Molnár László Szögi László. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára Repertórium

Átírás

1 Molnár László Szögi László A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára Repertórium Budapest 2002

2 Megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakmai Kollégiumának évben elnyert támogatásával Lektorálta: Kiss József Mihály Kiadja a Semmelweis Egyetem HU-ISSN X HU-ISBN Készült a Semmelweis Egyetem Nyomdájában 300 példányban Felelős kiadó: dr. Sótonyi Péter rektor 2

3 Bevezető A Semmelweis Egyetem Levéltára a közelmúltban megvalósult felsőoktatási integrációs folyamatnak köszönhetően valójában két, korábban is létező egyetemi levéltárat foglal magába, a Magyar Testnevelési Egyetem (MTE) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) levéltárait. Az új, integrált egyetem harmadik alkotóeleme, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) korábban nem rendelkezett levéltárral. Történeti értékű iratanyagának levéltári szempontú rendezése csak az integráció után, a közelmúltban indulhatott meg. E munka eredményét egy későbbi repertóriumban fogjuk közreadni. A rendezési elveknek megfelelően a Semmelweis Egyetem Levéltára (mint intézmény) legkésőbb 2015-ig 1 négy levéltári gyűjteményből fog állni. Az ún. SOTE-levéltárból, a TFlevéltárból, a HIETE-levéltárból 2 és az integrált egyetem irataiból kialakítandó Semmelweis Egyetem-levéltárból. Mivel az MTE Levéltár ismertetőjét 1999-ben adta közre Kiss József Mihály 3, így e mostani kötet csak a SOTE levéltári gyűjteményét mutatja be. Erről az anyagról legutóbb 1982-ben jelent meg repertórium 4, ám az azóta eltelt csaknem két évtized jelentős változásai folytán szükségessé vált egy friss, a mai állapotokat tükröző ismertető kiadása. Ilyen változás volt a SOTE-n történt szaklevéltár-alapítás, az azt követő nagyarányú iratgyarapodás, és nem utolsó sorban a sorszámos fondrendszerről az egyetem szervezetét jobban tükröző keretszámosra való áttérés. Mivel munkánkban nagyban támaszkodtunk Szögi László 1982-es repertóriumára, így jelen kötet e korábbi bővített és korszerűsített változatának tekinthető. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltári gyűjteményének keletkezése és forrásértéke A nagyszombati Orvoskartól a Semmelweis Orvostudományi Egyetemig A magyarországi felsőoktatás újkori történetének egyik legfontosabb időszaka a XVIII. század második fele. A Mária Terézia és II. József nevével fémjelezhető korszak lényegében a felvilágosult abszolutizmus érvényesülésének szakasza. E fél évszázad igen sok változást hozott a magyar történelemben, s különösen sok újat nyújtott a bennünket leginkább érintő oktatás- és művelődéspolitika területén. A felvilágosodás eszméinek megfelelően a ratio -nak, a hasznosság elvének az oktatás területén is előtérbe kellett kerülni. Egyre inkább szükség volt olyan intézményekre, amelyekben az állam szempontjából is hasznos ismeretekkel bíró, a kor tudományos színvonalán álló szakembereket képeznek. Az orvosi tudományok ebben a tekintetben alighanem a leghasznosabb stúdiumnak tekinthetők, s így nem véletlen, hogy a magyarországi egyetemi szintű orvosképzés kezdete éppen erre a korszakra esik. Számos korábbi kísérlet után 5 Mária Terézia november 7-én kelt rendeletében orvosi karral egészítette ki az addig csonka nagyszombati univerzitást, megteremtve ezzel a hazai orvosképzés szervezeti kereteit. A királynő elhatározása mögött 1 A levéltári törvényben rögzített 15 éves iratátvételi határidőt figyelembe véve prognosztizált időpont. 2 Mindhárom évi időhatárral lezárt gyűjtemény lesz. 3 Kiss József Mihály: A Magyar Testnevelési Egyetem Levéltára Repertórium. Bp Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára Repertórium. Bp Ennek kiegészítése 1984-ben jelent meg, mely további 16,10 iratfolyóméter anyagot ismertetett. 5 Az Orvosi Kar felállítása előtti magyar orvosképzés történetére lásd: Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati Orvosi Kar felállításáig. in: Orvostörténeti Közlemények, sz p. 3

4 elsősorban felvilágosult tanácsadóinak javaslatait kell látnunk, különösen holland származású udvari orvosának, a nagyhírű Gerhard van Swietennek terveit, akinek a nevéhez fűződik a bécsi egyetem 1749-es reformja is. Nagyszombatban az orvosi kar tevékenysége az első öt tanár kinevezése után, az 1770/71-es tanévben kezdődött meg. Természetesen nem célunk a továbbiakban a nagyszombati, majd pest-budai orvosképzés történetének akár vázlatos ismertetése sem. Erre a rendelkezésre álló meglehetősen bőséges szakirodalom 6 miatt amúgy sincs szükség. Elsősorban az egyetem szervezetében, az orvosi kar irányításában és működésében bekövetkező változásokra fordítjuk figyelmünket, hiszen ezek a testületek és szervezeti egységek hozták létre működésük során azt a történeti forrásanyagot, amelynek megmaradt részei napjainkban a Semmelweis Egyetem levéltári anyagának legértékesebb egységeit alkotják. A nagyszombati egyetem szervezetében éppen az orvosi kar működésének megkezdésekor történt átalakulás, egyébként a bécsi egyetem szervezetének mintájára. Az egész egyetem élére egy ún. Consistorium került, amelynek tagjai voltak a kinevezett elnök, az egyetem kancellárja és a négy kar (Theologia, Philosophia, Juridica, Medica) ugyancsak kinevezett igazgatója. Mellettük működött ugyan az akadémiai magisztrátus, amelynek tagjai választottak voltak (rektor, kancellár, dékánok és seniorok, azaz a dékánok helyettesei), az egyetem tényleges vezetését azonban a Consistorium végezte ben a magyar oktatásügy alapvető szabályzata, a Ratio Educationis többek között az egyetem szervezetében is változásokat hozott. Megszűntették a Consistoriumot, és helyette egyetemi tanácsot hoztak létre az egyetem elnökéből és a négy kari igazgatóból. A Senatus mellett továbbra is működött a korábban említett Magistratus Academicus, amely ekkor már fegyelmi ügyekben is illetékes volt. Az 1777-es év azonban az egyetem és az orvosi kar életében azért is foglal el különleges helyet, mert ekkor került át az intézmény Nagyszombatról Budára. Az áthelyezésről szóló döntésben különösen nagy hangsúlyt kapott az orvosképzés javításának lehetősége, mivel Budán gyakorlati, klinikai képzésre viszonylag jobb és több lehetőség nyílt. II. József, aki 1784-ben az egyetemet Pestre helyezte át, 1786-ban újra megreformálta az intézet szervezetét. Megszűntette az egyetemi tanácsot és a kari igazgatók tisztségét is. Az orvosi karon kivételként ugyan megmaradt az igazgatói funkció, de a tényleges vezetés ettől kezdve egyre inkább a kar dékánjának kezébe ment át. Ezekkel a talán bonyolultnak tűnő szervezeti változásokkal azért volt érdemes megismerkedni, mert a most említett 1770 és 1786 között működő egyetemi szervnek, a nagyszombati Consistoriumnak, illetve a budai, majd pesti Senatusnak az iratanyaga kivételesen szerencsés módon a mai napig megmaradt, és így az orvoskar történetének éppen a kezdeteiről igazán hiteles és nagy forrásértékű iratanyag maradt ránk. 6 Az Orvosi Kar történetére vonatkozó régibb és újabb feldolgozások közül a legismertebbek kiadásuk időrendjében: Rupp N. János: Beszéd az Orvosi Kar fennállásának százados ünnepén. in: Adatok a magyar kir. egyetemi Orvosi Kar százados történetéhez. Buda, p. Hőgyes Endre : Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp p. Győry Tibor : Az Orvostudományi Kar története Bp p. A Budapesti Orvostudományi Egyetem évkönyve az Orvosi Kar alapításának 200. évfordulója alkalmából. (szerk.: Rigó János) Bp p. (továbbiakban: Évkönyv). A témához kapcsolódnak az Orvostörténeti Közlemények évi jubileumi számának tanulmányai is. A XVIII. századi új művelődéspolitikára vonatkozó irodalomból: H. Balázs Éva : A magyarországi felsőoktatás a felvilágosult abszolutizmus korában. in: Felsőoktatási Szemle sz p., valamint alapvető összefoglalás Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp p. Az egyes felsőoktatási intézmények történetére ld. Szögi László (szerk.): Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. MKM, Bp., A hazai felsőoktatás átfogó történetét tárgyalja Kardos-Kelemen- Szögi: A magyar felsőoktatás évszázadai. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2000., valamint Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémiai, Bp Győry: i.m. 37. p. 4

5 Az orvosi karon egészen a XIX. század hetvenes éveiig az orvosdoktorok képzésén kívül alacsonyabb szintű képesítést nyújtó tanfolyam is működött. Így elsősorban a legnagyobb létszámú sebésztanfolyam, kétéves tanulmányi idővel. Külön lehetett szülész, sebész, majd később szemész és fogászmesteri képesítést szerezni a megfelelő vizsgák letétele után. 8 Ugyancsak elkülönült az általános képzéstől a gyógyszerészek és a bábák tanfolyama. Természetesen ezeknek a tanfolyamoknak is megmaradtak a korabeli dokumentumai. Itt kell megemlítenünk, hogy egészen a XIX. század második feléig több olyan tudomány művelése és oktatása is az orvosi kar keretében történt, amelyek ma más egyetemekhez kapcsolódnak. A botanika és a kémia 1850-ig az orvosi karhoz tartozó tudományok voltak és mai egyetemi intézeteik több olyan forrást őriznek, amelyek a kar akkori történetére tartalmaznak értékes adatokat. Az állatorvosok képzése is 1787-től egészen 1881-ig az orvosi karhoz kapcsolódott, bár természetesen mint a megmaradt nyilvántartásokból ez kitűnik határozottan elkülönült a kar egyéb irányaitól. A kar legfontosabb ügyeit a kari üléseken tárgyalták meg, s az ezekről készült jegyzőkönyvek az orvosképzés történetének elsőrendű forrásai egészen a XX. század közepéig. Az általános, az egész kart érintő ügyekben a döntéseket a dékán hozta meg, s így az orvosi kar levéltári anyaga lényegében a kiegyezésig csupán a dékán tevékenységét tükrözte. A klinikai tevékenységről e korszakból meglehetősen kevés forrás maradt ránk. Az orvosi kar hivatalos iratai 1860-ig, kivéve a reformkor utolsó három esztendejét, latinul íródtak, s csak ettől kezdve tértek át a magyar nyelv végleges használatára. Az egyes iratsorozatoknál az átlagostól való eltérésre természetesen utalni fogunk. A karon kezdettől fogva súlyt helyeztek a pontos iratkezelésre, az iratok megőrzésére, ami érthető, hiszen a kar 1770-ben egy, már régóta működő egyetem szervezetébe épült be, s annak ügyviteli módszereit vehette át. Sajnos a XIX. század első feléből az iratok meglehetősen hiányosan maradtak ránk, de így is megállapítható, hogy a dékán mellett kezdettől fogva dolgozott írnok. Már a XVIII. század végéről iktatott orvoskari iratokról van tudomásunk 9, sőt a közelmúltban szerencsés módon előbukkant néhány irat is ebből a korból. A Tudományegyetem Orvosi Kara a dualizmus korában, különösen annak második felében komolyabb fejlődésnek indult. A századforduló nagy építkezései során megteremtődtek a modern, korszerű klinikai oktatás tárgyi feltételei. Elsősorban a kar jelentős professzorainak fáradhatatlan munkássága nyomán a magyar orvosképzés színvonala határozottan emelkedett, azonban a gyakorlati képzéssel, annak eredményességével változatlanul problémák voltak, többek között a szigorlati- és vizsgarendszer tervszerűtlensége, valamint a gyorsan emelkedő hallgatói létszámból adódó nehézségek miatt. 10 Az orvosi kar növekvő feladatait a dékáni iroda iratforgalmának gyarapodásában is lemérhetjük és 1896 között az addig nagyjából egy szinten mozgó iratforgalom megkétszereződött, az utolsó békeévben pedig illetőleg a tanévek szerinti iktatásnak megfelelően az 1913/14-es tanévben már nyolcszorosa volt az évinek. Bizonyos ügyek intézését átvállalták az ekkoriban létrehozott, vagy átalakított új egyetemi központi hivatalok (Quaestura, Gazdasági Hivatal), de a Dékáni Hivatal munkája így is annyira növekedett, hogy adminisztratív ügyekben szükség lett a dékán tehermentesítésére Vö. : Évkönyv 15. p. 9 A századfordulón, illetve a második világháború előtt készült feldolgozások sokszor hivatkoznak az orvoskari levéltár pontosan jelzetelt irataira. Lásd pl. Gombocz Endre: A budapesti egyetemi Botanikus Kert és Tanszék története Bp p. 10 A korszak problémáira részletesebben Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Bp p. in: Felsőoktatástörténeti Kiadványok 1. sz. 5

6 februárjától egyetemi fogalmazó, majd tanácsosi címmel e feladatokat újonnan alkalmazott hivatalvezető látta el. 11 A kar szervezeti felépítése, irányítása a Magyar Tanácsköztársaság időszakát kivéve nem sokat változott a századfordulótól 1950-ig eltelt fél évszázadban. Az egyetem, amely 1921 és 1950 között Pázmány Péter nevét viselte, szeptember 1-től Eötvös Loránd nevét vette fel. Az orvosi kar azonban nem sokkal ezután megszűnt a tudományegyetem része lenni. 12 Az államigazgatás szovjet mintára történt átszervezése következtében megalakult az Egészségügyi Minisztérium, amely átvette a közoktatásügyi tárcától a hazai orvosképzés irányítását. Ennek megfelelően határozat született a tudományegyetemek orvosi karainak leválasztásáról február 1-jén létrejött az önálló orvosegyetem. Élére, a dékáni elnevezést megőrizve, a volt orvosi kar dékánja került. A Dékáni Hivatal így lényegében az új intézmény irányító apparátusává vált augusztus 13-án kelt az a rendelet, amely a Budapesti Orvostudományi Egyetemen létrehozta a szabályos egyetemi szervezetet. Az intézet élén ettől kezdve a rektor áll, akinek munkáját a központi hivatalok segítik. A fogorvos- és gyógyszerészképzés 1955-ben hivatalosan is önálló kari szervezethez jutott, vagyis a továbbiakban három karból (Általános Orvostudományi, Fogorvostudományi és Gyógyszerésztudományi) álló új egyetemről beszélhetünk. A karok élén a dékánok állnak és létrejöttek az új dékáni hivatalok is. Az új egyetemi központi intézményekről az egyes iratsorozatok ismertetésénél még szó lesz. Az egyetem egészen a január 1-jén életbe lépett felsőoktatási integrációig ebben a szerkezetben működött, azonban elnevezésében már jóval korábban lényeges változás történt. Az egykori nagyszombati orvosi kar alapításának 200. évfordulóján az Elnöki Tanács évi 33. sz. törvényerejű rendeletével a Budapesti Orvostudományi Egyetem elnevezést Semmelweis Orvostudományi Egyetem -re változtatta. 13 Az 1989-es politikai rendszerváltás után az egyetemek visszakapták régi autonómiájukat, majd hamarosan megkezdődött a kommunista időszakban igencsak széttagolt felsőoktatási rendszer átfogó reformja. Ennek keretében került sor a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem összeolvadására. A belőlük alakult hatkarú Semmelweis Egyetem január 1-jei hatállyal kezdte meg működését. Az orvoskari iratanyag sorsa Már elöljáróban le kell szögezni, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem azon kevés hazai felsőoktatási intézmények közé tartozik, amely több mint 200 éves múltjáról csaknem összefüggő ha nem is hiánytalan értékes történeti forrásanyaggal rendelkezik. Nem az iratanyag mennyisége jelentős elsősorban, hanem az a tény, hogy fontos iratsorozatok maradtak meg a XIX. század első feléből, sőt még az orvosi kar alapítása körüli évekből is. A magyar egyetemek történeti forrásai sajnos olyan nagy pusztulásokat szenvedtek el a XX. 11 Győry im p. 12 Szögi László: Az egyetemi orvosi kar önálló egyetemmé válása. In: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem jubileumi évkönyve. Bp., pp A jubileummal kapcsolatos eseményekről részletes ismertető kötet jelent meg. Emlékkönyv a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fennállásának 200 éves jubileumi ünnepségeiről. (Összeállította: Dr. Lombos Lajos, Rajháthy Gyuláné, Mészáros András) Bp p. 6

7 században, hogy a fenti tényt rendkívül örvendetesnek kell tekintenünk. 14 A károsodások az orvoskari forrásanyagot sem kerülték el, de mindenesetre kevésbé érintették, mint az egykori közös egyetem többi karait. A második világháború előtt készült tanulmányokból kiderül, hogy a kar kezdettől fogva külön őrizte a tanácsülések protocollumait, s e jegyzőkönyvek már akkor is fontos forrásnak számítottak. Sajnos a kiegyezés előtti időszakból csak két ilyen protocollum kötet maradt ránk. Az iratanyagot az egyes dékánok működésének megfelelően csoportosítva őrizték meg. Már a XVIII. század végétől iktatták a kar iratait, 15 de az 1770-es évekből is tudomásunk van egykorú orvoskari levéltári gyűjteményről. 16 A jegyzőkönyvekhez hasonlóan a kiegyezés előtti kari iratanyag is többségében elpusztult. Szerencsére a különböző hallgatói nyilvántartások, a szigorlati kötetek és egyéb, e repertóriumban tárgyalandó sorozatok sohasem kerültek el a karról, s ezért maradtak meg napjainkig. Az iratanyaggal 1945 előtt a karon sem, de magán az egyetemen sem foglalkozott senki hivatásszerűen. Igaz, hogy már a századfordulón hivatalos iratokban Orvoskari Levéltárat emlegetnek, 17 de ez nem volt több a gyakorlatban a mai központi irattáraknál. A kar kezdettől fogva figyelmet fordított múltjának emlékeire, s pl. amikor 1911-ben felmerült a Tudományegyetemi Múzeum létesítésének gondolata, az orvosi kar ezt melegen támogatta. 18 A tervezett múzeumban azonban főleg az egyetemtörténet tárgyi forrásainak elhelyezéséről volt szó, de ez sem valósult meg. A kar levéltári anyaga első komolyabb károsodását a második világháború végén szenvedte el őszén a nyilas kormányzat mintegy 600 III-V. éves egyetemi hallgatót Halléba, Németországba kényszerített. Az egyetem és az orvosi kar határozottan a kitelepítés ellen foglalt állást és lényegében sikerült elérnie az intézetek és klinikák helyben maradását. A kar hivatalos iratainak egy része azonban így is Németországba került. Különös szerencse, hogy az iratok csak kis mértékben károsodtak, s többségük épségben megmaradt a Halle- Saale-i Egyetemi Könyvtárban, ahonnan februárjában, a debreceni orvosi kar ugyancsak odakerült irataival együtt érkeztek haza e hányatott sorsú forrásanyagok. 19 Az orvosi kar levéltári anyagának sorsa szempontjából a leglényegesebb események az ötvenes évek elején játszódtak le. Szerte az országban ezekben az években kampányszerű, nagyarányú iratselejtezések és begyűjtések folytak, amelyekről elmondható, hogy sok esetben inkább kárt okoztak, mintsem hasznot hajtottak volna. A magyar felsőoktatás története szempontjából e selejtezések minden esetben pótolhatatlan veszteségeket okoztak. 20 Az iratselejtezéseket 1951 tavaszán-nyarán rendelték el, amikor az orvosi kar éppen önállósult és érthetően nem a legnagyobb problémája volt az iratanyagról való gondoskodás. Az elvégzett 14 A hazai felsőoktatás történeti forrásanyagáról lásd Tóth András: Az újkori magyar egyetemtörténet forrásproblémái. in: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből Pécs, p., valamint Szögi László: Felsőoktatásunk múltjának forrásai. in: Magyar Nemzet, febr. 11. és ennek kiegészítése: Dr. Hiller István :Még egyszer felsőoktatásunk múltjáról. in: Magyar Nemzet, ápr. 29. Heilauf-Kiss-Szögi /szerk./: Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I. rész. MEFLSZ-ELTE, Bp., után már bizonyosan, mivel a feldolgozások ilyen iratokra hivatkoznak. Pl. Gombocz i.m. 37. p. 16 Tauffer Vilmos: A bába-tanítás története egyetemünkön című írásában az orvoskari levéltár egy 1776-ból származó iratára hivatkozott. Vö.: Hőgyes i.m p. 17 Vö.: SOTE Lt. 1/b. Iratok 504/ sz. 18 Lásd: SOTE Lt. 1/b. Iratok 1203/ sz febr. 7. és ELTE Lt. BTK DH ad 1115/ sz. Utóbbit közli dr. Papp Józsefné: Az ELTE Egyetemi Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke Kézirat, Bp p. 19 Részletesebben: Évkönyv p. Az iratok visszakerülésére: SOTE Lt. 4. BOTE Gazdasági Hiv. iratai /1951. sz. Bp febr A tudományegyetemhez hasonlóan ilyen iratselejtezés volt más egyetemeken is. Vö.: Szögi László: A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára Repertórium I Bp p. 7

8 selejtezés az 1867 és 1938 közötti iratanyagot csökkentette, mivel a kiegyezés előtti, valamint az es iratokat a jogszabály kivonta a selejtezés alól. A legrégibb iratok tehát egyelőre épen maradtak, de sajnos elkerültek a karról, illetve az akkor már önálló orvosegyetemről október 31-én a volt tudományegyetem központi hatóságainak és jogi, bölcsészeti, valamint orvosi karainak már megselejtezett és történeti értékűnek minősített iratanyagát megőrzésre átvette a Magyar Országos Levéltár. Szerencsére az átadott anyag legkisebb részét tették ki a volt orvoskari iratok, mert a már önálló Orvostudományi Egyetem bizonyos iratsorozataitól nem vált meg. Így maradtak meg a korábban már említett nyilvántartásokon kívül az 1869 utáni kari tanácsülési jegyzőkönyvek, a legrégibb promócios könyvek, s egyéb értékes források. Egy április 13-án készült jelentésből tudjuk, hogy az Országos Levéltárnak átadott iratok között 4,66 iratfolyóméter mennyiséget tett ki az 1784 és 1938 közötti évekből odakerült, selejtezés utáni orvoskari iratanyag. Orvoskari vonatkozású volt még részben a Klinikai Gazdasági Bizottság 4,33 iratfolyóméter mennyiségű iratanyaga az közötti évekből. 21 Miért írtuk azt, hogy szerencsére csak ennyi irat került az Országos Levéltárba? E kitétel első hallásra indokolatlan, hiszen az egyetemi forrásanyag lényegében biztonságos helyre került, oda, ahol kutathatóságát is legjobban tudták volna biztosítani. Valóban nem lehetett előre látni, hogy éppen ezek a biztonságba helyezett iratok fognak elpusztulni. Az 1956-os szabadságharc során az Országos Levéltárban nemcsak az odaszállított egyetemi így részben orvoskari iratanyag pusztult el, de elégett a kar 1951 előtti főhatóságának, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak egész 1867 és 1916 közötti levéltári anyaga is. Ezek után úgy véljük, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a megmaradt források különleges értéket képviselnek, főleg a dualizmus korára vonatkozólag. Az Orvostudományi Egyetem történeti forrásait az 1960-as évek után a legkülönbözőbb helyeken őrizték. A régi iratanyag egy töredéke az 1956-os pusztulások után az Eötvös Loránd Tudományegyetem újonnan létrehozott Levéltárába került, másik részét a legrégebbieket, s így már elismerten történeti értékűeket az egyetem könyvtára vette át megőrzésre. Ugyancsak az Orvostudományi Egyetem könyvtárába kerültek a régebbi tanácsülési jegyzőkönyvek. A megmaradt iktatott iratokat, az újakkal együtt a központi irattár őrizte alapos rendben, de rendkívül rossz raktári körülmények között. Jelentős iratanyagok maradtak az új Dékáni Hivatalokban is. Közülük az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatala helyszűke miatt 1961 áprilisában nagy mennyiségű anyagot adott át az Országos Levéltárnak. 22 A Levéltár négy évvel később ezeket az iratokat is az ELTE Levéltárának származtatta át. 23 E jókora vargabetűvel 1993 után több lépcsőben innen kerültek vissza a SOTE Levéltárába. Az orvosi kar alapításának 200. évfordulója kapcsán megélénkültek az egyetemtörténeti kutatások, de mint a kiadványokból ez kitűnik, csak a könyvtárban őrzött régi iratanyagot tudták a kutatásoknál használni, mert az egyetem levéltári anyagának többi része nem volt kutatható állapotban. A könyvtár vezetése 1977-ben nyilvántartást készíttetett az ott őrzött egyetemtörténeti vonatkozású kéziratokról, de az egyetem egész levéltári anyagára kiterjedő nyilvántartás továbbra is hiányzott. Időközben több nagy múltú budapesti és vidéki egyetemen megkezdték a helyi történeti forrásanyag feldolgozását, s néhány helyen egyetemi levéltár is alakult Az adatokat közli: dr. Papp Józsefné im p. 22 SOTE Lt. 5/b. 142/1961. sz. Ezek az iratok lényegében az egykori egyetemi Quaestura nyilvántartási könyvei voltak. 23 SOTE Lt. 3/c 8223/1964. sz. 24 Az ELTE Levéltára 1958-ban alakult, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára 1971 óta levéltári feladatokat is ellát, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig 1972-ben hoztak létre levéltári részleget ugyancsak a Központi Könyvtár keretében. 8

9 Ezek az intézmények általában nem kapták meg mindjárt a szaklevéltári jogállást, de mindenesetre gondoskodtak a meglévő iratok biztonságba helyezéséről és kutathatóvá tételéről. Már 1974-ben elhangzott egy olyan javaslat, amely indokoltnak tartotta a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a levéltári munka megindítását őszén azután az egyetem vezetése megbízást adott az orvosegyetemi levéltári anyag rendezésére. 26 E munka eredményeként jelent meg 1982-ben az első repertórium a SOTE levéltári anyagáról, mely akkor 148,35 iratfolyómétert tett ki. Az ezt követő hosszabb szünet után az egyetem vezetése csak 1991-ben kezdett komolyabban foglalkozni a levéltári anyag sorsával, amikor lépéseket tett egy önálló szaklevéltár megalapítása felé. Végül 1993-ban a kezdeti tervekkel ellentétben nem önálló gyűjteményként hozták létre az egyetemi levéltárat, hanem a Központi Könyvtárba tagoltan, 1 fő levéltáros alkalmazásával. Ekkorra már szerte az országban több egyetemi levéltár működött, számuk ma is örvendetesen bővül. A SOTE-levéltár szerkezete A törzsanyag 1977 októberében megindult rendezését Szögi László az 1982-es repertóriumban részletesen ismertette. Az egyetemi szaklevéltár felállítása után hamarosan nagyarányú iratbegyűjtésekre került sor, így néhány év alatt több mint duplájára emelkedett a tárolt történeti iratanyag mennyisége. E munkának azonban gátat vetett a rendelkezésre álló raktárkapacitás korlátozottsága, így az egyetem intézeteiben, klinikáin továbbra is jelentős, legalább iratfolyóméterre becsült történeti értékű iratanyag maradt. Ezek részletes felmérése folyamatban van. A központi szervektől az iratátvétel folyamatosnak mondható, jóllehet az említett korlátok miatt pillanatnyilag megakadt. Egységes iratátvételi határ itt nem volt megállapítható, mivel e hivatalok egymástól igencsak eltérő irattárolási lehetőségei, illetve némelyikük közelmúltbeli költözködése miatt esetenként egészen friss, 10 évnél fiatalabb iratokat is levéltárba adtak. A keretszámos fondrendszer kialakításánál a SOTE szervezetét és az egykori Orvosi Kar felépítését vettük alapul. Az egy-egy iratképzőtől származó fondokon belül a legjellegzetesebb iratsorozatokból hoztunk létre állagokat. Az iratanyag ismertetésénél a bevált módszer szerint a fondokat arab számmal jelöltük, míg az állagokat betűjelekkel láttuk el. Ebből, valamint az adott irattári jelzetből, illetve nem iktatott iratok esetében a pontos keletkezési dátum megjelöléséből áll a levéltári jelzet, amelyre a levéltári anyag használatakor hivatkozni kell és lehet. A SOTE-levéltár jelenleg 49 fondból és 92 állagból áll. Fondrendszere az alábbiak szerint épül fel. Az tartó I. fondcsoportot a jogelőd intézményeknek, központi hivataloknak és önálló szervezeti egységeknek tartottuk fenn. Az 1. fondot a volt Orvostudományi Kar megmaradt iratanyaga képezi, tárgyilag jól elkülöníthető állagokkal. A másodikat az egykori tudományegyetemi Gazdasági Hivatal, az ún. Quaestura orvoskari vonatkozású iratai, melyek 1995 márciusában kerültek vissza az ELTE Levéltárából. A harmadikat az önálló orvosegyetem Rektori Hivatalának fondja alkotja. Már elöljáróban le kell szögeznünk, hogy ez az iratanyag a központi iktatás következtében tulajdonképpen a SOTE központi szerveinek valamennyi legfontosabb iratanyagát tartalmazza, tehát a közelmúlt történetére nézve elsőrendű forrásértékű. A 4. fond a BOTE Gazdasági Hivatalának iratait tartalmazza, de nem a repertórium korszakhatáráig, csak 1958-ig. A magyarázat az 25 Ladányi Andor: A felsőoktatás-történeti kutatásokról. in: Tanulmányok a felsőoktatás köréből Bp p. 26 A kezdeményezés dr. Lombos Lajos, a SOTE akkori főtitkára nevéhez fűződik. 9

10 előzőekből világos. A központi iktatás miatt a későbbiekben a Gazdasági Igazgatóság legfontosabb iratai a központi irattárba kerültek, tehát az előző fondban találhatók. Az 5., 6. és 7. fondot az egyetem dékáni hivatalainak anyagából hoztuk létre. Ezek közül főleg a Gyógyszerésztudományi Kar irataira hívjuk fel a figyelmet, mivel e fond nemcsak a kar jogi értelemben vett létrehozásától, azaz 1955-től tartalmaz forrásokat, hanem éppen száz esztendővel korábbi időponttól. A volt Orvostudományi Kar iratain belül jól elkülöníthető sorozatok maradtak meg a gyógyszerészképzésről, s ezeket nem lett volna helyes elszakítani a mai Gyógyszerésztudományi Kar anyagától. Ezért kerültek az 1951 előtti iratok is az első helyett ebbe a fondba. A következő négy fond (8-11.) a rektorhelyettesek iratait tartalmazza. Közülük az általános rektorhelyettesé (8. fond) egyelőre csak fenntartott fondszám, iratátvételre itt még nem került sor. A 12. fondba a főtitkár iratait soroltuk, a következőbe pedig a Személyzeti és Oktatási Osztályét. Ennek egyik legérdekesebb sorozata a diplomás egyetemi dolgozókról 1958 óta vezetett személyi anyagoké. Az adatvédelmi törvény előírásai miatt azonban ez az állag kutatási korlátozás alá esik. A 14. és a 15. fond a Központi Könyvtár, illetve az 1993 óta működő Levéltár iratait tartalmazza. A következő három fond (16-18.) a rendszerváltással megszűntetett társadalmi szervezetek, az egyetemi Szakszervezeti Bizottság, az MSZMP Pártbizottság és a KISZ-szervezet töredék iratait foglalja magába. Nem rendszeres iratátvétellel kerültek levéltárba, hanem más iratsorozatokból különítettük el őket, esetenként félreeső helyeken bukkantunk rájuk. Ugyanez mondható el a 19. fondba sorolt Orvosegyetem Sport Club töredék iratairól is. Az Oktató Kórház (az egykori Kútvölgyi úti Állami Kórház) rendszeres átvétellel bekerült iratai képezik a folyamatosan bővülő 20. fondot. Ezzel együtt a kórház irattára még jelentős mennyiségű és forrásértékű átveendő iratanyaggal rendelkezik. A beszállítást egyelőre a már említett raktárhiány akadályozza. A fondcsoport végére soroltuk a képgyűjteményt (49. fond) és a vegyes iratok sorozatait (50. fond). Az előbbit jobb megoldás híján tematikusan rendeztük. Mivel a képek nagyobbik része azonosítatlanul került a levéltárba, egyelőre nem tudtunk név- és tárgymutatót szerkeszteni hozzá. A vegyes iratok fondja gyűjteményes jellegű és részben olyan töredék fondokat tartalmaz, amelyekből értelmetlen lett volna külön levéltári egységek létrehozása. A II. fondcsoportot ( fond) az Általános Orvostudományi Kar intézeteinek és klinikáinak iratai képezik. Bár a keret - akárcsak a két következő fondcsoportnál - túlméretezettnek tűnik, kialakításakor még nem tudhattuk, hogy az egyetemi integrációval az egész gyűjteményt az évvel le kell majd zárnunk. Vagyis eredetileg szerettünk volna elegendő számkeretet fenntartani a távolabbi jövőben alakuló, esetleg átalakuló intézeteknek, klinikáknak. Ugyancsak a raktárhiánynak köszönhetően e széles kereteket eddig csak igen kis részben tudtuk átvett iratokkal, vagyis létező fondokkal kitölteni. A II. sz. Belgyógyászati Klinika iratai (51. fond) csak a két háború közötti időszakot ölelik fel. Sokkal teljesebb a Marxizmus-leninizmus Intézet iratsorozata (52. fond), mely a tanszék átalakítása, majd ban történt felszámolása után került levéltárba. Az 53. fondot képező I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika iratai sajnos jóval töredékesebbek, de a XIX. század közepéig nyúlnak vissza. Ez a fond jelenleg nem a levéltárban, hanem a klinika könyvtárában található, ahol kutatási lehetőséget is biztosítanak. A II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika (54. fond) és a Gerontológiai Központ (55. fond) iratai rendes átvétellel kerültek levéltárba. Utóbbiban megtalálhatók az épületet korábban használó Budapesti Magyar Királyi Bábaképezde töredék iratai is. A III. sz. Belgyógyászati Klinika (56. fond) Sváb-hegyi épületéből való kiköltözésekor hagyta hátra meglehetősen teljes, 1959-ig visszanyúló iratanyagát. A II. sz. Sebészeti Klinika (57. fond) iratai pedig annak felszámolása után kerültek be. Ez természetesen nem tartalmazza a betegellátással kapcsolatos hatalmas mennyiségű iratanyagot, hiszen ezek nem tartoznak a levéltár gyűjtőkörébe. Az I. sz. Pathológiai és 10

11 Kísérleti Rákkutató Intézet jelentős terjedelmű (33 ifm.), egészen az intézet alapításáig (1845) visszanyúló sorozata jelenleg is az intézet őrzésében van, mivel raktárhiány miatt az átvételre nincs lehetőség. Az anyag kutatása helyben megoldható. A III. fondcsoport ( fond) a Fogorvostudományi Kar intézetei és klinikái számára tartjuk fenn, de itt még nem került sor iratátvételre. A IV. fondcsoport ( fond) a Gyógyszerésztudományi Kar intézeteié. Itt egyelőre csak a Gyógyszerészi Kémiai Intézet (251. fond) közötti iratai érkeztek a levéltárba. Végül az V. fondcsoport (301-től) a személyi hagyatékoké, melyekből jelenleg 19 fondot őrzünk, összesen 64 személytől. Az eltérés abból adódik, hogy a 308. fond gyűjteményes jellegű, amely az egy doboznyit meg nem haladó kisebb személyi hagyatékokat foglalja magába. A gyermekgyógyász ifj. Bókay János hagyatéka (309. fond) az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika irataihoz hasonlóan ugyancsak a levéltáron kívül, a klinika könyvtárában található. A repertórium a SOTE-levéltár szeptember 1-jei állapotát tükrözi. A feldolgozott és ismertetett iratanyag 49 fondot és 92 állagot tartalmaz 4910 raktári egységben. A levéltárban őrzött iratok mennyisége 404,13 iratfolyóméter (ifm.). 11

12 Az egyetem történetével kapcsolatos további források Egyetemünk történetére vonatkozóan nem csak levéltárunkban, de számos más gyűjteményben is találni még írott forrásokat. Ezek túlnyomó részét az ELTE munkatársai az érintett közgyűjteményekkel együttműködésben egy 1982-ben készült kiadványban feltárták. 27 Az 1951-ig tartó közös történelmünk okán itt elsősorban az ELTE Levéltárban őrzött anyagok érdemelnek figyelmet hozzátéve, hogy az azóta erről megjelent repertórium 28 sokkal teljesebb képet ad. Ki kell emelni, hogy az említett repertórium I. kötetében közölt orvoskari vonatkozású iratok a SOTE-levéltárban vannak, valamint iratátadás révén 1995-ben ide kerültek a Quaestura hivatal orvoskari sorozatai is. A tematikus repertórium (ld. 26. jegyzet) az ELTE Levéltára mellett alapos áttekintést ad a Magyar Országos Levéltár igen gazdag egyetemi vonatkozású anyagairól is. Ismerteti továbbá a Politikatörténeti Intézet Levéltárának ( ), 29 Budapest Főváros Levéltárának ( ), az Esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárnak ( ), az Evangélikus Országos Levéltárnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Levéltára ( ), az Egyetemi Könyvtár Irattára ( ) és Kézirattára, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Kézirattárának egyetemtörténeti vonatkozású iratait. E gyűjteményeken túlmenően a Semmelweis Orvostörténeti Levéltár is őriz egyetemünk történetével kapcsolatos iratokat. 30 Így az egyetemi Gyógyszerismereti Intézet közötti iratait ( ) és a Gyógyszerészhallgatók Segély és Önképző Egyletének töredék iratait (147). A személyi hagyatékok közt olyan orvoskari személyiségek anyagait találni, mint Alexander Béla (295, 315), Arányi Lajos (122), Árkövy József (212), Birly Ede Flórián (157), Bókay Zoltán (326), Csipke Zoltán (158), Fodor József ( ), Gebhardt Ferenc (284), Genersich Antal ( ), Gortvay György ( ), Győry Tibor (141), Haynal Imre ( ), Hültl Hümér (163, 315), Kenyeres Balázs (323), Korányi Frigyes és Sándor (96-97), Liebermann Leó (161), Magyary-Kossa Gyula (162, ), Markusovszky Lajos (157), Máthé Dénes (212), Melly József ( ), Mozsonyi Sándor (126, 158), Réti Endre (157), Schulek Elemér (131), Tauffer Vilmos ( ), Wachtel Dávid (315) és Winkler Lajos ( ). 27 Szögi László (szerk.): Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai I-II. Tematikus repertórium. Bp., Kiss-Szögi-Ujváry: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára Bp , illetve ennek folytatásaként a Kiss-Szögi-Varga: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára II. kötet. Bp Korábban MSzMP Párttörténeti Intézete Archívuma néven működött. 30 A levéltár teljes állománya folyamatosan sorszámozott dobozokban van külön fondjelzetek nélkül, így az ismertetésnél csak a dobozszámokat adjuk meg jelzetként. 12

13 1. Magyar királyi (Pázmány Péter) Tudományegyetem Orvostudományi Kara doboz, 513 kötet = 49,9 ifm. A nagyszombati jezsuita egyetem kiegészítéseként Mária Terézia november 7- én rendelte el az Orvosi Kar létrehozását. A kar tényleges működése az 1770/71-es tanévben indult meg, kezdetben öt tanárral és egészen kicsiny hallgatói létszámmal. A karra 1851 előtt külső tartományokból származók, a vidéki akadémiákon végzettek, illetve a Bölcsészeti Kart már befejezett diákok iratkozhattak be után az Orvosi Kar a tudományegyetem négy egyenjogú karának egyikeként működött egy évszázadon át. A kar az orvosi tudományok több területén külön tanfolyamok keretében nemcsak orvosdoktorokat (1878 után általános orvosdoktorokat), hanem sebészmestereket, szülésznőket, gyógyszerészmestereket stb. is képzett. Erre az iratanyag megfelelő részeinél utalni fogunk. A volt tudományegyetemi karok közül az Orvosi Kar levéltári anyaga maradt meg viszonylag a legnagyobb épségben ben kivételesen szerencsés módon személyi hagyatékból került elő az orvoskari Dékáni Hivatalból 1944-ben elszármazott 630 irat, egészen a XVIII. századig visszamenően. Ezeket a megfelelő sorozatokba osztottuk vissza. Így került az 1/b és az 1/h állagokba egy-egy egész doboznyi kiegyezés előtti irat. 1/a Protocolla sessionum Facultatis Medicae in Regia Universitate Pestinensi - A Pesti Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karának tanácsülési jegyzőkönyvei kötet, 8 doboz = 6,1 ifm. A kar működését legjobban tükröző iratsorozat a kari tanácsülési jegyzőkönyvek gyűjteménye. A kiegyezés előtti időszakból csak két latin nyelvű kötet maradt meg. Ezek közül az első tartalmazza a jegyzőkönyveken kívül a nagyszombati, majd budai egyetem orvostanhallgatóinak első matriculáját is. Ennek ellenére ebben az állagban található a jegyzőkönyvi anyag fontossága miatt. Az közötti jegyzőkönyvek az iratok közül lettek kiválogatva, az ez utániak viszont bekötve, eredeti állapotukban maradtak ránk teljes sorozatban. A jegyzőkönyvek az 1901/02-es tanévtől kezdve géppel írottak, s a kötetek többségükben egykorú tárgymutatót is tartalmaznak. Ebbe az állagba sorol be a Magyar Tanácsköztársaság alatt működött Orvoskari Bizottság üléseinek egyetlen megmaradt - egyébként hiánytalan - jegyzőkönyv kötete, mivel lényegében a bizottság a korábbi tanács szerepét töltötte be és időrendileg is szorosan ebbe a sorozatba illik. A bizottság összetételének érdekessége volt, hogy a dékánon és az egyetemi tanárokon kívül ott voltak ülésein az adjunktusok, a tanársegédek, a gyakornokok, sőt még a hallgatók képviselői is. A sorozat a kötetek egyenkénti átnézésével, illetve a meglévő tárgymutatók segítségével kutatható. 1. kötet 1793.dec nov kötet 1818.nov szept doboz 1869.júl jún kötet 1878/79. tanév 5. kötet 1879/80. tanév 6. kötet 1880/81. tanév 7. kötet 1881/82. tanév 8. kötet 1882/83. tanév 9. kötet 1883/84. tanév 10. kötet 1884/85. tanév 11. kötet 1885/86. tanév 12. kötet 1886/87. tanév 13. kötet 1887/88. tanév 14. kötet 1888/89. tanév 15. kötet 1889/90. tanév 16. kötet 1890/91. tanév 17. kötet 1891/92. tanév 18. kötet 1892/93. tanév 13

14 19. kötet 1893/94. tanév 20. kötet 1894/95. tanév 21. kötet 1895/96. tanév 22. kötet 1896/97. tanév 23. kötet 1897/98. tanév 24. kötet 1898/99. tanév 25. kötet 1899/1900. tanév 26. kötet 1900/01. tanév 27. kötet 1901/02. tanév 28. kötet 1902/03. tanév 29. kötet 1903/04. tanév 30. kötet 1904/05. tanév 31. kötet 1905/06. tanév 32. kötet 1906/07. tanév 33. kötet 1907/08. tanév 34. kötet 1908/09. tanév 35. kötet 1909/10. tanév 36. kötet 1910/11. tanév 37. kötet 1911/12. tanév 38. kötet 1912/13. tanév 39. kötet 1913/14. tanév 40. kötet 1914/15. tanév 41. kötet 1915/16. tanév 42. kötet 1916/17. tanév 43. kötet 1917/18. tanév 44. kötet 1918/19. tanév (1918. szept ápr.11, és aug.8-26.) 45. kötet Az Orvoskari Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei máj.12 - júl. 23. Gyógyszerészi Szakbizottság üléseinek jegyzőkönyvei máj júl kötet 1919/20. tanév 47. kötet 1920/21. tanév 48. kötet 1921/22. tanév 49. kötet 1922/23. tanév 50. kötet 1923/24. tanév 51. kötet 1924/25. tanév 52. kötet 1925/26. tanév 53. kötet 1926/27. tanév 54. kötet 1927/28. tanév 55. kötet 1928/29. tanév 56. kötet 1929/30. tanév 57. kötet 1930/31. tanév 58. kötet 1931/32. tanév 59. kötet 1932/33. tanév 60. kötet 1933/34. tanév I. félév 61. kötet 1933/34. tanév II. félév 62. kötet 1934/35. tanév 63. kötet 1935/36. tanév 64. kötet 1936/37. tanév 65. kötet 1937/38. tanév 66. kötet 1938/39. tanév 67. kötet 1939/40. tanév 68. kötet 1940/41. tanév 69. kötet 1941/42. tanév 70. kötet 1941/42. tanév 71. kötet 1942/43. tanév 72. kötet 1943/44. tanév 73. kötet 1944/45. tanév 74. kötet 1945/46. tanév I. (1945.dec.11-ig) 75. kötet 1945/46. tanév II. (1946.márc.29-ig) 76. kötet 1945/46. tanév III. (1946.aug.31-ig) 77. kötet 1946/47. tanév 78. kötet 1947/48. tanév 79. kötet 1948/49. tanév 80. kötet 1949/50. tanév 81. kötet 1950/51. tanév Az Orvostudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveiből készített kivonatok Az 1934/35-ös tanévtől kezdődően a jegyzőkönyv kötetekből a leglényegesebb részeket tartalmazó gépelt, tanévek szerint rendezett kivonatok. A kivonatolást a gyorsabb, könnyebb használat céljából a hetvenes években készítették. A közölt évhatárok között hiánytalanok. 82. doboz 1934/ /36. tanévek 83. doboz 1936/ /41. tanévek 84. doboz 1941/ /45. tanévek 85. doboz 1944/ /46. (I. kötet) tanévek 86. doboz 1945/ /47. tanévek 87. doboz 1946/ /48. tanévek 88. doboz 1948/ /51. tanévek 14

15 1/b Az Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalának iratai doboz, 151 kötet = 30,6 ifm. Az Orvosi Kar iktatott iratai az 1956-os pusztulások és a selejtezések következtében hiányosan maradtak ránk. A kiegyezés előtti iratanyag sajnos teljesen elpusztult, az 1868 és 1900 közötti évekből pedig csak erősen selejtezett anyaggal rendelkezünk. Igen gazdag az 1918 és 1922 közötti tanévek forrásgyűjteménye. Az 1930-as évek végétől kezdve a kar önállósulásáig már gyakorlatilag csaknem teljes iratsorozat van a levéltárban. Az orvosegyetemet ugyan február elsején hozták létre, de az 1950/51-es tanév teljes iratanyaga, sőt az új iktatási rendszerre való áttérés miatt az egész 1951-es év anyaga ebben a fondban található. Az iratokat kezdettől fogva sorszámosan iktatták, méghozzá egészen ig a nem éppen korszerű tanévek szerinti iktatással. Az iktatás érdekessége, hogy 1889-ig a tanévek végén, a szünidőben érkezett iratokat törtszámosan iktatták úgy, hogy a számlálóban folytatták az előző tanév iktatószámait, míg a nevezőben már 1-el kezdődően az új tanév sorszámos iktatását kezdték meg és a tanév tényleges megnyitásakor ezt a számsort folytatták, már törtszám nélkül. A két világháború között - ha nem is teljes következetességgel - már alkalmazták az alapszámos iktatást, úgy, hogy mindig az ügy utolsó iktatószáma jelentette az alapszámot, amelynél azután az irat elhelyezésre került a kari irattárban. Az 1950/51-es tanévben, egészen 1951 végéig, egy rendkívül nehézkes és rossz iratkezelési rendszert vezettek be. Az iktatás az iratok tárgyának betűrendje szerint történt, ezen kívül külön iktatták a minisztériumi és a dékáni hatáskörbe tartozó iratokat. Ebben az évben az iktatókönyv egyben mutatóként is szolgál, de az iratokban való kutatás így is igen nehézkes. A kiegyezés előtti iratokról a pusztulások ellenére is lehet némi fogalmunk, mivel az irattári segédkönyvek csaknem hiánytalanul maradtak meg 1825-től kezdve. Ugyancsak ránk maradt az orvoskari igazgató közötti iktatókönyve. A segédkönyvek nem az iratokkal folyamatosan, hanem külön raktári számokkal lettek ellátva, ugyanis a következő, nem lezárt fondoknál kényszerűségből ezt a módszert kellett alkalmazni. Az iktató- és mutatókönyvek 1900-ig egybekötve, azután külön-külön állnak rendelkezésre. Az iratokban való kutatást az egyes korszakokra más-más módszer szerint célszerű végezni. Az 1926 és 1951 közötti iratok a mutató- és iktatókönyvekkel jól kutathatók. A Dékáni Hivatal iratain 1892-től kezdődően használtak iktatóbélyegzést. Az első gépirat ből származik. 1. doboz Orvoskari igazgató iktatott iratai 1784/ /65 2. doboz 1868/69. tanév sz. 1869/70. tanév sz. 1870/71. tanév sz. 1871/72. tanév sz. 1872/73. tanév sz. 1873/74. tanév sz. 1874/74. tanév sz. 1875/76. tanév sz. 1876/77. tanév sz. 1877/78. tanév sz. 15

16 3. doboz 1878/79. tanév sz. 1879/80. tanév sz. 1880/81. tanév sz. 1881/82. tanév sz. 1882/83. tanév sz. 4. doboz 1883/84. tanév sz. 1884/85. tanév sz. 1885/86. tanév sz. 1886/87. tanév sz. 1887/88. tanév sz. 5. doboz 1888/89. tanév sz. 1889/90. tanév sz. 1890/91. tanév sz. 1891/92. tanév sz. 1892/93. tanév sz. 6. doboz 1893/94. tanév sz. 1894/95. tanév sz. 7. doboz 1895/96. tanév sz. 1896/97. tanév sz. 8. doboz 1897/98. tanév sz. 1898/99. tanév sz. 9. doboz 1899/1900. tanév sz. 10. doboz 1900/01. tanév sz. 11. doboz 1901/02. tanév sz. 12. doboz 1902/03. tanév sz. 13. doboz 1903/04. tanév sz. 14. doboz 1904/05. tanév sz. 15. doboz 1905/06. tanév sz. 16. doboz 1906/07. tanév sz. 17. doboz 1907/08. tanév sz. 18. doboz 1908/09. tanév sz. 19. doboz 1909/10. tanév sz. 20. doboz 1910/11. tanév sz. 21. doboz 1911/12. tanév sz. 22. doboz 1912/13. tanév sz. 23. doboz 1913/14. tanév sz. 24. doboz 1914/15. tanév sz. 25. doboz 1915/16. tanév sz. 26. doboz 1916/17. tanév sz. 27. doboz 1917/18. tanév sz. 28. doboz 1918/19. tanév sz. 29. doboz sz. 30. doboz sz. 31. doboz sz. 32. doboz sz. 33. doboz sz. 34. doboz sz. 35. doboz 1919/20. tanév sz. 16

17 36. doboz 1919/20. tanév sz. 37. doboz sz. 38. doboz 1920/21. tanév sz. 39. doboz sz. 40. doboz 1921/22. tanév sz. 41. doboz sz. 42. doboz 1922/23. tanév sz. 43. doboz 1923/24. tanév sz. 44. doboz 1924/25. tanév sz. 45. doboz 1925/26. tanév sz. 46. doboz 1926/27. tanév sz. 47. doboz 1927/28. tanév sz. 48. doboz 1928/29. tanév sz. 49. doboz 1929/30. tanév sz. 50. doboz 1930/31. tanév sz. 51. doboz 1931/32. tanév sz. 52. doboz 1932/33. tanév sz. 53. doboz 1933/34. tanév sz. 54. doboz 1934/35. tanév sz. 55. doboz 1935/36. tanév sz. 56. doboz sz. 57. doboz 1936/37. tanév sz. 58. doboz 1937/38. tanév sz. 59. doboz 1938/39. tanév sz. 60. doboz sz. 61. doboz sz. 62. doboz 1939/40. tanév sz. 63. doboz sz. 64. doboz sz. 65. doboz 1940/41. tanév sz. 66. doboz sz. 67. doboz 1941/42. tanév sz. 68. doboz sz. 69. doboz sz. 70. doboz 1942/43. tanév sz. 71. doboz sz. 72. doboz sz. 73. doboz 1943/44. tanév sz. 74. doboz sz. 75. doboz sz. 76. doboz sz. 77. doboz sz. 78. doboz sz. 79. doboz 1944/45. tanév sz. 80. doboz sz. 81. doboz sz. 82. doboz sz. 83. doboz sz. 84. doboz 1945/46. tanév sz. 85. doboz sz. 17

18 86. doboz 1945/46. tanév sz. 87. doboz sz. 88. doboz sz. 89. doboz sz. 90. doboz 1946/47. tanév sz. 91. doboz sz. 92. doboz sz. 93. doboz sz. 94. doboz sz. 95. doboz sz. 96. doboz sz. 97. doboz sz. 98. doboz sz. 99. doboz sz doboz 1947/48. tanév sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz 1948/49. tanév sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz 1949/50. tanév sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz sz doboz 1950/51. tanév és év végéig A B C

19 132. doboz D E F G H doboz 1950/51. tanév és év végéig I J K L M N doboz 1950/51. tanév és év végéig O P R S Sz doboz 1950/51. tanév és év végéig T U V Z VKM ill.eü.m (minisztériumi) DÉK (dékáni) Segédkönyvek 1. kötet Index actorum directorialium - Mutatókönyv az közötti évek irataihoz. 2. kötet Orvoskari iktatókönyv 1845/46. tanév sz. 1846/47. tanév sz. ad 3. kötet Az orvoskari igazgató iktatókönyve 1843/ /47. tanév 3. kötet Az orvoskari igazgató iktatókönyve (1848. máj. 4-ig) 1846/47. tanév sz. 1847/48. tanév 1-81 sz. 4. kötet Hauptprotocoll - Az Orvosi Kar német iktatókönyve 1849/50. tanév sz. 1850/51. tanév 1-89 sz. 1851/52. tanév sz. 1852/53. tanév sz. 1853/54. tanév sz. 1854/55. tanév sz. 1855/56. tanév sz. 1856/57. tanév sz. 1857/58. tanév 1-61 és sz. 19

20 5. kötet Iktató- és mutatókönyv (német nyelvű) 1857/58. tanév sz. 6. kötet 1858/59. tanév sz. 7. kötet 1859/60. tanév sz. 8. kötet Iktató- és mutatókönyv (német, majd nov.15-től magyar nyelvű) 1860/61. tanév sz. 9. kötet 1861/62. tanév sz. 10. kötet 1862/63. tanév sz. 11. kötet 1863/64. tanév sz. 12. kötet 1864/65. tanév sz. 13. kötet 1865/66. tanév sz. 14. kötet 1866/67. tanév sz. 15. kötet 1867/68. tanév sz. 16. kötet 1868/69. tanév sz. 17. kötet Iktató- és mutatókönyv 1869/70. tanév sz. 18. kötet 1870/71. tanév sz. 19. kötet 1871/72. tanév sz. 20. kötet 1872/73. tanév sz. 21. kötet 1873/74. tanév sz. 22. kötet 1874/75. tanév sz. 23. kötet 1875/76. tanév sz. 24. kötet 1876/77. tanév sz. 25. kötet 1877/78. tanév sz. 26. kötet 1878/79. tanév sz. 27. kötet 1879/80. tanév sz. 28. kötet 1880/81. tanév sz. 29. kötet 1881/82. tanév sz. 30. kötet 1882/83. tanév sz. 1883/84. tanév sz. 31. kötet 1884/85. tanév sz. 32. kötet 1885/86. tanév sz. 33. kötet 1886/87. tanév sz. 34. kötet 1887/88. tanév sz. 35. kötet 1888/89. tanév sz. 36. kötet 1889/90. tanév sz. 37. kötet 1890/91. tanév sz. 38. kötet 1891/92. tanév sz. 39. kötet 1892/93. tanév sz. 40. kötet 1893/94. tanév sz. 41. kötet 1894/95. tanév sz. 42. kötet 1895/96. tanév sz. 43. kötet 1896/97. tanév sz. 44. kötet 1897/98. tanév sz. 45. kötet 1898/99. tanév sz. 46. kötet 1899/1900. tanév sz. 47. kötet Iktatókönyv 1900/01. tanév sz. 20