Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola NÉMET NYELV ALSÓ TAGOZAT: ÉVFOLYAM

Átírás

1 NÉMET NYELV ALSÓ TAGOZAT: ÉVFOLYAM BEVEZETŐ A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként is készülnek felnőtt életük elkezdésére, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megőrizve, kellő felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük. ALAPELVEK Magyarországon a közoktatásban részt vevő minden diáknak a negyedik évfolyamtól kezdődően kötelező élő idegen nyelvet tanulnia. A tanulók iskolánkban a 2. évfolyamtól kezdődően (a bevezető szakaszban és a kezdő szakaszban 3 évig tanulják az alsó tagozaton a németet első idegen nyelvként. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklődőbbek lesznek mások iránt. Legfontosabb elvként azt kell leszögezni, hogy az 1-3. évfolyamon nyelvoktatás csakis nyelvelsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehet végbe. A nyelvtanulás hosszú folyamat, amely kisgyermekkorban nem ígér látványos eredményeket. Azonban a korán kezdett nyelvtanulás mélyebb kapcsolatot ígér a nyelvvel, és ez későbbi sikerek forrása lehet. A kisgyermekkori nyelvtanulás előnye, hogy az anyanyelvi készségeket foglal magába, fejleszti a kognitív készségeket és megerősíti a nyelvtanuló anyanyelvi készségeit, ezen belül az írás- és olvasási készséget. A 6-9 éves korban elkezdett nyelvtanulás előnye közé tartozik, hogy az artikulációs bázis még flexibilis, így nagyobb eséllyel lesz képes arra a tanuló, hogy az anyanyelvétől eltérő hangokat felismerje és reprodukálja. Egy másik előny, hogy életkoránál fogva a gyermekben nem alakultak még ki gátlások a kommunikációval kapcsolatban. Számára az üzenet átadása a fontos, nem pedig annak formája. Egy harmadik előny, hogy szintén életkora miatt még nagyon közel van az első nyelv elsajátításának folyamatához, és az ebben használt technikák segítségére lehetnek a második nyelv tanulásánál is. A gyerekek idegen nyelv tanulását az izgalmas, érdekes, érzelemdús környezet támogatja, és az életkornak megfelelő változatos tevékenységek teljesítik ki. A gyerekeket a versek ritmusa, játékossága, a dalok zenéje, a mesék eljátszhatósága érdekli leginkább. Az a szó, kifejezés, dal vagy vers marad meg emlékezetükben, amelyhez valamilyen élmény, érzelem kapcsolódik. Az így tanult szavak jól rögzülnek, könnyen felidézhetőek. Ezekhez lehet a későbbiekben további ismereteket kapcsolni.

2 A tanterv az 1 4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. CÉLOK ÉS FELADATOK Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, mely fogalom azonos a használható nyelvtudással. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A kommunikatív nyelvtanítás célja a hatékony kommunikáció; a hangsúly a tartalmon, a mondanivalón van. A kisgyermekkori nyelvtanulásban a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre, és nem a passzív tudásra helyeződik. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelő szintű olvasási, szövegértési, írás- és beszédkészség elsajátítása, ezek harmonikus fejlesztése. A kommunikatív kompetencia fejlesztését elősegíti, ha a tanulók a valós feladatokat valós szituációkban oldják meg, használják a nyelvet, vagyis az eszköz a saját kommunikációs céljaik eléréséhez. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet, a sikeres kommunikációt jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség) keresztül valósulhat meg. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. A kisiskoláskori idegennyelv-tanulás elsődleges célja az idegen nyelv és annak tanulása iránti pozitív attitűd kialakítása, azaz az idegen nyelv megszerettetése a gyerekekkel és a későbbi nyelvtanulás megalapozása.. Amennyiben már korábban elkezdték és megszerették az idegen nyelv tanulását, a pedagógus és a nyelvóra feladata a meglévő motiváció és kedvező hozzáállás megőrzése fenntartása, erősítése. A kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a gyerekeket, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiáknak a megalapozása. Az általános iskola évfolyamán az élő idegen nyelv tanítása hozzásegíti a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz. A gyermek megismeri, elfogadja, hogy anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait, mint saját anyanyelvén. Gyermekkorban a nyelvtanulás elsősorban a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül, ezért ebben az életkorban a nyelvelsajátítást - a nyelvtanulással szembeállítva - kell célként és feladatként megnevezni, és az anyanyelv-elsajátítás természetes folyamatához kell közelíteni. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt, bepillantanak egy másik nép kultúrájába. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. A kisiskolás gyermek jellemző tevékenységei a játék, a mozgás, az ének, ügyességi, nyelvi és logikai játékok, a mesehallgatás, a mesemondás, a szerepjátékok stb. Ezért, a gyerekek számára érdekes, önmagában is motiváló, életkorukhoz illő, tevékenységek nagy választékát kell biztosítanunk. Nagy szerepet kapnak a játékok, a rajzolás, a festés, a vágás, a ragasztás, a barkácsolás, a bábozás, hangsúlyt fektetve a tantárgyközi integrációra.

3 A tanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az első időszakban nagy szerepet kap az utánzás és a sok-sok ismétlés. A 2-3. évfolyamon néhány kiemelt nyelvi jelenségnél fokozatosan haladunk a lexikai szinttől a tudatosítás felé. A évfolyamon a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítésében követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám, stb.) a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk, ugyanakkor rendkívüli fontossággal bír a későbbi nyelvi és pedagógiai fejlődés szempontjából. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. A kezdeti nyelvtanulási folyamatban a négy nyelvi alapkészség közül a legfontosabbak a hallott szöveg értésének és a beszédkészségnek a fejlesztése. Ezt a tanórai utasításokkal, mozgásra épülő játékokkal, cselekedtető feladatokkal érhetjük el. A fokozatos fejlődés során el kell érnünk, hogy a tanuló merjen idegen nyelven megszólalni. A sok információ elraktározásának kulcsa a játék. Játékokkal izgalmasan, érdekesen, gyorsan kötődik a tanulókhoz az információ. A kisgyermekek világa a játék, ezen keresztül ismerik meg a nagyvilágot is. Sok szót, kifejezést ismernek meg a gyerekek a dalokon, verseken keresztül. Aktív és passzív szókincsük is gyarapodik, nyelvtani fordulatokat kapnak készen, és könnyedén jön nyelvükre sok életszerű, sokat használt kifejezés. A mesék varázslatos világa is olyan motiváló erő ebben az életkorban. A mesékben előforduló sok ismétlődés nagyon megkönnyíti a megtanulásukat. Folyamatos beszédre készteti a gyerekeket. Élő, eredeti nyelvtani fordulatokat tartalmazó mondatokból állnak. Ezek a mondatok az élőbeszédben is felhasználhatók. Sokszor és szívesen hallgatják meg és játsszák el a gyerekek, magabiztosságot az idegen nyelv használatában. Az írás-olvasás előtti bevezető szakaszban is megfigyelhetjük, hogy a gyerekek szavakat, mondatokat képesek az írott szöveg után elmondani. Az előzőleg hallás után megismert és megtanult szöveget könnyen idézik fel a jól megfigyelt sorokról. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. Ugyancsak kiemelt cél az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása, információkeresés a világhálón a tanulókat érdeklő témákban (mese- vagy regényhősök, állatok, gyerek oldalak: stb.). A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információk feldolgozására. Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár-és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

4 Elsősorban olyan tevékenységi formák és feladatok ajánlatosak, amelyek összhangban vannak a 6-10 éves gyermek tanulási, ismeretszerzési jellemzőivel: pl.: a minden, illetve a lehető legtöbb érzékszervet aktivizáló feladatok alkalmazása; a mozgás, az érzelmek, kreativitás és fantázia szerephez juttatása; a játékosság - mint a gyerekek számára természetes közeg megteremtése. Ebben az életkorban a gyermek ismeretszerzése a világról és saját magáról három fő úton történik: cselekvés közben (a felnőttekkel és társaival való interakció közben, illetve az érzékszervekkel való megismerés útján). Ezek a tevékenységformák és a feladatok nagy része hagyományos értelemben nem minősül nyelvi jellegű feladatnak. A kisiskolás diákok hatékony tanulásában kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mozgásos, játékos, manipulatív, szituatív tevékenységi formák. Az ilyen és ehhez hasonló, érzelemileg átélt szituációk megjelenítése mélyebben rögzül és forrása a későbbi biztos nyelvhasználatnak. Mozgásos-ritmikus feladatok: éneklés, körjátékok, mondókák, mozgással kísért versek, szóbeli utasításra végzett cselekvések (fizikai válasz adása nyelvi impulzusra) Manipulatív tevékenységek: rajzolás, színezés, kivágás, gyurmázás, ragasztás, hajtogatás stb., melynek eredménye valamilyen, a témába vágó tárgy (poszter, saját készítésű mesekönyv, születésnapi meghívó, képes üdvözlőlap stb.) Idegen nyelven történő tanári utasítások végrehajtása Szerepjátékok, játékok, társasjátékok Mondókák, versek, dalok, körjátékok memorizálása Mesehallgatás, a mese eljátszása Reproduktív cselekvések: kórusban/egyénileg történő ismétlés, másolás tábláról, tankönyvből. A 2-4. évfolyam tanulói számára olyan munkaformákat célszerű bevezetni a tanítási gyakorlatba, amelyekben a nyelvtanulás, mint élvezetes közös tevékenység jelenik meg. A későbbi évektől eltérően a kezdeti szakaszban nem az egyéni teljesítmény számít elsősorban. Ezen a fokon, ahol az érdeklődés felkeltése és ébrentartása a fő, előtérbe kerülnek a kooperatív, páros és csoportos munkaformák. Ezen munkaformák mind nyelvi, mind általános nevelési haszonnal járnak. A nyelvi haszon az, hogy a rendelkezésre álló idő alatt több tanuló kap lehetőséget arra, hogy a célnyelven megszólaljon. A nyelvtanulás kezdeti szakaszában is elengedhetetlen a tanulók megfelelő mennyiségű autentikus hanganyaggal való ellátása. Az órai anyagok bemutatásán kívül helyes, ha sok kapcsolódó dal, vers vagy rigmus is segíti a nyelvi fordulatok beépülését és fejleszti a kiejtést. Szervezési szempontból a tevékenységek lehetnek: kooperatív munkaformák: páros és csoportmunka életszerű kommunikatív szituációkkal, természetes interakciókban (alapvető ismérvük, hogy a tanulók együttműködnek a feladat sikeres megoldása érdekében, melyben mindenkinek egyformán fontos szerepe, feladata van.) ugyanakkor elengedhetetlen a frontális tevékenység (pl. új anyag bemutatásakor) és lehetőséget kell biztosítani egyéni munkavégzésre és alkotásra is. Egyéb lehetséges tevékenységek, amennyiben lehetőség és idő van rá drámajáték, drámafesztivál produktumokat előállító projektek, például poszterek, tanulók által készített könyvecskék ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek, programok (sütemény-verseny, receptverseny, Valentin-napi versírás stb.)

5 kiegészítő anyagok feldolgozása gyermek-, ifjúsági irodalmi művek olvasása és dramatizálása A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Értékelés, osztályzás, teljesítménymérés Az értékelés fogalomköre alapvetően háromfajta tevékenységet takar: a kvalitatív módon nem definiálható, a személyiség egészére és a megtett fejlődési útra vonatkozó értékelést (evaluation), az ötfokú skálán elhelyezhető érdemjegyekkel történő osztályzást (assessment), illetve a tesztekkel való esetenkénti teljesítménymérést (testing). A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése. Az 1-3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól, elképzeléseitől. Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év végén az osztályozást felváltó szöveges minősítés, az általános iskola 1-3. évfolyamán és a 4. évfolyamon az első félévben. Mivel az 1-3. évfolyamon nem lehet évismétlésre utalni a tanulót az idegen nyelvben nyújtott elégtelen teljesítménye alapján, ezért az értékelés nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Nem vizsgáljuk továbbá a továbblépés feltételeit sem. Az osztályzat elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy nem történik az órán értékelés. Éppen ellenkezőleg, az egyes tevékenységek után a tanár szóban és nem verbális eszközökkel (mosoly, gesztus) értékel, buzdít, dicsér. A számonkérés formái a korosztályra jellemző tanulási szokásokkal vannak összhangban. A tanulók teljesítményének mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség) keresztül valósul meg. Az értékelés funkciója Az értékelés legalapvetőbb funkciója: visszajelzést adni arról, hogy a tanuló az ismeretek készségek elsajátításában, az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. Az értékelés korszerű felfogása egyben lépés az autonóm tanulóvá nevelés felé is. A tanulónak már iskolás évei kezdetén joga van tudni arról, hogy mi az a tananyag, amit el kell sajátítania, hol nézhet utána még ismereteknek. Mivel a kerettantervi rendelet 18. -a kimondja, hogy a tanuló nem utasítható osztályismétlésre az 1-4. évfolyam egyikében sem a nyelvi jegy sikertelensége miatt, az érdemjeggyel történő értékelés ily módon nincs összefüggésben a továbbhaladás követelményeivel. (Ez nem jelenti azt, hogy nincs értékelés.) Lehetőség nyílik az érdemjegyekért folyó versengés helyett sokkal inkább a kooperáció, az együttműködés elősegítésére. Az értékelés szempontjai közé is bekerülhet a tanulók együttműködési hajlandósága.

6 Az értékelés tartalma Az értékelés előre tisztázott kritériumrendszer alapján történik. A tanulók a tanáraik kritériumrendszerét előzetesen ismerik, tisztában vannak azzal, mit várnak el tőlük a szóbeli vagy írásos értékelésnél, illetve az egyes érdemjegyekért. Az értékelés, ellenőrzés valamilyen fajtájára minden tanórán sor kerül, a tanulók értékelése folyamatos, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy diákjait a tanulásban segítse, ösztönözze. Az értékelés során olyan feladatformákat vagy tevékenységeket kérünk számon, amilyenekkel a tanuló már találkozhatott a tanórákon vagy házi feladatokban. Az is fontos, hogy adjunk módot mind szóbeli, mind írásbeli számonkérésre. Az értékelés a kommunikatív kompetencia valamennyi elemére kitér, tehát méri mind a tételes tudást (szókincs, nyelvtan, helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), mind a nyelvi készségeket és tevékenységeket (hallott és olvasott szövegértés, beszéd és írás, közvetítés). Az értékelés módjai Az ellenőrzés, számonkérés módjai változatosak. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés csoportban, párban vagy egyénileg történik. Értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat alkalmazzuk. Kerüljük a l art pour l art, csakis az ellenőrzés kedvéért végzett feladatokat. Ahol csak lehet, megfelelő szituációkban, kommunikációs helyzetekben (például nyelvi játékok, társasjátékok kapcsán) kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Szóbeli értékelés: ez az értékelési mód dominál és folyamatos. Írásbeli értékelés: írásbeli házi feladatok, dolgozatírás összesen háromszor. Portfólió rendszer Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, rajzok, felmérések, fogalmazások). A tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben, a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma, és egy úgynevezett Gyűjtő mappába kerüljön. Ez a mappa arra való, hogy adott időszak munkáit együtt láthassuk, így a szülői értekezleten a prezentáció része lehet. Az értékelést így nem a minősítés funkciójával, hanem a pedagógiai diagnosztika és a prognózis céljaival alkalmazzuk. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez Értékelési alapelvek Kommunikatív nyelvhasználat során történik: Kompetenciákra irányul: Pozitív szemlélet: mit tud? az önbizalom, önismeret növelése céljából: Példák a lehetséges értékelési módszerekre Valóságos szituációk, életszerű párbeszédek Előfordulhat szókincsbeli vagy nyelvtani hiba, a lényeg, hogy a kommunikációs szándék és cél megvalósuljon. Dicséret, mint motivációs eszköz;, mindig azzal kezdjünk, hogy mi volt jó. Közös megbeszélés: ha

7 Szubjektív, adott esetben szöveges: Figyelembe veszi az eltérő szinteket: probléma volt, hogyan lehet kikerülni vagy kijavítani. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és/vagy írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeli jövőben reálisan képes megoldani. A feladatok általában több nyelvi szinten is teljesíthetők. (differenciált feladatok.) KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A NYELVTANULÁS SORÁN Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva az idegen nyelvtanulás alapja. A már elsajátított nyelvi készségekre folyamatosan építünk az idegen nyelvi órákon. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), emellett olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá a diákoknak képesnek kell lenniük a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is, a több csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti. A nyelvoktatás alkalmas terep bizonyos általános készségek (például: gondolkodási, szövegmegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) és kompetenciák elsajátítására és begyakorlására is, tágítja a gyermek látókörét, ablakot nyit a világra. Matematikai kompetencia A nyelvi modellek, struktúrák, megértéséhez, használatához elengedhetetlenek a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek. A logikus gondolkodás, nyelvi modellek, struktúrák értelmezése, rendszerezése folyamatos. A későbbi lexikai és nyelvtani egységek, szabályszerűségek felismeréséhez és megfelelő alkalmazásához szükséges az ismeretek logikus rendszerezése. Természettudományos kompetencia A természet környezet témakör, a város falu, fák - növények területeinek feldolgozásakor alkalmazzuk a természettudományos kompetencia készséget és képességet arra vonatkozóan, hogy magyarázatokat és felismeréseket tegyünk idegen nyelven is ezekben a témákban. Digitális kompetencia

8 Az alapvető számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, információtárolás, információkezelés, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt ( ) használjuk a tanulási folyamat egy egy szakaszában. Hatékony, önálló tanulás A kisiskoláskori nyelvtanulás egyik fő célja a későbbi tudatos nyelvtanulás megalapozása. Ezért kiemelt célként kezelendő a tanulási készségek, a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megkezdése már ebben a korai szakaszban is. A tanulás tanulása egyrészt a továbbfejleszthető nyelvtudás megszerzése szempontjából elengedhetetlen Szociális és állampolgári kompetencia Ezek a készségek a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés alapfeltételei, egyben nélkülözhetetlenek más népek, más kultúrák elfogadásához. Amikor idegen nyelvet tanulunk, óhatatlanul belépünk egy másik kultúrába is. Ebben az új kultúrában az autentikus idegen nyelvi közlések értelmezéséhez, illetve az autentikusnak elfogadott idegen nyelvi közlések létrehozásához elengedhetetlen ennek az összefüggésrendszernek valamilyen szintű ismerete. Így kívánatos, hogy a tanulók betekintést kapjanak a célország(ok) mindennapjaiba, irodalmába, művészetébe, történelmébe, megismerkedjenek néhány fontos régióval, intézményekkel stb. Fontos az is, hogy a tanulók saját kultúrájukba is betekintést tudjanak nyújtani. A lehetőségeit, jogaikat ismerő és ezeket érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő, cselekvőképes tanulók, a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a gazdálkodással tisztában lévő diákok versenyképesek lesznek az iskolapad elhagyása után is. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A nyelvórai tantermi munka különböző típusai között szerepel a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, kommunikálás, értékelése, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nyelvórákon a hazai irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a vizuális művészetek, tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészetek, a fotók és mozgóképek kifejezőeszközeinek, illetve ezek külföldi megfelelőinek megismerése más és más tanulói tevékenységformában történik az évek során. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NYELVTANULÁS SORÁN A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan fordulnak elő, így ezeket integráltan fejlesztjük. A receptív készségeknek jelentős szerepe van a produktív készségek megalapozásában. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás.

9 Beszédértés (hallott szöveg értése) és a beszédkészség A beszédértés és a beszédkészség egymással szorosan összefüggnek, és egymást kiegészítik. A beszédkészség és beszédértés fejlesztése szorosan összefügg a társas viselkedés szabályainak a megismerésével, hiszen meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni, udvariasan szót kérni. El kell sajátítani bizonyos alapvető szcenáriókat. Ezeknek a forgatókönyveknek elemi részei a beszédszándékok (pl. információkérés és adás, vélemények cseréje). Meg kell tanulni az ún. kommunikatív stratégiák alkalmazását feladatok végrehajtásának tervezésénél, nyelvi hiányosságok, félreértések érdekében. (különböző játékos feladatok, rögtönzések, szerepjátékok). A évfolyamon elsősorban a szóbeliség: a hallás utáni értés és a beszédkészség fejlesztése a meghatározó. A nyelvórán a pedagógus már a kezdetektől törekszik a célnyelvi óravezetésre. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Az önálló beszéd tekintetében a követelmények a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Elengedhetetlen a helyes kiejtésre való törekvés, hiszen ebben az életkorban a gyerekek még nagyon fogékonyak erre. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulók mindig a helyes kiejtést hallják. A gyerekek órai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. Olvasásértés (olvasott szöveg értése) A tanulók a bevezető szakasz után többféle szövegfajtával is megismerkednek, olvasási stratégiát alakítanak ki és gyakorolják azt idegen nyelven. Minél magasabb szintre jutnak a tanulók a nyelvtanulásban, annál nagyobb a jelentősége az olvasásnak, mint az ismeretszerzés egyik legfontosabb formájának. Íráskészség A tanulók írásbeli kifejezőkészségük intellektuális, érzelmi fejlődésükkel együtt fejlesztendő. Valós feladatok megvalósítására (rövid üzenetek, utasítások, üdvözletek, levelek írása) az egész tanulási folyamatban szükség van. Lényeges, hogy a témák megfeleljenek az életkornak, nyelvi szintnek és egyéni érdeklődésnek Fejlesztési feladatok Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, amelyek magukban foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A legfontosabb feladatok a évfolyamon a következők: A nyelv hangzásvilágának, dallamának, zenéjének megismerése.

10 Az artikulációs bázis fejlesztése, a speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megfigyelése. Az idegen nyelven való önkifejezés megismerése. Bepillantás más nép életébe, kultúrájába, szokásaiba. A főbb nyelvtani alapegységek tanulásának alapozása, illetve megkezdése. A továbbiakban erre koncentrikusan bővülve épülhet a tananyag. Dalok, versek megismerése, amelyek tematikusan segítik a beszélt nyelv és nyelvtan elsajátítását. Aktív és passzív szókincs gyűjtése a dalokon, a játékokon keresztül is. Az utasítások megértése és végrehajtása. Mondatok átalakítása szócserével, használatuk élő helyzetekben is. Cselekvéssel összekötött szövegek, rímek, szerepjátékok tanulása. Az együttműködési készség fejlesztése. (A tanuló tudjon részt venni pár- és csoportmunkában.) Néhány alapvető nyelvtanulási stratégia megismerése. Énkép, önismeret Fejlődés-lélektani szempontból a 6-8 éves kor az énkép és az önértékelés alakulásának érzékeny fázisa. Az iskolába nemrég került gyermek nem tudja teljesítményét és személyiségét elkülöníteni. A tanító biztonságérzetet fokozó, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat. A tanulók énképének és önismeretének gazdagodásához járul hozzá a nyelvoktatás. Az idegen nyelvi témák és tananyagok feldolgozása tükröt állít a gyerekek elé, melyben nemzetközi vonatkozásban is megismerheti magát. A csoportmunka és a pármunka egyaránt fejleszti önképét, önismeretét. A témák hozzájárulnak az egészséges életvitel kialakításához, a társas szituációk a konfliktusok megoldásához és a megfelelő döntések meghozásához. A nyelvórán gondot fordítunk a testi, érzelmi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Holisztikus megközelítés A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, a holisztikus, vagyis az egész személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyűjtés számára számos lehetőség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a művészetek, a sport és a szórakozás területein. Hon- és népismeret (H) A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési területen. Ezért is fontos, hogy minden lehetőséget pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és

11 technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést is felhasználjuk a haza fogalmának megértéséhez. Kedvező, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem felkeltése, a nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, valamint az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás is. A témák között szerepel lakóhelyünk, szűkebb környezetünk (a városi és a falusi élet hagyományai, jellegzetességei, azonosságai és különbségei) földrajzi, éghajlati szempontok. Több témakör ad lehetőséget arra, hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekről is beszélgessünk. (magyar, német, osztrák, ill. svájci vonatkozásban is). Környezettudatosságra nevelés (K) A környezeti nevelést olyan témák kapcsán valósítjuk meg, amikor a természetről (folyókról, tavakról), állatokról, növényekről: fa, erdő, víz, a jövő autójáról beszélünk. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évek élményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt formálható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás hozzájárul az állampolgári neveléshez. A tanítás- és tanulásszervezés gyakorlata során a tanulók aktív részvétele garantálja döntően az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) megismerését és elsajátítását. A gyermek tanulmányai során megtanulja a társadalmi-kulturális környezet által meghatározott nyelvi elemek kommunikatív értékét: pl. hogy mi számít udvariasnak, humorosnak vagy sértőnek. Ismer, és alkalmazni tud különböző stílusárnyalatokat Fontos az érdeklődés, az érzékenység, a kultúrák megismerése iránti igény kifejlesztése. A tanulás tanítása (T) Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi felnőttkori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség-összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, önértékelés stb.) is. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók az első években többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az

12 olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Testi és lelki egészség (TE) A nyelvtanulás során jó lehetőség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem megismerteti a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. Fejleszti a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az idegen nyelvek tanulása bizonyítottan elősegíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, ünnepeinek, vallásának megismerésére, megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Gazdasági nevelés Pénzvilága Életkori sajátosság szerinti feldolgozásra kerül a pénznemek, vásárlás, zsebpénz, témakörök címszói alatt. Az információs és kommunikációs kultúra (IK) Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. Az információs és kommunikációs kultúra magában rejti a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információknak a képességét (megtalálás, felfogás, megértés, szelektálás, elemzés, értékelés, felhasználás, közvetítés, alkotás). A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy el tudja fogadni és tiszteletben tudja tartani mások véleményét. A különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai felismerése, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása, a számítógép elemi szintű kezelésének megismerése a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen összetevője. Ez a képesség az idegennyelv-ismerettel párosulva azt eredményezi, hogy tanulóink sikerrel aknázhatják ki az információs világháló nyújtotta lehetőségeket és az információtechnológiai eszközöket az élethosszig tartó tanulás során. koncentráció más tárgyakkal (Kct.)

13 Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integráló és a tantárgyközi tantervi szemlélet nélkül. Az idegen nyelvi órákon a tanulók a hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét szituációk kihasználásával, másrészt az iskolai tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Ez különösen az irodalom, a magyar nyelvtan, a földrajz, a biológia, a természetismeret, a történelem, társadalomismeret, az ének-zene, a rajz, a vizuális kultúra, az életmód, életvitel, gyakorlati ismeretek, a testnevelés tantárgyakkal lehetséges és szükséges. Egyaránt építeni kell a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire. Az általános műveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek említésével fejlesztjük. (Főleg ez utóbbinál fontos, hogy a tanulók által is ismert nevek kerüljenek szóba pl. Boris Becker, Heidi Klum, Schumacher, Schnappi, stb.) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire (Felnőtt) Már a bevezető szakaszban lehetőség nyílik erre a különböző szituációkban való megfelelés révén. Interkulturális tudatosság Az interkulturális készség a tanuló azon készségét jelenti, hogy képes más kultúrák tagjaival sikeres kapcsolatot felvenni, ápolni és megtartani. Bátorítani kell tehát akár a közvetlen (diákcsere), akár a közvetett (levelezés) kapcsolat felvételét más kultúrák tagjaival. Az idegen nyelv tanulása közben, a változatos szaktárgyi tartalmaknak köszönhetően már ez a korosztály is megismerkedhet a célnyelv országaival, népeivel, mindennapjaival, ünnepeivel. Ezeket a frissen szerzett ismereteiket összehasonlítva - saját nemzeti értékeinkkel, szokásainkkal, ünnepeinkkel - válhat egyre fogékonyabbá a magyar nemzeti kultúra és hagyományok iránt, valamint nyitottabbá és toleránsabbá más népek, nyelvek, szokások, kultúrák iránt. Ebből a szempontból kiemelkedő szerep hárul a nyelvórán az autentikus, hagyományos és eredeti anyagok használatára (versek, gyermekdalok, mondókák, kiszámolók stb.). TEVÉKENYSÉGI FORMÁK KULCSKOMPETENCIÁK ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével fejlesztjük a tanulók önálló és együttes munkavégzési képességeit, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmódját, kreativitását, képzelőerejét, erősítjük érzelmi intelligenciájukat, és kitartásukat, valamint önismerethez segítjük saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat illetően. A következő változatos, érdekes, értelmes és élményt jelentő tevékenységi formákat alkalmazzuk a nyelvelsajátítás bevezető és kezdő fázisában. Minden tevékenység után zárójelben megtalálható a hozzá tartozó kulcskompetencia a következő rövidítések szerint: kommunikatív (k), narratív (n), döntési (d), szabálykövető (szk), lényegkiemelő (lk), életvezetési (é), együttműködési (egy), problémamegoldó (p), kritikai (kr), komplex információk kezelésével kapcsolatos (i). TPR (instrukciók követése mozgással) (szk,egy) Éneklés (az életkornak és érdeklődésnek megfelelő, egyszerű, mozgással kísért dalok) (k, egy) Mesemondás, -hallgatás (megfelelő meseválasztás és előadási mód) (n, i)

14 Mondókázás (hagyományos, népi mondókák, illetve modern jazz chantok) (k, egy) Játék (tantermi, szabadtéri / kitalálós, megtalálós, utánzós, emlékezetfejlesztő, nyelvi vicces, / mozgásos, mutogatós, táncos, körjáték, tapsolós, kiszámolós, dramatikus, fantázia, szerepjáték, ügyességi, / labdajátékok, társasjátékok, dominó, kártyajátékok) (egy, k, é, i) Manipulatív, kreatív, alkotói tevékenységek, projektmunkák (rajzolás, színezés, festés, vágás, ragasztás, papírhajtogatás, kollázs, plakátkészítés, gyurmázás, agyagozás, képeslap-, meghívókészítés, modell-, makettkészítés) (p, d, szk, é) Mozgásos tevékenységek (tornázás, sorversenyek, kidobós, ugróköteles, fogócska) (egy, szk) Tapasztalatszerző tevékenységek (kísérletezős, kipróbálós, megfigyelős, pl. melyik mekkora, nehezebb, hosszabb, gyorsabb, hogyan változik valami: milyen színű, méretű, formájú, állagú volt és lett) (szk, é, i, kr) Kommunikatív tevékenységek (szerepjátékok, dramatikus játékok, információhiányon és/vagy véleménykülönbségen alapuló feladatok) (k, é, egy, i) Szövegfeldolgozás szóban és írásban (dal, vers, történet, párbeszéd, tankönyvi szöveg, zenehallgatás közös órai feldolgozása,): igaz/hamis állítások elbírálása (d, kr) ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése (p, lk) hiányzó részek (szavak, mondatok, sorvégek, rímek) kitöltése (p, i) átalakítás (helyszín, szereplők, esetleg a történet végének megváltoztatása) (n, kr) átírás (adott műfaji szempontok alapján) (d, p) sorrendbe rendezés (sorok, szerepek, mondatok, félmondatok, bekezdések szerint) (d, i) párosítás (címet, képet, szereplőt bekezdéssel, szövegrésszel vagy mondattal) (d, i) csoportosítás (versszakonként, szereplőnként) (d, i) szerepjáték, színpadi előadás (k, egy) véleménynyilvánítás (preferenciák, tetszés/nem tetszés indoklással) (kr, lk) memorizálás (lk, i) információ kikeresése (i, lk) levélírás (az írónak, az előadónak, a szereplőknek) (é, n) naplóírás (egy szereplő szemszögéből) (n, é) párbeszéddé alakítás (k, i) Projektmunka (a teljes folyamat az előkészítéstől a tervezésen át a bemutatásig tart) több témakörhöz ajánlott, pl.: egészséges életmód, környezet, család régen és ma, hazánk és Európa, gépek, technikai vívmányok stb. poszterbemutató, hirdetőtábla készítése (n, egy) színpadi előadás rendezése (n, k) brosúra, prospektus készítése (i, lk) fotókiállítás szervezése (é, lk) rádióprogram, tévé-műsor készítése (i, é) étlap összeállítása (é, lk) osztályújság szerkesztése (i, n) diáklevelezés szervezése (k, egy) , képeslap írása (é, k) iskolai ünnepély szervezése (d, egy) videofelvétel készítése (egy, n) nyelvi klub létrehozása (k, egy)

15 Játékok (közösségépítő, kommunikatív, problémamegoldó, logikai, verseny jellegű, nyelvi, kihívást tartalmazó, humoros, bemelegítő, energizáló feladatok): Most mutasd meg! (k, p) Tabu játék (k, lk) Kakukktojás (p, d) Rejtvények, feladványok (p, i) Kvíz (d, i) Barkochba (lk, k) Árverés (szk, kr) Hol járunk? (n, p) Szinkronizálás (n, egy) Szó-lánc, szó-póker (szk,egy) Találd ki a történetem! (é, n) Keresd a különbségeket! (lk, p) Pletykajáték (k, n) TÉMAKÖRÖK A FEJLESZTÉSI RFELADATOK RÖVIDÍTÉSEIVEL Rövidítések: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat Egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi és Lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Énkép Hon Eu Ek Aádem Gazd Körny IK T TLE Felnőtt Az én világom személyi adatok, családtagok, rokonok, bemutatkozás, életkor, emberek külső jellemzése, otthoni teendők, kötelességek, napirend, dátum, sorszámnevek, a hét napjai. az óra - az idő kifejezése Énkép + Gazd + TLE Emberi kapcsolatok barátok, családi ünnepek, ajándékozás, vendégség Énkép + Aádem + Eu + Ek Szűkebb környezetünk ház, lakás és részei, berendezési tárgyak, kedvens játék, kedvenc állat Körny + Ek + T Tágabb környezetünk falu (kis)város, színek Hon + Aádem + Gazd + Eu Természeti környezetünk tájak, növények, állatok, Körny + Aádem + Hon + Eu Időjárás évszakok, égtájak, hónapok, ünnepek, öltözködés Körny + Hon + TLE Az iskola világa

16 iskolai tevékenységek, órarend, tantárgyak, osztály, helyiségek Énkép + T + Aádem + Eu Egészség, betegség testrészel, gyakori betegségek, sportok TLE Étkezés ételek, italok, konyhai eszközök, időpontok Hon + Eu + TLE Vásárlás ruhadarabok, üzletek, ajándékvásárlás Gazd + Felnőtt + T Közlekedés tömegközlekedés, útbaigazítás, közlekedési eszközök, szabályok Felnőtt + Körny + Eu Utazás kirándulás, utazás Gazd + Felnőtt + Hon Szórakozás, szabadidő televízió, olvasás, videó, zene, hobbik, gyűjtemények Gazd + IK + T + Fenőtt + Eu A technika világa számítógép, internet, híres találmányok, feltalálók T + IK + Hon + Eu + Ek A munka világa foglalkozások Aádem + Felnőtt + Gazd + Énkép + IK NÉMET NYELV Témakörök A tanterv az anyanyelven megismert témakörökre, beszédszándékokra, fogalomkörökre és tévékénységekre épül. A tantervben megadott témák a kerettantervi ajánlásokat, a NAT elveit veszik figyelembe. A témakörök variálhatók, a mindenkori tankönyvek tartalmai szerint sorrendjük változtatható. Tartalom

17 A nyelvtanítás tartalmait a kerettanterv két nagy csoportban részletezi: kommunikációs szándékok és fogalomkörök. Kommunikációs szándékok A bevezető szakaszban (1. 2. évfolyam) és kezdő szakaszban (3 4. évfolyam) a kommunikációs szándékokból három csoport jelenik meg tantárgyi tartalomként. Fogalomkörök A hazai nyelvtanításban aránylag új kategória, az idegen nyelvek struktúráit jelentésük felől közelíti meg és írja le. A fogalomkörök címszó alatt az újonnan belépő fogalmak, illetve a fogalmakhoz tartozó újabb nyelvtani kategóriák, illetve kifejezések dőlt betűvel jelennek meg. A pedagógiai célok több, hasonló felépítésű tankönyvvel is elérhetők. Különböző megközelítéssel közel azonos eredmény érhető el. Az egyes témakörök óraszámai tartalmazzák az új anyag feldolgozására, a kommunikációs szándékok gyakorlására és a képességfejlesztésre, valamint az ismétlésre, összefoglalásra, ellenőrzésre és értékelésre szánt időt. 2. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Témakörök óraszám 1. Én és a családom: bemutatkozás; a család tagjai 7 óra 2. Az otthon: Házunk, lakásunk 6 óra 3. Étkezés: kedvenc ételek, italok; élelmiszerek 5 óra 4. Öltözködés: testrészek; ruhadarabok 7 óra 5. Iskola: az osztályterem tárgyai; színek; számok; órarend, iskolai felszerelés 7 óra 6. Mindennapi életünk: iskolán kívüli tevékenységek; időjárás, kedvenc időtöltés, 5 óra kedvenc állataink Összesen: 36 óra A második osztályban estleges alapvető feladat, a különböző német nyelvtudású tanulók lehetőség szerinti közös szintre hozása. Célok és feladatok - Helyes kiejtés és intonáció elsajátíttatása hangoztatással. - A német ábécé betűinek ismerete. - A tanári utasítások megértése és végrehajtása. - Játékos tanulás. - Mondókák, versek, énekek elsajátítása. - Dalok, mondókák értő felhasználása a szókincsfejlesztésben. - Olvasástanítás, írástanítás az anyanyelvi készségek megszilárdulása után.

18 - Közös hangos olvasás gyakoroltatása. - A csendes, néma, értő olvasás használata. - Köszönés német nyelven. - Szavak megismerése rámutatással, rákérdezéssel. - Beszédkészség fejlesztése, egyszerű, egyszavas válaszok reprodukálása. - Szöveget másolása. - Néhány állat, tárgy lerajzolása német nyelvű utasításra. - Egyszerű kérdések megértése, és azokra válaszadás. - Szókincs: 200 szó A családtagok nevei. A család tagjainak bemutatása. A színekhez, számokhoz kapcsolódó játékos gyakorlatok. Hozzávetőlegesen 50 szó. Bemutatkozás, üdvözlés, rákérdezés, személyre, dolgokra. Létezés kifejezése, mennyiségi viszonyok (tőszámnevek), minőségi viszonyok. Főnevek névelővel történő használata. Megszólítás, köszönés kifejezése: Állatnevek, - rákérdezés helyre (20 25 szó kb.). Haben ige alkalmazása, egyszerű térbeli viszonyok kifejezése (hier dort), az idő megjelölése, - jelen idejű ragozás (E/1.,2.,3., T/3.).Versikék, mondókák az évszakokról. Iskolán kívüli mindennapos tevékenységek (pl.: bolt, orvos ), cselekvések kifejezése (60 70 szó). Étkezések, ételek nevével kapcsolatos mindennapi alapételek, élelmiszerek nevének ismerete (40-50 szó). Tartalmak: Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Kérés, felszólítás kifejezése Birtoklás kifejezés Térbeli és időbeli viszonyok Mennyiségi és minőségi viszonyok Esetviszonyok Szövegösszetartó eszközök A kommunikációs szándékok és fogalomkörök a 4. évfolyam végén vannak felsorolva. A továbbhaladás feltételei Mivel az idegen nyelv tanulása az általános iskola 2-3. évfolyamán a szabadon választott órakeret terhére választható tantárgy, a nyelvelsajátításban való előmenetelhez nem köthetők a felsőbb évfolyamokon elvárt továbbhaladási feltételek. Az 1-3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól, elképzeléseitől. Mivel az 2-3. évfolyamon nem lehet évismétlésre utalni a tanulót, ezért az értékelés nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Nem vizsgáljuk továbbá a továbblépés feltételeit sem.

19 A kerettantervi rendelet 18. -a kimondja, hogy a tanuló nem utasítható osztályismétlésre az 1-4. évfolyam egyikében sem a nyelvi jegy sikertelensége miatt, az érdemjeggyel történő értékelés ily módon nincs összefüggésben a továbbhaladás követelményeivel. (Ez nem jelenti azt, hogy nincs értékelés.) Az érdemjegyekért folyó versengés helyett sokkal inkább a kooperációt, az együttműködést segítjük elő. Az értékelés szempontjai közé a tanulók együttműködési hajlandósága is bekerül. 2.évfolyamon az idegen nyelv választható, nem kötelező, szervezhető. Értékelés : félév évvégén : szöveges értékelés. 3. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Témakörök óraszám 1. Én és a családom: bemutatkozás; a család tagjai; rokonság; néhány foglalkozás 12 óra 2. Az otthon: ház/ lakás részei, szobám 12 óra 3. Étkezés: Kedvenc ételek, italok, élelmiszerek 12 óra 4. Öltözködés: testrészek; ruhadarabok 12 óra 5. Iskola: az osztályterem berendezése, tárgyai; iskolai eszközök, színek, számok 12 óra 6. Mindennapi életünk: Iskolán kívüli tevékenységek, kedvenc időtöltés, 12 óra időjárás,(választható) kedvenc állatok Összesen: 72 óra Célok és feladatok - A témakörön belül tanult szövegek felolvasása, megértése. - Egyszerű mondatokat önálló alkotása. - Tollbamondás után nem túl nehéz helyesírású szavak leírása. - Helyes intonációval válaszadás, illetve kérdésfeltevés. - Meghatározott lexikai ismeretek elsajátítása. - Német nyelvű óravezetés egyszerű mondatainak megértése. - Átélt ünnepről 2-3 mondatos összefüggő esemény írása, mondása. - Egyszerű utasítások, kérdések megértése, végrehajtása - Az idegen nyelven történő óravezetés követése A másodikos anyag ismeretén túl, a visszatérő témák több kifejezési lehetőséget adnak, - a tanulók mind jobban megismerkednek a német nyelv mondatszerkesztési lehetőségeivel. Az évfolyam szókincse 300 szó. Megszólítás, egyetértés, egyet nem értés kifejezése. Térbeli viszonyok a hol" kérdésre. Az alany és tárgyeset kifejezése; - határozott, határozatlan névelővel. Számnevek ig. A személyes névmások alany- és tárgyesete. A német nyelvterület és a lakóhelyünkön élő német nemzetiség zenéje, dalai, gyermekeknek szóló versei. Az idő kifejezése: "Stunde és az "Uhr" különbsége. Vásárlás élethű helyzet, a téma szókincse aktív 70 szó. Barátok jellemzése (külső, belső tulajdonságok bemutatásával) kedvenc időtöltése. A legkedveltebb ünnepek megismerése. Szünidei élmények (téli sportok). Aktív szókincs 125

20 szó. Legismertebb, legkedveltebb dalok, versek. Az iskolában tanult tárgyak, taneszközök nevei, leggyakoribb cselekvések ismerete. A napirend, órarend összeállítása, kérdések az iskoláról, tantárgyakról; az iskola bemutatása. Aktív szókincs 40 szó. Évszak cselekvések összekapcsolása, fontos időjárási jelenségek és az évszakok összekapcsolódása.. Párbeszédek, monológok egy egy évszakról. Szókincs: 65 szó ismerete.. Szövegek íratása nehezebb helyesírású szavakkal is. Megjegyzés : értékelés : félév év végén (osztályzattal) érdemjeggyel való értékelés Szókincs: kb. 300 szó. Tartalmak: Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Kérés, felszólítás kifejezése Birtoklás kifejezés Térbeli és időbeli viszonyok Mennyiségi és minőségi viszonyok Esetviszonyok Szövegösszetartó eszközök A kommunikációs szándékok és fogalomkörök a 4. évfolyam végén vannak felsorolva. A továbbhaladás feltételei Mivel az idegen nyelv tanulása az általános iskola 2-3. évfolyamán a szabadon választott órakeret terhére választható tantárgy, a nyelvelsajátításban való előmenetelhez nem köthetők a felsőbb évfolyamokon elvárt továbbhaladási feltételek. Az 1-3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól, elképzeléseitől. Mivel az 2-3. évfolyamon nem lehet évismétlésre utalni a tanulót, ezért az értékelés nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Nem vizsgáljuk továbbá a továbblépés feltételeit sem. A kerettantervi rendelet 18. -a kimondja, hogy a tanuló nem utasítható osztályismétlésre az 1-4. évfolyam egyikében sem a nyelvi jegy sikertelensége miatt, az érdemjeggyel történő értékelés ily módon nincs összefüggésben a továbbhaladás követelményeivel. (Ez nem jelenti azt, hogy nincs értékelés.) Az érdemjegyekért folyó versengés helyett sokkal inkább a kooperációt, az együttműködést segítjük elő. Az értékelés szempontjai közé a tanulók együttműködési hajlandósága is bekerül. 3.évfolyamon az idegen nyelv választható, nem kötelező, szervezhető. Értékelés : félév évvégén : szöveges értékelés. 4. ÉVFOLYAM