációs kinetikának _ Pl. ph oszcilláci ciók k a IO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 rendszerben : ph Idő /min Részreakciók : (1) H + termelő (2) H + fogyasztó (autokatalitikus) 33.
34 Indukált oszcilláci ciók Redox Oszcillátor (O) ([C] oszcilláci ció) Speciesz C Egyensúlyi Reakci kció (E) kis [C] (S + Reagens komplex, ) nagy[c] komplex, csapadék Pl. ph oszcill cillátor (BrO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 ) Pl. Ca 2+ kis [H + ] 2+ + EDTA Ca-EDTA nagy[h + ] [S] Pl. [Ca Ca 2+ ÚJ J OSZCILLÁTOR KALCIUM OSZCILLÁTOR 2+ ] Idő 34.
35 Mozgó kémiai hullámok Stacionárius (Turing) szerkezetek 35.
36 ÖSSZETETT dinamikus struktúrák kísérletileg előáll llított szimuláci ció alapján n jósoltj 36.
37 Mintázatk zatképződés s folyamata Aktivátor tor Inhibitor típusú reakció (+) Diffúzi zió A A + X X Y X 2 X Y C 2 dimenzióban (oldatrétegben, tegben, gélrétegben) 37.
38 Dinamikus struktúrák (koncentrikus körök, k k, spirálok) D aktivátor tor (X) D inhibitor (Y)( A A A X Y X Y A + X 2 X A C A A Pace maker 38.
39 Stacionárius struktúrák (pontok, csíkok, sávok) s D aktivátor tor (X) << D inhibitor (Y)( A A A A A A Y Y Y X Y Y A + X 2 X A X Y Y A Pace maker 39.
40 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 40.
41 Kémiai és s biológiai példp ldák k a mintázat képzk pződésre BrO 3 H 2 PO 2 Aceton ( Mn(II) / Ru(II)) Nyálkagomba kolónia (Dictyostelium) Ca 2+ hullámok békab petesejt felület letén 41.
42 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 42.
43 43.
44 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 44.
45 Kémiai és s geológiai giai mintázat képzk pződés AgNO 3 + K 2 Cr 2 O 7 Achát ásvány 45.
46 Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok Azonos elméleti leti alapokon leírhat rható jelenségek 46.
47 Köszönöm m a figyelmet! 47.
48 Miért EGZOTIKUS a periodikus viselkedés? s? Ellentmondások a TERMODINAMIKA 2. főtételf telével! Kémiai reakció iránya: A + B reaktáns(ok) X, Y intermedier(ek) C termék(ek) (a) Szabad energia csökken: DG<0 G termék G reagens = DG (b) Entrópia (rendezetlenség) nő: n DS>0 S termék S reagens = DS 48.
49 (a) Szabad energia változv ltozása: DG<0 G Normális reakció Egzotikus reakció (?) G DG<0 - egyensúly egyensúly + színtelen kék t színtelen kék színtelen kék t (b) Entrópia változása: DS>0 Normális tinta H 2 O Egzotikus rendezett rendezetlen 49.
50 Az ellentmondások feloldása: Nem-egyens egyensúlyi (irreverzibilis) termodinamika (Prigogine, Nobel-díj j 1977) G (a) G G mindig (-)( [A], [B], [C] [X], [Y][ lépcsőzetes oszcillálhat lhat egyensúly (b) S totál mindig (+) önszerveződés s lehetséges S S = S rendszer + S környezet > 0 t Re de ZE n Egzotikus folyamat R (S k ) t l e n d E e entrópia (S r ) Z t len Rendezett N S kiindulási S végállapot 50.
51 Oszcilláló kémiai reakciók k oldatfázisban Felfedezés és s elismerés Bray: Belousov: Prigogine: Chance: H 2 O 2 IO 3 citromsav BrO 3 Ce(IV) nem-egyens egyensúlyi termodinamika biokémiai oszcillátor 1965 MA BrO 3 Katalizátor: tor: (BZ reakció) Zhabotinsky: 1970 mechanizmus, modell, kémiai k hullámok B. P. Belousov A. M. Zhabotinsky 51.
52 Aktivátor tor inhibitor modell + A X, Y C k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens(ek) Zárt rendszerben: aktivátor tor inhibitor [A]] nagy. X autokatalitikusan keletkezik. Y leáll llítja az A X reakciót. Y C reakcióban elfogy az Y.. A ciklus újra kezdődhet dhet; Nyitott rendszerben ben: (a) [A] el is fogyhat a ciklusban, a k o (betápl plálás) pótolja. (b) Y inhibíci ciós s reakciója nélkn lkül l is előállhat llhat oszcilláci ció. termék(ek k(ek) Σ Nyitott rendszerben egyszerűbb kinetika/mechanizmus is oszcilláci cióhoz vezethet. 52.
53 Fázis-szinkronizáció k o C i k o C i CSTR 1 membrán CSTR 2 vagy 53.
54 Brusselator modell A B + X Y + D Y + 2 X 3 X X X C forrás s reakció X-re (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re X, Y A + B C + D 54.
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása. Horváth Viktor, Pharm. D.
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása Doktori értekezés Horváth Viktor, Pharm. D. Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola
Szakmai zárójelentés a T nyilvántartási számú OTKA pályázatról
Szakmai zárójelentés a T 043743 nyilvántartási számú OTKA pályázatról A Nemlineáris Dinamikai Jelenségek Kémiai Rendszerekben című T 043743 nyilvántartási számú, a 2003 2006 december 31 között érvényes
biológiai mintázatok
Ki festi a zebra csíkját? Önszerveződő kémiai és biológiai mintázatok Szalai István Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Szalai István ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest 2011 ) 1 / 30 Bevezetés
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések
Tisztelt Előfizetők és Olvasók!
44 țᾆ ᾗ Tisztelt Előfizetők és Olvasók! A 2004 óta negyedévenként megjelenő Magyar Kémiai Folyóirat 109.-110. kötettel indult új folyama tízéves jubileumához érkezett, és immár megalapozottan gondolhatjuk,
Minőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés.
A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés Kovács Klára Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén
46 Magyar Kémiai Folyóirat Közlemények A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén CSÖRGEINÉ KURIN Krisztina SZALAI István és ORBÁN Miklós * TE TTK Kémiai Intézet
Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
Ritmikus kémia. Szalai István ELTE
Ritmikus kémia Szalai István ELTE 2015 Ritmus - Idõbeli jelenségekben megnyilvánuló szabályos váltakozás - Térbeli formáknak, elemeknek szabályos vagy arányos elrendezõdése, tagoltsága (Magyar értelmezõ
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.
Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni 2010. április 15. Pacsai Bálint Italok narancsléből Alapoldat: Fe 2 (SO 4 ) 3 -oldat (narancssárga oldat Narancslé
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 7. előadás: kémiai 1/21 Az oszcilláció fogalma A kémiában akkor beszélünk oszcillációról, ha egy kémiai jelenség periodikus. Egy kémiai jelenség periodicitása azt jelzi, hogy
LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma
LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma 2013.03.14. Piros-fehér-zöld! :) Formaldehid reakciója szulfitionokkal Egyensúly rokon ionok között: A kémhatás megváltozását okozó óra reakció : O OH H C H +
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét Kinetikai kísérletek (120-124. oldal) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi Erika,
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
In memoriam Gegus Ernő
34 Magyar Kémiai Folyóirat In memoriam Gegus Ernő Az 1956-os forradalom után, a megtorlás kezdetén, izgatás koholt vádjával letartóztatták, 6 hónapi börtönre itélték, és bebörtönözték. Kiszabadulása után
2009. évi OTKA zárójelentés: F049666 Vezető kutató: Szalai István
Zárójelentés a Mintázatképződés reakció-diffúzió rendszerekben kutatási program (OTKA F049666) során elért eredményekről A kutatás célja reakció-diffúzió mintázatok vizsgálatára alkalmas új kémiai rendszerek
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Szakmai záró beszámoló a K nyilvántartási számú OTKA pályázatról
Szakmai záró beszámoló a K 62029 nyilvántartási számú OTKA pályázatról Pályázat címe: Oszcilláló kémiai reakciók tervezése komplex- és csapadékképzıdési egyensúlyok alkalmazásával Futamidı: Résztvevık:
Kémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata. Poros-Tarcali Eszter
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata Doktori tézisek Poros-Tarcali Eszter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati bizottság
Általános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Környezetvédelemben felhasznált elektroanalitikai módszerek csoportosítása Potenciometria (ph, Li +, F - ) Voltametria (oldott oxigén) Coulometria
Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa
Modellezési esettanulmányok elosztott paraméterű és hibrid példa Hangos Katalin Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Veszprémi Egyetem Haladó Folyamatmodellezés és modell analízis PhD kurzus p. 1/38 Tartalom
Az egyedfejlődés. alapok
Az egyedfejlődés alapok Vajon ez micsoda? Nézzük csak közelebbről Nézzünk meg egyetlen sejtet! A nyálkagomba aggregációja Az amőbák egy gyújtópontba gyűlnek össze Az amőboid alak bipolárissá változik A
KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003)
A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003) Várdainé Kollár Judit szeminárium Budapest 2006. november 6. 1. Bevezetés: Belouszov Zsabotyinszkij-reakció: Ce(III)
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
Termodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
Poros-Tarcali Eszter
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata Doktori értekezés Poros-Tarcali Eszter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Csörgeiné Dr. Kurin
1. ábra. Csíkos, négyzetes és hexagonális mintázatok. A piros és kék szín a maximumokat és a minimumokat jelöli
Válasz Dr. Gáspár Vilmos által a Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben című akadémiai doktori értekezésre adott bírálatra Megköszönöm Dr. Gáspár Vilmosnak,
Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban
Tudományos Diákköri Dolgozat TAKÁCS NÁNDOR Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban Témavezető: Dr. Szalai István Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J
Célja: Reakciók mechanizmusának megismerése, ami a részlépések feltárásából és azok sebességének meghatározásából áll. A jelenlegi konkrét célunk: Csak () az alapfogalmak, (2) a laboratóriumi gyakorlathoz
Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...
9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók.... c. Az erős savak vízben........
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.
BEVEZETÉS TÁRGY CÍME: FIZIKAI KÉMIA Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. Ebben az eladásban: a fizika alkalmazása a kémia tárgykörébe es fogalmak magyarázatára.
Reakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Titrálás Elmélet és gyakorlat
Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
A dinamikai viselkedés hőmérséklet-függése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés tézisei.
A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérsékletkompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés tézisei Kovács Klára Temperature dependence of the dynamical behavior and temperaturecompensation
Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,
Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC
Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata Elektród anyagok Grafit szövet: Grafit lap: A mikrobiológiai üzemanyagcella (Microbial
Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai
Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével
IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20
Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben Szalai István ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tanszék 2015
Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.
í ő Í ö ö Ó ő ü ú ú ü í ű ő ö ő í ö ü ö ö ö í ö ü Ó í ö Ü í ü ö ü ö Á É ö É ő í ú ő í í ő ő ő Á ű Ó í ö í ü Ö í ú ü Ö ű ü ö ú ú ö ú í ö ü ö í ö ö ü í ü í ü ö ö ú ü ö ü ö í ő ü í öí Ó ő ú í í ü ű ő íő É
Á Í Á ö ő ő ö ó ö ö ö ő ő ő íó í ó ö ö ó ü ő ő ö ö í ő ő ö í í ó ő í ö ő ő ú ó ő ő í ó ó ő ö ó ö í ő ú ü ö ó í ó ö ő ő ő ö í í í ő ó ö ő ő ő í ő ő ő ő ő í ő ö ö ö ü ö ó í ó ö í ú ő ó í í ö ő ó Í í ó ő
É ö ő Í í ö ü ő ő ü ö ő ü ü ö ö ü ü ö őí Í Íő ö ü ö í ö ú í Íő Ó Í ő ü Í Í ü ü ő ü Í ú ő ü ő ő ő Ó ő ö ö ő ö Ú ű ö ö í Ó ö ö í Ó ö Ó ö ö í ü ő ö ö Ő ö ú ő í í ő ő ö ö ö ü ü ő ú ő ö ö ö ü ő ü ö ö ü ő ő
Ü Ü ő ü ű ő Ó Ö ő őí ü ő ü ű ö Í ö őí ü Ó ü ö ö í ü ö ű ö í ő őí í ö őí ő ö ö őí ö ö ö í ő í őí ö ö ö ő Íő ő Í Í őí ö ü ö Í í Í ő ú ü ü Ó ö ü ö ú ő ú őí ö ő ő ú Ó Íő ö ő ü ö ö ő ö ü Í ö í Á í ü Íő Á ö
Ö Á É ó ő ó ó ó ü ő ő ő ő ó ü ő ó ű ó Ö ó í ó ó ó Í ó ó ő ó ó ó í í ÍÍ Í ó ű ő ő ő í í í ó í ő Í ó ő ő ű í ó ó ü ő ő ó ü í ő ó í í ű ó í ó ó ó ő ó ü ó í ó ő í ó ó ü ő í ő ő ó ü ő ó í í ó ő ő ő ő ó í ó
Ó ű ű ö ö ö ő ő ö ő őí ű ö ö É Í Í ő É Í ü É Í ű ö ő Í ö ő Í ü Í ő ő Í ű ő Í ő ő ő ű É Í Í ő ő ö Í Í ő ö ő ő ü ü ü Í Í ü ő ü ö ő ű ö Í ő Í ő ÍÍ ü Í ő ő Ú ö ő Í Í Í ő Ú ü Í É ö Íö Í ő ö ő ö Í ő ő ü Ú ö
í ő ö ü ö ú ü ű í ú ú ő í ó ö ű ö ö ö ü ő íó ő Í ó ő ö ű ő ő ö ű ö ö ö ő ő ö ö ú ó ő ö í ö ú ó ó ü ő ü ő ö ú ü ő í ö ű ö ő Ó ö ú ü ü ü ü őí ó ö ó ó Ó ö ú ü ö ú ő í ó ő í í í ő ö ú ü ó í ő ú ö ő ü ó ő ú
É Ó Ü Á ö Ú ö ú ó í í ö ó Ó ő É ó Ü Á ö ú ü ü Ó ü í ú ü ű ö ö ő Ű ö ö ő ű ö ó ö ű ö Ü í ö ó ú Ö ö ö ü ű ö Ú í Ó ö ű ö ü ö ú ü ö ú ő ó Ó ö ö ő ö ő ő ó í ó ü ó ú ú ű ő ő í í ö Ó ő í ő ü ú ö ő ő ű ő ó ő í
í Ó Ö Ő ú í Á ó í Á ú ü í Á ü í ü í ü ő ü ü ú ő ó ó ő ó ú ú ő í ü ü ó í íő ó ó ú ü ü ó í í ő ő ú í ó ó ó ü ó ó ó őí í ó í ő ő ü ő ó ú ó ó ő í ü ó ő í ó ü ő ő ő ú í ü ő ő í ó ő ü ü í ó ó ü í Ú ő ő í ü
Á Ö É Ö Í É ő Ü É ó ú ö Í ó ö ő ö ő ó ó ö Ő É ö Ö ö ö ö ö ö ó ú í ó ö ő ó ó ö ő ő ö ő í í ő ö ő ö ü ö ő í ö ő ő ü ö őí ó ó ö ó ő ő ő É ó Í Á ő í ő ü ö ó í ö í ó ó ö ő ö ö ü ü ő ö í ú í Íó ö í í ö ö ö í
ü ő ö ü Ó ő ü ó ü ő Ü ó ü í ő ő ő ö ő ő ő í ö ö ő ö ö ö ő ő ö ő í ü ó ő ú í ü ü Ö ő ü í ó ö ó ő ó í í ő ő ő ó óí ö ó í ó ő ő ö ű ö ű ö ö ű í ó ö ó ő ő ö í ő ő ó ö í í ő ő ú í ő ő Á Á ö ó ő ő í í ő ü ó
ő ü Ö É Ö Á É Ü É ő Ö ő ő ó ő ő ő ü ő ő ó ő Á ő ó ó ő ó ő ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ú í í í í ó í í ú ó ó í Á í ú í ő í ú ó ó ó ő ő ú ő ő í ő í ó ó í í ő ü ó ó ó ő í ő í ú í ú ó ó ő ü ő ú ó ő ü ő ő í ő ó ő
í ő Í Á ő ó ü ö ó ó ó í ű ó ü ö ó ó ó ó ó ő ő í í ő Í ü ó ó ú ő ő ó ő ó ó ő í ó í í ü ó í í ű ó ú í ő ü í ő ü ó ó Ö ö ő ő ó ó ó ö ű ö ő ö ö í ü ö í Á ő ó ó ö íí Á ó ó É Á Á ó ó í ű íő ü ő É ó Á Á É ő ö
Á Ú Ú É É Ó Í Á Í Ő Í Á ő ü ú ú ő í ö ő ü ő ü í ö ö ő í ő í ő ö ú ú Ú ö ö í ö ú őí ö ő í ö í ú Ú ö ö í ö í ö í ü Íö ü ö ö ö í í í ö í í ö ő ö ö í ö í É ö í ö ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ő ú ő ő ő ö ű ü ű ö ö í
ú ö ö ó í í ö ö í ő ő ő í ő ő ő ő Á ő ő Í ü ö ó í í í ö ó í ó Í Í ő ő ú ő ú ő ú ő ő ő ő ó ü í ü ő ő Í ő ü ü ö ü ú ö í ó í í ő ű í ó ó ő ő í ő Í í ö ü ó ő ü í ő ú ó ó í ó Á í ő ő ő í ú ő ő ö í Í Í Í ő ő
ú É ö ű ó í ó í ő í í Ú Ö ö ű ö Ó í Á Á É ö Ú ö Ö Ö ű Ö Ü Ö í Ó Ó Ö ó ő Ö ö Ö Ö Ö í Ö Ö É É Ö ű ö Ő Ö Ú ő Ó Ó ü Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ö Í Ó Ö ú Ü Ő í ü Ő ü Ó Ó ó Ö Ö Ö Í í ú Ó Ö Ű Ó ő í ó ó Ó í í ú ü Ú Í ü í í