A kiskereskedelem átalakulásának elemzése, tekintettel a multinacionális láncok térnyerésére az önálló kiskereskedőkkel és a beszállítókkal szemben

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A kiskereskedelem átalakulásának elemzése, tekintettel a multinacionális láncok térnyerésére az önálló kiskereskedőkkel és a beszállítókkal szemben Készítette: Egri Krisztina Tankör: Gt-1XMM november 13.

2 Tartalomjegyzék Problémafelvetés A kiskereskedelem átalakulása és a koncentráció kialakulása hazánkban és külföldön... 5 A kereskedelem meghatározása... 5 A kereskedelmi koncentráció meghatározása... 6 A koncentráció külföldi tendenciái... 7 Németország és Ausztria helyzete... 9 Hazánk kereskedelmének átalakulása és a koncentráció kialakulása A kiskereskedők és beszállítóik kapcsolata, és annak szabályozása A kiskereskedelmi cégek piaci erővel való visszaélései Összegzés Források

3 Bevezetés Hazánk kereskedelme az elmúlt húsz év során hatalmas változáson ment keresztül, melyet nagymértékben az ellentétek jellemeznek ben a rendszerváltást követő időszakban egyre több mikro- és kisvállalkozás jelent meg, melyeket a dekoncentráció és a decentralizáció jellemzett. A kilencvenes évek közepétől viszont fordult a kocka, megkezdődött a multinacionális vállalatok terjeszkedése és térnyerése, ennek következtében megindul a koncentráció folyamata. Budapestről indult el, és amint a piac kezdett megtelni, a vállalatok megkezdték terjeszkedésüket először a vidéki nagyvárosok, azután a kisvárosok felé. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása tovább erősítette és gyorsította ezt a folyamatot. Dolgozatomat három részre osztottam. Az első és egyben fő részben célom az, hogy bemutassam, hogyan is jelenik meg a koncentráció a nemzetközi és a hazai kereskedelemben. A hangsúlyt leginkább hazánk kiskereskedelemére fektetem, melynek során igyekszem bemutatni, hogy a rendszerváltás óta milyen változásokon ment keresztül, valamint azt, hogy a koncentráció milyen mértékben is van jelen, és ez milyen módon nyilvánul meg. A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során kiemelném Németországot és Ausztriát, mivel e két ország kereskedelmében a koncentráció nagy része rövid idő alatt zajlott le, és még a mai napig sem fejeződött be. E folyamat megismerése hasznos lehet a magyar kiskereskedelemre nézve, mivel fejlődésük sok hasonló vonást mutat. Dolgozatom második részében a kiskereskedők és beszállítóik közötti kapcsolatot elemzem. Úgy gondolom mindenki számára ismeretes és egyértelmű, hogy a beszállítók mára hátrányba kerültek az óriási láncokkal szemben. Ahogy nő hazánkban is a koncentráció, olyan mértékben növekszik a kereskedők hatalma, amivel gyakran vissza is élnek. Ennek megakadályozása érdekében, több törvénnyel igyekeznek szabályozni a piacot. Célom annak a bemutatása, hogy e törvények és módosításaik hogyan is működnek a gyakorlatban. Végül, dolgozatom utolsó részében, példákon keresztül szeretném bemutatni, hogy a multi cégek, hogyan használják ki a beszállítóikat, milyen egyoldalú szerződéseket kötnek, és piaci erejük segítségével milyen nyomott árakba kényszerítik bele a termelőket, akik sajnálatos módon nem tudnak mit tenni. 3

4 Problémafelvetés Dolgozatom során, az volt a célom, hogy megvizsgáljam azt a folyamatot, amely hazánkban a kereskedelem területén zajlik a kilencvenes évek közepe óta. Célom kereskedelmi adatokkal alátámasztva bemutatni, hogy hogyan is alakult, és jelenleg hová fejlődött a koncentráció hatására hazánk kiskereskedelme. A koncentráció általános tendencia a fejlett világban és a kereskedelem fejlődésének egyik központi kérdését és fő irányát jelenti. 1 Annak ellenére, hogy ez a kereskedelem fejlődésének egyik sarkalatos pontja, a hazai kereskedelemben az egyik legfőbb problémakörként jelenik meg. Azért említem problémának, mert amint majd látni fogjuk, e folyamatnak köszönhető az, hogy mára már kezdenek eltűnni és tönkremenni az önálló kisboltok, mivel a vásárlók szokásai teljesen átalakultak. Így napjainkban, előnyben részesítik a nagy üzletházakat. Ez a folyamat nemcsak hazánkban van jelen, hanem a nemzetközi piacon is folytonos problémák forrása. Jelenleg a magyar kiskereskedelemben megindult azon változások sokasága, melyek a környező nyugati országokban már régen lejátszódtak, így azok tapasztalataiból hazánkra is érvényes tendenciákat prognosztizálhatunk. Ezek a gondolatok előrevetítik, hogy az amúgy is tőkeerős kereskedelmi láncok térnyerésével, a hazai kiskereskedelem teljesen ellehetetlenülhet. Amellett, hogy az önálló kiskereskedőket kiszorítják a piacról, hatalmas vásárlóerejük kihasználásával folyamatosan nyomást gyakorolnak beszállítóikra. Jól látható tehát, hogy a piacot globálisan, a beszerzéstől az eladásig teljes kontroll alatt tartják. 1 Seres Antal: A kereskedelem koncentrációja 4

5 1. A kiskereskedelem átalakulása és a koncentráció kialakulása hazánkban és külföldön A kereskedelem meghatározása Dolgozatom szempontjából lényeges dolog, hogy először is megfogalmazásra kerüljön, mit is jelent pontosan a kereskedelem. E fogalom meghatározása több módon is lehetséges. A Magyar Lexikon szerint árutermelő társadalmakban a javak cseréjének, a különböző termelési ágak, valamint a termelők és a fogyasztók közötti forgalomnak lebonyolítására irányuló tevékenység. Másképp megfogalmazva a termelés és a fogyasztás közé beépülő folyamat, amelyre azért van szükség, hogy biztosítva legyen az, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa áruját. A kereskedelem se nem művészet, se nem tudomány, úgy tartják, hogy csak egyszerű józanészre van szükségünk ahhoz, hogy jó kereskedők legyünk. De ahhoz, hogy túl is éljük ezt a versenyhelyzettel teli világot, egyáltalán nem elegendő. Ez, az az üzletág, ami a világon a legtöbb túlélési ösztönnel kapcsolatos képességet igényli azoktól, akik belevágnak. Így a kiskereskedelem igazi kihívásának nem a piacon való megjelenést tartják, hanem a bennmaradást. 2 Gyártó Nagykereskedelem Kiskereskedelem Fogyasztó 1. ábra: A kereskedelem szereplői Forrás: Saját szerkesztés Mint látható a kereskedelemnek több szereplője is van, ebből kifolyólag beszélhetünk többszintű értékesítésről. A nagykereskedelem magába foglal minden olyan tevékenységet, amely áruk vagy szolgáltatások értékesítését jelenti, olyan vevőknek, akik viszonteladás vagy üzleti felhasználás céljából vásárolnak. A kiskereskedelem úgymond az utolsó előtti tag a kereskedelmi láncban. Egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelenti a végső felhasználóhoz, személyes, nem kereskedelmi felhasználásra. Feladata, hogy a termelő és a fogyasztó közötti időbeni, minőségi, mennyiségi és földrajzi távolságot áthidalja. Több módon is csoportosítható, ezek közül kiemelném magát a bolti kiskereskedelmet, melyre témám további részei 2 Új Magyar Lexikon, Dale M. Lewison: Retailing 5

6 épülnek. Hazánkban ezen belül több üzlettípust tudunk megkülönböztetni, melyek a következők: szaküzlet, áruházak, szupermarket, konyhakész élelmiszerek boltja, diszkontáruházak, raktáráruházak, katalógus- bemutatótermek. 3 A kereskedelmi koncentráció meghatározása A kereskedelmi koncentráció olyan gazdasági jelenség, amelynek jellemzője, hogy a forgalom nagy része néhány nagyméretű vállalkozásnál összpontosul. Közgazdasági fogalomként a koncentráció legáltalánosabb megfogalmazása a gazdasági életben lévő tömörüléseket, összpontosulásokat jelenti. A kereskedelemben elsősorban arról szokás beszélni, hogy a forgalom nagy hányadát kevés nagyméretű gazdasági egység bonyolítja le. Jellemző a folyamatra, hogy a kisvállalkozások magas száma ellenére piaci részesedésük nem számottevő. 4 E folyamatnak több társadalmi és gazdasági hatása van, melyek között találunk pozitívat és negatívat is. Hatást gyakorol a műszaki technikai fejlődésre, a foglalkoztatási szerkezet átalakulására, a környezetvédelemre, valamint a termelés és kereskedelem kapcsolatára, azon belül is a kistermelőkre. Kutatások során megállapításra került, hogy megkülönböztetünk beszerzési és értékesítési koncentrációt. Míg az előző során, a kereskedelmi vállalatok együttműködnek a kínálat gazdaságos biztosítása és versenyelőnyök elérése érdekében, addig az utóbbi során a termékek, vagy szolgáltatások eladásához kapcsolódó összpontosulás jelenik meg. Az értékesítési koncentrációnak több típusát különböztetjük meg. Így lehet szó vállalati, bolthálózati, tulajdonosi és területi koncentrációról. 5 E folyamat mérésére több statisztikai módszer is rendelkezésünkre áll, ezek közül a teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni kettőt, mely véleményem szerint a leginkább szemlélteti a kereskedelmi koncentráció mértékét. Koncentrációs arányszám Egy olyan mutató szám, mely meghatározott számú legnagyobb kereskedelmi egységnek a kiskereskedelmi forgalomból való részesedését mutatja. Ez az egyik leggyakrabban használt mutatószám mind hazánkban, mind pedig külföldön, mivel az adatok könnyen 3 Dankó László: Értékesítés menedzsment 4 Seres Antal: A kereskedelem koncentráció módszertana 5 Pénzes Ibolya: A beszerzési koncentráció hatása az üzletláncok marketing tevékenységére 6

7 megszerezhetők, számítása és értelmezése egyszerű. Az egyetlen hátránya, hogy csak egy kiemelt részről ad jellemzést. 6 Koncentrációs táblázat A koncentrációs ismérv szerinti csoportosításban vizsgálja a kereskedelmi gazdasági egységek és az általuk lebonyolított forgalom eloszlását. A szemléletesebb ábrázolás érdekében lehetőség van az adatok grafikus ábrázolására is. Ennél a módszernél, fontos az egyes üzlettípusok nagyságrendi kategóriáinak vagy osztályközeinek kialakítása. Minél több kategóriát alakítunk ki, annál pontosabb képet kapunk a forgalom eloszlásáról és a koncentráció mértékéről. A beszerzési és az értékesítési koncentráció vizsgálatának egyik legfontosabb módszere. Előnyben részesítik mivel könnyen értelmezhető. 7 A lényeges fogalmak tisztázása után, lássuk hogyan is alakult a koncentráció folyamata, a nemzetközi és a hazai szintéren. A koncentráció külföldi tendenciái A kiskereskedelemben lezajló koncentrációs folyamat mára világjelenségnek tekinthető. Az 1989-es év óta folyamatosan zajlik. A kezdetekben vezető 10 cég piaci részaránya 20% volt, és ezek közül csak néhányat lehetett megtalálni a nemzetközi szintéren, de számuk folyamatosan növekedett. Előrejelzések alapján az elkövetkezendő évben az európai piac 75%-át 15 multinacionális cég fogja uralni. Ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb vállalat tartja kezében a kiskereskedelmi forgalom egyre növekvő hányadát óta rohamos növekedés figyelhető meg az egyesülések és felvásárlások számában. A nemzetközi irányú terjeszkedéseket a német és francia vállalkozások vezették, a brit cégeket egyedül a Tesco áruház képviselte. Az üzlettípusokat tekintve, a német cégeket leginkább a diszkontüzletházak, míg a francia vállalatokat a hipermarketek jellemezték. Ezen kívül, további eltérések figyelhetők meg az egyes országok koncentrációs fokában. Míg Skandináviában, Franciaországban és Németországban néhány vállalat kezében van az egész piac, addig Olaszországban és Görögországban alig létezik európai méretű vállalat. Emellett a Skandináv államokra jellemző a magas koncentráció, de a cégek többnyire hazai tulajdonban vannak. 6 Seres Antal: A kereskedelem koncentráció módszertana 7 Seres Antal: A kereskedelem koncentráció módszertana 7

8 Az elmúlt évtizedek során, a globális piacon megfigyelhető tendenciák alapján megállapítható, hogy a multinacionális cégek egyre csak terjeszkedtek és növekedtek. Ennek egyik oka, hogy a fejlett országok belföldi piacai telítetté váltak, valamint egyre szigorodtak a versenyszabályozások. Emellett a folyamathoz hozzájárult a kommunikációs és információs technológia költségének csökkenése. Mára a kiskereskedelem teljesen nemzetközivé vált. A koncentráció fokának növekedését jól szemlélteti, az egyes országokban a külföldi multinacionális cégek jelenléte, valamint a különböző üzlettípusok számának növekedése. Ilyen szempontból a legnagyobb növekedés a szuperáruházak és a hipermarketek esetében következett be. 8 Sorszám Ország Nemzetközi kiskereskedelmi láncok 1 Franciország 14 2 Lengyelország 13 3 Spanyolország 12 4 Németország 11 5 Egyesült Államok 11 6 Belgium 11 7 Nagy-Britannia 10 8 Thailföld 10 9 Tajvan Kína táblázat: Az egyes országokban megtalálható nemzetközi kiskereskedelmi láncok száma Forrás: Saját szerkesztés M+M Planet Retail adatai alapján Amint az a táblázatban is látható, 2002-ben a legnemzetközibb ország Franciaország volt. Területén 14 multinacionális kiskereskedelmi vállalkozás volt jelen. De élelmiszerpiacát mégis öt francia cég uralta, 80%-os piaci részesedéssel. Az egyetlen olyan lánc, amely sikereket tudott elérni a német kiskereskedelmi típus. Második helyen Lengyelország áll, aki ebben az időszakban nagyon kedvelt célpontja volt a nyugati befektetőknek. Az országban jelenlévő 13 multinacionális kiskereskedelmi cég közül mind szerepel a legnagyobb 30 között. A kiskereskedelmi struktúrában végbemenő változások itt zajlódtak le a leggyorsabban és a legdrasztikusabban. Ez a terjeszkedés kevesebb mint tíz év alatt játszódott le, ezzel ellentétben a fejlett országok területén e folyamat sokkal hosszabb idő alatt és jóval tudatosabban zajlott le. A jelenlévő belföldi szereplők teljesen kiszorultak a piacról. 8 Seres Antal: A koncentráció külföldi tendenciái 8

9 A harmadik legnemzetközibb piac Spanyolország volt 2002-ben, amely azért is érdekes, mivel a mediterrán országokról való ismereteink alapján azt gondolnánk, hogy a hagyományos értékesítési formákat preferálják. Ahhoz, hogy a multinacionális cégek megfelelően tudjanak terjeszkedni, a külföldi piacokon néhány feltételnek teljesülni kell. Ezek a következők: növekvő népesség, bővülő lakossági bevételek, elaprózódott kiskereskedelmi hálózat és a fogyasztói szokások változása. Ezeket figyelembe véve a jövőbeni célpontok között szerepel Kína, Oroszország és Japán. A multinacionális vállalatok jelenléte egyre csak növekszik, ezt bizonyítja az is, hogy 2002 során 19 új ország területére léptek be. Tovább terjeszkednek, de ma már nemcsak a majdnem telített fejlett országok felé nyitnak, hanem a kockázatosabb, fejlődő országok piaca felé is. 9 Németország és Ausztria helyzete Németországban az elterjedt márkavásárlók helyét átvették a tudatos, ár centrikus fogyasztók. A kereskedelmére jellemző, hogy inkább a német cégek mennek külföldre, mint fordítva. A külföldi cégek megjelenése azért sem elterjedt, mert nem fordítanak kellő figyelmet a fogyasztók sajátos igényeire, valamint további ok a hazai konkurencia erőssége és a tudatos vásárlói magatartás. Az országban jelenlévő önálló kiskereskedőknek nagyon nehéz a helyzete. Ahhoz, hogy a koncentráció ilyen mértéke mellett fenn tudjanak maradni, társulásra van szükségük, legalább egyes tevékenységek során (pl: beszerzés), vagy egy speciális szegmenset kell megcélozniuk, vagy egyedi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Annak érdekében, hogy a kiskereskedők fenn tudják tartani magukat, helyesen kell pozícionálniuk helyzetüket, és meg kell találniuk a számukra megfelelő megoldást. Jelenleg az élelmiszer kiskereskedők száma folyamatosan csökken, és mára az 5 legnagyobb vállalat adja a forgalom 75%-át. A piacot a diszkont, azon belül is leginkább a keménydiszkont üzletek (Aldi, Lidl) és a C+C nagykereskedelmek (Metro) uralják. 10 Ausztria terültén hasonló tendenciák figyelhetők meg a koncentráció esetében, de itt véleményem szerint jóval drasztikusabb visszaesés alakult ki az önálló kiskereskedők helyzetében. Az ország területén új üzletformák jelentek meg, köszönhető ez a vevői mobilitásnak, emellett viszont a boltok száma folyamatosan csökken. Öt meghatározó cég 9 Seres Antal: A koncentráció külföldi tendenciái, A kereskedelem változása 1990-től napjainkig 10 Seres Antal: A koncentráció külföldi tendenciái, A kereskedelem változása 1990-től napjainkig 9

10 maradt hatalmon ez pedig a Spar, Billa, Mercur, Adeg, és a Zielpunkt- Hofer. A koncentráció egyik legmegdöbbentőbb következménye, hogy 2000-re már 320 településen nem volt élelmiszerbolt, és ez a szám évről évre folyamatosan növekszik. E folyamat kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy Ausztriában, Magyarországhoz hasonlóan nem korlátozzák a nagy üzletek építését. Mire ez a probléma mindenki számára egyértelművé vált, addigra már szinte lehetetlen volt a beavatkozás. Mára, a multik nem rettennek meg attól, ha korlátozni próbálják őket belvárosi terjeszkedésükben, hanem egyszerűen kitelepednek a város szélére, az emberek pedig követik őket, és ennek következményeképpen mára a belvárosok szinte teljesen elveszítették jelentőségüket. Ez a helyzet sajnálatos módon hazánkban is hasonlóképpen alakul. 11 Ha az előbbiekben felsorolt tények alapján, adatok felhasználása nélkül, csak egyszerűen átgondoljuk, hogy is néz ki jelenleg hazánk kereskedelme, sok hasonlóságot vélünk felfedezni. A kiskereskedelemben jelenlévő önálló kisboltok kezdenek eltűnni, alig egykettő tud életben maradni. A nagyvárosaink külső peremrészeit szinte teljes egészében a multinacionális vállalatok uralják. A hírekben pedig heti szinten olvashatunk különböző visszaélésekről a termelőkkel és a fogyasztókkal szemben. Sajnálatos módon, mára teljesen megfordult az irányítás, már nem a termelők befolyásolják a kereskedőket, hanem a multi cégek átvették a hatalmat. Dolgozatom további részében igyekszem bemutatni, hogyan is jutott el hazánk kereskedelme eddig, milyen változásokon ment keresztül 1989 óta. 11 Seres Antal: A koncentráció külföldi tendenciái, A kereskedelem változása 1990-től napjainkig 10

11 Hazánk kereskedelmének átalakulása és a koncentráció kialakulása Hazánkat, a globalizációs hullám a rendszerváltás után érte el, a kereskedelmen keresztül. A legszembetűnőbb folyamat a gyorsan kialakuló koncentráció volt és 1998 közötti időszakot a mérséklődött kiskereskedelmi forgalom jellemezte, ennek oka, hogy jelentősen növekedett a kínálata, viszont a lakosság reáljövedelme folyamatosan csökkent, így a fizetőképes lakosság mértéke szintén visszaesett. Az emberek jövedelmüket főként olyan termékekre, cikkekre költötték, amelyek létfontosságúak voltak a megélhetésükhöz, a luxuscikkek vásárlását pedig inkább a fekete piacokon bonyolították le. Ez a csökkenő tendencia az 1998-as év után fordult meg, mely köszönhető annak, hogy hazánkban is több helyen megjelentek a hipermarketek, a bevásárlóközpontok és a szakáruházak. Térnyerésük köszönhető annak, hogy az emberek mindennapi életében rengeteg változás következett be, emiatt teljesen megváltoztak a fogyasztói szokások. Ma már az a természetes, ha mindentnak megtalál egy helyen, ha termékkategóriákban hatalmas választék fogadja őket, továbbá lényeges szempont számukra a nagy alapterület, a könnyű megközelíthetőség, különféle kiszerelések biztosítása, megfelelő nyitvatartási idő, kellemes atmoszféra és alacsony áron történő értékesítés közötti időszakban a kiskereskedelmi üzletek száma 2,7-szeresére nőtt. Ezzel ellentétben, napjainkban az egyéni vállalkozók által üzemeltetett élelmiszer boltok folyamatosan csökkennek. Ennek legfőbb okai, hogy egyedül képtelenek fennmaradni, emiatt csatlakoztak különböző társulásokhoz, valamint sokan csődbe mentek, mert elvesztették vásárlókörüket, a hipermarketek és a bevásárlóközpontok elterjedése miatt óta jellemzően csakis a hipermarketek és a valamilyen kooperációhoz csatlakozott kiskereskedők piaci részesedése növekszik. 12 Miben is különböznek ezek az új üzletek a hagyományos kisboltoktól? A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének megfogalmazása alapján a bevásárlóközpont egy olyan kereskedelmi vagy kereskedelmi és szórakoztató célt egyaránt szolgáló létesítmény, amelyben számos kiskereskedelmi üzlet található. Egy építészeti egységet képez, legalább 5000 négyzetméter alapterületű, közös üzemeltetésű, az esetek többségében nagyszámú parkolóhellyel rendelkezik. E központoknak sok olyan jellemzője, pozitív tulajdonsága van, ami miatt az emberek szívesen választják vásárlásuk célpontjául. Ilyen például az a tény, hogy a vásárlást igyekeznek összekötni a 12 hvg.hu/gazdasag/ _tesco_kiskereskedelem_nielsen_toplista, Zuráné Viktor Andrea: A globalizáció hatása a hazai kiskereskedelem fejlődésére, Seres Antal: A koncentráció külföldi tendenciái 11

12 szórakozással. Az üzletek mellett mozikat, vendéglátóhelyeket, kávézókat találunk, és ami a legfontosabb, hogy minden egy helyen áll a rendelkezésre (fodrászt, cipészt, tisztítót, kulcsmásolót, postát stb.). Sok esetben szórakoztató programokkal is igyekeznek minél több embert becsalogatni. Az első bevásárlóközpontok 1996-ban jelentek meg Budapesten. Vidéki terjeszkedésüket 1998-ban kezdték el májusáig 49 bevásárlóközpontot nyitottak országszerte, összesen 1563 ezer négyzetméter alapterületen között további központ felépítését tervezték csak Budapesten belül re számuk már elérte a 81-et, melyből csak a fővárosban található 35. Az óriási bevásárlóközpont láz következtében a kiskereskedők hatalmas hányada bezárja saját üzletét, vagy rákényszerül arra, hogy profilt váltson, és különböző módokon, például akciók segítségével, igyekszik alkalmazkodni a kialakult helyzethez. 13 Bevásárlóközpontok Régió Hipermarketek Közép- Magyarország ebből a főváros Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Összesen táblázat: Bevásárlóközpontok és hipermarketek száma Forrás: A hipermarketek az 1995-ös évben kezdték meg terjeszkedésüket hazánkban. Először az Interspar jelent meg Győrben, majd 1996-ban a Tesco követte budapesti üzletével. Ezen üzletek jellemzője, hogy több tízezer cikket kínálnak, általában 5000 négyzetméternél nagyobb alapterületen. A gazdag élelmiszer kínálat mellett tartós fogyasztási cikkekkel vonzzák a fogyasztókat. Árucikkeik minősége jó, és sok esetben kedvezőbb áron nyújtják azokat. Ezenfelül tovább növelik vonzerejüket büfékkel, kisebb boltokkal,- amelyek nem versenyeznek az üzlettel, hanem igyekeznek kiegészíteni azt- több ezer férőhelyes parkolóval, valamint ingyenes buszjáratokkal. Az első áruházak Budapesten nyíltak, és a 13 A kereskedelem változása 1990-től napjainkig 12

13 fővárosból kivezető autópályák mentén. Az igazi terjeszkedésük 1998-ban kezdődött ben 49 hipermarket üzemelt hazánkban és a közel jövőben még további 20 üzlet nyitását tervezték. A magyar piacon négy nagy lánc van jelen, a Tesco, Auchan, Cora, és a Spar-Interspar re e négy vállalat már 122 bolttal rendelkezett hazánkban. Elhelyezkedésük szempontjából igyekeznek olyan területen megvetni lábukat, ahol megtérülésük biztosnak tűnik. Emiatt folyamatosan nyomon követik versenytársaik terjeszkedését, de ahogy növekszik a számuk, annál merészebben települnek egymás közelébe. Hosszú távú céljuk az, hogy versenytársaikat teljesen kiszorítsák a piacról, ezzel elérve, hogy a teljes piacot lefedjék. Ennek érdekében olyan szolgáltatást nyújtanak fogyasztóik számára, amellyel szemben az önálló kiskereskedők nem tudnak fellépni, ilyenek a különböző pénzügyi szolgáltatások. A nagyáruházak bevásárló kártyákat és áruhitel kártyákat nyújtanak vevőik számára, mellyel azt sugallják, hogy a pénzhiány, vagy átmeneti pénzzavar, nem szabhat gátat a fogyasztásnak, és ezt rengetegen ki is használják ben hazánk Unióhoz való csatlakozása utána, az eltűnő határoknak köszönhetően, új termékek és forgalmazók tömkelege áramlott be az országba. Ettől fogva az Auchan, Cora és a Tesco Németországból szállítatja a joghurtot, Lengyelországból a cukrot, Szlovákiából pedig a tejet. Ezekhez a termékekhez itt sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni, és még a szállítási költségekkel együtt sem érik el a hazai gyártók árait. A legnagyobb változások a napi cikkek piacán figyelhető meg, ahol új beszállítók és új szereplők jelentek meg, akik igyekeztek megfogni vevőiket az alacsony árakkal. A napi cikk értékesítésben folyamán 2200 milliárd forint árbevétele keletkezett a szereplőknek, viszont a rákövetkezendő év kisebb bukásnak tekinthető, mivel forgalmukat mindössze 34 milliárddal tudták növelni gazdakor.szie.hu/hirek/kis_hipermarket_kalauz, m, fmcgkereskedok.blogspot.com/2008/12/hipermarketek december.html 15 Zuráné Viktor Andrea: A globalizáció hatása a hazai kiskereskedelem fejlődésére, cikk_id=474 13

14 Hipermarket Szupermarket Diszkont C+C áruház Lánchoz tartozó kis boltok Önálló kis boltok ábra: A napi fogyasztási cikkek forgalmának megoszlása bolttípusok szerint, (%) Forrás: Ecostat Műhelytanulmány Az ábra alapján jól látható, hogy az évek során a hipermarketek és a diszkontáruházak szerepe töretlenül növekszik, míg a többi üzletformát a stagnáló és csökkenő forgalom jellemzi. A legnagyobb visszaesések az önálló kisboltoknál tapasztalhatók. Bár a hipermarketek vezető szerepe még mindig jelen van a piacon, de már egyre jobban kezdenek visszaszorulni a második helyre, a diszkont áruházak mögé. Forgalmuk 2006-ban 3%-al esett vissza, így 31% lett. Új piaci belépők megjelenésére a hipermarketek területén a közeljövőben nem lehet számítani, de a láncok terjeszkedésének köszönhetően tovább fogják növelni piaci részesedésüket 1,5-2%-al. Az elmúlt évek során nagy fordulatot jelentett a kiskereskedelemben a diszkontáruházak megjelenése, melyek legnagyobb képviselője a Lidl németországi áruház. Főként üzletnyitásaikból fakadóan forgalmuk 2004-ről 2005-re 15-ről 17%-ra emelkedett. Jól bevált technikával dolgoznak, melynek lényege, hogy kínálatának nagy részét saját márkás termékei adják, melyeket abban az országban állíttatnak elő, ahol a leggazdaságosabb. Térnyerésük tovább fog folytatódni, mivel a Lidl még nem építette ki teljes hálózatát, valamint további diszkontláncok, mint például az Aldi, szintén megkezdték terjeszkedésüket. Ezek alapján, előrejelzések szerint arra lehet számítani, hogy részesedésük további 6-7%-al emelkedik. A 2008-as év során részesedésük egy százalékponttal visszaesett, köszönhető ez a Spar-Plus tranzakciónak. Ennek hatására kisebb visszaeséssel még mindig lehet számolni, de további üzletnyitásokkal igyekeznek ezt ellensúlyozni. Természetesen a diszkontok előretörésének a hipermarket láncok nem örülnek, de a részesedési mutatók eredménye alapján kiderül, 14

15 hogy sikerült a számukra megfelelő megoldást megtalálni, miután 2004 és 2005 között részesedésüket 21-ről 24%-ra emelték. Ha a Tesco példáját vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy mára már meghódított minden vidéki nagyvárost, most pedig a belvárosokat vették célba, kisebb alapterületű boltokkal. A hipermarketek és a diszkontok előretörését leginkább a sarki közértek sínylették meg. Ez köszönhető annak, hogy nem rendelkeznek megfelelő alkupozícióval a beszállítókkal szemben, ezért a hipermarketekkel ellentétben nem tudnak felmutatni versenyképes árakat. Fennmaradásuk érdekében egyre többen csatlakoznak valamely kooperációhoz, szövetkezethez, mivel más módon nem tudnak fellépni a multinacionális láncokkal szemben. Az élesedő verseny, a még eddig kimaradt önálló vállalkozókat is a belépésre fogja kényszeríteni. E láncok szerkezete folyamatosan fejlődik, és mára már egyre inkább kezdenek kilépni a kisboltokat tömörítő szerepkörből. Ahogy azt a későbbiekben is látni fogjuk, piaci részesedésük jelentősen növekszik. Míg az önálló kisboltok fenntartásához valamilyen extra szolgáltatás nyújtására van szükség, amely sokszor plusz kiadásokkal, költségekkel jár, addig a láncokhoz csatlakozott kiskereskedők bevétele folyamatosan bővül. 16 Boltméret m 2 felett m m m m 2 alatt Összesen táblázat: Általános élelmiszerüzletek száma Forrás: AC Nielsen kutatása alapján A legfrissebb felmérések alapján 2008-ban a kisboltok száma 9%-al esett vissza, kedveltségük pedig 8 százalékponttal kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók csupán 12%-a költ a legtöbbet a kisboltokban. Ez a visszaesés leginkább az 50 m 2 alatti üzleteket érinti, melyek száma 1999 és 2008 között közel 6500-al csökkent, ami 36%-os visszaesést jelent, vagyis azt jelenti, hogy minden harmadik kisbolt bezárt. Ez a drasztikus csökkenés köszönhető a dolgozatom elején említett megváltozott vásárlói 16 fmcgkereskedok.blogspot.com/2009/09/uzlettipusokpiacreszesedesei-2009.html#ixzz14jyfbunk 15

16 szokásoknak, valamint a koncentrációs folyamat felgyorsulásának. A 2008-as év folyamán sok új bolt került megnyitásra, de jóval többet be is zártak. Amennyiben a fenti táblázat adatait megvizsgáljuk, látható hogy a 400 négyzetméter feletti üzletek száma évről évre bővül, míg a 400 négyzetméter alattiak csökkenő tendenciát mutatnak. Ami biztos, hogy önállóan nem tudnak versenyezni a multinacionális cégekkel, az alacsony árak és a választék szélessége miatt. Tanácsadók véleménye szerint, a megoldás számukra az lenne, ha valamilyen szakosodásnak indulnának, egy olyan termékkategória irányában, amelyben biztosítani tudják a széles választékot, ilyen lehet például a zöldség, gyümölcs, hentesáru vagy a pékség. Mivel ezekkel a területekkel a vásárlóknak körülbelül csak a fele elégedett a nagy üzletláncoknál, ezért megfelelőek lennének kitörési pontoknak. A friss árukra a családoknak napi szinten szüksége van, és ezekért nem feltétlenül fog megállni egy hipermarketben, hanem szívesebben vásárolja meg azt a közeli kisboltban, ahol biztos abban, hogy a termék jó minőségű és friss. Ha az áru minősége megfelelő, akkor a fogyasztó még magasabb árat is hajlandó fizetni érte. 17 Bolttípus Vásárlásonkénti költség (FT) Vásárlói hatókör (%) Vásárlás gyakorisága (alkalom) Önálló kisbolt Kisbolt lánc Szupermarket Diszkont Hipermarket táblázat: Kiskereskedelmi üzletek látogatottsága 2008-ban Forrás: Saját szerkesztés a adatai alapján Ahogy azaz adatok alapján is látható, a magyar háztartások legtöbb alkalommal a független élelmiszerüzletekben vásárolnak, mely átlagosan heti két alkalmat jelent, éves szinten 95-öt. Emellett felmérések alapján, szintén ők rendelkeznek a legnagyobb vásárlói hatókörrel, ami azt jelenti, hogy a háztartások 92%-a vásárolt folyamán ilyen üzletben. Ennek ellenére a vásárlásonkénti költések összege itt a legkisebb, csupán 1059 Ft, míg a hipermarketekben ez az összeg átlagosan 4080 Ft alkalmanként hu.nielsen.com/site/ shtml,

17 Sorszám Boltlánc Üzletek száma Forgalom (milliárd) 1 Tesco CBA Coop Spar ,2 5 Reál Metro ,1 7 Auchan ,7 8 Lidl ,7 9 Penny Market ,5 10 Cora 7 105,5 5. táblázat: 2008-as kiskereskedelmi rangsor Forrás: Saját szerkesztés az Nielsen kutatóintézet adatai alapján 2008-ban a Tesco volt a legforgalmasabb kiskereskedelmi áruház 602 milliárd forint bevétellel, a 2007-es 554,9 milliárd után. Az év végi felmérések alapján, a Tesco Global összesen 148 üzletet, köztük 89 hipermarketet működtet. Látható, hogy folyamatosan bővíti hálózatát, egy év alatt 13 hiper- mellett 13 szupermarketet nyitott. A Tesco mellett egyedül az Auchan növelte boltjainak számát a Miskolci áruházával, így 2008-as forgalma 4%-al növekedett 221,7 milliárdra, de ez csupán a hatodik helyhez volt elegendő. A Tescot követte a CBA (3038 egység), a COOP (5250 egység), a Spar és a Reál (2310 egység). A teljes magyarországi élelmiszerbolt hálózat felét képviselik. Mint látható előkelő pozícióval rendelkeztek 2008-ban, amely egész Közép- Európában ritkaság számba megy. Ugyanis hasonló pozíciót a régió más országaiban, egyetlen hazai lánc sem tud elérni. A negyedik helyen szereplő Spar üzletlánc a koncentráció motorjának is nevezhető. Az éves forgalma 2008-ban közel 100 milliárddal haladta meg az előző évit, növekedésének mértéke 32%-ra tehető. Ami pedig ezt a nagy mértékű növekedést előidézte az nem más, mint az előzőekben is említett Plus hálózat felvásárlása. Mint látható a kereskedelem átrendeződése továbbra is zajlik, és még mindig nem tisztult meg teljesen, de úgy tűnik, hogy a 2008-as év óta kisebb lassulás tapasztalható első félévében 13,3%-al visszaesett a kiskereskedelmi vállalkozások ellen indított felszámolási eljárás, emellett viszont 5%-al növekedett a saját tulajdonosok által elindított eljárások száma. Ezek hátterében továbbra is egyértelműen a vásárlói szokások átalakulása áll hu.nielsen.com/site/ shtml, hvg.hu/gazdasag/ _tesco_kiskereskedelem_nielsen_toplista, fmcgkereskedok.blogspot.com/2009/04/boltlancok-rangsora-tesco-az-elen-utana.html#ixzz14jyyn4ih 17

18 Az előzőekben bemutatott adatok alapján jól látható, hogy a koncentráció már elkezdődött hazánkban is, és még mindig folyamatban van. Ahogy azt a bevezetésben is említettem hasonlóságokat lehet felfedezni hazánk, és a német és osztrák kiskereskedelem alakulásában. Mint például a kiskereskedelmi láncok kialakulása, vásárlói szokások átalakulása, az árérzékenység megjelenése, valamint a boltok bezárásának nagy mértéke. A folyamat legfőbb nyertesei a fogyasztók, valamint a szállítók, mivel a nagy mennyiségű áruszállításnak állandónak és folyamatosnak kell lenni. A legnagyobb vesztesek pedig a gyártók, beszállítók, termelők. Pozícióikat leginkább a napi fogyasztási cikkek és az élelmiszerek területén tudják megtartani, de itt is csak azok maradnak fenn, akik a legjobb árat ajánlják, és a leghatékonyabban gazdálkodnak. A kereskedők, főleg a nagy multi láncok, gyakran kihasználják a termelőket. Igyekeznek minél alacsonyabb árakat, engedményeket kikényszeríteni, polcpénzt és reklám hozzájárulást fizettetni. Az áruk ellenértékét pedig hónapokkal később fizetik ki. Vevőcsalogató akciós árakat szabnak meg beszerzési ár alatt, és ezek sok esetben botrányokhoz, és büntetésekhez vezetnek. Azok a beszállítók, akik nem teljesítenek a multik akarata szerint, úgymond kilistázásra kerülnek, melynek következménye, hogy termékeiket nem árusítják és így elvesztik piacukat. A sajtóban heti szinten lehet hallani a termelőkkel és fogyasztókkal szembeni visszaélésekről. Ezeket az ügyeket a Versenyhivatal folyamatosan vizsgálja, és igyekszik megvédeni a gyártók érdekeit, de a legtöbb esetben nem tudnak mit tenni a multinacionális vállalatok hatalmával szemben. Dolgozatom következő részében, a teljesség igénye nélkül igyekszem bemutatni a hazánkban érvényes szabályozásokat, és azt, hogy hogyan is viszonyulnak egymáshoz a termelők és az üzletláncok. Végül, az elmúlt évek során felmerülő problémák közül szeretnék néhányat példaként bemutatni. 18

19 2. A kiskereskedők és beszállítóik kapcsolata, és annak szabályozása A kiskereskedelem nemzetközivé válása világjelenség, amit a szabadkereskedelmi egyezmények létrejötte, valamint a kommunikációs és információs technológia fejlődése segített elő. Ennek következtében a nagyméretű kereskedelmi láncok erősödő alkupozícióval rendelkeznek, így egyre több lehetőségük nyílik arra, hogy a maguk számára megfelelően alakítsák ki a beszállítókkal kötött szerződéseket. E feltételek sok esetben nagyon kemények, melyek megnehezítik a gyártók fennmaradását. Ennek ellenére hatásuk mai napig vitatott. Egyes vélemények szerint ezek a megszorítások hatékonyabb termelésre és technológiafejlesztésre ösztönzik őket, mások szerint viszont korlátozzák a fejlődési lehetőségeket, mivel elszívják a forrásokat. 20 A Gazdasági Versenyhivatal (későbbiekben GVH) annak érdekében, hogy választ kapjon erre a kérdésre, és hogy feltárja jelenleg mi jellemzi a beszállítók és a kereskedők kapcsolatát, megrendelt egy piackutatást, melyet 2007-ben hozott nyilvánosságra. E kutatás során mélyinterjúk és kérdőíves megkérdezések segítségével igyekeztek megtalálni a válaszokat. A megkérdezett cégek legfontosabb partnereiknek a külföldi tulajdonú hipermarketeket, a magyar tulajdonú kereskedelmi láncokat, valamint a külföldi tulajdonú beszerzési társulásokat tartják. A legtöbb beszállító forgalmában a nagyméretű kiskereskedelmi láncok 80-90%-ot tesznek ki. A kutatás tovább fokozta az előzőekben felvetett ellentmondásos képet. Mivel a mélyinterjúk elemzése során arra derült fény, hogy a beszállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak, addig a kérdőíves vizsgálat szerint a kereskedőkkel való kapcsolatuk jó. Ennek ellenére a beszállítók 66%-a szüntette be valamely partnerével együttműködését a közötti időszakban, 86%-uk pedig azt tervezi, hogy új partnert keres. Egyes gyártók igyekeznek más utakat keresni termékeik értékesítésére, így nagyobb hangsúlyt fektetnek szakboltokra, esetleg franchise hálózatot hoznak létre (de ez csakis bizonyos termékek valamint prémium kategóriás márkák esetében oldható meg). Ahhoz, hogy a beszállítók más esetekben is fenn tudjanak maradni, javítaniuk kell felkészültségükön, bár gyakran problémát jelent az alkalmazkodóképesség és az informatikai jártasság hiánya. A kisárutermelők, főként a zöldség-gyümölcs 20 Seres Antal: A kereskedelem koncentrációja, Gordon Mills: Buyer power of supermarkets 19

20 szektorban, nem hajlandóak feladni önállóságukat, még a hatalmas konfliktusok ellenére sem, és nem akarnak társulásokon keresztül értékesíteni. 21 Napjainkban egy új jelenség tapasztalható a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt, ez a vevői erő. Mely arra utal, hogy a nagyméretű láncok jelentős nyomást tudnak gyakorolni beszállítóikra, mivel mára elkerülhetetlenné váltak a fogyasztók elérésében. Nagy- Britanniában például, a szupermarket láncok teljes egészében a kezükben tartják a beszállítókat. A BBC egyik cikkében a következőket nyilatkozta egy beszállító: Egyik napról a másikra kapsz egy levelet a kereskedőtől, hogy csökkentened kell az árakon, és mivel mást nem tudsz tenni, ezért alkalmazkodsz, igyekszel az árakat minél alacsonyabban tartani. A multinacionális vállalatok egyenlőtlen alkuhelyzetbe kényszeríttették a beszállítókat, szerződéskötések során visszaéltek piaci erőfölényükkel. A beszállítók nyilatkozatai alapján előnytelen feltételeket, és alacsony árakat kényszeríttettek rájuk, a kilistázás fenyegetésével. A vevői erő megnyilvánulása, valamint az ezzel történő visszaélés, mint látható, mára hazánkban is elérte a fejlett piacgazdaságú országokban tapasztalható tendenciákat. Ennek szabályozására 2006-ban bevezetésre került egy törvény, a jelentős piaci erővel való visszaélés korlátozására. Sok esetben úgy gondolják, hogy a törvény hatályba lépése semmit nem változtatott a boltok magatartásán. Mivel egy évvel a törvény hatályba lépése után, a versenyhivatalhoz elenyésző számban érkeztek panaszok a beszállítóktól. Ez több dolognak is köszönhető. Először is annak, hogy a tartós kapcsolatok kiépítését és fenntartását nem segíti elő egy harmadik fél bevonása. A cégek törekednek saját maguk megoldani problémáikat. Másodsorban pedig köszönhető annak, hogy a kiskereskedők szerződéseikben a tiltott feltételeket a legtöbb esetben egyszerűen csak kicserélik. Mivel e törvény bevezetése nem hozta meg az elvárt sikereket, ezért a későbbiekben igyekeztek tovább szabályozni a kereskedők és a beszállítók kapcsolatát júliusában az Országgyűlés elé vezették az Élelmiszer Termékpálya Kódexet, amely végül nem került elfogadásra, hanem helyette októberében egy törvényjavaslatot vezettek be, melynek keretében további megszorításokat tervez a kormány. De térjünk vissza először is 2007-re, amiatt, hogy megvizsgáljuk miért is volt szükség a további törvények bevezetésére Dobos Krisztina: Kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata, 22 Dobos Krisztina: Kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata, news.bbc.co.uk/2/hi/business/ stm, Gordon Mills: Buyer power of supermarkets 20

21 Szerződések, kilistázás A kutatás során kiderült, hogy sajnálatos módon a szerződések nem partneri megállapodások útján jönnek létre, hanem a legtöbb esetben a kereskedelmi láncok érdekeit képviselik, és azoknak megfelelően alakítják ki őket. Csupán a piac 5%-ára jellemző, hogy a beszállító határozza meg a szerződés feltételeit, mivel érdekérvényesítő képességük még abban az esetben is korlátozott, ha saját piacukon magas részesedéssel rendelkeznek. A felmérés alapján kiderült, hogy körülbelül 90%-uk rendelkezik írásos szerződéssel. Bizonytalan helyzetüket tovább erősíti, hogy a kiskereskedelmi láncok év közben változtatnak a szerződéseken. Minden egyes évben az újabb szerződések megkötése egy több hónapos procedúra végeredménye, mely során sok esetben fenyegetőznek a kilistázással, így igyekeznek bármilyen feltételt elfogadtatni a beszállítókkal. Ez alól az erősebb márkák sem kivételek ben történt azaz eset, amikor is a Tesco áruházak nem forgalmazták a Coca- Cola termékeit, mivel a két cég nem tudott megegyezni. Emellett viszont az is gyakran előfordul, hogy a beszállítók termékei kilistázásra kerülnek, bármilyen nyomós indok nélkül. Bár ez a tendencia leginkább a beszerzési társulásokat jellemzi, mivel ezek több áruházláncot is képviselnek, így ők azok, akik a legnagyobb erővel rendelkeznek a beszállítókkal szemben. 23 Harmadik fél kikötése Igaz a kereskedelmi törvény tiltja, de az elmúlt évek során mégis megjelent a gyakorlatban a harmadik fél igényének kikötése. Legtöbb esetben ez logisztikai szolgáltatót, polcpakoló munkatársat, termékelhelyezőt jelent. Meglepő módon a harmadik fél igénybevételét nem a kisvállalatoknak, hanem a nagyobb árbevétellel és piaci részesedéssel rendelkezők számára kötik ki a legtöbb esetben. 24 Kereskedőknek fizetendő díjak, kedvezmények A GVH felmérései alapján a kereskedők 64%-ára jellemző, hogy valamilyen kedvezményt vagy visszatérítést követelnek, akár azonnal is. Ezen kívül, a kereskedők további díjakat fizettetnek a különféle szolgáltatásokért. Ezek között szerepelnek olyanok, amelyek kölcsönösségen alapszanak, viszont sok esetben ilyenről szó nincs, szimplán a kereskedők kreativitását mutatják. Általánosságban a kereskedelmi partnerek öt jogcímen tartanak igényt díjfizetésre, ilyenek a bónusz, a fix bónusz, logisztikai-, listázási-, és marketing 23 tudatosvasarlo.hu/cikk/felemas-kapcsolat-beszallitok-es-szupermarketek-kozott-gvh-tanulmanya-szerint

22 hozzájárulás. Továbbá alkalmaznak boltnyitási, átalakítási, polcfeltöltési, uborkaszezoni 2%-os hozzájárulást. A kutatás alapján a megkérdezett beszállítók körülbelül 80 különböző díjtételt tudtak felsorolni. Átlagos mértékük a beszállítók által meghatározott ár 16%-a, de sok esetben eléri akár a 25%-ot is. E kondíciók (díjak, térítések) alkalmazása leginkább a beszerzési társulásokra jellemző. Érdekes eredmény, hogy a visszatérítéseket is leginkább a nagy piaci részesedésű vállalatoknak kell fizetniük. Hasonló tartalmú kondíciók természetesen az USA-ban is megtalálhatók, az egyik ilyen például az úgy nevezett payto- stay (fizess, hogy maradj) díj, melyet a beszállítók azért fizetnek a boltoknak, hogy termékeik a polcaikon maradhassanak. További hasonló díjak a hello és a street melyek leginkább marketing hozzájárulásnak felelnek meg. 25 Árképzés, fizetési határidők, saját márkás termékek Magának az előállítónak kevés ráhatása van a termék árára, és a leárazásokra. Egyáltalán nem veszik figyelembe a beszállítók árstratégiáját, árváltoztatásait, és partnereikkel szemben meghatározott áraik többnyire csekély nyereséget tartalmaznak. Az árváltoztatási igényekre a beszállító csakis az éves szerződés újításakor tarthat igényt, évközben erre nincs lehetőség. Ennek következtében a növekvő anyagárakat, energiaköltségeket, és közterheket nem tudják érvényesíteni az áraikban. A láncok a túl alacsony árakkal gyakran ártanak a beszállítónak, mivel a folytonos leárazás esetén a kereskedő versenytársai követelhetik a beszállítót, hogy számukra is biztosítsa az árkülönbözetet kedvezmény nyújtásával vagy kompenzáció segítségével. Szerződéses feltételek alapján a fizetési határidő 30 nap, viszont gyakran megállapítanak határidőn felüli toleranciaidőt, melynek lényege, hogy kötbér nem számítható fel. A beszállítók igyekeznek a határidőn belüli fizetésre ösztönözni partnereiket különböző kedvezmények biztosításával, abban az esetben, ha időben kiegyenlítik tartozásaikat. Hasonló tendenciák figyelhetők meg külföldön is. Nagy Britanniában a fizetési határidő szintén 30 nap, de folyamán a Tesco áruházak megállapodást kötöttek beszállítóikkal, hogy számláikat 60 napon belül teljesítik. Mára a kereskedők a gyártók számára versenytársakká is váltak, köszönhető ez a saját márkás termékek megjelenésének, amelyek egyes esetekben elérik a 40%-ot. A kereskedők sokszor természetesen nagyobb teret nyújtanak saját termékeik számára, így ezek túlsúlyban vannak a polcokon. További jellemzőjük, hogy itt kisebb árréssel tudnak 25 Dobos Krisztina: Kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata, index.hu/gazdasag/magyar/kertv071003/, 22

23 dolgozni, ennek következtében a fogyasztóban felmerül a kérdés, hogy vajon a többi terméknél csak a marketing költséget fizetik-e meg. 26 Mint láthatjuk ezek azok a problémák, amelyekkel valamilyen módon szembe kell nézni, és igyekezni kell a minél tisztességesebb piaci szituáció kialakítására. Ahogy az előzőekben is említettem, ennek érdekében nyújtottak be további törvényjavaslatot az Országgyűlés felé, mely mára már hatályba is lépett, és ennek további módosításait tervezik annak érdekében, hogy e két szereplő között a kapcsolatot még kiegyensúlyozottabbá tegyék. Első lépésként a probléma megoldásának az Élelmiszer Termékpálya Kódex létrehozását gondolták, de sajnálatos módon ez sem 2009-ben, sem az idén nem kerül bevezetésre. Ennek egyik legfőbb oka, hogy már a hatályba lépése előtt elálltak tőle a kereskedők, ami valószínűleg köszönhető annak, hogy alapjaiban véve nem szerettek volna változtatni a jelenleg tapasztalható helyzeten. Emellett kidolgozásra került egy törvényjavaslat is, amely a Kódexet helyettesítette volna, de végül első körben ez sem került elfogadásra. Ennek pedig az volt az oka, hogy nem teljesen fedi le a kódex tartalmát, csupán csak kisebb részek kiemelése történt meg, amelyeket jogszabályban lehet rendezni, viszont a Kódex sok olyan kérdést is tartalmazott, amely jogszabályban nem rendezhető. Vámos György főtitkár véleménye szerint a törvény bevezetése csakis a multinacionális gyártóknak kedvezne, azoknak, akik nagyobb piaci erővel rendelkeznek. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége szerint pedig a törvényjavaslat a termelők számára szinte semmit nem jelent. E kritikák miatt, és a különböző érdekcsoportok közötti huzavona eredményeképpen az Élelmiszer Termékpálya Kódex elbukott a törvényjavaslattal együtt. Hasonló célokra kialakított Kódex mind Ausztráliában, mind pedig az Egyesült Királyságban létezik, már a 2000-es évek eleje óta. Mindkét országnak a célja az volt, hogy leszögezzék, hogyan is néz ki a tisztességes kereskedelem gyakorlata, valamint hogy ösztönözzék a kereskedők és a beszállítók közötti átlátható kapcsolat kialakítását. A kódexen belül mindkét ország szabályozza, hogy a kiskereskedőknek meghatározott időn belül ki kell egyenlíteni számláikat a beszállítói felé, továbbá azt, hogy indokolatlanul nem fizettethetnek különböző díjakat a termékek promóciója érdekében. A Kódexek bevezetése utáni időszakban a két ország ugyanazokkal a problémákkal nézett szembe, mint hazánk 2006-ban, amikor az első törvény bevezetésre került. Statisztikák alapján úgy vélték, hogy 26 Dobos Krisztina: Kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata, 23

24 sikerült megoldani a problémákat, mivel kevés panasz érkezett be a hivatalokba, de végül fény derült az igazságra. Valójában a beszállítók és a termelők féltek bármilyen módon is panaszt benyújtani a boltok ellen, mivel attól tartottak, hogy akkor azok felbontják velük szerződéseiket. Végül hazánkban a kritikus pontok kidolgozása és megoldása után, a törvény elfogadására októberében került sor, melyben sok problémára sikerült megtalálni a megoldást, de továbbra is fenn állnak az aggályok, mely szerint ez inkább a multinacionális gyártók védelmére szól. A jogszabály január elsején lépett hatályba, melyben megfogalmazásra kerültek a tisztességtelen magatartási formák, így azt remélik a beszállítók, és a kereskedők kapcsolata végre kiegyensúlyozottabbá válik. A legfontosabb vívmány melyet sikerült elérniük, az-az átvételtől számított 30 napon belüli fizetési határidő, valamint az üzletszabályzatok és az általános szerződési feltételek nyilvánosságra hozatala. Ezen iratoknak tartalmazniuk kell a szolgáltatások leírását, és az azokhoz tartozó legmagasabb díjakat. Továbbá megszüntetésre kerül a nem valós szolgáltatásért kiszabott díjtételek fizetése. Így a beszállítók kevésbé vannak kiszolgáltatva. Akik ezeket a törvényeket nem tartják be, azoknak büntetésként az előző évi nettó bevételük 10%-át kell befizetniük, maximálisan 500 millió forintot, az ismétlődés pedig további súlyosabb büntetést von maga után. Jelenleg az új kormány további törvénymódosításokat tervez bevezetni, amellyel céljuk, továbbra is a beszállítók helyzetének javítása. A szigorítások, meglehet óriási nehézségeket fognak okozni a hipermarketek számára. Először is úgy tervezik, hogy a tisztességtelen magatartásért járó bírság maximális 500 millió forintos összegét 2 milliárdra emelik, emellett az okozott kárt kétszeresen meg kellene téríteniük, valamint üzletüket akár 30 napra is bezárhatja a hatóság. Továbbá korlátoznák a követelhető díjak mértékét, amely javaslatok alapján nem haladhatná meg a termék beszerzési árának a 3%-át (jelenleg ez körülbelül a beszerzési ár 25%-a). Tovább szeretnék csökkenteni a fizetési határidő mértékét is a zöldség- gyümölcs és a romlandó áruk piacán 30-ról 15 napra. A módosításban megtiltanák a kereskedőknek, hogy eladási áraikat a beszállítók árai alá csökkentsék, végezetül pedig nem kötelezhetnék a beszállítókat arra, hogy visszavásárolják a fel nem vásárolt termékeket link=magazin.tmp&sz_id=1663&funk=5, hirszerzo.hu/profit/166951_a_tescougy_miatt_tavozott_orban_elso_dezert, Gordon Mills: Buyer power of supermarkets 24